Didaktikai módszerek III.

Számonkérési-ellenőrzési módszerek

Mai órán

• Ismétlés – módszerek, tanulásszervezés, projektmódszer

• Andragógiai ellenőrzés és értékelés

• Pedagógusok értékelése – visszajelzés fontossága

1. A tanulásszervezés módszerei Alapmódszerek

Tanári magyarázat (frontális

tanítás): beszélgetés, kérdve-kifejtés,

előadás, szemléltetés

Munkáltatás (egyéni, de nem

önálló): variációs módszer, házi

feladat

Individuális (egyéni és önálló

tanulás): egyéni feladatok

Motiváló módszerek

Csoportmunka

Játék

Szerepjáték (drámapedagógia)

Vita

Kutató-felfedező módszer

Kooperatív módszerek

Projekt módszer

Leggyakrabban használt módszerek

90 % Ismeretszerzés

Falus és mtsi (1989)

• 53,5% nevelői magyarázat és bemutatás

Tanórákon elhangzó szavak

• 79% tanárok

• 21% diákok

Ismeret vagy képesség?

A tanulásszervezés sikerének néhány alapelve

• Differenciálás – Egyéni különbségek figyelembevétele – Tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése

• Szociális készségek fejlettsége (strensz=fejlesztő élmény) – Szociális kompetencia – Schneider, 1993 – Divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség,

kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret

• Motiváló módszerek alkalmazása – pl. kooperatív-, projekt módszer, drámapedagógia

• Ergonómia

Sokfélék vagyunk (egyéni sajátosságok)

Milyen egy tanterem?

• kommunikáció

• kooperáció

• csoportmunka

• helyváltoztatás

Lehetséges?

Milyen egy másik tanterem?

• kommunikáció

• kooperáció

• csoportmunka

• helyváltoztatás

fela

dat

Problémák, leküzdendő gátak

1. Szelektív iskolarendszer

2. Homogén csoportokra törekvés

3. Ismeretközpontúság

4. Tanárközpontúság

5. A tanár saját magát tartja a legfőbb

ismeretforrásnak

6. A tanulás helyett még mindig a tanításon van a

hangsúly

7. A tantárgyak közötti integráció hiánya

8. „Krétapedagógia”

9. Merev hagyományok, pl. ergonómiai szinten

A pedagógus néhány fontos szerepe

1. Pozitív tanulási légkört alakít ki 2. Megtanít tanulni 3. Együttműködik más szakos kollégáival 4. Iskolában is tud gondolkodni 5. Tapasztalatcserékre jár 6. Példát mutat 7. Életszerű 8. Az értékelés fejlesztő jellegét is alkalmazza 9. Felhasználja a tanulók tapasztalatait 10. A diákkultúrára, a tanulók világára is épít 11. Egyéni és társas tanulási helyzetekre egyaránt lehetőséget ad 12. A tanulót partnernek tekinti

2. Szociális készségek fejlesztése

• Módszerek

– Mintanyújtás, modellkövető viselkedés előhívása

– Megerősítési és alakítási, viselkedésmódosítási technikák

– Szerepjáték – (drámapedagógia)

– Brainstormig technikák (ötletbörze)

Személyiségfejlesztés néhány jelentős területe

Nonverbális

készségek

Kreativitás

Énkép

Metakommuni-

káció

SZEMÉLYISÉG

Önismeret

Divergens

gondolkodás

Társismeret,

kapcsolatteremtés

Empátia

A szociális készségek fejlesztésének jelentősége

• elősegítik a tudásnak és az emberségnek, az intelligenciának és a cselekvőképességnek, az önkibontakozásnak a lehetőségét

• a szociális készségek a tanulási-tanítási folyamatban, akár egy gépezetben a „csavarok”, elősegítik az elsajátított ismeretek és készségek megnyilvánulását, kibontakozását (pl. az iskolai szituációban a tudás önmagában nem elég, ha nem fejlettek a kommunikációs készségek).

Projektmódszer

Hogyan fogjunk a projekt megszervezéséhez?

A tervezés szakaszai:

• témaválasztás,

• tervkészítés,

• adatgyűjtés,

• a téma feldolgozása,

• a termék, produktum összeállítása,

• a projekt értékelése,

• a termék, produktum bemutatása.

A pedagógiai projektek fajtái

1. Témaválasztás módja szerint:

– Pedagógusok hirdetik meg,

– Diákok azonos érdeklődés mentén,

– Megadott téma feldolgozása,

– Szigorúan meghatározottak a feldolgozás

szempontjai.

2. Tartalma, témája szerint:

• Tananyaghoz, műveltségi területhez kapcsolódó projekt

• Tananyaghoz csak részben kapcsolódó projekt

• A tananyaghoz nem kapcsolódó projekt

3. Interdiszciplinaritása alapján

• Szűk tartalmú projekt

• Multidiszciplináris projekt

4. Tanítási időhöz való viszonya alapján

• Hagyományos órakereteket változatlanul

hagyja

• Epochális oktatás

• A tanítási szünetekhez kapcsolódó

szaktáborok, gyermekfoglalkozások,

műhelymunkák, alkotótáborok

5. Időtartam alapján

• Rövid távú projekt (1-2 nap)

• Középtávú projekt (1-2 hét)

• Hosszú távú projekt (több hét, félév, év)

6. A projektben résztvevők száma alapján:

• egyéni

• kiscsoportos (team)

• közép-, és

• nagy létszámú projektek

7. Produktuma alapján

• Tárgy, modell, játék

• Írásmű, album, újság, kötet

• Színpadi előadás, videofelvétel, kiállítás

• Rendezvény, kirándulás

• Nyilvános vita, tárgyalás

• Fentiek kombinációja, stb.

