„Nem kell kitalálni, csak éltetni kell!”Beszélgetés Ferenczi Enikővel farsangról, maszkurákról, hagyományokról

Vízkereszttől húshagyókeddig szabad a mulatság, szórakozás. Ez a farsang. Régen ilyenkor kevesebb volt a munka falun, így a leányok, legények összegyűlhettek énekelni, táncolni. A farsangi időszak leghangosabb része a farsangfarka, pontosabban a nagyböjtöt megelőző

farsangvasárnap és húshagyókedd. Régen Ditróban farsangfarkán szinte megállás nélkül mulatság volt. Nincs ez ma sem másként, ugyanis a hagyományőrző csoport és lelkes önkéntesei által mai napig él ez a hagyomány Ditróban. Ferenczi Enikőt, a hagyományőrző csoport vezető-jét kértük meg, segítsen betekintést nyerni a hagyományba, és aki esetleg lemaradt róla, láthassa, hallhassa milyen mulatság volt a faluban.

A hagyományőrző csoportnak igen sűrű programja volt eb-ben az időszakban. Kérlek, számolj be az elmúlt hetek esemé-nyeiről. Hol voltatok farsangolni? Milyen rendezvényeket sike-rült megvalósítani a farsang alatt?

Igen, elég mozgalmas a cso-port élete, főleg a farsangi idő-szak körül, a helyi farsangon kívül a megyei farsangbucsúzta-tón, Kászonaltízen vettünk részt, ahol átvettük a stafétát, ugyanis 2016-ban Ditró lesz a házigaz-da. Az idén egy-két farsangi fel-vonulásról le kellett mondani az idő rövidsége miatt, de első alkalommal szerveztünk hagyo-mányőrző estet, ami sok időt és energiát igényelt, mert 5 éves-től 82 évesig minden korosztály együtt lépett színpadra, közel hetvenen a kétórás műsor alatt.

Mondanál pár szót, kérlek, a más településeken való farsangolásról? Hová szoktatok járni?

Az utóbbi években minden testvértelepülésen megfordultunk, ez nagyon jó hatással van a testvértelepülések közti kapcsolat fenntartására, valamint személyes baráti kapcsolatok alakul-nak ki. Oda-vissza meghívásra veszünk részt ezeken a farsangi felvonulásokon, mi is viszonozzuk: az év bármelyik rendezvé-nyére visszahívjuk őket, nemcsak farsangkor. Emellett például Remetére is szinte minden évben járunk, csak ez idén kimaradt.

Láttuk, hogy szép számban voltak jelen felvonulók, masz-kurák. Hányan és kik szerepeltek idén a felvonulásokon?

Évről évre nagyobb az érdeklődés a fiatalok és a régen farsan-goló személyek részéről egyaránt. Nagyrészt azok a személyek voltak idén is, akik már 2011 óta aktívan részt vállalnak a farsangi felvonulásokon, viszont cserélőd-nek is az emberek. Az idén 45 beöltözött farsangoló volt, emel-lett a dalcsoport is szerepet vállalt a felvonulásokon. A beöltözöttek létszáma változik, főként annak

függvényében, hogy épp iskola- és munkanap vagy hétvége van.Kik a szereplői a felvonulásnak? Ki mit jelképez, kinek mi a

feladata? A felvonulás szereplői elsőként a basa, ő vezeti az egész fel-

vonulást, majd jönnek a törökök. Ők a török elnyomás idejére emlé-keztető népi szokásból eredő szereplők. A ku-tyafogó is része a felvo-nulásnak, amely a régi királyi udvarokban szol-gáló, a kóbor kutyák be-fogását végző foglalkozás volt. A mennyasszony és vőlegény a házasságra való buzdítás jelképe is, a halál az elmúlást jel-képezi, és az idők során a nép képzelete alap-ján bővitették ki a sze-

replők körét orvossal, ördögökkel, cipőpucolóval, kecs-kével, babásasszonnyal és egyéb álcázott alakokkal.

Hogyan zajlik a felvonulás? A felvonulás menete előre megbeszélt sorrendben történik,

mindenki tudja mi a szerepe, hol a helye. Az indulás helyszíné-nek kiválasztásánál a szabad mozgási teret, valamint az elmúlt évek során a lakosság érdeklődését vesszük figyelembe. A fel-vonulás alatt a nézelődők szórakoztatása a cél. Minden hagyo-mánynak története van, mint a farsangnak, s ezáltal a felvo-nulásnak is. Ez a történet a régi időkre vezethető vissza, a falu megvédésekor alakult ki, a török elnyomás idején.

Folytatás a 7. oldalon.

2

A NAGYHÉT LITURGIÁJA

VIRÁGVASÁRNAP. A nagyhét Krisztus szenvedésének vasár-

napjával kezdődik, amikor arra emléke-zünk, hogy Jézus fölment Jeruzsálembe, hogy szenvedjen és meghaljon értünk. Ezt az ünnepet virágvasárnapnak is ne-vezzük, mert Jézus Jeruzsálembe való bevonulásakor a nép ünnepélyesen ki-rályként fogadta, annak ellenére, hogy ő szamárcsikón ült, ami jelezte, hogy ő szenvedni és nem uralkodni fog a szent városban. Ez viszont nem akadályozta meg a jeruzsálemieket, hogy ruháikat lába alá terítsék, pálmákkal és hozsannát kiáltozva királyként üdvözöljék. Ezért nevezzük az ünnepet virágvasárnapnak is. A mi tájainkon a barka a tavasz első vi-rága, ezért a körmenetre barkát viszünk, amit a liturgia kezdetén megszentelünk, s a körmenetre magunkkal viszünk. Ezen a napon elénekeljük a passiót (Jé-zus szenvedéstörténetét) is. Virágvasár-napon az ünnepi liturgia, barkaszen-telés, körmenet és szentmise 11 órakor kezdődik a Jézus Szíve templomban.

