52
2. A BIOGÁZ ELŐÁLLÍTÁSA ÉSFELHASZNÁLÁSA
Kőrösi Viktor
A biogázról általábanA biogáz szerves anyagok oxigénmentes (anaerob) tér-ben, mikroorganizmusok közreműködésével történőerjedése (fermentációja) során keletkező, levegőnél ki-sebb sűrűségű gáz. A biogáz összetételére jellemző,hogy az alapanyagok minőségétől függően 50–70%metánt, 30–50% szén-dioxidot, 1-2%-ban egyéb gázo-kat: kénhidrogént, nitrogént, szén-monoxidot tartal-mazhat. Számunkra legfontosabb, energetikailag hasz-nosítható összetevője a metán. A metán arányaszennyvíziszapok és vágóhídi hulladékok esetében alegmagasabb, mintegy 65-70%, a mezőgazdasági mel-léktermékek esetében 60-65%, legalacsonyabb a tele-pülési hulladékok esetében.
Fontosabb eseményeka biogázhasznosítás történetében
A biogáz felfedezése a 17. századra tehető, amikorSHIRLEY felfedezte a mocsárgázt (lápos mocsaras terü-leteken, anaerob környezetben képződő, metántartal-mú gáz). 1776-ban VOLTA égetésvizsgálatokat végzett,megállapította, hogy a keletkezett biogáz mennyiségéta bomlásban lévő nyersanyag tartalma határozza meg.A metángázt elsőként DALTON mutatta ki 1804-ben abiogázból, rájött, hogy összetétele nagyon hasonló abányákban sújtólégrobbanást okozó gázéhoz. Pasteurmegállapította, hogy a metán mikrobák anyagcseréjesorán képződik. A 1884-ban GAYON, PASTEUR tanítvá-
53
nya 35 °C-os hőmérsékleten saját maga állított elő ál-lati biogázt trágyából, 100 l/m3 mennyiségben. Az elsőbiogázüzem 1896-ban kezdte meg működését egy indi-ai leprakórházban, Bombayben. Az első európai bio-gázüzem az angliai Exeterben épült 1897-ben, a meg-termelt energiát az utcák világítására használták.1937-re Németországban már hét nagyvárosban mű-ködött biogázüzem, a keletkező gázt üzemanyagként aszemétszállításban hasznosították.
Jelentősebb technológiai fejlődés és szélesebb körűelterjedés a második világháború után figyelhető meg.Indiában és Kínában a családi gazdaságok energia-szükségletének biztosítására 1974-re 230 000, 1978-ra5 000 000 mini biogáz-berendezés létesült. Dániábanés Angliában kisebb méretű berendezések, Németor-szágban, Franciaországban közepes méretű, különbözőmezőgazdasági melléktermékeket hasznosító üzemekindultak rohamos fejlődésnek.
A biogázhasznosítás jelentősége
A biogáz-előállítási technológiák kiválóan alkalmasakaz emberi tevékenység által keletkező biomassza-hulladékok nyersanyagként történő hasznosítására,energiatermeléssel összekapcsolt környezetbarát ár-talmatlanítására. A biogáztermelés alkalmas mezőgaz-dasági melléktermékek, valamint energianövényekhasznosítására (2.1. táblázat), ezáltal olyan területekgazdaságos művelését is ösztönzi, amelyek alacso-nyabb termőképességgel rendelkeznek.
A mezőgazdasági termékfeleslegek tárolása ésszállítása hatalmas költségeket ró az államháztartás-ra. A probléma megoldásában segíthet a biogáz-gyártás, hiszen a rosszabb termőképességű területe-ken élelmiszeripari alapanyagok helyett energianövé-nyeket lehet termeszteni, illetve a kialakuló feleslegekbiogázüzemekben feldolgozhatók. A nyersanyagoktermelése – hosszú távú szerződésekkel – biztos meg-
54
élhetést jelent az agrárvállalkozók számára, hozzájá-rulva a leszakadó térségek fejlődéséhez és a munka-nélküliség csökkentéséhez.
Környezetünkben ugyanazok a biológiai folyama-tok játszódnak le, mint a biogázüzemekben, azzal akülönbséggel, hogy a természetben a szerves anyagokbomlása során keletkező metán nem kerül elégetésre.A metán agresszív üvegházhatású gáz, a légkörbe jutvaa szén-dioxidhoz képest huszonháromszor erősebbenfejti ki káros hatását. Az emberi tevékenység során, ahulladéklerakókon, szennyvíztelepeken, állattartó tele-peken spontán mennek végbe a természetes metángáz-képződési folyamatok. A biogázüzemben szabályozottkörülmények között termelt metán elégetésekor szén-dioxid, víz és jelentős mennyiségű energia keletkezik.
A biogáz elégetése Európában jellemzően blokkfű-tőműben történik. Ez ún. kogenerációs hasznosítástjelent, melynek során a gázmotorral elektromos áramotés hőenergiát, termelnek. A megtermelt gáz napi vi-szonylatban tartalékolható, és így alkalmas a hálózatnapi csúcsterheléseinek kiszolgálására. A szélenergiahasznosításával szemben ez nagy előny, mivel a szélsebességéből, irányából adódó termelési anomáliákkiküszöbölésére a gyakorlatban még nem terjedt elgazdaságos technológiai megoldás.
Hazai helyzetkép
Magyarország az egy főre eső biogáztermelés tekinteté-ben Európában az utolsó helyen áll. Hazánkban jelen-leg mintegy huszonhat biogázüzem működik, ezek leg-nagyobb részben szennyvízüzemek és hulladékde-póniák nyersanyagát hasznosítják. Mezőgazdasági ésélelmiszeripari nyersanyagokra alapozott biogázüzemnégy van az országban. A legrégebbi a nyírbátori üzem,amely jelentős mennyiségű trágya, növényi fő- és mel-léktermék mellett állati hulladékot is feldolgoz. A pál-halmai üzem, amelyet 2007-ben adtak át, nagyobb-
55
részt szarvasmarha-, sertéstrágyát, kukorica-szilázstés kisebb mennyiségben vágóhídi hulladékot dolgoz fel.A kaposvári üzem cukorrépaszeletet dolgoz fel két db13 500 m3-es fermentorában, amellyel energiaszük-ségletének 40-50%-át képes kiváltani, ezért ez az üzemEurópában egyedülálló.Mezőgazdasági biogáztelep (4 üzem): Kaposvár, Kende-
res, Nyírbátor, PálhalmaDepóniagáz-előállítás (10 üzem): Békéscsaba, Debre-
cen, Győr, Hódmezővásárhely, Já-nossomorja, Kaposvár, Nyíregyháza-Oros,Szeged, Székesfehérvár, Szombathely
Szennyvíztelepi biogáznyerés (12 üzem): Budaörs, Bu-dapest, Debrecen, Dunakeszi, Gödöllő,Kazincbarcika, Kecskemét, Kiskunfélegy-háza, Nyíregyháza, Székesfehérvár,Veszprém, Vác
Biogázüzemek Magyarországon összesen: 26 üzemA 2006-os értékekhez képest némileg javult a hely-
zet az új üzemek átadásával, de Magyarország az euró-pai uniós átlaghoz viszonyítva még így is jelentős lema-radásokkal küzd a biogázhasznosítás terén, ahogy ezta 2.1. ábra is szemlélteti.
