3«

í r o (t a I o ni.

A bécsi cs. kir, fö ld ta n i intézet \7 7 o-iki évkönyvének I ll- ik (J u liu s , A ugusztus, Sejtem ben) füzetében m egjelent ér­

tekezések :

I. R evision der tertiären Land und Süssw asser V e r­steinerungen des nördlichen Böhm ens von Dr. O skar B oettger. Á b rákk al.

II. B eiträge zur K entniss der stratigraphischen V e r­hältnisse der marinen Stufe des W iener B eckens von D . Stur. —

III. D ie Fauna der Congerien Schichten von R ad- manest. Von Th. Fuchs. Á b rákk al.

V I. D ie geologischen V erhältnisse des östl. T h eiles der Europäischen Türkei von Prof. D. Ferd. H ochstetter. (Színezett földtani térképpel és átm etszetekkel.)

Ezen értekezések közül Fuchs T ivad ar m uukálata új adatokat nyújt hazánk Congeria képletének ism ertetésé­hez, a jelzett kövületek a Bánátban Lúgos m ellett R ad- nanest h elység közelében, igen n a g y m ennyiségben és k i­tűnő jó m egtartási állapotban jönnek e lő ; ezen leihelyről Fuchs 51 fajt határozott m eg, m elyek közül 37 újnak bizonyult.

Igen leltünő h ogy a Congeria képlet faunája a külön­féle lelh elyekröl annyira különbözik egym ástól, s m ajd­nem minden vidék új fajokat mutat fel, m ig a Sarm at képletben m ely elterjedésére nézve szoros összefüggésben van a Congeria képlettel, a legtávolabb lelh elyeken elő­jövő fajok egym ással tökéletesen m egegyeznek.

A Radm anesten talált és m eghatározott uj fajok kö­vetkezők : 3 Planorbis, 1 Lim naea, 2 V alvata , 1 B ithynia, 4 Pleurocera, 4 P yrgula , 5 Neritina, 1 M elanopsis, 1 x Car- dium, 2 Unió, 3 Congeria.

A z 1870-iki évkönyv IV . (Október, November, December havi) fü zetén ek tartalm a:

I. G eologische Ü bersichtskarte der österreichisch­ungarischen M onarchie. B latt V II. ungarisches Tiefland. V on Franz R itter von Hauer.

II. G eologischer D urchschnitt durch Süd-A frica. Von K a rl L udw ig Griesbach.

39

ü l . Ü ber die E rzlagerstätten von Schn eeberg unweit S terzin g in Tirol. V on Constantin Freiherrn von Beust.

rV . O ber den. Dim orphism us in der G eologie der E rzlagerstätten. V on Constantin F reihern v. Beust.

V - Zwei neue Pseudom orphosen. Von Prof. D . A . E. R e e s .

V L D as K oh len becken des Zsily-T hales in Sieben­b ergen . Von D r. K a r l Hofmann. (Aus dem ungarischen übersetzt von Th. Fuchs.)

YTL B eiträge zur K enntniss fossiler Binnenfaunen, IV e. V die- Fauna der Congerienschichten von T ih any ■ ■ d K i x U a Von T h . F u ch s.

ob D r. M- N eum ayr (Erste F olge.) b et B eslm ac nächst T e rg o ve in

e. V o n K a r l R itte r v . H auer.N : -u- dem nordöstlichen S e r­

ifo « Dr. E m il H etze .A hhmmyi és subáéi C ongeria rétegek Faunája feltü- ■ tg fg jf rik a radmanesti Fannával, itt is majdnem

apró fajok különösen G asteropodák jönnek e l ő ; Fachs TüudttóI 42, K ú p ró l 30 különböző fajt határozott ■ cg. eze k közül ismét több faj újnak bizonyult, és pedig : Tdhmar<m 1 Lym naeus. 1 P lanorbis, 2. B ithynia, 1 Lito-

V'aErata. 1 -Melanopsis, 2 M elánia, 1 P leurocera, D reisenom ia összesen 17 faj. Kúpon 1 V al-

2 lt»laz»3psi>. 1 P leurocera. 1 Cardium, 1 Congeria

1 Számla in U n g a m , von P ro f. D r. Umger. D en kschriften der kais. Akadem ie B d. X X X .

1869. Tab. 1— V.

A magyar földtani társulat D r. O váry Endre tisztelt tagtársunk szives közrem űködése folytán, a szántói R h yolith - tnfiokban előjövő növény lenyom atokból e g y nagyobb gyűjtem ény birtokába jutott, m ellyekn ek m eghatározását az elm últ évben m eghalt U n ger Ferencz tanár szives vo lt

Erre- vonatkozó m unkálata a bécsi akadém ia k i i ív.-. : vaiban jelent m eg m ellyet miután hazánk har­madkon flórájának viszonyait felderíti, röviden m egös- mert-rtn: k --g esn ek tartottam.