NAGYKEDD. Jézus szenvedését a keresztút jeleníti meg, melyet a nagyböjt péntekjein végez az egyház. A nagyböjt utolsó péntekje a nagypéntek, amikor sajátos liturgiát végzünk (alább olvas-hatjuk), ezért Ditróban a nagyheti ke-resztutat nagykedden végezzük, már az ötödik éve, a fiatalokkal, szabadtéri fáklyás keresztút formájában. Idén eb-ben a keresztútban az erdélyi autonó-miáért imádkozunk. A keresztút a Jé-zus Szíve templomból indul 19 órakor.

NAGYCSÜTÖRTÖK. Ezen a napon kezdődik a szent három nap (Triduum pasquale), mely nagyszombaton a hús-véti vigíliamise kezdetéig tart, amikor a liturgia megváltásunk legfontosabb eseményeire fókuszál. Nagycsütörtö-kön 2 szentmisét mutat be az egyház. Délelőtt a gyulafehérvári székesegyház-ban olajszentelési szentmise lesz, ahol a főpásztor évente újraszenteli a szent olajakat és a chrismát, amelyeket a kü-lönféle szentségek kiszolgáltatásakor használunk. Ebben a szentmisében a jelenlévő papság megújítja papi ígére-teit. A plébániatemplomokban ezen a napon csak este végzünk szentmisét,

éspedig az Eucharistia, vagyis az Oltá-riszentség alapításának emlékére. Ezen a szentmisén emlékezni szoktunk az Eucharisztia alapítása mellett a papság alapítására, és Krisztus legfőbb paran-csára, a szeretetparancsra is, amit a lábmosás szertartásával szoktunk meg-jeleníteni. A szentmise után oltárfosztás van, ami arra emlékeztet, hogy Jézust nagycsütörtökön este elfogták és elvitték tanítványai közül. Erre figyelmeztetnek az elnémult harangok is, húsvét éjjelé-ig. Ditróban a szentmise este 8 órakor kezdődik az utolsó vacsora tiszteletére.

NAGYPÉNTEK. Nagypénteken Jé-zus kereszthalálára emlékezik az egy-ház. Mivel a szentmise jórészt Jézus kereszthalálának az emlékezete, az egy-ház ezen a napon nem mutat be szent-misét, csakúgy, mint nagyszombaton. Ezen a napon Jézus miséje áll a liturgia középpontjában, melyet ő a kereszten mutatott be. A nagypénteki liturgiának három része van: igeliturgia, melynek keretében elénekeljük a megfelelő evan-géliumból a passiót; kereszthódolat és áldozás. Napközben szentségimádást szoktunk tartani. Ditróban a nagy-pénteki liturgia du. 3 órakor kezdődik.

NAGYSZOMBAT. Ezen a napon arra emlékezik a liturgia, hogy Jézus a sírban van. Nincs semmilyen liturgia, csak egyéni szentségimádás és virrasz-tás a szent sírnál. Ditróban de. 10 órakor vizet szentelünk. Több helyen vissza-vezették a lamentációt is. Az esti feltá-madási szentmise – melynek keretében tűzszentelés, húsvéti örömének, igeli-turgia, keresztségi fogadalom megújí-tása, eucharisztialiturgia és feltámadási szertartás is van, melyet gyertyás körme-net zár be – már a húsvéthoz tartozik, s húsvét vigíliájának hívunk. A húsvét vi-gíliája Ditróban este 8 órakor kezdődik.

HÚSVÉTVASÁRNAP a Sarlós Bol-dogasszony kápolnában és a nagytemp-lomban is reggel 6 órakor eledelszentelés, 9 órakor határkerülés, 11 órakor és este 7 órakor lesznek a szentmisék. A határke-rülés végett húsvét napján ½ 9 órakor a kis templomban nincsen szentmise.

Kegyelemteljes húsvétot kívánunk!Baróti László-Sándor plébános

Iskolai rövidhírek

A Puskás Tivadar Szakképző Líceum végzős diákjai január 19. – február

3. között Lisszabonban, Portugáliában vettek részt környezetvédelmi szakmai gyakorlaton az Erasmus+ program kere-tein belül. A diákok ezzel nagyszerű lehe-tőséghez jutottak, hogy világot lássanak, ugyanakkor akár a hazai problémákra is tanulhattak megoldási stratégiákat.

2015. február 14-én az iskola megszer-vezte az V. Téli találkozót, mely tulajdon-képpen egy változatos iskolák közötti ve-télkedő téli sportok, ügyességi feladatok, helytörténet területén. Az eredmények:

I. Balás Jenő Általános Iskola, Csutakfalva

II. Fráter György Általános Iskola, Remete

III. Puskás Tivadar Szakképző Líceum, Ditró

IV. Bethlen Gábor Általános Iskola, Szárhegy

V. Siklódy Lőrinc Általános Iskola, Ditró

Február végén Pál Béla, az iskola egykori tanára tiszteletére szervez-tek emlékversenyt, aki a kommunis-ta rendszerrel szemben az „igazság, a szabadság és a magyarság szószó-lója volt”; február 27-én pedig a Ma-turandust, azaz nagykorúsítást is megtartották a végzős hallgatóknak.

Ezek mellett mindkét iskola diákjainak változatos farsangi programokban lehe-tett része, illetve a Kányádi Sándor felolva-sómaratonba is bekapcsolódtak. (szerk.)

A cserkészet világnapja

Jó munkát!

2015. február 22-én a csapatunk szervezésében megrendezésre ke-

rült a cserkészet megalapítójának, Robert Baden Powellnek (cserkészeknek Bi-Pi) és feleségének, Olave-nek közös születés-napja alkalmából tartott rendezvényünk.

A napot közös szentmisével kezd-tük a nagytemplomban. Ezután a Gál Ferenc sportcsarnokba vezetett utunk. Először közös tanulásban, majd kü-lönböző játékokban volt részünk.