2.1. ábraAz egy főre jutó biogáztermelés
Magyarországhoz viszonyítva [7]
56
Nemzetközi kitekintés
Jelenleg a világon több mint 12 millió biogázüzemműködik, ezek nagy része Indiában és Kínában talál-ható, kis teljesítményű, rendkívül olcsó, kézi működ-tetésű, egyszerű technológiával készült berendezés, akisebb farmok, háztartások energiaellátására. India ésKína déli területein terjedtek el leginkább, ahol a forrócsapadékos nyár és az enyhe tél lehetővé teszi azüzemek fűtés nélküli működtetését. Európában és azUSA-ban a nagyobb méretű, automatizált, nagy haté-konyságú biogáztelepek terjedtek el, először a na-gyobb városokban a szennyvíz és hulladékdepóniákgáztartalmának kiaknázására, majd az állattartó tele-pek közelében a trágya és a növényi melléktermékekhasznosítására.
A biogázüzemben feldolgozható alapanyagokA biogázüzemben feldolgozható anyagok köre rendkívülszéles, szinte minden szerves hulladék, melléktermékfelhasználható, kivéve a vegyiparból származó anyago-kat. Az üzem működésére veszélyes lehet az antibioti-kumok és a nehézfémek jelenléte, amelyek toxikusak abiogáztermelő baktériumok számára. A tervezhetőüzemi működés (gázhozam, kihasználtság) érdekébentörekedni kell a receptúra állandóságára. A baktériu-mok nem képesek alkalmazkodni a nyersanyagok ösz-szetételének hirtelen változásához, csökken a gázter-melés, illetve az üzem hatékonysága. Az alapanyag ki-választásánál fontos, hogy nagy mennyiségben, azonosminőségben, hosszú távon és lehetőleg olcsón álljonrendelkezésre. A nyersanyagok beszerzési árának és azönköltségnek a számításánál nem szabad figyelmen kí-vül hagyni a szállítás költségeit sem. Dániában a köz-ponti biogáztelepekre maximum 8-10 km-es távolságbólszállítják a nyersanyagokat. A koncentrált, nagyobbbiogázhozamú hulladékok, például a különböző állati
57
hulladékok nagyobb szállítási költségeket is elviselnek,mint a lakossági zöldhulladékok vagy a hígtrágya.
2.1. táblázatBiogáztermelésre alkalmas nyersanyagforrások
csoportosítása
Állatte-nyésztési
trágyák (almos, híg);vágóhídi melléktermék;elhullott állatok
Mezőg
azda
sági
Növény-termesz-tési
silókukorica; cukorcirok; cukorrépa; lu-cerna; csicsóka;melléktermékek: szalmák, kukoricacsutka,kukoricaszár;energianövények: Szarvasi 1 energiafű,szudáni fű
Feldolgozó-ipari
konzervipari hulladékok;élelmiszeripari hulladékok (répaszelet,melasz);szeszipari hulladékok (sörtörköly, komló-törköly, burgonya-, gabonamoslék)
Lakóközössé-gekből eredő
kommunális zöldhulladék;szennyvíziszap;éttermi hulladék
Nemzetgazdasági szinten a biogázüzemek legfonto-sabb feladata azoknak a nyersanyagoknak a feldolgo-zása, amelyek mint hulladékok keletkeznek, szennye-zik a környezetünket, és problémát jelent az elhelyezé-sük. A mezőgazdasági vállalkozások által létesített kü-lönböző trágyaféleségekre vagy silókukoricára alapozotttechnológiák a leggyakoribbak.
Az egyes nyersanyagokból kinyerhető biogáz ésenergia mennyiségét az adott nyersanyag szerves szá-razanyag-tartalmának 1 kg-jából képződő biogázmeny-nyiség, és annak metántartalma határozza meg. Azalapanyagokra vonatkozó pontos értékeket a 2.2. táblá-zat szemlélteti.
58
2.2.
tábl
ázat
Bio
gázt
erm
elés
re a
lkal
mas
nye
rsan
yagf
orrá
sok
belta
rtal
mi é
rték
ei
Nye
rsan
yago
k sz
árm
azás
sze
rin
tS
zára
zan
yag
(%)
Sze
rves
szár
azan
yag
(%)
Bio
gáz-
kih
ozat
al(m
3 /t
sz.
sza.
)
Met
ánar
ánya
abi
ogáz
-ba
n
Hu
lladé
kok
(tet
emek
, bel
sősé
gek)
9093
900
68
Trág
ya
Sza
rvas
mar
ha
1283
390
55
Ser
tés
883
,540
060
Álla
tte-
nyé
szté
s
Bar
omfi
1175
500
65
Mel
lékt
erm
ékek
6278
440
55
Mezőgazdaság
Növ
ény-
term
eszt
ésFő
term
ék (k
uko
rica
-, s
zilá
zs)
3094
,757
6,5
52
Cu
kori
pari
mel
lékt
erm
ékek
23,4
6445
065
Éle
lmis
zeri
par
Bor
kész
ítés
i és
szes
zfőz
dei m
ellé
k-te
rmék
ek20
8556
068
Ön
korm
ányz
ati z
öldh
ulla
déko
k21
1941
554
Szi
lárd
hu
lladé
k, b
ioló
giai
lag
le-
bom
ló (é
tel-
, udv
ari,
kert
i hu
lladé
k)16
9355
060
Tele
pülé
sih
ulla
dék
Foly
ékon
y h
ulla
dék
2088
600
70
59
A ténylegesen kinyerhető metántartalmat ésegyúttal a termelhető elektromos és hőenergia mennyi-ségét a 2.3. táblázatban megnevezett összetevők ará-nya határozza meg.
