1

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Jog-és Államtudományi Kar

Jogbölcseleti Tanszék

A kiút vesztőinek felszámolása: Komplex telep-

program a felzárkóztatás szolgálatában

(Diplomamunka)

Készítette:

Kiriák Klaudia Katalin

Konzulens:

dr.habil. H. Szilágyi István

egyetemi docens

2016. május

2

Tartalomjegyzék

Bevezetés .......................................................................................................................... 4

1. Fogalmi áttekintés ......................................................................................................... 6

1.1. A szegregátumok társadalmi, földrajzi és gazdasági pozíciója .............................. 6

1.1.1 Területi fekvés .................................................................................................. 6

1.1.2 Lakhatási problémák ........................................................................................ 7

1.2 A szegregáció, szegregátum meghatározása ........................................................... 8

1.3 Lakóhelyi szegregáció ........................................................................................... 10

1.4 Teleptípusok .......................................................................................................... 11

1.5 Magyarország szegregátumai ................................................................................ 13

1.6 A szegregátum és a cigányság kapcsolata ............................................................. 14

1.6.1 A szegények szegregációja ............................................................................. 14

1.6.2 A cigányság szegregációja ............................................................................. 15

1.7 A cigányság ........................................................................................................... 15

1.7.1 „Ha kézen fogva láncba állnának, Mátészalkától Sopronig érne a lánc!” ...... 15

1.7.2 A cigányság fogalmi értelmezése, lélekszámának változásai ........................ 16

2. Történeti áttekintés ..................................................................................................... 22

2.1 Gazdasági-társadalmi környezet a történelem során ............................................. 22

2.1.1 18-19. század .................................................................................................. 22

2.1.2 20. század ....................................................................................................... 23

2.1.3 Rendszerváltás utáni korszak ......................................................................... 26

2.2 A szegregátumok kialakulása, telepösszírások és felszámolásuk ......................... 30

3. A Komplex telep-program .......................................................................................... 34

3.1 A Komplex telep-program ismertetése ................................................................. 34

3.1.1 A program célkitűzése, célcsoportja és módszerei ......................................... 35

3.1.2 A pályázási lehetőség kritériumai, a pályázat tartalmi előírásai ................... 36

3.1.3 A projekt végrehajtása .................................................................................... 40

3

3.2 Az ózdi telep-program ........................................................................................... 43

3.2.1 A településről .................................................................................................. 43

3.2.2 Ózd és a szegregátumok ................................................................................. 45

3.2.3 „Komplex telep-program Ózd Hétes és Velence telepeken” ......................... 53

3.3 A törökszentmiklósi telep-program....................................................................... 69

3.3.1 A településről .................................................................................................. 69

3.3.2 Törökszentmiklós szegregátumai ................................................................... 72

3.3.3 Komplex telep-program Törökszentmiklóson ................................................ 76

3.4 A két település programjainak tanulságai a kutatási eredmények tükrében ......... 92

Összegzés ........................................................................................................................ 97

Hivatkozott irodalom ...................................................................................................... 99

Egyéb felhasznált irodalom .......................................................................................... 103

Mellékletek ................................................................................................................... 104

4

Bevezetés

Dolgozatom témaválasztását elsősorban személyes érdeklődésem vezérelte. Mindig

is nagy figyelemmel szemléltem a társadalmunkban végbemenő folyamatokat,

kíváncsisággal tekintettem azok mélyebb összefüggéseire. Mindezekből kifolyólag

egyetemi tanulmányaim során törekedtem az előírtak mellett a kifejezett érdeklődési

körömbe tartozó témák mélyebb megismerésére is. Eközben figyeltem fel a

diplomamunkám kutatási témáját képező Komplex telep-programra.

A globális gazdasági változások következtében napjaink egyik egyre égetőbb

problémája a szegregált lakókörnyezetben elő közösségek deprivált helyzete, mely

magyarországi viszonylatban is növekvő méreteket ölt. A történelem viharos évszázadait

követő 1989-es rendszerváltás az alacsonyan képzett munkaerő számára nem

„kecsegetett” semmi jóval: az ipar letűnése és a kvalifikáltabb foglalkoztatottak irányába

történő elmozdulás úgy tűnik végérvényesen megpecsételte sorsukat. Az elmúlt két és fél

évtized felzárkóztatási kísérletei pedig sorra kudarcot vallottak.

A 2010-es évek elején megjelent Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében

lezajlódó Komplex telep-program azonban valami újat hozott a korábbiakhoz képest. Már

csak a neve is árulkodik innovatív megközelítési módjáról és a célterület pontos

kijelöléséről. Ehhez pedig jó párosításnak bizonyulhat annak Nemzeti Stratégiai

Referenciakeretbe ágyazottsága.

Diplomamunkám készítése során a Komplex telep-program hatékonyságának

elemzését kvalitatív és kvantitatív módszerekkel végeztem, annak minél átfogóbb

megismerése céljából. Kutatásomat két településre összpontosítottam: az Ózd és

Törökszentmiklós városában megvalósult projekteket vizsgáltam. A fenti két helységet

magában foglaló észak-magyarországi és észak-alföldi régió egyaránt a lakóhelyi

szegregációval leginkább sújtott térségek közé tartozik, így alkalmasnak ítéltem a

program ezeken keresztül történő, átfogó vizsgálatát.

Több szereplő oldaláról tanulmányoztam a lezajlott projekteket. Részben a Közösségi

Beavatkozási Terv alapján elkészített, strukturált interjúkkal térképeztem fel a szakmai

megvalósítás, a lokális végrehajtó hatalom, valamint az érdekképviselet álláspontját és

tapasztalatait. Másfelől célkitűzéseim között szerepelt a célcsoport tényleges helyzetének

megismerése, illetve annak felmérése, hogy eljutott-e hozzájuk a program híre, mit

érzékeltek belőle. Ebből kifolyólag a bevont szegregátumokban kérőívezést folytattam.

5

A TÁMOP 5.3.6-11/1. számú, Komplex telep-program vizsgálata során a

következőkre kívántam választ kapni:

- a szegregált lakókörnyezetben élők hátrányait okozó minden problémát

megcélozza-e, tehát komplexitása milyen mértéket ölt, és az lefedi-e az összes

szükséges beavatkozási területet;

- az eredetileg meghatározott szakmai létszámkeret mennyire tette lehetővé a

settlement típusú szociális munka hiánytalan megvalósulását;

- a szakértőgárda felkészültsége, tapasztalatai és hozzáállása megfelelőnek

bizonyult-e a jelenléten alapú szociális tevékenység folytatásához;

- mennyire jellemzi a túlbürokratizáltság és ez hátráltatja-e a megvalósulás

hatékonyságát;

- a rendelkezésre álló két éves végrehajtási időszak alatt lehetséges-e tényleges

eredményt felmutatni, elegendő-e a szemléletváltásra.

Végül fontosnak tartom leszögezni, hogy a gyakran „kozmetikázott”, hivatalos

statisztikai adatok helyett célom volt saját megismerés útján és a résztvevő személyek

tapasztalatai mentén valós képet kapni a szegregátumok állapotáról, a reményvesztett

helyzetből való kilábalási lehetőségéről.

6

1. Fogalmi áttekintés

A dolgozat feltett szándéka, hogy feltárja a szegregált településrészek

felszámolására, a szegregátumok problémakörének megoldására hivatott komplex telep-

programot (TÁMOP-5.3.6.-11/1). Ahhoz azonban, hogy hiteles és átfogó képet

kaphassunk a vizsgált elemekről, így a szegregátumokról, kialakulásuk körülményeiről,

társadalmi, gazdasági, egészségügyi, szociális helyzetéről, a legfontosabb fogalmak

ismertetése, azok értelmezése elengedhetetlen.

A komplex telep-program fő célkitűzése a „szegregált lakókörnyezetben,

mélyszegénységben élő hátrányos helyzetű emberek társadalmi felzárkózásának és

integrációjának segítése”.1 A projekt célcsoportjának kiinduló problémája, hogy

„szegregátumokban élők körében olyan több generáción át mélyülő (szociális, közösségi,

oktatási, egészségügyi, képzési és foglalkoztatási) hátrányok halmozódtak fel, amelyek

kezelése az érintettek és a települések önerejéből mára lehetetlenné vált.”2

1.1. A szegregátumok társadalmi, földrajzi és gazdasági pozíciója

1.1.1 Területi fekvés

A földrajzi pozíció, tehát a centrumoktól való távolság, valamint a centrumok

elérhetősége kulcsszerepet tölt be egy település lakosságának foglalkoztatásában és

munkalehetőségeiben. A szegregálódó térségeket a nagyfokú képzetlenség és a magas

munkanélküliség mellett erősen jellemzi az inaktivitás és az átlagtól jócskán elmaradó

jövedelem.3

Nem véletlen tehát, hogy a magasabb státuszúak a nagyvárosokban, azok

vonzáskörzetében, a sűrű városhálózattal rendelkező, vagy autópályák mentén

elhelyezkedő téregységekben, valamint a Balaton környékén található, vagy ingázásra

berendezkedett településeket lakják. Ezzel szemben a szegényebb lakosság az

északkeleti, dél-dunántúli és Közép- Tisza-vidéki térségben összpontosul: Észak-

Magyarország, Dél-Dunántúl és Észak-Alföld komolyan sújtott a szegénységgel.4

1 Pályázati útmutató a Társadalmi Megújulás Operatív Program Komplex telep-program (komplex humán szolgáltatás hozzáférés biztosítása c. pályázathoz, 4.o. In: https://www.palyazat.gov.hu/doc/3367 (Letöltés: 2016.04.10.) 2 Pályázati Útmutató, im. 4.o. 3 Kovács Katalin: Területi, társadalmi hátrányok és beavatkozási politikák, In: Kovács Katalin, Váradi Mónika: Hátrányban, Vidéken, 2013, Budapest, Argumentum 4 Kovács Katalin im.

7

Az északkelet-magyarországi régió társadalmi válságát térszerkezeti sajátosságai

okozzák: a régióközpont távolsága és a vonzáskörzeti centrumok hiánya. Az „objektív

munkaerőhiány” növekedése, az előnytelen (elaprózódott) településszerkezet és a

megközelíthetőség nehézségei (rossz utak, hézagos közlekedés) mind-mind negatív

nyomot hagynak a települések, így a lakosság életében, kitörési lehetőségeiben.5

A kétkezi munka kereslete iránti visszaesés mellett a mezőgazdaság

zsugorodásának folyamata még mindig zajlik, ezzel a meglévő munkalehetőségeket

tovább szűkítve, valamint az alacsonyan képzettek kilátásait rontva. Megoldásként

kínálkozna az elvándorlás, azonban a szociális bérlakás-rendszer elsorvasztása hosszú

időre ellehetetlenítette a leszakadó rétegek urbanizációját, az ún. „Cs” (csökkentett

értékű) házak és szocpolos lakhatási formák pedig helyben maradásra kényszerítik őket.6

Az észak-alföldi térség esetében pedig nem elhanyagolható tény, hogy ez a régió

magas szegénységi kockázattal rendelkező régiónak tekinthető.7

1.1.2 Lakhatási problémák

A probléma körüljárása során szót kell ejtenünk a hazai lakhatási helyzetről is,

mely jelenleg minőségi és megfizethetőségi problémákkal tűzdelt. A legutóbbi

népszámlálás alapján közel félmillióra tehető az üresen álló ingatlanok száma, de ez

természetesen nem a valós mutató, hiszen ez az adat magában foglalja a hivatalos

eljáráson kívül kezelt lakóegységeket is.

A kiszolgáltatott, ingoványos magánbérleti szektorhoz pedig a rendkívül alacsony

mértékű önkormányzati bérlakás-szám párosul, mely egyébként az Európai Unió átlagát

tekintve is rendkívül kis mértékét képezi a teljes lakásállománynak (mindössze 2,4%-át).

Mindezek ellenére közel 14.000 önkormányzati ingatlan áll üresen, melyek közel

egynegyede rossz állapotú, komforti nélküli.

A KSH felmérése alapján pedig országosan a lakott ingatlanok közel 8%-a

komfort nélküli vagy félkomfortos. Ez a szám – az általam vizsgált két település

megyéiben- Borsod és Jász-Nagykun-Szolnok megyében ennek a duplája.8 A fentiek

mellett pedig a lakhatási költségek növekvő terhei sújtják az alacsonyabb státuszú

5 Kovács Katalin im. 6 Kovács Katalin im. 7 Kopasz Marianna: Lakóhelyi szegregáció és társadalmi feszültségek a magyarországi településeken, 2006 In: Kolosi Tamás-Tóth István György-Vukovich György: Társadalmi riport 2004, Budapest, TÁRKI 8 Kovács Katalin i.m.

8

családokat, majdnem minden harmadik családnak nehézséget okoz ennek

finanszírozása.9

A leszakadó rétegek körében nem ritka az jogcím nélküli lakáshasználat, a napról-

napra élés. A romák/cigányság egy számottevő része pedig telepi környezetbe

kényszerült, körükben a fent ismertetett problémák (lakhatási költségek kifizethetősége,

alacsony komfortfokozatú ingatlanok) fokozottan jelen vannak.10

Mindezek által megállapítható, hogy rendkívül kevés az önkormányzati lakások

száma, ellenben majdnem félszázezer igénylő mutatkozik rá, mely égetően szükségessé

teszi egy nagy volumenű állami bérlakás-építési program beindítását. Másrészt a meglévő

önkormányzati ingatlanok állapota és komfortfokozata alapján sokszor egy szegregátumi

lakókörnyezettel szinte azonos helyzetek uralkodhatnak a bérlakások tekintetében, így

ezek is komoly rehabilitációra szorulnak.

1.2 A szegregáció, szegregátum meghatározása

A kifejezés etimológiáját tekintve a következő latin szóösszetételből ered: seg,-

„félre, külön”, grex/grecis pedig „tömeg, csőcselék, sokaság”. A „segregatio” pedig:

„különtelepül”, „elkülönül a sokaságtól”.11

A szociológia értelmezése szerint szegrációról beszélünk, „ha egy-egy településen

belül a különböző társadalmi rétegek, etnikai csoportok stb. lakóhelye erősen elkülönül

egymástól. A szegregáció sokszor együtt jár a jövedelmi viszonyok és a települési

infrastruktúra lényeges egyenlőtlenségeivel.”12

Az ezredfordulót követően megfogalmazódott a szegregált település mérőszáma,

mely a szegregációs index elnevezést kapta, és a 2001-es népszámlálási adatok alapján

került meghatározásra: szegregátum az, „ahol az aktívkorú (15-59 év közötti) népességen

belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres

munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató esetében legalább 50%.”13

9 TÁRKI Monitor Jelentések 2012: Egyenlőtlenség és polarizálódás a magyar társadalomban, 2013 http://www.tarki.hu/hu/research/hm/monitor2012_teljes.pdf (Letöltve: 2016.05.03.) 10 A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia, Budapest, 2015, Emberi Erőforrások Minisztériuma (Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkóztatásért felelős Államtitkárság) 11 http://tarstudszotar.adatbank.transindex.ro/?szo=78 (Letöltve: 2016.04.10.) 12 Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába, 2006, Budapest, Osiris, 203.o. 13 Rácz Attila: A társadalmi és térbeli elkülönülés mintázata Szegeden a 2001-es népszámlálási adatok alapján, 1.o. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/terstat/2012/01/racz.pdf (Letöltés: 2016.04.11.)

9

Szegregációval veszélyeztetett településről pedig akkor beszélünk, ha a fenti mutató 40-

50 % között van.

Az előző, ötéves tervezési időszakban (EU; 2007-2013) kiírt, uniós finanszírozású

regionális operatív programok (ROP) városrehabilitációs projekteket támogattak,

melyekhez kötelezően el kellett készíteni egy ún. Integrált Városfejlesztési Stratégiát

(IVS).14 Itteni megfogalmazás szerint „szegregátumnak minősül az a terület, ahol az aktív

korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a

rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató tekintetében

magasabb, mint 50%.”15 Ebből kifolyólag az uniós pályázatoknál használt definíció a

2001-es KSH adatokra és az akkor megfogalmazott szegregációs fogalmi értelmezésre

alapoz. A fenti lehatárolást alkalmazzák a – részben uniós pályázatból finanszírozott -

telepprogramok kiírásánál megjelenő pályázati útmutatók is.16

A komplex telep-program kiírásában a következő definíció szerepel:

„szegregátumnak nevezzük azokat a földrajzilag egybetartozó és elhatárolható

területeket, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres

munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korú lakosságon (15-64 éves

korosztály) belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot.”17 A korábbi lehatárolásoktól

eltérően a program pályázati útmutatójában az aktív korú lakosság felső korhatára 59. év

helyett már 64, melynek lehetséges oka az időközben megváltozott nyugdíjkorhatár: alsó

mértékét a 65. életév betöltésénél jelölték ki.

A soron következő népszámlálást követően, felismerve az eltelt időszak

változásait, új meghatározás fogalmazott meg: a szegregációs mutató, mely a 2011. évi

népszámlálási adatok alapján, a Központi Statisztikai Hivatal (továbbiakban: KSH) által

került kiszámításra.18 A szegregációs mutató jelentése: „legfeljebb általános iskolai

végzettséggel rendelkezők és munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív

korúakon (15-59 év) belül.”19 Tehát a „szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett

14 A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia im. 16.o. 15 A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia im. 16-17.o. 16 A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia im. 16-17.o. 17 Pályázati útmutató, Komplex telep-program im. 4.o. 18 314/2012. (XI.8.) Kormány-rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről, 1. rész (Hatály és értelmező rendelkezések), 2.§ (7a) bekezdés 19 314/2012. (XI.8.) Kormány-rendelet, 10. számú melléklet

10

terület: szegregációs mutatóval lehatárolt olyan egybefüggő terület, amelyen az alacsony

társadalmi státuszú családok koncentráltan élnek együtt vagy a társadalmi

státuszcsökkenés jelei tapasztalhatók, ezért a területen közösségi beavatkozás

szükséges;”20 A mutató településtípusonként elérő arányt határoz meg a szegregált,

illetve a szegregációval veszélyeztetett területek definiálására.

Külön arányok kerülnek meghatározásra a fővárosi kerületeket érintően (ezen

belül is két kategória azok fejlettsége szerint), a megyei jogú városokra, a

járásszékhelyekre, 2000 főnél nagyobb és a 2000 főnél kisebb településre. 200 főnél

kisebb lélekszámú települések esetében pedig azok egészére kell meghatározni a

szegregációs mutatót. Az általam vizsgált két település, Ózd és Törökszentmiklós

járásszékhely város, így azonos besorolás alá esik a szegregációs mutatót illetően.

Szegregált területről beszélünk esetükben, ha a mutató értéke legalább 35%, illetve

szegregációval veszélyeztetett területről, ha az arány 30% vagy annál nagyobb, de kisebb,

mint 35%.21

1.3 Lakóhelyi szegregáció

Kopasz Marianna lakóhelyi szegregációval kapcsolatos kutatásának

megállapítása szerint „a magyarországi régiók közül leginkább Közép-Magyarország és

az Észak-Alföld településeire jellemző a szegregáció valamely formája.”22 Az általam

elemzett két település közül tehát Törökszentmiklós (Észak-Alföld) a szegregációval

leginkább veszélyeztetett régiók egyikébe tartozik. Az „elkülönülésnek, elkülönítésnek”

számos fajtája önállóan és halmozottan is fellelhető hazánkban, azonban dolgozatomban

a lakóhelyi szegregáció rövid ismertetésére szorítkozom.

„A lakóhelyi szegregáció a társadalmi egyenlőtlenségi rendszerek térbeni

megjelenéseként is felfogható: az etnikai és a szociális csoportok közötti társadalmi

távolságok térbeni távolságokként is megjelennek.”23 Ezen értelmezés alapján tehát a

társadalom csoportjai közötti különbségek, egyenlőtlenségek térben is formát öltenek.

Lényeges ugyanakkor leszögezni, hogy az egyenlőtlenségek nem oka, hanem okozata a

20 314/2012. (XI.8.) Kormány-rendelet, 2.§ (8) bekezdés 21 314/2012. (XI.8.) Kormány-rendelet, 10. számú melléklet 22 Kopasz Marianna: Lakóhelyi szegregáció és társadalmi feszültségek a magyarországi településeken,, (Elektronikus verzió), 2006, 415.o. 23 Ladányi János-Csanádi Gábor-Gerő Zsuzsa-Liskó Ilona-Szelényi Iván-Virág Tünde-Nemeskéry Artúr: Szociális és etnikai konfliktusok: Válogatott tanulmányok (1975-2010), 209.o. http://tatk.elte.hu/file/Ladanyi1.pdf (Letöltés: 2016.05.07.)

11

térbeli elkülönülés. 24 Továbbá fontos szempont, hogy a szegregáció lakóhelyi

megnyilvánulása nem csupán a romák viszonylatában létező dilemma, de nem

elkülöníthető a cigányság történelmi és gazdasági helyzetétől.25

1.4 Teleptípusok

A későbbiekben ismertetett történelmi folyamatok okán a szegregátumok elérő

típusai alakultak ki, melyek figyelembevétele elengedhetetlen az adott telep

problémáinak orvoslása érdekében. A szegregátumok az esetek döntő többségében a

településen belül helyezkednek el, elzártan. Városi környezetben a nehezebben

megközelíthető, ipari zónában lévő településrészekről, falvak esetében pedig a CS-

lakásos és a szocpolos házakkal lehatárolt területekről beszélünk.26 Havas Gábor és

Szuhay Péter tett először kísérletet a hazai szegregátumok fajtáinak teljes körű leírására.

Tipológiájuk szerint 6 különböző típust különböztetnek meg.

A szerzőpáros definíciója szerint „vadtelepről/putrisorról” beszélünk a

települések környékén kialakuló, teljes infrastrukturális hiányban szenvedő, összetákolt

viskókból álló egységek esetében. 27

A második nagyobb kategóriába tartoznak a „volt uradalmi puszták,

munkáskolóniák”, melyeket korábban a lakhatás és a munka egysége jellemzett, ebből

kifolyólag jobb helyzetűeknek voltak mondhatóak. A munkahelyek tömeges

megszűnésének, a gyárak bezárásának következményeképp azonban a lakosság java

elköltözött, helyükre pedig a környékbeli településekről kiszorultak, valamint

alacsonyabb státuszú, marginalizálódó csoportok jöttek. Mára itt is hiányos infrastruktúra

jellemző, megszűntek a közintézmények, csökkent a szolgáltatások köre és minősége

(bolt, közlekedés, stb), a tulajdoni viszonyok pedig jórészt rendezetlenek.28

A következő szegregátumfajta a „régről maradt telepek” kategóriája. Egy, a ’60-

as években hozott kormányhatározat alapján fel kellett számolni a telepeket, ettől azonban

néhány szegregátum „megmenekült”. Az ilyen telepek szabálytalan telken és

24 Ladányi im. 209.o. 25 Lennert József-Kovács András Donát-Farkas Jenő Zsolt-Bódi Ferenc: Lakóhelyi szegregáció a dél-alföldi mezővárosokban, 5.o. http://www.esely.org/kiadvanyok/2014_6/2014-6_1-1_lennertal_lakohelyi_szegregacio.pdf (Letöltve: 2016.05.07.) 26 A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia, im. 12.o. 27 A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia, im.14.o. 28 A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia, im. 14.o.

12

elrendezésben épült régi zsellérépületekből állnak. A közművesítés teljes hiánya jellemzi

- ez alól egyedül a villany képez kivételt.29

A negyedik kategória a „Cs-s szocpolos telep”. Típustervek alapján megépített,

csökkentett komfortfokozatú épületegyüttes, melyek sokszor befejezetlenek, a település

szélén, elkülönülve, rossz minőségű területen találhatóak. 30

Az ötödik típus városi szegregátumokként kerül definiálásra, melynek két alfaját

különítik el: a slumosodó munkáskolóniák és szociális bérlakások alkotta telepeket,

valamint a gettosodó városrészeket. A városi slum-okra jellemző, hogy egyszerű és

azonosan kialakított épületekből áll, melyeket a vasúti csomópontok, gyárak környékére

építettek, míg a gettósodó városrészek esetén korábbi, jobb jövedelmi helyzetben lévő

bérházak lakói elköltöztek, és helyükre egyre alacsonyabb státuszú családok kerültek.31

A Havas-Szuhay-féle kategorizálásból azonban hiányzik egy újabb keletű

szegregátum forma: a külterületeken található zártkertekbe és üdülőkbe kényszerült,

szegény családok akkumulációja, vagyis az ő megfogalmazásuk szerint a nyaralók

alkotta telepek.32

A Szuhayék által alkalmazott kategorizálás utolsó eleme a „szegregálódó falvak”

típusa. Az ebbe a kategóriába tartozó, korábbi paraszti falvak művelésre alkalmatlan

területeken fekszenek, közlekedés szempontjából is kedvezőtlen helyzetűek, a negatív

településpolitika pedig végérvényesen rányomta a bélyegét a téeszesítés által is sújtott

falvakra. Ebből kifolyólag folyamatos elvándorlás kezdődött, melynek eredményeként

szegény családok költöztek a lakatlan épületekbe.33

Az EMMI34 által a tavalyi évben kiadott, az EU aktuális tervezési időszakára

szóló, irányzott politikai stratégia még egy újabb elemmel egészíti ki a teleptipológiát. A

lecsúszó települések a rendszerváltást követően lezajlódó „szegénységi

szuburbanizáció”eredményeképp alakultak ki, mely során a középosztály által elhagyott

lakóépületeket és településeket népesítették be a gyakran ingázó elszegényedett réteg

29 A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia, im. 14.o. 30 A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia, im. 14.o. 31 A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia, im. 15.o. 32 A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia, im. 15.o. 33 A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia, im. 15.o. 34 Emberi Erőforrások Minisztériuma

13

tagjai, azonban a foglalkoztatásból való kiesés után elérhetetlen a visszakapaszkodás

lehetősége.35

1.5 Magyarország szegregátumai

Az ország teljes területén összességben 1633 szegregátum létezik. Ez 823

települést és Budapest tíz kerületét érinti. A lakosságszámot tekintve 300.000 ember él

szegregátumi lakókörnyezetben. További szembetűnő adat, mely szerint 160.000 fő él

20.000 főnél nagyobb lélekszámú, városi környezeten belül szegregáltan. 36 Tehát

elmondható, hogy az ország 3155 településének37 több, mint negyedében található

szegregátum, a teljes lakosságnak (9 855 571 fő38) pedig több, mint 3%-a él szegregált

lakókörnyezetben.

A szegregátumok döntő többsége (kétharmada) településen belül, annak szélén

helyezkedik el, míg 15%-a külső területen, távolabb a várostól/falutól.39

35 A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia, im. 16.o. 36 A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia, im. 16.o. 37 Központi Statisztikai Hivatal, 2016-os adat https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd005.html (Letöltve: 2016.05.02.) 38 Központi Statisztikai Hivatal https://www.ksh.hu/interaktiv/korfak/orszag.html (Letöltve: 2016.05.02.) 39 A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia, im. 17.o.

1. Térkép Magyarország jelentősebb szegregátumai Forrás: http://valasz.hu/reflektor/magyarorszag-

gettoterkepe-57744/

2. Térkép Romák összlakossághoz mért arányának

területi megoszlása (KSH térkép)

14

A romák területi összpontosulását szemléltető térkép az évtized kezdetén

elkészített hazai „gettótérképhez” viszonyítva erőteljes átfedést mutatat: a cigányság

összlakosságon belüli magasabb arányú jelenléte és a szegregátumok lokációja között

tehát jelentős összefüggés állapítható meg. Ez leginkább az észak-magyarországi és dél-

dunántúli térségben ölt testet, de nem elhanyagolható Észak-Alföld érintettsége sem.

1.6 A szegregátum és a cigányság kapcsolata

Hazánkban a lakóhelyi szegregáció formái közül a cigányság és a szegénység

szegregációja a leggyakoribb.40 A kettő között pedig erős összefüggés mutatkozik,

ugyanis 2012-es adatok szerint a romák 76%-a él (a nem roma népesség körében ez a

szám 12%) a szegénységi küszöb alatti szinten.41 „Általában ott, ahol a cigány lakosság

koncentrálódik feltételezhető, hogy jelentős az átfedés az etnikai és jövedelmi helyzeten

alapuló szegregáció között.”42

A roma népesség 29%-a rossz lakhatási körülmények közé kényszerül, 30%-uk

nem részesül közművesített vízellátásban, 81%-uk fával fűt és a szennyvízelvezetés csak

minden harmadik roma háztartásnál megoldott. A romák több, mint fele olyan

ingatlanban tartózkodik életvitelszerűen, melynek fizetési elmaradása van. Továbbá az

országos átlaghoz képest zsúfoltabban élnek: az egy főre jutó szobák száma 0,68 (nem

roma háztartásoknál ez a mutató 1,3, tehát a duplája).43

1.6.1 A szegények szegregációja

A település mérete és annak területi fekvése korrelációt mutat a jövedelmi

viszonyok okán létrejövő lakóhelyi szegregációval. A szegényebb rétegek

elkülönülésének mértéke növekszik a település lakosságszámának emelkedésével,

továbbá az alacsony jövedelmi helyzetben lévők azonos lakóhelyen történő

koncentrációja jóval gyakoribb, mint a gazdagabb rétegeké. A szegénységi küszöb alatt

élők leginkább az észak-alföldi településeken koncentrálódnak, melynek valószínűsíthető

magyarázata, hogy ez a régió van leginkább kitéve a szegénységi kockázatoknak.44

40 Kopasz Marianna: Lakóhelyi szegregáció és társadalmi feszültségek a magyarországi településeken, 2006 In: Kolosi Tamás-Tóth István György-Vukovich György: Társadalmi riport 2004, Budapest, TÁRKI 41 Bernát Anikó: Leszakadóban: a romák társadalmi helyzete a mai Magyarországon, 258.o. http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/b333.pdf (Letöltve: 2016.05.10.) 42 Kopasz Marianna: Lakóhelyi szegregáció és társadalmi feszültségek, im. 418.o. 43 A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia 44 Kopasz Marianna im.

15

1.6.2 A cigányság szegregációja

A hazai települések 29%-ában található olyan térbeli egység, melyet döntő

többségében romák laknak. Megállapítható, hogy a cigányság adott településen belüli

arányának emelkedésével egyenesen arányosan növekszik az etnikai szegregáció mértéke

is. Mindezekből kifolyólag érthető, hogy a cigányság elkülönülése leginkább azokban a

régiókban jellemző, ahol a romák településeken belüli lélekszáma – arányaiban - a

legkirívóbb: Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön. E két zónában fordul elő

legnagyobb mértékben, hogy a romák lélekszáma – a teljes lakossághoz mérten- a 25%-

os mértéket is meghaladja.45

A lélekszám mellett pedig kardinális kérdés a településméret is: minél nagyobb az

adott település kiterjedése, annál gyakoribb a cigányság lakóhelyi szegregációja. Ezt jól

példázza az észak-magyarországi és dél-dunántúli régió közötti eltérést: jellemző ugyanis

mindkettőre, hogy sok olyan települése van, melyet javarészt cigányok laknak,

ugyanakkor Dél-Dunántúlon kevésbé jellemző a romák térbeli elkülönülése, melyet a

térség elaprózott településszerkezetének köszönhet.46

Összefoglalóan elmondható, hogy az általam vizsgált két település (Ózd és

Törökszentmiklós) a fent leírt észak-magyarországi és észak-alföldi régióba tartozik, így

jellemző esetükben, hogy a településméret egyenesen arányos a cigányok lakóhelyi

szegregációjával, továbbá a cigányság lakosságbéli arányának növekedése is növeli a

szegregáció mértékét, a szegénység és a cigányság szegregációja között pedig erős

átfedés mutatkozik. A szegénység és a települési hátrányok tekintetében pedig a romák

megoszlása többszöröse a hátrányos helyzetű kistérségekben és a hátrányos helyzetű

nagyobb városokban, mint a fejlettebb településeken. Ez a mutató a többi nemzetiség

tekintetében éppen ellenkezőleg alakul.47

1.7 A cigányság

1.7.1 „Ha kézen fogva láncba állnának, Mátészalkától Sopronig érne a lánc!”48

A szegregátumok elemzésekor, illetve az ilyen környezet megszüntetésére

szolgáló programok esetében elengedhetetlen, hogy szót ejtsünk a cigányságról. Az

alábbi részben csupán néhány, aktuálisnak vélt számadatot ismertetek, majd a

45 Kopasz Marianna im. 46 Kopasz Marianna im. 47 Hajdu Gábor-Sik Endre: A hátrányos helyzetű kistelepülés, mint szociológia jelenség, TÁRKI Regionális Műhelytanulmányok, 2014/1. szám 48 Csalog Zsolt: Hét cigány, Budapest, 1976, Kozmosz

16

későbbiekben kerül elemzésre, hogy kit tekintünk, tekinthetünk cigánynak/romának,

lélekszámuk meghatározásában milyen eltérések mutatkoztak az idők során.

