19
2.4.6. Taneszközök, segédletek
Az iskolában az oktató munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket
(tankönyv, munkafüzet, atlasz, stb.) használunk a tananyag feldolgozásához, melyeket az
oktatási miniszter rendelet alapján hivatalosan tankönyvvé nyilvánított.
A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség
van (pl. testnevelés, szakmai gyakorlat). Az egyes évfolyamokon a különféle
tantárgyakhoz szükséges kötelező tanulói taneszközöket a munkaközösségek határozzák
meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a tanulókat és a
szülőket minden tanév előtt június hónapban az iskola tájékoztatja. A taneszközök
beszerzése a tanév kezdetére a tanulók és a szülők kötelessége.
A taneszközök kiválasztásánál a munkaközösségek a következő szempontokat veszi
figyelembe:
A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, az érettségi vizsga
követelményeinek.
Azonos évfolyamon, ugyanazon tantárgyak esetében egységes
tankönyvhasználatra kell törekedni.
Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnybe részesíteni, amelyek
több éven keresztül használhatók.
A taneszközök használatában stabilitásra kell törekedni.
A megrendelendő tankönyvek jegyzékét a munkaközösség-vezetők írásban adják le
a tankönyvfelelősnek minden tanév január 15-ig.
A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8.§ (4)–(5) bekezdése
lehetővé teszi, hogy a törvényben előírt feltételek fennállása esetén a tanulók ingyen
jussanak tankönyvhöz, amit az iskola könyvtárából tartósan – egy vagy több tanévre –
kölcsönözhetnek.
2.4.7. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei
Az iskola magasabb évfolyamára az a tanuló léphet, aki az előző évfolyamot az iskolában
elvégezte, és tanulói jogviszonya folyamatos. (Tanulói jogviszonya annak szünetel, aki
tanulmányait valamilyen okból saját kérésére az igazgató engedélyével megszakította, illetve
akit jogerős fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltottak. 62. § 5. Megszűnik a tanuló
jogviszonya – ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél
igazolatlanul többet mulasztott. 75. § 3.)
A tanuló magasabb évfolyamba lépéséről a tanév végi osztályozó értekezleten a
nevelőtestület dönt, igazolva ezzel, hogy a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket
sikeresen teljesítette. Aki az előírt követelményeket 1-2 tárgyból elégtelenül teljesítette, a
következő tanév előtt javítóvizsgát tehet. Avval a lehetőséggel, hogy kettőnél több elégtelen
osztályzat esetén is dönthet a nevelőtestület a tanuló javítóvizsgára bocsátásáról, csak a
legkivételesebb, különleges méltánylást érdemlő esetekben kívánunk élni. Ilyenkor az
osztályfőnöknek, az ifjúságvédelmi felelős tanárnak kell az előzményeket feltárnia, a
méltányosság indokait előterjesztenie.
20
A közoktatási törvény a tanulói jogok egyikeként deklarálja, miszerint a tanuló kérheti
– a jogszabályban meghatározott módon –, hogy független vizsgabizottság előtt adjon számot
tudásáról. A tanuló ezt a szándékát a kérdéses szorgalmi idő vége előtt 30 nappal
kérvényezheti. Ilyenkor a megjelölt tantárgy(ak)ból osztályozó vizsgát kell tennie.
Javítóvizsga is tehető független vizsgabizottság előtt. Ilyen irányú kérését a tanulónak a
bizonyítvány kézhez vételétől számított 15 napon belül kell bejelentenie.
Fontos tudni, hogy amennyiben a tanév elején valamilyen nem kötelező tanórai foglalkozásra
a tanulót felvették (fakultáció), akkor a követelménytámasztás gyakorlata (óralátogatási
kötelezettség, a hiányzás igazolása, a tanultak számonkérése, osztályzása) ennek minden
lehetséges következményével – megegyezik a kötelező tanórai foglalkozásokra vonatkozó
előírásokkal.
Ha a tanuló valamely idegen nyelvből állami nyelvvizsgát szerez; kérvényezheti az
iskolában oktatott egyik idegen nyelv tanulása alóli felmentését. A nyelvvizsga fokozata
alapján az igazgató dönt a felmentés megadásáról.
Azok a tanulók, akik az OSZTV-n helyezést érnek el, a verseny kiírásának
megfelelően szerezhetnek soron kívül tanév végi, illetve záróvizsga osztályzatot.
Az iskola 11. osztályba lépést nem köti alapműveltségi vizsga letételéhez. (A más iskolából
hozzánk átjelentkező 10. évfolyamot végzett tanulónak sem kell alapműveltségi
vizsgabizonyítvánnyal rendelkeznie.) Amennyiben a 10. osztályt elvégző tanulónk más
iskolában szeretné tanulmányait folytatni, ahol a továbbtanuláshoz az alapműveltségi vizsga
követelmény, vagy tankötelezettségének eleget téve tanulmányát alapvizsgával szeretné
befejezni, úgy számára intézményünk – a törvényi előírásnak megfelelően – a vizsgát
megszervezi.
A 10. osztály második félévében márc. 15-ig a tanulóknak közölniük kell, hogy a
kötelező érettségi tantárgyakon kívül mely választható tantárgyakból kívánnak érettségire
felkészülni. Ezek a tantárgyak az órafelosztásban a válaszható órakeretben szerepelnek.
Sikeres érettségi vizsga után a tanulók a 13. szakképzési évfolyamon bármely szakon
folytathatják tanulmányaikat és szerezhetnek szakképesítést.
2.4.8. Beszámoltatás, értékelés
2.4.8.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formái, követelményei,
a tanuló tudása értékelése
A tanulók értékelésében irányadók a Közoktatási Törvény e tárgykörrel kapcsolatos
előírásai.(A tanuló jogai és kötelességei, a tanuló kötelességének teljesítése – 11, 12, 19, 70 §-
ok), az intézmény tradíciói, az oktatás, nevelés céljainak alárendelt pedagógiai racionalitás.
A tanulók tudásának, magatartásának és szorgalmának minősítésében és értékelésében
megtartjuk a „hagyományos”, a törvényben is rögzített kalkulusokat (70.§).
Azokban az esetekben, amikor rendszeresen szerzett érdemjegy nem alapozza meg, ill.
a törvény nem teszi kötelezővé az osztályozást, „megfelelt”-„nem felelt meg” minősítést kell
alkalmazni (pl. testnevelésből a felmentett vagy gyógytestnevelésre tanácsolt tanuló
esetében).
Az oktatás-nevelés elhatároló szakaszainak kezdetén (9.,11.,13. évfolyam) indokolt
diagnosztikus értékelések során (felmérések) osztályzattá át nem váltható %-ban célszerű a
teljesítményt kifejezni. Az ilyen helyzetfeltáró értékelések után az arra rászoruló tanulóknak
tanulmányi előmenetelük, az ismereteikben megmutatkozó hiányok leküzdése érdekében —
tanórán kívüli — szaktanári segítséget kell kapniuk. A felmérések tapasztalatairól és említett
következményeikről a tanulók szülőjét (nevelőjét) is tájékoztatni kell.
21
A tanuló tanulmányi tapasztalatszerzésének minden lényeges szóbeli, írásbeli vagy
gyakorlati megnyilatkozását értékelni kell.
Mivel a pedagógusnak a tanulók munkáját „irányítania” is szükséges – az értékelést
indokolni kell. Ez ad lehetőséget arra, hogy az értékítélet objektivitásának megtartása mellett
a tanár a teljesítményt személyre szabottan a tanuló körülményeihez mérje.
A számonkérés rendszeresen, az adott tantárgy tartalmi követelményeihez igazodva
történik. A rendszerességet a tantárgy tartalmi szakaszhatárai és a tantárgyanként eltérő
írásbeli gyakoriság teszik megalapozottá. (A kettő — természetesen — egybe is eshet.)
A tanulmányi szakaszok kezdetén (tanév elején) a számonkérés legfontosabb
tantárgyankénti követelményeit, a számonkérés módját, amennyiben ezek teljesítése
határidőhöz kötődik, akkor a terminusokat is, a tanulókkal ismertetni kell. (Ezeket ennek a
fejezetnek a melléklete tartalmazza.)