Folytatás a 3. oldalon

3

A cserkészet világnapjaFolytatás

A csapat őrsvezetői és rovercserkészei előadásokkal készültek Bi-Pi életének különböző szakaszaiból, a

résztvevő kiscserkészek, cserkészek, illetve újoncok pedig forgó-színpadszerűen hallgatták végig azokat. Az első állomáson Bi-Pi gyerekkoráról, a másodikon a katonai pályafutásáról, míg a harmadik pontnál cserkészéletéről tanulhattak a gyerekek. Ezt követően egy kincskeresős játék vette kezdetét, a cserkészek kisebb csoportokba rendeződve különböző „próbákat” kellett kiálljanak. Ilyen volt például egy Bi-Pi-vel kapcsolatos tesztlap kitöltése, egy nyolcsoros vers megírása, elrejtett cserkészbábuk megtalálása vagy a szókirakó is.

A program „hivatalos” részének lejártával egy fergeteges métamérkőzésre került sor, ahol kicsik, nagyok egyaránt ön-feledtül szórakozhattak. A rendezvény végéről természetesen nem maradhatott el a jól megérdemelt cukorka- és teaosz-togatás sem, hiszen mindenki megdolgozott a jutalomért.

Ez úton is köszönjük, hogy rendezvényünk lefolytatá-sához rendelkezésünkre bocsátották a sportcsarnokot, mely tökéletes teret biztosított programjaink számára!

Légy résen!Leopold Krisztina

Cserkészfarsang

Természetesen idén sem maradt el a már hagyománnyá vált cserkészfarsang, amit február 15-én tartottunk meg.

A cserkészek életében ez egy olyan nap, amikor mindenki füg-getlenül attól, hogy mekkora, jelmezbe bújva jól érzi magát. Ezen a napon idén is a kultúrotthon báltermében éreztük jól magunkat. Közel 45 cserkész bújt jelmezbe, és mondott érde-kesebbnél érdekesebb bemutatkozót. A bemutatkozókat és jelmezeket természetesen zsűri is értékelte. A zsűrit Balázs Brigitta csapatvezető-helyettes, György Hajnal volt csapatpa-rancsnok, Benedek Gabriella volt cserkészvezető (mindketten a Lovag Takó János Egyesület tagjai) és Mezei Emőke őrsvezető alkotta. A zsűri különdíjakat is osztott ki a következő kategó-riákban: legjobb bemutatkozás, legmodernebb / leghagyomá-nyosabb / legkreatívabb / legeredetibb / legviccesebb jelmez. Természetesen részvételi oklevélben mindenki részesült. Amíg a zsűri kitöltötte az okleveleket, nem maradhatott el a fánke-vés és a teaivás sem. Idén az is újdonság volt, hogy a fánkot a cserkészek sütötték, Bajkó Erzsike néni irányítása alatt, a kul-túrotthon konyháján. A jelmezek között volt minden, például boszorkány, tündér, cica, cigány lány, ördög és még nagyon sok érdekes jelmez. A bemutatkozást Cibere vajda és Koncz király bonyolították le, akiket két őrsvezető (Kovács Péter és Szőcs Szilveszter) alakított. Mindezek után Danguly Ervin és társa ta-nítottak táncot, és egy szép gyergyói népdalt is megtanultunk tőlük a táncház során. Ezt ezúton is köszönjük nekik, és remél-jük, jövőben is számíthatunk rájuk. A farsangot természetesen mi is bábuégetéssel zártuk, ami nemcsak a farsang végét, ha-nem a tél végét is jelképezi. Hálásak vagyunk a bálterem és a konyha használatáért a kultúrotthon munkaközösségének, va-lamint az anyagi támogatásért a Lg. Takó János Egyesületnek.

Hompoth Gabriella

Udvarhely-körzeti téli túra Újfaluban, ditróiakkal

Jó munkát!

Csapatunkban régi hagyomány, hogy január-február környékén megszervezzük jól bevált téli túránkat, ami

persze idén sem maradt el. Ebben az évben azonban az a kivé-teles lehetőség kínálkozott számunkra, hogy sajátunk mellett Udvarhely-körzet téli táborában is részt vehettünk, melynek idén az újfalusi Márton Áron cserkészcsapat volt a házigazdája.

Február 6-án, pénteken este érkezett 15 fős küldöttségünk az újfalusi iskolába, mely a hétvége során szállásunkként szol-gált. Rövid időn belül kényelmesen berendezkedtünk egy üres osztályteremben, és összeismerkedtünk hálótársainkkal, akik a nemrég újjáalakult segesvári cserkészcsapatot képviselték.

A hétvége folyamán összesen 10 cserkészcsapat 131 cserkésze vett részt változatos programokon, Bíró Ferenc (Pötyi) irányítá-sa alatt. A programok magukba foglaltak többek között egy tíz kilométeres túrát a Bitó vára-tetőre, ahonnan gyönyörű látvány nyílt a környező falvakra. Az ősmagyar viselettel, illetve fegyve-rekkel is megismerkedtünk, a bátrabbak íjászatban is kipróbál-hatták magukat. A táncházban a Katrózsa népi zenekar húzta a talpalávalót, és a délután végére bizony csurgott rólunk a veríték.

Esténként fonóba mentünk, ahol minden csapat bemu-tatta falujának jellegzetes szokásait, énekeit. Izgalmas volt nézni, ahogyan megelevenednek szemünk előtt a hagyomá-nyok, gyakran humoros formában, és belepillanthattunk a népi udvarlási szokásokba is.