A H e g y a lja kizáró lag a harm adkor eruptiv k ő ­zetei , jelesen T rach yt és T rach ytp o rp h ir, valam int az ezekk el összefüggésben lévő T ra ch y t és Rhiolithtuffok- ból van a lk o tv a ; ezen kőzetek gyakran a viz színe alatt

4 o

történt kitörés nyom ait m utatják, szerves zárványokat tar­talm aznak, és ig y a kitörési korszak m eghatározására biztos adatokat szolgáltatnak.

A R hyolithtuff m elyben a szántói növénylenyom a­tok előjönnek igen palás szerkezetű ; vékony a lig e g y vo- nalnyi vastagságú lem ezkék fekszenek egym áson, m elyek között a növénym aradványok igen jó m egtartási állapot­ban találtatnak, a kőzet rendesen igen szép fehér szinü, m elyen a barnaszinü szenes növénym aradványok a le g ­kisebb részletekig igen világosan kivehetők.

Valam int a T rach yt úgy a R hyolithtuffokból számos lelhelyről ismerünk növénylenyom atokat és habár a R h y ­olithtuff fiatalabbkori képződm ény mint a Trachyttuff, az ezekben előjövő növénym aradványok egym ással annyira m egegyezn ek, miszerint egész biztossággal lehet állítani, h o g y m indkettőnek flórája ugyanazon je le g g e l bir, m ajd­nem ugyanazon korszakban tem ettetett el, s a harm adkor Cerithm m (Suess tanár szerint Sarm át emelet) képletének korát jellem zi.

Dr. U nger Ferencz a szántói növény lenyom atokból következő fajokat határozott m eg, azokat részletesen leirta s részben lera jzo lta :

Phragm ites U ngeri Stur.„ oeningensis. A Braun

*Sm ilax hyperborea. U ng. n. sp.

P inus K otschyana. U ng. A lnus K efersteini. U ng. Carpinus Grandis. U ng. Quercus deuterogona. U ng.

,, Nimrodis. U ng.„ gigantum . Ett.

Zelkova U ngeri. K o v. Ulm us plurinervia. U ng. Celtis trachytica. Ett. *Morus sycaminos. U n g n.sp. F icus tiliaefolia. Heer.

„ grandifolia. U ng. n. sp. Populus latior rotundata.

Heer.Populus insularis. K o v. Cinnamomum Rossm ässleri

Heer.E leagnus acuminata W eb,

B an ksia helvetica Heer. *Embothrium Szántoinum

U ng. n. sp.Androm eda tristis Ung. Vaccinium myrsinaefolium

Heer.*Sterculia H antkeni U ng. n.

sp.Sterculia tenuinervis Heer.J T ilia vindobonensis Stur. A ce r tilobatum Heer.

„ Trachiticum K ov. Sapiudus U ngeri Ett.

„ erdőbényensis K o v. Evonym us Szantoinus U ng. Rham nus oeningensis Heer.

„ pseudulaternus U ng. n. sp.

Juglans acuminata A . Braun R h u s H erthae U ng. *A m yris Zanthoxyloides

U ng. n. sp.

4i

*Zanthoxylon pannonicum U n g. n. sp.

P te lea m acroptera K o v . M yrtas D ian ae H eer. R obin ia R e g e li H eer. Podcgoninm K norrii H eer. Sapőora europaea U ng.

A • tóhck éj jafok, összesen 8.

G leditschia allem anica H eer „ celtica U ng.

Cassia rotunda U ng.„ B erenices U ng., Phaseolithes U ng.

Caesalpinia delta U ng.

W . B.

. út.r K em ntniss der Chónchilien Fauna des Vícen- ir-G ehrges. I . AbtheUung die oberen Sch ich-

. Gomberto. Lavorda, undmkmd.

Bmmd XXX.der W issenschaften

•: Faunája igen nagy7 változa- cs ig á k és k a g y ló k n a g y m ennyiségben

d & . ezek m ellett K o ra lio k és Echinóderm ák. A között a vastagh éjú fajok, Hemicardium, Chama.

i áin , Spondylus, O streák és m ások vannak túlsúly­ba». A G asteröpodák közöl vastaghéjú és szépen diszitett % w l w . , Cassis, X aticellák különösen pedig Cerithium ok é s Trochoidok a kisebbek k ö z ü l: M arginella Rissoina, R isso a. B u lla stb.

II- A L avorda réteg ek Faunája, ez az előbbivel elen- tétben n a g y egyform aságot m u ta t; nehány b ivalva faj ig e » n a g y m ennyiségben jön elő jelesen Psammobia H ol- Uarmyst. S o r - Pmnopaea angusta X y st és Pholadom ya Pmscki Goid/.

