Transcript
Page 1: 6 „Viharos bemutatkozá utásn - u-szeged.hudigit.bibl.u-szeged.hu/00000/00099/01974/00027/dm_1974...6 SZOMBAT 1974, FEBRUÁ. t R „Viharosi "bemutatkozá utásn Elkapón az utcá

6 SZOMBAT, 1974. FEBRUÁR t

i

„Viharos" bemutatkozás után Elkapón az utcán Makláry

László, a színház fiatal, te-hetséges karvezetője, hogy szóba hozza a múlt vasárna-pi Faustot, amit Csala Be-nedek vezényelt. Klassz volt — csettintett sjtelmes mo-sollyal, büszke rokonszenv-vel, ahogy fiatal pályatársak szurkolnak egymásnak. Ran-devúra siettem, éppen Csala Benedekhez. Mert hogy ma-gánszámításaim szerint, tize-dik évadját tölti Szegeden, alig fél esztendeje nevezték ki karmesternek, Vaszy Vik-tor, Szalatsy István, Várady Zoltán mellé, s a Faustban először állt szemben teljes operai garnitúrával: nagyze-nekarral, szólistákkal, kóru-sokkal, balettel.

Régóta ismerjük egymást, a beszélgetés mégis nehezen indult. Kicsit zavarban volt, mit mondjon el szavakban arról, amihez a zenész a mu-zsika „szótárával" él.

— Négyszer találkoztam közelebbről a Fausttal — kezdett hozzá némi töpren-gés után. — Még diákfejjel, kiadós biciklitúra után, bő-rig ázva kerekeztünk be Pestre, ahol ismerősöknél szálltunk meg, s az esti teá-zás közben lemezeket hall-gattunk, az első, amit föltet-tek Mefisztó rondója volt — Saljapinnaí. Később, még Győrben, a szomszédunkban lakó Korondi Gybrggyel pró-bálgattuk a cavatinát, ő ak-kor tanult énekelni, én zon-gorázni, s megvettem a Faust teljes zongorakivonatát, az-óta is őrzöm. Néhány éve a szabadtéri játékokon vettem át a karigazgató szerepkörét Szalay Miklóstól, s az egyik próbán odaállított Vaszy Viktor a zenekar elé, diri-

Töprengés a zongoránál

gáljam el a katonakórust. Itt gondoltam rá először, mi-lyen nagyszerű érzés lenne végigvezényelni a teljes ope-rát. Tavaly májusban aztán megtudtam, sor kerül erre is. Részt vettem a betanítás-ban, Szalatsy István segített a fölkészülésben, a frazeá-lásban, .fölhívta figyelmem a Faust-előtidások hagyomá-

'nyaira. És nagyon hálás va-gyok Vaszy Viktornak, laká-sára rendszeresen följártunk Makláry Lacival, s rengete-

Új óvoda

Hódmezővásárhelyen Hódmezővásárhely kertvá-

rosrészében száz gyermek be-fogadására alkalmas ú j óvo-da készült el. A gyermekin-, tézményt eredetileg fele ek-korára tervezték. A város üzemeinek sok százezer fo-rintos anyagi hozzájárulása

tette lehetővé a központi fű-téses, szépen berendezett, a tervezettnél jóval nagyobb óvoda elkészítését.

A vállalatok anyagi hoz-zájárulásuk arányában kap-tak felvételi lehetőséget dol-gozóik gyermekei számára.

Gázrobbanás Tegnap, pénteken délután

3 órakor riasztották a tűz-oltókat: gázrobbanás tör-tént a Kelemen utca 3. számú házban. A gáz egy udvari lakásban robbant fel. Az épületben eddig csak a konyhákban volt vezetékes gáz, a lakásokba most sze-relik be a fűtést. A robba-nás éppen akkor következett be, amikor az egyik szerelő benyitott Károlyi Ödönné lakásába. A mentők mind-kettőjüket égési sérülések-kel szállították be a Bőrgyó-gyászati klinikára.

