diÓszegi sÁmuel baptista szakgimnÁzium És...
TRANSCRIPT
A
DIÓSZEGI SÁMUEL BAPTISTA
SZAKGIMNÁZIUM ÉS
SZAKKÖZÉPISKOLA
SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ
TANULÓK FEJESZTŐ PROGRAMJA
A Pedagógiai Program 2. számú melléklete
2016.
A Sajátos Nevelési Igényű tanulókkal összefüggő pedagógiai tevékenység
A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és
szociális tulajdonság-együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának,
képezhetőségének az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. A tanulók között
fennálló – egyéni adottságokból és igényekből adódó – különbségeket iskolánk a helyi
pedagógiai program kialakításakor figyelembe vette.
A sajátos nevelési igény kifejezi:
- a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű
módosulását,
- az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét,
lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét.
A középiskolába bekerülő SNI tanulók döntő többsége már érvényes – esetleg lejárt
érvényességű – szakértői véleménnyel, gondozási számmal rendelkezik és ideális esetben
pedagógiai megsegítésben részesült. Ritka kivételként előfordulhat, hogy csak középiskolás
korban merül fel a tanulási zavar lehetősége (esetleg ezen az iskolaszinten válik a probléma a
továbbhaladást fenyegető tényezővé), ebben az esetben az illetékes Pedagógiai Szakszolgálat,
valamint a helyi Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság
közreműködésének segítségével ezek a tanulók is SNI státuszt szerezhetnek, a probléma
súlyosságától függően.
Iskolánk felvállalja az SNI diákok integrált oktatását, egyben kötelezettséget vállal a tanulók
képzett szakember segítségével történő fejlesztésére, fejlődésük nyomon követésére, a
felülvizsgálatok kérésére és azok határidejének pontos betartására, a szakértő véleményben
leírt és javasolt könnyítések, mentesítések biztosítására is. A tét nem kicsi: a tanulók nagy
többsége egy vagy akár több tantárgyból – állapotuktól függően – értékelés és minősítés alóli
mentességet kérhet, ami adott esetben a tanuló számára egyet jelenthet a középiskola
elvégezhetőségével.
Az SNI gyermekek integrálása az iskolára tehát mind hétköznapi, mind adminisztratív
értelemben véve többletterheket ró, továbbá a sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és
eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások
alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint
terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé.
A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása
Iskolánk felvállalja az SNI diákok integrált oktatását, egyben kötelezettséget vállal a tanulók
képzett szakember segítségével történő fejlesztésére, fejlődésük nyomon követésére, a
felülvizsgálatok kérésére és azok határidejének pontos betartására, a szakértő véleményben
leírt és javasolt könnyítések, mentesítések biztosítására is. A tét nem kicsi: a tanulók nagy
többsége egy vagy akár több tantárgyból – állapotuktól függően – értékelés és minősítés alóli
mentességet kérhet, ami adott esetben a tanuló számára egyet jelenthet a középiskola
elvégezhetőségével.
Az SNI gyermekek integrálása az iskolára tehát mind hétköznapi, mind adminisztratív
értelemben véve többletterheket ró, továbbá a sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és
eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások
alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint
terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé.
Helyzetelemzés
Iskolánk tudatosan vállalja az SNI tanulók integrált nevelését-oktatását, s fogadjuk az Alapító
okiratban meghatározott különleges bánásmódot igénylő gyermekeket: az enyhe értelmi és a
pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozási zavarral)
küzdő tanulókat.
Iskolánkban az utóbbi években állandóságot mutat azon tanulóknak a száma, akiknél az
olvasás, írás, helyesírás gyengeségében gyökerező súlyos tanulási nehézségek tapasztalhatók.
Az egyre nehezedő követelményekkel már nem tud megbirkózni sem a korábban speciális
fejlesztésre szorult, sem az eddig problémamentes tanulók egy része. A középiskolások
számára nincs, vagy alig van kidolgozott logopédiai terápia, ezért elsősorban marad tehát a
tanóra óra differenciált oktatás.
Tanulóink a tanórákon kívül a törvény által biztosított keretek között egyéni fejlesztési terv
alapján egyéni és kiscsoportos szervezeti formákban pedagógiai célú rehabilitációs és
fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. A tanulók képességeit folyamatosan értékeljük. A
sikeres nevelés-oktatás céljából aktív munkakapcsolatot tartunk a szakértői bizottságokkal, a
nevelési tanácsadóval. A tanulók részére biztosítjuk a számukra szükséges szolgáltatásokat.