ITT- A sangonini B asalttuff Faunája ném ileg ellentéte az előbbinek, a Lavorda rétegben kiválóan a b ivalvok ebben a G asteropodák uralkodnk, jelesen : Fusus, Pleuro- toma. M urex, Tritonium, V oluta, Conus, A n cillaria : a Gom ­berto régekben uralkodó K o ralio k , Echinóderm ák, továbbá a vastaghéjú k a g y ló k , valam int a Cerithium ok, Trochoi­dok itten egészen elenyésznek. —

S ;erző azon nézetben van, h o gy ezen réteg ek habár be-.r.Tk talált Fauna egym ástól nagyon kü lön bözik ,

ranazon korszakban s csak különböző viszonyok között -A p edtek le, és az egész réteg com plex szerinte az Oligo-

n vagy a felső Eocän képlethez tartozik (mely elnevezés Fuchs szerint helyesebbnek mutatkozik.) — Ezen réteg- öszletből összsen 221 fajt sorol elő m elyek közül 132 faj m ás helyről is ismeretes a többi ezen le lh elyn ek tulaj­dona. — W , B.

4 2

W. B D ie Chonchylien Fauna der Eocänbildungen von K a li- novka in Gouvernem ent Cherson im südlichen R usslan d Th.

F uchs. — A szerző ajándéka.

Ezen a Sz. pétervári A kadém ia kiadványaiban m eg­jelent m unkában összesen 42 faj k a g y ló van leírva és lera jzo lva; a Fauna összebasonlitásából kitűnik h o g y ezen rétegek m egegyezn ek a kressenbergi, biaritzi, és a V icenti priabonai eocän rétegekkel, —

W. B . D ie L a n d und Süssw asser-Chonchylien der Vorwelt. V on F rid o lin Sandberger. W iesbaden CT IV. K reid els Ver­

lag 1 8 7 0 .

Szerző ezen m unkában m elynek első füzete már m eg­jelent, az édes és féligsósvizi k a g y ló k leirását és leszárm azta­tását kezdi m eg, a le g ré g ib b időktől kezdve a je le n k o r ig ; — a paläozoi korszakbul csak nehány U j-S kócziában az ottani kőszén képletben előjövő szárazföldi csigák tartoz­nak ide, a többi k a g y ló k m elyek eddig az édes víziekhez szám itattak, közelebbi v izsgá lat után tengerüknek bizo­nyultak ; hasonló eredm ényre jutott a T riaskép let állító­lago s édes és fé lig sósvizi csigá ira nézve is ; csak a mé­lyeb b Liasrétegekben találni valódi édesvízi k a g y ló k a t m elyek a barna de m ég inkább a fehér Jurában mind­inkább szaporodnak. —

V erh. d. k. G. R . A . Nr. 9.

IV B . Term észettudom ányi K özlöny k iadja a k. m. term é­szettudom ányi társulat. III. kötet X X I füzet. —

A jelen füzet L e n g y e l B éla és P etrovits G yu la tit­károk szerkesztése m ellett következő tartalommal' jelent m eg :

A gyerm ekn yelvrő l. Ponori T h ew rew k E m iltől. A z egyetem i oktatás lényeges kellékeiről. Than K á ro ly tó l. A p ró b b közlem ények. Á lla tta n . A protisták országa. U j állat. — A Szivacsok az állattani rendszerben. Ásvány és Növénytan. V u lkán i tünem ények statistikája 1865— 1869- ben. A z első csehországi gyém ánt. N övénytan. A z A ilan- thus fák.

T ársulati ü gyek.

A „B ányászati és K ohászati lapohlí m elyeket Péch A n ta l pénzügym iszteri osztálytanácsos 1868-ban m egindi- tott. és három éven keresztül a legn agyo b b buzgalom m al

•szerkesztett, f. évi Január i-je óta Selm eczbányán jelennek meg’ K e rp e íy A n ta l akad : tanár szerkesztése m e lle t t ; az első szám tartalm a következő :

A bánya és kohóm unkások gyarm atosítása, rajzokkal. A kéntartalm ú vasérczek előkészítése és olvasztása, rajzok­k a l M agassági m érésekre szolgáló Aneroid-barom eter, raj­zo k k al A telluros savnak szinitése szőllőczukorral. Guile- min rézfinomitó eljárása.

K ü lönfélék . Lapszem le. Könyvism ertetés.

