diagnosztika a gyakorlatban pályázat 2014/mentorpályázat... · b) ha a gyermek nem járt...

DIAGNOSZTIKA A

GYAKORLATBAN

2014. november Schmidt Márta gyógypedagógus

ISKOLAÉRETTSÉG

A Nemzeti köznevelési törvény (Nkt.) 45. § (1) bekezdés szerint: "Magyarországon – az e törvényben meghatározottak szerint – minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni.

(2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésõbb az azt követõ évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértõi bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követõen válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév elsõ tanítási napján kezdõdik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülõ kérelmére szakértõi bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor elõtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.

ISKOLAÉRETTSÉG

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről:

45. §(2) bekezdés:

„A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé.”

„(4) A tankötelezettség kezdetéről

a) az óvoda vezetője,

b) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság,

c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt.”

ISKOLAÉRETTSÉG

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a tankötelezettség megállapításáról: „21. §

(1) A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg.

(2) Az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban

a) amennyiben a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, ezt igazolja,

b) dönt a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltő gyermek óvodai nevelésben való további részvételéről,

ISKOLAÉRETTSÉG

c) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából, ha

ca) a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettsége egyértelműen nem dönthető el a gyermek fejlődésének nyomon követéséről szóló óvodai dokumentumok alapján,

cb) a gyermek nem járt óvodába,

cc) a szülő nem ért egyet az a) pont szerint kiállított óvodai igazolással vagy a b) pont szerinti döntéssel, vagy

d) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából annak eldöntésére, hogy az augusztus 31-ig a hetedik életévét betöltött gyermek részesülhet-e további óvodai nevelésben.

(3) A gyermeke iskolába lépéséhez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a szülő is kezdeményezhet szakértői bizottsági vizsgálatot.”

ISKOLAÉRETTSÉG

VIZSGÁLAT:

A csoportos pedagógia vizsgálat során kiscsoportban, közösségi helyzetben kell megoldani a feladatokat a gyermeknek, melynek során vizsgáljuk a munkaérettséget, az ábrázolási- és kifejezési készséget, a mennyiségfogalom kialakultságát, a látás- és hallás utáni (vizuális és akusztikus) emlékezetet.

A pszichológiai vizsgálat alkalmával megfigyeljük a gyermek kontaktuskészségét, a feladathelyzetbe való bevonódási készségét, az általános tájékozottságot, a téri -és idői tájékozódást, a beszédkészséget, a gondolkodási sajátosságokat, a verbális- és vizuális emlékezetet és a grafomotoros készséget.

DIFER

● Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer 2002● Az alapkészségek elsajátítási folyamatának

feltérképezése● Előzmény: PREFER Preventív

fejlettségvizsgáló rendszer 1986/1990 felhasználásával, átdolgozásával készült, + új tesztek

ALAPKÉSZSÉGEK

● ÍRÁSMOZGÁSKOORDINÁCIÓ KÉSZSÉGE● BESZÉDHANGHALLÁS KÉSZSÉGE● RELÁCIÓSZÓKINCS● ELEMI SZÁMOLÁS● TAPASZTALATI KÖVETKEZTETÉS● TAPASZTALATI ÖSSZEFÜGGÉS-MEGÉRTÉS● SZOCIALITÁS

MAI GYAKORLAT

● LASSABBAN ÉRNEK● KEVÉSBÉ MOTIVÁLTAK● AZONOS ÉVFOLYAMON SZÉLSŐSÉGES

KÜLÖNBSÉGEK● FEJLETTSÉGBELI KÜLÖNBSÉG: 6 ÉVES

KORBAN 5 ÉVNYI IS LEHET!!!● FEJLESZTÉS

Egyéni különbségek

Tudni kell:● Melyek a fejlesztendő alapkészségek● Értékelő eszközök● Optimális elsajátítás jellemzői● Oda vezető út állomásai● Személyiség működése, fejlődésének feltételei

SZEMÉLYISÉG

● Alapmotívumok: szokások,attitűdök, meggyőződések, magunkévá fogadott értékek, tanult értékek

● Alapkészségek,● Alapképességek,● Alapismeretek.