A nevelőtestület távlati célként határozza meg, hogy a számonkérés követelményeit és
formáit, az értékelést és minősítést a tanulási folyamat optimalizálása, bármikori
értékelhetősége és ellenőrizhetősége érdekében — a részletekben is érvényesített holisztikus
szemlélet megvalósításával — egységes iskolai rendszerré szervezi.
A magatartás és a szorgalom tartalmi követelményeit a közoktatási törvény alapján
ugyancsak körvonalazzuk. Az így meghatározott „zsinórmérték” a „példás” minősítést
definiálja.
Ha a tanuló a tanulmányi előrehaladás előírt követelményeit a megadott időre nem
vagy „elégtelen” módon teljesítette, lehetőséget kaphat a mulasztás pótlására. Ha erre neki
felróható okból kerül sor, akkor a „soron kívüli” elbírálást a szaktanár szigoríthatja.
Ugyanilyen feltételek mellett a tanuló is kérheti, hogy egy tantárgy tartalmi
szakaszáról a tanórán kívüli időben beszámolhasson.
Ha egy tantárgyat azonos évfolyamon, azonos szintű tanulócsoportokban több tanár
tanít, akkor a számonkérés formáit — lehetőleg — egységesíteni kell. (Csak ez teszi
értelmessé, feladat- és tesztbankok létrehozását, bővítését, mint ahogy a teljesítmények
összemérhetősége is csak így valósulhat meg.)
Az értékelés közlésére az MKM által rendszeresített nyomtatványokat használjuk.
(Ellenőrző könyv, bizonyítvány.)
A tanulók tanulmányi tapasztalatát dokumentáló legfontosabb írásbeli munkákat
(témazárók, dolgozatok, rajzok, tanulmányok) egy évig meg kell őrizni! (Egy év után ezek
selejtezhetők. Az iskola nem köteles a munkákat a „szerzőknek” visszaadni.)
Az írásbeli beszámoltatás
Az írásbeli beszámoltatás formái:
- témazáró dolgozat;
- írásbeli felelet;
- teszt feladat;
- házi dolgozat.
A szaktanárok a tanév elején tájékoztatják a tanulókat az írásbeli beszámoltatás formáiról,
azok rendjéről és értékeléséről, illetve tantárgyanként közlik a tanévben írandó témazárók
számát.
Témazáró dolgozat:
Tantárgyanként minden témát/témakört előre jelzett, úgynevezett témazáró dolgozattal
zárunk, melynek időpontját a tanár legkésőbb az összefoglaló órán bejelenti, és azt a haladási
naplóban is rögzíti. A dolgozat írásának ideje 45 perc, 12-14. osztályban 90 perc is lehet.
A tanár kötelessége a témazáró dolgozatokat a megírást követő 2 hétben kijavítani,
értékelni (informatika tantárgy esetén 3 héten belül), s az értékelés szempontjait feltárni. A
22
dolgozat értékelése érdemjeggyel történik, melyet a naplóba megkülönböztetett módon kell
beírni (piros színnel). Megírása kötelező.
Ha a tanuló a dolgozat írásakor hiányzott, pótlása a tanárral való egyeztetés alapján
történik.
A tanár a körülmények mérlegelése alapján egy alkalommal lehetőséget biztosíthat a
tanulónak, hogy témazáró dolgozatán javíthasson javító dolgozat írásával. A témazáró dolgozat
érdemjegyéről a két dolgozat alapján a szaktanár dönt. A témazáró dolgozat jegyei/osztályzatai
nyomatékkal szerepelnek, hiszen azok a tanuló tudásának szintézisét mutatják. Ha egy adott
tantárgyból az összes témazáró dolgozat jegye elégtelen, akkor a tanuló év végi tanulmányi
eredménye is elégtelen, függetlenül a többi szerzett jegy átlagától.
A tanulószobai foglalkozás keretében pótló és javító dolgozat egyaránt íratható, és
annak érdemjegye az osztályzatba is beszámít.
A témazáró dolgozatokat az iratkezelés szabályai szerint kell megőrizni.
Írásbeli felelet:
Néhány óra tananyagának felmérésére szolgál. Lehet osztályszintű, illetve egyéni. A dolgozat
értékelése érdemjeggyel történik.
Az írásbeli és szóbeli feleletek rendszeresek, időpontjuk a tanítási óra (körülbelül 15-20 perc),
tehát a tanár nem köteles bejelenteni ezeket, ugyanis a törvény idevágó paragrafusa kimondja
(Kt. 12. §. (1) b), hogy a tanuló kötelessége a tanórán a legjobb képessége szerint tanulni,
teljesíteni.
Teszt feladat:
Több témakört, vagy hosszabb tanítási időszakot (akár egy évest is) felölelő ismeretanyag
elsajátításának feleletválasztós, tesztkérdések útján való felmérése. A feladat megírásának
időpontját legalább két héttel előbb közölni kell a tanulókkal. A feladatra érdemjegy adható.
Egy tanévben legfeljebb négy teszt feladat íratható.
A tanulmányi eredmény értékelésének elengedhetetlen feltétele, hogy a tanulónak tanulmányi
félévenként és tárgyanként legalább 3 érdemjegyet kell szereznie.
A házi feladat
Az írásbeli és szóbeli házi feladatoknak a tanuló rendszeres munkára nevelésében,
önfegyelmének és kötelességtudatának kialakításában, s így személyisége fejlesztésében is
rendkívül fontos szerepe van. Az otthoni tanulás az ismeretek elmélyítése céljából
elengedhetetlen.
A tanár egy adott témáról dolgozatot, esszét írathat, melyet a tanulók otthoni munkával
készíthetnek el segédanyagok felhasználásával (szakkönyvek, internet stb.). A dolgozat
elkészítéséhez legalább egy hét időt kell biztosítani. A dolgozatra érdemjegy adható.
Az írásbeli házi feladat az órán tanult ismeretekhez kapcsolódjon, ezt a fokozatosság
elvét betartva jelöli ki a tanár. Elmélyültebb munkát igénylő, gondolkodtató feladatok is
adhatók szorgalmi jelleggel.
Szóbeli házi feladat ezeken kívül az órán hallott ismeretek elsajátítása füzetből,
tankönyvből egyaránt. Adható házi feladatul önálló anyagfeldolgozás, „kutatómunka”
(szempontok alapján), amely az osztály/tanulócsoport képességének megfelel. Ez csak
mennyiségileg, nem minőségileg ellenőrizhető (természetesen a kiemelkedő jó teljesítményt
értékelni kell, mert fontos a visszacsatolás).
A kiemelkedően jól teljesítő tanulók mind félévkor, mind év végén szaktárgyi dicséretet
kaphatnak. Ha a tanuló több tantárgyból is kiemelkedő teljesítményt nyújt, akkor általános
23
dicséretben részesülhet. Ha a tanuló több tárgyból (legalább 3) rosszul teljesít, vagyis
érdemjegye elégtelen, akkor írásbeli nevelőtestületi elmarasztalásban részesül.
Évfolyami felmérő dolgozat:
A pedagógiai célok elérésének méréséhez évenként és tantárgyanként egy-egy évfolyami
felmérő dolgozat íratható tanulóinkkal, melynek előkészítését, témaköreit és értékelési
szempontjait a munkaközösségek az iskola munkatervének keretében dolgozzák ki. A
dolgozatok időpontja és témakörei a tanév első félévében kihirdetésre kerülnek, megírása és
értékelése a második félévben történik.
2.4.8.2. A tanulók szakmai előmenetelének értékelése
Az építész szakma műszaki-művészeti sokrétűsége által megkövetelt tudás- és készségszint
elérését segítő értékelés szempontjai:
a.) Gyakorlati munka:
(Oktatóterem, laboratórium, geodéziai mérések)
Az elméletben tanultak gyakorlati alkalmazása értékelendő (építési anyagok felhasználása,
technológiai sorrend helyessége, mérések pontossága, minőség biztosítása).
Alapműveletekben a kézügyesség fejlődését, összetett feladatoknál ezen felül a
szervezőkészséget, a teljesség igényét értékeljük. A szakműhely és az építéshely munkáit
folyamatosan, naponta kell értékelni a fenti módon, a végzett munka mennyiségétől
függetlenül.
Az elméleti tárgyakkal közösen előkészített és párhuzamosan végzett feladatok értékelése
integráltan történik.
Az egyes tantárgyi óratervek tartalmazzák a kötelező mérési gyakorlatokat, melyeket minden
tanulónak teljesíteni kell.