2.3. táblázatAnyagcsoportok biogázhozama és metántartalma [13]
Anyagcsoport Szénhid-rátok
Protei-nek Zsírok
Biogázhozam[m3/szárazanyag kg] 0,79 0,7 1,25
Metán aránya a biogázban[%] 50 71 68
Metánhozam[m3/szárazanyag kg] 0,395 0,497 0,85
A metán termelődéséért a proteinek, a szénhidrátokés a zsírok felelősek. A termelődő biogáz abszolútmennyisége és a benne található metántartalom együt-tesen határozzák meg a nyersanyag metánhozamát.
A legmagasabb metántartalmú biogázt a fehérjék-ből tudjuk előállítani, azonban 1 kg szárazanyagra ve-títve a zsírok esetében majdnem 80%-kal magasabb akinyerhető biogáz mennyisége, így a kicsit alacsonyabbmetánkoncentráció ellenére is összességében 70%-kaltöbb metánt termelhetünk a magasabb zsírtartalmúalapanyagokból (2.3. táblázat).
Az összetett szénhidrátban gazdag nyersanyagok(pl. a marhatrágya) kevesebb és rosszabb minőségű,alacsonyabb metántartalmú biogázt adnak. A maga-sabb fehérje- és zsírtartalmú anyagokból (pl. vágóhídihulladékok, ételhulladékok, szennyvíziszap) viszontnagyobb mennyiségű és jobb minőségű biogázt nyer-hetünk.
60
A biogázgyártás technológiáiEbben a fejezetben bemutatjuk a biogáztermelés bioló-giai alapjait, az üzemek felépítését, a bennük lezajlólegfontosabb folyamatokat és a biogáz-előállítás lehet-séges technológiai megoldásait.
A fermentáció folyamata
A fermentáció folyamata – amint azt a 2.2. ábra is mu-tatja – négy szakaszra bontható:1. Az első szakaszban (hidrolízis) a fakultatív anaerob
baktériumok a nagy molekulájú szerves anyagokatkisebb vegyületekre hasítják: egyszerű cukrok,aminosavak, zsírsavak, glicerinek keletkeznek,valamint víz.
2. A második szakaszban (savképződés) anaerob kö-rülmények között, savképző (acetogén) baktériu-mok segítségével további lebontási folyamatokzajlanak, amelyek során szerves savak, alkoholok,aminosavak keletkeznek, valamint szén-dioxid éshidrogén.
2.2. ábraA biogáz keletkezésének biológiai háttere
61
3. A harmadik szakaszban – az előző folyamat végter-mékeiből – az ecetsav-baktériumok közreműködé-sével acetát, szén-dioxid és hidrogéngáz keletkezik.
4. A befejező részfolyamat (β-oxidáció) során a me-tánképző, azaz metanogén mikroorganizmusokmetánt, szén-dioxidot és vizet állítanak elő.
A biogázüzemek általános technológiai elemei• Az előtároló nagyobb mennyiségű biomassza tárolá-
sára alkalmas, itt történik a komponenseknek a re-ceptúra szerinti összekeverése.
• Az etető a biomassza napi tárolására alkalmas,szakaszos üzemben 1-2 óránként automatikusanjuttatja a nyersanyagot a fermentorba, általábannaponta egyszer szükséges feltölteni.
• A nyersanyag kierjedése a fermentorban történik,a biomassza a csigás etetőn keresztül jut ide, és atechnológiától és az alapanyag minőségétől függő-en 20-30 napot tartózkodik itt.
• A kombinált tárolóban történik az utóerjedés és abiogáz tárolása, a tartály tetejére szerelt fólia-gázsisakban.
• Az utótároló a kierjedt biotrágya tárolására szolgál.• A gázmotorban égetik el a megtermelt és kéntele-
nített biogázt villamos- és hőenergia-termelés cél-jából.
2.3. ábraA biogázüzem általános felépítése
62
A 2.3. ábra egy általános üzem felépítését mutatja,amelytől a rendszer összetevői a különböző alapanya-gok és technológiák függvényében eltérhetnek.
A biogáztermelés során megjelenőanyag- és energiaáramok
A 2.1. táblázatban bemutatott bemenő (input) nyers-anyagokból – leegyszerűsítve – biogáz és különbözőmelléktermékek keletkeznek a 2.4. ábra szerint. Anyersanyagok típusától függően a képződő biogáz átla-gosan 50–70% metánt és 30–50% szén-dioxidot tar-talmaz. A pontos értékeket a 2.2. táblázat szemlélteti.
2.4. ábraAnyag- és energiaáramok a biogázüzemben
A biogáz legelterjedtebb hasznosítása a gázmotoroselégetés, ennek során közel 60-70% hő- és 30-40%elektromos energia keletkezik (2.4. ábra).
63
2.4. táblázatA biogáz és a földgáz energiaértékének összehasonlítása
Biogáz Földgáz
Metántartalom (%) 60 96
Elektromos energia (kWh/m3) 2 3,2
Hőenergia (kWh/m3) 3,8 6,08
A biogáz energiatartalma a benne található me-tántartalomtól függ, a földgáz metántartalma 96%, abiogáz energiaértéke ehhez képest arányosan számít-ható a százalékos metántartalomnak megfelelően (2.4.táblázat).
1 m3 metán elégetésekor 9,28 kWh energia szaba-dul fel, 60%-os metántartalmú biogáz esetén ennek60%-a, azaz: 0,6*9,28 kWh = 5,8 kWh.
A biogáz előállítására alkalmastechnológiák csoportosítása
A jelenleg alkalmazott technológiákat csoportosíthatjuka nyersanyag szárazanyag-tartalma, az erjesztés soránalkalmazott hőmérséklet és az építés módja szerint.
Szárazanyag-tartalom szerint
A nedves eljárás alapvetően szennyvizek, hígtrágyákkezelésére alkalmas, a nyersanyag folyadéktartalmagyakran meghaladja a 90%-ot. A keverékhez adhatókegyéb mezőgazdasági (pl. almos trágya) és élelmiszer-ipari melléktermékek is, de a szárazanyag-tartalommaximális értéke nem haladhatja meg a 15%-ot (2.5.táblázat). A technológia jellemzője a folyamatos ada-golás és a jó szabályozhatóság, hátránya viszont, hogya visszamaradó biotrágya folyékony halmazállapotú,alacsony sűrűségű, így kijuttatása a nagy térfogat mi-att költségigényes.