A nagy károkat okozó robbanás okát eddig még nem ^kerül t pontosan kide-ríteni. Az ok megállapításá-ra vizsgálat indult. A kár igen nagy, hiszen alaposan megrongálódott a lakás, s bedőlt a Kis-Hági étterem-mel közös fala is, amelynek csak keményfával burkolt alsó része maradt épen. Megrongálódtak az étterem ablakai, s a detonáció kisza-kította az ajtófélfát, sőt, a Kelemen utca másik olda-lán betört a Royal Szálló üvegablaka is.

get*tanultunk tőle, tapaszta-lata, zenei fölkészültsége, mesterségbeli tudása szinte ijesztően hatott ránk.

Csala Benedek életében valószínűleg fordulópont lesz ez a Faust. Nem érte persze készületlenül. Már Győrben is dirigált Strausso-kat, a Cigánybárót és a De-nevért, Szegeden pedig mu-sicalokkal, zenés darabokkal folytatta, mint korrepetitor-karmester. Operai bemutat-kozása baljóslatú előjelekkel zajlott le. Tájelőadáson vezé-nyelte Kískunmajsán a Pa-rasztbecsületet, odakint vihar tombolt, s az intermezzó után teljes sötétségbe borult a művelődési otthon, a tartós áramszünet miatt be kellett fejezni az előadást. A folyta-tás viszont jobban sikerült. Szegeden dirigálta a Don Jüant, majd a Traviatát, s a szinház vezetői fölfigyeltek képességeire, tehetségére. A Faust már a negyedik ope-rája. Egyelőre csak azt tud-ja, hogy a Pornódé ktrály lesz az ötödik, már szerdán. Mögötte több kísérőzene, melyeket a színház fölkéré-sére komponált, legutóbb a Rein mérnök álmához. S ha a meseoperánál és az álom-nál tartunk, régóta dédelge-tett terve egy önálló mese-opera. Egyszer, talán . . .

N. I.

Dekameron Bemutató a Minerva Színpadon A klasszikusokat többnyi- padj forma, s a dinamiku-

re tisztelni, s nem olvasni sabb.' játszó színház között. A szokták az emberek. Ami középpontban nem a játék persze semmiképpen sem állt, hanem a szöveg, a cél jelentheti, hogy valameny- ennek minél tökéletesebb nyi ilyen művet az irodalom, interpretálása volt. De ezt történészek vizsgálódásainak nem a hagyományos irodalmi kellene átengednünk. A Mi- színpadi eszközökkel érték el: nerva Színpad csütörtök esti szó sem volt félkörbe állított bemutatójának épp az volt a székekről, elfogult szereplők-legfőbb érdeme, hogy ismét ről. Az egyes epizódokat sti-bebizonyította az egyik leg- lizált mozgások, játékok kí-nagyobb klasszikus, Boccac- sérték, melyek jól alkalmaz-cio Dekameronjának élvez- kodtak a szöveghez, s hatá-hetőségét, „maiságát". Biztos sóssá tették az előadást, vagyok abban, hogy a termet A szereplők többsége az zsúfolásig megtöltő, rendkí-vül jól szórakozó közönség nagy része levette aznap es-te könyvespolcáról a Boc-cacclo-kö tetet.

A Dekameron kereteként szolgáló történet szerint tíz kításót, fiatal lány és fiú a városban dúló pestis elől. egy magá-nyos villába húzódik, s itt tíz napon át mindegyikük el-mesél egy-egy történetet. Ezt a keretet használta fe j a műsort összeállító rendező, sőt, abban szereplő Vida András is. A „legcsiklandó-sabb" részleteket alkalmaz-ta színpadra az egyébként is erotikus történeteiről híres, ízig-vérig reneszánsz művész könyvéből. Maga az előadás félúton állt az irodalmi szin.

amatőröktői megszokott. át-lagosan jó színvonalon oldot-ta meg feladatét. Minden-képpen ki kell emelni azon-ban Nagy Ágnes valóban életszerű, vérbő karakterala-