Mégis, a legnagyobb értéke az együtt töltött időnek az új is-meretségek, barátságok kialakulása volt. Nagyobb cserkészeinktalálkozhattak barátaikkal akikkel az őrsvezetőképzőben

ismerkedtek meg, de ha valakinek pénteken még nem volt isme-rőse, vasárnap biztos volt, akitől búcsúzkodjon. A vezetők között is ugyanez a szívélyes, baráti viszony áll fenn, és melegen fogad-tak minket, ditróiakat is. Bevallom, néha irigykedve néztük, mi-lyen összecsiszoltan, olajozottan működik a szomszéd körzet-ben a cserkészélet, reméljük egyszer a Gyergyói-medencében is hasonlóan sok és aktívan együttműködő csapat lesz majd jelen.

Köszönjük az együtt töltött időt házigazdáink-nak és az udvarhelyi cserkészeknek, remekül érez-tük magunkat, és alig várjuk, hogy újra találkozzunk!

Légy résen!Hompoth Szilárd

4

Tízéves a ditrói mazsorettcsoport

Előző lapszámunkban megjelent a ditrói kézilabda elbűvölő és

büszkeséggel eltöltő története, most egy újabb visszatekintésre kerül sor a számomra egyik legkönnyedebb, leg-elegánsabb táncról, amelynek évekig tagja is lehettem, ez pedig a mazsorett.

A mazsorett egy olyan műfaj, amely a zenés tánchoz áll közelebb, leginkább parádékon vagy kulturá-lis események keretében látható. A koreográfiák botos, pomponos vagy zászlós show kategóriába tartoznak.

Ditróban a mazsorett immár tízéves múltra tekint vissza. A tulajdonképpeni ötletgazda György Hajnal tanárnő, az alapítás és kivitelezés az ő nevéhez fűző-

dik. Elmondása szerint 12-13 évvel ezelőtt a Szent György Napok keretén belül fellépő mazsorett-csoportok keltették fel az érdeklődését, és a Ma-gyarországon elsajátított alapforgatások után 2005 áprilisában tizenhat lel-kes lánnyal megalakult az első mazsorett csoport.

Ez a kis c s o p o r t már az az évi falu-napokon fel lépett és felvo-nult. Ezu-tán foko-z a t o s a n bővült a c s o p o r t

pomponosokkal és botosokkal egyaránt. A 10 év alatt számos fellépést tudhat-

nak a mazsorettek maguk mögött, töb-bek között: iskolabálok, falunapok, jóté-konysági rendezvények, Lovas Napok, március 15-ei műsor, Mikulás, szépség-verseny, kupák, illetve számos fellépéssel színesítették a magyarországi telepü-lések rendezvényeit, a mazsorett-ta-lálkozókat, a szüreti felvonulásokat is.

Összességében százon is felül van azon fiatalok száma, akik az idők folyamán elsajátították a botforgatás rejtelmeit.

Az első széria tagjaitól megtudhat-juk azt is, hogy állandó fejlődés övezte a csoportot az egybotos koreográfiá-kat felváltó kétbotosokon keresztül, a

magyarországi rendezvényekről elsa-játított éjszakai fények ötletéig, ami itthon csak még több fellépést vont maga után. Ezen kívül megemlíten-dő pozitívum a csapatmunka, az egy-másra való figyelés, a kreativitás ki-bontakoztatása úgy a koreográfiák, mint a ruhatervezések szintjén is.

A folyamatos utánpótlásnak köszön-hetően jelenleg negyven lányból álló aktív társaság van, amely három cso-portra oszlik három csoportvezetővel Szabó Bernadett, Siklódi Beáta és Fe-renczi Zsuzsanna személyében, akik rengeteget segítik Hajni néni munkáját.

Fontos megemlíteni, hogy jelenleg minden lánynak saját botja van, min-den csoport legalább két-három rend ruhával, és a nagyok két rend csizmá-val is büszkélkedhetnek, amelyek be-szerzéséhez a szülők és a Polgármes-teri Hivatal segítette hozzá a csapatot.

A jövőbeli tervekről beszélve György Hajnal egy tízéves évforduló megün-neplését, magasabb szintű versenye-ket, további színvonalas rendezvé-nyeken való szerepléseket említett, és mindemellett egy stafétaátadást is a megfelelő időben, ami által nem kerül veszélybe a fokozatosan úju-ló és fejlődő mazsorettcsoport sorsa.

Végezetül csak dicsérni és csodál-ni lehet úgy az alapítást, mint ezt a tíz évnyi munkát, és megköszönni min-den egyes lánynak a részvételt, akik hozzájárultak a csoport fennmaradá-sához, és színesítették a fellépéseket.

Kiss Mónika

Tíz éve volt: ditrói lányok az országos dobogó legfelső fokán

Gál Ferenc a ditrói kézilabdasport elindítója idén ün-nepli 90. születésnapját. Amint azt a januári számunk-

ban említettük, ez alkalomból a hírlap Lendület rovatában ké-zilabda-sorozatot indítunk. A januári áttekintő cikkünk után következik tehát egy korszak rövid története, amely országos bajnokság megnyeréséhez vezetett.

Pont tíz éve annak, hogy a Siklódy Lőrinc Általános Isko-la lány kézilabdásai elhódították a 2005-ös kiírás országos kupáját. Az út a csúcsra jutáshoz nem volt zökkenőmentes. A csapatépítés nehézkesen indult, de a rengeteg következe-

tes munka hatására rohamos fejlődést mutattak a lányok, és rendre begyűjtöttek minden győzelmet.

„Egy kézilabda-csapatnál elengedhetetlen az edző szerepe. Hiszen nemcsak a sportágra való sikeres felkészülésért fele-lős, hanem azért is, hogy egy olyan érzelmi kötődést alakítson ki minden versenyzőjében a sportág és egymás iránt, melynek segítségével majd egyszerűbb lesz leküzdeni a megméretteté-sek után óhatatlanul előforduló vereségek és sikertelenségek keltette motiválatlanságot” – vélekedett Csíki Tímea, a csapat egyik játékosa az edzők szerepéről. Folytatás a 6. oldalon.

