A tanári munka sikerességének vizsgálata a pedagógiai attitűdök,

a tanár-diák viszony és az iskolai élmények összefüggésrendszerében

doktori (PhD) disszertáció és annak rejtett dimenziói, érdekességei

Készítette: Fűzi Beatrix

A KUTATÁS BEMUTATÁSA

A kutatás koncepciójának alakulása, időbeli ütemezése

2004Kérdőív és

kipróbálása

2005Interjú és

kipróbálása

2006Szakirodalmi

meta-elemzés

2006-07KUTATÁSI

KONCEPCIÓ,ESZKÖZÖK,

EREDMÉNYEK(Tanári kérdőív, interjú 31 tanárTanulói kérdőív

375 diák)

2007-09Tantárgy

-fejlesztés

2009-10Kipróbálás I.

Beválás-vizsgálat I.

2010-11Kipróbálás II.

Beválás-vizsgálat II.

2010-11Ismételt kutatás

1/20

Kutatási koncepció és hipotézisek

Indikátorok:Kedveltség

EredményességJó közérzet

Pedagógiai attitűdök

Diákokkal kapcsolatos attitűdök Élmények és reflexiók

2/20

Kutatási eszközök

Kedveltség

EredményességOsztályzatok és változásuk

Tanórai aktivitásTantárgyi attitűd és változása

Flow

KözérzetKiteljesedés

JövőképElégedettség

Ideálhoz való közelségFlow

Pedagógiai attitűdökTanórára való felkészülés

Módszerhasználat

Diákokkal kapcsolatos attitűdök

HasonlóságNyitottság

Inspirálódás

Élmények és reflexiókÉlmények típusa

Gondolkodás – cselekvésIdőbeli jellemzők

A reflexió tartalmaFlow

Tanulói kérdőív

Tanári kérdőívAttitűdskálákRangsorolás Flow-kérdőív

MetaforákQ-rendezés

Nyíltvégű kérd.

Tanári interjú

Óramegfigyelés

Indikátorok Befolyásoló tényezők

SAJÁTOS KUTATÁS-MÓDSZERTANI ELEMEK

Q-rendezés – kényszerválasztás alkalmazása

1. A diákok reakcióit nagy biztonsággal ki tudom számítani.2. Általában tudom, hogy miért sikerült jól/rosszul az órám.3. Szívesen megnézem a kollégáim óráit, hogy ötleteket merítsek.4. A munkámban főként az intuícióimra hagyatkozom.5. A tanítási módszert az óra megkezdésekor intuitív módon választom.

…26. … Inkább nem

jellemző

Kö-zöm-bös

Inkább jellemző

-3 -2 -1 0 1 2 3

1.

2.

3.

4.

5.

67

89 101112

1314

15 16

17

1819

2021 22

2324

2526

4/20

A Q-rendezéssel nyert adatok felhasználása

Kezelhető:• Rangsorolt adatként– Korreláció számítás, különbözőség vizsgálat, leíró

statisztika, stb.• Intervallum adatként

– Állítások és személyek helycseréje– Biztosítható a normál eloszlás– Faktoranalízis végezhető– Személyek közötti hasonlóságok feltárására– Személyen belüli – pl. időbeli,kontextushoz kötött –

stabilitás 5/20

A vizsgált minta

Önjellemzést adó tanárok =

Egyéni elemzést vállaló tanárok =

Mindkét kutatásban részt vevő tanárok=

Középiskolás diák871 fő (∑1600 fő)

Tanár53 fő (∑70 fő)

35 fő

9 fő

22 fő

Tanár53 fő (∑70 fő)

6/20

HOMLOKZATÓVÓ TENDENCIÁK MEGJELENÉSE

Valóságérzékelés – homlokzatóvás? – 1.

A tanárok kedveltsége a diákok és a tanárok megítélésében

Kedveltek Elutasítottak

7/20

Valóságérzékelés – homlokzatóvás? – 2. Sikeres pedagógus esetén

Sikertelen pedagógus esetén

8/20

EREDMÉNYEK

A sikeresség indikátorainak vizsgálata

Faktoranalízis

kedveltség, eredményesség, jó közérzet

egyetlen faktorba tömörül, mely a variancia 68,5%-át

magyarázza

H1: Sikeresség = kedveltség+eredményesség+jó közérzet

Összefüggés éskülönbözőség vizsgálatok

is megerősítik a hipotézisben foglaltakat

Kedveltség – diákok tantárgyi attitűdje r=0,813 p=0,0001

Kedveltség – tanári szorongás

r= -0,388 p=0,021

Sikeresek és sikertelenek diákjainak órai aktivitása

p<0,01

9/20

10/20

További eredmény a kedveltséggel és eredményességgel kapcsolatban

• Ok: a kedveltség. Okozat: az eredményesség.– Az elsőként szerzett osztályzatok közt nincs különbség– A jegyek változását a tanár kedveltsége magyarázza– Nincs következetesség a sikertelen tanárok

osztályozásában

H5: A sikeresség nem jelezhető előre a tanárok neme, életkora, tantárgya és tanítással töltött

ideje szerint

A befolyásoló tényezők vizsgálata/1.

