#EU

Roa

d2Si

biu

EURÓPA DIGITÁLIS ÖSSZEKAPCSOLÁSA

A Jean-Claude által vezetett Bizottság kiemelt célja, hogy polgáraink számára a lehető legjobb hozzáférést biztosítsa az online világhoz, és felruházza őket azokkal a készségekkel, amelyek megalapozzák Európa digitális jövőjét.

Az okostelefonok és a jövőbeni 5G-s eszközök használatával egyre nagyobb az igény a vezeték nélküli internetkapcsolat iránt. A mobileszközök adatforgalma a következő öt évben nyolcszorosára fog nőni.

kezdeményezés, amelyről az Európai Parlamentben és az Európai Unió Tanácsában politikai megállapodás született, vagy amelyet az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa elfogadott

jogalkotási kezdeményezés, amelyről még nem született döntés; az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa általi elfogadásra várnak.

a Jean-Claude Juncker vezette Bizottság által előterjesztettjogalkotási kezdeményezés

„Hiszem, hogy sokkal jobban ki kell használnunk a digitális technológiák kínálta lehetőségeket, amelyek nem ismernek határokat. Ennek megvalósításához vennünk kell a bátorságot, hogy a távközlési szabályokban, a szerzői jogokról szóló és az adatvédelmi jogszabályokban, a rádiófrekvenciák kezelésében és a versenyszabályok alkalmazásában megszüntessük a nemzeti elkülönülést. Ezáltal biztosíthatjuk, hogy a fogyasztók elektronikus eszközeikkel Európában bárhol hozzáférjenek a szolgáltatásokhoz, zenéhez, filmekhez és sporteseményekhez.”

Jean-Claude Juncker, akkori jelölt az Európai Bizottság elnöki posztjára: Politikai iránymutatás a hivatalba lépő következő Európai Bizottság számára, 2014. július 15.

Digitális egységes piac az európaiak szolgálatában

EGY EGYSÉGESEBB, ERŐSEBB ÉS DEMOKRATIKUSABB UNIÓ FELÉ

2019. május

2014 előtt A Juncker-Bizottság alatt

A távoli területeken élők közül sokan nem rendelkeznek jó internetkapcsolattal.

Az Európai Stratégiai Beruházási Alapnak (ESBA) köszönhetően mintegy 43,2 milliárd EUR-t fektettek a digitális ágazatba. Emellett az európai strukturális és beruházási alapokból több mint 14 milliárd EUR támogatást nyújtanak a digitális technológiák számára.

Összesen mintegy 2 800 európai települést választottak már ki, amelyek egyenként 15 000 EUR értékű WiFi4EU-utalványt kapnak. A következő hetekben további 3 400 települést választanak majd ki, amelyek szintén megkapják az utalványt. Az utalvány arra használható fel, hogy nyilvános helyeken, például a városházán, könyvtárakban, múzeumokban, parkokban, tereken és egyéb közterületeken wifipontokat hozzanak létre.

A wifi, a mobiltelefon és más vezeték nélküli eszközök a rádióspektrumot veszik igénybe. Ennek használata európai szinten nincs jól koordinálva.

A spektrumalapú szolgáltatások mintegy évi 500 milliárd EUR értéket képviselnek az európai gazdaságban.

A széttagolt piac és a rendszerek lassúsága miatt Európa többéves lemaradásban van a 4G-s internetkapcsolat területén.

A spektrumkoordináció javításával 2023-ra évi ezermilliárd euróra nő a spektrumalapú szolgáltatások értéke.

Európa képessé válik arra, hogy a jobb spektrumkoordinációnak és hálózatok magas szintű kiberbiztonságának köszönhetően sikeresen bevezesse az 5G-s internet-hozzáférést, biztosítsa mindenki számára a nagy sebességű internetkapcsolatot, és kontinensszerte új szolgáltatásokat vezessen be például az összekapcsolt autók, a távorvoslás, az intelligens városok vagy az utazás közbeni videostreaming területén.