5

Kaufland update vs. permakultúra„Az M-es tojás drágább volt a Sparban, mint az L-es a vásár-

csarnokban.”„Ha a profi műanyagot és mosogatószert is gyárt... huh,

nem akarom tudni, hogy miből készült ez a profis tejföl.”„Ha fogyókúrázni akarok, akkor mindig a bevásárlóközpont leg-

olcsóbb élelmiszereiből vásárolok, hisz már amikor rájuk pillantok, elmegy az étvágyam. Elneveztem Kaufland update-nek.”

„ – Ebbe a tojásrántottába almát tettél? – Nem pap-rikát! – Pedig alma íze volt.”

„Láttam egy dokfilmet, amiben egy csir-kecombot pár másodperc alatt felfúj-tak háromszorosára... Félelmetes volt. ”

Hát igen.. Egyetemi éveim alatt sokszor találkoztam ilyen és ehhez hasonló megjegyzésekkel. De lega-lább már tudom, hogy a tojások mé-reteit a ruhaméretek szabványai sze-rint jelölik. Én mindig szerencsésnek éreztem magam buszmegállóban várakoz-va vagy a városon át cipekedve, hogy a cso-magom tele van finomabbnál finomabb bio-, szi-gorúan ellenőrzött élelmiszerekkel és XL-es tojásokkal.

Tény, hogy borzasztó energia a több milliós városokban a minőségi, házi élelmiszerek beszerzése (ha nincsen falusi is-merős/kapcsolat). Hisz fel kell kutatni ezeket a termékeket a közeli kisboltokban, majd utána meg is kell őket tudni vásá-rolni, hisz a házias, kézműves termékek többe kerülnek (ok-kal). Így sajnos a bioélelmiszerek fogyasztása a nagyvárosban úri murinak számít, szűk réteg engedheti meg magának.

Nemrég Budapesten találkoztam Lazányi Orsolya projekt-menedzserrel, aki épp egy Cargonomia nevezetű projekten dolgozott, és nagy lelkesedéssel mesélt róla. Nagyon izgalmas-nak találtam, hisz nem is gondoltam volna, hogy a nagyvárosi létben már mennyire hangsúlyos szerepet kap a falusi házias termékek iránti igény. Ez a projekt összefogja a biogazdaságo-kat Budapest környékén (pékségeket és zöldségtermesztőket), és a termékeiket beszállítják teherbiciklin Budapest kerületei-be, egészen a megrendelőig. Természetbarát, gyors és átlátha-tó. Ugyanolyan hálózatként működik, mint maga az élővilág: a Cargonomia összekapcsolja a szereplőket plusz energiafel-

használás nélkül, ami minden szereplőnek hasznára válik.De a legérdekesebb, hogy ezek a Budapest környéki gazda-

ságok 100%-os biotermékeket produkálnak, vagyis vegysze-rezés és egyéb gépek segítsége nélkül. Ezek a permakulturá-lis gazdaságok. Hogy mi? Erre a kifejezésre én is felkaptam a fejem. Azt hittem, hogy ez a kifejezés valami nagyon mo-

dern és bonyolult felépítésű gazdaságot takar. De nem, a legegyszerűbb módszert használja: azt

próbálja utánozni, ahogyan egy ökológiai fo-lyamat működik. Felhasználva a gazdál-

kodás valamennyi elemét (növényeket, állatokat, építményeket, domborzatot, táj és vízrajzi adottságokat) egy önfenn-tartó rendszert hoz létre. Tehát ezekben a gazdaságokban azért nem használnak

vegyszert, mert olyan állatokat tartanak szabadon, amelyek eltüntetik a káros bo-

garakat a növényekről. A „hulladék” erőfor-rásokat (trágyát, esővizet stb.) visszaforgatja

a rendszerbe, és minimalizálja a szennyeződést.Ezek a gazdaságok nem sokban különböznek déd-

szüleinkétől, akik nem használtak vegyszert, a természe-tet megfigyelve termesztették növényeiket, nevelték ál-lataikat, csak ők nem adtak neki ilyen fura megnevezést, hisz teljesen természetes volt még számukra ez a módszer.

A permakulturális mozgalom 1980-ben indult kísérleti projektként Ausztráliából, de mára már világmozgalommá vált. Nem vagyok dietetikus, de úgy gondolom, hogy nem a génkezeltebbnél génkezeltebb élelmiszerek fogyasztá-sa a hosszú élet titka, így a jövőben nem fog növekedni az ilyen termékek iránti igény. A jelenlegi fogyasztói társadal-munk teljesen biztosan nem tartható fenn hosszú távon, így az ilyen biogazdaságoké a jövő. Így akár profitálhatunk is abból, hogy hozzánk még közel áll az ősi permakultúra.

Ha valakinek olvasni támadt kedve ebben a témá-ban, akkor magyar szakirodalomból Baji Béla Permakul-túra és az önálló biogazdálkodás című könyvét ajánlom, de online tanfolyamot is lehet végezni az alábbi link alatt: http://www.biokiskert.hu/online-tanfolyam

Köllő Ildikó

Magok kerestetnek!

Magbörze. Az a magbörze, ahol új ismeretségek, új öt-

letek és új lehetőségek születnek. Ahol a nagymamák feledésbe merülő magjai találnak új gazdákra. Az a retek, amit gyerekkorunkban ettünk. Az a ropogós, piros retek. Megfeledkezünk a pénzről, és a csere-bere rendszer lép működésbe. Cserélünk és berélünk gyergyói hagy-

mákat, jó székely pityókákat s kövér fuszulykamagokat. Őrizzük meg az őshonos tájfajtákat, meséljünk tapasz-talatainkról, és tegyünk lépéseket egy összetartóbb közösség, – most merek na-gyokat álmodni – meg egy jobb világ ér-dekében! Hogy az unokáink is ismerjék az egészséges, finom ízeket. Ennek érde-kében szeretnénk cserélni való magokat gyűjteni a rendezvényre. Aki évről-évre megmenti kertjéből a magokat, és tud-ná támogatni a magbörze alapkészle-

tét, legyen szíves, adjon nekünk egy-két marék vetőmagot. Kérjük, jelezze tá-mogatási szándékát március végéig a gyergyoimagborze@gmail.com e-ma-il címen, vagy a 0754334419-es tele-fonszámon. Nem csak mi köszönjük, hanem a következő generációk is!

