debreceni egyetem,oktato.econ.unideb.hu/domician/downloads/ppt/krugman...copyright © 2006 pearson...

Slides prepared by Thomas Bishop

Debreceni

Egyetem, GTKMáté Domicián

12. Fejezet

A nemzeti jövedelem elszámolása és a fizetési mérleg

Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 12-2

Bevezetés

• A nemzeti jövedelmi számlák rendszere

• A nemzeti jövedelem elszámolása

Megtakaritás, beruházás és a folyó fizetési mérleg összefüggései

• A fizetésimérleg statisztika és elszámolása

Bevezetés

• Ez a fejezet bemutatja azt az elszámolási rendszert,

amellyel a közgazdászok leírják egy ország

kibocsátását és nemzetközi tranzakcióit.

• Ehhez két fontos elemzési rendszert kell

megismernünk:

A nemzeti jövedelem elszámolási rendszere: egy ország

jövedelméhez és kibocsátásához hozzájáruló összes kiadást

veszi figyelembe.

A fizetési mérleg statisztika: az ország külső

eladósodottságát, exportáló és importáló ágazatinak

teljesítményét követhetjük nyomon. Rávilágít a külső

tranzakciók és a nemzeti szintű pénzkínálat közötti

kapcsolatra.



A nemzeti jövedelemi számlák

rendszere

• GNP egy ország kibocsátásának makrökonómiaialapmutatója.

GNP-ben a vegső kibocsátásra forditott valamennyi kiadás piaci értékét összegezzük. (pl. kenyér, oktatás, termelési tényezők stb)

• A GNP-ben a nemzeti kibocsátás négy lehetséges felhasználási célját különboztetik meg:

1. Fogyasztás: a belföldi magánszemélyek által elfogyasztott összeg (mozijegy, fogorvosi kezelés stb.)

2. Beruházás: magánvállalatok által a jövőbeli termelést szolgáló gépekre és berendezésekre fordított összeg

3. Kormányzati (központi, helyi) vásárlások (honvédelem, autópályépítés, oktatatás)

4. Folyó fizetési mérleg: a külföldre irányuló nettó áru- és szolgáltatásexport összege


Az USA GNP-je és komponensei


Nemzeti termék és jövedelem

• Néhány pontban módositani kell a GNP definicióját:

1. A GNP nem veszi figyelembe azt a veszteséget, amely a gépek és épületek elhasználódásából származik: amortizáció

2. Egy ország jövedelmét képezi a más országokból érkező adományok, egyoldalú átutalások (segélyek)

3. A nemzeti jövedelem attól az ártól függ, amelyet a termelő kap az adott jószágért, a GNP viszont attól az ártól, amelyet a vásárló fizet. Igy a közvetett adók összegét le kell vonni a GNP-ből.

Nemzeti jövedelem = GNP – értékcsökkenés + nettó egyoldalú átutalások – közvetett adók


• GDP az ország határain belüli termelés

volumenét méri.

• A GNP egyenlő a GDP és a külföldről

származó nettó tényezőjövedelmek

összegével.

• GDP – egy adott ország terülületén,

időszakban végső felhasználásra kerülő

termékek és szolgáltatások összessége

Bruttó hazai termék (GDP)


Import és Export a GDP százalékában

0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

40%

45%

50%

Canada France Germany Italy Japan Mexico UK US

Perc

en

tag

e o

f G

DP

imports exports

Imports and exports as a percentage of GDP by country, 2000. Source: OECD

Nyitott gazdaságra vonatkozó

azonosság

• Y – GNP (Gross National Product)

• C – fogyasztás

• I – beruházás

• G – kormányzati kiadások

• EX – Export

• IM – Import

• d – hazai (domestic)

• CA – folyó fizetési mérleg

Copyright © 2006 Pe –arson Addison-Wesley. All rights reserved. 12-9


Y = Cd + Id + Gd + EX =

= (C-Cf) + (I-If) + (G-Gf) + EX

= C + I + G + EX – (Cf + If +Gf)

= C + I + G + EX – IM

= C + I + G + CA

Domestic

expenditure

Net expenditure

by foreigners

Nyitott gazdaságra vonatkozó

azonosság


CA = EX – IM = Y – (C + I + G )

• Ha a termelés < belföldi kiadások, akkor →

• export < import: folyó fizetési mérleg < 0, (deficites mérleg)

• Ha egy ország többet importál, mint amennyit exportál, akkor többet vásárol külföldiektől, mint amennyit nekik elad, és fedeznie kell a folyó fizetési mérleg hiányát.