Félévkor és tanév végén szöveges értékelést kap a szülő gyermeke fejlődéséről. A
szakemberek és az iskola tanárai esetmegbeszéléseken, problémamegoldó fórumokon
konzultálnak a tanulók képességeinek és személyiségének fejlesztéséről.
A SNI tanulóink rendszeresen járnak iskolába, részt vesznek a fejlesztő foglalkozásokon.
Örülnek eredményeiknek, a szülők többsége rendszeresen részt vesz a szülői értekezleteken és
a fogadó órákon.
Iskolánk rehabilitációs tevékenységének jellege:
- kompetencia alapú tanítás-tanulás,
- órai differenciált foglalkozás, kooperatív technikák alkalmazása,
- komplex képességfejlesztés,
- pedagógiai célú rehabilitációs fejlesztő foglalkozások egyéni fejlesztési terv szerint a
szakértői bizottság javaslata alapján.
A rehabilitációs tevékenységeket végző szakember pszichopedagógia szakos
gyógypedagógus, de van az intézményben pszichológus is.
A fejlesztő foglalkozásokat egy külön kialakított fejlesztő tanteremben tartják a szakemberek,
ahol megfelelő szakmai eszközpark áll rendelkezésre. A grafomotorikát, a különböző
részképességeket, a kommunikációs képességeket fejlesztő eszközök mellett számítógépes
fejlesztő programok segítik a tanulók sokoldalú fejlesztését.
Alapelvek
Alapelvünk a tanulók egyéni haladási üteméhez igazodó, önmagukhoz mért fejlődést értékelő,
sikerélményt biztosító, a reális életlehetőségeket folyamatosan szem előtt tartó nevelés és
oktatás megvalósítása.
A NAT alkalmazása az SNI tanulók iskolai nevelésében, oktatásában is alapdokumentumunk,
a benne meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok az SNI tanulók számára is érvényesek.
A habilitációs/rehabilitációs ellátás közös elvei:
- A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében, oktatásában intézményünk egész nevelési-
oktatási rendszerét átfogó, hosszú távú habilitációs, rehabilitációs célok és feladatok
határozzák meg, melyeket az intézmény pedagógiai programja tartalmaz.
- A habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan nevelőtestületi együttműködésben
kialakított és szervezett nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, mely az egyes
tanulók vagy tanulócsoportok igényeitől függő eljárások, időkeret, eszközök, módszerek,
terápiák alkalmazását teszi szükségessé.
A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös célja és feladatai:
- a meglévő ép funkciók erősítése és bevonása a hiányok pótlása érdekében,
- a hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása,
- a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása,
- a szükséges speciális eszközök elfogadtatása, használatuk megtanítása,
- az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos kompetenciák
kialakítása.
A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők:
- a sérülés típusa, súlyossága,
- a sérülés kialakulásának ideje,
- az SNI tanuló életkora, állapota, műtétei, képességei, készségei, kognitív funkciói,
meglévő ismeretei,
- a társadalmi integráció kívánalmai: egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, lehetőség
szerint önálló életvitel.
A rehabilitációs foglalkozások heti időkeretét az Nkt.-ban és a szakértői bizottság
szakvéleményében foglaltak szerint biztosítjuk.
A sajátos nevelési igényű tanulók heti egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs,
rehabilitációs tanórai foglalkozásainak számát a mellékelt táblázat alapján számítjuk ki az
intézményünkben járó tanulók függvényében. ( 2011. évi CXC. törvény 6. melléklete alapján)
A tanulók
finanszírozott heti
foglalkoztatási
időkerete1
A sajátos nevelési igényű tanulók heti egészségügyi és pedagógiai
célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásainak száma
2
EA értelmi
fogya-
tékos
EB
gyen-
génlátó
EC vak,
nagyot-
halló, mozgás-
és beszéd-
fogyaté-
kos
EE siket és
autista EF
egyéb
3
4 3 7 8 10 3
5 3 7 8 10 3
6 3 7 8 10 3
7 3 7 8 11 3
8 3 8 9 11 3
9 3 8 9 11 3
10 4 8 10 12 4
11 4 8 10 12 4
12 Nyelvi előkészítő és Híd-
évfolyamok
25 5 30 56 2 3 4 9 10 13 4
13 kilencedik évfolyam
30 5 35 57 2 2 3 4 9 10 13 4
14 tizedik évfolyam 31 5 36 57 2 2 3 4 9 11 14 4
15 tizenegyedik
évfolyam 30 5 35 58 2 2 3 5 11 12 15 5
16 tizenkettedik
évfolyam 30 5 35 58 2 2 3 5 11 12 15 5
Megjegyzés: Az alapító okiratban megjelölt fogyatékossági típusok és óraszámok vastagon
kiemelve.