ÍRÁSMOZGÁS-KOORDINÁCIÓ

● Az írás elsajátítását a kéz ún. finommotorikájának koordinációja teszi lehetővé.

● Feltétele: a megfelelő idegrostokat a velőshüvely körbevéve szigetelje

● 5-8 év alatt valósul meg


● A finommozgás sajátos változata, kicsiny vonalak, vonalkombinációk pontos észlelése, a szem-kéz kooordináció segítségével a leírást szabályozza.

● Az írástanítás alapvető feltétele

Értékelés:● Tartalom: egyértelműen felismerhető● Elhelyezés: 4 mm, 45 fok● Méret: 1 mm-rel sem hosszabb, rövidebb



● Átlag:● Középső csoport: 45%p● Nagycsoport: 60%p● 1. o. : 85%p● 3. o. : 88%p● ISKOLAÉRETTSÉG???


Fejlesztés: finommozgás-koordináció – óvoda!

Eszköze:● Gyurmázás, ● Összerakós, kirakós, építős játékok● Íróeszközzel végzett játékok,● Minden olyan játék, ami az ujjak, a kéz kismértékű

mozgásával valósul meg.● Napi szinten!!!

BESZÉDHANGHALLÁS

● Spontán fejlődő készség● Lehetővé teszi, hogy a beszédhangokat

változó környezetben, önállóan észlelni tudjuk● Közreműködik a beszédészlelés során a tiszta

hangejtésben, a szavakat alkotó hangsorok differenciálásában, a szó értelmezésében

● A beszédészlelés az olvasás-írástanulás kritikus kognitív feltétele

BESZÉDHANGHALLÁS

● Beszédhangok megkülönböztetése: tulajdonságaik alapján;

● A beérkező jeleket elemezzük, alkotóelemeire bontjuk, azonosságokat, különbségeket állapítunk meg

BESZÉDHANGHALLÁS

● A percepciós folyamat során a beszédhangokat a beszédben, olvasásban, írásban egymástól megkülönböztetjük; nehézség: a beszédhangok képzési módjából, sajátosságaiból fakad.

● Jellemző jegyek: képzés helye, zöngésség, időtartam, képzési módja, hangkihallás.

BESZÉDHANGHALLÁS

● Az életkorral párhuzamosan fejlődik,● Iskolakezdet: 40 % - kialakulatlan készség● Felismerési zavar: diszkriminációs tévedésekhez

vezet.● Oka lehet: ● beszédrendellenességek, és az● olvasás, helyesírás zavarainak, gyengeségeinek

BESZÉDHANGHALLÁS

● Teszt: 54 p = 100%p● 1 rövid és 1 hosszabb változat, mindegyikben 3

szubteszt található● 1. szubteszt: váltóhangos szópárok● 2. szubteszt: azt méri, hogy a gyerek a folyamatos

beszédben mennyire hallja tisztán a beszédhangokat, ejtés helyessége

● 3. szubteszt: oppozíciós szópárok, azonosságot, eltérést kell észrevennie

BESZÉDHANGHALLÁS

● Átlag:● Középső csoport: 83 %p● Nagycsoport: 89 %p● 1. o : 94%p● 3. o. : 98%p● Magyar nyelv sajátosságai: torzítások,

módosulások, hasonulások, időtartam..

BESZÉDHANGHALLÁS

● A fejlődés 3-4 éves korban kezdődik,● Szükség van e készségre az olvasás-írás

tanulás során, amikor a hangokat megkülönböztetni, rögzíteni, felidézni, hangsorba téve értelmezni kell.

● A helyes olvasás feltétele● ISKOLAÉRETTSÉG???