A többségi társadalom véleménye szerint a cigányság rasszjegyeik alapján is

identifikálható. Az természetesen evidencia ugyanakkor, hogy a vélt származás nem

minden esetben egyezik a valós identitással. 49 A 2011-es népszámlálás alapján készített

nemzetiségi adatokat összefoglaló elemzés szerint jelenleg hazánkban 315.583 roma él.

Ez a tíz évvel ezelőtti országos felméréshez képest 153%-os növekedést jelent. Nemek

közötti eloszlás tekintetében 50,6% férfi, 49,4%-uk nő, az átlagéletkor 26 év. 50 Ezzel

szemben az ország összlakosságának átlagéletkora 41,5 év.51 Ezek alapján Magyarország

lakosságának több, mint 3% roma, azonban számos szakmai becslés jóval magasabbra

teszi a tényleges számukat, esetenként több, mint duplájára. Csalog Zsolt például a ’70-

es években írt könyvében 320.000 cigány hazai lakosról tesz említést.52 Az átlagéletkor

tekintetében is szembeötlő eltérések láthatóak, hiszen az elöregedő többségi

társadalommal szemben a romák körében fiatalos korszerkezet jellemző.

1.7.2 A cigányság fogalmi értelmezése, lélekszámának változásai

Minden elemzés elengedhetetlen része, hogy annak célcsoportját meghatározzuk.

A szegregátumokat döntő többségében romák lakják, a telepszerű lakókörnyezet

leginkább rájuk jellemző. Azonban feltétlenül definiálnunk kell, hogy valójában kit

tekintünk cigánynak, kik is a romák, illetve ez a csoport mekkora lélekszámot jelent.

Mindezekből kifolyólag a történelem során keletkezett lehatárolásokat, végzett kutatások

eredményeit vesszük számba ennek megválaszolására. A romákkal kapcsolatos kutatások

megismerése során egyértelművé válik, hogy nincsen egységesen alkalmazható, „jó

recept” a pontos körülhatárolásukra.

A cigányság eredettörténetének három fő annotációja létezik. A legelterjedtebb

magyarázat szerint a cigányság egy történelmi diaszpóra, tehát az azonos életforma, a

vándorlás és a közös történelmi gyökerek kapcsolják őket össze. Létezik egy ún.

konstruktivista nézőpont is, mely úgy véli, hogy a különböző állami intézményesülések

(bíróság, kormányzat és egyház) izolációs rendelkezései és a többségi társdalom

49 Majtényi im, 22.o. 50 KSH 2011. évi népszámlálás- 9. Nemzetiségi adatok www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_09_2011.pdf (Letöltve: 2016. 05. 04.) 51 KSH 2011. évi népszámlálás- 4. Demográfiai adatok www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_04_2011.pdf (Letöltve: 2016. 05. 04.) 52 Csalog Zsolt: Kilenc cigány, Budapest, 1976, Kozmosz Könyvek, Idézi: Majtényi Balázs-Majtényi György: Cigánykérdés Magyarországon 1945-2010, 2012, Budapest, Libri, 19.o.

17

kapcsolatrendszerén kívül rekesztett csoportokról értekező szakemberek „hívták életre”.

A harmadik szemléletmód szerint a „roma” kifejezés egy kitalált fogalom, tehát nem

kötődik hozzá tényleges kollektív hagyomány, történelem vagy közös történelmi

identitás, egyszóval szöges ellentéte a hagyományosnak tekinthető magyarázattal. Ez a

magyarázat a koramúlt identitáspolitikai harcaira összpontosít.53

1.7.2.1 Kik a cigányok?

A vélt származás esetében elmondható, hogy azokat, akiknek a szülei cigányok

vagy azokat, akiknek barna a bőrük, cigánynak tekintik. Ezáltal tehát a magasan

kvalifikált, tanult romákat is cigánynak tekintik származásuk alapján, pedig ők sok

esetben már annyira asszimilálódtak, hogy nem tartják magukat cigánynak. Tehát a

társadalom evidenciának tekinti, hogy a cigányok „színesek”, származásuk külső jegyek

alapján megállapítható. 54

1.7.2.2 Romák a 19. században

Fontos ugyanakkor leszögeznünk, hogy a magyarországi romák kérdése egészen

a 19. századig nem került komolyabban a társadalomtudósok és statisztikusok górcsöve

alá. Első rendelkezésre álló adatok a – Belügyminisztérium által kezdeményezett - 1873-

as „cigányösszeírás” során keletkeztek, ekkor a cigányság becsült száma 214.000 fő volt.

Ezt követően 1893-as adatok alapján a pontos lélekszámukat 272.776 főben

határozták meg a statisztikusok. A felmérés nem titkolt célja volt, hogy vándorló

életvitelű cigányság integrációs problémáit kutassák. A cigányság fogalmának

használatát ekkor a többségi társadalom értelmezése alapján alkalmazták. E szerint

bizonyos antropológiailag meghatározható jegyeken nyugodott a társadalom által

alkalmazott definíció.55 Megfogalmazásuk szerint „a közvélemény, a nép tudata rendesen

igen biztosan evidentiában tartja a czigány eredetűeket, s ezeknek elég határozott ismérve

az antropológiai jelleg.”56

1.7.2.2 Romák a 20. században

A következő évszázad elejéről zömmel csupán a népszámlálási adatok állnak

rendelkezésre, ezek azonban a megkérdezettek anyanyelve és nyelvhasználata alapján

53 Majtényi im, 20.o. 54 Kemény István-Janky Béla: A cigány nemzetiségi adatokról http://epa.oszk.hu/00400/00462/00018/pdf/05.pdf (Letöltés: 2016.05.08.) 55 Majtényi im, 22.o. 56 Havas 1999, idézi: Majtényi im, 22.o.

18

határozták meg a cigányság becsült lélekszámát. Ennek okán a teljes lakossághoz

viszonyított számuk nem volt meghatározó mértékű. Az államszocializmus idején végzett

országos felmérések során már jelentékeny méretű kisebbségként mutatkoztak. Az 1961-

es adatok szerint 200ezer fő roma élt az országban, míg a ’70-es években végzett két

összeírás alapján már 220-250ezer és 325ezer főről beszéltek, a szocializmus során

utoljára elvégzett pártállami számlálás szerint pedig 1983-ban 350-360 ezer fő alkotta a

hazai cigányság népes táborát.57

A szociológia esetében a hatvanas években kezdődtek széleskörűen kutatások a

cigányság lélekszámának meghatározására. 1963-as KSH adatok alapján 220ezer

körülire, 1971-ben pedig 320ezerre tették a cigányság lélekszámát. Ezek a fenti, állami

összeírásoknál kis mértékben magasabb számokat határoztak meg, de hozzávetőlegesen

azonos értékeket mutatnak. Kemény István kutatásában –ugyanúgy, mint az állami

megrendelésű felméréseknél- a vélt származást tekintették meghatározónak, tehát azt,

hogy a többségi társadalom saját környezetében kit tart romának.58

1.7.2.3 Romák a rendszerváltást követően

A kilencvenes években számos vizsgálat készült a cigányság lélekszámának

feltérképezésére. Az 1990-ben megtartott országos népszámlálás során 143.680 főben

került meghatározásra a cigányság száma, azonban még ebben az évben, az

iskolastatisztikák alapján lezajlott vizsgálat 440-50ezer főre becsüli őket.59

Az első említésre méltó felmérés az 1992-es hazai háztartáspanel-vizsgálat,

melyben a kérdezőbiztos mérlegelése alapján került meghatározásra a roma származású

személyek köre. E szerint biztosan a megkérdezettek 3,1%-át tartották cigánynak, 87,8%-

át nem romának, és a fennmaradó közel 10%-ról nem tudták biztosan megítélni.60

A rendszerváltást követő időszak felmérései esetében nem mehetünk el a Havas

Gábor és Kemény István által 1993-1994 között elvégzett, országos reprezentatív cigány-

kutatás mellett. A korábbi vizsgálatnál (1971-es Kemény-féle felmérés) is használt

módszertant alkalmazták: a romák „összeírását” a nem roma közeg megítélése alapján

végezték el. A metódus véleményük szerint alkalmasabb a csupán önmeghatározás

57 Majtényi im, 22.o. 58 Majtényi im, 23.o. 59 Kállai Ernő: A magyarországi cigány népesség helyzete a 21. század elején, Budapest, 2003, MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, 22.o. 60 Ladányi János-Szelényi Iván: Ki a cigány?, 1997 IN: Ladányi János-Csanádi Gábor-Gerő Zsuzsa-Liskó Ilona-Szelényi Iván-Virág Tünde-Nemeskéry Artúr: Szociális és etnikai konfliktusok: Válogatott tanulmányok (1975-2010), 147.o. http://tatk.elte.hu/file/Ladanyi1.pdf (Letöltés: 2016.05.07.)

19

alapján történő összeírásnál, ugyanis a környezet az asszimilálódó cigányságot is számon

tartja. A felmérés eredményeképp a romák lélekszámát 482ezer főben állapították meg,

mely az ország teljes lakosságszámához képest kerekítve 5%-ot jelent. Regionális

megoszlásukban természetesen eltérések mutatkoznak. Az általam vizsgált települések

esetében a következő számokat konstatálták: Az északi régióban 9%, Alföldön pedig

4,1%-os a romák aránya az összlakossághoz mérten.61

A Szelényi-Treiman szerzőpáros 1993-as tanulmányozása során 3,9%-re tette a

cigányság számát. Fontos megemlíteni, hogy a megkérdezettek körét a 20-75 közöttiekre

szorították.62 Még ebben az évben napvilágot látott egy KSH kutatás is, melyben a

háztartások életvitelük szerint kerültek értékelésre. Ezek alapján a lakosság 3,9%-át

ítélték „cigány életvitelűnek”. Továbbá egy, 1996-ban a Szonda Ipsos által készített

felmérés során 6,6%-ra becsülték az össztársadalmon belüli számukat a kérdezők

megítélése alapján alkalmazott technika alapján (1,2%-nál nem tudták biztosan eldönteni,

91,2%-ot pedig nem romának tituláltak).63

Háztartáspanel

(1992)

KSH

(1993)

Szelényi-

Treimann

(1993)

Szonda Ipsos

(1996)

Havas-

Kemény

(1993-1994)

Roma 3,1% 3,9% 3,9 % 6,6% 4,7%

Nem

roma 87,8% 95,3% 94,4% 91,2% 95,3%

1. Táblázat Az öt kutatás eredményeinek összehasonlítása, saját szerkesztésben Ladányi János-Szelényi Iván:

Ki a cigány? című írásában található, 1. számú melléklete alapján

Ha a (fenti) kilencvenes évek során végzett kutatások eredményeit átlagoljuk,

akkor 4,4%-ra tehetjük a rendszerváltozást követő cigányság lélekszámát, mely közel

félmilliós létszámot jelent. Ezek alapján Kemény Istvánék felmérésének végkifejlete áll

a vélt valósághoz legközelebb. Fontos ugyanakkor leszögezni, hogy a roma és nem roma

számok egyik esetben sem adnak 100%-ot, ugyanis minden alkalommal változó arányban

volt bizonytalan a megítélés. A bizonytalanság átlagban a megkérdezettek 3,3%-a

esetében állt fenn. Érdekességként megemlítendő, hogy az MSZMP 1979. évi

61 Havas Gábor-Kemény István: A magyarországi romákról, Magyar Szociológiai Társaság, 1995/3. http://www.szociologia.hu/dynamic/9503havas.htm (Letöltés: 2016.05.07.) 62 Ladányi János-Szelényi Iván: Ki a cigány?, 1997 IN: Ladányi János-Csanádi Gábor-Gerő Zsuzsa-Liskó Ilona-Szelényi Iván-Virág Tünde-Nemeskéry Artúr: Szociális és etnikai konfliktusok: Válogatott tanulmányok (1975-2010), 147.o. http://tatk.elte.hu/file/Ladanyi1.pdf (Letöltés: 2016.05.07.) 63 Ladány-Szelényi: Ki a cigány im.

20

határozatában szerepel egy gondolat, mely úgy becsüli, hogy „a cigány lakosság száma

1990-re 400-450 ezer fő lesz.”64

1.7.2.4 Romák a 21. században

A 2001-es népszámlálási adatok alapján magukat roma nemzetiségűnek vallók

száma 205 720 fő volt a teljes lakosság tekintetében.65 Ezek szerint a teljes népesség

2,1%-a66 vallotta magát roma származásúnak. Kemény István az 1971-es és 1993-94-es

„cigány-felméréshez” hasonlóan 2003-ban is megkísérelte feltérképezni a cigányság

tényleges lélekszámát. Kutatásuk eredménye 540.800 főt állapított meg, és további

eltolódások is megfigyelhetőek a végkifejletből: a cigányság aránya és létszáma is

emelkedett az északi régióban (többek között Borsod-Abaúj-Zemplén megyében), az

alföldi térségben (így Jász-Nagykun-Szolnok megyében is) pedig lélekszámuk emelkedő,

arányuk csökkenő tendenciát mutatott. 67

Pokol Béla jogtudós-szociológus híressé vált, az európai kontinens demográfiai

helyzetét boncolgató művében a cigányság lélekszámát 750-900ezer fő közé becsülte

2011-ben. Módszertanában hivatkozik a Kemény-féle kutatások eredményeire: a ’71-es

és 1993-as felmérés között eltelt időszak számukban 60%-os emelkedést hozott. Ehhez –

a véleménye szerint - a tömeges munkanélküliség következtében kialakult „stratégiai

gyermekvállalás” hatását párosítja. Említést tesz Horváth Aladár 2010-ben napvilágot

látott kinyilatkoztatásáról, ahol a roma jogvédő szintén 900ezer romáról beszél.68 Az

évszázad második felére (2050) az általa vélt létszám megduplázódását becsüli, „akár

kétmillióra növekedését lehet feltételezni”.69

Hablicsek László pedig kutatásában 650ezer főre teszi a roma népesség létszámát

és úgy véli, hogy tíz éven belül 20%-kal növekedhet, egészen közel 800ezer főre (2021-

re kb. 790.000).70

64 Majtényi im, 23.o. 65 KSH 2001-es népszámlálási adatai, nemzetiségi adatok, nemzetiségi hovatartozás http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_nemzetiseg (Letöltés: 2016. 05. 08.) 66 KSH http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wnt001b.html (Letöltés:2016. 05. 08.) 67 Kemény István-Janky Béla: A 2003. évi cigány felmérésről

http://beszelo.c3.hu/03/10/07kemeny.htm(Letöltés: 2016. 05. 08.) 68 Pokol Béla: Európai végnapjai- A demográfiai összeroppanás következményei, Budapest, 2011, Kairosz Kiadó, 58.o. 69 Pokol i.m. 65.o. 70 Hablicsek László: Kísérleti számítások a roma lakosság területi jellemzőinek alakulására és 2021-ig történő előrebecslésére: A roma lakosság területi előreszámítása, 23.o. http://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografia/article/viewFile/540/483 (Letöltés: 2016. május 9.)

21

Összefoglalóan tehát megállapíthatjuk, hogy igen nagymértékű eltérések

mutatkoznak a különböző kutatások és felmérések eredményeiben. Ennek egyik oka a

módszertan elemeinek közötti különbözőség, így nem elhanyagolható, hogy egyesek a

vélt származás alapján, más vizsgálatok az önmeghatározás mentén deklarálják az

eredményeket. Ugyanakkor fontos megállapítani, hogy az önmeghatározás során sokan

elhallgatják valós származásukat, melyet a szakirodalmak mellett a két város három

romatelepén végzett kérdőívezésem tapasztalatai is alátámasztanak.71 Mindezekből

kifolyólag a népszámlálási adatok merőben torzítanak, akárcsak az előítéletekből

táplálkozó, túlzóan felülreprezentált adatok. Valahol a kettő között találjuk meg a

cigányság tényleges számát.

Mindenesetre az biztosan megállapítható, hogy a romák lélekszáma folyamatosan

növekvő tendenciát mutat akár a szociológiai kutatásokat, akár a népszámlálási adatokat

tekintjük. A fentiekben ismertetett okokból torzító népesség-összeírások is kirajzolják

gyarapodó számukat. A legutóbbi két népszámlálás között eltelt időszakban több, mint

másfélszeresére nőtt a magukat cigánynak/romának vallók száma, miközben a

lélekszámuk, mindeközben az ország lakosságszáma csökkenő tendenciát mutat. Ha ezt

a korábbi adathoz képest vizsgáljuk, megállapítható, hogy növekedésük mértéke is

emelkedik, mintegy 10%-osan.

Év Népszámlálás 1990 Népszámlálás 2001 Népszámlálás 2011

Lélekszám 143.680 fő 205.720 fő 315.583 fő

Százalékos

változás - +143% +153%

2. Táblázat A romák lélekszámának változása a tízévente megtartott, országos népszámlálási adatok tükrében

(saját szerkesztés, KSH adatok alapján)

71 Majtényi, Ládányi-Szelényi, Kemény-Janky hivatkozott irodalmukban

22

2. Történeti áttekintés

Fontos az elején leszögezni, hogy a kívülről érkező ingerek az idő

előrehaladásával folytonosan és azonos módon változtatják a cigányság többségi

társadalommal való kapcsolatát. A populációs és gazdasági átalakulások, modernizációs

érák újabb megmérettetés alá vetik a cigányságot és változtatják meg az együttélés

mintázatait.72 Ezt nagyon jól szemlélteti a problémakör megismerésében

kulcsfontossággal bíró történeti áttekintés, ahol világossá válnak az iparosodás, a

szocializmus időszaka és a rendszerváltást követő ciklusok közötti eltérések, kihívásbéli

változások. Kiváltképp abból kifolyólag, hogy a társadalom alsóbb rétegein, a

leghátrányosabb helyzetben lévőkön és a gyengébben kapcsolódó populációs

csoportokon hagyja legmélyebb nyomait egy kiterjedt társadalmi-gazdasági változás,

összeomlás.73

2.1 Gazdasági-társadalmi környezet a történelem során

2.1.1 18-19. század

A cigányság gazdasági-társadalmi kérdését illetően már a 18. században erőteljes

asszimilációs politika ment végbe Mária Terézia és II. József uralkodása alatt. Számos

olyan intézkedést hoztak, melyekkel a többségi társadalommal való eggyé válásukat

szándékoznak elérni: a királynő megtiltotta a „cigány” elnevezés alkalmazását, korlátozta

házasodásukat és gyermekeiket paraszti vagy polgári családokhoz adni kényszerítette,

majd a vajda intézményét is eltörölte. II. József továbbment, és a cigány nyelv használatát

is tilalom alá helyezte. Politikájukban az „egyenlőség” elvét kívánták követni oly módon,

hogy a nem hasonlóakat, azonosakat is egyezővé teszik.74

Ennek eredményeképp a 19. századra az akkori cigányság döntő többsége

beilleszkedett a társadalomba. Foglalkozásukat tekintve fémművességgel, zenéléssel és

vásári szórakoztatással foglalkoztak, illetve állami intézkedések jóvoltából tömegesen

tanulták ki a szegkovács szakmát és helyezkedtek el benne. Ekkortájt jött létre a muzsikus

cigányok alkotta „elit”, akik a szocializmus időszakáig meg tudták tartani jólétüket. A

72 Majtényi, Ládányi-Szelényi, Kemény-Janky hivatkozott irodalmukban 73 Ladányi János: Romák Közép-Kelet Európában, 1996 In: Ladányi János-Csanádi Gábor-Gerő Zsuzsa-Liskó Ilona-Szelényi Iván-Virág Tünde-Nemeskéry Artúr: Szociális és etnikai konfliktusok: Válogatott tanulmányok (1975-2010), 132.o. 74 Kállai Ernő: Cigányok/romák Magyarországon (Társadalomtörténeti vázlat), Budapest, 2008, 158.o. http://www.kallaierno.hu/data/files/ciganyok_romak_magyarorszagon_tarsadalomtorteneti_vazlat_megismeres_es_elfogadas_kotet_QLSK2e.pdf (Letöltés: 2016.05.09.)

23

zenész foglalkozásúak jelentős részét alkották a romák társadalmának.75 Azonban a

beilleszkedésben törést okoztak egyfelől a romániai történésnek, mely során a

betelepítettek által megduplázódott a hazai cigányság lélekszáma, így 1893-ban

előirányozták a létszámuk megállapítását célzó „cigányösszeírást.”76 Másrészt pedig a

kialakulóban lévő „kapitalizálódó nagyipar” eredményeképp elértéktelenednek a

hagyományos roma foglalkozások (teknővájó, kanálfaragó, kovács, kosárfonó,

vályogvető), sokszor sajnos ezzel ismét a perifériára szorulva.77

2.1.2 20. század

A dualizmus korszakában tehát letűnőben voltak ezek a tradicionális cigány-

szakmák, ugyanakkor a gazdasági prosperálásból kifolyólag más foglalkozásokban el

tudtak helyezkedni. Ez azonban a két világháború közötti érában ellehetetlenült: a

válságidőszakokkal párhuzamosan technikai és társadalmi fejlődés ment végbe, melyhez

igen nehézkesen tudtak alkalmazkodni. Mindemellett az I. világháborút lezáró trianoni

békediktátum okán tömegesen áttelepült cigányság létszámnövekedést eredményezett,

mely kedvezőtlen hatással volt a foglalkoztatásukra, elhelyezkedési lehetőségeikre is.78

A II. világháborút követően ismét nagy kárvallottjai lettek a cigányok a

végbement változásoknak. Az új rendszer bizonyos mértékben, társadalmi szempontból

javulást hozott, ugyanis a korábbi tekintélyelvű berendezkedéshez képest tiltották a faji

és etnikai diszkriminációt, valamint a rendőrség – személyi összetételéből is fakadóan -

„szegény-pártinak”volt mondható. Emellett pedig rohamosan csökkent körükben az

iskolán kívül maradók száma.79 Ugyanakkor gazdasági helyzetüket tovább rontotta a

nagybirtok-rendszer szétaprózása, a földosztásokból való kimaradásuk és a politikai elit

is figyelmen kívül hagyta őket.80 „A cigányok helyzetével foglalkozó jelentések,

javaslatok elfeküdtek a minisztériumi osztályvezetők, helyi tanácselnökök, párttitkárok

asztalán heverő iratcsomók között.”81

Ez utóbbit magyarázhatja egyfelől, hogy csekély információval rendelkeztek a

romákról akkoriban, továbbá a vezetés egységelvű felfogása okán igyekeztek mindenáron

75 Kállai Ernő im 159.o. 76 Kállai im. 160.o. 77 Ladányi János: Romák Közép-Kelet Európában, In: Ladányi János-Csanádi Gábor-Gerő Zsuzsa-Liskó Ilona-Szelényi Iván-Virág Tünde-Nemeskéry Artúr: Szociális és etnikai konfliktusok: Válogatott tanulmányok (1975-2010), 132.o. 78 Kállai im. 160.o. 79 Kállai im. 161.o. 80 Majtényi im. 32.o. 81 Majtényi im. 34.o.

24

visszavetni az önszerveződéseket. A népszámlálási adatok csak a cigány anyanyelvűekkel

kapcsolatos információkat tartalmazzák, így ezáltal valós méretüknél számottevően

kisebbnek titulálhatták ezt a jelentős kisebbségi csoportot. 82

Elsőként Kálmán András tett kísérletet a helyzet felmérésére. Véleménye szerint

a hazai nemzetiségek legnagyobb halmazát a cigányság alkotja, a probléma pedig a be

nem illeszkedett cigányokkal van. Érti ezalatt a falun élő „vándorcigányokat”, akikre

jellemző, hogy állandó kereset, bevételi forrás híján vannak.83 Mindezekből kifolyólag a

párt folyóiratában megjelent publikációjában egy új irányvonalat szorgalmaz, melynek

lényegi elemei között a romák tömeges munkába állítása és nagyipari bevonásuk állt. Úgy

véli, ez az egyetlen módja a cigányság többségi társadalomba való

beilleszkedésének.84„A kor propagandája tehát azt hirdette, hogy a cigányok

„beilleszkedését” a szocialista nagyiparban való alkalmazásuk önmagában megoldja.”85

Az államszocializmus kezdeti időszakában megszüntették a kereskedelmet és a

helyi ipart, ezzel ellehetetlenítve a cigányságot tradicionális foglalkozásaik gyakorlásától.

A társadalom döntő többségének szemében alantasabbnak minősülő munkák azonban a

cigányság számára a szabadságot, önállóságot szimbolizálták. Ezeket a szakmákat az

állam törvényen kívülivé degradálta, az iparűzéshez szükséges engedélyről pedig a romák

„álmodni” sem mertek. Mindezekkel a hatalom kényszeresen szerette volna előmozdítani

beilleszkedésüket.86

Ugyanakkor szükségszerű megállapítani, hogy a többségi társadalommal szemben

nem tudtak versenyhelyzetbe kerülni: óriási hátránnyal indultak a gyári állások és a

mezőgazdaságban végezhető napszámos munkakörök betöltése esetében is.87 Mindebből

kifolyólag társadalmi helyzetük nem alakult másként a korábbiakhoz képest.

A szocializmus nagyipari berendezkedése szempontjából a cigányság továbbra is

a képzetlen munkaerőt testesítette meg: betanított vagy segédmunkásként foglalkoztatták

őket, olyan álláshelyeket töltöttek be, melyet mások az érte járó alacsony jövedelem és

nehéz fizikai megterhelés miatt már nem vállaltak volna el. A gyári munkakörök mellett

pedig hasonló a feltételeket „biztosító” építőiparban és bányászatban találkozhattunk még

nagyobb lélekszámú roma munkavállalóval. Itt mutatkozott csak munkaerő-hiány, mely

82 Majtényi im. 33.o. 83 Kállai im. 162.o. 84 Majtényi im. 34.o. 85 Majtényi im. 62.o. 86 Majtényi im. 41.o. 87 Majtényi im. 42.o.

25

fel tudta szívni az alacsonyan képzett cigányságot. Mindez pedig erőteljes hatást

gyakorolt életterük megváltozására, hiszen sokan költözésre kényszerültek: vándorlás

kezdődött az ipari körzetek irányába, a munkásszállókon is megjelentek a romák.88

Nem elhanyagolható tény, hogy a rendszer (túlzott központosító) felfogásából

fakadóan azonban hamar rés keletkezett a megtörhetetlennek mutatott a centralizáláson.

A funkciójukat folyamatosan vesztő, kiüresedő falvak infrastruktúrája ellehetetlenült, így

rákényszerültek, hogy „szemet hunyjanak” bizonyos szintig egyes helyi ipari és

kereskedelmi szolgáltatások felett. Ilyennek mutatkozott a szegkovács szakma is, mely a

romák körében gyakorta űzött foglalkozásnak számított, és lehetőséget kínált arra, hogy

fő bevételi forrásukként funkcionáljon, a nagyipari szektorban csupán alkalmi

foglalkoztatottként legyenek jelen. Mindazonáltal elmondható a korábban

megfogalmazódott állítás, miszerint a romák zömének fel kellett hagynia tipikus

foglalkozásaik űzésével.89

A hagyományos szakmák ellehetetlenítése és a munkaerő-piaci hátrányokból

fakadóan pedig a munkanélküliség okozta gondok mellett sem mehetünk el. Bár a vezetés

ezt mindenáron próbálta „véka alá rejteni”, de az állam közel sem nyújtott mindenki

számára foglalkoztatási lehetőséget. A statisztikák szerint nem voltak leszakadó

populációs csoportok és a munkanélküliség sem létezett.90

A következő évtizedek minimális enyhülést hoztak a cigányság

foglalkoztatottsága szempontjából, ugyanis ismételten beindult a magánkereskedelem,

így szabadabb légkörben tehettek szert bevételre, akár fuvarosként vagy vasgyűjtéssel

való tevékenykedés során. Ebben az időszakban fektették le megélhetésük alapjait a roma

vállalkozók.91

A rendszerváltást közvetlenül megelőző időszakban visszaesett a foglalkoztatás,

melynek szelét első ízben a legingatagabb, kiszolgáltatottabb helyzetű cigányság érezte

meg: tömegesen veszítették el munkahelyeiket és ezzel biztos jövedelmi forrásukat.92

Egyre kilátástalanabb helyzetüket az átlagosnál alacsonyabb mértékű képzettségük és az

infrastrukturális szempontból előnytelen lakóhelyi lokációjuk (kistelepülések) tovább

erősítette. Ebből kifolyólag eltolódtak a szürke-és feketegazdaság irányába.93

88 Majtényi im. 45.o. 89 Majtényi im. 43.o. 90 Majtényi im. 57.o. 91 Majtényi im. 104.o. 92 Majtényi im. 104.o. 93 Majtényi im. 102.o.

26

Összefoglalóan tehát láthatjuk, hogy a gazdasági-társadalmi változásokkal tűzdelt

20. század jelentős nyomot hagyott a cigányság életében. Az iparosodás és a

nagybirtokosság megszűnése végérvényesen aláásta az amúgy is letűnőben lévő

hagyományos, általuk űzött foglalkozásokat, képzetlenségük, lélekszámuk természetes és

külső tényezők által történő folyamatos növekedése, valamint periférikus területi

elhelyezkedésük miatt halmozott hátránnyal néztek szembe. Mindezek következtében

súlyos, verseny szempontjából előnytelenséget szenvedtek a munkaerő-piacon, anyagi

helyzetük javulása kilátásba sem került. Megállapítható tehát, hogy a külsőleg

kényszerített asszimilációnak egyéb vitatott, morális kérdéseken túlmenően sem volt

értelme, hiszen a beilleszkedéshez szükséges környezet megteremtésében, helyzetbe

hozásukban a hatalom semmilyen módon nem nyújtott segítséget. Érdekvédelmi

platformjukat ellehetetlenítették, kellő tudáshalmaz és érdektelenség hiányában pedig

egyszerűen sokáig figyelmen kívül hagyták helyzetüket.

„Az oktatás színvonaltalansága, a munkaerő képzetlensége időzített bombaként

robbant… A romok pedig maguk alá temették a cigányság jelentős részét az elmúlt

évtizedek eredményeivel és illúzióival együtt.”94

2.1.3 Rendszerváltás utáni korszak

1989-et követően Magyarországon óriási méreteket öltött a munkanélküliség és a

szegénység, mely a cigányságot hatványozottan érintette.95 A privatizáció időszakában a

magasabban képzettek irányába történő elmozdulás ment végbe a munkaerőpiacon,

párhuzamosan az önfoglalkoztatottak számának emelkedésével. Ez ugyanakkor

rendkívül kedvezőtlen hatást gyakorolt a képzetlen munkaerőre: körükben a

munkahelyvesztés tömeges méreteket öltött. Ez a direktíva a cigányság esetében valósult

meg legkevésbé: az átszerveződés csökkentette bizonyos mértékig a segéd- és betanított

munkák, kis mértékben pedig növelte a vállalkozások arányát, ugyanakkor a

munkanélküliség mérete továbbra is igen magasnak mutatkozott a romák körében.96

Szemléletes adat, hogy míg 1971-ben a teljes népességben a férfiak foglalkoztatottsága

87%-os volt, a roma munkaképes korú férfiak esetében pedig 85%-os, addig 1993-ban

előbbi mutató 64%-ra, míg utóbbi 29%-ra esett vissza.97 Fontos megemlíteni ugyanakkor,

hogy a cigányság körében további differenciálódás ment végbe: kialakult körükben azon

94 Kállai Ernő im. 166.o. 95 Majtényi im. 110.o. 96 Ladányi-Szelényi im. 143.o. 97 Kállai im. 167.o.

27

réteg, mely képes volt eredményesen venni a változások által állított akadályokat. Így

létrejött egy cigány vállalkozói közeg.98

Az előző rendszer „romapolitikája” még az előnyt, kitörési utakat forgácsoló

szférákban is olyan „eredményeket” ért csak el, melyek gátat szabtak a cigányság

továbblépési lehetőségeinek.99 Ugyan voltak törekvések átképzéssel történő munkaerő-

piacon tartásra, azonban ez csak egy szűk rétegnek tudott segítséget nyújtani.100 „A

többség azonban rövidebb vagy hosszabb időre, sokan talán örökre kikerültek a

munkaerőpiacról.”101

A rendszerváltás után kialakult társadalmi és gazdasági helyzet következtében

szükségessé vált a szociálpolitika új alapokra történő fektetése. Dönteni kellett arról, hogy

a szféra teljes mértékben állami vagy piaci irányítás alá kerüljön. Mindezek alapján

megfogalmazódik egy önálló, az irányadó szociálpolitikai rendelkezéseket tartalmazó

törvény102 mely köztes álláspontra helyezkedik az állami és a piaci szerepvállalás

tekintetében: az állam bizonyos feladatokat átdelegál, pénzbeli juttatásokat és

szolgáltatásokat lokalizál. Ennek értelmében számos pénzügyi döntést helyi szintre

telepített, úgy gondolván, hogy a szegénység és az egyenlőtlenségek problémájának

orvoslása főként helyben megoldandó feladat, azonban a települési vezetés - a hozzáértő

szakembergárda és a megfelelő anyagi forrás hiánya miatt - sokszor képtelen volt

megbirkózni ezzel a kihívással.103

Felmerült a megújított szociálpolitika esetében is, hogy szükség lenne egy, az

anyagi segítségnél effektívebb eszközre, mely egyszerre veszi figyelembe a

rászorultságot és a területi elhelyezkedést. Ekkor vetődött fel a szociális földprogram

gondolata, mely elődjének a harmincas években kezdődő, produktív szociálpolitika

részeként megvalósuló ONCSA-program tekinthető. 104Szakértők által megfogalmazott

vélemény szerint az alacsony képesítéssel rendelkező cigányságnak a mezőgazdaság

kínálhat boldogulási lehetőséget. Ennek okán 1992-ben az önkormányzatok tömegesen

indították be szociális földprogramjaikat, mellyel az önellátásra, illetve a kereset

98 Kállai im. 167.o. 99 Ladányi-Szelényi im. 143.o. 100 Ladányi-Szelényi im. 143.o. 101 Ladányi-Szelényi im. 143.o. 102 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 103 Rácz Katalin im. 137.o. 104Rácz Katalin: Szegénységkezelés aktív eszközökkel? Egy produktív szociálpolitika program két évtizedes működésének tapasztalatai In: Kovács Katalin, Váradi Mónika: Hátrányban, Vidéken, 2013, Budapest, Argumentum, 135.o.