Szajbély Mihály

Egészségügyi felvilágosítás A korszerű, helyes táplál-

kozás segítésére több mint két és fél éve indított akció-sorozatot az Egészségügyi Felvilágosítási Központ a Bel-kereskedelmi Minisztérium-mal közösen. A múlt eszten-dőben zajlottak le a „Meg-mérettünk és nehéznek talál-tattunk" című tv- és rádió-adások. A cél az volt, hogy egyrészt felhívják a lakosság figyelmét a helyes, célszerű táplálkozásra, másrészt, szer-vezett formát nyújtsanak azoknak, akik fogyni akar-nának, és szeretnének meg-ismerkedni az egészséges életmód kérdéseivel. Az em-lítettekhez kapcsolódott az Egészségügyi Felvilágosítási Központban pénteken dél-előtt rendezett sajtótájékoz-tató, ahol részletesen beszá-moltak az eredményekről és szóltak a további tervekről is.

Jandó Jenő zongoraestje

Jandó Jenő, kivételes ké-pességű, fiatal zongoraművé-szünk csütörtök este egészen rendkivüli élményben része-sítette — sajnos meglehető-sen kisszámú —

A c s S . S á n d o r ( e l v é t e l e

Az étteremből a ledőlt falon keresztül át lehet látni a lakásba, ahol a tűzoltók dolgoznak

Leonardo Néhány bemutatott film

után rangot kaptak az olasz ismeretterjesztő sorozatok, Megérdemelten, gondoljunk csak a néhány évvel ezelőtti Indiáról szóló filmré, vagy a nagy sikerű Iszlámra. A most látott Leonardo da Vinci az olasz reneszánsz nagy egyéniségének életút-ját kisérte végig.

Nagy egyéniség — fogal-mazzuk óvatosan. De mit is mondhatnánk Leonardóról a film után?' Művész? Tudós? Gondolkodó? Zseniális áb-rándozó? Vég nélkül válo-gathatnánk még a film su-gallta jelzők között. Csak-hogy egyiket sem használ-hatjuk ezután önmagában. Vagy mindet fel kell sorol-nunk, vagy maradunk az egyetlen, eléggé általános, mindent befogó „nagy egyé-niség" kifejezés mellett. A film ugyanis akkora isme-rethalmazzal ajándékozott meg bennünket, olyan ki-merítő részletességgel tárta fel Leonardo életútjának ál-lomásait, hogy talán a leg-tájékozottabb szakértők is találhattak újdonságot az adatok és jellemzések kö-zött. Figyelmünket a feldol-gozás újszerűsége is kötőid te. A játékfilmrészletek és a narrátorszövegek váltoga-tása nemcsak frappáns, ha-nem tisztességes megoldás-nak Is bizonyult, hiszen do-kumentumok híján némely életszakaszról csak „mese-filmet" lehetett volna csi-nálni. A két főszereplő — Fhilippe Leroy (Leonardo da Vinci) és Giulio Bosetti (narrátor) — minden bi-zonnyal megnyerte vala-mennyi néző tetszését, bár lehetséges, hogy a film vége felé veszítettek népszerűsé-gükből. Ahogy ugyanis Leo-nardo idősödött, mihdkettő-jük viselkedése rapszodiku-sabbá vált. Gazdag érzelme-ik megmutatása helyett időnként az érzelgősség hi-bájába estek, a narrátor ta-pintatossága ugyanakkor

w^-w j j K

^ I J r . .mk g T S H

MBBMfeü... i í J H H M l

U e b m a n n B é l a ( e l v é t e l e

Phiiippe Leroy: Leonardo da Vinci megfogyatkozott, és túlságo-san sűrűn lépett elnéző mo-sollyal a mester mellé — dicsérni énnek erényeit, és menteni esendőségeit. A narrátor! túlzott bolyongás és borongás mindazonáltal korántsem tudott annyit ár-tani a filmnek, hogy ez ne őrizte volna meg nagy ér-tékét: Leonardo nagyságát, teljességre törekedve, okos, jó eszközökkel, érdekesen és meggyőzően ragyogtatta fel.