• Mivel egy ország csak akkor importálhat exportjánál többet, ha a különbséget külföldiektól veszi kölcsön, a folyófizetésimérleg-hiánnyal rendelkező országok a deficittel azonos értékben növelik nettó külső adósságukat.

• A folyó fizetési mérleg hiánya másképpen is finanszirozható: az ország korábban felhalmozott külföldi vagyonával is fizethet az importért. Ebben az esetben csökken a nettó külföldi vagyon, ami egyenértékü a nettó külföldi adósság növekedésével.

•

A folyó fizetési mérleg és a külföldi

eladósodottság


CA = EX – IM = Y – (C + I + G )

• Ha a termelés > belföldi kiadások, akkor →

• export > import: folyó fizetési mérleg > 0, (szufficites mérleg)

• Ha egy ország többet exportál, akkor többlet bevétele keletkezik, mint amennyit importál.

• A többlettel rendelkező ország kölcsön nyújtásával finanszírozza a más országok (kereskedelmi partnerek) folyó fizetési mérlegét.

• A folyó fizetési mérleg töblettel rendelkező ország vagyona nő, mivel a partnere exportbevétellel nem fdezett importért jövőbeni fizetés kötelezettségeket vállalnak.

• Egy ország fizetési mérlege megegyezik a nettó külföldi vagyonának változásával.

A folyó fizetési mérleg és a külföldi

eladósodottság


US Current Account As a Percentage

of GDP, 1960–2004

-6%

-5%

-4%

-3%

-2%

-1%

0%

1%

2%

1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000

year

Source: Bureau of Economic Analysis, US Department of Commerce

deficit

surp

lus


US Current Account, 1960–2004

-700

-600

-500

-400

-300

-200

-100

0

100

1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000

year

bil

lio

ns

of

cu

rren

t d

oll

ars

Source: Bureau of Economic Analysis, US Department of Commerce


USA folyó fizetési mérlege és nettó

vagyona, 1977–2003


Megtakarítás és a folyó fizetési mérleg

• Nemzeti megtakarítás (S) = nemzeti

jövedelem (Y) azon része amelyet nem

költenek el magán-fogyasztásra (C) vagy

kormányzati vásárlásokra (G).

• Y – C – G = S

• (Y – C – T) + (T – G) = S

• Sp + Sg = S

• Nemzeti megtakarítás a kétféle, magán és

kormányzati megtakarítás összege.


Nyitott gazdaságban: Y = C + I+ G + CA (X-IM)

CA = Y – (C + I + G )

CA = (Y – C – G ) – I

CA = S – I

S = I + CA

Folyó fizetési mérleg = megtakaritás – beruházás

A zárt és a nyitott gazdaságok különbsége: nyitott gazdaságban a megtakaritás vagy a hazai tőkeállomány bővitését vagy külföldi vagyoneszközök megszerzését (külföldi hitlezését) jelenti (S=I+CA),

mig a zárt gazdaságban a megtakaritás csak a tőkeállomány bővitése által lehetséges (S = I)



Nyitott gazdaságban S = I + CA azaz

CA = Sp + Sg – I = Sp + (T - G) + I

= Sp – kormányzati költségvetési hiány – I

A nemzeti megtakaritás a kétféle, magán- és

kormányzati megtakaritás összege

• kormányzati költségvetési hiány = G – T

• Kormányzati költségvetési hiány negativ folyó

fizetési mérleghez vezet, ceteris paribus



Nyitott gazdaságban S = I + CA azaz

CA = Sp + Sg – I = Sp + (T - G) + I

Tehát

Sp = I + CA - Sp = I + CA – (T - G) = I +

CA + (G - T)

(G-T) a kormányzat költségvetési hiánya.