28

kibővítésére kívánták sarkallni a szociális helyzetük alapján rászoruló, hátrányos helyzetű

családokat. A kezdeményezés sikerességét végül financiális problémák és a megfelelő

ismeretek hiánya gátolta meg.105.

Három évvel később, 1995-ben folytatódott a szakpolitika ezen irányú

kiegészítése, a szociális földprogramok második szakasza, melyhez a kormány effektív

szociálpolitikai törekvései társultak, így a rendelkezésre álló támogatási keret

kétszeresére nőtt, a bekapcsolódó települések száma pedig többszörösére. A ’90-es évek

végén megvalósuló, harmadik szakasz azonban nem hozott merőben új változásokat.106

Az előző rendszerből való felocsúdás kezdeti időszaka tehát az új jogi és

intézményi környezet megalapozásával és részletes lehatárolásával telt. Csak ezt

követően léptek színre a cigányság életkörülményeinek, helyzetének javítását szolgáló

kormányzati intézkedések.107 Elsőként valósult meg a civil kezdeményezések mintájára

kialakított MACIKA-program, mely során az önellátásra nevelés, a helyben történő

gazdálkodás, valamint a roma diákok ösztöndíjjal való jutalmazása volt a cél.108

Megemlítendő még az első Orbán-kormány alatt, 1997-ben elfogadott, „cigányság

élethelyzetének javításáról szóló középtávú intézkedéscsomag”, valamint az ezredforduló

utáni évben életre hívott „Roma Foglalkoztatási Program”109

Az Orbán Viktor által kialakított foglalkoztatási terv keretében kis- és

középvállalkozásokat kívánták motiválni a romák minél nagyobb arányú

foglalkoztatására, valamint az elmaradott települések közmunka-programjainak

megfinanszírozásában nyújtottak segítséget. Sajnálatos módon azonban a kormány azért,

hogy a pályázatok sikerességének látszatát keltse, az előző rendszer módszereihez nyúlt,

„kikozmetikázta” a munkanélküliségi mutatót: törvénymódosítás révén elérték, hogy a

féléves munkaviszony is tartósnak minősüljön.110

A Gyurcsány-érában átalakításra került a közmunka: forráskiegészítést kínáltak

az elmaradott településeknek a foglalkoztatás ezen formájára, melynek eredményeképp

sok önkormányzat „hátrányos helyzetűvé” minősítette magát. Bár ebben az időszakban

70.000 roma dolgozott a közmunkában, a hathónapos munkaviszony lejárta után újra

kikerültek a foglalkoztatási rendszerből.111

105 Majtényi im. 143.o. 106 Rácz Katalin im. 140.o. 107 Kállai im. 169.o. 108 Majtényi im. 140.o. 109 Majtényi im. 110.o. 110 Majtényi im. 144.o. 111 Majtényi im. 145.o.

29

A Phare támogatású „Küzdelem a munka világából való kirekesztés ellen”

program keretében oktatásokat tartottak, mely során számos parkgondozó és

gyógynövényszakértő végzettségű személy került ki, azonban egyik sem kínált valós

lehetőséget a munkaerő-piacon való helytállásra. „A magyar kormányok úgy költötték el

az uniós milliárdokat, hogy valójában egyetlenegy munkahelyet sem teremtettek.”112

A foglalkoztatás mellett másik kardinális, a cigányságot érintő probléma az

iskolázottság, így érdemes néhány szót ejteni az időszak oktatással, képzéssel kapcsolatos

elemeire. A felzárkóztatási és szakképzési programok mellett 1993-ban megalapították a

Gandhi Gimnáziumot. A civil kezdeményezés feltett szándéka volt, hogy a cigány

tanulók továbbtanulási potenciálja javuljon - így a felsőoktatásba való becsatornázásuk is

elérhetőbbé váljon -, a lovári és beás nyelv oktatása mellett pedig a roma identitás

megtartására, fennmaradására is nagy hangsúlyt fektettek.113 Néhány évvel később

létrejött a „Romaveritas” elnevezésű program, melyben a roma felsőoktatási hallgatóknak

kínáltak képzési lehetőségeket, továbbá említésre méltó még a Mentor és Ösztöndíj

projekt, valamint az Útravaló ösztöndíjprogram.114

A kormányzat szintén csak a kilencvenes évek második felében dolgozott ki

átfogó tervet ezen a területen is. Az oktatásra irányuló koncepció a Cigány

Oktatásfejlesztési Program elnevezést kapta, keretében pedig szakiskolákat hoztak létre,

nemzetiségi középiskolai hálózatot helyeztek kilátásba. A későbbiekben

megfogalmazódott a cigány tanulók csoportjainak beilleszkedését szorgalmazó eszközök

alkalmazása is. Így jött létre például az Arany János Program, melyben hátrányos

helyzetű, elmaradott településrészekről, szinte szegregátumi (tanya, külterület)

lakókörnyezetből érkező, tehetséges, nyolcadikos diákokat kívánták segíteni.115

Összefoglalóan tehát megállapíthatjuk, hogy a rendszerváltást követő időszak is

nehéznek bizonyult. Az intézkedések érdemi eredményt kevés esetben tudnak felmutatni:

az egymást váltó kormánypártok törekvéseiben mutatkozott némi eltérés, azonban

összességében mindegyikre elmondható, hogy nem sikerült megoldania a romákat és a

szegénységet érintő, rendkívül komplex problémakört. Látszólag felléptek ezek kezelése

érdekében, de talán mondhatni tényleg csak látszólag.

112 Majtényi im. 145.o. 113 Kállai im. 169.o. 114 Majtényi im. 141.o. 115 Majtényi im. 142.o.

30

2.2 A szegregátumok kialakulása, telepösszeírások és felszámolásuk

A telepek, szegregátumok kialakulásának egyik jellegzetes típusa visszavezethető

a szocializmus idején végbement telepfelszámolási és letelepítési

kezdeményezésekhez.116

A Magyar Szocialista Munkáspárt „a cigánylakosság helyzetének megjavításával

kapcsolatos egyéb feladatokról” elnevezésű határozatot hozott 1961-ben, melynek feltett

szándéka volt a romák integrációjának előmozdítása. Így a rendelkezésben a

közegészségügyi állapot fejlesztése mellett megfogalmazódott a szegregált

lakókörnyezetben élésük felszámolása is. A határozatban 2100 cigánytelepről tesznek

említést, továbbá a le nem telepedett romák (megfogalmazásuk szerint „beilleszkedésben

lévő cigányok”) arányát 40%-ban állapították meg.117 A rendelkezés születésének idején

33.828 főre tették a telepszerű környezetben elő háztartások számát, a határozatban

foglaltak alapján pedig 1975-ig kellett volna a telepeket megszüntetni.118

Két évvel később napvilágot látott jelentés azonban elismeri, hogy a körülmények

abszolút nem adottak a cigányság különköltözésére, költöztetésére: a díjmentes

ingatlanhoz jutás megszűnése mellett a banki feltételeknek sem tudnak megfelelni. Ennek

okán az egyik minisztérium feladatául kapja, hogy kidolgozza annak elemeit, miként

tudnának kedvezőbb hitelkonstrukciókkal egyszerűbb, lakhatásra alkalmas épületeket

létrehozni.119

Ennek eredményeképp nem is egy olyan határozat fogalmazódott meg, mely

szerint a telepek megszüntetését kedvezményes lakásépítéssel lehetne véghezvinni.

Ekkor született meg a „CS”-s házak fogalma, azaz a csökkentett értékű lakóingatlanok,

melyekhez kedvező hitelfelvételi lehetőség is rendelkezésre állt. Ennek dacára a

cigányság viszonylag szűk rétege tudott élni ezzel az opcióval.120 Ezek az ingatlanok az

esetek döntő többségében a tanácsok révén átengedett, periférikus földrajzi

elhelyezkedésű, művelésre alkalmatlan területen helyezkedtek el, ráadásul az átengedett

116 Dupcsik Csaba: A magyarországi cigányság története, Budapest, 2009, Osiris Kiadó Idézi: A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia, 11.o. 117 Mezey Barna: A magyarországi cigánykérdés dokumentumokban 1422-1985, Budapest, 1986, Kossuth Kiadó Idézi: A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia, 11.o. 118 Majtényi im. 68.o. 119 Majtényi im. 66.o. 120 Majtényi im. 67.o.

31

földterületek általában egymás mellett kerültek kialakításra.121 Ez utóbbi miatt

tulajdonképpen egyáltalán nem csökkent a lakóhelyi szegregáció mértéke, csupán

átlokalizálódott az a településen belül egy másik egységbe.

Egy 1964-es vélekedés szerint elsődlegesen azokat a putrikat, nyomortelepeket

kell felszámolni, amelyek „szem előtt vannak”, gondoltak itt akár a települések

centrumában megtalálható, vagy közlekedési csomópontok környékére települt, illetve

turisztikai szempontból preferált területekre.122 Ugyanakkor nem elhanyagolható

szempont, hogy a nyomortelepek megszüntetése és az ott élők átköltöztetése esetén

fennáll a „színes” szegreátumok kialakulásának eshetősége.123

A szocializmus időszakában kitűzött telepfelszámolási célnak két megvalósulási

formája létezett. Egyfelől külső beavatkozással – hatósági szerv - történő „átköltöztetés”,

valamint a széttelepítés intézménye, melyet a beilleszkedés zálogaként tartották számon

és általában lakáscsere vagy önerő segítségével vittek véghez.124

Egy, a hetvenes évek elején készült kutatás során végül azonban leszögezték, hogy

nincs mód a telepek maradéktalan megsemmisítésére. Akkortájt 755 cigány és 435 vegyes

szegregátum létezését jegyezték le.125 A cigányság kétharmada telepszerű környezetben

és még ennél is nagyobb hányada sárfalú- és vályogkunyhókban élt, otthonaik csupán

8%-ában volt vezetékes víz, majdnem felük áram nélkül „funkcionált”.126 Illemhely

lakóépületen belül a háztartások mindössze 3%-nál volt, árnyékszékkel 61%-uk

rendelkezett és az otthonok 32%-ában még árnyékszék sem volt található.127

A telepek megléte mellett számos olyan intézkedés valósult meg ekkortájt, melyek

hátrányosan hatottak a kisebb, kevésbé centralizált településekre: a komolyabb

beruházások a méretesebb, iparosodottabb térségekben mentek végbe, a téeszcentrumok

és mezőgazdaság átstrukturálása pedig szintén a fenti régiókra hatott csak kedvezően.

Ehhez társult a tanácsok terüli összpontosulása, mely ezáltal az érdekérvényesítés

minimális lehetőségét is elvette a legkisebb méretű településektől. A „vidék”

ellehetetlenülése magával rántotta annak társadalmát is, így elvándorlás kezdődött a

fejlettebb centrumok irányába.128 Az így elsorvasztott falvak lakatlan házaiba

121 Majtényi im. 68.o. 122 Majtényi im. 68.o. 123 Majtényi im. 104.o. 124 Majtényi im. 66.o. 125 Majtényi im. 68.o. 126 Majtényi im. 76.o. 127 Kállai im. 165.o. 128 Majtényi im. 69.o.

32

alacsonyabb státuszú, zömében cigány lakosság beköltözése kezdődött meg, hiszen az

ingatlanokhoz áron alul, kölcsön segítségével juthattak hozzá.129

Ezek a kezdeményezések ideiglenesen javulást hoztak a romák lakóhelyi

körülményeire, de tulajdonképp a fentebb ismertetett okok révén, felsőbb szinten

újragenerálták a korábbi állapotokat. Az infrastrukturálisan katasztrofális helyzetű

(tömegközlekedés és munkalehetőségek hiánya, élelmiszer-ellátmány nehézségei)

kistelepülésekre szorultak, ahonnan a mobilabb rétegek sorra elvándoroltak.130

A rendszerváltás következményeképp sorra megszűnő állami vállalatok, gyárak

áldozatául leginkább a cigány dolgozók estek. A korábban említett változásokból

kifolyólag tömegesen veszítették el munkahelyeiket, sokan hosszú időre a munka világán

kívül estek, az átképzési lehetőségekkel pedig kevesen tudtak élni. Ehhez pedig az

alacsony iskolai végzettségek, képzetlenség párosul, mellyel a mostani rendszerben

majdhogynem kizárt be/visszakerülni a foglalkoztatottak körébe.131

A kétezres évek második felében tettek kísérleteket a telepszerű környezetben

élők társadalomba történő illesztésére. Ezt szolgálta volna például a „modell-program”

elnevezésű kezdeményezés, mely az élethelyzetükből fakadó hátrányokat, problémákat

komplexen kívánta kezelni (lakhatás, egészségügy, foglalkoztatás, oktatás, stb.), azonban

a szükségletek csupán csekély részét fedezte a kormányzati támogatás.132

Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk következtében szélesebbre nyílt a

fejlesztési pályázatok köre: a lehetőségek száma és azok volumene is megnövekedett.

Ezek kapcsán szót kell ejtenünk a „Biztos Kezdet” programról, melynek elsődleges

célkitűzése a szegénység újratermelődésének megakadályozása volt, mégpedig a

rászoruló környezetből érkező, 0-5 éves gyermekek fejlődésének segítésével. Mindezt az

oktatási rendszerbe hátrány nélkül történő belépéshez szükséges alapkompetenciák

hiánytalan elsajátítása révén kívánták elérni. A projekteket egyébként csak konvergencia-

régiókban, így többek között Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön lehetett

véghezvinni.133 Az Unió előző, hét éves programozási időszakából említésre méltó még

a „Szociális célú városrehabilitáció” elnevezésű pályázat, mely az észak- és dél-alföldi

térséget, valamint az észak-magyarországi régiót célozta meg: a leszakadó városrészek

129 Majtényi im. 68.o. 130 Ladányi-Szelényi im. 143.o. 131 Ladányi-Szelényi im. 143.o. 132 Majtényi im. 111.o. 133 Pályázati Felhívás, Társadalmi Megújulás Operatív Program, A korai beavatkozást középpontba helyező Biztos Kezdet programok elterjesztése országos szinten, kiemelt figyelemmel a leghátrányosabb helyzetű térségekre támogatására a konvergencia régiók területén, TÁMOP 5.2.2/08/2, 3.o.

33

folyamatának megállítására, valamint a leromlott területek feljavítására tett kísérletet. A

projektek tehát több szinten irányoztak elő beavatkozási területeket: egyfelől a

gettósodással veszélyeztetett lakótelepek leszakadásának megelőzése, másrészt a

szegregált területek felkarolása, rehabilitációja állt a program középpontjában.134

Fontos leszögezni, hogy a 2007-2013-as ciklusban főszabályként nem volt mód a

lakhatás támogatására, kivéve a nagy bővítés idején (2014.május 1.) - és azt követően -

csatlakozott tagállamok esetében leszakadással fenyegetett területek vonatkozásában az

integrált városfejlesztési stratégia keretei között. Ebben az új tervezési időintervallum

változást hoz, ugyanis 2014-2020-ra nincs előirányozva ilyen megkötés.135

134 Pályázati Felhívás a dél-alföldi észak-alföldi és észak-magyarországi Operatív Program, Szociális célú városrehabilitáció c. konstrukciójához, DAOP-5.1.1-12, ÉAOP-5.1.1./A-12, ÉMOP-3.1.1.-12, 4.o. 135 A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia im. 40.o.

34

3. A Komplex telep-program

A Komplex telep-program végrehajtására összesen 57 település pályázata volt

jogosult, melyből Mátészalka és Székesfehérvár visszalépésével végezetül 55 esetében

zajlott le a projekt. A 3. számú térkép alapján látható, hogy az észak-magyarországi és

észak-alföldi régió „söpörte be” a legtöbb győzelmet. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

13, Nógrádban 4 és Heves megyében 2 település, az észak-alföldi szegmensben pedig

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 12 nyertes pályázattal, Jász-Nagykun-Szolnok 6 győztes

településsel rendelkezik. Ezzel a két régió a nyertes pályázatok kétharmadát birtokolja.

A helységek mérete szempontjából 27 darab 5000 fő alatti település nyert

támogatást, ebből 5 aprófalu (500 fő alatti). Az 55 támogatott pályázatról elmondható

tehát, hogy közel fele (49,1%) 5000 fő alatti lélekszámmal bír. Megyei jogú város

szempontjából 6 nyertes pályázat került kihirdetésre. A fennmaradó 40% különböző

méretű városok között oszlik meg, melyek fele kisvárosi méretekkel rendelkezik (5-

20.000 fő közötti lélekszám).

A következő települések esetében valósult meg a projekt (ABC sorrend):

Abaújszántó, Alsózsolca, Baja, Baks, Bátonyterenye, Békés, Beregdaróc, Besenyőd,

Cigánd, Dencsháza, Encsencs, Felsőzsolca, Gávavencsellő, Gilvánfa, Gönc, Gyöngyös,

Gyulaj, Hernádkércs, Hernádpetri, Hernádszentandrás, Heves, Ibrány, Jászapáti,

Jászberény, Jászfényszaru, Jászladány, Kaposvár, Kázsmárk, Kiskunfélegyháza, Komló,

Köröm, Mátraverebély, Miskolc-Lyukóvölgy, Nagyecsed, Nyírmihálydi, Nyírvasvári,

Oroszlány, Ózd, Pápa, Pécs, Salgótarján, Sárkeresztúr, Sátoraljaújhely, Szalánta,

Szepetnek, Szolnok, Tamási, Tiszalök, Törökszentmiklós, Tuzsér, Uszka, Varsány,

Veszprém,Zákány.

3. Térkép A Komplex telep-program nyertesei a két pályázat szakasz összesítésében

(saját szerkesztés)

35

3.1 A Komplex telep-program ismertetése

A Társadalmi Megújulás Operatív Program 5.3.6-11/1. számú, Komplex telep-

program (komplex humán szolgáltatás hozzáférés biztosítása) elnevezésű projekt a 2011-

ben elfogadott, Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia beavatkozási területeivel

összhangban jött létre.

3.1.1 A program célkitűzése, célcsoportja és módszerei

Legfőbb célkitűzése „a szegregált lakókörnyezetben, mélyszegénységben élő

hátrányos helyzetű emberek társadalmi felzárkózásának és integrációjának segítése.”136

A kiírásban szereplő indoklás szerint ugyanis az ilyen környezetben, életvitelszerűen

tartózkodó személyeket generációkon átívelő, folyamatosan felgyülemlő hátrányok érik,

melyeket nem csak önmaguk, de a települések sem képesek külső segítség nélkül

orvosolni. Ezek a negatívumok tehát gyakran egyszerre érintik az egészségügyi, szociális,

oktatási, képzési, foglalkozási és közösségi szegmenseket, ezért az 5.3.6.-11/1. számú

program ezekre a területekre vonatkozó fejlesztéseket irányzott elő, felhívva a figyelmet

más, beágyazandó fejlesztések fontosságára és a célterületeken lefolytatandó cselekvések

egymással történő összehangolására.

A komplex telep-program részcéljai között a felnőttek képzettségi és

foglalkoztatási lehetőségeinek javítása, a gyermekek oktatási rendszerben történő

kiteljesedése (óvodáztatási arány, iskolai előrejutási lehetőségek és szabadidős

programok), valamint a telepi környezetben történő szolgáltatások szintjének és körének

növekedése fogalmazódik meg.137

A megszólítani kívánt csoport tagjai azok a családok, akik szegregált

lakókörnyezetben, telepszerű közegben élnek, végzettségüket tekintve alacsony vagy

elavult képesítés birtokában vannak csupán, helyzetükre pedig halmozott hátrányok

jellemzőek. Egyaránt célcsoportnak tekintendőek roma és nem roma személyek, akik

szociális és financiális problémákkal küzdenek, így a fenti lehatárolás alá esnek.

Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a családok mellett az érintett települések egészére

is javulást kívánt eszközölni ez a program.138

136 Pályázati Útmutató a Társadalmi Megújulás Operatív Program Komplex telep-program c. pályázati felhívásához https://www.palyazat.gov.hu/doc/3367 (Letöltés: 2016. 05. 18.) 137 Pályázati Útmutató, TÁMOP 5.3.6-11/1. 4.o. 138 Pályázati Útmutató, TÁMOP 5.3.6-11/1. 4.o.

36

A projektek a településeken, azok szegregátumaiban realizálódtak. A fogalmi

értelmezést tekintve jelen esetben a következő lehatárolást alkalmazzák: „azok a

földrajzilag egybetartozó és elhatárolható területeket, ahol a legfeljebb általános iskolai

végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az

aktív korú lakosságon (15-64 éves korosztály) belül eléri, illetve meghaladja az 50%-

ot.”139 Tehát a korábban ismertetett Integrált Városfejlesztési Stratégiáknál alkalmazott

definíció került használatra, annyi eltéréssel, hogy a munkaképesek halmazát a 15-64

éves korosztályban állapítja meg, mely a közben megemelkedett nyugdíj-korhatár miatt

lehetséges. Ehhez egy további kitétel társult - az IVS-ekhez hasonlóan -, mely szerint csak

olyan települések pályázhattak, ahol legalább 10 lakásban 45 fő él szegregáltan.140

Az alkalmazott módszer tekintetében a settlement típusú szociális munka és a

közösség minél nagyobb volumenű bevonása irányadó. A „jelenléten” alapuló szociális

tevékenység egyébként a 19. századi Angliából származik, és eredeti céljaként a

magasabb státuszú fiatalokkal szerette volna megismertetni a munkások világát,

mégpedig a közöttük történő életvitelszerű tartózkodás révén. Ez a réteg tényleges

körülményeinek felfedezésére, valamint a segítségnyújtásra, érdekvédelemre és szociális

helyzetük javítására irányult. Tehát a settlement típusú szociális munka során saját

képességeinkkel, igyekezetünkkel szolgáljuk embertársainkat.141 „Csak a részvét által

válunk igazán tudóvá.”142

3.1.2 A pályázási lehetőség kritériumai, a pályázat tartalmi előírásai

A pályázat során rendelkezésre álló teljes összeg 4.679.914.745 forint volt, mely

forrást az Európai Szociális Alap és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásban

biztosította. Az eredeti tervek alapján 30-50 nyertes települést kívántak támogatni, a

helységenként igényelhető pénzügyi keret minimuma 45.000.000, felső határa pedig

150.000.000 forintban volt meghatározva.143

A pályáztatás két etapban zajlott: az első körös jelentkezéseket 2012.február 24-

től május 2-ig fogadták, a második szakaszban pedig 2012. szeptember 1.- október 15.

között volt lehetőség jelezni a programban való részvételi szándékot.144 A nyertes

139 Pályázati Útmutató, TÁMOP 5.3.6-11/1. 5.o. 140 Pályázati Útmutató, TÁMOP 5.3.6-11/1. 4.o. 141 Hilscher Rezső: A settlement- mozgalom, http://www.esely.org/kiadvanyok/1989_1/asettlement.pdf (Letöltés: 2016.05.18.) 142 Hilscher Rezső i.m. 57.o. 143 Pályázati útmutató, TÁMOP 5.3.6-11/1. 144 Pályázati útmutató, TÁMOP 5.3.6-11/1. 64.o.

37

projektek a támogatói szerződések megkötésével váltak hivatalossá, ez megvalósulását

követően pedig két hónapon belül útjára kellett indítani a helyi Komplex telep-program

megvalósulását, melyre a kezdéstől számított 24-36 hónap állt rendelkezésre.145

A pályázati lehetőséggel önkormányzatok és non-profit szervezetek élhettek

kötelező konzorciumi megállapodás kötése mellett. Előírt konzorciumi partnerként

egyfelől a Türr István Képző és Kutatóintézet lett kijelölve, másrészt a kiírás egy non-

profit szervezettel is kötelező együttműködést szabott meg. További partnerségi

megállapodásra volt lehetőség a kisebbségi önkormányzatokkal, valamint egyházakkal és

szociális szövetkezetekkel is. Számuk minimum három, maximum hat partnerben

realizálódott. Az érvényes pályázati anyag nélkülözhetetlen eleme az Országos Roma

Önkormányzattal történő megállapodási szerződés megkötése, továbbá maga a pályázás

tényének és a benyújtandó dokumentumok tartalmának települési képviselőtestület által

történő elfogadása is szükségesnek bizonyult.146

A konzorcium vezetője minden esetben a települési önkormányzat kellett, hogy legyen.

A főpályázó, tehát az adott önkormányzat teljes egészében a projekt lefutásáért felelt, így

az adminisztrációtól kezdve a szolgáltatókkal való szerződés és kapcsolattartás,

koordinálás folyamatán át, a szakmai- és pénzügyi irányításon, a projektvezetésen

keresztül az ellenőrzésig minden az ő feladata volt.147

Egy adott települési program nagyon fontos egysége a Programirányító Tanács, melynek

legalább kéthavonta kellett ülésezni és a helyi megvalósulás legfontosabb célkitűzéseit,

szegmenseit határozta meg, pénzügyei felett őrködött. Mellette a projektvezetésnek is

kiemelt szerepe volt, hiszen feladatául kapta, hogy a megfelelő szakmai gárdát

(projektmenedzser, pénzügyi- és szakmai vezető, közösségi programszervező, illetve az

esetmenedzserek) biztosítja a program teljes időtartama alatt. A szociális munkások

esetére lehatárolásra került a célcsoport létszáma is, melynek maximumát 15 főben

határozta meg esetmenedzserenként.

Az előkészítési szakasz során meg kellett tervezni egy un. Közösségi

Beavatkozási Tervet, valamint a telepek lakosságának és magának a település

helyzetének alapos felmérésére is sort kellett keríteni, az ezekre adandó lehetséges

orvoslási metódusainak kidolgozása mellett. 148 A Közösségi Beavatkozási Terv egy

145 Pályázati útmutató, TÁMOP 5.3.6-11/1 42.o. 146 Pályázati Útmutató, TÁMOP 5.3.6-11/1. 7.o. 147 Pályázati Útmutató, TÁMOP 5.3.6-11/1. 22.o. 148 Pályázati Útmutató, TÁMOP 5.3.6-11/1. 13.o.

38

olyan dokumentáció, melyben a szegregátum állapota mellett megfogalmazásra kerül az

innováció célja és az ehhez alkalmazandó eszközrendszer, valamint az ettől elvárt

39

végkifejlet is.149 Nagyon fontos tehát, hogy ezek az eszközök sajátos, a település

körülményeit szem előtt tartó szempontok alapján kerüljenek kimunkálásra.

A települési projektek hivatalos lezárulását követően a fenntartási időszak

kezdődött. Itt kötelességként került meghatározásra egyebek mellett a célcsoport további

fél éves időtartamban történő nyomon követése, a Csillagház-Cserhaj által nyújtott

149 Pályázati Útmutató, TÁMOP 5.3.6-11/1. 83.o.

40

szolgáltatások következő egy évben való biztosítása és a projekt dokumentumainak 2020-

ig történő megőrzése.150

3.1.3 A projekt végrehajtása

A végrehajtás kezdeti lépcsőfoka a settlement típusú szociális munkán keresztül

történő bizalom- és kapcsolatépítés, illetve a telep lakosságának aktivizálása. Ez a kiírás

szerint a célzott csoport és a közösség felkészítési folyamata, mely folytán az egyéni

fejlesztési tervek kidolgozásra kerülnek, továbbá a szolgáltatások fejlesztése is

megkezdődik. Ezt követően, második fázisban indulhatott meg a Közösségi

Beavatkozási Terv és az egyéni fejlesztési tervek megvalósítása. Ez alatt értendőek

oktatási, képzési, munkaerő-piaci, egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi és

közösségfejlesztési elemek, melyek mind hosszabbtávú eredményeket céloztak meg.

Mindezek tehát egyszerre az egyén (család) és ugyanakkor a közösség szintjén is

végbemenő változásokat kívántak elérni.151

Oktatás, nevelés Egészségügy Felnőttoktatás-képzés,

szakmák Foglalkoztatás

150 Pályázati Útmutató, TÁMOP 5.3.6-11/1., 42.o. 151 Pályázati Útmutató, TÁMOP 5.3.6-11/1., 14.o. 152 Csak olyan helyen alakítható ki, mely elérhető (1 kilométer) távolságon belül van a telep lakói számára.

Szolgáltatások

elérése Szolgáltatók

Szociális,

gyermekjóléti

szolgáltatások

Közösségfejlesztés

közösségi tér

kialakítása

(Csillagház)152

szolgáltatók közötti

hálózatépítés

önálló életvezetés és

háztartásgazdálkodás

hagyományőrzés,

nyelv

elemi szolgáltatások

biztosítása (pl.

higiénia)

szemléletformálás ellátásra szoruló

családtagok gondozása

közösségi programok

(sport, kultúra)

hivatali ügyintézés

(kommunikáció,

dokumentáció)

szakmai műhelyek

(workshopok) környezettudatosság

közösségfejlesztés

(gyerekprogramok)

jogi tanácsadás

41

tanulók

felzárkóztatása

(kompetencia és

készségfejlesztés)

szűrések szervezése

készség- és

kompetencia fejlesztés,

informatikai és nyelvi

fejlesztés

szociális

szövetkezetek

létrehozása

tehetséggondozás felvilágosítás,

egészségfejlesztés

általános iskolai

végzettség megszerzése

(7-8.osztály)

önálló vállalkozás

beindításának

segítése

szülői szerep

erősítése étkezési szokások

munkaszocializáció,

munkaerőpiacra kerülés

munkáltatókkal való

együttműködés

az oktatási

intézmény és a

család

együttműködése

gyermekgondozás

és gyermekvállalási

tanácsadás

gyakorlati képzés és

képzőhelyhez segítés

mobilitás biztosítása

(ingázás)

fejlesztő, pozitív

mintát közvetítő

játékok, programok

addiciókat segítő

programok

államilag elismert

szakképesítés

munkaügyi

központtal való

együttműködés

3. Táblázat Tervezett programelemek a beavatkozási területek bontásában (saját szerkeztés a Pályázati

Útmutató alapján)

Dolgozatom során ezt a számos problématerületet megcélzó, összetett

felzárkóztatási kezdeményezést vizsgálom oly módon, hogy a benne résztvevő

települések közül kettő közelebbről megismerésre kerül, mégpedig Ózd és

Törökszentmiklós városának Komplex telep-programja. A projekt gyakorlatban történő

megvalósulását és eredményességének mértékét releváns személyekkel történő, irányított

kérdések által lezajló interjúk alapján igyekeztem feltérképezni. Emellett azonban

elengedhetetlennek tartottam a célközönség véleményének megismerését is, így a

programban résztvevő szegregátumok területén kérdőíves felmérést végeztem.

A kutatást a települések általános jegyeinek megismerésén túl a programhoz

készített, Közösségi Beavatkozási Terv tanulmányozásával kezdtem. Fontos leszögezni,

hogy a program hatékonyságának vizsgálatát nem a hivatalos statisztikák és

dokumentációk alapján szerettem volna elvégezni, hanem a benne dolgozó szakemberek

és a célzott csoportok tapasztalatai által. Ebből kifolyólag több alkalommal személyes

látogatást tettem e két városban, ellátogattam az ózdi Hétes és Velence-telepre, valamint

a törökszentmiklósi Északi-szegregátumba.

A teljes körbejárás érdekében az interjúkészítés több szinten zajlott:

politikai/irányítási oldalról a városvezetéssel, szakmai vezetői aspektusból a

42

projektmenedzserrel, gyakorlati/ tapasztalati oldalról az esetmenedzserekkel, a célcsoport

képviseletének esetében pedig a helyi roma vezetővel történt személyes, strukturált

beszélgetés. A mellékletben megtalálható interjúkérdések négy különböző csoportja

alkalmazkodott a pályázati kiírásban és a Közösségi Beavatkozási Tervben található,

szereplőkre kirótt feladatkörökhöz, az ahhoz szükséges tudáshalmazhoz. Az interjúk

során nem ragaszkodtam a rövid, lényegre törő válaszokhoz, sem a kérdések sorrendben

történő megválaszolásához, inkább igyekeztem elérni, hogy az alany magától beszéljen

lehetőleg minél többet. Úgy vélem, hogy ez egy lényegi elem a valóság minél alaposabb

megismerése szempontjából, ugyanis a dolog kötelező jellegét, így a megfelelési

kényszert az esetek döntő többségében sikerült ezáltal leküzdeni, még ha valamikor csak

a „hivatalos” befejezés után is. A beszélgetéseket minden esetben – az interjúalanyok

beleegyezésével - hangrögzítő eszközzel örökítettem meg, majd azokat szó szerinti

verziójában dokumentáltam írásos formában is.