Az összefüggő nyári gyakorlatot lényegében a munkáltató értékeli, az iskola ellenőrzést
végez. Itt érdemjegyet nem kell adni, az eredményes teljesítést jegyezzük be a
bizonyítványba. A tanévkezdéskor a nyári gyakorlat során készített munkanapló kiértékelését
gyakorlati és elméleti óra keretében el kell végezni.
b.) Szakmai elmélet:
A szóbeli feleleteknél a vázlatrajzzal illusztrált kifejezésmódot kell díjazni. Az írásbeli
megoldásoknál a tárgyszerűség, szakszerűség mellett a precízséget, esztétikus előadásmódot
külön értékeljük.
A helyes és sikeres szaknyelv kialakítása érdekében fontos a szóbeli számonkérés,
értékeléssel. A szóbeli feleleteknél értékelési szempont a szakmai kifejezések pontos
alkalmazása és a szép anyanyelvű - zsargonoktól mentes - előadás.
Az elméleti anyag összefüggő részei szöveges, magyarázó-rajzos formában kerülnek
ellenőrzésre.
Rajzfeladatok, komplex feladat:
A kötelezően előírt rajzok szerkesztését teljes egészében a tanórákon kell elvégezni, tanári
irányítással. A hiányzók tanulószobai felügyelettel pótolhatnak. Minden rajzi foglalkozás
értékelhető, osztályzattal. A kidolgozás befejező munkálatait házi feladatként is elvégezhetik
a tanulók, ezt a végső osztályzatnál vesszük figyelembe. A rajzok értékelése korrigálással,
ellenőrzéssel együtt aláírással, részjegyekkel és végső jeggyel történik. A rajzfeladat
nagyságától és nehézségi fokától függően meghatározott aláírások nélkül rajzfeladat nem
adható be, és nem értékelhető. Az elégtelen rajzot javítani kell, szükség esetén újra kell
rajzolni. Minden rajzfeladatot legalább elégséges szinten kell teljesíteni.
A rajzok határidőre történő elkészítése és beadása része a feladatnak, mely fontos eleme a
szakszerű, gyors és pontos munkára nevelésnek. A rajzok beadása minden tanuló számára
kötelező. A tanuló csak akkor kaphat félévkor vagy év végén eredményes osztályzatot, ha
24
eleget tett rajzbeadási kötelezettségének, valamint eleget tett a témazáró dolgozatokra
vonatkozó feltételeknek. A mennyiségi hiányok szankcionálása közvetlen és folyamatos,
elsősorban a kötelezettségek teljesíthetetlen halmozódásának elkerülése érdekében.
Komplex feladat készítésének célja a tanult ismeretek szintetizálása, szakszerű, korrekt, a
gyakorlatot modellező alkalmazása, ezért hiányosan nem fogadható el. Értékelése részenként
és egészében történik.
A számítógéppel kidolgozott rajzok, illetve más műszaki feladatok csoportbontásban egyéni
munkával készségszinten végezhetők. Az alkalmazási szintet értékeljük és beszámítjuk a
tantárgy érdemjegyénél.
c.) Orientáció, szakmai alapozó
Az orientáció és szakmai alapozó tantárgy értékelése a modulok érdemjegyeinek
átlagolásának történik. A továbbhaladás feltétele a bármelyik modulból megérdemelt legalább
elégséges osztályzat.
2.4.8.3. Az iskola minőségbiztosítási rendszere
Korszerű általános műveltség elsajátítása, a gondolkodás, az értelmi képességek
fejlesztése
Különös tekintettel az idegen nyelvek alkalmazási szintű elsajátítására, a szakmai
idegen nyelv minimumának megtanítása
Az anyanyelvi kommunikáció, az érzelmi kommunikáció (eszköz-cél) fejlesztése
Az informatikai tudás és az ilyen ismeretek felhasználási szintű készségének
kialakítása
Korszerű szakmai ismeretek elsajátítása, ezek gyakorlati alkalmazási
képességének ki/fejlesztése. Gazdálkodásra, vállalkozásra nevelés. (takarékosság)
Erkölcsi nevelés
Az egészséges életmódra, a felelősségteljes társas kapcsolatokra, a családi életre
nevelés
A munkára, az együttműködésre, a megbízhatóságra nevelés
A gyakorlatiasságra nevelés
Érzelmi nevelés
A tanulás megtanítása, az élethosszig tartó önképzés igényének és készségének
kiformálása, önmenedzselési készségek kialakítása
A tanulók hiteles éntudatának, világtudatának, értékrendjének megalapozása. A
személyiség hovatartozásából fakadó identitás tudat kiformálása (iskolai, szakmai,
nemi, lakóhelyi, nemzeti)
A továbbtanulási szándék igényének felkeltése és megalapozása
A tanulási esélyegyenlőség megteremetése – felzárkóztatás
Tehetséggondozás
A közéletiségre, demokráciára nevelés
A természeti és épített környezet védelmére, a hagyományok ápolására való
nevelés
Alkotásra, a művészetek befogadására nevelés
Ami a szaktárgyi célokat és feladatokat, valamint a megvalósításukhoz szükséges eljárásokat
illeti, ezek tekintetében mértékadónak és elégségesnek tekintjük a kerettantervi útmutatást,
illetve kinek-kinek pedagógus hivatástudatát, igényességét, kreativitását.
25
Nyertes pályázatunk révén 2000. szeptemberétől kezdtük bevezetni a Comenius-program I-es
modelljét, amely a „Partnerközpontú működés”. Ennek kiteljesítése után kívánunk tovább
lépni.
A II-es modell: „A teljeskörű minőségirányítás alkalmazása”, és
a III-as modell: „A minőségfejlesztés terjesztése”.
Ezek segítségével valósítjuk meg egy átfogó mérési – értékelési rendszer kialakítását, amely a
kor igényeinek megfelelően pótolni hivatott a 80-as évektől megszűnt hagyományos
tanfelügyeleti rendszert.
A modellek folyamatos tervezést, mérés-értékeléseket és visszacsatolásokat tartalmaznak, a
megújuló és egyre magasabb szinten teljesített folyamatok vezetnek egyik modellből a
másikba.
A Comenius minőségfejlesztési program eredményezi:
az intézményműködés fokozatos javulását
a nevelő-oktatómunka színvonalának emelkedését
a partneri igények folyamatos követését és az iskolai szolgáltatások rugalmas
alakítását az elvárásokhoz
(a felsőoktatás, a munkaerőpiac követelményeihez is)
a tanár – szülő, a tanár – diák viszony minőségének változását
általában a nevelő – oktatómunka színvonalának emelkedését
A Comenius program azonban nem jelenthet azonnali minőségi változásokat:
kis lépésekben érvényesíthető (hiszen nem pótol hiányzó forrásokat, emberi
tényezőkre, szemléletformálásra alapoz)
a partnerek elvárásaink, elégedettségének folyamatos követésére, s egyúttal
együttműködésére épít
fokozatosan el kell érnünk segítségével a tanulók, a szülők és természetesen az
iskola dolgozóinak a közreműködését, aktivitását egy-egy szolgáltatás
javításában.
Hogy ez mit jelent?
Elsődlegesen megvalósítjuk a partnerközpontú iskolát, azaz az iskola a partnerek (érintett
felek: a tanulók, a szülők, a munkáltatók, a fenntartó és a kamarák) azonosításával, igényeik
felmérésével szervezi meg munkáját, vagyis a minőségirányítás ezen alapciklusát beépítjük a
mindennapi munkába. A partnerek igényei alapján határozzuk meg céljainkat,
minőségirányítási rendszer keretében szabályozzuk folyamatainkat és rendszeres önértékelés,
külső értékelések és a partnerek elégedettség-vizsgálata alapján javítjuk tevékenységünket.
26
A mérés-értékelés eszközei
1. Az immáron évekre visszamenően rendelkezésre álló tanulmányi statisztikák (tantárgyi
bontásban) mellett
2. A teljes létszámra kiterjedő önkéntes klímatesztek alkalmazását és értékelését
a) tanulói
b) szülői
c) oktatói
d) dolgozói
szinten. Ismételt alkalmazása 2 évenként célszerű.