A rehabilitációs foglalkozások diszlexia, diszortográfia, diszgráfia, diszkalkulia,
figyelemfejlesztést, magatartási korrekciót, komplex személyiségfejlesztést tartalmazhatnak.
A rehabilitációs foglalkozásokat kizárólag a kötelező tanórai foglalkozásokon túl lehet
szervezni.
A megvalósítás színterei
- délutáni időszak,
- tanulószoba,
- gyógypedagógiai foglalkozás egyéni terápiás terv alapján.
A rehabilitációs foglalkozások dokumentálása:
- szakértői vélemény (szakértői bizottság készíti),
- egyéni fejlesztési terv (gyógypedagógus készíti),
- rehabilitációs órarend (az igazgatóhelyettes készíti a gyógypedagógussal
együttműködve),
- egyéni fejlődési lap (gyógypedagógus készíti),
- egyéni értékelő lap (gyógypedagógus készíti).
A sajátos nevelési igényű tanulókat – a szakértői vélemény alapján – az igazgató felmentheti a
különböző feladatok végzése alól, az értékelés és minősítés alól, az ismeretek elsajátításához
hosszabb időintervallumot is engedélyezhet, segédeszközök használatát is támogathatja úgy a
számonkérő, mint az ismereteket elsajátító helyzetben.
Feladatok
A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását
elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő integrált oktatásuk.
Sikerkritériumnak az SNI tanulók beilleszkedését, a többi tanulóval való együtt haladását, az
eredményes kimeneti vizsgát tekintjük, melynek megvalósításához a következő feladatokat
határoztuk meg:
- Iskolánk pedagógusainak, és a szülői közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű
tanulók befogadására.
- Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs,
rehabilitációs szemlélet érvényesítése és a sérülésspecifikus módszertani eljárások
alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a
„sérülésspecifikusság” biztosításával alkalmazkodunk a sajátos nevelési igény típusához,
az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz.
- Nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenységek szervezése, amely
lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai, esetenként
egészségügyi eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális
eszközök alkalmazását.
- A tananyag-feldolgozásnál a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók
csoportjaira jellemző – módosulásainak figyelembevétele.
- Szükség esetén egyéni fejlesztési terv készítése, ennek alapján egyéni haladási ütem
biztosítása, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszerek, technikák
alkalmazása.
- A tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő
javaslatok beépítése, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói
teljesítmények elemzése alapján – szükség esetén – az eljárások megváltoztatása, az adott
szükséglethez igazodó módszerek alkalmazása.
- Együttműködés különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásainak,
javaslatainak beépítése a pedagógiai folyamatokba.
Az SNI fejlesztőprogram helyi tantervbe épülő kerettantervi elemei
A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési
feladatokat kell alapul venni. A nevelési-oktatási folyamatot a tanulók lehetőségeihez,
korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint kell
megszerveznünk:
a feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat kell megjelölni ott, ahol erre szükség
van,
igény szerint sajátos, a fogyatékossággal összeegyeztethető tartalmakat, követelményeket
kell kialakítani és teljesíttetni,
az iskola segítő megkülönböztetéssel, egyénileg is támogatja a tanulókat, elsősorban az
önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve; az egyes fogyatékkal élő tanulókkal összefüggő
feladatokról a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve és a
vizsgaszabályzatok adnak eligazítást.
A különböző kompetenciaterületekben megjelenő ismeretek, készségek, és ezek hátterében a
meghatározó képességek és attitűdök számos tanulási helyzetben és összefüggésben
alkalmazhatók különféle célok elérésére, különböző problémák és feladatok megoldására,
ezért több műveltségterülethez is köthetők. Több kompetencia egymásba fonódik, így részben
fedik egymást, továbbá az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik területhez
elengedhetetlen készségek formálódását, fejlődését. Hasonló egymásra építettség jellemzi a
képességek kibontakoztatására és a tanulás fejlesztésére irányuló célok és az egyes
műveltségterületek viszonyát. Számos olyan fejlesztési területet említhető, amely valamennyi
műveltségterületen a kialakítandó kompetencia részét képezi: ilyen például a kritikus
gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményez képesség, a problémamegoldás, az együttműködés,
a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése, a kapcsolati kultúra, a társas
tolerancia.
A kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek alapját alkotó
képességeket és attitűdöket értjük, amelyek birtokában egyrészt gyorsan alkalmazkodhatunk a
modern világ felgyorsult változásaihoz, másrészt a változások irányát és tartalmát cselekvően
befolyásolhatjuk. A tudásalapú társadalomban felértékelődik az egyén tanulási képessége,
mert az emberi cselekvőképesség az élethosszig tartó tanulás folyamatában formálódik.
A kompetenciaterület és a sérült tanuló
Hétköznapi szóhasználatban akkor mondjuk, hogy valaki valamiben „kompetens”, ha
valamilyen feladatra való alkalmasságáról beszélünk, képzettségének megfelelően vagy
beosztásához viszonyítottan. Pedagógiai szempontból a kompetencia meghatározott funkció
teljesítésére való alkalmasság. Az alkalmasság döntések, és kivitelezések által érvényesül. A
döntések feltétele a motiváltság, a kivitelezéseké pedig a képesség. Ennek értelmében a
kompetencia valamely funkciót szolgáló motívum- és képességrendszer, amelybe
beletartoznak a motívumok (szükségletek, vágyak, magatartási szokások, attitűdök, előítéletek
stb.), az érzelmek, és a képességek, valamint az ezekhez tartozó cselekvési szokások,
készségek és ismeretek. A kompetencia pszichológiailag meghatározott rendszer, amelyben a
képességek és készségek sajátos szisztémába szerveződnek. Viszonylag kevés elemből
nagyon változatos, sokféle kombináció jöhet létre. A tanítási-tanulási folyamatokban
kialakítható kompetenciák – kulcskompetenciák.
A középfokú nevelés-oktatás szakaszában 9-12. évfolyamon a cél elsősorban az ismeretek
megerősítése, szintetizálása, a tudáselemek rendszerbe illesztése, alkalmazása, a
pályaorientáció, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása. A tanulók eltérő
képességprofilja, iskolai életének különbözősége, egyéni fejleszthetőségi prognózisa esetén is
kiemelt cél, hogy a tanulók az integrált keretek között történő – nevelés, oktatás során
elsajátítsák azokat az ismereteket és készségeket, amelyek az önálló életvitelhez, a
munkaerőpiacra történő belépéshez, megmaradáshoz és az egész életen át tartó tanulás
megalapozásához elengedhetetlenül szükségesek.
Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasz a szakközépiskola szakképző évfolyamain
szakmai vizsgára történő felkészítést nyújtó képzés folyik. Az államilag elismert, az Országos
Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítésekre való felkészítés esetén a szakképzési
évfolyamok száma az OKJ-ban megjelölt képzési idő, illetve – a Nemzeti alaptantervben
biztosított lehetőség alapján – a sajátos nevelési igény típusához igazodó nyújtott képzési idő
szerint történhet. A szakképzési évfolyamokon is kiemelt szerepet kap a tanulók
adottságaihoz igazodó készség- és képességfejlesztés, a komplex személyiségfejlesztés.
A nevelés, oktatás, képzés célja:
a még meglévő tudásbeli és szociális hátrányok felszámolása,
a tanuláshoz, szakmatanuláshoz, munkába álláshoz szükséges motiváció megteremtése,
erősítése,
a szakmai vizsgára való felkészítés,
munkavégzésre való szocializálás, munkavállalói magatartás kialakítása, a tanulók
élettervezésének elősegítése, önálló életvezetés megalapozása.
A pszichés fejlődés zavarai miatt nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan
akadályozott tanulók (részképességzavar)
A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az
iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionális-szociális
képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni
sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést,
gyógypedagógiai segítséget igényelnek. Tanulási és viselkedési problémájuk specifikus
tanulási zavarok, azaz
- diszlexia,
- diszortográfia,
- diszkalkúlia,
- diszgráfia és diszpraxia, mint a motoros képességek fejlődési zavara, valamint ezek
maradványtüneteinek fennállása,
- a fentiek együttjárása miatt a kevert specifikus tanulási zavarok;
- hiperaktivitás és figyelemzavar; továbbá
- a szocio-adaptív folyamatok zavarai, az érzelmi kontroll, ön, vagy mások felé irányuló
agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségét mutató magatartásjellemzők, az
alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció
eltérő fejlődésében mutatkozik meg.