Sok polgár nehézségekbe ütközik, amikor online közszolgáltatásokat szeretne igénybe venni, különösen akkor, ha másik EU-tagállamban dolgozik, él vagy intézi üzleti ügyeit.

2020-ra az egységes digitális kapu egyetlen belépési pontot fog biztosítani mindenfajta online közigazgatási ügyintézéshez a polgárok és a vállalkozások számára.

A DIGITÁLIS AKADÁLYOK FELSZÁMOLÁSA A FOGYASZTÓK ÉS A VÁLLALKOZÁSOK JAVÁRA

Az online világban az EU négy szabadsága, az áruk, a tőke, a szolgáltatások és a munkaerő szabad mozgása még nem realitás. A Jean-Claude Juncker által vezetett Bizottság foglalkozott ezekkel a kérdésekkel.

2014 előtt A Juncker-Bizottság alatt

Az európaiak nem használhatják online előfizetéseiket, amikor úton vannak. Kedvenc tévéműsoruk online közvetítése külföldön gyakran le van tiltva.

2018 áprilisától az európaiak másik tagállamba utazva is elérhetik azokat a filmeket, sportközvetítéseket, elektronikus könyveket, videojátékokat és zeneszolgáltatásokat, amelyekre online előfizetésük van.

Fris

síté

s: 2

019.

máj

us 8

.

2014 előtt A Juncker-Bizottság alatt

Magas roaming díjak az Európán belüli külföldi telefonhasználatért. 2007-ben: egy hanghívás percenként több mint 0,50 EUR, egy SMS 0,28 EUR, az adatátvitel gigabájtonként 6 000 EUR. Az EU-n belüli nemzetközi hívások magas ára.

A roamingdíjak megszűnése 2017 júniusában. Azóta a mobiladat-forgalom 12-szeresére nőtt, míg az utazók által kezdeményezett telefonhívások száma megkétszereződött a roamingdíjak megszüntetése előtti szokásokhoz képest. A mobiladat-forgalom 12-szeresére nőtt, míg az utazók által kezdeményezett telefonhívások száma megkétszereződött a 2017. június előtti szokásokhoz képest.

Az EU-n belüli nemzetközi hívások magas ára.

Az Európai Unió más országaiba irányuló külföldi hívások 2019. május 15-től kevesebbe kerülnek. Az új szabályok szerint az EU-n belüli hívások ára legfeljebb 19 eurócent/perc (+áfa), illetve 6 eurócent/sms (+áfa) lehet.

A fogyasztók jogai nem igazodtak a digitális kor követelményeihez.

A korszerűsített fogyasztóvédelmi szabályok és a digitális szerződéskötés új szabályai alapján:• bővülnek a fogyasztókat megillető jogok az online világban;• a fogyasztók nagyobb bizalommal fordulhatnak más

tagállamok online értékesítői felé.

A fogyasztók számára területi alapon korlátozzák az árukhoz és szolgáltatásokhoz való online hozzáférést külföldről, például azzal, hogy csak egy adott országban kiadott bank- vagy hitelkártyát fogadnak el.

2018. december 3-a óta a területi alapú korlátozással szembeni új szabályok biztosítják, hogy a fogyasztók anélkül tudjanak hozzáférni az árukhoz és szolgáltatásokhoz online felületeken, hogy aggódniuk kellene a megkülönböztetés vagy a földrajzi alapú korlátozások miatt.

A kis méretű csomagok EU-tagállamok közötti szállítási díjai gyakran akár a belföldi árak ötszörösét is elérhetik, miközben ezt a különbséget a valós költségek nem indokolják egyértelműen.

Az online értékesítésre nyitott vállalatok 62%-ának problémát jelentenek a magas kiszállítási költségek.