3. Swot-analízis – alkalmazása feladat-függő.
4. Fenntartói interjú – elkészült 2000 őszén, 2 évenként célszerű az ismétlése
5. Interjúk az iskola Igazgatójával, tanulók és szülők minta-értékű csoportjával.
A partneri igények és elégedettség beépítése a mindennapi működésbe előmozdítja az
iskolánk összes közreműködő partnerének közös alapelvei kikristályosodását, a nevelés-
oktatás alapértékeinek megfogalmazását, végső soron középtávon tanulóinknak a még jobb és
eredményesebb, piacképes, korszerű, ugyanakkor tartós tudás megszerzését eredményezik.
A fentiekben vázolt folyamat az összes érintett fél együttműködésében állandó fejlődésben,
visszacsatolásaival felszínre hozza a problémákat, segít azokat korrigálni, a gyengeségeket
pozitívummá formálja, a meglévő pozitívumokat erősíti és tudatosítja.
2.4.8.4. A tanulók fizikai állapotának mérése
A 243./2003. Kormányrendelet megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy az iskolák
átdolgozzák pedagógiai programjukat, s hogy azt többek között kiegészítsék az iskola
egészségnevelési programjával is. Ennek a dokumentumnak elengedhetetlenül fontos része a
diákok fizikai állapotának felmérését célzó munkaterv. A törvénymódosítás 48.§ (1) b)
bekezdése szerint a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket valamennyi
iskolának be kell építenie a helyi tantervébe, ezért ez a szabályzat pedagógiai programunkban
a helyi tantervről írott fejezetben szerepel, nem pedig az egészségnevelési program részeként.
Az általunk kidolgozott s az alábbiakban ismertetett vizsgálati módszer a dr. F. Mérey
Ildikó főiskolai docens által kidolgozott és publikált (www.hungarofit.hu) Hungarofit és Mini
Hungarofit fizikai-fittség mérő módszeren alapszik. (Természetesen meg kell említenünk, hogy
az iskolában korábban is folyt a testnevelő tanárok által kialakított tesztfelmérés.)
A program ismertetése kapcsán le kell szögeznünk, hogy a motorikus próbarendszerek az
egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek mérésével, a
fittség összetevői közül, az elsődleges fontosságú teszteket mérik. A kondicionális állapot
műszerek nélküli mérése sokak szemében ma már ugyan elavultnak tűnik, de — hasznossága,
praktikussága, minimális idő- és költségigénye miatt — az utóbbi időben szerte a világon
ismét előtérbe került.
A terhelhetőség szempontjából leglényegesebb motorikus képességek területén elért
pillanatnyi teljesítmény szintjének ismerete kiindulópontot jelent a különféle időtartamú
(rövid-, közép-, és hosszú távú) egyénre szabott edzésterveinek elkészítésének. A időszakos
mérések során a folyamatos visszacsatolás lehetőséget ad az elvégzett edzésmunka hatásnak,
az edzettségi szint változásának nyomon-követéséhez.
A nemzetközi és a hazai szakirodalom szerint a fizikai fitness legegyszerűbb módon az
aerob kapacitással, az izomerővel és az egészséges testsúllyal fejezhető ki.
27
Az egészséggel/terhelhetőséggel összefüggő fittség műszerek nélküli mérésének legfőbb
faktorai:
Mennyiségi mutatók: aerob kapacitás, és
izomerő, erő-állóképesség.
Minőségi mutatók: testösszetétel,
egyéni, vagy társadalmi vonatkozású életmód-tükör felvétele.
Hiteles tervet csak hiteles adatok alapján lehet készíteni!
A hazai és nemzetközi szakirodalom szerint a fizikai fittség legegyszerűbb módon:
az aerob kapacitással,
az izomerővel, és az
egészséges testsúllyal fejezhető ki.
Az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén
elért teljesítmény értékelése és az arra adott élettani reakciók értelmezése lehetővé teszi a
pillanatnyi teljesítmény-élettani paraméterek meghatározását. A motorikus próbák elvégzés
után az elért teljesítményt, és az általános fizikai teherbíró-képesség minősítését, az adott
munkavégzéshez (pl. tanulás, amatőr szintű sportolás, élsport stb.) elengedhetetlenül
szükséges mértékhez viszonyítva kell értelmezni. Ma már tudjuk, hogy például az élsportolók
nagyobb formaingadozásait (egy-egy mérkőzésen, vagy bajnokságon belül), illetve fáradtság
okozta gyakori sérüléseiket egyéni és csapatsportágak esetében lényegesen csökkenthetnénk,
ha sportpályafutásuk kezdetétől (kisiskolás koruktól) folyamatosan odafigyelnénk arra, hogy a
terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességeik területén
elérjék és — a versenyidőszakban is — megtartsák az adott sportág magas szintű űzéséhez
„szükséges” vagy „kell” érték körüli szintet.
Aerob állóképesség és általános testi erő, erő-állóképesség mérése (1+6 motorikus próba)
A próbák elvégzéshez mérőszalag, stopperóra és tömött labda szükséges.
I. Aerob állóképesség mérése:
Cooper-teszt, vagy
Cooper-teszt, futással/kocogással, vagy úszással, vagy kerékpározással, vagy
1 mérföld síkfutás (1609 m), vagy 1.5 mérföld, vagy 2 mérföld, vagy 2000 m, vagy
3000 m síkfutás.
II. Általános testi erő, erő-állóképesség mérése:
28
1. Helyből távolugrás (a láb dinamikus erejének mérésére)
2. Hanyattfekvésből felülés (a hasizmok erő-állóképességének mérésére)
3. Hason-fekvésből törzsemelés (a hátizmok erő-állóképességének mérésére)
4. Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (a vállövi és a karizmok dinamikus erő-
állóképességének mérésére)
5. Tömött labda-dobás hátra, két kézzel, a fej fölött (a váll- és a törzsizmok dinamikus
erejének mérésére)
6. Lökés előre, az ügyesebb kézzel, tömött labdával (a kar-, a törzs-, a lábizmok együttes
dinamikus erejének a mérésére).
Értékelési rendszer az általános fizikai teherbíró-képesség minősítéséhez:
Az általános fizikai teherbíró-képesség minősítése során elérthető maximális pontszám: 140
pont
I. Aerob állóképesség: 77 pont
II. Izomerő, erő-állóképesség: 63 pont (6 x 10. 5 pont)
2.4.9. A magatartás és a szorgalom elbírálásának szempontjai
A tanulási folyamat minden résztvevőjére egyformán érvényes és egyedül hatásos
emberszeretet és jó szándék meggyőződésében: a nevelőtestület az iskola valamennyi
tanulójával szembeni bizalommal, követendő és elvárható erkölcsi „zsinórmérték” –ként a
„példás” magatartás és szorgalom kritériumait körvonalazza.
Ezek az elvárások egyszersmind a Közoktatási Törvényben meghatározott tanulói jogokra és
kötelességekre is támaszkodnak.
Így általában: „példás” a tanuló magatartása és szorgalma, ha munkájában és viselkedésében
megteszi azt, ami mindenkitől – aki Vedres-diák – mindenkor elvárható.
Méltánylást érdemlő többlet, ha tanítványunk – mások érdekeit nem sértve – önmagával
szembeni felelősségérzetből személyisége minél teljesebb kibontakozásáért olyan erőfeszítést
bizonyít, ami csak tőle telik.
Igazán tiszteletre méltó: „példás” annak a tanulónak az emberi teljesítménye, aki képes a
barátság, a szolidaritás, a közösségi összetartozás érdekében áldozatra, önfeláldozásra,
másokért is felelős viselkedésre, segítségnyújtásra.
A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az
osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi.
„Példás” a tanuló magatartása, ha
tiszteletben tartja tanárainak, az iskola valamennyi alkalmazottjának, a társadalom
őt körülvevő tagjainak személyiségi jogait és emberi méltóságát, megbecsüli
munkájukat,
önmagáéhoz hasonlóan kényesen vigyáz társai, az osztály, az iskola becsületére,
megtartja az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, a gyakorlati munka
rendjét, betartja a tanulói szabályzat előírásait,
29
óvja saját és társai testi épségét. Elsajátítja és alkalmazza az egészségét és
biztonságát védő ismereteket,
megőrzi, ill. az előírásoknak megfelelően kezeli az oktatás során felhasznált
eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit,
vigyáz önmaga és tanulótársai értékeire,
gondot visel „személyes tere” rendjére és tisztaságára,
képes elkövetett kisebb hibái vagy vétségei belátására és jóvátételére,
nem leplezi a bűnt,
a vizsgált időben nincs (osztályfőnöki) fegyelmező intézkedést kiváltó vétsége.