A célcsoport esetében pedig a szegregátumokban történő kérdőívezést találtam a

legmegfelelőbb módszernek arra, hogy betekintést nyerhessek mindennapjaikba, mindezt

saját tapasztalások, az általuk elmondottak és a kérdőívek eredményei által. A kérdéssor

24 elemből állt, melynek első felében általános változók alapján próbáltam teljesebb

képet kapni a telepek életkörülményeiről, így a komfortosságról, a gazdasági helyzetről,

az általuk megnevezett legégetőbb problémákról, valamint a különböző intézményekkel

való kapcsolatukról. Ezt követően felmérésre kerültek a ténylegesen megvalósuló,

komplex telep-program során véghezvitt alprojektek, hogy ezek mennyire jutottak el az

ottani lakossághoz, milyen arányban vettek részt bennük. Fontos szót ejteni arról, hogy

ezek sokszor nem egyeznek a Közösségi Beavatkozási Tervben megfogalmazott

célokkal, ugyanis általában érdeklődés hiányában kimaradtak elemek, más

kezdeményezések pedig a terv elkészülte után fogalmazódtak meg, a gyakorlat során.

Mindez a szereplőkkel készített interjú során látott napvilágot, így a kérdőívben feltett,

legfőbb programelemek ezek alapján kerültek megfogalmazásra. A két település

kérdéssora között csupán itt volt eltérés, minden más azonos módon és mértékben került

megkérdezésre.

Mindezek alapján elmondható, hogy több oldalról sikerült felmérni a telepek

helyzetét és a megvalósult komplex telep-program sikerességét, melyet a következőkben

részletesen ismertetek.

43

3.2 Az ózdi telep-program

A szegregált lakókörnyezet és az ott

allokálódott problémahalmaz megoldását

célzó projekt hatékonyságának vizsgálata

előtt szükséges a szegregátumok

körülményeinek alapos megismerése. A

várossal kapcsolatos általánosabb

információkat követően a telepek (földrajzi,

gazdasági, demográfiai, egészségügyi)

helyzetét egyfelől a Közösségi Beavatkozási

Tervben szereplő adatokra hagyatkozva ismertetem, másrészt az általam lefolytatott

kérdőíves kutatás eredményeinek és az elkészített interjúk fényében is áttekintem a helyi

állapotokat. Mindezek után pedig a Komplex telep-program helyi megvalósulását veszem

górcső alá a fenti három irányból szemlélve.

3.2.1 A településről

Földrajzi szempontból Ózd az Észak-Magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-

Zemplén megyében fekszik, Budapesttől 180 km távolságra, a megyeszékhelytől,

Miskolctól pedig 58 km-re. A mai város korábban három kisebb település - Sajóvárkony,

Bolyok és Ózd - összeolvadásával alakult ki.153

Gazdasági helyzetét tekintve ipari nagyváros volta révén a rendszerváltás nagy

kárvallottja: a gyárak és a bányászat megszűnésével a település válsághelyzetbe került,

tízezernél is több munkavállalót bocsájtottak el a ’90-es évek elején. Az évtized második

felében beinduló Ipari Park a korábbi acélipar rehabilitációját, újbóli beindítását célozta,

azonban a korábbi foglalkoztatási szintet messze nem sikerült elérni, így tömeges

elvándorlás kezdődött a városból. Jelenleg az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató,

de folyamatosan növekszik a közép- és nagyvállalkozások megtelepedésének mértéke,

főleg a műszer- és elektronikai ipar területén. Mindemellett az Ipari Park esetében a

kisebb vállalkozások fokozott jelenléte figyelhető meg. A regisztrált vállalkozások

számszerűsítve közel 2300 darabot tesznek ki.154

153 Ózd Város Önkormányzata: Közösségi Beavatkozási Terv, „Komplex telep-program Ózd Hétes és Velence telepeken”, TÁMOP 5.3.6.-11/1., 11.o. 154 Közösségi Beavatkozási Terv (Ózd), 13.o.

4. Térkép Ózd városának földrajzi elhelyezkedése

(KSH térkép alapján szerkesztve)

44

A foglalkoztatás témája kapcsán nem elhanyagolható tény, hogy a

munkanélküliséggel legsúlyosabban érintett térségek körébe tartozik: a rendszerváltást

követő tömeges gyárfelszámolások nemcsak Ózdra, hanem annak közvetlen környezetére

(közeli falvak) is kihatással voltak. A legutóbbi népszámlálási adatok alapján a kistérség

közel 19%-os a munkanélküliséggel küzd.155 A legmagasabb befejezett iskolai végzettség

kapcsán fontos adatnak bizonyul, hogy a munkaképes korú lakosság 32%-a csupán 8

osztállyal rendelkezik.

A rendelkezésre álló legfrissebb felmérés szerint Ózd lélekszáma 34.395 fő.

Demográfiai adatait szemügyre véve az ipar letűnésének kezdetétől fogva folyamatosan

zsugorodó népességszám jellemzi a várost, ráadásul lényegesen átalakult a lakosság

korösszetétele is. A fiatalok és az idősek aránya megnövekedett: a helyi társadalom közel

20%-a 15 év alatti gyermek és hasonló mértéket ölt a 60 év felettiek megoszlása is. A

cigányság összlakossághoz mért aránya folyamatosan emelkedő tendenciát mutat,

jelenleg 30%-ára tehető a teljes népességhez viszonyított száma. 156

Infrastruktúra szempontjából említésre méltó az elmaradott szennyvíz-rendszer,

mely a fejlesztések mértékével képtelen lépést tartani: az ivóvízellátás 93%-os szintjéhez

képest ez mindösszesen 60%-os kiépítettséggel bír. A város lakásállományát vizsgálva

24% az alacsony komfortfokozatúnak minősített, az önkormányzati tulajdonban lévő

bérlakások pedig a teljes halmaz 7%-át jelentik.157

Összlakosság Velence-telep Hétes-telep

Rendszeres jövedelemmel nem

rendelkezők (aktív korúak) 55,5% 76% 90%

Legfeljebb alapfokú végzettséggel

rendelkezők

(aktív korúak)

32% 64% 77%

Rendszeres jövedelemmel nem,

max. 8 osztállyal rendelkező, aktív

korúak

26% 53% 80%

Alacsony komfortfokozatú lakások 24% 63% 100%

Romák 29-33% 65-70% 98%

4. TáblázatÓzd városának társadalmi mutatói a két telep mérőszámaival összehasonlítva

(saját szerkesztés a Közösségi Beavatkozási Terv adatai alapján)

155 Közösségi Beavatkozási Terv (Ózd), 21.o. 156 Közösségi Beavatkozási Terv (Ózd), 12.o. 157 Közösségi Beavatkozási Terv (Ózd), 17.o.

45

Oktatási intézmények vonatkozásában 1 bölcsőde, 14 óvoda, 11 általános iskola

és 5 középiskola található a városban. Az óvodák halmozottan hátrányos helyzetű

(rövidítve: HHH) gyermekszámait illetően döntő többségükről elmondható, hogy

arányuk meghaladja a 40%-ot, ugyanakkor a bánszállási óvodában 100%,

Sajóvárkonyban 96%-át teszi ki a hányaduk. Az alapszintű képzési intézmények esetében

két kivételtől eltekintve 30% feletti a roma tanulók aránya, míg a II. János Pál Általános

Iskolában ez (becslések alapján) 92%-os méretet ölt. Nagy különbségek figyelhetőek meg

az általános iskolák között: három esetében 10% alatti a HHH-ek tanulók aránya, míg

akad olyan, ahol ez a szám a 60%-ot is eléri.

A város egészségügyi állapotát tekintve nem mehetünk el a vaskohászat okozta

ártalmak mellett. A környezeti szennyezés, a munka jellege és az ágazat elsorvadása

fizikailag és mentálisan is nyomott hagyott a lakosság egészségén: a légúti

megbetegedések és a szenvedélybetegségek négyszer gyakoribbak a megyei értékhez

képest. Az ellátórendszer tekintetében 13 háziorvosi és 18 védőnői körzet került

kialakításra.158

3.2.2 Ózd és a szegregátumok

A mai Magyarország legtöbb szegregátummal rendelkező települése Ózd városa,

hivatalosan tizenhat ilyen területet tartanak nyilván. A dolgozat által vizsgált két ózdi

telep az északi városrészben található: a 7. számú szegregátum Hétes telep és környéke,

illetve a 3-as Velence telep és környezete. Az interjúkból világossá válik, hogy a

szegregátumok területének döntő hányadát régen munkáskolóniák, gyári vezetők lakták,

azonban az üzemek megszűnésével a dolgozók tömeges elvándorlása indult meg,

helyükre pedig az alacsonyabb státuszú cigányság kezdett beköltözni, főként helyből.159

Le kell szögezni ugyanakkor, hogy a pontos lélekszámot nehézkes megállapítani

a telepek esetében, főként a jogviszonyok rendezetlensége miatt, valamint a téli

időszakban történő ideiglenes összeköltözések következtében. A foglalkoztatási adatokat

is némi fenntartással kell kezelni, ugyanis jellemző a telepszerű környezetben élőkre a

feketén foglalkoztatottság, a tartós munkanélküliség képét pedig árnyalhatja az esetükben

tipikusnak mondható idénymunka. A szegregátum fogalmából fakadóan az

aluliskolázottság és az elavult iskola végzettség általános probléma. A szegénységgel

szoros összefüggésben álló cigányság arányának magas mértéke is sajátosság. Mindezek

158 Közösségi Beavatkozási Terv (Ózd), 25-27.o. 159 Interjú Dr. Bézsenyi Bernadett polgármesteri főtanácsadóval, 2016. március

46

pedig magukkal vonják a lakhatási körülmények és az egészségügyi helyzet rossz

állapotát.

3.2.2.1 Hétes

A városon területén belül, de attól teljesen elszeparáltan fekszik Hétes telep. A 4.

táblázat alapján az aktív korúak állandó bevétellel bíró hányada csupán 10%, iskolai

végzettségük pedig lakosságának 77% esetében 8 általános iskolai osztályban

maximálizálódik. A 400 lelket számláló szegregátum lakóinak majdnem 50%-a gyermek,

a romák telepen alkotta hányada pedig kiugróan magas, 98%-os. 160

Lakásállományát tekintve 59 ingatlan alkotja, melyek önkormányzati tulajdonban álló,

szociális bérlakások, mindegyike alacsony komfortfokozatú, egynegyedük pedig

lakhatatlan vagy bontott állapotban van. 161 Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy

átlagosan egy háztartásnak 6,8 személy tagja. Komfortfokozatukat illetően nagyon sok

esetben még áramszolgálgatás sincs. Ezt egy korábbi kezdeményezés igyekezett

mérsékelni: a Türr István Képző és Kutatóintézet (TKKI) által 14 lakótömb esetén nyílt

lehetőség kártyás villanyóra használatára. Továbbá említést kell tenni a lakhatási

jogviszonyok rendezetlenségéről, mely következtében minimális mértékben részesülnek

a „telepiek” lakásfenntartási támogatásban. A környezetről általánosságban elmondható,

hogy hulladékban bővelkedő, leromlott állapotú.162

Az Alkotmány úti Óvoda látja el a „telepi” gyermekek nagy részének óvodai

szolgáltatását. Az intézményben minden fiatal hátrányos helyzetűnek minősített, közülük

pedig közel 34% HHH, mely a települési átlag több, mint 2,5-szerese. A roma gyermekek

mértéke 98%. A szegregátum általános iskolai képzésének esetében a II. János Pál

Katolikus Általános Iskola érintett leginkább, itt a cigányság aránya 80%-os, a HHH

tanulók pedig az összlétszám közel 40%-át adják.163

Az egészségügyi ellátás kapcsán alapvető fontossággal bír a telepek esetében

jelentkező lakhatási viszonyok tisztázatlansága, mely merőben hozzájárul a

szolgáltatások elérésének problematikájához. Legégetőbb elmaradás a

szűrővizsgálatokhoz való hozzáférés, ezáltal pedig a prevenció kvázi teljes hiánya.

Mindezt kellően szemlélteti, hogy a hétesi lakosság csupán 2,5%-a éri meg a hatvan éves

kort. Nyilvántartás szerint a telepről 3 fő jogosult egészségügyi ellátásra. Az

160 Közösségi Beavatkozási Terv (Ózd), 19.o. 161 Közösségi Beavatkozási Terv (Ózd), 17.o. 162 Közösségi Beavatkozási Terv (Ózd), 19.o. 163 Közösségi Beavatkozási Terv (Ózd), 24.o.

47

egészségügyi állapot tekintetében leggyakrabban a már gyermekkorban kialakuló asztma

és egyéb légzőszervi megbetegedések jellemzőek, melyek a lakhatási körülményekből

származhatnak, továbbá a felnőttkori antidepresszáns-függőség.164 „Nagyon sok

szenvedélybeteg van a telepeken: nyugtatóra isznak, sok a drogos. A dohányon és kávén

kívül herbál, fiatalok és idősek egyaránt. Bevesznek harminc darab nyugtatót és egész

nap öntudatukon kívül vannak.”165

A 2016. április végén Hétes telepen lefolytatott kérdőívezésem során az 59

háztartásból 12-be sikerült eljutni, mely 20%-os elérést jelent. Az elején fontos

leszögezni, hogy – a megkérdezett minta alapján- milyen arányban találhatóak

tősgyökeres lakosok a szegregátum területén. Hétes esetében ennek mértéke 25%-ot

mutat, a válaszadók közel 50%-a pedig már legalább 30 éve a telepen él.

Iskolai végzettség szempontjából a válaszadók 91%-a maximum 8 általános

iskolai osztállyal rendelkezik (30%-uk a 7. osztályt, 40%-uk a 8. osztályt abszolválta). A

foglalkoztatás területét érintően közel 46%-uk közfoglalkoztatott, több, mint

egyharmaduk pedig tartós munkanélküli.

A 10. kérdésre (Ön elsősorban romának/cigánynak, vagy magyarnak tartja

magát?”) adott válaszaik alapján 67%-uk inkább romának, 16,7%-uk pedig kettős

identitásúnak, „romának és magyarnak” vallotta magát. Ugyanakkor a kérdezőbiztosi

164 Közösségi Beavatkozási Terv (Ózd), 28.o. 165 Interjú (Ózd) az esetmenedzserrel, 2016. április

1. Kép Hétes telep (saját fotó, 2016)

48

besorolás alapján a telep minden válaszadója cigány/roma származásúnak tekinthető. Az

eltérést minden bizonnyal az önbevallás során fennálló szégyenérzet, a többségi

társadalomnak való megfelelési kényszer okozza, így nem ritka, hogy eltitkolják valós

származásukat a megkérdezettek. Ebből fakadóan lehetséges a népszámlálási adatokban

való alulreprezentáltságuk is.

A 4. kérdésre, mely szerint „Hányan élnek közös háztartásban Önt is

beleszámítva?”, a válaszadók közel 52%-a 5-7 fő közötti számot jelölt, legnagyobb

arányúnak (41,7%) az ötfős háztartások mutatkoznak a mintában. Komfortfokozatot

illetően egyedüliként az áramszolgáltatás érhető el a háztartások 25%-ában, ennek

háromnegyede kártyás villanyóra. A vezetékes víz, WC, fürdőszoba és a gázszolgáltatás

is 100%-ban hiányzik a hétesi ingatlanokból, minden család tűzifával fűt.

Intézményekkel való elégedettségük alapján a következő válaszok érkeztek:

1. Diagram Hétes elégedettség (oktatási, szociális és egészségügyi intézmények esetében (saját szerkesztés,

kérdőívek alapján)

A válaszok alapján egyértelművé válik, hogy az oktatási rendszer nyújtotta

szolgáltatásokkal elégedettek leginkább a hétesiek: az 1-5-ig terjedő skálán 4,6-re

értékelték az óvodát és iskolát. A családsegítő és a védőnői szolgálat azonos, 3,62-es

átlagértéket kapott. Ugyanakkor nem elhanyagolható információ, hogy ez utóbbi kettőnél

a szórás mértéke is nagyobb volt, tehát gyakrabban adtak szélső értékeknek megfelelő

állásfoglalást a megkérdezettek.

4,6

3,623,8

3,62

0,7

1,771,55

1,77

0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

4,5

5

óvoda/iskola családsegítő háziorvos védőnő

átlag

szórás

49

3.2.2.2 Velence telep

A szegregátum a város belterületén, annak központi részén található, kiterjedtsége

alapján nagyméretű. A benne elfekvő Velence telep műemléki jelentőséggel bír, melyből

kifolyólag védelem alatt állnak épületei.166 Marschsalkó Béla tervei alapján épített,

egyedi kialakítású, akkori igényeknek teljesen megfelelő lakóingatlanok alkották

korábban: villanyosított, csatornázott épületeit munkáskolóniák lakták.

A település egészére és a két telepre vonatkozó adatok összehasonló táblázatában

(4. táblázat) közzétett információk alapján megállapítható, hogy Velence telep aktív korú

lakóinak (391 fő) mindössze 24%-a rendelkezik állandó jövedelemmel, 64%-uknak pedig

a legmagasabb befejezett iskolai végzettsége maximum 8 általános. Ezek alapján a teljes

népességük több, mint fele (55%-a) a keresőképes korosztályba tartozik.

A 3. számú szegregátum lakosságának közel felét Velence telep népessége teszi

ki, szám szerint 711 fő. A cigányság számaránya 65-70%-ra tehető összlakosságát

tekintve.167 Területe 226 ingatlant számlál, ebből 178 önkormányzati bérlakás (közel

80%-a), az épületek 10%-a pedig lakatlan. Átlagban 3,2 fő alkot egy háztartást.

Komfortfokozatot tekintve jelentősen kedvezőbb helyzetben van Héteshez képest.168

Óvodáztatás szempontjából a telep gyermekeinek jelentős hányada a Damjanich

és Petőfi út intézményekbe jár. Ez utóbbi esetében a hátrányos helyzetűek mértéke 27%,

HHH-kel együttes aránya 63%. Az általános iskolai képzést tekintve a Petőfi Sándor

Általános Iskola körzetébe tartozik Velence telep. Az intézményben a diákok 80%-a HH,

37%-uk halmozottan hátrányos, döntő többségük pedig (65%) roma származású.169

Az egészségügyi ellátórendszer esetében Hétes telep jellemzőivel megegyező

körülmények mérvadóak. Az ingatlanok tulajdonjogi állapotának kérdéses mivolta

akadályozza a szolgáltatáshoz való hozzáférést, valamint az alapvető prevenció

elmaradása is rányomja bélyegét a „telepiek” életminőségére. Mindössze 16%-uk éli meg

a hatvanéves kort. Velence lakosai közül 21 fő jogosult egészségügyi ellátásra. A

166 Közösségi Beavatkozási Terv (Ózd), 20.o. 167 Közösségi Beavatkozási Terv (Ózd), 22.o. 168 Közösségi Beavatkozási Terv (Ózd), 20.o. 169 Közösségi Beavatkozási Terv (Ózd), 24.o.

50

korábban ismertetett légzőszervi problémák, illetve a gyógyszerfüggőség, drogfogyasztás

itt is komoly problémát jelent.170

A személyesen lefolytatott kérdőívezés során 229 háztartásból 33-ba sikerült

eljutni, ez 14,4%-os elérést jelent. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy ezen

ingatlanok 10%-a lakatlan, így a korrigált elérési arányszám 16%. A tősgyökeres

lakosságot mérő kérdés alapján a válaszadók csupán 6,1%-a él születésétől fogva a

Velence-telepen, 33%-uk legalább 10 éve, 24%-uk pedig legalább 30 éve.

Iskolai végzettség szempontjából a munkaképes korú válaszadók 62%-a

maximum 8 általános iskolai osztállyal rendelkezik (közülük 21,4% a 7. osztályt, 64,3%

a 8. osztályt abszolválta), majdnem 24%-uk szakiskolai végzettséggel, 10%-uk

érettségivel rendelkezik. A foglalkoztatás területét érintően közel 43%-uk

közfoglalkoztatott, közel 24%-uk teljes munkaidőben, főállásban dolgozik, 13,4%-uk

pedig tartós munkanélküli.

A számok jól szemléltetik a két szegregátum elmaradása közötti releváns

eltéréseket: A Velence telepiek iskolai végzettsége esetén jelentős halmazt képez a

szakképesítéssel rendelkezők köre, míg Hétesen szinte minden megkérdezett maximum

általános iskolai végzettséggel bír. A közfoglalkoztatásban dolgozók aránya közel azonos

a két szegregátumban: a megkérdezettek majdnem felét érinti a közmunka. A főállásban

foglalkoztatott személyek csoportja pedig jelentős Velence-telep esetében.

170 Közösségi Beavatkozási Terv (Ózd), 28.o.

2. Kép Velence telep (saját fotó, 2016)

51

A 10. kérdésre (Ön elsősorban romának/cigánynak, vagy magyarnak tartja

magát?”) adott válaszaik alapján 39,4%-uk inkább romának, és ugyanekkora arányuk,

39,4%-uk inkább magyarnak tekinti magát. 21,2% kettős identitásúnak, „romának és

magyarnak” vallotta magát. Érdekes összehasonlítani a hétesi eredményekkel, ahol az

„inkább romának” kategóriába sorolta magát a válaszadók 67%-a, míg Velence telep

esetén ez a szám csak 39,4%. Összességében megállapítható, hogy a roma identitással

(is) rendelkezők 60,6%-ot tesznek ki a megkérdezettek teljes számához mérten, míg ez

Hétes esetében közel 84%. A kérdezőbiztosi besorolás alapján a telep válaszadói közül

(33 kérdőívből 23) kerekítve 70%-a cigány/roma származásúnak tekinthető. A

kérdezőbiztosi szám tehát Velence telep esetében közelebb áll az önmeghatározás alapján

magukat romának (is) definiálók mértékéhez. 10%-os elérés mutatkozik csupán, míg

Hétes esetében ez a különbség közel 20%-os, ráadásul az előbbi esetében magasabb a

kettős identitásúak aránya is. Ennek lehetséges oka – az őslakos nem romák magasabb

aránya mellett - Velence telep kedvezőbb helyzete, lakóinak kevésbé kilátástalan

élethelyzete, mely által a többségi társadalomhoz közelebb érezhetik magukat, az

integráltság előrehaladottabb állapotában vannak a hétesiekhez mérten, mondhatni

bizonyos mértékű asszimilálódás megy végbe.

A 4. kérdésre, mely szerint „Hányan élnek közös háztartásban Önt is

beleszámítva?”, a válaszadók közel 73%-a 1-3 fő közötti számot jelölt, legnagyobb

arányúnak (27,3%) a két és három fős háztartások mutatkoznak a mintában. A

komfortfokozatot illetően az áramszolgáltatás 100%-ban elérhető, 27%-uk kártyás

villanyóra. A vezetékes víz a háztartások 94%-ban, benti illemhely 82%-ukban,

fürdőszoba pedig kerekítve 60%-ukban áll rendelkezésre. A gázszolgáltatás azonban

közel 73%-ukból hiányzik. Az ingatlanok 88%-ában fával fűtenek. Ezek a mutatók jóval

kedvezőbbek, mint Hétes esetében, ahol az ötfős háztartások alkották a legnagyobb

háztartáshalmazt, az áram csupán egynegyedükben elérhető, az összes többi szolgáltatás

pedig hiányzik.

52

Velence-telep intézményekkel való elégedettsége alapján a következő válaszok érkeztek:

2. Diagram Velence elégedettség (oktatási, szociális és egészségügyi intézmények esetében, kérdőívek válaszai

alapján)

A kérdőívezés során megfogalmazódott vélemények alapján a védőnői

szolgáltatással vannak legnagyobb mértékben megelégedve Velence telep lakói: 4,24-es

átlagértéket kapott a válaszadók által. Legrosszabb eredményt a háziorvosi szolgáltatás

ért el 3,36-os értékkel, azonban itt fogalmazódtak meg legtöbb esetben szélső értékek is.

Összességében megállapítható, hogy nagy eltérések mutatkoznak a két telep

állapotát illetően. Lakosságszám tekintetében Velence telep majdnem kétszer akkora,

területileg pedig frekventáltabb helyen található. A lakosság iskolázottságát és a

foglalkoztatottak számarányát tekintve is jelentős hátrányban van Hétes. A cigányság

lélekszámbéli megoszlása is látható különbségeket mutat, a lakásállomány

komfortfokozatában pedig több évtizedbéli, fejlettségi szintkülönbség jellemzi Velence

telep javára. Mindezt jól szemlélteti a 4. számú táblázat.

3,883,6

3,36

4,24

1,14 1,271,5

1,09

0

1

2

3

4

5

óvoda/iskola családsegítő háziorvos védőnő

átlag

szórás

53

3.2.3 „Komplex telep-program Ózd Hétes és Velence telepeken”

A település, illetve a pályázatba bevont két szegregátum alaposabb megismerését

követően áttérhetünk a Komplex telep-program helyi megvalósulásának feltérképezésére.

Első ízben áttekintésre kerül a Közösségi Beavatkozási Tervben megfogalmazódott,

konkrét fejlesztési tervezet, majd az interjúk során megvizsgálom, hogy az eredeti

célkitűzésekből melyek valósultak meg a projekt során, azok milyen hatékonysággal

mentek végbe. Ehhez segítségül hívom a „telepi” lakosság gondolatait is, mely valódi

mérőszáma lehet az eredményességnek. A konkrét programelemekre irányuló kérdések

mellett sorba veszem a sikeresség kritériumait: a szakmai gárda létszámát és

felkészültségét, az intézmények együttműködésének hatékonyságát, a felek hozzáállását,

az előkészítési szakasz és a végrehajtás állomásainak megvalósulási módját.

Ózd városa a Komplex telep-program első pályázati ciklusában nyerte el a projekt

megvalósításának lehetőségét, melyre 135.000.000 forint állt rendelkezésre, tehát a

pályázati forrás maximumának 90%-ával gazdálkodhatott.

A Közösségi Beavatkozási Terv tartalmazza az előzetes igényfelmérések

eredményeit, melyek megerősítik a telepek állapotáról kapott képet. A szükségletek

vizsgálata során telepenként 60 fő került bevonásra 4 szociális munkás

közreműködésével. Az alábbi táblázatban összefoglalva, beavatkozási területenként

láthatóak a Közösségi Beavatkozási Tervben előirányzott fejlesztési célok.

54

5. Táblázat Fejlesztési célok Ózdon, beavatkozási területenként (saját szerkesztés a Közösségi Beavatkozási

Terv alapján)

Oktatás, nevelés Egészségügy Felnőttoktatás-képzés,

szakmák Foglalkoztatás

roma-napok során

játékos szabadidős

programok

szűrőbuszok

TKKI szakmai

alapkompetencia képzések

(építészet, mezőgazdaság)

Munka+Tanulás

program keretében

szakmai képzés és

értékteremtő

munkavégzés

„családtervezés,

szerepek és

feladatok” képzés 4

alkalommal védőnői

foglalkozások

alapvető készségek (írás,

számolás, olvasás,

kommunikáció) 150 órás

képzés

Évi 1, 100 órás

játékos nyelvi

képzés

OKJ-s képzésbe vonás

„Álláskeresési

kompetenciák” képzés 8

alkalommal, 120 órában

Szolgáltatások elérése Szolgáltatók

Szociális,

gyermekjóléti

szolgáltatások

Közösségfejlesztés

kommunikáció a

lakossággal

(sajtó, lakossági fórum)

a korábbi Minta

program

tapasztalatainak és

kapcsolatainak

hasznosítása

kiskertek kialakítása

lakókörnyezet

gondozása hetente

(szociális

munkásokkal)

3 havonta

workshopok

(résztvevő

szervezeteknek,

külső szakértőkkel)

utógondozás az

intézményekkel

együttműködve,

folyamatosan

folyamatos mediáció

foglalkoztatási és

együttműködési

lehetőségek

felkutatása

2 alkalommal

settlement intenzív

nyári alkotótábor

3 havonta 1

konfliktuskezelő

tréning (15-15 fő)

adósság megelőzési

tanácsadás 8

alkalommal (10-10 fő)

40 órában Csillag Szolgáltatóház,

Csillagpont kialakítása

jogi tanácsadás konfliktuskezelési

tanácsadás 8

alkalommal

térfigyelő kamerák

telepítése

55

Előkészítési szakasz

Az előkészítési szakasz alatt a szakmai gárdának számos kulcsfontosságú

feladatot kellett abszolválnia, ezért erre vonatkozóan több kérdést is intéztem hozzájuk

az interjúkészítés során. Az elmondásuk alapján leszűrhető, hogy a rendelkezésre álló

időintervallum elegendőnek bizonyult, ugyanakkor nem elhanyagolható az emberi

vonatkozás sem: sok múlik a személyek hozzáállásán és a feladathoz szükséges

kompetenciák birtokba vételén. Volt akadozás a projekt beindulásakor, ugyanis jogi

szempontból is kifogásolható módon több hónapig nem volt munkaszerződésük, és a

feladataikért járó anyagi juttatások kifizetése is sokat késett. Az előkészületi periódus

során zajlott egyébként az intézményekkel való megállapodások végrehajtása is:

orvosokkal és védőnőkkel, iskolákkal, óvodákkal, valamint az egyházakkal alakítottak ki

szorosabb együttműködést.

Az előzetes igényfelméréssel kapcsolatosan elhangzott az a talán felelőtlen

kijelentés, hogy „mindenkihez sikerült eljutni” a projekt hírével. Azonban le kell

szögeznünk, hogy nehézséget okozhatott a célcsoport hozzáállása is, hiszen a halmozott

hátrányaikból fakadó kilátástalan élethelyzetük miatt nem egyszerű felkelteni az

érdeklődésüket, a bizalmukba férkőzni. Bár a telepeken igényfelmérés stádiuma előtt már

folyt a szociális munka és a bizalom kialakítása, úgy gondolom, hogy nem fordítottak

kellő figyelmet a minél szélesebb körű bevonásra. „Aki kerek-perec közölte, hogy nem

hajlandó részt venni, arra nem lehet ráerőszakolni, hogy márpedig jössz és csinálod, mert

neked ez jó.”171

Arra vonatkozóan, hogy milyen módon kommunikálták a célcsoport felé a

Komplex telep-program hírét, pontos információink nincsenek, de amennyiben

ténylegesen zajlott már korábban a szakmai jelenlét, akkor a munkások szakértelme és

tapasztalatai alapján meg kellett volna tudni szólítani a „telepiek” nagy hányadát, ismerni

az igényeiket, hozzáállásukat, és ennek mentén kialakítani a velük megfelelő

kommunikációs formát.