Az árak átláthatóbbá tétele és a szigorúbb hatósági felügyelet leszorítja az árakat, lehetővé teszi a fogyasztók és a kisvállalkozások számára a megalapozott döntéshozatalt, és megfizethetőbbé teszi a csomagküldő szolgáltatásokat.

Ennek hatására:• az országhatárokon átívelő elektronikus kereskedelem több

mint 4%-kal bővülhet,• több mint 6%-kal nőhet azoknak a cégeknek a száma,

amelyek más EU-tagállamokba folytatnak online értékesítést, volumenét tekintve pedig 5%-kal bővülhet az online kereskedelem.

Húszmillióan vannak az EU-ban olyanok, akik másik EU-tagállamban élnek, mint ahol születtek. Ezek az emberek gyakran nem férnek hozzá a szülőhazájukban készülő audiovizuális tartalmakhoz.

Az új szabályok könnyebbé teszik a műsorszolgáltatók számára online kínálatuk országhatároktól független bővítését, a polgárok pedig nagyobb kínálatból választhatnak és a más EU-tagállamokból származó tartalomhoz is hozzáférhetnek, ami végső soron az európai kultúra virágzását is segíti.

Huszonhatmillió vak és látássérült európai csak szűk körben juthat hozzá a kultúrához, mert a számukra szükséges formátumok nem állnak készen rendelkezésre.

Az új szabályok lehetővé teszik a nyomtatott szöveget használni képtelen személyeknek szánt, speciális formátumokban, például Braille-írással vagy DAISY formátumban készült nyomtatott anyagok előállítását és terjesztését. A vak, a látássérült és a nyomtatott szöveget más okból használni képtelen személyek több könyvhöz és más nyomtatott anyaghoz – köztük kifejezetten az igényeiknek megfelelően adaptált hangoskönyvekhez és elektronikus könyvekhez – juthatnak hozzá akár az Európai Unión belül, akár másutt a világon.

2014 előtt A Juncker-Bizottság alatt

A cégek és a közigazgatási szervek számára nehézséget okoz a nem személyes jellegű adatok (például közlekedési, időjárási adatok) tárolása és kezelése az EU különböző tagállamaiban.

Ez ellehetetleníti a határokon túli új piacokra belépni igyekvő, vagy éppen növekedni kívánó kis- és közepes méretű, illetve induló vállalkozások helyzetét, és párhuzamos adattároló eszközök költséges fenntartására késztet.

Egységes szabályokra van szükség ahhoz, hogy a határokon átívelő adattárolás és adatkezelés egyszerűsödésével és a szabályozás uniós szintű egységesítésével könnyebbé váljon egyszerre több EU-tagállamban üzleti tevékenységet folytatni.

Az adatszolgáltatások költségeinek csökkenése és a vállalkozások rendelkezésére álló nagyobb rugalmasság akár 10,4 milliárd EUR többletbevételt is eredményezhetnek az európai vállalkozásoknál.

Az EU-ban egymillió vállalkozás csak online platformokon keresztül éri el ügyfeleit. Ha a platform és a vállalkozások közötti kapcsolatban probléma jelentkezik, az károsan hat a vállalkozások eladásaira és az online gazdaságba vetett bizalomra. Az üzleti felhasználók csaknem fele (46%-a) – főleg a kisebb vállalkozások – problémásnak találják az online közvetítési szolgáltatásokat.

Az online platformok kereskedelmi gyakorlataira vonatkozó első szabályok tisztességes, átlátható és kiszámítható üzleti környezetet fognak teremteni a vállalkozások és a kereskedők számára az online platformok használata során.

A ma jóváhagyott új szabályok haszonélvezői többek között a piactereken online értékesítést folytató kereskedők, a szállásfoglalási platformokat használó szállodák és alkalmazásfejlesztők. Az új rendelet új lehetőségeket kínál a viták és panaszok rendezésére is.