A normalitás övezetébe tartozó értelmi összteljesítményük mellett megjelenő teljesítmény- és
viselkedészavaraik a pszichikus képességek egyenetlen fejlődésének következtében alakulnak
ki, és gyakran mutatnak az idegrendszeri folyamatok diszharmonikus szerveződéséből eredő
együtt-járást. Minthogy gyakran élnek át kudarchelyzetet, az iskolai teljesítményelvárások
iránti közömbösség, elutasítás, illetve önértékelési zavarok, különböző jellegű beilleszkedési
problémák alakulhatnak ki. Ezek a sajátosságok az életkor előrehaladásával a társadalmi
beilleszkedés szempontjából fokozott veszélyeztetettséget idézhetnek elő.
A tanítás-tanulás folyamatában a részképességzavarok körébe elsősorban az alapvető
eszköztudás (olvasás, írás, számolás) elsajátításának és képességének deficitjeit, valamint az
általuk kiváltott következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex
tünetegyüttesét soroljuk. E fogyatékosság deficiál-diagnosztikai jellemzője, hogy a
részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás,
teljesítményszóródás mutatható ki a mozgás-koordináció és a beszéd szintje között.
Kiemelt célok, feladatok
- Kudarctűrő képesség növelése.
- A tanulási zavarok kialakulásáért felelős funkciók fejlesztése.
- A sajátos nevelési igényű tanulók túlterhelésének elkerülése a fejlesztő folyamatban.
- Tankötelezettségük teljesítését szakember segítségével végezzék.
- Önbizalom, önismeret, önértékelés fejlesztése, reális énkép kialakítása.
- Pontos diagnózis és fejlesztési szempontok, módszerek igénylése, vizsgálatok
elvégeztetése.
- A tanuló fejlettségének megfelelően egyéni továbbhaladás biztosítása.
- Testnevelés és sport műveltségi területen az első tanévben szenzoros integrációs
program és/vagy gyógyúszás alkalmazása.
- Önállóságra nevelés.
Kiemelt feladatok diszlexia, diszgráfia esetén:
- testséma megfelelő szintű tudatosítása,
- téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten,
- vizuomotoros koordináció gyakorlása,
- látás, hallás, mozgás koordinált működtetése,
- beszédfejlesztés, aktív szókincs bővítése, helyes ejtése,
- verbális figyelem és emlékezet, intenzív fejlesztése,
- hang–betű kapcsolat kialakítása; fonémahallás fejlesztése,
- makacs betűtévesztések kiküszöbölése (egymástól távol tanítjuk, sok mozgással,
hangoztatással, pl.: b-d-p, o-ó, u-ú, ü-ű, ö-ő),
- figyelem megosztása az olvasástechnika és a szöveg tartalma között,
- toldalékok körültekintő olvasása,
- olvasástechnika, tempó fejlesztése,
- olvasás-írás tanítása (esetleg újratanítása) hangoztató, elemző vagy diszlexia
prevenciós módszerrel,
- olvasás, írás készségének folyamatos gondozása az egész iskolai pályafutás alatt,
- idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel,
- segítő környezet folyamatosan álljon rendelkezésre,
- kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során,
- olvasásképtelenség esetén a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi
írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával.
A megvalósítás színterei: tanóra, fejlesztő, felzárkóztató foglalkozás, délutáni szabadidős
tevékenység.
Kiemelt feladatok diszkalkúlia esetén:
- testséma tudatosítása,
- téri relációk biztosítása,
- a relációk nyelvi megerősítése, a matematikai nyelv tudatosítása,
- számfogalmak erősítése, bővítése, a manipuláció előtérbe helyezése, képi vizuális
megerősítés,
- az érzékelés-észlelés, a figyelem az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd
összehangolt, intenzív fejlesztése,
- segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése (számológép, naptár stb.),
- az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megörökítése, sokoldalú
gyakorlásuk a már birtokolt számfogalmakkal építkező számkörökben,
- a matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása,
- gyógypedagógiai segítség speciális módszerekkel, egyéni sajátosságokhoz igazított
megjegyzést segítő technikák megtalálása, alkalmazása,
- szerialitás erősítése.
A megvalósítási színterei: matematika óra, rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozás,
felzárkóztató foglalkozások, szabadidő (képességfejlesztő játékok).