„Példás” a tanuló szorgalma, ha
rendszeres munkával folyamatosan eleget tesz tanulmányi kötelezettségeinek, és
ezáltal kiemelkedő eredményt ér el,
tanulmányai során elfogadja az előrehaladása érdekében szükséges támogatást,
tisztában van munkája céljával, s annak elérésében kitartó és állhatatos („az út
öröme”);
szabad idejét önmaga sokoldalú tökéletesítésére fordítja,
óvja egészségét, szellemi és fizikai teljesítőképessége fejlesztésére törekszik;
a tanulmányi munkában aktívan részt vesz, önálló feladatokkal gazdagítja
ismereteit, érdeklődő, példát mutat társainak;
tudatosan munkálkodik azon, hogy magát környezetével elfogadtassa, hogy
képessé váljon a munkamegosztásban való hasznos részvételre.
2.4.9.1. A házi feladat
Az írásbeli és szóbeli házi feladatoknak a tanuló rendszeres munkára nevelésében,
önfegyelmének és kötelességtudatának kialakításában, s így személyisége fejlesztésében is
rendkívül fontos szerepe van. Az otthoni tanulás az ismeretek elmélyítése céljából
elengedhetetlen.
A tanár egy adott témáról dolgozatot, esszét írathat, melyet a tanulók otthoni munkával
készíthetnek el segédanyagok felhasználásával (szakkönyvek, internet stb.). A dolgozat
elkészítéséhez legalább egy hét időt kell biztosítani. A dolgozatra érdemjegy adható.
Az írásbeli házi feladat az órán tanult ismeretekhez kapcsolódjon, ezt a fokozatosság
elvét betartva jelöli ki a tanár. Elmélyültebb munkát igénylő, gondolkodtató feladatok is
adhatók szorgalmi jelleggel.
Szóbeli házi feladat ezeken kívül az órán hallott ismeretek elsajátítása füzetből,
tankönyvből egyaránt. Adható házi feladatul önálló anyagfeldolgozás, „kutatómunka”
(szempontok alapján), amely az osztály/tanulócsoport képességének megfelel. Ez csak
mennyiségileg, nem minőségileg ellenőrizhető (természetesen a kiemelkedő jó teljesítményt
értékelni kell, mert fontos a visszacsatolás).
2.4.9.10. Az érettségi tárgyak témakörei
MAGYAR NYELV 1.1. Ember és nyelv
1.2. Kommunikáció
1.3. A magyar nyelv története.
1.4. Nyelv és társadalom
1.5. A nyelvi szintek
1.6. A szöveg
30
1.7. A retorika alapjai
1.8. Stílus és jelentés
2. IRODALOM
2.1.1. Életművek
Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila.
2.1.2. Portrék
Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty
Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres
Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János.
2.1.3. Látásmódok
Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula,
Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. .
2.1.4.A kortárs irodalomból
2.1.5. Világirodalom
Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia (pl. műfajok, témák,
motívumok, hőstípusok).
A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzőinek
és egy-két kiemelkedő képviselőjének bemutatása.
2.1.6. Színház- és drámatörténet
2.1.7. Az irodalom határterületei
2.1.8. Interkulturális megközelítések és regionális kultúra
MATEMATIKA
Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatórika, gráfok
1. Halmazok
2. Matematikai logika
3. Kombinatórika
4. Gráfok
Számelmélet, algebra
Alapműveletek
Természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek
Racionális és irracionális számok
Valós számok
Hatvány, gyök, logaritmus
Betűkifejezések
Arányosság
Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség- rendszerek
Középértékek, egyenlőtlenségek
Függvények, az analízis elemei
1. A függvény
2. Egyváltozós valós függvények
3. Sorozatok
Geometria, koordináta geometria, trigonometria
31
1. Elemi geometria
2. Geometrikai transzformáció
3. Síkbeli és térbeli alakzatok
4. Vektorok síkban és térben
5. Trigonometria
6. Koordináta geometria
7. Kerület, terület
8. Felszín, térfogat
Valószínűség- számítás, statisztika
1. Leíró statisztika
2. Valószínűség-számítás elemei
TÖRTÉNELEM
1. Az ókor és kultúrája
2. A középkor
3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora
4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az új korban
5. Magyarország a Habsburg birodalomban
6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora
7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon
8. Az első világháborútól a kétpólúsú világ felbomlásáig
9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús
összeomlásig
10. Magyarország 1945-től a rendszerváltásig
11. A jelenkor
12. A mai magyar társadalom és életmód
ANGOL NYELV
1. Személyes vonatkozások, család
2. Ember és társadalom
3. Környezetünk
4. Az iskola
5. A munka világa
6. Életmód
7. Szabadidő, művelődés, szórakozás
8. Utazás, turizmus
9. Tudomány és technika
NÉMET NYELV
1. Személyes vonatkozások, család
2. Ember és társadalom
3. Környezetünk
4. Az iskola
5. A munka világa
32
6. Életmód
7. Szabadidő, művelődés, szórakozás
8. Utazás, turizmus
9. Tudomány és technika
BIOLÓGIA
1. Bevezetés a biológiába
2. Egyed alatti szerveződési szint
3. Az egyed szerveződési szintje
4. Az emberi szervezet
5. Egyed feletti szerveződési szintek
6. Öröklődés, változékonyság, evolúció
FÖLDRAJZ 1. Térképi ismeretek
2. Kozmikus környezetünk
3. A geoszférák földrajza
4. A földrajzi övezetesség
5. Népesség és településföldrajz
6. A világ változó társadalmi- gazdasági képe
7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és
országok
8. Magyarország földrajza
9. Európa regionális földrajza
10. Európán kívüli földrészek földrajza
11. Globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai
FIZIKA
1. Newton törvényei
2. Termikus kölcsönhatások
3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás
4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás
5. Gravitáció, csillagászat
6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek
INFORMATIKAI ALAPISMERETEK
1. Információs társadalom
2. Informatikai alapismeretek – hardver
3. Informatikai alapismeretek – szoftver
4. Szövegszerkesztés
5. Táblázatkezelés
6. Adatbázis-kezelés
7. Információs hálózati szolgáltatások
8. Prezentáció és grafika
9. Könyvtárhasználat
33
ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA
1. Építőanyagok
2. A műszaki ábrázolás alapjai
3. Az építéstan alapjai
4. Statika
RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA
1. Vizuális eszközök
2. Tevékenységszintek
3. Vizuális eszközök
4. Vizuális kommunikáció
5. Tárgy és környezetkommunikáció
6. Kifejezés és képzőművészet
2.4.11. A tanulók fizikai állapotfelmérése (Cooper)
2.4.12. Az iskola szakmai programja
A 2/14. szakképző évfolyamot eredményesen elvégző tanulók szakmai vizsgát tehetnek. A
szakmai vizsgát a 10/1993.(XII. 30.) és az azt módosító 4/1996.(V.24.) MüM rendelet,
valamint a szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit tartalmazó, az adott
szakképesítésre vonatkozó illetékes miniszteri rendeletek alapján kell megszervezni.
2.4.12.1. A képzés célja
Iskolánk legfontosabb feladatai:
A tanulók sajátítsák el a 9-12. évfolyamon a Nemzeti Alaptantervben, illetve a
kerettantervben előírt ismereteket, készségeket.
A 11.-12. évfolyamokon a tanulókat felkészíteni az érettségi vizsgára, hogy képesek
legyenek az érettségi vizsga követelményeinek megfelelni az általuk választott szinten, és
ezzel lehetőségük legyen felsőoktatási intézményben továbbtanulni, illetve az iskola
szakképzési évfolyamain továbbhaladni.
A tanulók a 9.-12. évfolyamon kapjanak olyan szintű, tartalmú szakmai orientációs és
szakma csoportos alapozó ismereteket, hogy azok birtokában képesek legyenek a szakmai
képzésre felkészülni, építész és informatika tagozaton szakmai előkészítő tárgyból érettségi
vizsgát tenni.
A szakképzési évfolyamokon olyan szintű szakmai ismeret adása, mely felkészít a
szakmai vizsgára, a társadalmi és gazdasági életbe való beilleszkedésre.