Az internet óriási mértékben nőtt – közel 1,3 milliárd weboldal naponta 3,7 milliárd felhasználó számára biztosítja az információcsere, a kereskedés és a páratlan intenzitással folyó kapcsolattartás lehetőségét. A félretájékoztatás egy régóta létező jelenség. Bár az online platformok számos előnnyel jártak, hamis információk előállítására, széles körben történő terjesztésre és népszerűsítésre is lehetőséget adnak. Az Eurobarométer közvélemény-kutatás szerint az európaiak 83%-a úgy véli, hogy az álhírek fenyegetést jelentenek a demokráciára nézve.

A demokratikus rendszerek és a nyilvános eszmecserék védelme érdekében, valamint a 2019-es európai választások, illetve az országos és az önkormányzati választások fényében az EU cselekvési tervet fogadott el az Európán belüli és kívüli félretájékoztatás elleni erőfeszítések fokozására.

A cselekvési terv négy területre összpontosít: a félretájékoztatás hatékonyabb észlelése, elemzése és leleplezése; szorosabb együttműködés és közös válaszlépések a félretájékoztatásra; a magánszektor mozgósítása a félretájékoztatás elleni küzdelem érdekében; szemléletformálás és a társadalom rezilienciájának javítása.

A cselekvési terv részeként 2019 márciusában az uniós intézmények és a tagállamok egy célzott riasztási rendszert hoztak létre, hogy előmozdítsák a félretájékoztatási fenyegetésekkel kapcsolatos információk valós idejű cseréjét.

BERUHÁZÁS EURÓPA DIGITÁLIS JÖVŐJÉBE

2014 előtt A Juncker-Bizottság alattA szerzői jogra fokozottan támaszkodó iparágak kulcsfontosságúak az európai gazdaság számára: 11,65 millió munkahelyet jelentenek, és évente 915 milliárd EUR-val avagy 6,8%-kal járulnak hozzá Európa GDP-jéhez.

A digitális technológiák megváltoztatták a kreatív tartalmak előállításának, terjesztésének és elérésének módjait, új lehetőségeket nyitottak meg, ugyanakkor megnehezítik az alkotók, a jogosultak és a sajtó számára, hogy tárgyalásokat folytassanak a digitális platformokkal a műveik felhasználására vonatkozó feltételekről.

A korszerűsített szerzői jogi szabályok segítenek az alábbiak révén segítenek a fenntartható digitális környezet megteremtésében:• megkönnyítik a méltányos díjazásról való tárgyalásokat az

alkotók és a szerzők számára;• lehetővé teszik a kreatív ágazatok és a sajtó számára,

hogy jobb megállapodásokat kössenek a munkájuk online felhasználásáról;

• egyértelműbb digitális jogokat biztosítanak a polgárok számára, valamint

• több lehetőséget biztosítanak a tudományos, az oktatási és a kulturális örökséget kezelő intézmények számára.

Az új szabályok közvetlenül több mint 500 000 szerző – zeneszerzők, írók, rendezők, forgatókönyvírók, újságírók, fényképészek, dalszerzők és több mint 500 000 előadóművész, köztük zenészek, énekesek, színészek, táncosok és más előadóművészek – javát szolgálják.

A legfrissebb adatok szerint a digitális fenyegetések gombamód szaporodnak: a zsarolóprogram-támadások 2015 óta 300%-kal nőttek. Számos tanulmány szerint a kiberbűnözés gazdasági hatása 2013 és 2017 között az ötszörösére emelkedett, és 2019-ig további négyszeresére emelkedhet. A felmérések azt mutatják, hogy az emberek világszerte a nemzetbiztonságot fenyegető legfőbb veszélyek között tartják számon a más országokból kiinduló kibertámadásokat.