Kiemelt feladatok a részképességzavar és/vagy fogyatékosságok együttes, halmozott tüneteit
mutató tanulók esetén (hiperkinetikus zavarok):
A halmozott fejlődési zavar a beszéd / nyelv, a mozgás, a kognitív képességek eltérő és
egyenetlen fejlődését foglalja magába. Komoly akadálya az olvasás, írás, számolás
elsajátításának. Speciális fejlesztés, logopédiai- és pedagógiai ellátás szükséges.
A percepció minden területét fejleszteni kell:
- a vizuális, az akusztikus, a mozgásos észlelés folyamatait,
- a motoros képességeket,
- a beszéd és nyelvi készség állandóságát.
A különleges gondozás igényeit gyógypedagógus végzi:
- tanácsadás osztályfőnöknek, szaktanárnak, szülőnek.
- együttműködés a pszichológussal.
A megvalósítás színterei: tanóra, gyógypedagógiai foglalkozás egyéni terápiás terv alapján.
Enyhe fokban sérült tanulók, tanulásban akadályozott tanulók
Az értelmi fogyatékosok egyik csoportját képezik. Az enyhe fokban értelmi sérültek
személyiség-fejlődési zavara, akadályozottsága az idegrendszer enyhe, különféle eredetű,
öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze.
Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal megállapítható a kognitív funkciók lassúbb fejlődése. A
tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak azok a tanulók, akiket korábban a
Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság enyhén értelmi
fogyatékosnak minősített.
Az SNI fejlesztőprogram helyi tantervbe épülő kerettantervi elemei
A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési
feladatokat kell alapul venni. A nevelési-oktatási folyamatot a tanulók lehetőségeihez,
korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint kell
megszervezni:
- a feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat, tágabb kereteket kell megjelölni
ott, ahol erre szükség van,
- igény szerint sajátos, a fogyatékossággal összeegyeztethető tartalmakat,
követelményeket kell kialakítani és teljesíttetni,
- szükség esetén a tanuló számára legmegfelelőbb alternatív kommunikációs módszerek
és eszközök alkalmazásának beépítése a nevelés, oktatás folyamatába,
- az iskola segítő megkülönböztetéssel, egyénileg is támogatja a tanulókat, elsősorban
az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve; az egyes fogyatékkal élő tanulókkal összefüggő
feladatokról a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve és a
vizsgaszabályzatok adnak eligazítást.
A különböző kompetenciaterületekben megjelenő ismeretek, készségek, és ezek hátterében a
meghatározó képességek és attitűdök számos tanulási helyzetben és összefüggésben
alkalmazhatók különféle célok elérésére, különböző problémák és feladatok megoldására,
ezért több műveltségterülethez is köthetők. Több kompetencia egymásba fonódik, így részben
fedik egymást, továbbá az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik területhez
elengedhetetlen készségek formálódását, fejlődését. Hasonló egymásra építettség jellemzi a
képességek kibontakoztatására és a tanulás fejlesztésére irányuló célok és az egyes
műveltségterületek viszonyát. Számos olyan fejlesztési területet említhető, amely valamennyi
műveltségterületen a kialakítandó kompetencia részét képezi: ilyen például a kritikus
gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményező képesség, a problémamegoldás, az
együttműködés, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése, a kapcsolati
kultúra, a társas tolerancia.
A kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek alapját alkotó
képességeket és attitűdöket értjük, amelyek birtokában egyrészt gyorsan alkalmazkodhatunk a
modern világ felgyorsult változásaihoz, másrészt a változások irányát és tartalmát cselekvően
befolyásolhatjuk. A tudásalapú társadalomban felértékelődik az egyén tanulási képessége,
mert az emberi cselekvő képesség az élethosszig tartó tanulás folyamatában formálódik.
A kompetenciaterület és a sérült tanuló
Hétköznapi szóhasználatban akkor mondjuk, hogy valaki valamiben „kompetens”, ha
valamilyen feladatra való alkalmasságáról beszélünk, képzettségének megfelelően vagy
beosztásához viszonyítottan. Pedagógiai szempontból a kompetencia meghatározott funkció
teljesítésére való alkalmasság. Az alkalmasság döntések, és kivitelezések által érvényesül. A
döntések feltétele a motiváltság, a kivitelezéseké pedig a képesség. Ennek értelmében a
kompetencia valamely funkciót szolgáló motívum- és képességrendszer, amelybe
beletartoznak a motívumok (szükségletek, vágyak, magatartási szokások, attitűdök,
előítéletek), az érzelmek, és a képességek, valamint az ezekhez tartozó cselekvési szokások,
készségek és ismeretek. A kompetencia pszichológiailag meghatározott rendszer, amelyben a
képességek és készségek sajátos szisztémába szerveződnek. Viszonylag kevés elemből
nagyon változatos, sokféle kombináció jöhet létre.