64
2.5. táblázatBiogáz-technológiák csoportosítása
a nyersanyag szárazanyag-tartalma szerint
Technológia típusa Szárazanyag-tartalom
Nedves eljárás <15 %
Félszáraz eljárás 15-25 %
Száraz eljárás >25 %
A félszáraz technológiával 15–25% közötti száraz-anyag-tartalmú biomasszát tudunk feldolgozni. Alkal-mas lakossági zöldhulladékok, almos trágyák és egyébmezőgazdasági melléktermékek felhasználására.
A száraz technológia 25% feletti szárazanyag-tartalmú nyersanyagot dolgoz fel, amely lehet kommu-nális hulladék szerves része, növénytermesztési fő- ésmelléktermékek (energianövények is) vagy különbözőalmos trágyák.
Az utóbbi két technológia jellemzője a szakaszoseljárás és a magas szárazanyag-tartalmú, értékes bio-trágya. A magasabb szárazanyag előnye, hogy kisebbfermentációs térfogattal, könnyebben kezelhető, kisebbmennyiségű biotrágyával kell számolni. Az említett po-zitív hatást csökkenti a gáztermelés szakaszossága, ahosszabb betárolási, erjedési, kitárolási idő (a folya-matok beindulása lassabban megy végbe), emiatt afolyamatos eljárás az elterjedtebb. A technológia meg-választását alapvetően meghatározza a rendelkezésreálló nyersanyag minősége.
Alkalmazott hőmérséklet szerint
A hőmérséklet a reakciók sebességére gyakorolt hatá-sán keresztül határozza meg a választható technológiaiberendezések körét. A biogáz keletkezése 0–90 °C kö-zött megy végbe. A hőmérséklet emelkedésével folya-matosan nő a kémiai reakciók sebessége, így csökken
65
a teljes fermentációs folyamat időigénye, ezzel arányo-san csökken a folyamatokhoz szükséges fermentortérfogata, ami csökkenti a beruházás költségeit.
A hőmérséklet emelkedésével azonban a rendszersokkal érzékenyebbé válik az esetleges hőingadozásra,ennek következtében nagyon fontos a technológiarendkívül precíz betartása. A magasabb üzemi hőmér-sékleten működő technológiák esetében szükségesséválik a fermentorok fűtése is a külső hőmérsékletcsökkenésével, ami jelentős pótlólagos költséget jelentaz üzem működésében.
A különböző metántermelő baktériumtörzsek élet-feltételeinek megfelelően háromféle, számukra optimálishőmérséklet-tartományt és ennek megfelelően háromtechnológiát különböztethetünk meg (2.6. táblázat).
2.6. táblázatBiogáz-technológiák csoportosítása az erjesztés
során alkalmazott hőmérséklet szerint
Technológiatípusa
Erjesztésihőmérséklet [°C]
Tartózkodási idő[nap]
Pszikrofil <20 60–90Mezofil 30–40 40–50Termofil 50–60 20–25
A pszikrofil technológia Ázsiában terjedt el a ki-sebb farmok, háztartások energiaellátására. Jellemzőjea hosszú fermentációs idő – az alacsony, 0–20 °C kö-zötti hőmérséklet-tartomány miatt –, valamint a kiskapacitás, az extenzív és nagyon olcsó működés.
A mezofil technológia a legelterjedtebb eljárás Euró-pában, közepes és nagyméretű üzemekben használjákállattartó-telepi trágya, városi szennyvizek, egyéb hulla-dékok kezelésére; a fermentáció 25–35 °C között zajlik le.A pálhalmai biogázüzem ilyen technológiával működik.A szervesanyag-lebontás hatásfoka javul a pszikrofil tech-nológiához képest, de így sem haladja meg az 50%-ot.
66
A termofil technológia kevésbé gyakori, az előző-eknél drágább, de hatékonyabb eljárás. Jellemzője,hogy az erjesztés két reaktorban valósul meg, 40–60°C közötti hőmérséklet-tartományban. Termofil típusúüzemekben a biológiai reakciók jóval gyorsabban zaj-lanak le a pszikrofil és mezofil technológiához képest,ezért a fermentációs idő akár 20 napra rövidülhet. Abaktériumok azonban egyre érzékenyebbé válnak ahőmérséklet ingadozására, a megszokott üzemi kö-zéphőmérséklettől való eltérés a fermentorban rövidtávon nem haladhatja meg az 1-1,5 °C-ot. Nagyobbváltoztatásra csak hosszú távon van lehetőség, a hir-telen ingadozások a teljesítmény csökkenéséhez, adrasztikus különbség pedig a baktériumok pusztulá-sához vezethet. A nyírbátori üzem ilyen technológiávalépült. A termofil rendszerek esetében lényegesen javula szervesanyag-lebomlás hatékonysága, elérheti akára 70-75%-ot is.
Az építés módja szerint
A fermentor kialakítása alapján megkülönböztethetünkfüggőleges, vízszintes és csőerjesztőket:• A függőleges alkalmazásúak a legelterjedtebbek,
jellemzőjük, hogy felszín alá is telepíthetőek – ez afermentor hőfogyasztásának csökkentése miattfontos a mérsékelt övi területeken –, a technológiakiforrott, számos fajtája ismert.
• A vízszintes technológia alkalmazása kedvezőtlentalajviszonyok esetén alkalmazható.
• A csőerjesztők jellemzően kisebb méretű mobilegységek, a kis gazdaságokban termelődő bio-massza feldolgozására alkalmasak, ahol egyet-len tartályban történik az erjesztés valamint agáztárolás is.
67
A biogázüzemben képződő fő- ésmelléktermékek felhasználási lehetőségeiA biogáz felhasználási lehetőségei
A megtermelődött biogáz számos célra hasznosítható,és ez a cél határozza meg az előállításához alkalmazotttechnológiát, illetve a felhasználáshoz szükséges gáz-kezelés (tisztítás) típusát.