A bevont személyek körére vonatkozó kérdésre a következő válasz érkezett:

„inkább azt mondtuk, teljesítsük túl az indikátort, minthogy bárki is kimaradjon.”172

Számszerűsítésük kapcsán a projektmenedzser nagymértékűnek nevezte a

bekapcsolódottak halmazát, kiemelve, hogy ez sokban függ a konkrét programelemektől

171 Interjú (projektmenedzser) 172 Interjú (projektmenedzser)

56

is, ugyanis mondjuk egy közösségi napon szinte az egész telep megjelent, míg egy

direktebb, kisebb célcsoportot érintő elem esetében logikusan kisebb létszámról

beszélhetünk. „Volt, aki csak egy-egy programban, van, aki az egész projekt során jelen

volt.”173

Az ózdi komplex telep-program esetében 60-60 fő volt előirányozva a bevonandó

személyek számának tekintetében, tehát összesen 120 ember, mely a két szegregátum

lakosságának bő 10%-át jelenti. Ennek kapcsán felmerül, hogy ez a szám elegendő-e a

szemléletváltáshoz, illetve a projekt során elért változások fenntartásához. „Ez még nem

szemléletváltás, csak elindul valami, illetve elindulhat, ha sikerül azokat megtalálni, akik

hangadók.”174 - válaszolta a projektvezetés, a nyilatkozó szociális munkás azonban úgy

véli, ez kevés, hiszen szükség lenne kellő számú szakemberre, hogy minden családdal

érdemben tudjanak foglalkozni.175

Még az előkészítési szakasz idejére irányzott elő A Közösségi Beavatkozási Terv

egy Vöröskereszt segítségével kivitelezendő környezetrendezési kezdeményezést, mely

megvalósult ugyan, de a szervezet fizikai segítségnyújtása nélkül: a megállapodási

szerződés megköttetett a projekt időszakára és csomagokat is biztosítottak, de a rágcsáló

-és kártevőirtást a szociális munkások és helyi önkéntesek végezték. A projektmenedzser

elmondása szerint az irtások rendszeresek voltak a program teljes időszaka alatt minkét

telep esetében. A másik szakember hozzátette, hogy a helyiek együttműködőek voltak, az

állapotok pedig iszonyúak. „Volt, hogy a csecsemő szájából mászott ki a csótány.”176

Konkrét programelemek megvalósulása

A többszintű interjúkészítés során a tervben foglalt sarokpontokra direkt módon

kitérve igyekeztem feltérképezni, hogy ezek az eredeti koncepcióhoz képest mennyire

valósultak meg a gyakorlatban, vagy volt-e bármilyen más kezdeményezés a projekt

során. Az esetmenedzser arra a kérdésemre, hogy „Milyen konkrét közösségépítő

alprogramok, kezdeményezések valósultak meg?”, válaszában megfogalmazta: számos

ilyen kezdeményezés volt, akár az asszonycsoport, az anya-központ vagy a férfiaknak

tartott képzések (építőipari, barkács szakkör) és a kiskert-program. Konkrét példákkal

élve említést tett a két alkalommal megtartott angol táborról, a diósgyőri várba és a

173 Interjú (projektmenedzser) 174 Interjú (projektmenedzser) 175 Interjú (esetmenedzser) 176 Interjú (esetmenedzser)

57

vadasparkba történő kirándulásukról, valamint az élménypedagógiai módszerekkel

végrehajtott készségfejlesztési foglalkozásokról.177

Hasonlóan nyilatkozott a projektvezető is, aki a fentiek mellett a térrendezési

feladatokat és a szalonnasütők kialakítását, a munka utáni „sütögetési” alkalmakat említi

a közösségépítés fogalmának kapcsán. Elmondása szerint a bevontak megtapasztalhatták

az együttdolgozás élményét, az asszonycsoportban pedig azonos korosztályú és hasonló

problémákkal rendelkező egyének oszthatták meg egymással gondolataikat.178 A

válaszokban megjelent elemek pozitívnak bizonyulnak, ugyanis a tervezetben konkrét cél

a közösségfejlesztés területére nem fogalmazott meg, ennek ellenére a tevékenységek

számos módon szolgálták e terület felkarolását.

Ezzel összefüggésben - a Beavatkozási Tervvel összhangban - a roma értékek

mentén történő közvetítőeszközökre is rákérdeztem, ugyanis az eredeti kiírásban szerepel

a kultúra ápolásának, a hagyományok és a nyelv megőrzésének célkitűzése. Ez különösen

fontos annak tudatában, hogy „ezen a területen élő romák nem rendelkeznek akkora

gyökerekkel, mint a Vas-és Zala megyei, zárt roma közösségek. Ott a hagyomány, a nyelv

még megmaradt.” Tehát az identitásformálás, az általános értékrendszerrel való közös

pontok kialakítása, megtalálása elengedhetetlen. Erre irányuló kezdeményezésnek

minősülhetnek a naptárhoz kapcsolódó, interjúk során is említett, főleg egyházi ünnepek

köré szervezett programok, így a Húsvét, Karácsony, valamint népi szokásokból

eredeteztethető farsangi vagy szüreti készülődés.

Ennek kapcsán érdemes szót ejteni a vallásról, mint identitásformáló erőről. A

Komplex telep-program nagy hiányosságának tartom a hitélet akár közösségfejlesztés

során, akár önálló eszközként történő alkalmazását. Mindenesetre sokkal nagyobb

hangsúlyt kell rá fektetni, hiszen egy általános szemléletalakító elemként, mindenek felett

álló, egyetemleges létjogosultsága van a keresztyéni Magyarországon és az általában

erőteljesebben vallásos romák életében. Utolsó szempontként pedig nem elhanyagolható

tény, hogy a működőképesnek bizonyuló settlement típusú szociális munka gyökerei

vallási jelleggel is bírtak. Mivel előfeltevésem alapján e terület létjogosultsággal

rendelkezik, mégsem fogalmazódik meg a programban, így szükségességét és a romák

vallásos voltát is igyekeztem felmérni. „Nagyon hatásos eszköz a vallás. A Komplex

telep-program során nem annyira alkalmaztuk, de célszerű lenne. Nagyon vallásosak a

177 Interjú Elek Beátával, a program egyik esetmenedzserével, 2016. április 178 Interjú Bárdosné Dudás Viktoria projektvezetővel, 2016. április

58

romák. Az őstársadalmi berendezkedésükre visszautalva a babona, mint olyan rendkívüli

erősséggel bír, meghatározó számukra. Hogy ez hol tör ki, egyszerűbb, ha elvisszük őket

egy felekezet irányába, ami ezt lefedi.”179 Így nyilatkozott a program szakmai vezetője.

Az esetmenedzser pedig hasonló álláspontra helyezkedett, hiszen szintén szükségesnek

tartja a vallásra való erőteljesebb összpontosítást, mely véleménye szerint

kapaszkodóként szolgálhat a cigányságnak, a kilábalás rögös útjának első lépcsőfoka

lehet, hiszen megnyugvást hoz és józanságra int.

3. Diagram Hétes és Velence telep vallásosságának mérése (kérdőívezés)

A diagram jól szemlélteti a helyi cigányság valláshoz kötődő viszonyát: a

megkérdezettek 80%-a vallásosnak tartja magát, ebből 64% határozott véleménnyel bírt

a felmérés során, 16% pedig a maga módján, de vallásosnak titulálta voltát. Csupán 16%

volt a nemleges válaszok aránya. Ezen eredmény alátámassza az általam fontosnak is ítélt

vallási elem beemelését egy ilyen programba.

Az interjúkban megfogalmazódott kérdés a Közösségi Tervben előírt kifejezetten

roma nőket célzó programelem kapcsán. A válaszokból kiderült, hogy az asszonycsoport

és az anya-központ kezdeményezésről van szó, melyek legfőbb célja a prevenció. Az

asszonycsoport esetében a nők „taposómalomból” való kiszakítása, hasonló problémáik

átbeszélése, tapasztalataik által egymás segítése volt az alapvetés. Ha ezek

megvalósultak, akkor került napirendre a háztartással, családi kasszával kapcsolatos

témák kibontása, burkolt tanácsadás. „Bújtatottan, egy-egy beszélgetést irányítva azért

179 Interjú (projektmenedzser)

64%

16%

16%

4%

igen

igen a maga módján

nem

nem válaszol/nem tudja

59

sok mindent el lehetett mondani úgy, hogy nehogy rosszul érezzék magukat, vagy, hogy

ne úgy tűnjön, csak oktatás céljából történik.”180A foglalkozások utolsó lépcsőfoka a

csoportkirándulás volt. Fontosnak tartották ezt a bevont szakemberek, ugyanis a nők

ritkán mozognak a város határán kívül. Ez olyan szinten motiválta az asszonyokat, hogy

gyakran „harc” folyt a limitált számú helyekért. Ezáltal azonban a jutalmazás is

megvalósulhatott: azok, akik tevékenyen részt vettek a foglalkozásokban, komolyan

vették, általában ott voltak ezeken az utazási alkalmakon.

Mindezek mellett azonban a „képzés” során helyet kapott a vallás is. Katolikus

pap látogatta az alkalmakat, akivel az életről, halálról folytattak diskurzust, a

kirándulások pedig több alkalommal vallási jelentőséggel bíró helyszíneket céloztak:

Máriapócson és a Stupánál is jártak az asszonycsoporttal. Az anya-központ a kismamákat,

kisgyermekeseket kívánta megszólítani a háziorvos, valamint védőnő bevonásával. Szó

esett a biztonságos nemi életről, higiéniáról, a fogamzásgátlásról, ahogyan a

csecsemőgondozás mikéntjéről, a gyermek egészséges táplálásának fontosságáról és a

szoptatásról is.

A Türr István Képző és Kutatóközpont által szervezett építőipari képzések alatt

megélhetési támogatásban részesültek a bevont személyek, de ettől függetlenül is nagyon

élvezték a tevékenységet. Említésre méltó, hogy a képzés során mindennapos fizikai

munkát végeztek, ugyanakkor annak eredményével is szembesültek, ami motiváló

hatással volt rájuk. Amennyiben ezt saját környezetükben végzik, úgy végképp értékelni

fogják, és nem hagyják, hogy mások kárt tegyenek benne. Aki sikeresen teljesítette

egyébként a foglalkozásokat, jutalomként festéket kapott, mellyel otthoni környezetét

csinosíthatta.181

A képzések területén járva egyébként a program során megvalósult kompetencia-

fejlesztés is, melyet hasznosnak ítélt az esetmenedzser, ugyanis véleménye szerint egy

adatlap kitöltésével, vagy egy hivatalos telefon elintézésével is már sokat fejlődnek,

megtanulják az alapvető illemszabályokat. A 7-8. osztály elvégzésére irányuló célkitűzés

azonban nem valósult meg a program keretében, ugyanis összecsúsztak a projektek, így

végül másik jóvoltából volt hasonló képzés. Megtudtuk ugyanakkor, hogy a

közfoglalkoztatás beindulása miatt sokan kiestek a célcsoportból, a nyári időszakban

180 Interjú (projektmenedzser) 181 Interjú (esetmenedzser)

60

pedig az idénymunka okán volt nehéz feladata a megvalósításnak a képzések szervezése

kapcsán.

A barkács-foglalkozások jó közösségi programként is szolgáltak: a férfiak

használati tárgyakat tudtak előállítani szakember felügyelete mellett, az alapanyagot

pedig a program biztosította. Ennek jóvoltából bútorokkal, egyéb berendezési tárgyakkal

(pl.: szék, asztal, kutyaól, hangfal) gazdagodtak.

A gyermekeknek nyújtott szolgáltatások közül kiemelendő a képesség- és

készségfejlesztés, melyek játékos, kézműves és nagymozgásos foglalkozások mentén

szerveződött. Mindezek mellett sor került korrepetálásra, tanulmányi kirándulásokra is.182

A Kiskert-program során vetőmagot (fehérrépa, krumpli, hagyma, borsó), virágot

kaptak a lakók, ezeket gondozás alá vettették és ennek jóvoltából saját maguknak tudtak

termelni. Feltételként támasztották feléjük a kertek felásását, rendezettségét, a TKKI

pedig szakmai segítséget nyújtott a tanácsadás területén. Azonban mivel ez nagyköltségű

beavatkozásnak tekinthető, így mindösszesen kétszer volt rá alkalom.

Végezetül említésre méltó még az egészségügyi szűrések célkitűzésének

megvalósulása. Az elmondások alapján három alkalommal járt szűrőbusz a telepeken,

mindemellett az összes eseményre hívtak egészségügyi szakembereket (ÁNTSZ,

védőnők, kórházi szakemberek), vércukor- és vérnyomásmérést végeztek, egy

alkalommal pedig Hétesen volt kardiológus gyermekorvos is. Megvalósult még bőrrák-

szűrés, szemvizsgálat, valamint tíz gyermeknek tudtak szemüveget készíttetni.

Összességben tehát háromhavonta volt legalább valamilyen, a témával kapcsolatos

rendezvény. Fontos szempont lehet, hogy „házhoz megy” a szolgáltatás, ugyanis gyakori,

hogy csak nagyobb baj esetén fordulnak orvoshoz a romák. „Félnek az orvostól a

cigányok. Volt, hogy lejött Hétesre egy kardiológus, és a gyerek úgy rettegett a

tappancsoktól, hogy nem tudta megvizsgálni.”183

A fentiek ismeretében a lakossági kérdőívezés során a következő programelemről

való értesülésük, az abban való részvételük felől érdeklődtem: Kiskert-program, a Türr

István Képző és Kutatóintézet által szervezett építőipari képzés (betonozás, segédmunka),

férfiaknak tartott barkács foglalkozások, asszonycsoport, anya-központ, egészségügyi

szűrések (vércukor- és vérnyomásmérés, általános egészségügyi állapot), adósság- és

182 Interjú (esetmenedzser) 183 Interjú (esetmenedzser)

61

konfliktuskezelő tréning, valamint a gyermekek számára létrehozott foglalkozások

(korrepetálás, tanulószoba, leckeírás). Ezek alapján a következő képet kaphatjuk:

4. Diagram Az ózdi Komplex telep-program főbb elemeinek elérése Hétes és Velence telep lakosságának

körében

A fentiekből kitűnik, hogy leginkább az egészségügyi szűrések (80%), a Kiskert-

program (75,6%) és a gyermekfoglalkozások (75,6) híre jutott el a két telep lakosságához.

Legrosszabb eredményt az adósság és konfliktuskezelő tréning kapta, melynek lehetséges

oka az interjúalanyok által is említett megfoghatatlanság A romák számára

értelmezhetetlen ez a foglalkozás egy olyan mélyen ülő problémahalmaz közepette, mint

amilyen egy telepi közegben élőkre szakad: számos alapvető, létfenntartáshoz szükséges

nehézség leküzdése előtt mondhatni felesleges egy ilyen tréning. „Lasszóval kellett őket

összefogni. Ha kétezer lábtörlőt megcsinálunk és eladjuk, annak több értelme lett

volna.184 Ellenben a legismertebb elemek, mint például a Kiskert-program vagy a

gyermek-foglalkozások kézzel fogható és szemmel látható, mondhatni gyors eredményt

produkálnak, ezért is kelthetnek nagyobb volumenben érdeklődést a szegregátum

lakóiban.

A szakmai végrehajtás vélekedése szerint a legsikeresebb alprogramoknak a

Kiskert- és gyermekprogramok, valamint az asszonycsoport bizonyult.

184 Ózdi és törökszentmiklósi interjúk során elhangzott vélemények

24,4

42,2

42,2

62,2

68,9

20

77,8

37,8

28,9

35,6

31,1

31,1

22,2

26,7

15,6

37,8

46,7

22,2

26,7

6,7

8,9

53,3

6,7

24,4

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

Kiskert-program

Építőipari képzés

Asszonycsoport

Barkács foglalkozások

Anya-központ

Egészségügyi szűrések

Adósság- / Konfliktuskezelő program

Gyermek foglalkozások

Nem hallott róla Hallott róla, de nem vett részt benne Hallott róla és részt is vett benne

62

5. Diagram A programelemekben való részvétel megoszlása

Összesen a 45 válaszadó 88 esetben jelölte, hogy hallott egy adott programelemről

és részt is vett benne. Amennyiben ezt a 88 említést tekintjük 100%-nak, a kördiagramról

leolvasható, hogy a legnagyobb részvétel az egészségügyi szűrés és a Kiskert-program

esetében volt. Legkisebb arányú részvétel az adósság- és konfliktuskezelő tréning és a

barkács foglalkozások vonatkozásában figyelhető meg.

Átlag Szórás Résztvevők

száma

Anya-központ 5,00 0,00 4

Gyermekfoglalkozások 4,91 0,30 11

Asszonycsoport 4,83 0,39 12

Egészségügyi szűrések 4,65 0,78 24

Kiskert-program 4,52 0,68 21

Barkács foglalkozások 4,00 1,00 3

Építőipari képzés 3,70 1,34 10

Adósság- /

Konfliktuskezelő program 3,67 1,53 3

6. Táblázat Az egyes alprogramokban résztvevők által adott értékelés

23,9%

11,4%

13,6%

3,4%

4,5%

27,3%

3,4%12,5%

Kiskert-program

Építőipari képzés

Asszonycsoport

Barkács foglalkozások

Anya-központ

Egészségügyi szűrések

Adósság- / Konfliktuskezelő

program

Gyermek foglalkozások

63

A programelemekben résztvevő válaszadók egytől ötig skálán osztályozták,

mennyire tartották hasznosnak képzéseket és foglalkozásokat. Az így felállított rangsor

alapján az adott programba bevontak véleménye alapján az anya-központ, a

gyermekfoglalkozások és az asszonycsoport volt a legnépszerűbb. Ezek esetében a szórás

értéke is alacsony, vagyis a válaszadók véleménye homogénnek tekinthető. Ugyancsak

kedveltek voltak az egészségügyi szűrések, valamint a Kiskert-program, a táblázatból

pedig leolvasható, hogy e programelemekben vettek részt legtöbben a válaszadók közül.

Intézmények szakmai felkészültsége

A Komplex telep-program által célzott két szegregátumban, Hétes és Velence

telepeken 60-60 fő került bevonásra. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy 120 egyéni

fejlesztési terv került kidolgozásra és fontos kritérium volt, hogy családonként csak egy

személyre készülhetett. Ennek célja, hogy minél több család bevonódjon a programba.

Eredetileg 8 esetmenedzser dolgozott volna (telepenként 4 fő) napi 4 órában, azonban a

szakmai vezető javaslatára – a settlement típusú szociális munka módszeréhez közelítve,

a hatékonyságot szolgálva - végül 4 fő teljes állású esetmenedzser került alkalmazásra.

Véleménye szerint ugyanis „ezt napi négy órában nem lehet csinálni”.

Megjegyezte, hogy nehéz volt megfelelő számú szakembert találni, annak

ellenére, hogy Ózd szociális szakemberek szempontjából „jól ellátottnak” mondható. Az

előirányzat szerint szociális munkásonként 15 fő egyéni esetkezelés volt a maximálisan

megengedett, de ezt a város projektje során nem tartották be, a telepek egészével

foglalkoztak, mivel a „többiek nem értették volna meg”. Illetve a fenti változás okán

dupla esetszám, 30 fő/esetmenedzser leosztásban dolgoztak. Kinyilvánította ugyanakkor

véleményét, mely szerint a telepekre jutó két fő rendkívül kevés, hiszen ennyi személynek

képtelenség ellátni azt a rengeteg feladatot, ami a szegregátumokban folyó

segítségnyújtás kapcsán felmerül: a mosodát üzemeltették, gyermek- és közösségi

programot szerveztek, felügyelték a zuhanyzásokat, járták a házakat, családokat.

„Kérdezték, hogy miért mosom a ruháikat is? Erre azt válaszoltam, mert nem tudják

használni az ipari mosógépet, mosogatószerrel jöttek volna mosni. Két szociális munkás

nem tudja megváltani a világot.” Továbbá megfogalmazódott az a nyertes települések

közötti aránytalanság, mely az esetmendzserek számában és a rájuk eső létszámokban

mutatkozott: „Volt olyan település, ahol 200 emberrel 20 szociális munkás foglalkozott,

utána meg írták, hogy mekkora sikereket értek el.”185

185 Interjú (esetmenedzser)

64

Kérdést intéztem interjúalanyaimhoz a helyi szociális és egészségügyi

intézmények hozzáállásával, felkészültségével kapcsolatosan is. A projektvezető

megítélése szerint a szociális szféra hozzáállása megfelelő, jól lehet együttdolgozni a

gyermekjólét munkatársaival és a gyámüggyel, kellően felkészültnek találja őket. A

védőnői hálózatról is jó véleménnyel voltak a megkérdezettek. A városvezetés egyébként

havonta értekezletet tart a gyermekvédelmi jelzőrendszerrel kapcsolatosan, ahol minden

érintett szerv jelen van: a védőnők, a rendészet, a gyermekjóléti szolgálat képviselete és

az orvosok is. Az oktatási intézményeknek hasonlót félévente rendeznek a fenti szereplők

együttes bevonásával. Ezt a területen tapasztalható, nem túl kedvező helyzet mellett a

város kistérségi központ mivolta is indokolttá teszi, hiszen közel húsz település tartozik

hozzá.

A téma kapcsán felmerült az adminisztráció túlbürokratizált volta, mely kellően

megnehezíti a tevékeny segítségnyújtást. A TKKI alatt futott a szakmai megvalósítás,

mely kedvezőtlen hatással volt erre, a vélemények szerint rugalmasabban és gyorsabban

kellene ezeknek működnie, hogy „egy labdánál, bilinél vagy fogkefénél ne kelljen

végigjárni felesleges köröket”. Valószínűleg az átláthatóság, a visszaélések elkerülése

érdekében van ez a mondhatni túlszabályozottság, mely indokolt is lehetne, de a

mindennapos, kis tételek esetében rontja a gördülékeny feladatellátást, időt vesz el a

valódi tevékenységtől.

Önkéntesség szempontjából külső segítség nem érkezett, a helyben élő, ún. telepi

koordinátorok működtek közre, ugyanakkor ők egyúttal részmunkaidős

foglalkoztatásban álltak a Képzőintézettel. Fizetésükért cserébe a szegregátum

lakosságával való kommunikációban segédkeztek, az adott ciklusban toboroztak,

valamint a felmerülő problémákat tolmácsolták. Üdvözölendő azonban az

asszonycsoport, amely „közösséget alkotott a közösségben”, így becsatlakoztak a

koordinátorok feladataiba.

Összefoglalva tehát megállapítható, hogy a szakmai felkészültség és akarat

megvan, azonban a rendelkezésre álló emberi erőforrás mérete rendkívül kicsi,

önkéntesek bevonása pedig meg sem valósult.

65

6. Diagram A szociális munkások jelenlétének és segítő tevékenységének értékelése

A telepi felmérés során kérdést fogalmaztam meg a programban dolgozó szociális

munkások hozzáállásával és jelenlétükkel kapcsolatosan. A szegregátum lakóinak

egyharmada nem tudott a kérdésre válaszolni, melyből kikövetkeztethető, hogy

közvetlenül hozzájuk, személyesen nem értek el a szakemberek, maximum egy-egy

közösségi program jóvoltából. Ha a véleményt alkotni képes megkérdezettek elemszámát

vesszük (45 főből 30), akkor megállapítható, hogy a válaszadók többsége elégedett a

szociális munkásokkal, jelenlétükről és segítségnyújtásukról tudtak beszámolni.

Társszervezetek értékelése

A pályázati kiírás alapján minden településen legalább 3 partner közreműködése

volt elrendelve: konzorciumvezetőként minden esetben az önkormányzat,

elengedhetetlen partnerként a TKKI, valamint harmadik félnek egy kötelezően

bevonandó civil szervezetet kellett választani. Ezeken felül az Országos Roma

Önkormányzattal megállapodási szerződés is nélkülözhetetlen volt. Az interjú során így

kitértem a helyi roma vezetés értékelésének kérdésére és a programban végzett

tevékenységére, valamint a helyi civil élet aktivitására és az önkormányzat minősítésére

is.

A helyhatóság kapcsán elhangzott az az álláspont, mely szerint a pályázati

lehetőségekkel kifogástalanul él, volt rá példa, hogy több TÁMOP-os pályázat is futott

egyszerre. Összegében pozitívan nyilatkoznak az önkormányzat hozzáállásáról, azonban

cselekvés kényszerének ténye mellett sem mehetünk el.

35,6%

11,1%20%

33%

Jelen voltak, segítettek

Valamennyire

segítettek, ha kellett

elérték őket

Nem segítettek

semmiben, nem voltak

jelen

Nincs válasz/Nem tudja

66

Az Országos Roma Önkormányzat tenni akarása nem vonódik kétségbe a szakmai

alanyok által, ugyanakkor megfogalmazódik, hogy „mindig olyan elnök van, aki

alkalmatlan, így ő sem tud segíteni”, vagy nem hagyja, hogy segítsenek neki, mert úgy

gondolja, hogy mindent tud. A városvezetés életre hívta a romaügyi referens tisztségét,

melyre egy két évtizedes roma vezetői tapasztalattal rendelkező személyt választották

meg, feladata a kommunikáció segítése. Ez a pozíció a roma vezetéssel párhuzamosan,

egymást kiegészítve, működőképesnek látszik.

A program során nyújtott teljesítményükről azonban már eltérő vélekedések láttak

napvilágot. Az egyik álláspont szerint folyamatosan együttműködtek, aktív jelenlétről

tettek tanúbizonyságot az igényfelmérés és a végrehajtás teljes időtartama alatt is. A

másik aspektusból kritikaként a telepen való megjelenésük hiányát említi, melyet az

anyagi juttatásokkal vonja párhuzamba. „Nekik az a lényeg, hogy kapnak-e érte pénzt,

vagy sem, de ha kapnak sem nagyon törődnek a feladattal”. Mindemellett

kulcsfontosságúnak tartja szerepüket. Tapasztalatai alapján arról számol be, hogy a roma

vezetőre jobban hallgatnak a cigányok és példát is mutat azáltal, hogy velük azonos, rossz

körülmények közül indult, mégis szorgalmával sikerült „kitörnie.” A helyi roma vezetés

egyébként a Komplex telep-program során több sportprogramot szervezett, hátrányos

helyzetű fiataloknak focibajnokságot, sport-tornákat tartottak.

A város civil szervezeteit tekintve a polgármester főtanácsadója elmondja, hogy

Ózd rendkívül gazdag civil élettel rendelkezik. A Szeretet Gyermekei Alapítvány, a Van

Helyed civil szervezet és a Borsodtranzit is segédkezett a telep-programban, utóbbi a

tréningek szervezésében. Egy korábbi (Szociális Városrehabilitációs-program) pályázat

során aktívan közreműködtek a civilek, sok célzott programelem valósult meg Velence-

telepen, ami nagyon hasznos volt.

67

1. Szófelhő A városvezetés és a helyi roma önkormányzat segítőkészségének értékelése (szöveges válasz)

Az ózdi Komplex telep-program összegzése

Az interjúkészítés során több kérdés is irányult az alanyok programról alkotott

véleményének felmérésére. Az elbeszélgetés indításaként felvetettem, hogy „Mi jut

eszébe elsőre a komplex telep-program hallatán?”. A városvezetés alapjaiban egy jó

elképzelésnek tartja a projekt főbb elemeit és célkitűzését, ugyanakkor kifogást emel

annak megvalósításával szemben, úgy véli, hogy a befektetett anyagi forrásoknak nem

sok eredményét látni. Fontos megjegyezni, hogy a program megvalósítási szakaszában

önkormányzati választás zajlott le, mely több ízben személyügyi változást hozott. A

szakmailag kompetens megkérdezettek kissé más aspektusból közelítették meg: a

program komplexitását üdvözölendőnek tartják, azon belül is pedig a hatékonynak tartott

settlment típusú szociális munkát, az állandó jelenlétet.

Néhány szavas jellemzés alapján a következő kifejezésekkel illették a projektet:

empátia, kölcsönös tisztelet, nehéz, hatékony, kicsi fejlődés, örökölt pályázat,

átgondolatlan, zavaros.

Ezt a jelenlét alapú szociális tevékenységet egyébként jó módszernek tartják a

szociális szakemberek, de hangsúlyozzák az egész napos, állandó voltának fontosságát.

„Az nem settlement típusú szociális munka, amikor Pestről feljön a szociális munkás

hetente kétszer, elfogadja az ételt, összehaverkodik a telepen élőkkel, mint ahogyan Bódis

68

Krisztáék tették. Az a settlement, amikor ha kell vasárnap, hétvégén is ott vagyok,

mindig.”

A célcsoport kitörési lehetőségeivel összefüggésben is kértem, hogy

véleményezzék a telep-programot. A programvezető álláspontja szerint a projekt sokban

segít a kitörési esélyeket illetően, hiszen a legfontosabb beavatkozási területre erőteljesen

összpontosít: a gyermekekre, az ő felzárkóztatásukra. „Kora gyermekkorban kell

elkezdeni a prevenciót, hogy megakadályozzuk a lemaradásukat, jó példát mutathassunk

nekik, hiszen a szüleiket sosem látják munkába menni.”186 A szakmai oldal másik

álláspontja inkább a munkára irányítja a fókuszt, mely rendszerességet hoz a célcsoport

életébe és egyúttal jó példával járnak elől gyermekeik előtt. Emellett a saját maguk által

elvégzett javítási feladatokat is kiemeli, mely által megtanulnak értékelni és felelős

magatartásra intik a többieket is, nem hagyják, hogy lepusztítsák produktumaikat. Ezt

szolgálták az építőipari képzések, a barkács-foglalkozások és a kiskert-program is.

A két telepen végzett felmérés utolsó kérdése alapján mondhatni, egyöntetű igenlő

vélemények fogalmazódtak meg a projekt folytatásának igényét illetően.

Összességében a szakmailag kompetens alanyok úgy ítéltek, hogy hozott pozitív

irányú változást a Komplex telep-program, de „nem szabad elengedni a kezüket”,

önállóságra kell őket nevelni. A városvezetés azonban nem lát mérhető javulást, úgy

gondolja, hogy ez a „készen tálalt programelemekből” fakad, tehát nem bírta önálló

alkotásra a célcsoportot, ami elengedhetetlen lenne a rehabilitáció megbecsüléséhez és

ezáltal fennmaradásához.

186 Interjú (projektmenedzser)

69

3.3 A törökszentmiklósi telep-program

3.3.1 A településről

Földrajzi szempontból

Törökszentmiklós az Észak-Alföldi

régióban, Jász-Nagykun-Szolnok

megyében helyezkedik el, Budapesttől

116 km távolságra, a megyeszékhely

(Szolnok) pedig 20 km-re található.

A város megyei szinten a

harmadik legnagyobbnak minősített, a

törökszentmiklósi kistérségnek pedig székhelye, oktatási, gazdasági és kulturális

központja.187

Gazdasági helyzetét tekintve gyenge vállalkozási kedv jellemzi: erre vonatkozó

mutatói mind a megyei, mind az országos átlagtól elmaradottak. Számszerűsítve az ezer

főre jutó vállalkozások mennyisége mindössze 39 (megyei szinten 46, országosan ez a

szám 70). Törökszentmiklóson is kialakításra került egy Ipari Park, mely napjainkban

nagy jelentőséggel bír, főleg magas- és mélyépítő vállalkozások alkotják. A pályázat

kiírásának időszakában jelentős adókedvezményekkel próbálták vonzóvá tenni a város

ipari szegmensét: foglalkoztatási létszámtól függő járulék-engedményeket biztosítottak

az iparűzési adó alacsony mértéke mellett. 188

Korábban két mezőgazdasági szövetkezet működött a városban, azonban a

privatizáció következtében ezek magántulajdonba kerültek. Területén két nagy

foglalkoztató működik jelenleg, melyek tevékenységi köre az idők során szűkült. Az

idegenforgalom a település életében nem játszik releváns szerepet.189 Említésre méltó,

hogy a város egy főre jutó országos átlagjövedelmének mértékét tekintve egyre kisebb

összeget tesz ki, míg a segélyezettek köre bővül. Ez utóbbi főleg a rendszeres

gyermekvédelmi támogatásra igaz, de nem elhanyagolható a lakásfenntartási-támogatást

igénylők növekvő száma sem.

187 Antiszegregáció hatékonyabban- társadalmi szükségletek, törekvések és megvalósítások, Közösségi Beavatkozási Terv a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében, „Komplex telep-program” (komplex humán szolgáltatás hozzáférés biztosítása), TÁMOP-5.3.6.-11/1 188 Közösségi Beavatkozási Terv (Törökszentmiklós), 19-21.o. 189 Közösségi Beavatkozási Terv (Törökszentmiklós), 18.o.

5. Térkép Törökszentmiklós városának földrajzi

elhelyezkedése (KSH térkép alapján)

70

A foglalkoztatás kapcsán nem elhanyagolható tény, hogy a mezőgazdaságban

alkalmazottak aránya az országos átlaghoz mérten igen magas. Az aktív korú lakosság

körében 74,5%-os a rendszeres munkajövedelemmel rendelkezők aránya, nagy részük az

iparban és a mezőgazdaságban foglalkoztatott. A munkanélküliségi ráta 14,5%. A

legmagasabb befejezett iskolai végzettség kapcsán fontos adatnak bizonyul, hogy a

munkaképes korú lakosság 26%-a csupán 8 osztály elvégzését tudhatja magáénak.190

A rendelkezésre álló legfrissebb felmérés191 szerint Törökszentmiklós lélekszáma

21. 913 fő. Demográfiai adatait szemügyre véve lakosságának száma ez elmúlt néhány

évtizedben szüntelen csökkenést jelez. Korösszetétele szempontjából is változások

figyelhetőek meg: nő a 60 év felettiek és csökken a 18 éven aluliak társadalmon belüli

aránya, mely egyértelműen az elöregedő település irányába mutat. A 2001-es

népszámlálási eredmények alapján a törökszentmiklósi lakosság 63,4%-a az aktív

korosztály részét képezi. A cigányság összlakossághoz mért aránya jelenleg 10%-ra

tehető. A nagyjából 2200 fő 50%-a gyermek. 192

Lakhatási feltételek szempontjából a város ingatlanállományának döntő hányada

komfortos. Áramszolgáltatás az egész kistérség szempontjából 100%-osan elérhető, a

közüzemi vízszolgáltatás 99%, a csatornázottság és a gázszolgáltatás 80%-osan kiépített.

A teljes lakóállományt közel 9000 lakás alkotja, melynek mindössze 2%-a, 176 ingatlan

önkormányzati bérlakás. Ezek több, mint háromnegyede komfortos, 17%-uk pedig

komfort nélküli. A város esetében átlagosan 2,4 fő alkot egy háztartást.193

Oktatási intézmények vonatkozásában 1 bölcsőde, 8 óvodai telephely, 5 általános

iskola és 3 középfokú intézmény található a városban. Az óvodák közel 15%-ában folyik

etnikai nevelés, a Pánthy Endre Katolikus Általános Iskolában pedig 50%-os a roma

tanulók részaránya. Az alapfokú oktatási intézményekre általánosságban elmondható,

hogy hátrányos helyzetű és HHH diákjaik jelentős részét képezik a teljes létszámnak.