6

Tíz éve volt: ditrói lányok az országos dobogó legfelső fokánfolytatás

Kezdetben a csapatot Czimbalmos-Kozma Árpád tanár úr edzette, majd az általa elkezdett munkát Sipos Lóránd

és Bardócz Erzsébet sportszakos tanárok folytatták. Egy idő-szakban Bajkó Ildikó tanárnő vette át a csapatot. Ennek függ-vényében is mondhatjuk, hogy jó kezekben voltak a lányok.

„A rendszeres edzések önmagukban semmit nem érnek a hétvégi, idegenben játszott barátságos mérkőzések nélkül. A legfontosabb dolog benne lenni egy aktív minőségi körforgás-ban, amelyben egy állandó kihívás a győzelem megszerzése. Ezt a győzelmet legtöbb esetben nehéz megszerezni, de a vidé-ki iskolák külön versenyeztetése nagyobb esélyt adott a sikerél-mény elérésében” – vélekedett a csapat egyik edzője, Bardócz Erzsébet sporttanárnő.

Egy bajnokcsapat nem egy év alatt épül. A csapatépítés több-éves ciklikus folyamat, új játékosok beépítése a csapat magjába. Számolni kell a távozó játékosokkal, és kinevelni új tehetsége-ket. Ezt a folyamatosságot több éven keresztül fenntartva le-hetséges kialakítani egy acélos csapatot. Ezt az elvet Ditróban már sok-sok éve alkalmazzák, így érhetett be a 2005-ös lányge-neráció is, amely az év végi tökéletes hajrának köszönhetően az országos dobogó legfelső fokára állhatott veretlen teljesítmény-nyel.

Azt is érdemes megjegyeznünk, hogy Sipos Lóránd tanár úr, a csapat aktuális edzője nem tudta elkísérni a lányokat az országos döntőre, mivel ugyanebben az évben a fiú csapat is országos bajnokságon vett részt Aradon. A lányok Czimbal-mos-Kozma Árpád tanár úr és Bardócz Erzsébet tanárnő kí-séretében utazhattak Sloboziára. A lányok aranyérme mellé a fiúk kitűnő eredménnyel bronzérmesek lettek, így egy tökéle-tes szezonról beszélhetünk.

Az út hosszúnak és nehéznek bizonyult a bajnokság befeje-zéséhez. Az első jelentős akadály a megyei bajnokságon gördült a csapat elé, ahol a továbbjutás érdekében le kellett győzniük Zetelaka lány csapatát. „A legszebb pillanat a megyei bajnoksá-gon volt, Székelyudvarhelyen – emlékszik vissza Köllő Borbála – amikor az örök rivális Zetelakát hajszál híján egyetlen góllal (9:8) sikerült fölülmúlni, és így jutottunk el egészen az országos döntőig.” A zónai megmérettetést Ludason rendezték. A csa-pat megérkezésekor (2005. április 2-án) jelentették be, hogy II. János Pál pápa halála miatt a kiírt mérkőzések nem kerülnek aznap megrendezésre. Így a csapat másnap vághatott bele a megmérettetésekbe, a szomszédos megyei legjobbakkal. A fá-radság nem volt akadály, az összes ellenfél legyőzésével helyet béreltek maguknak a sloboziai országos bajnokságra. A végső megmérettetésen csoportelsőként végzett a csapat, és a döntő-ben Neamţ megye legjobb vidéki csapatával küzdhettek meg. A döntő első félideje döntetlenre (15-15) végződött, de egy maga-biztos második félidővel a lányok győzelmet arattak (23-16), és ezzel elhódították az ország legjobb vidéki lánycsapata címet. A mérkőzések után a csapatok állva tapsolták a ditrói lányokat.

„Szerintem a csapat mozgatórugója mindig is az aktuális edző volt. De aki alapjában véve a sportot megszerettette ve-

lünk, az alapokat lefektette, akinek kulcsszerepe volt abban, hogy az országosig eljutottunk, az Czimbalmos tanár úr volt. Vele megtanultunk küzdeni, nyerni akarni, csapatban játsza-ni. Valljuk be, nélküle nem sikerült volna, sőt egyáltalán nem is lett volna a csapat az a csapat, aki később országos bajnoksá-got nyert. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az ő egyéni munkája volt ez, mert például Sipos tanár úr volt az, aki olyan szinten összerázott minket, hogy egymás mozdulatából tud-tuk, szavak nélkül, hogy merre helyezkedjünk a pályán, kinek mi lesz a következő lépése. Persze akkor már évek óta együtt játszottunk, ismertük egymást, és edzőink segítségével „fel-nőttünk” a feladathoz, de az biztos és evidens, hogy az ő segít-ségük nélkül sosem jutunk el arra a szintre, hogy országos baj-nokságot nyerjünk.”- fejtette ki kérdésünkre Balázs Brigitta.