A legegyszerűbb lehetőség a gázkazánokban törté-nő elégetés, amikor csak tiszta hőenergiát állítunk elő.Ez a legmagasabb energiahatékonyságú felhasználás,itt a legalacsonyabbak az átalakítási és egyéb vesztesé-gek, továbbá nem elhanyagolható, hogy ebben az eset-ben kell számolni a legkevesebb pótlólagos beruházásiköltséggel.
A legelterjedtebb megoldás a biogáz blokk-fűtőerőműben történő elégetése, elektromos és hőener-gia előállítására (kogeneráció). A keletkező elektromosáramot általában az országos hálózatra táplálják, ahőenergia hasznosítására azonban valamilyen lokálisfelhasználási lehetőséget kell keresni, mivel szállítha-tósága korlátozott.
A trigeneráció – ma még újdonságnak számít –működését tekintve a kogenerációs rendszerek kiegé-szítése, szintén elektromos és hőenergia előállításáraalkalmas. A különbség a hőenergia hasznosításábanvan. A téli fűtési felhasználás mellett a keletkező ener-giát nyáron egy speciális rendszer (abszorpciós hűtő)segítségével légkondicionált vagy egyéb jelentős hűtésiigényű intézmények hűtésére is alkalmazhatjuk, to-vább javítva a biogázüzem kihasználtságát.
Kisebb méretű gazdaságok esetében alkalmazhatóa mikrogázturbina, azonban villamos hatásfoka ala-csony, a fajlagos beruházási költség magas, a maximá-lis elektromos teljesítménye mindössze 100 kW.
A gáz tisztításával a metán feltáplálható a földgáz-hálózatra, de a tisztítás és a hálózatra táplálás is meg-
68
lehetősen költséges, jelenleg még a magyarországináljóval kedvezőbb gazdasági helyzetben lévő országokban(pl. Németország) sem terjedt el. A földgáz és a többifosszilis energiahordozó árának folyamatos növekedé-sével alkalmazása a jövőben gazdaságossá válhat.
A biogáz alkalmas autóbuszok, mezőgazdaságijárművek vagy akár vonatok motorhajtóanyagakénttörténő hasznosításra is. Ebben az esetben azonban agázt nagyon szigorúan meg kell tisztítani a motorokműködésére káros kéntől és szén-dioxidtól, ezt követő-en a megtisztított biogáz a cseppfolyósítás után a ben-zinkutakon tankolható.
A biogáz felhasználására lehetőség nyílik mérsékelttisztítás (központi tisztító) után lokális gázrendszerek-ben is, de csak az országos földgázhálózatról való le-válással.
A biotrágya és felhasználási lehetőségei
A fermentáció folyamán az eredeti szervesanyag-tartalom az alkalmazott technológiától függően 40-50%-ban lebomlik, amelyből metán és szén-dioxid keletkezik,a fennmaradó rész pedig a kierjedt szubsztrátban ma-rad, amely értékes biotrágyaként hasznosítható.
A biotrágya kedvezőbb beltartalmi értékekkel ren-delkezik, mint a szerves trágya, és a bevitt nyersanyagmennyiségével majdnem megegyező mennyiségben ke-letkezik. A nyersanyaggal az üzembe bevitt nitrogén,foszfor, kálium megmarad a biotrágyában. A nyers-anyagok technológiai folyamatok során történő feltáró-dása és a kialakult baktériumkultúra kedvezően befo-lyásolja a tápanyagok felvehetőségét.
Az üzembe bevitt anyagok a fermentáció során el-vesztik szagukat, a kórokozó mikroorganizmusok je-lentős része elpusztul, a gyommagvak elvesztik csírá-zóképességüket.
A biotrágya alkalmazásával csökken a műtrágya ésezáltal a fosszilis energiahordozók felhasználása.
69
A biotrágya lehet:• Nedves állapotú, folyékony: 5-8%-os szárazanyag-
tartalmú, amely alkalmas öntözőrendszerrel valókijuttatásra vagy talajba injektálásra. A hígbiotrágyát gyakran fázisbontással tovább kezelik, afolyadékfázist öntözésre használják, a szilárd fázistkomposztálják.
• Félszáraz állapotú: 25-35%-os szárazanyag-tar-talmú, amely rendkívül jó beltartalmi értékekkelrendelkezik, komposztálásra vagy közvetlenül trá-gyázásra használják. Állaga miatt alkalmas tenge-lyen történő szállításra, így a szántóföldre juttatá-sa trágyaszóró gépkocsikkal megoldható.
A szén-dioxid felhasználási lehetőségei
A biogáz 30-50%-ban tartalmaz szén-dioxidot és 50-70%-ban metánt. A metán elégetése során is szén-dioxid és víz keletkezik (lásd 2.4. ábra). A szén-dioxidhasznosításával javíthatóak a biogázüzem megtérülé-sének feltételei.
Felhasználási lehetőségek:• hűtőházban a zöldségek tárolhatóságának fokozá-
sára,• fóliasátrakban, üvegházakban zöldségnövények
szén-dioxid-trágyázására, 5-8-szoros mennyiségigjelentősen és gazdaságosan fokozza a fotoszintézissebességét.
A hulladékhő és felhasználási lehetőségei
A biogáz gázmotorban történő elégetése során azelektromos energia mellett jelentős mennyiségű hő-energia keletkezik (2.4. táblázat), melynek hasznosí-tása alapvetően meghatározza az üzem nyereségessé-gét. A biogáz elégetése során az üzemben keletkezőösszes energia 30-35%-a villamos energia, 60-65%-ahőenergia. A hőenergia 25-40%-a felhasználásra kerül
70
a fermentor fűtésére, 15-25% a motor sugárzásivesztesége, 15% a füstgázzal távozó veszteség és 30-40% a hasznosítható rész.
A hulladékhő hasznosításánál törekedni kell aszállítási távolságok és az ebből fakadó költségek mi-nimalizálására. A legjobb megoldás, ha a biogázüzemmellett épül egy hasonló kapacitású üzem, amely ké-pes felvenni a keletkező hőt, miközben a biogázüzemátveszi a másik üzemben termelődő melléktermékeketmint nyersanyagokat (bioetanol- és biogázüzem közöttiüzemkapcsolat).
A hulladékhő felhasználásának csak a fantáziánkszabhat határokat:• üvegházak, fóliasátrak, istállók, fejőházak, egyéb
mezőgazdasági épületek fűtése és hűtése,• terményszárítás,• fa szárítása,• távfűtőművekbe táplálás.