BESZÉDHANGHALLÁS

● Zavara:● Betűfelismerési nehézség,● Cserék, ● szóértési zavarok● Olvasási, írászavar: tanulási zavar szindróma● Tiszta ejtés 5 év: 30% beszédhibás –

logopédia; beszédszervi rendellenesség

BESZÉDHANGHALLÁS

Fejlesztés: készség felmérése, hangoztatás, felismerés, differenciálás

A beszédhanghallás fejlettsége befolyásolja:● nyelvi működéseink színvonalát: közlés,

befogadás, szóbeli és írásbeli jelrendszerét,● olvasás-és írástanítást.

RELÁCIÓSZÓKINCS

● Minden nyelv alapját néhány száz relációszó, relációszókincs jellemzi.

● Dolgok, tulajdonságok, folyamatok közti viszonyokat fejeznek ki. Ilyen szerepük van a ragoknak, igekötőknek is.

● A relációszókincs ismerete, biztonságos alkalmazása nélkül a nyelv használhatatlan.

RELÁCIÓSZÓKINCS

● Iskolába lépésig a gyerekek többsége elsajátítja, de jelentős hányaduk nem ér a fejlődés végére; leküzdhetetlen hátránnyal indulnak, nem, vagy nehezen értik, amit társaik, és a pedagógusok beszélnek.

● Nem tárgyi tudás a hiányosság!● Nehezen behozható hátrány!

RELÁCIÓSZÓKINCS

● Teszt:● Térbeli viszony megmutatása,● Mennyiség felismerése,● Cselekvés igekötővel, ● Időbeli helyzet,● Hasonlósági viszony● 4 változat

RELÁCIÓSZÓKINCS

● Értékelés:● Max. 24p = 100%p● Középső csoport:69 %p● Nagycsoport: 82 %p● 1. o.: 89 %p● 3. o.: 97 %p

RELÁCIÓSZÓKINCS

● Iskolakezdés: 50 % - hiányos relációszókincs; életre szólóan lemaradnak a többiektől

● Különböző fejlettség oka: ● Lassúbb érés,● Környezeti hatás,● Nyelvi közeg intenzitása● Megoldás: MESE!!!● ISKOLAÉRETTSÉG???

ELEMI SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG

● Tartalmaz:● Százas számkörben számlálást, ● Húszas számkörben manipulatív számolást,● Tízes számkörben számképfelismerést,● Százas számkörben számolvasást.


● Fejlődés indulása: 2-3 éves korban● Az elemi számolási készség fejlettsége és az

értelmi fejlettség közt szoros kapcsolat áll fenn.● Előny: 20-as, 100-as számköri ismerettel ül az

iskolapadba.● Az elemi számolási készség optimális

elsajátítása, begyakorlása feltétele az iskolai matematika tanulásához. Behozhatatlan hátrány a hiánya!!! Iskolaérettség!!!


● Teszt:● 20 db azonos színű, méretű pálcika● 6 lépés: az elemi számolási készség 6

összetevőjét tárja fel● 1-3: számlálás● 4-6: tárgyakkal végezhető alapvető

matematikai művelet, számfelismerés, számolvasás

ELEMI SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG - SZÁMLÁLÁS

● Optimálisan fejlett számlálási készség esetén a számok sorrendje automatizálódik. Egy szám felidézi a rá következő számot. És a számlálás tetszőleges helyen kezdhető, megszakítható.

● Ovi: 5, 10, 20-as számkörben mozog a gyerek● A magyarban a számok megnevezésében

ciklikus ismétlődések, szabályosság figyelhető meg. 20 alatti számok: memória, 20 feletti: átlépések – kritikus pont!