Műveltségi területek és a sajátos nevelési igényű tanulókra megfogalmazott
kompetenciák
Magyar nyelv és irodalom
Az anyanyelvi kommunikáció kulcskompetencia. Magában foglalja a fogalmak, gondolatok,
érzések, tények, vélemények kifejezését és értelmezését, megszerzését és közvetítését szóban
és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és írásban), valamint a
helyes, öntudatos és alkotó nyelvhasználatot az oktatásban és képzésben, a társadalmi és
kulturális tevékenységek során, a családi és a társas életben, a munkában és a szabadidős
tevékenységekben, a társas valóság formálásában.
Idegen nyelvi kommunikáció
Az idegen nyelvi kommunikáció – az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan – az alapvető
nyelvi készségekre épül: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése,
kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböző tevékenységi formákban. Ilyen a hallott
és olvasott szöveg értése, a szövegalkotás és az interakció szóban és írásban. Ezek a
tevékenységek az élet különböző területein – oktatás és képzés, munka, családi és társas élet,
szabadidős tevékenységek – az egyén szükségleteinek megfelelően folynak. Az idegen nyelvi
kommunikáció olyan képességekre és készségekre is támaszkodik, mint a közvetítés az
anyanyelv és az idegen nyelv között, valamint más kultúrák megértése. A nyelvhasználó
tudásszintje változhat a különböző nyelvek, nyelvi tevékenységek (hallott szöveg értése,
beszédkészség, olvasott szöveg értése, íráskészség), valamint az idegen nyelvet használó
társadalmi-kulturális háttere, igényei és érdeklődése szerint.
Matematikai kompetencia
A matematikai kompetencia kialakításához elengedhetetlen az olyan meghatározó
bázisképességek fejlesztése, mint a matematikai gondolkodás, az elvonatkoztatás és a logikus
következtetés. E kompetencia összetevőit alkotják azok a készségek is, amelyekre
támaszkodva a mindennapi problémák megoldása során a matematikai ismereteket és
módszereket alkalmazzunk. A matematikai kompetencia kialakulásában, hasonlóan más
területekhez, az ismeretek és a készség szintű tevékenységek egyaránt fontos szerepet töltenek
be
Természettudományos és technikai kompetencia
A természettudományos kompetencia az ismereteknek és készségeknek azt a rendszerét jelöli,
amelynek megfelelő szintje lehetővé teszi, hogy megfelelő ismeretek és módszerek
felhasználásával leírjuk és magyarázzuk a természet jelenségeit és folyamatait, bizonyos
feltételek mellett előre jelezve azok várható kimenetelét is. Segít abban, hogy megismerjük,
illetve megértsük természetes és mesterséges környezetünket, és ennek megfelelően
irányítsuk cselekedeteinket. A technikai kompetencia ennek a tudásnak az alkotó alkalmazása
az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében. A természettudományos és technikai
kompetencia magában foglalja a fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon is
összhangban álló társadalom feltételeinek ismeretét, és az annak formálásáért viselt egyéni és
közösségi felelősség elfogadását.
Digitális kompetencia
A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (továbbiakban:
IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és
etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a
következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése (azonosítása),
visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; digitális tartalomalkotás
és -megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül.
Szociális és állampolgári kompetencia
A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és
állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés
feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan
formáját, amelynek révén az ember hatékony, és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb
társadalmi és szakmai életben, továbbá – ha szükséges – képes a konfliktusok megoldására.
Az állampolgári kompetencia lehetővé teszi, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról
és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben.
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
A kezdeményező képesség és a vállalkozói kompetencia segíti az embert, hogy igyekezzék
megismerni tágabb környezetét, és ismeretei birtokában képes legyen a kínálkozó lehetőségek
megragadására. Ez tudást, kreativitást, újításra való törekvést és kockázatvállalást jelent,
valamint azt, hogy az egyén céljai érdekében terveket készít és valósít meg. Alapját képezi
azoknak a speciális ismereteknek, készségeknek és magatartásformáknak, amelyekre a
mindennapi életben, a társadalomban és a munkahelyen szükség van.