A biogáz-előállítás és -felhasználás bemutatásaegy gyakorlati példán keresztülA biogázüzem létesítésének tervezésénél figyelembe kellvennünk néhány alapvető törvényszerűséget. A tech-nológia körültekintő kiválasztását – a beruházási ésműködési költségek optimalizálása érdekében – alap-vetően meghatározzák a térség adottságai, a rendelke-zésre álló nyersanyagforrások, valamint a keletkezővégtermékek hasznosítási célja. A különböző gyártókáltal forgalmazott technológiák között 30–50%-os elté-réssel is találkozhatunk.
Fontos, hogy a tervezett üzemben az elektromosenergia mellett keletkező hőenergia hasznosítását lega-lább részben meg tudjuk oldani, enélkül az üzem gaz-daságos működésére nagyon kevés az esély, amelynekoka a zöldáram alacsony átvételi ára Magyarországon.
A másik kulcstényező, amely a gazdaságosságotnagymértékben meghatározza, az üzemben felhaszná-
71
landó nyersanyag minősége és ára. A silókukorica vagyegyéb növénytermesztési termékek esetében az önkölt-ség 40%-os eltérést is mutathat az öntözés, a talajmi-nőség, a fajta vagy az alkalmazott agrotechnika függ-vényében. A különböző országrészekben az időjárástovábbi bizonytalansági tényezőt jelent. Érdemes fel-venni a kapcsolatot a térségben működő élelmiszeripa-ri, feldolgozóipari üzemekkel, mert olcsón beszerezhetőmelléktermékeik jelentősen javíthatják a biogázüzemgazdasági mutatóit.
Jelentős költségtényező továbbá a nyersanyagokraés a végtermékre rakódó szállítási költség, ezért külö-nösen fontos a szállítási távolságok minimalizálása.Erre jó példát láthatunk a nyírbátori üzemben, ahol akierjedt biotrágyát nem tengelyen, hanem öntözőrend-szeren keresztül juttatják ki a szántóföldekre.
Gyakorlati példa: egy lehetséges biogázüzem tervezése
Mintának egy mezofil, nedves technológiájú, folyama-tos adagolású, függőleges építésű üzemet választot-tunk. Számításainkban 90%-os kihasználtsággal, 7884óra/éves működéssel kalkuláltunk. Átlagos biogáz-üzemi nyersanyagbázist rendeltünk hozzá, amely egyMagyarországon telepítendő üzem esetében is reális.
Nyersanyagok:• 15 ezer tonna silókukorica,• 20 ezer tonna szarvasmarhatrágya,• 20 ezer tonna sertés-hígtrágya,• 5 ezer tonna egyéb: étel-, udvari, kerti hulladék (a
környező településekről).A példában szereplő nyersanyagokból a 2.2. és
2.4. táblázatokban szereplő adatokat felhasználvaszámíthatjuk ki a leendő üzemünkben előállíthatóbiogáz, metán, valamint villamos energia mennyiségét(2.7. táblázat).
72
2.7. táblázatA példában szereplő alapanyagokból termelhető biogáz és
villamos energia mennyiségének meghatározása
Megtermelt mennyiség
Biogáz Metán VillamosenergiaAlapanyag
[1000 m3] [1000 m3] [1000 kWh]15 E t siló-kukorica 2 457 1 277,6 4 216,08
20 E t szar-vasmarha-trágya
776,8 427,24 1 409,89
20 E t ser-tés-híg-trágya
534 320,4 1 057,32
5 E t egyébétel-, udvari,kerti hulla-dék
409,5 245,7 810,81
Összesen 4 177,3 2 270,94 7 494,1
Az üzem teljesítményének meghatározása
A 2.7. táblázatban bemutatott nyersanyagokkal évente2 270 940 m3 metán termelhető, melynek elégetésévelköbméterenként 3,3 kWh villamos energiát tudunkelőállítani, összesen 7 494 100 kWh-t egy év alatt.Üzemünk teljesítménye 90%-os működéssel számolva:
MW9,0kW5,950
napóra24nap3659,0
kWh1004947≈=
××
Ez azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló nyers-anyagok egy közel 1 MW teljesítményű gázmotor ellátá-sára elegendőek, 90%-os éves szintű működés esetében.
73
Jövedelmezőségi viszonyok vizsgálata
Természetesen a biogázüzemek esetében is érvényeseka méretgazdaságosság alaptörvényei: minél nagyobb azüzem és minél jobb az eszközök kihasználtsága, annálnagyobb a valószínűsége a gazdaságos működésnek.
2.8. táblázatA biogázüzem költség- és jövedelemviszonyai
Költségek és bevételek alakulása (1000 Ft)Beruházási költség 900 000,0Fix költség 58 000,0Változó költségek 57 000,0Alapanyag 89 750,015 E t silókukorica* 72 000,020 E t szarvasmarha-trágya* 8 000,020 E t sertés-hígtrágya* 8 000,05 E t egyéb: étel-, udvari, kerti hulladék 1 750,0Árbevétel – villamos energia 185 104,3Árbevétel – hőenergia 19 000,0Árbevétel – szállítás és ártalmatlanítás(étel-, udvari, kerti hulladék) 10 000,0
Költségek összesen 204 750,0Árbevétel összesen 214 104,3Jövedelem 9 354,3
*Számítás: a silókukorica önköltségi ára 4800 Ft/t, saját termelésűtrágya szállítása, rakodása: 400 Ft/t.
A példában, szereplő üzemben 7 494 100 kWhvillamos energia keletkezik, a zöldáramra jogszabály-ban előírt kötelező átvételi ár átlagosan 24,7 Ft/kWh,így az áram értékesítéséből realizálható árbevételévente 185 104 270 Ft.
74
A 2.8. táblázat elemzéséből megállapítható, hogypusztán az elektromos áram értékesítéséből származóárbevételek nem elegendőek a nyereséges működésfeltételeinek biztosításához. Két lehetőségünk van ajövedelem növelésére:• bevételek növelése: a hőenergia, valamint az egyéb
melléktermékek értékesítésével és hulladék-meg-semmisítési szolgáltatások végzésével;
• nyersanyagköltségek csökkentése: olcsó élelmiszer-ipari, mezőgazdasági hulladékok feldolgozásával,silókukorica és egyéb növénytermesztési nyers-anyagok saját üzemben történő megtermelésével.