H2: A sikeres pedagógusok diákképe, diákokkal kialakított kapcsolata pozitívabb

p=0,015p=0,02

Hasonlóság és kedveltségr=0,389 p=0,021

Osztályzatok változása és inspiráció

r=0,429 p=0,011

A tanári közérzet hat mutató-száma a hipotézis szerinti összefüggést mutat

A sikerességet befolyásoló tényezők/2.

H3/1: A sikeres tanárokat a tanórákra való felkészülésben nagyobb mértékben jellemzi a

tanulóközpontúság

• A tananyag és a tanári tevékenység tervezése megelőzi a tanulókkal kapcsolatos szempontokat

• A tanulókra való ráhangolódás és tanulói sajátosságok figyelembe vétele a sikereseknek fontosabb, de nem szignifikánsan

12/20

A sikerességet befolyásoló tényezők/3.

H3/2: A sikeres tanárokra jellemzőbb a tanulói részvételt igénylő módszerek alkalmazása

• Minden tanárcsoportban a tanári aktivitást igénylő módszerek alkalmazása a leggyakoribb• A beszélgetést a sikeres tanárok gyakrabban

alkalmazzák (p=0,003)

A hipotézis szerinti szignifikáns kapcsolat igazolható:• a kedveltséggel• a tanári flow-mutatóval• MINDEN eredményességmutatóval

13/20

További eredmény a módszerek alkalmazásával összefüggésben

Gyakran alkalmazott csoportmunka =

Szorongó (r=0,373 p<0,05) és unatkozó (r=0,488 p<0,01) diákok

Visszaeső tanári flow r=-0,401 p<0,05

Tanórára való felkészülésben: • fontos a diákok tevékenységének pontos tervezése• fontos az új módszerek kidolgozása• nem fontos a tanulói sajátosságok figyelembe vétele

Reflexióban: • a diákok véleménye iránti érdeklődés hiánya• a spontaneitás elutasítása• új dolgokkal (módszerekkel, eszközökkel) való kísérletezés

Sikertelen tanár +

csoportmunka = KIVONÓDÁS

14/20

A sikerességet befolyásoló tényezők/4.

p=0,005

15/20

A sikeresség változása• Beavatkozás nélkül a tanári sikeresség mértéke

99%-ig stabil jellemző • Változás traumatikus élmény hatására– A tanári szerepmodell alakult át és a diákokkal

kapcsolatos attitűdök változtak jelentősen

2007 - „A diákok kb. 30%-val nem érdemes foglalkozni.”

2011 - „Mindenkivel érdemes vesződni, csak van, akinél később lesz eredménye.”

Tanítás vagy vezetés

16/20

AZ EREDMÉNYEK FELHASZNÁLÁSA

Tantárgy-fejlesztések az Óbudai Egyetem mérnöktanári mesterképzésében

• Didaktika és Neveléstan tantárgyak– Tartalmi hangsúlyok – Módszerek

• A fejlesztések célja:– Diákokkal való azonosulás, nézőpontjuk átvételének

gyakorlása– A tanár-diák kapcsolatra támaszkodó módszer-

repertoár– Tanári szerepmodell fejlesztése

17/20

A tantárgyak tanulásának hatása

A szemléletváltozás az alábbi területeket érintette: • a diákokra való ráhangolódás (p<0,01)• a diákok viselkedésének megértése (p<0,001)

65%-uk alkalmazta sikeresen egy aktuális

iskolai konfliktusa megoldásában

18/20

A sikeresség fejlesztése

Kedveltségváltozása

Tanulói osztályzatok

változása

Órai aktivitás változása

Tantárgyi attitűdök változása

3102. sz. tanár

3103. sz. tanár -

3201. sz. tanár

3105. sz. tanár -

Sikeresség felmérése I. diákok bevonásával

Fejlesztés kognitív

elemekkel

Sikeresség felmérése II.diákok bevonásával

Rendezett diákokkal

kapcsolatos attitűdök és

szerepmodell

Érzelmi-kapcsolati,

szerepmodell problémák

19/20

KÖVETKEZTETÉSEK

• Tanári sikeresség megbízható vizsgálata– Tanárok, tanulók és független megfigyelő bevonása– Komplex eszközrendszer– Longitudinális jelleg

• A tanári karakter, mint gestalt– Hasonlóságok– Egyediség

• A tanári sikeresség (minőség) fejleszthető– Sikeres tanárok kognitív tartalmakkal– Középmezőny szerepmodell rendezése kognitív

eszközökkel, majd ismeretekkel– Sikertelen tanárok szerepmodell és érzelmi -

kapcsolati elemek rendezése mentorálással

20/20

MEGTISZTELŐ FIGYELMETEKET KÖSZÖNÖM!

Kérlek, tegyétek fel kérdéseiteket!