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség
Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejező készség magában foglalja az esztétikai
megismerést, illetve az elképzelések, képzetek, élmények és érzések kreatív kifejezésének
elismerését, befogadását mind a hagyományos művészetek nyelvén, mind a média
segítségével, különösen az irodalomban, a zenében, a táncban, a drámában, a bábjátékban, a
vizuális művészetekben, a tárgyak, épületek, terek kultúrájában, a modern művészeti
kifejezőeszközök, a fotó és a mozgókép segítségével.
A hatékony, önálló tanulás
A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni, saját tanulását
megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve a hatékony gazdálkodást az idővel
és az információval. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez
egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését
és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes és
élettapasztalataira építve tudását, a képességek együttesére támaszkodó készségeit a
legkülönbözőbb helyzetekben alkalmazza: tanulási és képzési folyamataiban, otthon, valamint
a munkában egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.
Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység
A beilleszkedési zavar, a magatartási rendellenesség nemcsak azoknál a tanulóknál figyelhető
meg, akiknek gyenge a tanulmányi eredményük. Sok jó tanulónál is előfordul az
idegrendszeri labilitás, a depresszió, a teljes zárkózottság, esetleg az ellenkezője: az agresszió,
a túlzott önbecsülés stb. Ezek a zavarok más életmódbeli problémákkal is jelentkezhetnek.
Minden esetben elvárás a pedagógussal, különösképpen az osztályfőnökkel szemben:
nevelje a közösséget a másság, a különbözőség tolerálására,
a tanuló problémáit értesse meg a szaktanárokkal,
a szülővel kiemelten foglalkozzon, figyelmesen és tapintatosan viselkedjen,
szükség esetén forduljon szakemberhez a tanuló ügyében, kérjen segítséget az
iskolaorvostól,
kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának eredményességét,
gondoskodjon a tanuló megfelelő pályaválasztásáról,
szükség esetén a tanuló iskolai magatartásáról, teljesítményéről adjon írásbeli
véleményt.
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása
Tanulóink igen vegyes érdeklődéssel és felkészültséggel érkeznek hozzánk. Az osztályok
létszáma általában magas, amely megnehezíti a szaktanárok munkáját. A túlkoros, a tanórai
munkához általános iskolában hozzá nem szoktatott tanítványokat még a minimális
ismeretanyagra is nehéz megtanítani. A helyes tanulási módszerek kialakításával, a változatos
szemléltetőeszközök alkalmazásával lehet eredményeket elérni még azoknál az osztályoknál
is, ahol a tanulók nagy része nem tudja, hogy miért is az adott szakmát választotta.
Iskolánkban a hároméves, duális, szakmai vizsgával záruló szakképzésben a kompetenciák
erősítésével igyekszünk felébreszteni, erősíteni tudásvágyukat, tanulási sikerélményeiken
keresztül pedig továbbtanulásra motiváljuk diákjainkat.
Nevelési munkánkban fokozott figyelmet kell szentelnünk ezeknek a tanulóknak. A
problémák feltárása és kezelése osztályfőnöki és szaktanári feladat, amelyhez az
osztályközösség és a szülők is segítséget nyújthatnak.
Feladatok:
A tanulási kudarc valódi okainak feltárása (lelki problémák, tanár-diák közötti
nézeteltérés, rossz tanulási technika stb.), majd adekvát megoldások keresése.
A tanuláshoz való pozitív viszony kialakítása: az akaraterő fejlesztése, kitartásra nevelés.
Az önálló ismeretszerzés képességének fokozatos kialakítása.
Az egészséges önbizalom kialakítása.
A megvalósítás módjai, lehetőségei:
A tanulás-módszertani kultúra fejlesztése: hatékony tanulási stratégiák, módszerek
kialakítása osztályfőnöki órán. A fokozatosság elvének betartásával egyre magasabb
célok kitűzése.
Osztályközösségen belül tanulópárok, tanulócsoportok kialakítása.
Személyre szabott feladatokkal segíteni a tanulók felzárkóztatását.
Kiscsoportos gyakorlás, felkészítés délutáni foglalkozásokon szaktanár vezetésével, akár
évfolyamszinten is. Felzárkóztató foglalkozásra – szükség esetén – évfolyamszinten heti
1 órát biztosít az iskola a szükséges tantárgyakból.
A tanuláshoz szükséges pszichikai képességek fejlesztésével, a rendszeres tanórai és tanórán
kívüli foglalkozások korrekciós tevékenységének eredményeként tanítványaink alkalmassá
válnak az iskolai tanulásra, az előrehaladásra.