Középiskolák esetében említésre méltó a Lábassy János Szakközépiskola és Szakiskola,

ahol a HH és halmozottan hátrányos helyzetű diákok együttes aránya majdnem 84%.

Ezzel szemben a másik két középfokú oktatási intézményben ez a szám csupán 30% körül

mozog. 194

190 Közösségi Beavatkozási Terv (Törökszentmiklós), 25.o. 191 2012. januári adat 192 Közösségi Beavatkozási Terv (Törökszentmiklós), 18.o. 193 Közösségi Beavatkozási Terv (Törökszentmiklós), 36.o. 194 Közösségi Beavatkozási Terv (Törökszentmiklós), 43.o.

71

A város egészségügyi állapotát tekintve nem mehetünk el a szív- és érrendszeri

megbetegedések mellett, melyek a leggyakoribb halálozási okok közé tartoznak. Második

helyen a daganatos megbetegedések szerepelnek, de kiemelt helyet kapnak az

alkoholfogyasztásból származó májbetegségek is. Az ellátórendszer tekintetében alap- és

szakellátás is rendelkezésre áll. 11 háziorvosi és 7 védőnői körzet került kialakításra.195

7. Táblázat Törökszentmiklós városának társadalmi mutatói a két telep mérőszámaival összehasonlítva (saját

szerkesztés a Közösségi Beavatko1zási Terv adatai alapján)

195 Közösségi Beavatkozási Terv (Törökszentmiklós), 49.o.

Összlakosság Szegregátum I. Szegregátum

II.

Rendszeres jövedelemmel

nem rendelkezők (aktív

korúak)

25,5% 79,7% 81,8%

Legfeljebb alapfokú

végzettséggel rendelkezők

(aktív korúak)

26% 75% 89,1%

Alacsony komfortfokozatú

lakások 29,4% 56,8% 66,7%

Romák 10% 99% 99%

72

3.3.2 Törökszentmiklós szegregátumai

6. Térkép Törökszentmiklós városának szegregátumai (Közösségi Beavatkozási Terv)

Törökszentmiklós szegregátumainak áttekintése során két, a Komplex telep-

programba bevont egységről beszélhetünk. Ezek tulajdonképpen a település szélén

helyezkednek el, észak-keleten az I. (északi) és dél-keleten a II. (déli) szegregátum

található. 196

A munkaképes korú lakosságon belül állandó keresettel rendelkezők aránya az

északi telep esetében 20,3%, míg a déli szegregátum esetében csupán 18,2%. A kettő

összesített átlaga 19% körül mozog. A szegregált lakókörnyezetben élők viszonylatában

az alacsony iskolázottság mondhatni tipikus „adottság”: az I. számú szegregátumban

közel 80%, a II. számú esetében pedig 89% azoknak az aktív személyeknek a száma, akik

maximum 8 általános iskolai osztályt abszolváltak. Összességében tehát 80% fölött van

a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya.

Lélekszámuk 1896 fő,197 mely a teljes népességszámhoz mérten megközelítőleg

10%-ot (pontosan 8,65%) jelent. Szemléletes adat, hogy a 2001-es népszámlálás során

még 4,9% volt az összlakossághoz viszonyított arányuk, tehát egy évtized alatt közel

megduplázódott, 90%-kal nőtt. A két szegregátum társadalmának halmozottan hátrányos

helyzetű családjai 99%-ban roma származásúak. A telepekre nem jellemző az általános

ismérvként fennálló, elöregedő társadalmi tendencia: fiatalodó összetételű a népességük,

a gyermekek aránya 50% és csupán a lakosság 15%-a éri meg a 60 éves kort.198

196 A bejárás és kérdőívezés során megtapasztaltak, illetve interjúkban elmondottak alapján 197 2012-es adat 198 Közösségi Beavatkozási Terv (Törökszentmiklós), 29.o.

Szegregátum I.

Szegregátum II.

73

A szegregátumokban lévő lakásállományt 247 ingatlan alkotja, melyek 200-220

családnak adnak otthont. Ez 500 körüli háztartásszámot jelent. Egy lakóegységre 7,67 fő

jut, mely a településre egészére vonatkozó átlag háromszorosa. Komfortfokozatot illetően

az I. szegregátum 57%-ának, a II. számú telep ingatlanainak körében pedig 67% az

alacsony komfortfokozatú lakások aránya. Az infrastrukturális elemek kiépítettségére

vonatkozóan az alábbi táblázat adatai mérvadóak.

Város I.szegregátum II.szegregátum Két szegregátum

együttesen

Víz 98,8% 100% 80% 90%

Villany 100% 100% 100% 100%

Gáz 80% 22,2% 100% 61,1%

Szennyvíz 96% 55,6% 60% 57,8%

8. Táblázat Infrastruktúra kiépültsége a szegregátumok és a város egészének viszonylatában

(saját szerkesztés a Közösségi Beavatkozási Terv alapján)

A telepszerű lakókörnyezetben élők egészségügyi állapota nem megfelelő, kisebb

mértékben veszik igénybe a díjmentes egészségügyi szolgáltatásokat. A városi átlaghoz

képest halálozási arányuk magasabb, míg a várható életkor alacsonyabb. Az életvitel

minősége, az egészségtelen életmód (dohányzás, táplálkozás, stb.) és a prevenció hiánya,

a meglévő betegségek kezelésének elmaradása fokozza a fenti kockázatokat. Ez a rossz

anyagi és lakhatási körülményekből, valamint szocializációs hiányosságokból

eredeztethető.

Összességében megállapítható, hogy akadnak azért kisebb eltérések a két szegregátum

állapotát illetően, de ez leginkább csak a gázszolgáltatás elérésében ütközik ki. Ezen felül

a komfortfokozat esetében 10% körüli eltérés jelenik meg a vízszolgáltatás

kiépítettségében és az alacsony komfortfokozatú lakásállomány arányaiban, 11% az

állandó bevétellel bíró munkaképes korúak körében.

74

3. Kép I. számú szegregátum, a hírhedt Szivárvány út (saját fotó, 2016)

A fenti megállapítások tükrében érdemes az általam az I. szegregátum területén

lefolytatott kérdőívezés eredményeit áttekinteni. Fontos leszögezni, hogy a felmérést

ugyan csak az egyik bevont telep esetében végeztem el, érdemi torzításokat nem fog

mutatni a város szegregált lakóközösségére nézve, ugyanis a telepszerű környezetben

élők szinte teljes egésze az I. területre koncentrálódik.

A vizsgálat során 500 háztartásból 54-be sikerült eljutni, ez 10,8%-os elérést

jelent. Az elején fontos tisztázni, hogy milyen arányban találhatóak tősgyökeres lakosok

a szegregátum területén. Törökszentmiklóson ennek mértéke kimagasló, a megkérdettek

81,5%-a születése óta helyben tartózkodik életvitelszerűen, a fennmaradó 18,5% pedig

már legalább 10 éve él a telepen.

Iskolai végzettség szempontjából a munkaképes korú válaszadók 70,8%-a

maximum 8 általános iskolai osztállyal rendelkezik (közülük 68,4% a 8. osztályt, 10,5%

a pedig csak a 6. osztályt abszolválta), 20,8%-uk pedig szakiskolai képesítéssel. A

foglalkoztatás területét érintően közel 80%-uk közfoglalkoztatott, 8,3%-uk teljes

munkaidőben, főállásban dolgozik, 4,2%-uk pedig tartós munkanélküli.

A 10. kérdésre („Ön elsősorban romának/cigánynak, vagy magyarnak tartja

magát?”) adott válaszaik alapján 37%-uk inkább romának, ugyanekkora arányuk, 37%

kettős identitásúnak, tehát „romának és magyarnak”, 26%-uk pedig inkább magyarnak

tekinti magát. Összességében megállapítható, hogy a roma identitással (is) rendelkezők

74%-ot tesznek ki a megkérdezettek teljes számához viszonyítva. A kérdezőbiztosi

besorolás alapján a telep válaszadói közül (54 kérdőívből 44) kerekítve 82%-

cigány/roma származásúnak tekinthető. A kérdezőbiztosi szám tehát viszonylag közel áll

az önmeghatározás alapján magukat romának (is) definiálók mértékéhez, 8%-os elérés

mutatkozik csupán.

75

A 4. kérdésre, mely szerint „Hányan élnek közös háztartásban Önt is

beleszámítva?”, a válaszadók 48%-a 1-3 fő közötti számot jelölt, 26%-uk esetében 4 fős

háztartásokról beszélhetünk, 25,9%-ban pedig az 5 és annál nagyobb lélekszámú

lakóközösségek rajzolódtak ki. Legnagyobb arányúnak (29,6%) a két fős háztartások

mutatkoznak.

A komfortfokozatot illetően az áramszolgáltatás 100%-ban elérhető, azonban

40,7%-uk kártyás villanyóra. A vezetékes víz a háztartások 92,6%-ban, benti illemhely

84,6%-ukban, fürdőszoba pedig kerekítve 78%-ukban áll rendelkezésre. Gázszolgáltatás

azonban közel 85%-ukból hiányzik. Az ingatlanok 85,2%-ában fával, 7,4%-ukban gázzal

fűtenek.

Törökszentmiklós I. szegregátumának intézményekkel való elégedettsége alapján a

következő válaszok érkeztek:

7. Diagram Törökszentmiklós I. szegregátumának elégedettsége az oktatási, szociális és egészségügyi

intézmények esetében (saját, készítés a kérdőívek válaszai alapján)

A válaszok alapján egyértelművé válik, hogy a családsegítő munkatársaival és a

védőnők által nyújtott szolgáltatásokkal elégedettek leginkább a törökszentmiklósi I.

szegregátum lakói: az 1-5-ig terjedő skálán 4,9-re értékelték mindkét intézményt, mely

mindössze 0,1-del marad el a maximális megelégedettség esetén adandó értéktől. Ehhez

társul a szórás alacsony értéke: a megkérdezettek véleményében nem volt nagy eltérés,

javarészt egymáshoz közeli értékelést adtak. A többi egységet tekintve általánosságban

4,74,9 4,8 4,9

0,6

0,3

0,6

0,3

0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

4,5

5

óvoda/iskola családsegítő háziorvos védőnő

átlag

szórás

76

elmondható, hogy a város „telepi” lakosságának szociális és egészségügyi

intézményekkel való megelégedettsége magas, ezáltal a helyi ellátórendszer igyekezete

bizonyítható.

3.3.3 Komplex telep-program Törökszentmiklóson

A város szegregátumi környezetének feltérképezését követően vizsgálat alá

vethető a Törökszentmiklóson megvalósult Komplex telep-program. A Közösségi

Beavatkozási Terv célterületekre megfogalmazott egzakt elemeinek megismerése, azok

tényleges megvalósulása és hasznossága az érintett személyekkel lezajlódott interjúk,

valamint a lakosság kérdőívezés során megfogalmazott véleménye alapján kerül

értékelésre. Mindemellett pedig ezekből felfedezhető a szakmai felkészültség, a szereplők

attitűdje és ezek kihatása a program lezajlódására.

Törökszentmiklós városa a Komplex telep-program második pályázati ciklusában

nyerte el a projekt megvalósításának lehetőségét, melyre 149.990.484 Forint állt

rendelkezésre, tehát mondhatni, hogy az egységi pályázati forrásmaximum 100%-ával

gazdálkodhatott.

Az előzetes igényfelmérés kapcsán fontos megemlíteni, hogy a telepszerű környezetben

élők esetében a „tanult tehetetlenség” és az apátia jelentősen nehezíti motivációjukat,

ezek a célcsoport figyelemfelkeltésének hátráltatói. Az igények feltérképezése több

szinten és módon zajlott: a korábbi program során már aktív közreműködőnek bizonyulók

esetében mélyinterjúk készítésével, az alkalmanként becsatlakozó csoport

családlátogatások és lakossági fórumok keretében, míg az eddig érdeklődést nem mutató

réteg kérdőívezés révén került vizsgálatra.199 Az eredmények alapján jelentős igény

mutatkozik közösségi programokra, munka- és képzési lehetőségekre, a gyermekek

oktatási-nevelési segítésére és a lakókörnyezet megtisztítására is.

A projekt ütemezését illetően 2013. december 1.- 2015. november 30. között

zajlott a végrehajtási szakasz. Megvalósulásában felelősséggel bíró szereplők: 1 fő

projektmenedzser, 1 fő szakmai vezető, 9 fő szociális munkás és 1 fő közösségi

programszervező, a bevont személyek száma pedig 132 fő (ebből aktívkorú 70 személy).

200

199 Közösségi Beavatkozási Terv (Törökszentmiklós), 64.o. 200 Közösségi Beavatkozási Terv (Törökszentmiklós), 8.o.

77

Szolgáltatások

elérése Szolgáltatók

Szociális,

gyermekjóléti

szolgáltatások

Közösségfejlesztés

Alapvető higiéniai

szolgáltatások

biztosítása (mosás,

mosdás)

Workshopok

(résztvevő

szervezetek)

Gyermekfelügyelet

biztosítása

„Ami illik hozzám”

esztétikai szalon

Tereprendezési

programok

(rágcsálóirtás)

Foglalkoztatási

és

együttműködési

lehetőségek

felkutatása

Házi kertek létesítése,

háztáji állattartás Családi napok

Szolgáltatóház

üzemeltetése

„Esztétikus

megjelenés” műhely Kulturális

rendezvények

(ünnepek,

sportprogramok)

Parkosítás,

lomtalanítás

Serdülő

csoportfoglalkozások

Kommunikáció a

lakossággal

(sajtó, lakossági

fórum)

Bűnmegelőzés- és

drogprevenció

Oktatás-nevelés Egészségügy

Felnőttoktatás-

képzés, szakmák Foglalkoztatás

Várandós

anyukáknak tréning

(nevelés, kapcsolat),

ringató,

babamasszázs

Elsősegély

nyújtási

ismeretek

7-8. osztályos képzése

kompetenciafejlesztés

-sel

Munkalehetőség

biztosítása a

segédápoló képzést

abszolválóknak

anyanyelvi, tantárgyi

fejlesztések és

korrepetálás a

Csillagházban

Egészségügyi

szűrések

Szakmák elsajátítása

(parkgondozó,

segédmezőgazdász,

építőipari betanított,

segédápoló/babysitter)

tehetséggondozás,

képességfejlesztés

(mese, néptánc,

agyagozás)

Egészségnevelés

i képzések

(életmód,

táplálkozás,

higiéné)

9. Táblázat Fejlesztési célok Törökszentmiklóson, beavatkozási területenként (saját szerkesztés a Közösségi

Beavatkozási Terv alapján)

78

Előkészítési szakasz

Ennek a fázisnak központi eleme az igényfelmérés és a settlement szociális

munkára való felkészülés volt, szem előtt tartva a szegregált lakókörnyezetben élők minél

szélesebb körű tájékoztatását és bevonását. Az előkészítési szakasz alatt a szakmai

gárdának számos kulcsfontosságú feladatot kellett abszolválnia, ezért több kérdést is

intéztem hozzájuk az interjúkészítés során.

Édes Kriszta, aki a projekt menedzsmentjét és szakmai vezetését is egy

személyben látta el, részletesen bemutatta a felkészülési időszakot. Elmondása szerint a

törökszentmiklósi komplex telep-program egy mintaprojekt lett volna a régió számára: a

berekfürdői üveggyár újraindítását próbálták elérni, képzést és munkahelyet teremtve a

helyi és környékbeli romáknak, a szegregátumok közösségének. Üvegfúvó és egyéb

szakmai képzéseket terveztek, annak végeztével pedig foglalkozatási színtérré alakult

volna át a gyakorlati helyként is funkcionáló ipari létesítmény. Ez végül meghiúsult, így

újra kellett dolgozniuk a tervezetet.

Véleménye szerint nehezek ezek a projektek, hiszen „ez nem egy statikus dolog,

mindig változnak a körülmények.” Mire a támogatói döntés megszületett a

törökszentmiklósi programot illetően, ismét változtatni kellett az eredeti koncepción.

Felhívja a figyelmet ennek kapcsán az emberi tényezőkre: úgy véli, csak rugalmasan lehet

kezelni egy ilyen fejlesztést, „képesnek kell lenni újratervezni, felülbírálni.”201 A

rugalmasság viszonylatában pedig kritikát fogalmaz meg, mely szerint az uniós

programozási ciklus zárása felé sokkal gördülékenyebben mennek a folyamatok, hiszen

a lehető legnagyobb összeget szeretnék a felek kivenni az ilyen pályázatokból, de ha

ilyenkor működik, akkor máskor miért ne működhetne.

Rácz Béla kisebbségi vezető közösségi programszervezőként vett részt a

törökszentmiklósi program megvalósulásában, becsatlakozott az előkészítési szakaszba

is: egyfelől konkrét programötletekkel, másrészt az igényfelmérési ciklusban fizikálisan

is közreműködött a családlátogatások során, továbbá a lakossági fórum megszervezését

is átvállalta. Saját elmondása szerint a helyieket igyekezte összehozni a projekt

munkatársaival és az intézményekkel is. Kialakított egy „telepi” lakosságból

verbuválódott csapatot, amely a szegregátum lakóközösségével való kapcsolattartásban

segédkezett.”Ma már eljutottunk oda, hogy a legutolsó utcába is ki merek félelem nélkül

201 Interjú Édes Kriszta projektmenedzserrel, 2016. április, Törökszentmiklós

79

menni, ismerem az ottaniakat, elbeszélgetünk. Ez nem tudott volna nélkülük kialakulni,

ide nem lehet csak úgy besétálni.” 202

Az előzetes igényfelméréssel kapcsolatos kérdésem az elérés széleskörűségére

vonatkozott, mely kapcsán megtudtam, hogy viszonylag kis arányhoz sikerült eljutni,

nagyjából a lakosság 25-30%-hoz, annak ellenére, hogy egy hosszú ideig tartó

folyamatról beszélhetünk. Itt is szóba kerül a személyi probléma. A fent említett

kapcsolatteremtés szükséges és hasznos volta ellenére úgy gondolja az interjúalanyom,

hogy a roma elnök kellő önállóságának hiányából is fakadhat az elérés mértékének

alacsony szintje. „Alapvetően magára volt hagyva, saját belátása szerint csinálta, így

próbálta minél kevesebb energia bedobással letudni.”203

A bevont személyek kiválasztásának témáját érintve megtudhatjuk, hogy

leginkább az esetmenedzserek számának maximumát meghatározó pályázati

körülmények determinálták a csatlakozó alanyok mennyiségét, ugyanis

esetmenedzserenként legfeljebb húsz fővel volt lehetőség foglalkozni. A célcsoport

esetében pedig elmondható, hogy a kezdeti szakaszban sikerült egy lelkes tábort

toborozni, azonban a támogatói döntés elhúzódása miatt eltűnt a motiváció. „Fél év eltelte

számukra feldolgozhatatlan. Két-három hónap után folyamatosan kérdezgették, hogy

mikor lesz már abból valami, amire jelentkeztek.” Átverve érezték magukat és a

minimális bizalmuk is megrendült. Ebből kifolyólag a végrehajtás megkezdésére teljesen

új csapatot kellett szervezni, ami komoly kihívásnak bizonyult annak fényében, hogy a

„telepiek” körében futótűzként terjednek az információk. Amikor beindult a projekt és

látta a célcsoport annak valamilyen szintű eredményét, egy részük újból érdeklődővé vált.

204

Számszerűsítve 138 egyéni fejlesztési tervet készítettek el, azonban a személyek

80%-a lecserélődött a fenti okok miatt. Ugyanakkor a szakmai vezető véleménye szerint

sokkal több személyhez jutott el a program, legalább 300 embert érintett, ha az alkalmi

rendezvényeket, egy-egy tréningen vagy képzésen való részvételt is számításba vesszük.

Arra a kérdésre, hogy a bevont személyek aránya, ez a hozzávetőlegesen 10% elegendő-

e a változás megindulásához, igenlő válasz érkezett a projekt vezetője részéről. Elmondta,

hogy alapvetően jó a koncepció, hiszen ha nem is napi, de heti szinten bele tudnak folyni

a lakók mindennapi életébe, érzik a törődést és a mintakövetés szempontjából is

202 Interjú a projektmenedzserrel (Törökszentmiklós) 203 Interjú a projektmenedzserrel (Törökszentmiklós) 204 Interjú a projektmenedzserrel (Törökszentmiklós)

80

kulcsfontosságú. Azokon, akik állandó résztvevői voltak a programnak, tapasztalni

lehetett a változást az öltözködéstől kezdve, a beszédstíluson át a viselkedéséig

mindenben. Megemlíti, hogy ez a „futó ingerek” problémáját tudja mérsékelni: a

telepeken, elzártan élnek, ritkán találkoznak a szegregátumon kívül más emberekkel,

„ebbe kelnek és fekszenek”:205 Ezt alátámasztja Rácz Béla roma vezető álláspontja is, aki

úgy véli, először csak kis léptékben kell megkezdeni a fejlesztést, viszont a sikeresen

bevontak kezét nem szabad elengedni utána és „ezáltal a többieket képesek lesznek pozitív

irányba formálni.”206 Ezzel ellentétes véleményt fogalmaz meg az egyik szociális

munkás, aki szerint nagyon kevés ez a 10%. Ráadásul elmondása szerint feszültséget szít

közöttük, ugyanis irigykednek egymásra. A cél szerinte egy kis közösség létrehozása

lenne, ám az előző szakmai csapat esetében elmaradt ennek kialakítása, kezdetben még a

főzések is elkülönülten mentek végbe. „Ha az első perctől közösséget alkotnak, akkor lett

volna hatással a többire.”207

A Közösségi Beavatkozási Tervben megfogalmazódott, a Vöröskereszttel közös

területrendezés is sikeresnek mondható, ugyanakkor még kevés a tartós szemléletmódbeli

változáshoz. Egyfelől meg kell találni, hogy mivel motiválhatóak a lakók, másrészt egy

alkalomtól még nem lesz igényük portájuk tisztántartására. Tehát rendszeresség és

motiváció szükségeltetik erre a célterületre.

Konkrét programelemek megvalósulása

A többszintű interjúkészítés során a tervben foglalt sarokpontokra direkt módon

kitérve igyekeztem feltérképezni, hogy ezek az eredeti koncepcióhoz képest mennyire

valósultak meg a gyakorlatban, vagy volt-e bármilyen más kezdeményezés a projekt

során.

Első körben a megvalósult közösségépítő programelemekre voltam kíváncsi. Édes

Kriszta szerint a Komplex telep-program összes részletét tekintve közösségépítőnek

mondható, hiszen az egyéni fejlesztési tervek kimunkálását leszámítva minden közösségi

szinten zajlott, akár gondolva a Kiskert-programra, vagy a tematikus rendezvényekre.

Kihangsúlyozta, hogy a hagyományoknak, a kultúrának fontos szerepet szántak, de a

tereprendezési feladatokat is közösen hajtották végre. Mindezek mellett az esetmenedzser

205 Interjú a projektmenedzserrel (Törökszentmiklós) 206 Interjú Rácz Bélával, az Országos Roma Önkormányzat helyi vezetőjével, 2016. április, Törökszentmiklós 207 Interjú Romhányné Horváth Mária esetmenedzserrel, 2016. április, Törökszentmiklós

81

említést tesz az együttes főzésekről, kirándulásokról és ide sorolja a képzési

foglalkozásokat is, melyek ugyanúgy közösségben valósultak meg. A tematikus

alkalmakról is szót kell, hogy ejtsünk, melyek leginkább az egyházi ünnepek és települési

hagyományok köré szerveződtek. Ilyen volt a szüreti mulatság, vagy a húsvéti

készülődés, amin a telepek lakosságának többsége jelen volt.

A roma értékek mentén történő közvetítés viszonyában kiderült, hogy egyes

programok során a cigány népzene vagy tánc került beépítésre, de volt olyan főzőverseny,

ahol kifejezetten roma ételeket kellett elkészíteniük. Emellett voltak kifejezetten roma

nőket célzó foglalkozások, melyek több területet vettek irányba. A roma szépségszalon a

külső megjelenést, az öltözködési kultúra fejlesztését szolgálta, alapvetéseket az

esztétikumról. Ez kevésbé bizonyult sikeresnek, amit a megvalósító személyének tudnak

be. Direktívaként fogalmazódtak meg gyermekneveléssel kapcsolatos képzések, mely

során az együtt tanulás, a konyhai higiéné és a hagyományos női szerep is kiemelésre

került. Továbbá házi betegápoló tanfolyamot indítottak nekik, hogy felébresszék

készségüket a szegregátum időseinek megsegítésére, az empátia fejlesztése mellett pedig

minimális szakmai tudást is igyekeztek átadni a foglalkozások során.

Képzések esetében az eredeti tervekben szerepelt üvegfúvó és húsipari képzés a

korábban ismertetett okok miatt (gyakorlati hely visszamondta) meghiúsult. Parkgondozó

szakképzésben vehetett részt a célcsoport. Ennek kapcsán azonban leszögezi a projekt

vezetője, hogy a valóságban nem sok esély van az itteni képzések munkaerőpiacon

történő alkalmazására, a „rendes” foglalkoztatásba való bekerülésre, így inkább a

közmunkában hasznosítható tudást próbáltak átadni nekik. Ott ugyanis sok olyan feladat

van, mint virágültetés, parkgondozás vagy városszépítés. Képzési elembe egyébként 20-

20 fő került bevonásra, akik kettő-kettő képzésben tudtak részt venni. Ilyen volt a 7-8.

osztályos oktatás és a hozzá kapcsolt alapkompetencia-kurzus, a másik irányvonal pedig

az említett parkgondozó képzés, melyhez szintén általános tudásbővítési foglalkozás

társult. Az egységes elem esetében informatikai és társadalmi ismeretekre tehettek szert.

A kisebbségi elnök úgy véli, hogy a parkgondozó képzés „nem túl ütős, de jó, mert addig

is tanulnak valamit.”208

A Közösségi Beavatkozási Tervben megfogalmazódott külön területként a

gyermekeket célzó programok szükségessége. Ez mondhatni intenzív eleme volt a

projektnek, ugyanis a Biztos Kezdet programmal összehangolva folyamatosan tartottak

208 Interjú a ORÖ helyi vezetőjével (Törökszentmiklós)

82

korrepetálásokat, tanulószobát üzemeltettek és számos felzárkóztatási foglalkozás is

megvalósult.

A konkrét programelemek kapcsán nem mehetünk el a Kiskert-program mellett.

A Szolgáltatóház területén került kialakításra a művelésre alkalmas földterület. A

kezdeményezést egyébként nagyon sikeresnek minősítették az interjúalanyok.”A kiskert

rendbetétele nagy eredmény. Saját pénzüket tették bele, megvették a vetőmagot,

sajátjukként gondozzák. Ennek nagy haszna van, megbecsülik.”209 Egyébként az itt

megtermelt zöldségeket a város konyháján hasznosítják, de a közösségi alkalmak során

tartott főzések alapanyag-készletét is gazdagították.

Végezetül az egészségügyi állapot javítását szolgáló célokról is említést kell

tennünk. Az elhangzott vélemények alapján ez a rész akadozott, minimális mértékben

valósult meg, ugyanis például szűrőbuszok sem voltak. Csak a Szolgáltatóház területén

történt általános állapotfelmérés (vérnyomás, vércukor), illetve egy kardiológiai

vizsgálat. Sajnos amúgy is közöny fogadta az irányú törekvéseiket: a dohányzásról

leszoktató foglalkozás kudarcba fulladt, annyira nem volt érdeklődő, hogy le kellett

állítaniuk. Ezt a projektmenedzser annak tudja be, hogy egy külsős, idegen személy

„hiába osztja az észt”, nem hallgatnak rá, nincs kapcsolat közöttük, hiányzik a

bizalom.”Én, aki két éve napi kapcsolatban vagyok velük és azt mondom neki, hogy le

kéne állni, mert káros, ezerszer jobban elgondolkodik rajta.”210

A fentiek ismeretében a lakossági kérdőívezés során a következő programelemről

való értesülésük, az abban való részvételük felől érdeklődtem: Kiskert-program,

betegápoló képzés, alapkompetencia-képzés, 7-8. osztályos képzés, Roma szépségszalon,

anya- és asszonycsoport, egészségügyi szűrések, gyermekeknek tartott foglalkozások,

valamint a tematikus napok és adósság/konfliktuskezelő tréning. Ezek alapján a

következő képet kaphatjuk:

209 Interjú Fejes Tibor alpolgármesterrel, 2016. április, Törökszentmiklós 210 Interjú a projektmenedzserrel (Törökszentmiklós)

83

8. Diagram A törökszentmiklósi Komplex telep-program főbb elemeinek elérése az északi-szegregátum lakosságának

körében

A kérdőív válaszai alapján a 7-8. osztályos képzés híre jutott el a legtöbb „telepi”

lakoshoz, szám szerint 77,8%-uk legalább hallott róla. Csupán egy tizedszázalékkal

maradnak el mögötte az egészségügyi szűrések és a tematikus napok. A megkérdezettek

több, mint 70%-a pedig a gyermekfoglalkozásokról és a Kiskert-programról is értesült.

Összességében tehát elmondható, hogy az adósságkezelő tréninget (26% hallott róla)

leszámítva mindegyik programelem 50%- feletti, a tizenegy komponens közel fele pedig

több, mint 70%-os ismertséget jelez. Mindezek alapján úgy vélem, hogy az interjúkban

elhangzottakkal szemben sikeres volt a programelemek kommunikációja.

29,6

40,7

22,2

40,7

44,4

44,4

44,4

22,2

29,6

22,2

74,1

29,6

33,3

63

51,9

44,4

51,9

44,4

37

44,4

44,4

22,2

40,7

25,9

14,8

7,4

11,1

3,7

11,1

40,7

25,9

33,3

3,7

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Kiskert-program

Betegápoló képzés

7-8. osztályos képzés

Alapkompetencia

Roma szépségszalon

Anya-csoport

Asszonycsoport

Egészségügyi szűrések

Gyermek foglalkozás

Tematikus napok

Adósságkezelés

Nem hallott róla Hallott róla, de nem vett részt benne

Hallott róla és részt is vett benne

18,6%

11,9%

6,8%

3,4%5,1%

1,7%

5,1%

18,6%

11,9%

15,3%

1,7% Kiskert-program

Betegápoló képzés

7-8. osztályos képzés

Alapkompetencia

Roma szépségszalon

Anya-csoport

Asszonycsoport

Egészségügyi

szűrések

84

A foglalkozásokban, képzésekben való részvétel szerint az 54 válaszadó összesen

118 esetben jelölte meg, hogy részt vett a vizsgált programelemben. Amennyiben ezt a

118 említést tekintjük 100%-nak, a kördiagramban látható, hogy a kiskert-program és az

egészségügyi szűrések, valamint a tematikus napok voltak a legnépszerűbbek. A

megkérdezettek szempontjából legkisebb arányú részvétel az adósságkezelő tréning és az

anya-csoport esetében volt.

A programelemekben résztvevő válaszadók egytől ötig skálán osztályozták,

mennyire tartották hasznosnak azokat. Az így felállított rangsor alapján az adott

programba bevontak véleménye szerint a kiskert-program és a betegápoló képzés volt a

legnépszerűbb. Ezek esetében a szórás értéke is alacsony, vagyis a válaszadók véleménye

homogénnek tekinthető. Ugyancsak kedveltek voltak a gyermekfoglalkozások, a

tematikus napok és az egészségügyi szűrések.

A személyes elbeszélgetés során egyéként minden alany mást emelt ki: egyikük a

kiskert-programot dicsérte, a másik személy a felzárkóztató programot tartotta rendkívül

hasznosnak („Volt olyan anyuka, aki még a saját nevét sem tudta leírni, most már

folyamatos mondatokat is tud.”). Egy további megkérdezett pedig a főzések

közösségépítésre gyakorolt jótékony hatásáról számolt be.

Az intézmények szakmai felkészültsége

Az eredeti tervek alapján 9 esetmenedzser dolgozott volna a programban, azonban

idő közben 7 főre redukálódott létszámuk, ráadásul közel felük a projekt végrehajtási

szakaszának félidejében lecserélődött.