Fontosnak tartjuk, hogy minden tanuló megismerje névadónk, Vedres István
életművét, ami példát ad az akaraterőről, a tudás fontosságáról, a mérnöki szemléletről.
34
Iskolánk fennállása óta építőipari szakközépiskola, régiónk középfokú építőipari
szakképzésének intézménye. Eddigi tevékenységünk predesztinál bennünket az oktatási,
gazdasági, munkaerő piaci igények maximális kielégítésére. Szakmánk anyagainak,
szerkezeteinek, szabványainak, műszaki előírásainak jelentős része szorosan kapcsolódik a
német nyelvterületekhez. Mindazonáltal a globalizáció megállíthatatlan térnyerése miatt
elengedhetetlen az angol, mint világnyelv ismerete és alkalmazása. Mindkét nyelv tanítását
tartalmazza pedagógiai programunk, érettségi vizsgán legalább egy idegen nyelv választható.
Ugyancsak része képzésünknek szakképzési évfolyamunkon a szakmai idegen nyelv tanítása.
2.4.12.2. A képzés belső szakaszai
A képzés belső szakaszai
a.) Iskolarendszerű képzés
9.-10. Évfolyamon általános képzés + pályaorientáció műszaki szakterületre
11.-12. Évfolyamon általános képzés + szakmacsoportos alapozó oktatás építészet és
informatika szakmacsoportban
13.-14.-15. Évfolyamon OKJ szerinti szakmai képzés a központi programok alapján
b.) Iskolarendszeren kívüli képzés
A képzésben szerezhető képzettségek: o érettségi,
o technikusi.
OKJ szám Szakképesítés megnevezése
52 5801 01 magasépítő technikus
54 582 03 0000 00 00 magasépítő technikus
54 582 04 0000 00 00 mélyépítő-technikus
54 543 01 0000 00 00 építőanyag-ipari technikus
54 581 01 0000 00 00 földmérő, térképész és térinformatikai technikus
54 215 01 0000 00 00 műemléki fenntartó technikus
2.4.12.3. A képzés tagozatai
2.4.12.3.1. Építész tagozat
A tagozat az általános műveltség megszerzése mellett hivatott a tanulókkal az építészetet a
kapcsolódó társművészeteket, tudományágakat megismertetni, megszerettetni. Lehetőséget
nyújt közös szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítására, készségek, képességek
fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztás, illetve szakirányú felsőfokú
továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására.
Célja, hogy bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti és a szakmai orientációs
tantárgyak keretében tanult ismeretket, fejlessze és formálja a tanulók műszaki szemléletét,
alapozza meg a szakmai műveltséget, készítsen fel a szakterület alapozó gyakorlataira.
Az építészet sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is
eredményező bemutatásával hívja fel a figyelmet az építészettel kapcsolatban álló szakmák
35
sajátos helyzetére, keltse fel a tanulók érdeklődését a szakma csoport iránt, bizonyítsa be
számukra az építészet gazdasági- és környezet jelentőségét, fejlődőképességét.
Mutassa be az építészeti pályák szépségeit, a környezet alakításában játszott döntő szerepét,
fejlődés lehetőségeit. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában,
megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében.
Adjon alkalmakat, teremtsen feladathelyzeteket a tanulóknak képességeik, szakmai
tehetségük kibontakoztatásában, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztésére, megerősítésére,
keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek mélyebb elméleti alapjai iránt.
Neveljen a szakmacsoport munkaköreiben szükséges tudatos, felelősségteljes magatartásra,
alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni
felelősségérzetet, tudatosítsa az építészet környezetre gyakorolt hatásának jelentőségét.
Mutassa be a tanulóknak az építőiparban leggyakrabban használt anyagok tulajdonságait,
azok felhasználási területeit és módszereit.
Összevont tantárgyosztályzatok évfolyamonként
9. osztály Orientáció műszaki szakterületre
- anyagismeret
- alapgyakorlat anyagmegmunkálás
10. osztály Orientáció műszaki szakterületre
- informatika gyakorlat
- műszaki rajz
- műszaki ábrázolás gyakorlat
11. osztály Szakmacsoportos alapozó építészet szakmacsoportra
- anyagismeret
- magasépítéstan
- szakmai alapismeretek
- rajztermi alapgyakorlatok
- alapgyakorlat laboratórium
12. osztály Szakmacsoportos alapozó építészet szakmacsoportra
- magasépítéstan
- szabadkézi rajz
- szilárdságtan
- rajztermi alapgyakorlatok
- CAD
2.4.12.3.2. Rajz tagozat
A tagozat az iskola általánosan művelő időszakában is hivatott műszaki orientációt adni,
elsősorban műszaki szakterületre. A 11-12. Osztályokban szabadon választható órakeret
terhére a tehetséges rajzos életpályák iránt érdeklődő, az építészet iránt is fogékony
tanulóknak nyújt felkészülési lehetőséget. Megalapozza a tanulók rajzi ismereteit, fejleszti
rajzi készségeiket, arányérzéküket, térszemléletüket, térlátásukat alakítja.
Megszeretteti a tanulókkal a rajzolást, festést, felhívja figyelmüket az alkotás örömére,
megkedvelteti a képzőművészeti alkotások élvezetét.
Összevont tantárgyosztályzatok évfolyamonként
9. osztály Orientáció műszaki szakterületre
36
- anyagismeret
- műszaki rajz
- szabadkézi rajz
- informatika gyakorlat
10. osztály Orientáció műszaki szakterületre
- informatika gyakorlat
- szabadkézi rajz
- ábrázoló geometria
2.4.12.3.3. Informatika tagozat
A tagozat speciális célja - a társadalomnak a számítástechnika hardver- és
szoftvereszközeihez értő, azokat a mindennapok munkájában biztonsággal alkalmazni tudó
munkaerő iránti fokozódó igénynek is eleget téve – olyan tudásanyag megszerzésének a
biztosítása, amely segíti a tanulókat az iskola utáni érvényesülésben, mind a
munkavállalásban, mind a továbbtanulásban. A képzés felépítéséből adódóan a tanuló a 10.
évfolyam elvégzését követően szabadon dönthet arról, hogy a biztosított lehetőségek alapján
milyen szinten és milyen irányban kívánja fejleszteni géphasználó, vagy programozó
képességeit, elmélyíteni számítástechnikai ismereteit.
A képzés a 9-10. évfolyamokon az általános műveltség követelményeinek teljesítése mellett
a vizuális nevelésre, a képi kifejezés-kultúrára, a számítógéppel segített információátadásra
helyez hangsúlyt. A speciálisan ebben a képzésben átadott ismereteket, kialakított
jártasságokat a tanulók kitűnően hasznosíthatják a későbbiekben, de nem jelentenek
előfeltételt a további szakmai, informatikai képzéshez így a képzésben a 11. évfolyamon
jelentősebb nehézség nélkül léphetnek be a 10. osztályt az iskola más orientációjú osztályaiba,
vagy más iskolában eredményesen elvégzett tanulók.
A 11.-12. évfolyamokon a képzés biztosítja mindazon ismeretek megszerzését, amely biztos
alapot nyújthat későbbi felsőfokú tanulmányok folytatásához, emelt szintű informatika
érettségi vizsga, esetleg számítástechnikai OKJ szakképesítések megszerzéséhez.
Mindazok részére, akik a számítógép használat területén már meglévő ismereteiket az
átlagos szintet meghaladóan kívánják elmélyíteni és fejleszteni, további fakultációs órák
felvételével a számítástechnikai és felhasználói ismeretek rendezett, biztos és biztonságosan
alkalmazott tudása megszerzésének feltételeit biztosítjuk. Ezzel a tanuló alkalmassá válik
arra, hogy számítógépet üzemeltessen, a számítógép tetszőleges alkalmazási területén
magabiztosan, értően dolgozzon a megismert programokkal, rövid idő alatt önállóan
megismerje és használatba vegye a számára ismeretlen, új szoftvereket, biztonsággal
tájékozódjon az informatika és számítástechnika új eszközei között.
Az iskola a fakultációs órák segítségével biztosítja az informatika tagozaton résztvevő
tanulóinak (választásuk függvényében) az emelt szintű érettségi anyagán túl a
számítástechnikai szoftver üzemeltető OKJ szakképesítés vagy az Európa szerte elismert
Európai Számítógép-használó Jogosítvány (ECDL) megszerzéséhez szükséges ismeretanyag
elsajátítását is.