— 4 3 —

A M_ T- A kadém ián ak múlt évi O któber hó 17-én K ( O t i l f i i a n D r. S zabó József r. t. értekezett

JI- i ycsaportjában u

kepletek legk iseb b cso- A z ed d igi nyom ozások annak szerkezetét csak áta-

H fcee áHapieoiták m eg. a mennyire azt t. i. az edd ig dívott mafcradmgmisxsok m egengedték. E gészen ezen a módon to l in a k a iw a k viszonyait visszaadva a bécsi birodalm i föld- t a i in é z e t térképén, m ely 1866-ban je len t m eg. K é t évvel k é rfb b e n én szerkesztettem e g y térképet, m elyben e g y Am Abol Trackytot Labradorittal s e g y A northittrachytot k ü lönböztettem m eg, kim utatván, h o gy m ely le ih elyek rő l va ló k az általam vizsgált kőzetek. E z csak a kezdet volt, a m ely feltételezte, h o g y ily módon minden eg yes kúpnak a kőzete vizsgáltassák m eg azon m ikrodiagnostikai eszkö­z ö k k é . m elyeket a z ásvány- és kőzettan az utolsó években bódrtnP m eg. t. L a finom csiszolatok górcsői tanulm ányo­zása é s m ásrészt lángelem zési k ísérletek alkalm azásával. A M átra tanulm ányozását ezen szempontból azóta folytatva, je le n le g m ár v a g y */.-ével kész v a g yo k , s hiszem, h p gy az e g ye s kőzetek quantitativ szerepléséről ismeretem b efe­jez ért a n n y ib ó l: h o g y kimutathatom, h ogy m ely T rachyt v a g y általában vulkáni kőzetfaj az uralkodó s m elyik s m ily sorban alárendelt.

E g y ik e ezen utóbbiaknak a csak e g y ponton feltóduló B a z a l t I.örinczi falu határában, hol egyszersm ind a le g ­első vulkáni kőzettel találkozunk, ha H atvantól, tehát a m agyar alföldből éjszaknak a M átra m agaslatai felé indu­lunk. Ez y rekete igen aprón kristályos kőzet, m ely n a g y ­ban kétféle alakulást mutat, a domb tetején táblás s osz­lopos, s alább töm eges, s a helyszínén az újabb ásások ál­tal a határ e kettő között látható. E legyrészei Földpát, A u g it s M agnetit. A táb lák síkján, de néha a fekete

4 4

kőzeten, v ilág o s zöldes fehéres erek húzódnak keresztül, a m elyek részben Földpát, részben Quarz s részben v a ­lam i vasóxydulhydrosilikát keveréke. Ez utóbbi kettő utó­lagosan jött oda, m ig benn a fekete kőzetben nem mu­tatkoznak.

Ezen bazalt-küllem ű kőzet nem m aga képezi azon h egyet, hanem e g y m ásik eruptiv kőzettel együtt, s ez e g y T r a c h y t , m elyben O ligo k las s A u g it a fő e le g y ­részek. Ezen T ra ch yt az öregebb, s a fiatalabb B aza lt által többféle m ódosulást szenvedett. Á talános színe v i­lágo s veres. V á lad ék a táblás. H asználják ép ítésre, s a b ányát vereskőbányának nevezi a nép, m ig a B azaltét h e g y e sh e g y i v a g y feketekőbánya. E zt útcsinálásra hord­já k el törecsekben. A z utolsó években annyira neki es­tek, h o gy ha íg y m egy, az egész oszlopos váladéku B a ­zaltot kevés évtized alatt el fogták hordani.

A B aza lt földpátja A northit, az tehát nem egyéb b mint az anorthit-augitos kőzet, mit én e g y előbbi a lk a ­lommal M átraitnak neveztem, bazaltos kiképződésben.

M íg keletre a Tárná v é g e t vét ezen M átraitnak, ny-u- gotra az a Z agyván keresztül tart m essze be, nem csak eg ész N ógrádon keresztül, hanem bejön P estm egyébe, e l­hatol a D unáig, sőt biztosan kim utattam ínár a v isegrád i hegycsoportban is, hol azonban nem az uralkodó mint a M átrában, hanem- alárendelt. Ú g y hiszem, h o g y több a nógrádi s pestm egyei B azaltokból ugyanazon anorthit- augitos kőzetnek fo g találtatni, mint a Lőrinczi falu m el­lett a m ulatóhegyi, m elyet a h e ly színén vizsgáln i s itt­hon tanulm ányozni tüzetesebben vo lt alkalm am .

(A M. T . A k a d . Értesítője 1870. 14. sz.)

D ie Foram iniferen des Septarienthones von P ietzp uhl. E. v. Sch lich t. B erlin 1869— 70;

Szerző ezen a K özép -O ligo can korszakhoz tsrtozó a g y a g b ó l 556 különböző alakot ism ertet m eg m elyek 38 táblán a term észet után vannak lerajzolva, s lehető töké­letesen kép vise lik ezen képződm ény Foram iniferait.

A z osztályozásnál D ’O rbigni rendszerét követte, az e g yes a lako k at azonban nem hasonlította össze a már eddig ismert és leirt fajokkal, s a netaláni uj fajok elne­vezését függőben hagyta.