Andragógiai ellenőrzés és értékelés

• Ellenőrzés az a tanári tevékenység, amely kiváltja és felfogja a tanulók megnyilvánulásainak valamennyi területéről érkező információkat

• Az értékelés a tanulók képességeiről, tudásáról szerzett tájékozódás alapján történő visszajelzés, amely megállapít, megerősít, besorol

Az ellenőrzés és értékelés a pedagógiai munka szerves része

• A pedagógus rendszeresen tájékozódik:

– a diákok teljesítményéről

– magatartásáról

– ezekre reagálva véleményt fogalmaz meg

– megerősíti a kívánatost, a jót

– korrigálja a hibát

– önellenőrzés, önértékelés révén minél eredményesebb teljesítményre buzdít

Az andragógiai értékelés az andragógiai információk tervezett, szervezett, differenciált visszajelzésének elmélete és gyakorlata.

Funkció alapján lehet (SCRIVEN):

• diagnosztikus

• formatív

• szummatív

Viszonyítási alapok: normatív, kritériumorientált, sztenderdorientált

A tanulási eredmények értékelése

• Diagnosztikus (helyzetfeltárás)

– Pedagógiai beavatkozások előtt

– A diákok milyen feltételekkel kezdik az adott szakaszt

– Melyek azok a területek, amelyeken lemaradtak

– Kialakítható az egyénre, csoportra szabott oktatási stratégia

• Formatív: (fejlesztés-formálás)

– Folyamat közbeni irányítás

– Nem minősítés, hanem a jó megerősítése, a hiba kijavítása

– Feltárja mit tud a gyerek, mit nem

• Szummatív: (minősítő)

– Nevelési-oktatási szakasz záróaktusa

– Célja a záró minősítés

– A tanulót teljesítmény alapján minősítjük

– Szelektív funkciót tölt be (pl. bukás)

– Cél objektív, hiteles, megbízható adatok

Az értékelés folyamata • A célok megfogalmazása (követelmények

kialakítása)

• Ellenőrzés

– Megfigyelés

– Szóbeli felelet

– Írásbeli

• Információk értelmezése

– Mennyiségi értelmezés osztályzat, pontok

– Minőségi szöveges, metakommunikatív

Mérés • Tudást, képességet, attitűdöt stb. számszerűsítünk,

így lehetővé válik az objektív összehasonlítás

• A mérőeszközön rögzített skálát hozzámérjük a megvizsgált tulajdonsághoz

• Eszköze: teszt

– Tudást

– Intelligencia

– Kognitív kompetenciát

– Képességeket mérő tesztek

Méréssel kapcsolatos követelmény

• Objektivitás

– Kizárni a szubjektivitást

– Tanár viselkedése, metakommunikációja

• Érvényesség (validitás)

– Azt mérjük-e, amit mérni akarunk?

• Megbízhatóság (reliabilitás)

– Egy tulajdonság ismételt mérése ugyanolyan eredményű lesz

A teljesítménymérés • Normára orientált

– Globális becslés: a pedagógus az összbenyomását egy osztályzatban fejezi ki

– Pontérték felállítása: a pontok a feladategységek megoldásából adódnak

– Hátrányai:

• „Önmegvalósító jóslat”

• Nem tárja fel mely célt érte el, melyeket nem

• A jó osztályzatból sem derül ki, hogy elérte-e a célt?

• Kritérium orientált

– A teljesítményt egy előre meghatározott kritérium alapján mérik

– A kérdés, hogy a tanuló bizonyos célokat elért vagy sem?

– Objektív mérce

Az értékelés funkciói:

• Tárgyi-tartalmi információt nyújt

• Informál

• Ösztönöz

Értékelés az oktató szempontjából:

• Szubjektív önértékelés

• Kollektív értékelés

• Vizsgálat

Az értékelést befolyásoló tényezők (Edmund ERAZMUS)

• rendezési effektus

• elsőbbségi effektus

• végeffektus

• nagyságeffektus

• redundancia-effektus

• kontraszteffektus

Az értékelés rendszerszemléletű megközelítése A szabályozási modell

Cél Irányító

rendszer

Irányított

rendszer Eredmény

Információ-

áramlás

Visszacsatolás

Módosított

információ

Környezet

Irányítási folyamat

Cél

Értékelés

Tervezés

Intézkedés

Az értékelés szakaszai

1. Információgyűjtés

= ellenőrzés

2. Viszonyítás

Objektív Szubjektív

(Mérés) (Becslés)

ÉRTÉKLET

3. Diagnózis

Megvalósítási

feltételek

vizsgálata

Motiváció

Funkcióadás

Az értékelés szintjei: hallgató, folyamat, programok, intézmények, nemzetközi

• Értékelési elvek: Mikor? Hol? Hogyan? Problémák

– Validitás – Reliabilitás – Objektivitás – Értékelési technikák egyoldalúsága

Pedagógusok értékelése

Miért fontos a visszajelzés a pedagógusoknak?

• Bill Gates Ted előadása

Szakirodalom

• Simon Béláné: Didaktika, BMF BGK jegyzet, Budapest 2001.