ELEMI SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG - SZÁMLÁLÁS

● Teszt:● 1. Számlálás 21-ig – ez fejlődik a

leggyorsabban● 2. Számkörök átlépése – az 1 pont a feltétele,

csak, ha elsajátította● 3. Számlálás visszafelé – lassabban fejlődik

ELEMI SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG - MENNYISÉG

● 4-5. rész: Számosságot vizsgál● 4.: manipulatív számolás: kiszámolás,

hozzászámolás, elvétel, bontás, csoportosítás● 5.: számképfelismerés – óvoda!● 6. Számok jelének felismerése


● Értékelés: 58 p = 100 %p● Középső csoport: 55 %p● Nagycsoport: 78 %p● 1. o: 88 %p● 3. o. : 98 %p


● Az elemi számolási készség az óvodás – kisiskolás kor egyik legalapvetőbb készsége, ami mind az általános értelmi fejlődésben, mind az iskolai matematika tanulásban fontos szerepet játszik.

● Befolyásolja: életkori érés, óvodai fejlesztés● Az elemi számolási készség fejleszthető a

leghatékonyabban!!!● ISKOLAÉRETTSÉG!!!

TAPASZTALATI KÖVETKEZTETÉS

● A deduktív következtetés, a kijelentés, és a predikátumlogika (helyes következtetés) alapvető deduktív sémáinak használata az ún. kritikus kognitív készségek egyike.

● Iskola- tapasztalati következtetés szükséges!Nem érti, nem tudja használni:

● Akadályozhatja a hallott vagy olvasott szöveg értését,

● Nehezíti a tanári magyarázat és a tk-i szövegek, tanítás megértését.

● Fejlettségét meghatározza: szülők nyelvi kultúrája, iskolázottsága


● Teszt:● Alkalmas a tanulók fejlődésének folyamatos

nyomonkövetésére, diagnosztizálásra,● A gyerek fejlettségének meghatározására,● A fejlesztés feladatai meghatározhatók.● 32 feladat = 2*16


● Értékelés:● Középső csoport: 50 %p● Nagycsoport: 59 %p● 1. o. : 75 %p● 3. o. : 80 %p● Spontán fejlődés: Óvoda● Tapasztalati következtetés – értelmező szintű

következtetés!


● Fejlesztés: ● Kötetlen, vagy tanórai beszélgetés● Olvasás● Tananyag feldolgozása közben elvégzett

gyakorlatok● Tanórai tevékenység közben!!!

TAPASZTALATI ÖSSZEFÜGGÉS-MEGÉRTÉS

● Az összefüggések megismerésének, megértésének, alkalmazásának készségei a tudásmező képesség – az iskolai eredményesség, és az életminőség alapvető feltétele.

● Összefüggések jellemzői:● feltétel,● annak velejárója,● és a köztük lévő viszony


● Csoportosítása:● Adott feltétel esetén: csak akkor feltételű –

szükségszeren összefügg,● Más feltétel esetén is fennállhat: nem csak

akkor feltételű – nem mindig, nem biztosan, valószínű, hogy összefügg.


● A feltétel és a velejárója közti viszony lehet:● Okság: ha a feltétel kiváltja, aktiválja a

velejáróját● Feltétel = ok; velejáró = okozat● Együttjárás: ha a feltétel nem oka a

velejárónak – feltétel és velejárója felcserélhető.


● 4-8 éves gyerekek: elemi feltétel, velejárója● Később: egyszerű összefüggés – több feltétel,

és/vagy több velejáró● Összetett összefüggés: több feltétel vagy/és

több velejáró vagylagos● Komplex összefüggés


● Értékelés: összefüggés-megértési készség fejlettsége

● Középső csoport: 64 %p● Nagycsoport: 74 %p● 1. o. : 78 %p● 3. o. : 83 %p


● Ha e készség fejletlen:● Reménytelen helyzetbe kerül,● Alig képes bármit megérteni és alkalmazni

abból, az iskolában hall.● A fejlődés spontán folyamat. A környezetben,

szoc. közegben, mesékben, tananyagokban előforduló összefüggések hatására alakul ki!