Összevont tantárgyosztályzatok évfolyamonként
9. osztály Orientáció műszaki szakterületre
- anyagismeret
- informatika alkalmazások
- informatika matematikai alapjai
37
10. osztály Orientáció műszaki szakterületre
- műszaki rajz
- informatika alkalmazások
11. osztály Szakmacsoportos alapozó informatika szakmacsoportra
- programozás
- digitális alkalmazás
- irodai alkalmazás
12. osztály Szakmacsoportos alapozó informatika szakmacsoportra
- programozás
- digitális alkalmazás
- irodai alkalmazás
2.4.12.4. A moduláris szakképzés
A tanulók korszerű építészeti kultúrájának kialakítása és építész-szemléletének
megalapozása.
A tanulók tájékoztatása a szakmai specializáció irányairól.
A széles alapozású ismeretek és a konvertálható tudás megszerzésének igényével
alkalmassá tenni a tanulókat a szakmai specializáció elsajátítására, megfelelő alapot adni
az OKJ szerinti szakképzésbe való bekapcsolódáshoz, és a szakképzési idő
lerövidítéséhez.
A tanulókat általános szakmai ismereteik megalapozásával szakirányú speciális felsőfokú
tanulmányok folytatására alkalmassá tenni, elsősorban az emelt szintű vizsga
követelményeinek megfelelő teljesítése esetén.
– Az OKJ szerinti szakképzésben olyan általános és széles alapokon nyugvó szakmai
elméleti és gyakorlati felkészültséggel rendelkező technikusi képesítéssel bíró
szakemberek képzése, akik a piacgazdaság követelményeinek megfelelően az építészet, az
informatika, az anyaggyártás, a magas-, a mély-, vagy a közlekedésépítés építés területén,
rugalmas, konvertálható ismeretekkel, kreatív módon képesek legyenek a középszintű
feladatok ellátására, vállalkozásra.
Tudatosítani a tanulókban, hogy az építészeti-építési problémák megoldása a társadalom
gazdasági és politikai tényezőinek hathatós segítése és összefogása nélkül nem lehetséges.
Ráébreszteni a tanulókat az építés-építészet jelentőségére.
Tudatosítani a tanulókban, hogy az épített környezet alapvetően az embert körülvevő tér
része, a természettel összhangban alakítandó, és az élet térbeli, fiziológiai és pszichológiai
feltételeit biztosító tudatos emberi tevékenység eredménye.
Felkészíteni a tanulókat arra, hogy az építés-építészet olyan téralakító társadalmi és
gazdasági tevékenység, melynek időbeli szervezett megtervezéséhez és megvalósításához
magas szintű tudományos és technológiai ismeretekre, valamint speciális szakmai
ismeretek gyakorlati alkalmazására van szükség.
A térbeli eligazodás képességének, a térszemlélet, az építész szemlélet kialakítása.
A tanulók esztétikai érzékének fejlesztése, a környezeti és építészeti értékek
megismertetése, megóvása.
A szakmaszeretet, a hivatástudat és a gazdaságos munkavégzés iránti igény kialakítása a
tanulókban.
A tanulók általános önművelési igényének, a műszaki műveltségének, a tudományok, a
szaktudományok iránti fogékonyság, a technikai, technológiai fejlődés megismerésének
fejlesztése.
38
A szakmacsoportos alapozó ismereteknek az általános műveltség részévé integrálása.
A különböző népek, nemzetiségek, népcsoportok, közösségek életformája, hagyományai
és építészeti öröksége, sajátosságai iránti érzékenység és tisztelet kialakítása a tanulókban.
A környezettudatos életmód kialakításával összhangban a környezettudatos építés iránti
igény felkeltése a tanulókban.
A magyar, az európai és a világ építészeti értékeinek bemutatása, a tanulók nemzeti
tudatának, az európaiság kulturális fogalomkörének elfogadtatása.
2.4.12.4.1. A kompetencia alapú moduláris szakképzés
Az egyes szakképesítéseket modulok (képzési modulok) meghatározott csoportjának
teljesítésével lehet megszerezni. A programmodulok, a szakmai követelménymodult és a
vizsgakövetelmény-modult foglalják magukban. A szakmastruktúra moduláris rendszerű
kialakítása mind az ifjúsági, mind a felnőttképzésben lehetőséget teremt a szakképzésből
történő többszöri ki- és belépésre, azaz az egyén tervezheti a pályáját és kiválaszthatja az
elvégezni szükséges modulokat. Az ismeretanyag beszámításának lehetőségével a beszámítási
eljárás által az egész életen át tartó tanulás tervezhetővé válik. A képzésben résztvevő rész-
szakképesítést is kaphat, az újbóli belépéskor ezek beszámításával és további modulok
elsajátításával újabb, illetve magasabb szintű szakképesítéshez jut. A rész-szakképesítés
rövidebb idő alatt megszerezhető, a munkaerőpiac által elismert olyan kompetenciákat igazol,
amely lehetővé teszi egy adott, többnyire kevéssé összetett munkakör ellátását. A már
teljesített modulok, megszerzett és bizonyíthatóan elsajátított kompetenciák elismerése segíti
az egész életen át tartó tanulás keretében a tanulmányok folytatását mind az iskolai rendszerű,
mind az iskolarendszeren kívüli képzésben.
Az iskolai rendszerű szakképzés keretei között a cél a fiatalok első szakképesítéshez juttatása,
az ő esetükben – a szakmai vizsgán nyújtott teljesítményükre figyelemmel – a rész-
szakképesítés megszerzése lehetőségként adódik. A hátrányos helyzetűek iskolai rendszerű
szakképzése célozhatja a rész-szakképesítések megszerzését is. A felnőttképzés keretében
szintén mód és lehetőség van rész-szakképesítések közvetlen megszerzésére is. A moduláris
rendszerben:
• kialakítható a szakképesítések új kapcsolatrendszere,
• elősegíthető a szakképesítések közötti átjárhatóság,
• lehetővé válik a gazdaságban bekövetkező változások gyors és rugalmas követése,
• megvalósítható a képzés és továbbképzés jobb egymásra épülése,
• az előzetes tudás mérése és a beszámíthatóság egységesebbé válik,
• kialakulhat egy egységesebb taneszközrendszer,
• a szakképesítések tartalma gyorsabban és gazdaságosabban korszerűsíthető,
• tervezhetőbbé válik az egyéni életpálya,
• a gazdaság igényével összhangban lehetőség van az egész életen át tartó tanulásra.
2.4.12.4.2.A szakképző évfolyam óraterve
54 582 03 0000 00 00 azonosító számú
Magasépítő technikus
39
Évfolyam 1/13. 2/14.
Műszaki rajz Saját modul
2-2
Ábrázoló geometria Saját modul
2-2
Anyagismeret 205/4.2/0682-06 méretellenőrzés
205/3.1/0459-06 anyagszükséglet meghatározása
2
Kitűzés 205/1.1/0682-06 kitűzési feladatok
1 1-1
Munkavédelem 205/2.2/0681-06 építéshelyi sajátosságok
2
Magasépítéstan 205/1.2/0459-06 felvonulás az építési munkaterületre
205/2.1/0682-06 zsaluzási feladatok
205/1.1/0681-06 munkatársi kapcsolatok
205/1.2/0681-06 kapcsolat külső szakemberekkel
205/3.4/0681-06 felvonulási létesítmények, segédüzemek áttelepítése, felszámolása
5
Építészeti rajz 205/2.1/0688-06 építési dokumentáció rendszerezése
3 1
Szervezés 205/2.1/0681-06 anyagrendelés
205/2.3/0681-06 szervezési feladatok
205/2.2/0688-06 a létesítmény kivitelezési folyamata
205/5.1/0682-06 segédüzemek működtetése
3 5
Szilárdságtan 205/1.2/0688-06 segédtervezői feladatok
3 4
Szakmai informatika 205/1.1/0688-06 kapcsolat a hatóságokkal
205/1.3/0688-06 költségvetéskészítés
1-1 2-2
Kommunikáció Saját modul
1
Dokumentálási ismeretek 205/1.3/0459-06 a folyamatos munkavégzés feltételei
2
Szakmai nyelv Saját modul
2-2 1-1
Osztályfőnöki Saját modul
1 1
Szakmai gyakorlat 205/1.4/0459-06 levonulás a munkaterületről
205/4.1/0682-06 mintavétel
3-3 3-3
Kivitelezési ismeretek 205/9.4/0682-06 könnyűszerkezetek építése
205/9.2/0682-06 nem teherhordó szerkezetek építése
205/9.5/0682-06 lépcsőszerkezetek építése
205/9.1/0682-06 előre gyártott szerkezetek építése
205/6.1/0682-06 segédszerkezetek építési és bontási munkái
205/9.3/0682-06 előre gyártott tetőszerkezetek építése
5
Gazdasági ismeretek 0001-06 a vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszűntetése
2
Építési ismeretek 205/3.1/0682-06 vasszerelés
205/3.2/0682-06 betonozás előkészítése
205/3.3/0682-06 betonozás
5
40
205/7.1/0682-06 vízszigetelési munkák
205/7.2/0682-06 hő- és hangszigetelési munkák
205/8.1/0682-06 kész munkák védelme
Környezetvédelem Saját modul
2
Építészettörténet Saját modul
1
Nyári gyakorlat 2 2
Összesen 35 35
Az 54 582 04 0000 00 00 azonosító számú,
Mélyépítő technikus megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz
rendelt tananyagegységek
20
Az 54 543 01 0000 00 00 azonosító számú,
Építőanyag-ipari technikus megnevezésű szakképesítés szakmai
követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek
19
A szakképző évfolyam óraterve – levelező tagozat
Évfolyam 13. 14.