Lehetőségek a gazdaságosság javítására
• Hulladékhő hasznosítása vagy értékesítése (trige-neráció: a villamos energia mellett termelődő hő-energia télen fűtési, nyáron hűtési célú értékesíté-se) az üzem kihasználtságának és bevételeinek nö-velésére.
• A biotrágya értékesítése is lehetőséget jelenthetbevételeink növelésére, az állattartó telepeken ke-letkező trágyáért mint nyersanyagért cserébe át-adható a biotrágya egy része, így csökkentve azüzem alapanyagköltségeit.
• Átvételi díjas anyagok (állati hulladékok, szenny-víziszap, lakossági biomassza-hulladék) felhasz-nálása. Ebben az esetben a hulladék beszállítójafizet a hulladék átvételéért.
• Térítésmentesen felhasználható nyersanyagok al-kalmazása.
• A szén-dioxid értékesítése speciális üzemi kapcso-latokat és pótlólagos beruházásokat igényel, de al-kalmazásával tovább növelhető az üzem bevétele.
• Több iparág egymást kiegészítő előnyének együtteskihasználására jó példa a bioetanol- és biogázüzemegymás mellé telepítése. A biogázüzem nyersanyag-ként felhasználja a bioetanol-üzem melléktermékét,
75
a szeszmoslékot, a bioetanol-üzem hőigénye pedigrészben kielégíthető a biogázüzem hulladékhőjével.
A biogáz elterjedését akadályozó tényezők
• A legfontosabb akadály a biogáz elégetésével meg-termelendő zöldáram magyarországi szabályozása.A probléma kettős, az egyik gond az alacsony ár –átlagosan 24,7 Ft, ami a németországi átvételi árfele –, a másik, hogy az átvétel paramétereit meg-határozó rendelet 2010. december 31-ig van ér-vényben. 2010 végéig, a szabályozási időtávbólfennmaradó 2 év semmilyen üzem megtérülésétnem teszi lehetővé. Nem lehet tudni, hogy 2010után hogyan fognak változni az átvételi árak, éssemmilyen garancia nincs a befektetők számára.
• Komoly problémát jelent a támogatás bizonytalan-sága és alacsony mértéke. A jelenlegi beruházásijellegű támogatás nem oldja meg az iparág prob-lémáit, mivel nem alkalmas a gazdaságos működésfeltételeinek megteremtésére.
• Mezőgazdasági vállalkozók esetében gyakran hi-ányzik a szükséges önerő.
• További gond az információ, a bizalom és a szak-értelem hiánya.
Finanszírozási lehetőségek
A biogázüzemek létesítése jelentős tőkét igényel, a ki-sebb üzemek 300–500, a közepesek 800–1000, anagyüzemek 1500–3000 millió Ft körüli beruházásiösszeget igényelnek.
Banki hitel
A bankok egyre szívesebben fektetnek be megújulóenergiákat hasznosító projektekbe, ehhez azonban na-gyon komoly és jól alátámasztott üzleti tervre, a nyers-
76
anyagellátás biztosítására, a gazdálkodókkal kötötthosszú távú szerződésekre, valamint ingatlanfedezetrevan szükség.
Saját erő
A banki hitel és a támogatás elnyeréséhez általábanjelentős saját erőre is szükség van, ennek mértéke ateljes beruházáshoz képest 20–25 %, ez egy nagyobbberuházás esetén 200–400 millió forint is lehet. Van-nak olyan bankok, amelyek hajlandóak a jól előkészí-tett projektek teljes finanszírozására, de ez viszonylagritka. A bemutatott példában (2.8. táblázat) szereplőüzem esetében ez az összeg 180–225 millió Ft.
Beruházás jellegű állami támogatás
• Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap(EMVA)
• Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, 2007–2013 (ÚMVP I. tengely)
• A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése, 27/2007.(IV.17.) FVM rendeletTámogatási célterület: Az állattartó telepen képző-dő trágya kezelését, tárolását, részbeni feldolgozá-sát és felhasználását szolgáló gépbeszerzés építé-szeti-technológiai és infrastruktúrát érintő beru-házás megvalósítására. A támogatás mértéke:alapesetben 40%, nitrátérzékeny területeken 75%.A pályázat 2007. május 23-án lezárult, újbólimegnyitása várható.
• Környezet és Energia Operatív Program (KEOP)• Biogáztermelés és -felhasználás, 23/2007.
(VIII.29.) MeHVM rendeletOlyan vállalkozás pályázhat, melynek a mezőgaz-daságból eredő árbevétele (TEÁOR szám: 01.11–05.02) nem éri el a nettó árbevétel 50%-át. A támo-gatás mértéke: 10–50%.
77
Működés támogatása
A zöldáram kötelező átvételén keresztül (jelenleg 24,7Ft/kWh) a 2007. évi (LXXXVI.) törvény a villamos ener-giáról.
Egyéb támogatás
A biogázüzem nyersanyagbázisának fejlesztésére.Lágy szárú energiaültetvények támogatása:
71/2007. (VII. 27.) FVM rendeletTámogatás célja: „1. § A támogatás célja a mező-
gazdasági területeken lágy szárú, évelő, újravetés, illet-ve újratelepítés nélkül legalább 5 évig energetikai alap-anyag termelésre fenntartható energianövények tele-pítésével
a) a nem élelmiszeripari növények termesztéséretörténő áttéréssel hozzájáruljon az élelmiszertermékpályák stabilizálásához;
b) alternatív, a termőhelyi adottságokhoz igazodókultúraválasztási lehetőségek biztosítása;
c) hozzájáruljon a szélerózió, illetve belvíz ellenivédekezéshez, a kedvezőtlen talajszerkezet javí-tásához;
d) az energetikai célú biomassza biztosításávalhozzájáruljon a megújuló energiaforrások elter-jesztésére vonatkozó célok teljesítéséhez;
e) hozzájáruljon a vidéki lakosság életszínvonalá-nak javításához.”
Támogatás mértéke: a beruházás összes elszámol-ható kiadásának 40%-a; fiatal mezőgazdasági ter-melő esetében vagy kedvezőtlen adottságú terüle-ten történő telepítéskor a beruházás összes elszá-molható kiadásának 50%-a.