„Sipos tanár úr egy igazán jó edzőnk volt. Sokat köszönhe-tünk neki. Nagyon össze bírta kapni a csapatot. Technikailag sokat fejlődtünk az ő keze alatt. És Czimbalmos tanár urat, őt egyszerűen imádtuk! Nem tudom már pontosan, hogy me-lyikük volt akkor az edzőnk, de egyik meccsen már majdnem vesztésre álltunk, nem voltunk formában, otthagyott bennün-ket! Összekaptuk magunkat, hisz soha nem akartunk csalódást okozni, és mire visszajött, nyerésre álltunk! Ebből kifolyólag azt gondolom, hogy azért mi is elég jó kis csapat voltunk! Talán a sikerünk is ennek köszönhető! Amikor kellett, összefogtunk és megmutattuk” – foglalja össze a siker titkát Farkas (Köllő) Tímea. A sikernek tehát több komponense van: a nyerni aka-rás, az, hogy ne okozzanak csalódást, az összetartás, a munka, és a jó edzők. Györgydeák Edit így foglalja össze gondolatait a tíz évvel ezelőtti sikerek kapcsán: „Én úgy gondolom, hogy Czimbalmos tanár úr által voltunk mi egy csapat, akit nagyon tiszteltünk, szívesen jártunk edzésre. Sok mindent köszön-hetünk, köszönhetek neki. Sipos tanár úr is megtett mindent annak érdekében, hogy aztán megnyerjük azt a bizonyos baj-nokságot, ahol Zsóka néni és Czimbalmos tanár úr volt velünk. Néha kaptunk hideget-meleget, de pont így volt a jó, hogy egy belevaló csapattá kovácsolódjunk.”

A negatív emlékek is fel-fel bukkannak, amikor a volt játé-kosok arról beszélnek, milyen nagyon ellenük szurkoltak az országos bajnokságon, vagy a megyei és zónai bajnokságok balesetei, sérülései kerülnek szóba. „Hihetetlen boldogság egy ilyen úton végigmenve sikerekkel hazatérni. Én nagyon sze-rettem azt a korszakot, a csapatomat, az edzőinket, és hálás vagyok nekik mindezért, hogy ezt az élményt megélhettük, küzdhettünk, és eljutottunk az országosra. Életem legszebb él-ményét köszönhetem, köszönhetjük nekik.”

Csapatnévsor:Balázs Brigitta, Budai Edit (k), Csibi Hajnal (k), Csibi Réka, Csíki Tímea,

Gál Csilla, Györgydeák Edit,Köllő Borbála,Köllő Ildikó,Farkas (Köllő) Tímea (csk).

Szőcs Hunor

7

Kányádi Sándor felolvasómaraton

„A vers az, amit mondani kell” – üzente Kányádi Sándor a felol-vasáson résztvevőknek.

A Községi Könyvtár immár harmadik alkalommal kapcsolódott be 2015. február 17-én az országhatárokat átívelő felolvasómaratonba. Idén is örömmel kapcsolódtak be a helyi iskolák, a Siklódy Lőrinc Ál-talános Iskola, a Csiby Andor Általános Iskola, a Puskás Tivadar Szak-képző Líceum. Orotván is lelkes olvasók lapozták Kányádi köteteit.

A könyvtárba felnőtt olvasók is betértek egy-egy kedvenc Kányá-di-vers felolvasásáért. Mindenki névre szóló könyvjelzőt kapott ez alkalommal is. Közel 380-an hallgattunk a költő üzenetére, hogy:

„vannak vidékek gyönyörűtájak ahol a keserű

számban édessé ízesülvannak vidékek legbelül”

Úgy vélem, ez a nap sem volt hiába. Átéltük a közös ol-vasás örömét, mely az összetartozás élményét nyújtja. Kö-szönöm a résztvevő tanítóknak, tanároknak, diákoknak és könyvtárlátogatóknak, hogy ismét együtt élhettük át ezt az él-ményt, hogy mennyi szépséget rejt magában egy-egy verssor.

Köllő Enikő

Hazajáró

2014. február 24-én könyvtá-runk meghívására közön-

ségtalálkozóra látogattak a Duna Tv Magyar Örökség díjas honis-mereti magazinműsorának alko-tói, a Hazajáró két vándora, Ke-nyeres Oszkár és Jakab Sándor.

Szoros időbeosztásuk mi-att délelőtti találkozást tudtak elvállalni, ők sem remélték, hogy zsúfolásig telik a könyv-tár a szokatlan időpont ellenére.

Vetítéssel egybekötött élmény-beszámolót tartottak, velük ba-rangolhattunk csodás helyeken, történelmi és kulturális öröksé-geink elevenedtek meg a vász-

non, betekinthettünk magyarok lakta régiók mindennapjaiba.

A Hazajáró hétről hétre ba-kancsot húz, és elindul, hogy keresztül-kasul bebarangolja a Kárpát-medence varázslatos tá-jait, és megismertesse hazánk természeti- és kulturális értékeit, történelmi emlékeit. A Kárpátok fenséges gerinceitől, várromo-kon, patinás városokon át meg-annyi magyar emlék kíséri a Ha-zajáró soha véget nem érő útját.

A sírós-nevetős találkozás nagy élmény volt minden részt-vevőnek.

Köllő Enikő

„Nem kell kitalálni, csak éltetni kell!” folytatás

Fontosnak tar-tod, hogy fiatalo-kat vonjatok be, és fiatalok is ve-gyenek részt az eseményeiteken, például a farsan-goláson?

Igen, fontos, de nem csak fiatalok bevonása a fő cél, hanem megtalálni azokat az embere-ket, akik szeretik és akiknek fontos, hogy azt, amit őse-inktől örököltünk, továbbvigyük, azo-kat az embereket, akik valamit tenni

akarnak a közösségért.Hogyan fogalmaznád

meg, miért fontos, hogy megtartsuk ezt a hagyo-mányunkat?

Azért fontos megtar-tani ezt a hagyományt, mert a ditrói farsango-lást már őseink létre-hozták. Gyakorlatilag nem kell kitalálni ahhoz, hogy farsangolhassunk, hanem csak éltetni kell. És mert Ditró az egyet-

len a környéki települések közül ilyen régi hagyománnyal.Hogyan látod ennek a hagyománynak a jövőjét?