Egy ország megtakarítása egyenlő a belföldi

tőkeberuházások (I), a folyófizetési mérleg

(CA) és az újonnan kibocsátott

államkötvényekkel egyezik meg (G - T).Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 12-19


Source: Congressional Budget Office, US Department of Commerce

US current account and public saving relative to GDP,

1960-2004

-8%

-6%

-4%

-2%

0%

2%

4%

1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000

Pe

rc

en

t o

f G

DP

current account public saving


A fizetési mérleg elszámolása

• Az ország fizetési mérlege mind a

külföldieknek teljesitett fizetéseket, mind a

külföldről kapott bevételeket nyomon követi.

• Minden olyan tranzakció, amely külföldieknek

teljesített fizetéssel jár, tartozásként, negatív

előjellel kerül be a fizetési mérlegbe. (Debit)

• Minden olyan tranzakció, amely külföldiektől

bevételt eredményez, követelésként, pozitív

előjellel szerepel. (Credit)


• Minden nemzetközi tranzakció kétszer kerül be a fizetési

mérlegbe, egyszer tartozásként és egyszer

követelésként. (Kettős könyvvitel). Részei:

• A folyó fizetési mérleg: import és exportal kapcsolatos

tranzakciók

• A tőkemérleg: a külföldieknek eladott és tőlük

megvásárolt aktívák különbségét méri

az aktíva (eszköz, követelés) a vagyontartás bármely

lehetséget formáját jelentheti, például pénzt, részvényt,

gyárat, állampapírt, termőföldet vagy ritka postai bélyeget.

Folyó fizetési mérleg + Tőkemérleg = 0



• A folyó fizetési mérleg részei: a külföldnek eladott és

megvásárolt terméke különbsége.

Exportnál és importnál:

Goods (Áruforgalom)

Income (Külföldi beruházások) – kamat. osztalék, nyereség

Other services (Egyéb szolgáltások) ügyvédi munkadíj,

fuvarozás díja stb.

• A tőkemérleg: a külföldnek eladott és megvásárolt

aktívák különbsége. Részei:

A tőkekiáramlás (held abroad): segélyek, kölcsönök külföldieknek

A tőkebeáramlás (held in): kölcsönök az országnak



Az USA fizetési mérlege, 2003, dollár

milliárd


US Balance of Payments Accounts, 2003

in Billions of Dollars (cont.)


Folyó fizetési mérleg + Tőkemérleg > vagy < 0

Elméleti azonosság ellenére a gyakorlatban

ritkán kerül egyensúlyba.

OK: a fizetési mérleg elszámolás viszonylag

megbízható, de a szolgáltatások nyújtása

(tanácsadás) könnyen elkerülik a nyílvántartásba

vételt. A nemzetközi kamat és osztalékkifizetések

pontos mérése is nehézkes.

A statisztikai eltérés


• Hivatalos nemzetközi (deviza-) tartalékok:

a központi bank külföldi aktívái

Egykor a hivatalos tartalékok nagyrészt aranyból

álltak, manapság azonban a központi bankok

jelentős értékben tartanak külföldi pénzügyi

eszközöket, különösen dolláraktívákat, például

amerikai kincstárjegyeket , illetve swap (csere)

ügyletek formájában devizákat használnak.

A tartalék eszközök eladása és vásárlása a

hivatalos devizapiaci intervenció, amelynek

segítségével a pénzpiacot, árfolyamokat

befolyásolnak.



• Az USA a világ legnagyobb adósa.

• Külföldi hitelfelvétel nem feltétlenül rossz jel: ha egy ország jövedelmező beruházások megvalósításához von be külföldi forrást, akkor a tartozásainak visszafizetése után is maradhat pénze.

• Az USA külföldi aktívái kb. 70% külföldi valutában vannak denominálva..

• A külföldiek kezében lévő amerikai vagyon kb 90-100% dollárban van denominálva.


US Balance of Payments Accounts (cont.)

Kulcsfogalmak


• Bruttó hazai termék

• Bruttó nemzeti termék

• Fizetési mérleg (elszámolása)

• Folyó fizetési mérleg

• Hivatalos devizapiaci intervenció

• Költségvetési hiány

• Nemzeti jövedelem (elszámolása)

• Tőbe be és kiáramlás

• Tőkemérleg

debreceni egyetem,oktato.econ.unideb.hu/domician/downloads/ppt/krugman...copyright © 2006 pearson...

Documents