A kibertámadásokkal szembeni együttműködés megerősítése érdekében az Unió mára számos eszközt kidolgozott. Ezek közé tartozik a kiberbiztonságról szóló első uniós szintű szabályozás (hálózat- és információbiztonságról szóló irányelv) és a kiberbiztonsági rendelet is. A kiberbiztonsági rendelet megerősíti az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) szerepét, és létrehozza az európai kiberbiztonsági tanúsítvány közös keretét az informatikai szolgáltatások, rendszerek és berendezések számára.

Az EU a kiberbiztonsággal kapcsolatos kutatások és új európai kapacitások kialakításának támogatása érdekében javaslatot fog előterjeszteni a kiberbiztonsággal kapcsolatos szakértői központok európai hálózatának létrehozására.

A mesterséges intelligenciát hagyományosan a robotikához kötik, pedig a benne rejlő lehetőségek messze túlmutatnak ezen. Az európai megközelítés meglehetősen elaprózott, miközben úgy tűnik, hogy a világ más részei előrehaladottabb állapotban vannak a mesterséges intelligencia fejlesztése terén. Fokozni kell a beruházásokat, csakúgy, mint az adatokhoz való hozzáférést, amely a mesterséges intelligencia fejlesztésének alapja. A mesterséges intelligencia etikai és társadalmi vonatkozásaival is foglalkozni kell annak biztosítása érdekében, hogy a technológia fejlődése a bizalmon és a biztonságon alapuljon.

Az Európai Bizottság mesterséges intelligenciával és a robotikával kapcsolatos megközelítése technológiai, etikai, jogi és társadalmi-gazdasági szempontokkal foglalkozik az uniós kutatási és ipari kapacitás ösztönzése, valamint annak érdekében, hogy a mesterséges intelligenciát az európai polgárok és a gazdaság szolgálatába állítsa. A mesterséges intelligencia a gazdasági fejlődés egyik stratégiai jelentőségű területévé vált. A társadalmi-gazdasági, jogi és etikai hatásokat azonban körültekintően kell kezelni. Az EU-nak egyesítenie kell erőit, hogy továbbra is e technológiai forradalom élvonalában maradjon, és az európai értékek tiszteletben tartásának biztosítása mellett alakítsa e technológia fejlesztésének és használatának feltételeit.

A szuperszámítógépek nélkülözhetetlenek az egyre nagyobb adattömegek feldolgozásához, és számos területen, például az egészségügy, a megújuló energiaforrások, a gépjármű- és kiberbiztonság területén biztosítanak előnyöket a társadalom számára. Európa azonban – kínai, japán vagy amerikai versenytársaihoz viszonyítva – jelenleg egyértelműen keveset költ a nagy teljesítményű számítástechnikára. A finanszírozási hiány éves szinten 500 és 750 millió EUR között van. Emiatt az európai tudományos és gazdasági szakemberek adataikat egyre gyakrabban az EU kívül dolgozzák fel.

Az EU a tagállamokkal együtt egymilliárd eurót fordít a világszínvonalú európai szuper-számítástechnikai infrastruktúra kiépítésére.

Az EuroHPC (nagy teljesítményű számítástechnika) közös vállalkozást 2018-ban hozták létre azzal a céllal, hogy az EU-t 2020 végéig olyan világszínvonalú szuperszámítógépes infrastruktúrával lássa el, amely számos területen – többek között a személyre szabott orvoslás, a biomérnöki tudományok, az időjárás-előrejelzés és az éghajlatváltozás elleni küzdelem, az új anyagok és gyógyszerek felfedezése, az olaj- és gázfeltárás, az új repülőgépek és gépkocsik tervezése, valamint az intelligens városok területén – támogatja a vezető tudományos, közszférabeli és ipari alkalmazások fejlesztését. Eddig 27 európai ország csatlakozott az EuroHPC közös vállalkozáshoz.

Print ISBN 978-92-76-07382-6 doi:10.2775/771342 NA-01-19-407-HU-CPDF ISBN 978-92-76-07341-3 doi:10.2775/037175 NA-01-19-407-HU-N