78
A biogázüzemek létesítésére, működtetésére,a biogáz felhasználására vonatkozójogszabályok jegyzéke
• 110/2002. (XII. 12.) OGY határozat az OrszágosHulladékgazdálkodási Tervről
• 102/1996. (VII. 12.) korm. rend. a veszélyes hulla-dékokról
• 98/2001. (VI. 15.) korm. rend. a veszélyes hulla-dékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének fel-tételeiről
• 213/2001. (XI. 14.) korm. rend. a települési hulla-dékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének fel-tételeiről
• 2133/2005. (VII. 8.) kormányhatározat a biomasz-sza energetikai hasznosítását elősegítő egyes in-tézkedésekről
• 23/2001. (XI. 13.) KöM rend. a 140 kWth és az ennélnagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenőhőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyezőanyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről
• 2005. évi XV. törvény az üvegházhatású gázokkibocsátási egységeinek kereskedelméről
• 2005. évi LXIII. törvény a földgázellátásról szóló2003. évi XLII. törvény módosításáról
• 42/2005 (III. 10.) korm. rend. a bioüzemanyagokés más megújuló üzemanyagok közlekedési célúfelhasználásának egyes szabályairól
• 112/2005. (XII. 23.) GKM rend. az átvételi kötele-zettség alá eső villamos energia átvételének sza-bályairól és árának megállapításáról szóló56/2002. (XII.29) GKM rend. módosításáról
• 49/2001. (IV. 3.) korm. rend. a vizek mezőgazdasá-gi eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről
• 71/2003. (VI. 27.) FVM rend. az állati hulladékokkezelésének és a hasznosításukkal készült termé-kek forgalomba hozatalának állategészségügyiszabályairól
79
• 30/2006. (II.8.) korm. rend. a Nemzeti TelepülésiSzennyvízelvezetési és -tisztítási MegvalósításiProgramról szóló 25/2002. (II.27.) kormányrende-let módosításáról.
• 20/2001. (II.14.) korm. rend. a környezeti hatás-vizsgálatról
• 314/2005. (XII.25.) korm. rend. a környezeti ha-tásvizsgálati és az egységes környezethasználatiengedélyezési eljárásról
• 1994. évi LV. törvény a termőföldről• 204/2001. (X.26.) korm. rend. a csatornabírságról• 50/2001. (IV.3.) korm. rend. a szennyvizek és a
szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásánakés kezelésének szabályairól
• 242/2000. (XII.23.) korm. rend. a települési hulla-dékkezelési közszolgáltatási díj megállapításánakrészletes szakmai szabályairól
• 2/2000. (I.18.) FVM – KöM együttes rend. a mező-gazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai kö-vetelmények szerinti előállításának, forgalmazásá-nak és jelölésének részletes szabályairól
• 20/2006. (IV.5.) KvVm rend. a hulladéklerakással,valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyesszabályokról és feltételekről
• 2005. évi CLXXXV. törvény a villamos energiárólszóló 2001. évi CX. törvény módosításáról
• 180/2002. (VIII.23.) korm. rend. a villamos energi-áról szóló 2001. évi CX. törvény egyes rendelkezé-seinek végrehajtásáról
• 113/2005. (XII.23.) GKM rend. a villamosenergia-ellátásban alkalmazott általános rendszerhaszná-lati díjak megállapításáról szóló 57/2002. (XII.29.)GKM rendelet módosításáról
• 23/2007. (VIII. 29.) MeHVM rend. a Környezet ésEnergia Operatív Program prioritásaira rendelt for-rások felhasználásának részletes szabályairól ésegyes támogatási jogcímeiről
80
Irodalom[1] BAGI Z.: A fermentáció paramétereinek biotechnológiai
alapjai. „A biogázgyártás gyakorlati és műszaki kérdé-sei” szakmai napon elhangzott előadás, Budapest,2007. 06. 19.
[2] BAI A.–LAKNER Z.–MAROSVÖLGYI B.–NÁBRÁDI A.: A bio-massza felhasználása. Szaktudás Kiadó Ház Rt., Buda-pest, 2002.
[3] BARÓTFI I. (szerk.): Energiagazdálkodási kézikönyv – 9.A biomassza energetikai hasznosítása. Energia KözpontKht. és a Gazdasági Minisztérium, Budapest, 1998.
[4] BOHOCZKY F.: Megújuló energiák alkalmazási lehetőségeiés perspektívái. Fűtéstechnika, megújuló energiaforrá-sok 2001. Info-Prod Kiadó és Kereskedő Kft. Budapest.
[5] BAI A.: A biogáz. Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht.Budapest, 2007.
[6] FOGARASSY CS.: Biogáz energianövényekből. IV.ENERGOexpo Nemzetközi Szakkiállítás és Konferencia,Debrecen, 2006. 09. 27.
[7] KOVÁCS A.: A biogáz a legemberibb energia. Első MagyarBiogáz Kft., 2006.
[8] PETIS M.: Biogázról a gyakorlatban. Mennyibe kerül?Megéri? Bioenergia, 2007/2. 21–25. p.
[9] PETIS M.: Biogáz hasznosítása. Energiapolitika 2000Társulat, Energiapolitikai Hétfő Esték, Budapest, 2008.02. 11.
[10] SZÍJ B.: Biogáz-berendezések fontossága az energiaellá-tásban. „A biomassza felhasználásának formái” konfe-rencia. Budapest, 2005. 10. 25.
[11] TOMBOR A.: Megújuló energiaforrások a villamosenergia-termelésben. VII. Energiapolitikai Fórum, Budapest,2006. 02. 14.
[12] GERHARD K.: GE Energy Jenbacher gas engines,Experiences with Biogases. A biogázgyártás gyakorlati ésműszaki kérdései szakmai nap, Budapest, 2007. 06. 19.
[13] SCHULZ, H.–EDER, B.: Biogázgyártás. Cser Kiadó. Buda-pest, 2005.
[14] HÓDI J., Biogáztisztítás – Energetikai hasznosítás. IV.ENERGOexpo Nemzetközi Szakkiállítás és Konferencia,Debrecen, 2006. 09. 27.
81
[15] KOVÁCS K.: A biogázipar helyzete és perspektívái Magyar-országon. „A biogázgyártás gyakorlati és műszaki kérdé-sei” szakmai nap, Budapest, 2007. 06. 19.
[16] SZÁRSZÓ T.: Pálhalmai biogáz üzem építése. Helyzetje-lentés: 2007. I. negyedév. Bioenergia, 2007/2. 2. p.
[17] VARGA K.: Európában is egyedülálló biogáz-üzemet adtakát. Kapos Extra, 2007. november 16. 1. p.