● Fejlesztés:● 4-8 éves korban szándékos fejlesztés● Mesék, ● Elbeszélésszerű környezetismeretek,● Köznyelvi szintű beszélgetés az összefüggés

3 összetevőjére vonatkozóan (feltétel, velejáró, viszony).

SZOCIALITÁS

● A csoport, a társadalom szociális értékrendje, jogrendje, eszmerendszere, szokásrendszere, szociális aktivitásának rendszere, továbbá a személyiség szociális kompetenciája (szociális motívum-, minta-, szokás-, készség-, képesség-, és ismeretrendszere), valamint a személyiség szociális aktivitása, viselkedése.

SZOCIALITÁS

● Szocialitás fejlettsége:● Antiszocialitás,● Lojalitás,● Proszocialitás.

SZOCIALITÁS

● Teszt összetevői:● Kapcsolatfelvétel,● Társas viszonyulás,● Feladatvállalás,● Feladattartás, erkölcsi érzék

SZOCIALITÁS

● 4-8 éves gyerekek:● családi kötődés,● kapcsolatfelvétel a társakhoz,

pedagógusokhoz való viszonyulás szintje,● feladatvállalás,● feladattartás,● elemi szintű erkölcsi érzék.

SZOCIALITÁS

● Teszt:● 1 csoportos vizsgálat ● 5 egyéni vizsgálat, 3 alkalom● Történetek témája: lopás, együttérzés,

erőszak, károkozás, együttműködés.● Erkölcsi érzék fejlettségét mutatja.

SZOCIALITÁS

● Feladatvállalás- és hajlandóság értékelése● Feladattartás 3 alkalom után: kitartás, érzelmi

viszonyulás, koncentráció● 24 pontozás: 120 p = 100 %p a szociális

kompetencia elemi szintű fejlettségét mutatja.

SZOCIALITÁS

● Átlag: ● Középső csoport: 72 %p● Nagycsoport: 71 %p● 1. o. : 77 %p● 3. o. : 77 %p

SZOCIALITÁS

● 3 éves korig öröklött motívumok szabályozzák a gyerekek viselkedését (anyanyelv, járás, kommunikáció)

● Óvoda – beszoktatás● Iskolába lépés – újabb szociális szokások, kül.

Fejlettség● Szociálisan éretlenek - + 1 év óvoda!!!

SZOCIALITÁS

● Óvoda – alkalom a gyakorlásra● Iskola – tanórák alatt mellőzniük kell a

kapcsolatfelvételt a társaikkal, a pedagógussal kezdeményezett kapcsolatfelvétel szabályozott!

● Fejlesztés: értékelő beszélgetés, mesék, cselekményes történetek, olvasmányok.

● ERKÖLCSI TUDATOSSÁG!!!

Összegzés

● Alapkészség-index: AKI a 7 készség százalékpontban megadott fejlettségének átlaga.

● Jelöli: ● Az alapkészségek elsajátításának mértékét,● Mennyit kell még fejlődnie,● Értelmi fejlettség általános mutatója

ISKOLAÉRETTSÉG kifejezője!!!

Összegzés

● Átlag: ● Középső csoport: 62 %p● Nagycsoport: 75 %p● 1. o. : 83 %p● 3. o. : 89 %p

Összegzés

● A fejlődés jelentős része mind a 7 készség esetén az iskola előtti időszakra esik.

● Alapkészségek elsajátítása – jelentős egyéni különbség

● A 7 alapkészség fejlettsége gyermekenként más-más.

● Az alapkészségek fejlődése nem független egymástól!

Összegzés

● Alapkészségek – intelligencia összefüggései● Szoros kapcsolat● Az alapkészségek fejlettsége tükrözi az

értelem általános fejlettségét● Segíti a fejlesztést: kritériumpedagógia● Fejlesztés: Óvoda kezében döntően – átfogó

óvodai fejlesztés!

Köszönöm a figyelmet!

diagnosztika a gyakorlatban pályázat 2014/mentorpályázat... · b) ha a gyermek nem járt...

Documents