Átlag Szórás Résztvevők

száma

Kiskert-program 5,0 0,0 22

Betegápoló képzés 5,0 0,0 14

7-8. osztályos képzés 5,0 0,0 8

Asszonycsoport 5,0 0,0 6

Alapkompetencia 5,0 0,0 4

Adósságkezelés 5,0 0,0 2

Gyermek-foglalkozások 4,9 0,4 14

Tematikus napok 4,9 0,3 18

Egészségügyi szűrések 4,8 0,6 22

Roma szépségszalon 4,0 0,9 6

Anya-csoport 3,0 0,0 2

85

A szakembergárdát illetően mondhatni egyöntetű vélemény fogalmazódott meg,

hozzáállásukat nem találták megfelelőnek. „A helyi szociális intézmények működése

szempontjából is nagy kérdőjeleket vet fel a dolog. A bevont szakemberek milyen

tevékenységet végezhetnek mindennapi munkájukban, ha itt ennyire nem hatja meg őket

semmi?”211 Tovább fűzve ezt a gondolatot kijelentette a megkérdezett, hogy csak a papír

foglalkoztatta őket, harcolni kellett azért, hogy bármit is tegyenek. Ehhez az állásponthoz

csatlakozott az alpolgármester is, aki markánsabban fogalmaz: „A szociális

ellátórendszer rosszul működik. Csak az íróasztal mögül intézkednek, nem mernek kijönni

a cigányokhoz.”212 Hozzáfűzte, hogy ez a szegregátum lakosságának visszajelzéseiből is

egyértelmű volt, valamint meglátszott, hogy mely családok életében volt ténylegesen

jelen az esetmenedzser - például a képzéseken tanúsított viselkedésükből - és ki az, aki

csak névlegesen, a bérkiegészítés okán volt a programban. Az alpolgármester

beszélgetésünk során elmeséli, volt rá példa, hogy mondhatni, elcsaltak foglalkozásokat.

A képzéseket fotókkal kellett dokumentálni a könyveléshez, „így megcsinálták azt, hogy

átöltöztek, utána megint lefotózták az egészet, mintha egy másik napon készült volt a kép.”

Egy másik történet alapján pedig a „családsegítőből ketten is esetmenedzserek voltak, és

ők manipulálták leginkább a dokumentációkat, közben meg fertőtlenítették a kezüket,

miután a cigány gyermekhez nyúltak.”213

Tehát leszögezhető, hogy az esetmenedzserek jelentős hányada nem volt aktív

részese az „alá” tartozó családok életének, megsegítésének, hozzáállásuk pedig közel sem

nevezhető még csak elégségesnek sem. Mindezekből kifolyólag félidőben egy estet

szerveztek a szociális munkások számára, ahol a „patronáltjukkal” közösen kellett részt

venni és bemutatni az életüket, a velük kapcsolatosan elért eredményeket, ezzel

rákényszerítve őket a személyes kontaktus kialakítására. Végül a szakmai gárda döntő

többsége lecserélődött a városvezetés kezdeményezésére, de az új felállás sem hozott

nagymértékű változást: „csak egy-két ember volt a csapatból, aki szívvel-lélekkel

csinálta, ha kellett szabadidejét feláldozva is foglalkozott velük.”214 Ennek kapcsán

egyébként Rácz Béla részéről megfogalmazódik az igény roma származású szakemberek

bevonására, ugyanis úgy véli, hogy „bennük jobban megbíznak a cigányok”.215 A

nyilatkozó esetmenedzser szintén a segítségnyújtás hiányáról és a szakemberek

211 Interjú a projektmenedzserrel (Törökszentmiklós) 212 Interjú az alpolgármesterrel (Törökszentmiklós) 213 Interjú a projektmenedzserrel (Törökszentmiklós) 214 Interjú a projektmenedzserrel (Törökszentmiklós) 215 Interjú az ORÖ helyi vezetőjével (Törökszentmiklós)

86

érdektelenségéről számol be, amikor elmeséli a várandós nőkkel kapcsolatosan, hogy

gyakran a bürokrácia útvesztői és az abban való eligazodáshoz szükséges, alapvető

kompetenciák hiányában tartják meg az eredeti szándék szerint nem tervezett gyermeket.

„Elmegy a nőgyógyászhoz, ad neki egy időpont a védőnőhöz, a védőnő ad neki egy

telefonszámot a kormányhivatalhoz, ahová szintén időpontot kellene foglalni és bemenni

Szolnokra. Na, itt már a cigányság elakad, inkább legyintenek egyet és, marad a

gyermek.”216

9. Diagram A szociális munkások jelenlétének és aktivitásának megítélése

A telepi felmerés során kérdést fogalmaztam meg a programban dolgozó szociális

munkások hozzáállásával és jelenlétükkel kapcsolatosan. A megkérdezettek 44%-a nem

tudott a kérdésre válaszolni, melyből az kikövetkeztethető, hogy közvetlenül hozzájuk,

személyesen nem értek el a szakemberek, maximum egy-egy közösségi program erejéig.

Ha a véleményt alkotni képesek elemszámát vesszük alapul, akkor megállapítható, hogy

a válaszadók abszolút többsége elégedett a szociális munkásokkal, jelenlétükről és

segítségnyújtásukról tudtak beszámolni. Ugyanakkor nem elhanyagolható szempont,

hogy a „nem segítettek semmiben, nem voltak jelen” kategóriát választók aránya 40%-os

méretet ölt, így a két szélsőérték meghatározó. Az „is-is” opciót mindössze 6,7% jelölte

meg. Ez Ózdhoz képest kevésbé egyértelműen bizonyítja az esetmenedzserek

rátermettségét és munkájuk iránti odaadásukat.

216 Interjú az esetmenedzserrel (Törökszentmiklós)

29,6%

3,7%

22,20%

44,40%

Jelen voltak, segítettek

Valamennyire segítettek,

ha kellett elérték őket

Nem segítettek semmiben,

nem voltak jelen

Nem tudja/Nem válaszol

87

Az önkéntesek bevonását illetően említésre méltó az Agapé Gyülekezet.

Eredetileg a történelmi egyházakat szerették volna bevonni, de azok elzárkóztak az

együttműködéstől. A projekt második felében valósult meg az Agapé karizmatikus

egyházzal való kooperáció. Ennek eredményeképp istentiszteleteket, bibliatanulmányozó

alkalmakat tartottak a telep lakosságának. A vallási szegmens beágyazása tehát

sikeresnek bizonyult: jelenleg már 150 fő részvételével tartanak összevont

istentiszteleteket a gyülekezet szolgálói pedig látogatják a családokat, főleg a problémás,

drogfüggő egyéneket.

Ezzel kapcsolatosan Törökszentmiklós esetében is érdemes megvizsgálni a

telepszerű környezetben élők valláshoz fűződő viszonyát. Ezen elem fontosságát, mint a

program egyik nagy hiányosságát, már az ózdi projekt elemzése során ismertettem, így

most csak a szegregátum vallásosságának felmérésére szorítkozom.

10. Diagram A vallásosság mértéke a törökszentmiklósi I. szegregátum esetében

A diagram jól szemlélteti a helyi cigányság valláshoz kötődő viszonyát: a

megkérdezettek közel 78%-a vallásosnak tartja magát, ebből 55,6% határozott

véleménnyel bírt a felmérés során, 22,2% pedig a maga módján, de vallásosnak titulálta

voltát. A „nem vallásosak” aránya 16% volt. A fenti számok alapján megállapítható, hogy

a törökszentmiklósi, szegregátumban élő cigányság döntő többsége vallásos. Ezt

megerősíti a helyi roma vezető nyilatkozata is, mely szerint a vallásosság jelen van a

romák életében. Édes Kriszta véleménye szerint pedig nagyon fontos lenne a keresztény

értékrend programba ültetése, az egészet megalapozhatnák vele, mely álláspontot osztja

a megkérdezett esetmenedzser is. Fejes Tibor szerint a telep-program nem működhetne

55,6%

22,2%

22,2%

igen

igen, a magam módján

nem

88

vallási elem nélkül, legkevesebb kötelező konzorciumi partnerséget kellene egyházi

szereplővel, a romák ugyanis istenfélő emberek, továbbá nagy szükség lenne a hitélet

iránymutatásaira is.

Társszervezetek értékelése

Az önkormányzat, mint főpályázó hozzáállásáról is megkérdeztem az

interjúalanyokat. A projektmenedzser elmondása alapján kezdetben az új városvezetés

szkeptikusan állt a Komplex telep-programhoz, hiszen ez egy örökölt projekt volt

számukra, kézzel fogható eredményét pedig akkor még nem látták, így kellett egy kis idő,

mire a „program magára talált”. Ugyanakkor megfogalmazza a képviselőtestület nem

egyöntetű hozzáállásával kapcsolatos kritikáját, mely szerint csak néhány személy

elkötelezett a projekt sikere iránt. A cigányság helyi vezetője úgy véli, hogy a képviselők

nincsenek a romákra vonatkozó stratégia kidolgozásához szükséges tudás birtokában,

ahogy a regnáló kormány sem tudja a „hatásos receptet”. Az esetmenedzser pedig arra az

álláspontra helyezkedik, hogy a városvezetés hozzáállása megfelelő, de általánosságban

a képviselőtestületét nem ismeri.

A Komplex telep-program során kötelező jelleggel megállapodás köttetik az

Országos Roma Önkormányzat helyi képviseletével. Érdemes áttekinteni munkásságukat

és a projektben elfoglalt szerepüket. Ennek kapcsán a megkérdezettek véleménye nem

teljesen egységes, de ugyanakkor összességében mindegyik fél elégedetlen a

munkásságukkal. Első körben a városvezetés utal a roma elnök alkalmasságának

kérdésessége, ugyanis azt gondolja, tényleges munkát nem végez a kisebbségi vezető. „A

cigányságot azokban az időkben is meg kellene szólítani, amikor nincs aktívan jelen az

önkormányzat.”217 Mindezek ellenére az alpolgármester elismeri, hogy a városvezetéssel

együttműködő magatartást tanúsít, nem úgy, mint a cigány érdekképviselet többsége.

Ketten közülük „uzsorások”, így a cigányság megsegítése helyett inkább mélyítik a

telepszerű környezetben élő romák kilátástalanságát. Egyszóval tényleges érdekvédelmi

tevékenységet nem lát el a roma vezetés, hiányzik a felelősségtudat, inkább csak

kihasználják a képviselt csoport kiszolgáltatott helyzetét. „Az itteniek szemében tiszteletet

jelent, de úgy tapasztalom, hogy rossz célokra használják fel. Gyakran van a roma vezetők

között ellentét, és ilyenkor a saját táborukat tüzelik fel. Csodálatos dolgok tudnak ilyenkor

kialakulni.”218

217 Interjú az alpolgármesterrel (Törökszentmiklós) 218 Interjú a projektmenedzserrel (Törökszentmiklós)

89

Maga Rácz Béla úgy nyilatkozik, hogy a roma önkormányzatnak nincs kompetenciája,

csupán mintát tudnak szolgáltatni az érintetteknek. Egyébként a vezető elismeri

képviselőtársairól, hogy uzsoraügyleteket folytatnak és kijelenti, hogy ő igyekszik

minden erejével fellépni ez ellen. „Megmondtam a képviselőtársaimnak, hogy Ti nem

viselkedhettek deviáns módon, nem árulhattok büdös húst, nem adhattok kamatra pénzt,

nektek kell példát mutatni.”219 Álláspontja szerint „Ma Magyarországon a cigányságnak

nincs érdekképviselete.”220

A helyi romák vezetése egyébként mondhatni egy személyben csatlakozott csupán

a projekt végrehajtásához: Rácz Béla korábban ismertetett aktív közreműködői (szervezés

és kommunikáció) hozzáállásával segítette a program megvalósulását.

Arra a kérdésre, hogy milyen civil szervezetek segédkeztek a programban,

legtöbben a Vöröskereszt megyei szervezetét említették. Bár konzorciumi tag volt, ettől

függetlenül sokban segítette a sikeres megvalósulást, végig jelen volt: képzésekkel,

életmentő és elsősegély-oktatással, közösségi alkalmak szervezésével erősítette a

végrehajtás szakaszát. A szervezeten kívül még a helyi Cukorklub és az Agapé egyház

közreműködése volt jelentős. A többi civil szervezetet nem tartják szakmailag kellően

elhivatottnak, ugyanis csak ellentételezés fejében várható tőlük segítség.

2. Szófelhő A városvezetés és a helyi roma önkormányzat segítőkészségével kapcsolatos vélemények

219 Interjú az ORÖ helyi vezetőjével (Törökszentmiklós) 220 Interjú az ORÖ helyi vezetőjével (Törökszentmiklós)

90

A törökszentmiklósi Komplex telep-program összegzése

Az interjúkészítés során több kérdést is céloztam az alanyok programról alkotott

véleményének felmérésére. Összességében a megkérdezettek döntő többsége sikeresnek,

hasznosnak ítélte a projektet. Megfogalmazódott a cigányvezető részéről, hogy 25 éves

pályafutása során még nem találkozott ilyen konkrét tervvel a cigányság felzárkóztatására

vonatkozóan. Kinyilvánítja azon álláspontját, mely szerint a rendszerváltás óta nem

történt meg projektszerűen a romák „felrázása”. „Annak érdekében, hogy a cigányság

mentalitását, szemléletét formáljuk, kell egy team, aki napi szinten tartja a kapcsolatot a

romák családokkal.”221 Úgy véli, hogy alapvetően a cigányság magára van hagyva, sok

esetben nem rendelkeznek az ügyeik viteléhez szükséges kompetenciákkal. Ezért jó a

Komplex telep-program, mert pozitív példákra van szükségük, melyet a benne résztvevők

közvetíthetnek. „Ha engem 8 évre bezárnak a pszichiátriára, nyilván azt a mintát

követem, ha pedig egy kutatócsoporttal zárnak össze, akkor az lesz a mérvadó.”222

A projekt során alkalmazott settlement típusú szociális munkáról egyöntetűen

pozitív véleménnyel voltak az interjúalanyaim. Határozottan kinyilvánították annak

szükségességét, úgy vélik, hogy ez a „járható út” hosszútávon: olyanba fektetnek

energiát, ami később ugyan, de megtérülni látszik. Rácz Béla szerint ez a módszer volt a

Komplex telep-program „Ferrari-ja, motorja”.

A telepszerű lakókörnyezetben élők kitörési lehetőségeit latolgatva megfogalmazzák,

hogy ez külső segítség nélkül nem megy. „A cigányság egy mélyre ültetett babszem,

amely próbál kitörni, de az évek alatt rárakódott réteg megakadályozza ezt.”223 A tanulás,

képzés és a szülők felelősségét kell hangsúlyozni számukra, illetve prevencióra van

szükség szinte minden célterületen. Ez önmagában azonban kevés: alapvető

felzárkóztatás szükségeltetik, hiszen hiába van végzettségük, ha viselkedésükben és

megjelenésükben nem alkalmasak a munkakör betöltésére. A fentebb elemzett emberi

tényező, a szakembergárda megfelelő hozzáállása nélkülözhetetlen tehát.

Néhány szavas jellemzés alapján a következő kifejezésekkel, jelzőkkel illették a

projektet: harcos, lelkesítő, sokszínű, családok megsegítése, határozottság, kitartás,

eredményesség, felzárkóztatás, hatékonyság és szemléletformálás.

221 Interjú az ORÖ helyi vezetőjével (Törökszentmiklós) 222 Interjú az ORÖ helyi vezetőjével (Törökszentmiklós) 223 Interjú az alpolgármesterrel (Törökszentmiklós)

91

Az I. számú szegregátum területén lefolytatott kérdőívezés során kitértünk a

program folytatásának szükségességére is, melyre a válaszadók szinte egyöntetűen igenlő

választ adtak.

Összességében a megkérdezett, résztvevő felek beszámolnak változásról, azonban

nyilvánvalóvá teszik, hogy két év alatt nem várható óriási mértékű fejlődés. Az első körös

pályázat leginkább a feltérképezésre és tapasztalatszerzésre, valamint egy hosszabbtávon

megvalósuló változás megindulására volt alkalmas. A jelenlét, az emberi tényezők

(hozzáállás, akarat) merőben befolyásolják a célok elérését, ezáltal ezeknek központi,

fajsúlyos szerepet kell kapniuk a továbbiakban is.

92

3.4 A két település programjainak tanulságai a kutatási eredmények tükrében

Dolgozatom végén szükségesnek tartom az eddig ismertetett kutatási anyag

összefoglalását, a Komplex telep-program végső értékelésének elvégzését és javaslatok

megfogalmazását.

Az ózdi és törökszentmiklósi projektek mentén történő analízissel kapcsolatosan

fontos leszögezni, hogy a szegregációval leginkább sújtott magyarországi régiók, Észak-

Magyarország és Észak-Alföld területén elhelyezkedő településekről van szó, méretüket

tekintve pedig mindkettő középvárosi besorolás alá esik (20-100ezer fő), és járásszékhely

városi ranggal is bírnak. Habár akadnak eltérések akár a cigányság lakossághoz

viszonyított számarányaiban, vagy a foglalkoztatási struktúrát illetően, a fentebb

ismertetett tulajdonságok alapján alkalmasnak találtam alaposabb vizsgálatukra.

A program előkészítési szakaszáról általánosságban elmondható, hogy a

célcsoport halmozottan hátrányos helyzetéből fakadó tanult tehetetlenségük a motiváció

nagyfokú hiányát eredményezi, így megszólításuk, programba történő becsatornázásuk

nehézkes, részvételük mértékét a támogatói szerződések elfogadásának hosszadalmas

folyamata pedig tovább rontja. Az ilyen programok esetén tehát rugalmasabb ügyintézési

metódusokra lenne szükség.

Konkrétan megvalósult programelemekkel kapcsolatosan megállapítható, hogy a

kevésbe összetett, viszonylag rövid időben belül, kézzel fogható eredményt produkáló

kezdeményezések a népszerűbbek. Leginkább az egészségügyi szűrések, a

gyermekfoglalkozások és a Kiskert-program hírét sikerült eljuttatni a szegregátum

lakosságához. Legkevésbé ismertnek az adósság- és konfliktuskezelő tréning

mutatkozott, melynek legvalószínűsíthetőbb oka annak megfoghatatlansága. A célcsoport

alapvető szükségletekért folytatott, mindennapos küzdelme mellett pedig ez a foglalkozás

érdektelenségbe fullad.

Közösségépítés

A célkitűzésben megfogalmazódott közösségépítést mondhatni jól szolgálták a

megvalósuló programelemek, hiszen számos tevékenység csoportosan ment végbe: a

tereprendezéstől az általános iskola 7-8. osztályos képzésén át a barkács-foglalkozásokig

szinte minden. A közös munkavégzés élménye, a gyermekekkel való együttes tanulás,

kirándulások és az egymással történő tapasztalatcsere jótékony hatással volt a

programban résztvevő személyekre. A szűkebb alcsoportokat célzó foglalkozások

kapcsán több esetében tapasztalható volt önszerveződésük, mondhatni „közösséget

93

hoztak létre a közösségben”. Kiemelten fontosnak tartom a fent sorolt tevékenységek

közösség-összekovácsoló szerepét, annak tükrében, hogy a lakóhelyi szegregációval

érintett csoportok esetében megjelenik a közösségi tér hiánya, mely összefüggést

mutathat érdekérvényesítő képességeikkel és szolgáltatásokhoz való hozzáférésükkel.

Közösségszervező értékek összehangolása, mintakövetés

A kiírásban szereplő roma értékközvetítő eszközök azonban korlátozottan

bizonyultak alkalmazhatónak, hiszen a vizsgált célcsoport esetében ezek már kevéssé

tekinthetőek kötőerőnek. Ugyanakkor elengedhetetlen a közösségi értékrendszerhez való

közelítés, melynek a főleg egyházi ünnepek köré szerveződő tematikus napok jó alapot

biztosíthatnak. Ehhez érdemes lenne lokálisan jellegzetesnek mondható hagyományokat

is becsatornázni. A pozitív mintakövetés érdekében fontosnak tartanám, hogy híres roma

emberekkel prevenciós jellegű foglalkozások kerüljenek megszervezésre, példakép

kialakítására való törekvésekkel összehangolva. Ezt már fiatalon, kora gyermekkorban

meg kell kezdeni, párhuzamosan a felnőttek iskolázottsági szintjének javításával.

Vallás

Vallás tekintetében megállapítható, hogy a telepek lakóinak döntő többsége

istenfélő, ugyanakkor kifejezett hitéleti elem nem fogalmazódott meg a Komplex telep-

programban. A tapasztalatok azt mutatják, hogy erre nagy szükség lenne, kvázi

alappillérként kellene szolgálnia a jövőbeni telep-programok során. Mindezekből

kifolyólag a vallási elem nagy hiányossága a TÁMOP 5.3.6-11/1-nek. Ezt ki kellene

terjeszteni már a kora gyermekkori nevelésre is (játékos, interaktív módon).

Szakmai elhivatottság, settlement szociális munka

A kapcsolódó intézmények szakmai felkészültségét illetően el kell mondani, hogy

az esetek döntő többségében nem a szaktudás hiánya ütközik ki, sokkal inkább az egyes

személyek attitűdbeli eltérései, melyek azonban komolyan befolyásolják a végrehajtás

sikerességét. Ennek kapcsán úgy vélem, hogy sokkal szigorúbb szűrőre lenne szükség,

akár a javadalmazással történő motiválás fejében is. Gondolok itt leginkább arra, hogy

tisztességes ellentételezés fejében csak erre a feladatra tudjanak koncentrálni, máshol ne

álljanak foglalkoztatásban. Így felmerül a pályázati forrás átcsoportosításának

szükségessége, annak személyügyi kiadások felé történő elmozdítása.

Nagyon fontos, hogy elhivatott, a szükséges kompetenciák teljes birtokában lévő

esetmenedzserek kerüljenek alkalmazásra, akik releváns tapasztalattal rendelkeznek a

94

settlement típusú szociális munkavégzés területén, kiégésük elkerülése érdekében pedig

a szakmai vezetőség folyamatos lépéseket kell, hogy tegyen. Itt nem mehetünk el a

szakmai vezető felelőssége mellett, mely nem csak a „burn-out” megakadályozásra

szorítkozik, de folyamatosan kell, hogy felügyelje a szociális munkásokat, valamint

szükséges közös egyeztetéseket kezdeményeznie, hogy a tapasztalatcserével egymás

munkáját segítsék, és kiszűrje „megélhetési” esetmenedzsereket is.

Tevékeny jelenlét

A jelenléten alapú szociális munka sikeresnek bizonyul a telepszerű környezetben

élő, halmozottan hátrányos helyzetű családok életkörülményeinek javításában. Félutas

megoldásként szolgál a szegregátumból való kiszakadásra: a szociális munkás képviseli

a „többségi” társadalmat, aki empátiával van felé és segítő jobbot nyújt. Úgy vélem, hogy

mindenképp kell ez az átmeneti szint, hosszú távú, tartós eredmények eléréséhez ugyanis

időre, fokozatosságra van szükség. Talán kimondhatjuk, hogy hosszútávon csak ez a

módszer lehet működőképes. Azonban ehhez elengedhetetlen annak hosszú távú

fenntartása és nem megengedhető szakaszos megvalósítása.

Ennek vonatkozásában azonban fontos, hogy a kész elemek irányából eltolódást

érjünk el, hogy a bevont személyek tevékenyen működjenek közre a rehabilitációban

Alulról, az alapoktól kell kezdeni az építkezést.

A settlement szociális munkához kapcsolódva megfontolandó lenne egy hasonló

jelleggel, bizonyos szintű közösségi beépüléssel egybekötött rendőrségi pont kialakítása

a szegregátumok területén. Működését tekintve a ponton fogadóórát lehetne biztosítani

a helybéli panaszos ügyeknek fórumot szolgáltatva, ahol másrészt bűnmegelőzési

foglalkozások, előadások megtartására lenne lehetőség. A körzetért felelős rendőr pedig

főállásban, fizikálisan a szegregátum területére lokalizálódna, napi szintű bejárásokat

tartana. Ezzel a helyiek megszoknák jelenlétét, visszaszorítva a bűncselekmények

elkövetését, illegális tevékenységek folytatását.

A szakembergárda szempontjából releváns megállapítás továbbá, hogy a

hozzáállásuk kérdéses volta mellett létszámuk igencsak elégtelennek bizonyul. Ahhoz,

hogy ténylegesen jelenlét típusú szociális munka valósulhasson meg, hogy rövidebb időn

belül tartós eredményt lehessen elérni, fokozott létszámra van szükség. Emellett pedig az

amúgy is szerteágazó feladatkörük lehetséges szintű letisztulása nélkülözhetetlen, hogy a

más által is elvégezhető munkák ne vegyék el az időt a családokkal történő foglalkozástól.

Ennek kapcsán említésre méltó még a bürokráciából fakadó túlzott papírmunka, mely

95

realizálásra szorul. Sokszor kézzel nem fogható, de hosszú távon nagy eredménynek

számít, amit sikerül elérniük, de a papírozás mellett ezek a valójában lényegi dolgok

eltörpülnek.

Felelős cigányvezetők

Társszervezetek esetében legtöbb kritika az Országos Roma Önkormányzattal

szemben fogalmazódott meg, melyek az aktivitásukat, tényleges érdekvédelmi

tevékenységüket kérdőjelezik meg. Mindkét település esetében elmondható, hogy a

program során egyszemélyi részvétel valósult meg csupán a kisebbségi vezetés részéről,

egymással való viszonyukat konfliktusosság jellemzi, többek feddhetetlensége vitatható.

Alapjaiban kellene megreformálni a cigány érdekképviseletet, ugyanis vezetői

kompetenciáik kétségesek, gyakran anyagi szempontok dominálnak csupán pozícióik

betöltésében és az sem ritka, hogy a segítségnyújtás helyett tovább mélyítik a romák

kilátástalan helyzetét (uzsorakamat). Ugyanakkor szükség lenne a telepiek életében való

aktív jelenlétükre, hiszen tekintélyük van velük szemben, így jó példával tudnának elől

járni. Ezzel kapcsolatosan pedig úgy vélem, hogy helyi aktivistákat kellene toborozniuk,

akik segítik az összlakossággal való kommunikációjukat és rajtuk keresztül is pozitív

mintát közvetítenek. Egyszóval az aktív, felelős kisebbségi vezetés megléte

elengedhetetlen.

Politikai cikluson átívelő tervezés

Mindkét vizsgált település esetében időközben lecserélődött a politikai vezetés,

ezáltal örökölt programként folytatták le a Komplex telep-program végrehajtási

szakaszát. Érdemes lenne a hosszabb távú projektek kiírásának megfontolására, hogy az

önző politikai érdekeltség minél inkább elkerülhető legyen. Ez ugyanis szintén rányomja

bélyegét a program sikerességére. Látni kell, hogy a romák nehezen alkalmazkodnak a

változásokhoz, így törekedni kell az állandóság fenntartására. Végezetül pedig törekedni

kell a szakemberek politikától való függetlenítésére szintén a fent megfogalmazottak

okán.

Lakhatás

2007-2013 közötti, Uniós programozási időszak nem engedte meg a pályázati

összegek lakóingatlanok felújítására, állagjavítására történő felhasználását, ahogyan az új

épületek kialakítására sem lehetett költeni az összeget. A mostani tervezési ciklus már

96

nem tiltja, sőt megfogalmazódik benne e hiányosság pótlásának igénye, mely a Komplex

telep-program kapcsán is betöltetlen űrt hagyott maga után. A szegregátumok területén

sok esetben lakhatásra abszolút alkalmatlan épületekben élnek családok, melynek javítása

nélkül mit sem ér bármilyen törekvés. A lakóingatlanok rehabilitációja mellett pedig

szociális bérlakások nagymértékű építésére is nagy szükség mutatkozik. Így a jövőben

mindenképp össze kell hangolni ilyen jellegű programmal a szegregált környezet javítását

szolgáló Komplex telep-programot.

Önellátás

A Kiskert-program sikeressége egyértelműen mutatja a háztáji gazdálkodás

felélesztésének létjogosultságát. Ehhez párosítani kellene olyan foglalkozásokat, melyek

az önellátás irányba mutatnak a természetben megtalálható termények, növények

feldolgozása és egyéb újrahasznosítási praktikák (befőtt és lekvárelrakás, szörp készítése,

használt felnőttruhából gyermekruházat) mentén. Ez pedig a következő lépcsőfok lehet a

kilábalás felé vezető úton.

Összefoglalóan úgy vélem, hogy hogy a Komplex telep-program eredeti

célkitűzése, konkrét programelemeinek jelentős hányada megfelelő, de a fentiekben

kijelölt terület irányeltolódásra van szükség.

97

Összegzés

Dolgozatom feltett szándéka volt a szegregátumok körülményeinek minél

szélesebb körben történő feltérképezése, ám ennek nehézségét jól mutatja a

diplomamunka viszonylagosan nagy terjedelme. Egy igen sokrétű, számos területet

felölelő problémahalmazról beszélhetünk a szegregált lakókörnyezetben élők

helyzetének kapcsán.

A földrajzilag kedvezőtlenebb fekvésű térségek alapjaiban véve determinálják

lakosságuk gazdasági és társadalmi helyzetet, megélhetési lehetőségeik beszűkítve. A

térbeli, területi elkülönülés leginkább a szegényebb rétegekre jellemző. A szegénység és

a cigányság fogalma pedig nem válaszható el egymástól, mely magával vonja a

szegregátumok társadalmán belül történő, magas arányú koncentrálódásukat.

A cigányság pontos lélekszámának meghatározása mondhatni egy igen

ingoványos talaj, hiszen már a legelején felvetődik az alapkérdés, hogy kit tekint(het)ünk

cigánynak? Tudományosan két módszer mentén lehetséges ennek vizsgálata, egyfelől

önmeghatározás alapján, másrészt a környezet megítélése oldaláról. Számos kutatás

tárgyát képezi össztársadalmon belüli arányuk felbecslése, azonban a dolgozatban is

ismertetett kutatások olykor nagy eltéréseket mutatnak.

A szegregátumok problémája nem új keletű: már évszázadokkal ezelőtt is

megkísérelték az elkülönülő lakhatási életformák felszámolását, olykor az erőszakos

asszimiláció módszerével élve. Mindezek azonban kudarcba fulladtak, sok esetben

csupán a probléma magasabb szinten történő újratermelődését idézték elő. Mindezekből

kifolyólag a telepszerű lakhatási környezet színes képet mutat: számos fajtája alakult ki a

történelmi események folytán, mára már egész falvak válnak szegregátummá. A

rendszerváltást követő időszak tovább rontotta az általában alacsony iskolai végzettséggel

és rendszeres jövedelemmel nem rendelkező aktív korúak helyzetét: a magasabban

képzett munkaerő iránti kereslet megnövekedésével párhuzamosan a réteg zömének

állandó bevétel jelentő gyárak tömeges bezárása ment végbe. A második évrezedben nagy

összegeket fordítottak – mondhatni - felzárkóztatási kezdeményezésekbe, de mindezidáig

eredménytelenül.

A 2010-es évek elején megjelenő Komplex telep-program azonban elsőre

ígéretesnek tűnt: a szegregátumok halmozott hátrányainak felszámolását célzó, uniós

98

társfinanszírozásban megvalósuló projektek számos létfontosságú terület fejlesztését

irányozta elő.

A program hatékonyságát az Ózd és Törökszentmiklós városában lezajló

Komplex telep-programokon keresztül vizsgáltam, melynek eredményeképpen úgy

vélem, hogy feltevésem, mely szerint a komplexitás a szükséges irány, bebizonyosodott.

A hozzá párosuló settlement típusú szociális munka alkalmazása szintén az egyetlen,

hosszú távon működőképes módszer.

Azonban számos emberi tényező következtében a megvalósulások sikeressége

vitatott: a szociális szakemberek létszáma kevésnek bizonyult, hozzáállásuk az esetek

döntő többségében pedig nem volt kielégítő, tehát teljes mértékben nem ment végbe a

jelenléten alapú, esetmenedzserek által történő segítségnyújtás. Ehhez pedig társult a

bürokrácia által bizonyos mértékben visszahúzóerő.

Összességében úgy ítélem meg, hogy ez a nulladik lépcsőfok: megalapozásnak és

a működőképesség felmérésének szempontjából mindenképp hasznosnak bizonyult. A

folytatás szükségessége nem kérdés, de ugyanakkor az előző program tapasztalatainak

figyelembe vétele elengedhetetlen a tényleges sikeresség eléréséhez, a fejlődési folyamat

beindulásához.

99

Hivatkozott irodalom

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

314/2012. (XI.8.) Kormány-rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált

településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes

településrendezési sajátos jogintézményekről

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS

KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia, Budapest, 2015, Emberi Erőforrások

Minisztériuma (Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkóztatásért felelős

Államtitkárság)

Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába, Osiris, Budapest, 2006.

Bernát Anikó: Leszakadóban: a romák társadalmi helyzete a mai Magyarországon,

http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/b333.pdf (Letöltés: 2016.05.10.)

Csalog Zsolt: Kilenc cigány, Kozmosz, Budapest, 1976.

Hablicsek László: Kísérleti számítások a roma lakosság területi jellemzőinek

alakulására és 2021-ig történő előrebecslésére: A roma lakosság területi előreszámítása

http://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografia/article/viewFile/540/483

(Letöltés: 2016. május 9.)

Hajdu Gábor-Sik Endre: A hátrányos helyzetű kistelepülés, mint szociológia jelenség,

TÁRKI Regionális Műhelytanulmányok, 2014/1. szám

Havas Gábor-Kemény István: A magyarországi romákról, Magyar Szociológiai

Társaság, 1995/3. http://www.szociologia.hu/dynamic/9503havas.htm (Letöltés:

2016.05.07.)