Osztály megnevezése É 1 É 2
Műszaki rajz
-Ábrázoló geometria
-Szabadkézi rajz
36 ---
Építéstan
-Építészeti rajz
-Építési alapismeretek
-Magasépítéstan elmélet
-Az építőipar környezetvédelme
-Tervezési ismeretek
108 90
Szilárdságtan 54 96
Kitűzés 18 ---
Építésszervezés és vállalkozási
ismeretek
-Ép. Szerv. és gép. technológia
-Építéskivitelezés
-Vállalkozásra nevelés
--- 40
Építészettörténet --- 16
Anyagtan 18 ---
Szakmai informatika 18 ---
Szakmai gyakorlat
-Anyagvizsgálat
-Modellezési gyakorlat
-Épületlátogatás
-Építési gyakorlat
48 48
Összesen 300 290
20
2.4.13. Az intézmény kapcsolatrendszere
2.4.13.1. Belső információs rendszer
2.4.13.1.1. Kapcsolattartás a tanulókkal:
osztályfőnökön keresztül,
szaktanárokon keresztül,
szabadidő szervezőn keresztül,
diákönkormányzaton keresztül,
Hírlevél útján,
Alma Malter c. diákújságon keresztül.
Diákparlament:
Az iskolai demokrácia gyakorlásának színtere a diákönkormányzat, mely a tanulók
szabadidős tevékenységének szervezésében is közreműködik.
A diákönkormányzat legfelsőbb szerve a diákközgyűlés, melyet évente egy
alkalommal kell összehívni. A fórumon a tanulók élhetnek a jogszabályokban biztosított
demokratikus jogaikkal. A közgyűlések közötti időszakban a diákönkormányzat munkáját a
diákvezetőség irányítja, amelyet az osztályok diákvezetősége választ egy tanévre.
2.4.13.1.2. Kapcsolattartás színterei a tantestülettel:
Napi munkakapcsolatok
Információs értekezlet
Munkaközösségi értekezletek
Hirdetőtáblák
Munkaértekezletek
Tantestületi értekezletek
2.4.13.2. A külső információs rendszer
A szülők és a tanárok – mint a gyermekek nevelésében leginkább érintettek és ebben közös
felelősséget viselők, csak együtt, a nevelés egységét biztosítva lehetnek hatékonyak.
Az együttműködés hagyományos formái jól szolgálják céljukat, ezek intenzitását érdemes
fokozni. Arra kell törekednünk, hogy közös nevelőmunkánk ne az események után, hanem
előtte járjon.
21
- Autonóm szervezetként, önálló munkatervvel működik a tanulók érdekében az
iskolaszék. Érdekegyeztető, „érdekérvényesítő” tevékenységében közvetít az
iskolában folyó oktatás-nevelés szereplői és a külső „megbízók” között.
Megbeszéléseit szükség szerint, de legalább 2 havonta tartja.
- A SZMK az osztály- és iskolaügyek közül a szülői feladatokat szervezi.
Választmánya a szülői értekezletek alkalmával tanácskozik.
- Tanévenként általában két szülői értekezletet tartunk. Szülői értekezlet,
osztálygyűlés, iskolagyűlés indokolt esetben soron kívül is összehívható. (Pl. 9.
évf. tanulók szüleinek a tanév előtt vagy legelején.) Közfigyelmet érdemlő
nevelési témákról – alkalmasint külső szakértők bevonásával – összevont (iskolai)
szülői tanácskozást tartunk.
- Az erre is felhasználható kötelező órák terhére bevezetjük a tanári fogadóórák
rendszerét (kéthetenkénti gyakorisággal).
- A családlátogatás kívánatos voltát hangsúlyozzuk. Középiskolai tanulmányaik
idején az osztályfőnökök legalább egyszer keressék fel tanítványaik családját
otthon is.
- A szülők tájékoztatásának jó eszköze a Vedres Hírlevél. Osztályfőnöki feladat
annak ellenőrzése, hogy ezeket a szülők meg is kapják.
- Szervezett alkalmakon kívül is, tanítási időben bármikor szívesen fogadjuk a
szülőket, hogy gyermekük tanulmányairól, nevelésükről konzultáljunk.
Az iskola rendszeresen tartja a kapcsolatokat a szülőkkel és a tanulókkal, mint az oktatási
folyamat résztvevőivel, megrendelőivel, biztosítva a törvényben előírt jogaiknak és
kötelességeiknek gyakorlását.
- A Szülői Szervezet (Szülői Munkaközösség) munkáját segítjük és évente több
alkalommal tájékoztatást adunk az iskola életéről, aktuális feladatairól,
programjairól (tanévkezdéskor, szülői értekezleteken).
- Az Iskolaszék tagjai a szülők, a tanulók és a tantestület választott tagjai, fontos
jogokkal rendelkeznek.
- Az iskolai Fundamentum alapítvány figyelemmel kíséri a kiemelkedő
eredményeket elérő, ill. nehéz körülmények között élő tanulókat, támogatásaival
segíti tanulmányaikat.
- A szülőkkel való kapcsolattartás legfontosabb formái a szülői értekezletek, a
szülőkkel való személyes megbeszélések és a szülők tájékoztatása. Az iskola, a
tanár és a szülő kötelesek kölcsönösen tájékoztatni egymást a tanulóval
kapcsolatos fontos kérdésekről. Évente két szülői értekezletet tartunk, szükség
szerint a szülők, a tanárok ill. a tanulók kezdeményezésére összehívható szülői
értekezlet más időpontban is. A szülőkkel való személyes megbeszélésekre – a
tanár vagy a szülő kérésére – egyeztetett időpontban kerülhet sor. Az írásbeli
tájékoztatás fontos eszköze a tanuló ellenőrző könyve, a félévi értesítő és az év
végi bizonyítvány. A szülő (gondviselő) az azokban kapott tájékoztatást köteles
aláírásával igazolni.
- Az iskola kérheti a szülők segítségét iskolai rendezvények, kirándulások
szervezésében, társadalmi munkák végzésében, az iskolai alapítvány
támogatásában.
Az iskola számos építőipari tervező és kivitelező céggel áll kapcsolatban a szakmai
gyakorlatok végzése kapcsán. Közülük legtöbben a nyári gyakorlatokon foglalkoztatják
22
tanulóinkat. Az anyagvizsgálatok gyakorlatait évtizedek óta az Építésügyi Minőségvizsgáló
Intézet szegedi kirendeltségén, a talajmechanika gyakorlatokat az Állami Közúti Műszaki és
Információs KHT. Minőségvizsgálati osztályán végezzük.
Sokrétű kapcsolata van az iskolának a szegedi kulturális intézményekkel, elsősorban a
Somogyi könyvtárral, a színházzal, melyeket tanulóink rendszeresen látogatnak.
2.4.13.3. Az iskola külföldi kapcsolatai