A jövőben is lesz, aki őrizze ezt a szép hagyományt?Mindenképp van jővője, a fiatalok részéről is pozi-

tív a hozzáállás, úgy gondolom. Egy eléggé összeforrt csoport alakult ki, akik szeretik ezeket a dolgokat. Mert ahhoz, hogy a fiatalok a farsangi szokásokat fenn tud-ják tartani, az kell, hogy szeressék, amit csinálnak. És ez látszik is a csoport tagjain. Csak azok csatlakoznak hozzánk, akik jól érzik magukat ebben a közösségben, és nem feltétlen csak másokat szórakoztatnak, hanem ők is kikapcsolódnak. Ezért hiszem, hogy a jövőben is akad majd mindig valaki, aki őrizze ezt a hagyományt.

Köszönöm a válaszokat, sok sikert kívánok to-vábbra is, hogy a jövő számára is megmaradjanak ezek a felbecsülhetetlen értékek, a hagyományaink!

Balázs Brigitta

Nők napja – innen és túl

A nők napja annyira beivódott éves rutinunkba, hogy nőként szinte tartjuk a kezünket a virágért, férfiként pedig rohanunk a virág-

boltba, legrosszabb esetben azért, hogy baj ne legyen belőle. Az ünnep ér-telmére azonban ritkán kérdezünk rá. Ezt kísérelte meg a szerkesztőség egy férfi és egy női tagja, személyes történeteken, nézőponton keresztül

Lehel: Első nők napjához köthető emlékem egészen korai, körülbelül három-négy éves ko-romból származik. Felfigyeltem arra a jelenségre, hogy édesanyám, nagymamáim és még az akkor csak kétéves kishúgom is virágot kap családom idősebb férfitagjai-tól. Rövidesen megfogalmazódtak bennem bizonyos kérdések a tör-téntekkel kapcsolatban, és mivel a kisgyermekkori egocentrizmus átléphetetlen lépcsőfoka a korai fejlődésnek, nagyon hamar visz-sza is tükröződött ez az egyikben: Mikor van a fiúk napja, én mikor kapok ajándékot? A kérdésre ter-mészetesen nagy hahota volt a válasz. A későbbiekben én is ki-vettem a részem a köszöntésből.

Zsófi: A nők napja mindig ide-gesített, sosem tudtam, mit csináljak azzal a virággal, amit protokollból kezembe nyomtak az iskolában, aztán egész nap hurcolhattam magammal. Nem láttam értelmét, hi-szen nem tud annyira személyes lenni mint egy születés-napi köszöntő, de olyan általános sem, hogy valamit vál-toztasson a férfidominanciára épülő társadalmon. Mert felmerül a klasszikus kérdés: miért van a nőknek csak egy napja, mint a veszélyeztetett állatoknak, AIDS-betegeknek stb. Azért, mert vannak megoldandó problémák, s ezeket nem lehet egy szál virággal elintézni: a nőket nehezen isme-rik el vezető pozíciókban, Székelyföldön ráadásul a házimun-

ka és a gyereknevelés még mindig nagy részben rájuk hárul, s a mondás szerint az asszony még mindig csak „verve jó”.

Lehel: A fentiek fényében a március 8-ai virág nem lehet egy üres gesztus, sokkal inkább szimbolizál valamit. Számomra ez az együttérzés és hála szimbóluma. Az együttérzés szimbó-luma, mert tisztában vagyunk vele, hogy a nőknek sok szem-pontból még most is nehezebb dolguk van a férfiaknál, nem

is beszélve az olyan államokról, ahol a nemek egyenjogúsága gyakorlatilag még mindig gyer-mekcipőben jár. A hála szimbó-luma azért, mert ezzel a gesz-tussal fejezzük ki egy anyának, hogy gondosan és szeretettel nevelt; feleségnek, barátnő-nek, hogy együtt tervezhetjük jövőnket; egy nagymamának, hogy játszott velünk és akkor is engedett édességet enni, amikor már rég meghaladtuk a megengedett mennyiséget; egy lánytestvérnek, hogy osz-tozhattunk gyermekkori élmé-nyeinkben, vagy akár egy közeli ismerősnek, mert ismerhetjük.

Zsófi: Nyilván a hála jelét nem szabad a nőknek visszautasítani, és a hozzánk közel álló személyen leverni a társadalom hiányosságait. Viszont min-den férfi figyelhet rá, hogy egy évben egyszer csapjon a saját vagy a más szájára, ha nőket érintő előítélet hangzik el. A nők buták (főleg a szőkék)? Rosszul vezetnek autót, céget, bármit? Csak a konyhába valók? Rosszak matekból, viszont jó a kom-munikációs készségük? Az a jó nekik, ha engedelmeskednek a férfinak? Lehet, de egyáltalán nem biztos. Szóval talán az a leg-egyszerűbb, ha megismerjük egymás személyes, igazi jellemét.

Köllő Zsófia és Mezei Lehel

Ifjúsági fórum volt Ditróban

Igen, tényleg volt, 2015. február 21-én, és a fórum témája a közeljövőben

felépülő ifjúsági szabadidős park és tematikus sétány volt.

Puskás Elemér polgár-mester úr igen látványos bemutatóval készült az ér-deklődőknek: virtuálisan végigsétálhattunk a parkon, megnézhettük, milyen lesz a patak és környéke, láthat-tuk a sétány megállóit, majd megnézhettük azt a területet, ahová az ifjúsági szabadidős

park fog kerülni. Majd a bemutatót kö-vetően, miután minden kérdésünkre

választ kaptunk, gyors ötletbörzét tar-tottunk, hogy elkészítsük javaslatainkat arra vonatkozóan, mi legyen majd eb-ben a parkban, és leírtuk ötleteinket a tematikus sétány kialakítása kapcsán is.

A fórumon nyolcan vettünk részt, és utólag még két fiatal küldött javaslatokat az ifjúsági park kapcsán. Mindannyió-toknak köszönjük a segítséget, az ötlet-csomagunkat sikeresen továbbítottuk!

Balázs Brigitta, DIF