Hilscher Rezső: A settlement- mozgalom

http://www.esely.org/kiadvanyok/1989_1/asettlement.pdf (Letöltés: 2016.05.18.)

http://tarstudszotar.adatbank.transindex.ro/?szo=78 (Letöltés: 2016.04.10.)

https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd005.html (Letöltés:

2016.05.02.)

100

https://www.ksh.hu/interaktiv/korfak/orszag.html (Letöltés: 2016.05.02.)

Kállai Ernő: A magyarországi cigány népesség helyzete a 21. század elején, MTA

Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Budapest, 2003.

Kállai Ernő: Cigányok/romák Magyarországon (Társadalomtörténeti vázlat), Budapest,

2008.

http://www.kallaierno.hu/data/files/ciganyok_romak_magyarorszagon_tarsadalomtorten

eti_vazlat_megismeres_es_elfogadas_kotet_QLSK2e.pdf (Letöltés: 2016.05.09.)

Kemény István-Janky Béla: A 2003. évi cigány felmérésről

http://beszelo.c3.hu/03/10/07kemeny.htm (Letöltés: 2016. 05. 08.)

Kemény István-Janky Béla: A cigány nemzetiségi adatokról

http://epa.oszk.hu/00400/00462/00018/pdf/05.pdf (Letöltés: 2016.05.08.)

Kolosi Tamás-Tóth István György-Vukovich György: Társadalmi riport 2004,

Budapest, TÁRKI

Kopasz Marianna: Lakóhelyi szegregáció és társadalmi feszültségek a magyarországi

településeken, elektronikus verzió, 2006.

Kovács Katalin, Váradi Mónika: Hátrányban, Vidéken, Argumentum, Budapest, 2013.

Közösségi Beavatkozási Terv (Törökszentmiklós)

KSH 2001-es népszámlálási adatai, nemzetiségi adatok, nemzetiségi hovatartozás

http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_nemzetiseg (Letöltés: 2016. 05. 08.)

KSH 2011. évi népszámlálás- 4. Demográfiai adatok

www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_04_2011.pdf

(Letöltés: 2016. 05. 04.)

KSH 2011. évi népszámlálás- 9. Nemzetiségi adatok

www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_09_2011.pdf

(Letöltés: 2016.05.04.)

KSH: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wnt001b.html

(Letöltés:2016. 05. 08.)

101

Ladányi János-Csanádi Gábor-Gerő Zsuzsa-Liskó Ilona-Szelényi Iván-Virág Tünde-

Nemeskéry Artúr: Szociális és etnikai konfliktusok: Válogatott tanulmányok (1975-

2010)

http://tatk.elte.hu/file/Ladanyi1.pdf (Letöltés: 2016.05.07.)

Lennert József-Kovács András Donát-Farkas Jenő Zsolt-Bódi Ferenc: Lakóhelyi

szegregáció a dél-alföldi mezővárosokban,

http://www.esely.org/kiadvanyok/2014_6/2014-6_1

1_lennertal_lakohelyi_szegregacio.pdf (Letöltés: 2016.05.07.)

Majtényi Balázs-Majtényi György: Cigánykérdés Magyarországon 1945-2010, Libri,

Budapest, 2012.

Ózd Város Önkormányzata: Közösségi Beavatkozási Terv, „Komplex telep-program

Ózd Hétes és Velence telepeken”, TÁMOP 5.3.6.-11/1

Pályázati Felhívás a dél-alföldi észak-alföldi és észak-magyarországi Operatív Program,

Szociális célú városrehabilitáció c. konstrukciójához, DAOP-5.1.1-12, ÉAOP-5.1.1./A-

12, ÉMOP-3.1.1.-12

Pályázati Felhívás, Társadalmi Megújulás Operatív Program: A korai beavatkozást

középpontba helyező Biztos Kezdet programok elterjesztése országos szinten, kiemelt

figyelemmel a leghátrányosabb helyzetű térségekre támogatására a konvergencia régiók

területén, TÁMOP 5.2.2/08/2

Pályázati útmutató a Társadalmi Megújulás Operatív Program Komplex telep-program

komplex humán szolgáltatás hozzáférés biztosítása c. pályázathoz,

https://www.palyazat.gov.hu/doc/3367 (Letöltés: 2016.04.10.)

Pályázati Útmutató a Társadalmi Megújulás Operatív Program Komplex telep-program

c. pályázati felhívásához, https://www.palyazat.gov.hu/doc/3367

(Letöltés: 2016. 05. 18.)

Pokol Béla: Európai végnapjai- A demográfiai összeroppanás következményei, Kairosz

Kiadó, Budapest, 2011.

102

Rácz Attila: A társadalmi és térbeli elkülönülés mintázata Szegeden a 2001-es

népszámlálási adatok alapján, http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/terstat/2012/01/racz.pdf

(Letöltés: 2015.05.03.)

TÁRKI Monitor Jelentések 2012: Egyenlőtlenség és polarizálódás a magyar

társadalomban, 2013., http://www.tarki.hu/hu/research/hm/monitor2012_teljes.pdf

(Letöltés: 2016.05.03.)

www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_09_2011.pdf

(Letöltés: 2016. 05. 04.)

103

Egyéb felhasznált irodalom

H. Szilágyi István: Roma identitások in Romák a XXI. század Magyarországán,

Multidiszciplináris konferencia a Kölcsey Ferenc Protestáns Szakollégium

szervezésében, Budapest, 2001. március 24-25.

Védett tulajdonságú csoportok hozzáférésének akadályai a közigazgatási

döntéshozatalban, TÁMOP – 5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem – a

társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése

Virág Tünde: Kirekesztve – Falusi gettók az ország peremén, Akadémiai Kiadó,

Budapest, 2010.

104

Mellékletek

TÁMOP-5.3.6-11/1 „Komplex telep-program (komplex humán szolgáltatás

hozzáférés biztosítása)”megvalósulása Törökszentmiklóson és Ózdon

(interjú-kérdések)

Városvezetés (polgármester/alpolgármester/jegyző)

1, Mi jut eszébe elsőre a komplex telep-program hallatán?

2, Ha 3 szóval jellemezni kellene a program helyi megvalósulását, milyen jelzőkkel

illetné?

3, Mi a feladata egy polgármesternek a komplex telep-program során? Mennyire

követte figyelemmel a megvalósulást, aktív résztvevője volt?

4, Mutassa be kérem röviden a szegregátumok történetét, kialakulásuk

körülményeit!

5, Mennyire súlyos/visszafordíthatatlan Ön szerint a szegregátum(ok) helyzete? Ez

mennyire van hatással a város egészére?

6,Vannak-e más leszakadással fenyegetett településrészek? A leszakadást milyen

eszközökkel kívánják megelőzni?

7, Milyen kitörési lehetőségei vannak egy telepen élő embernek? Ezeket mennyire

szolgálja Ön szerint a komplex telep-program?

8, Ön szerint a helyi cigányság szeretne-e integrálódni a többségi társadalomba?

9, Mennyire jellemző a telepek esetében az „uzsorázás”?

10, Milyen az Ön személyes viszonya a helyi cigánysággal, illetve a telepek

lakóival?

11, Milyen a városvezetés viszonya a helyi roma vezetéssel és ez miben nyilvánul

meg?

12, Ön hogyan ítéli meg a kisebbségi képviselet munkáját, érdekvédelmi

tevékenységét?

13, Mennyire voltak segítségre a komplex telep-program során? Betöltötték-e az

előírt, közvetítő, kommunikációs segítő funkciójukat?

14, Milyen civil kezdeményezések, szervezetek vannak jelen a településükön,

végeznek-e aktív segítő tevékenységet? Milyen a viszonyuk a városvezetéssel?

15, Milyen eszközökkel igyekeznek vonzóvá tenni településüket a befektetők

számára?

105

16, Hány és milyen vállalkozás van jelen a városban? A lakosság vállalkozási

kedvét milyennek találja?

17, Mennyire tehető az önkormányzati bérlakások száma? Mekkora ezeknek a

kihasználtsága?

18, Mekkora a munkanélküliségi ráta? Ezt mennyiben befolyásolja a közmunka-

program?

19, A közmunka-programban résztvevők számára átlagosan milyen időtartamban

tudnak munkát biztosítani? Mekkora a fluktuáció?

20, A munkakeresők számára milyen képzéseket tudnak nyújtani számukra? Ez

mennyire igazodik a munkaerő-piaci igényekhez és az egyének kompetenciáihoz?

21, Mekkora a rendelkezésre álló települési támogatásuk (2016) mértéke, és hogyan

oszlik el az egyes területek között?

22, A települési intézmények szakmailag mennyire képesek kezelni a

szegregátumokban felmerülő problémákat? (szakmai felkészültség, megfelelő

létszám)

23, Milyen más pályázatokban vettek részt/vesz részt a település az elmúlt

időszakban, amely segíti a város helyzetének javítását, a telepeken élők kilátásait?

24, Összességében hogyan ítéli meg a komplex telep-programot? Hozott-e javulást,

amennyiben igen, az tartósnak ígérkezhet-e?

106

Projektvezetők

1, Mi jut eszébe elsőre a komplex telep-program hallatán?

2, Ha 3 szóval jellemezni kellene a program helyi megvalósulását, milyen jelzőkkel

illetné?

3, Projektmanagerként mik voltak a legfőbb feladatai a komplex telep-program során?

4, Mennyire súlyos/visszafordíthatatlan Ön szerint a szegregátum(ok) helyzete? Ez

mennyire van hatással a város egészére? Vannak-e más leszakadással fenyegetett

településrészek?

5, Milyen eltérések mutatkoznak a telepek jellemzői között?

6, Milyen kitörési lehetőségei vannak egy telepen élő embernek? Ezeket mennyire

szolgálja Ön szerint a komplex telep-program?

7, Mennyire tartja jónak a közmunka-programot a felzárkóztatással kapcsolatosan,

mennyiben, tartósan javít-e a telepszerű lakókörnyezetben élők helyzetén?

8, A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetűek körében mekkora a cigányok

aránya?

9, A településen vannak-e szegregált oktatási intézmények? Amennyiben igen, a

program bármelyik eleme kitér-e ennek orvoslására?

10, Az Ön véleménye szerint miért nem veszik igénybe a szegregátum lakói a bölcsődei

szolgáltatást?

11, Ön szerint a helyi cigányság szeretne-e integrálódni a többségi társadalomba?

12, Mennyire jellemző a telepek esetében az „uzsorázás”?

13, Milyen az Ön személyes viszonya a helyi cigánysággal, illetve a telepek lakóival?

14, Ön hogyan ítéli meg a kisebbségi képviselet településen folytatott munkáját, a

romákért végzett érdekvédelmi tevékenységét?

15, Mennyire voltak jelen a komplex telep-program során a helyi cigány vezetők?

Betöltötték-e az előírt, közvetítő, kommunikációs segítő funkciójukat? Éltek-e érdemi

javaslatokkal az előkészítés vagy a végrehajtás során?

16, Mennyire tartja aktívnak a helyi civil szervezeteket? Mennyire és miben voltak

segítségre a komplex telep-program során?

17, Mi a véleménye az önkormányzat hozzáállásáról? Vannak-e a felzárkóztatásra,

telepfelszámolásra irányuló lépései?

18, Összességében hogyan értékeli a projekt társszervezeteit? Mennyire tudtak jól

együttműködni? Megfelelő mértékben támogatták-e a program megvalósulását?

19, A programban résztvevő szakemberek tudás és mennyiség szempontjából

megfelelőek voltak-e? Volt-e köztük roma származású?

20, Akadtak-e önkéntesek a projekt során? Miben tudtak segítségre lenni?

107

21, Milyen a kapcsolatuk a helyi szociális és egészségügyi intézményekkel? Milyennek

ítéli meg a hozzáállásukat? Szakmailag mennyire képesek kezelni a szegregátumokban

felmerülő problémákat?

22, Hogyan zajlott az előkészületi szakasz? A megszabott időintervallum elegendőnek

bizonyult-e? Mi okozta ebben fázisban a legnagyobb nehézséget?

23, Az előkészítő szakaszban megvalósuló környezetrendezés (Vöröskereszt) során

mennyire sikerült bevonni a telepieket? Fenntartják-e azóta a rendezett állapotot?

24, A szegregátumban történő igényfelmérés során sikerült eljutni a telep teljes

lakosságához?

25, Mi alapján kerültek kiválasztásra a bevont személyek? Volt-e létszámkorlát?

26, Számszerűsítve hány személyt sikerült bevonni a programba? Közvetett módon a

lakosság mekkora részét sikerült vele megszólítani?

27, A bevont személyek köre a telepek teljes lakosságának kb. 10%-a. Elegendő ez a

mennyiségű ember a szemléletváltáshoz, illetve annak fenntarthatóságához?

28, A többségi társadalmat milyen úton, eszközökkel tájékoztatták a programról?

Érzékenyítő, közelítő programelemek, kezdeményezések valósultak-e meg?

29, Milyen konkrét közösségépítő alprogramok, kezdeményezések valósultak meg,

hogyan zajlott a gyakorlatban?

30, Milyen roma és nem roma értékek mentén lehetett közvetíteni? Hogyan váltak ezek

közvetítő eszközzé?

31, A kifejezetten roma nőket célzó programelemnek mi volt a konkrét célja? Mennyire

keltette fel a célcsoport érdeklődését?

32, A roma-napokon milyen programmal készültek? Mennyi érdeklődő volt a telepen

kívülről?

33, A szűrőbuszok milyen rendszerességgel jártak? A szegregátum lakosságához milyen

arányban ért el? Milyen az ottani általános egészségügyi állapot?

34, A 7-8. osztályok mellett indított képzések milyen típusai valósultak meg? Ezek

összhangban voltak a települési adottságokkal, az egyének kompetenciáival és a

munkaerő-piaci igényekkel?

35, A kártyás közüzemi szolgáltatási módszerről mi a véleménye? Használják-e bárhol

a telepeken?

36, Mi a véleménye a settlement típusú szociális munkáról? Mennyire bizonyult

hasznosnak? A fenntartási időszakban is jelen van?

37, Végezetül melyik alprogramot/elemet tudná kiemelni az egész projekt tekintetében?

38, Összességében hogyan ítéli meg a komplex telep-programot? Hozott-e javulást,

amennyiben igen, az tartósnak ígérkezhet-e?

108

Esetmenedzserek/Szociális munkások

1, Mi jut eszébe elsőre a komplex telep-program hallatán?

2, Ha 3 szóval jellemezni kellene a program helyi megvalósulását, milyen jelzőkkel

illetné?

3, Mik voltak a feladatai a projekt előkészítése, a végrehajtás során? A fenntartási

időszakban van e feladata? Mely kezdeményezésekben segédkezett?

4, Mennyire súlyos/visszafordíthatatlan Ön szerint a szegregátum(ok) helyzete? Ez

mennyire van hatással a város egészére? Vannak-e más leszakadással fenyegetett

településrészek?

5. Milyen eltérések mutatkoznak a telepek jellemzői között?

6, Milyen kitörési lehetőségei vannak egy telepen élő embernek? Ezeket mennyire

szolgálja Ön szerint a komplex telep-program?

7, Ön szerint a helyi cigányság szeretne-e integrálódni a többségi társadalomba?

8, Mennyire jellemző a telepek esetében az „uzsorázás”?

9, Milyen az Ön személyes viszonya a helyi cigánysággal, illetve a telepek lakóival?

Sikerült a bizalmukba férkőznie?

10, A településen vannak-e szegregált oktatási intézmények? Amennyiben igen, a

program bármelyik eleme kitér-e ennek orvoslására?

11, Az Ön véleménye szerint miért nem veszik igénybe a szegregátum lakói a

bölcsődei szolgáltatást?

12, Ön hogyan ítéli meg a kisebbségi képviselet munkáját, érdekvédelmi

tevékenységét? (általánosságban)

13, Mennyire voltak segítségre a komplex telep-program során? Betöltötték-e az

előírt, közvetítő, kommunikációs segítő funkciójukat?

14, Mely helyi civil szervezetek segítették a program megvalósulását? Milyen

módon tudtak bekapcsolódni, részt venni a projektben?

15, Mi a véleménye az önkormányzat hozzáállásáról? Vannak-e a felzárkóztatásra,

telepfelszámolásra irányuló lépések?

16, A közmunka-programban résztvevők számára átlagosan milyen időtartamban

tudnak munkát biztosítani? Mekkora a fluktuáció? Összességében Ön szerint hoz- e

enyhülést a telepiek problémáira?

17, Az Ön megítélése szerint rendelkezésre állt-e megfelelő számú szakember?

Volt-e köztük roma származású?

18, Akadtak-e önkéntesek a projekt során? Miben tudtak az Ön munkájában

segítségre lenni?

109

19, Mennyire képesek kezelni a szegregátumokban felmerülő problémákat

általánosságban a helyi szociális és egészségügyi intézmények?

20, Hogyan zajlott az előkészületi szakasz? A megszabott időintervallum

elegendőnek bizonyult-e? Mi okozta ebben fázisban a legnagyobb nehézséget?

21, Az előkészítő szakaszban megvalósuló környezetrendezés (Vöröskereszt) során

mennyire sikerült bevonni a telepieket? Fenntartják-e azóta a rendezett állapotot?

22, A szegregátumban történő igényfelmérés során sikerült eljutni a telep teljes

lakosságához?

23, A bevont személyek köre a telepek teljes lakosságának kb. 10%-a. Elegendő ez

a mennyiségű ember a szemléletváltáshoz, illetve annak fenntarthatóságához?

24, Milyen konkrét közösségépítő alprogramok, kezdeményezések valósultak meg,

hogyan zajlott a gyakorlatban?

25, A kifejezetten roma nőket célzó programelemnek mi volt a konkrét célja?

Mennyire keltette fel a célcsoport érdeklődését?

26, Milyen foglalkoztatási képzéseken vehettek részt a szegregátum lakói? Ezek

összhangban voltak a települési adottságokkal és a munkaerő-piaci igényekkel?

27, Milyen sikerességgel végezték el ezeket? A személyes kompetenciákat sikerült

felfejleszteni hozzá?

28, A célok között megfogalmazódott a gyerekek korrepetálása,

tehetséggondozásuk, a szabadidő hasznos eltöltése. Ezekre vonatkozóan milyen

konkrét elemek valósultak meg?

29, Mekkora volt a szolgáltatóház kihasználtsága? Milyen szolgáltatásokat

biztosítottak a végrehajtás során? Jelenleg zajlik-e ott bármilyen tevékenység?

30, A kártyás közüzemi szolgáltatási módszerről mi a véleménye? Használják-e

bárhol a telepeken?

31, Mi a véleménye a settlement típusú szociális munkáról? Mennyire bizonyult

hasznosnak? A fenntartási időszakban mennyire jellemző?

32, Végezetül melyik alprogramot/elemet tudná kiemelni az egész projekt

tekintetében?

33, Összességében hogyan ítéli meg a komplex telep-programot? Hozott-e javulást,

amennyiben igen, az tartósnak ígérkezhet-e?

110

Közreműködő partnerek (ORÖ, TKKI helyi vezetője)

1, Mi jut eszébe elsőre a komplex telep-program hallatán?

2, Ha 3 szóval jellemezni kellene a program helyi megvalósulását, milyen jelzőkkel

illetné?

3, Mi volt a feladatuk a komplex telep-program során? (előkészítés, végrehajtás és

fenntartás)

4, Mennyire súlyos/visszafordíthatatlan Ön szerint a szegregátum(ok) helyzete? Ez

mennyire van hatással a város egészére?

5, Vannak-e más leszakadással fenyegetett településrészek? A leszakadást milyen

eszközökkel lehetne megelőzni?

6, Milyen kitörési lehetőségei vannak egy telepen élő embernek? Ezeket mennyire

szolgálja Ön szerint a komplex telep-program?

7, Ön szerint a helyi cigányság szeretne-e integrálódni a többségi társadalomba?

8, A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetűek körében mekkora a cigányok

aránya?

9, A településen vannak-e szegregált oktatási intézmények? Amennyiben igen, Ön

szerint a program bármelyik eleme kitér-e ennek orvoslására?

10, Az Ön véleménye szerint miért nem veszik igénybe a szegregátum lakói a

bölcsődei szolgáltatást?

8, Mennyire jellemző a telepeken az „uzsorázás”?

9, Milyen az Ön személyes viszonya a helyi cigánysággal, illetve a telepek lakóival?

10, Milyen a városvezetéssel való viszonyuk és ez miben nyilvánul meg?

11, Mi a véleménye az önkormányzat hozzáállásáról? Vannak-e a felzárkóztatásra,

telepfelszámolásra irányuló lépések?

12, Összességében hogyan értékeli a projekt társszervezeteit? Mennyire tudtak jól

együttműködni? Megfelelő mértékben támogatták-e a program megvalósulását?

13, A programban résztvevő szakemberek tudás és mennyiség szempontjából

megfelelőek voltak-e? Volt-e köztük roma származású?

14, A közmunka-programban résztvevők számára átlagosan milyen időtartamban

tudnak munkát biztosítani? Mekkora a fluktuáció?

15, A munkakeresők számára kínált képzések mennyire igazodnak a munkaerő-piaci

igényekhez, a helyi adottságokhoz és az egyének kompetenciáihoz?

16, A települési intézmények szakmailag mennyire képesek kezelni a

szegregátumokban felmerülő problémákat? (szakmai felkészültség, megfelelő

létszám)

111

17, Mi a véleménye a settlement típusú szociális munkáról? Mennyire bizonyult

hasznosnak?

18, A kártyás közüzemi szolgáltatási módszerről mi a véleménye? Használják-e

bárhol a telepeken?

19, A bevont személyek köre a telepek teljes lakosságának kb. 10%-a. Elegendő ez

a mennyiségű ember a szemléletváltáshoz, illetve annak fenntarthatóságához?

20, Végezetül melyik alprogramot/elemet tudná kiemelni az egész projekt

tekintetében?

21, Összességében hogyan ítéli meg a komplex telep-programot? Hozott-e javulást,

amennyiben igen, az tartósnak ígérkezhet-e?

112

A komplex telep-program hatékonyságának vizsgálata Törökszentmiklós város esetében, a

telepi lakosság megkérdezése által

(I. Szegregátum)

0. Neme:

(1) nő

(2) férfi

1. Ön melyik korcsoportba tartozik?

(1) 18-29

(2) 30-39

(3) 40-49

(4) 50-59

(5) 60+

2. Mi az Ön családi állapota?

(1) hajadon, nőtlen

(2) élettársi kapcsolat

(3) házas

(4) elvált, özvegy

3. Gyermekei száma?

.............................................. Ebből kiskorú: ..............

4. Hányan élnek közös háztartásban Önt is beleszámítva?

..............................................

5. Milyen komfortfokozatú lakásban élnek? Van-e a házukban…

(1) villany ⃝

Kártyás villanyórát használ? (1) igen (2) nem

(2) vezetékes víz ⃝

(3) gáz ⃝

(4) Wc ⃝

(5) fürdőszoba ⃝

6. Mivel szoktak fűteni?

...........................................................................

7. Ön vallásosnak tartja magát?

(1) igen

(2) Igen, a magam módján

(3) nem tartom magam vallásosnak

8. Mi az Ön legmagasabb befejezett iskolai végzettsége?

(1) maximum 8 általános

...........................................................................

113

(2) szakiskola/szakmunkás

(3) érettségi

(4) felsőfok

(5) egyéb (OKJ, tanfolyam, stb.)

9. Dolgozik Ön jelenleg?

(1) Igen

(a) teljes állásban (ide tartozik az egyéni vállalkozó és feketemunka is)

(b) részmunkaidőben

(c) alkalmi munkát vállal (idénymunka)

(d) közfoglalkoztatott

(2) nem

(e) tanuló

(f) gyesen, gyed-en van

(g) háztartásbeli (gyes, gyed, stb. nélkül)

(h) aktív munkanélküli (álláskeresési járadék)

(i) tartós munkanélküli (22.800 Ft)

(j) tartós munkanélküli (járadék nélküli)

(k) rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék

(l) öregségi nyugdíj

(m) egyéb, inaktív

10. Ön elsősorban romának/cigánynak, vagy magyarnak tartja magát?

(1) inkább romának

(2) inkább magyarnak

(3) egyformán, romának és magyarnak

11. Mióta él itt a telepen?

..........................................................................

11a. Előtte hol élt? (Csak ha nem tősgyökeres telepi)

...........................................................................

11b. Miért döntött úgy, hogy ide költözik?

...........................................................................

12. Mennyire számíthat a szomszédjaira? Ismerik egymás problémáit?

………………………………………………………………………………..

13. Ha lenne rá lehetősége elköltözne a telepről?

(1) Igen

114

(2) Nem

12a. Miért?.........................................................

14. Szeretné-e hogy felnőttkorában gyermeke/unokája is itt lakjon?

(1) igen

(2) nem

13a. Miért? .........................................................

A komplex telep-program

15. Mi a három legnagyobb probléma a telepen? Ez mikor fog megoldódni? Kinek

kellene megoldania?

Mi a három

legnagyobb probléma

a telepen?

Mikor fog megoldódni

ez a probléma?

(1) ebben az évben

(2) öt éven belül

(3) valamikor (4) soha

Kinek kellene ezt

megoldania?

1.

2.

3.

115

16. A komplex telep-program során megvalósuló elemek közül melyikről hallott, vagy

melyikben vettek részt Ön háztartásából az alábbiak közül?

Megvalósult

programelemek

Nem

hallott

róla

Hallott

róla, de

nem vett

részt benne

Hallott róla és

részt is vett

benne

Hogyan

értékeli?

(csak a

részvevők,

1-5. pontig)

Kiskert-program*

Betegápoló képzés

7-8. osztályos képzés

Alapkompetencia

Asszonycsoport

Roma szépségszalon

Anya-csoport (csecsemőgondozás,

táplálkozás)

Egészségügyi szűrések (vércukor-és nyomás

mérések)

Adósság/konfliktuskezelő

tréning

Gyermek-foglalkozások (korrepetálás, tanulószoba,

leckeírás)

Tematikus napok (szüret,

húsvét, karácsony)

*(Amennyiben részt vett a kiskert-programban)

16a. Otthonában termeszt-e növényeket?

(1) igen

Ezeket értékesíti, vagy saját háztartásban használja fel?

...........................................................................

(2) nem

17. A program keretében vett-e részt képzésben?

(1) igen

Milyen képzés(ek) volt(ak) ez(ek)? Segítette Önt a munkavállalásban?

...........................................................................

(2) nem

116

18. Mire lenne szükség még egy hasonló program keretében?

..............................................................................................................................

19. A programban dolgozók (esetmenedzserek/szociális munkások), akik Önökkel

foglalkoztak, miben segítettek?

........................................................................................................................

20. Milyen gyakran jöttek Önökhöz? Ha szükség volt rájuk mindig megtalálták,

elérték Őket?

........................................................................................................................

21. Mennyire elégedett a következő intézményekkel (közigazgatás, oktatás,

egészségügy, szociális ellátórendszer)? 1-5 pontig értékelje!

Mennyire elégedett… (5)nagyon

(4)inkább

(3)is-is

(2)inkább nem

(1) egyáltalán nem

az önkormányzattal

a polgármesterrel

a közmunka-programmal

az óvodával/iskolával (oktatási intézmény)

a családsegítővel (szociális ellátórendszer)

a háziorvossal

a védőnővel

az egyházzal

22. Mennyire segíti a telepen élőket a városvezetés?

..............................................................................................................................

23. Mennyire segíti a telepen élőket a helyi roma önkormányzat?

..............................................................................................................................

24. Ön szerint szükség lenne a program folyatására? Lenne rá igényük?

117

.....................................................................................................................................

118

A komplex telep-program hatékonyságának vizsgálata Ózd város esetében, a telepi lakosság

megkérdezése által

(Velence-telep, Hétes)

1. Neme:

(3) nő

(4) férfi

2. Ön melyik korcsoportba tartozik?

(6) 18-29

(7) 30-39

(8) 40-49

(9) 50-59

(10) 60+

3. Mi az Ön családi állapota?

(5) hajadon, nőtlen

(6) élettársi kapcsolat

(7) házas

(8) elvált, özvegy

4. Gyermekei száma?

.............................................. Ebből kiskorú: ..............

5. Hányan élnek közös háztartásban Önt is beleszámítva?

..............................................

6. Milyen komfortfokozatú lakásban élnek? Van-e a házukban…

(6) villany ⃝

Kártyás villanyórát használ? (1) igen (2) nem

(7) vezetékes víz ⃝

(8) gáz ⃝

(9) Wc ⃝

(10) fürdőszoba ⃝

7. Mivel szoktak fűteni?

...........................................................................

8. Ön vallásosnak tartja magát?

(4) igen

(5) Igen, a magam módján

(6) nem tartom magam vallásosnak

119

9. Mi az Ön legmagasabb befejezett iskolai végzettsége?

(6) maximum 8 általános

...........................................................................

(7) szakiskola/szakmunkás

(8) érettségi

(9) felsőfok

(10) egyéb (OKJ, tanfolyam, stb.)

10. Dolgozik Ön jelenleg?

(3) Igen

(n) teljes állásban (ide tartozik az egyéni vállalkozó és feketemunka is)

(o) részmunkaidőben

(p) alkalmi munkát vállal (idénymunka)

(q) közfoglalkoztatott

(4) nem

(r) tanuló

(s) gyesen, gyed-en van

(t) háztartásbeli (gyes, gyed, stb. nélkül)

(u) aktív munkanélküli (álláskeresési járadék)

(v) tartós munkanélküli (22.800 Ft)

(w) tartós munkanélküli (járadék nélküli)

(x) rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék

(y) öregségi nyugdíj

(z) egyéb, inaktív

11. Ön elsősorban romának/cigánynak, vagy magyarnak tartja magát?

(4) inkább romának

(5) inkább magyarnak

(6) egyformán, romának és magyarnak

12. Mióta él itt a telepen?

..........................................................................

11a. Előtte hol élt? (Csak ha nem tősgyökeres telepi)

...........................................................................

11b. Miért döntött úgy, hogy ide költözik?

....................................................................

120

13. Mennyire számíthat a szomszédjaira? Ismerik egymás problémáit?

………………………………………………………………………………..

14. Ha lenne rá lehetősége elköltözne a telepről?

(3) Igen

(4) Nem

12a. Miért?.........................................................

15. Szeretné-e hogy felnőttkorában gyermeke/unokája is itt lakjon?

(3) igen

(4) nem

13a. Miért? ........................................................

A komplex telep-program

16. Mi a három legnagyobb probléma a telepen? Ez mikor fog megoldódni? Kinek

kellene megoldania?

Mi a három legnagyobb probléma a telepen?

Mikor fog megoldódni ez a probléma?

(1) ebben az évben (2) öt éven belül

(3) valamikor (4) soha

Kinek kellene ezt megoldania?

1.

2.

3.

121

16. A komplex telep-program során megvalósuló elemek közül melyikről hallott,

vagy melyikben vettek részt Ön háztartásából az alábbiak közül?

Megvalósult programelemek

Nem hallott

róla

Hallott róla, de nem vett részt benne

Hallott róla és részt is vett

benne

Hogyan értékeli? (csak a

részvevők, 1-5. pontig)

Kiskert-program*

Építőipari képzés (TKKI-nél betonozás,

segédmunka)

Asszonycsoport

Barkács foglalkozások

Anya-csoport (csecsemőgondozás,

táplálkozás)

Egészségügyi szűrések (vércukor-és nyomás

mérések)

Adósság/konfliktuskezelő tréning

Gyermek-foglalkozások (korrepetálás,

tanulószoba, leckeírás)

*(Amennyiben részt vett a kiskert-programban)

16a. Otthonában termeszt-e növényeket?

(3) igen

Ezeket értékesíti, vagy saját háztartásban használja fel?

...........................................................................

(4) nem

17. A program keretében vett-e részt képzésben?

(3) igen

Milyen képzés(ek) volt(ak) ez(ek)? Segítette Önt a munkavállalásban?

...........................................................................

(4) nem

122

18. Mire lenne szükség még egy hasonló program keretében?

..............................................................................................................................

19. A programban dolgozók (esetmenedzserek/szociális munkások), akik Önökkel

foglalkoztak, miben segítettek?

........................................................................................................................

20. Milyen gyakran jöttek Önökhöz? Ha szükség volt rájuk mindig megtalálták,

elérték Őket?

........................................................................................................................

21. Mennyire elégedett a következő intézményekkel (közigazgatás, oktatás,

egészségügy, szociális ellátórendszer)? 1-5 pontig értékelje!

Mennyire elégedett… (5)nagyon (4)inkább (3)is-is (2)inkább nem (1) egyáltalán nem

az önkormányzattal

a polgármesterrel

a közmunka-programmal

az óvodával/iskolával (oktatási intézmény)

a családsegítővel (szociális ellátórendszer)

a háziorvossal

a védőnővel

az egyházzal

22. Mennyire segíti a telepen élőket a városvezetés?

..............................................................................................................................

23. Mennyire segíti a telepen élőket a helyi roma önkormányzat?

..............................................................................................................................

24. Ön szerint szükség lenne a program folyatására? Lenne rá igényük?

.....................................................................................................................................