A nemzeti estek sorozata az ú j évben az NDK televí-ziójának változatosan össze-állított műsorával folytató-dott. Az ismeretterjesztő, szórakoztató kisfilmek sora a legkülönbözőbb igényeket igyekezett kielégíteni. Friss, érdekes információkkal szol-gáltak az ország lakóinak életéről, munkájáról, mű-vészetéről, és egyúttal kel-lemesen szórakoztattak is. A Fiete Stein című tévéfilm

helyett azonban bizonyára lehetett volna mást válasz-tani. Témája és a téma fel-dolgozásmódja tudniillik annyira hasonlított több, nemrég bemutatott, ugyan-csak NDK alkotásra, hogy a néző mindvégig a „láttam már valahol" kellemetlen érzésével küzdött.

Ma, szombaton este Szép maszkok címmel ú j sorozat indul, ö t olyan tévékomé-diát láthatunk, amelyek mindegyikében Garas De-zső játssza a főszerepet. Ugyancsak ma lesz a Zenés Tv Színház ú j bemutatója is. a Nyári kaland című, ze-nés vígjáték kerül a képer-nyőre. Holnap, vasárnap az Orosz klasszikusok sorozat-r ban a Dosztojevszkij regé-nyéből készült A Karama-zov testvérek című filmet láthatjuk.

S. E.

J. S. Bach Aria variata c. műve az est legtökéletesebb produkciói közé tartozott. A zongorán változatos billen-téskultűróval keltek életre a

közönségét, cembalo regiszterei. A va-riációéi v következtében egy-forma szerkezetű részeken belül is kristályosan tiszta formai tagolással, hol éteri nyugalommal, hol barokk di-namizmussal játszott Jandó Jenő, mindig csodálatosan tiszta hangzásképet nyújtva. Minden kis rezdülés, min-den frázis értelmét, funkció-ját észrevéve és közvetítve adta eló Haydn c-moll szo-nátáját. . Lélegzetelállító volt hallani Liszt csodás gyász-zenéjének, a Funerailles-nak ellentétes hangulatait.

Jandó nagy hangerejű já-téka soha nem fülsértő, mert minden hangzása szinte mér-nöki pontossággal kiegyen-súlyozott. Teljesen lenyűgö-zőek hirtelen vett pianói. Szédületes technikával ját-szotta Liszt Tarantelláját és egy ismeretlen Csajkovszkij-darabot, a Dumkát. Ez utób-bi azért érdekes, mert egyéb-ként nyugati orientációjú szerzőjét mint az Ötökhöz közelálló orosz népi hangú mestert mutatja be. Debussy Estampes-ciklusából a Gra-nadai esték és a Kertek eső-ben tetszett jobban: finom, pasztellszínű, és ahol kellett, energikus előadásban hallot-tuk azokat. Prokofjev III. szonátájának félelmetes ne-hézségeit is úgy győzte Jandó, mintha akkor kezdte volna a koncertet.

Huszár Lajos

Gép vágja a hínárt Az Országos Vízügyi Hi-

vatal támogatásával hol-land hínárvágó gépet vásá-rol a Közép-dunántúli Víz-ügyi Igazgatóság. A korszerű gépet az igazgatóság a bala-toni kirendeltség rendelke-zésére bocsátotta. A gép sok-

szorta nagyobb teljesítmény-re képes, mint a Balatonon eddig használt hínárarató gép. Nagy előnye, hogy ösz-sze is gyűjti a levágott hí-nárt, és szalagrendszerű be-rendezése segítségével a part-ra továbbítja. (MTI)

Termés a kakaófán

Ojból terem a kakaófa a Szegedi József Attila Tudo-mányegyetem újszegedi bota-nikus kertjében. A szépen fejlett fa öt évvel ezelőtt for-dult termőre, s akkor szinte csodájára jártak a szakem-berek, mert Magyarországon először" itt láthattak kakaó-termést. Az érdeklődés most újból tapasztalható: a napok-ban budapesti tudományos kutatók jártak Szegeden, megtekintették és fénykép-felvételeket készítettek a fá-róL Rajta nyolc nagy — egy-előre még zöld színű, de ké-sőbb sárgára érő — termés-tok látható. A tokban elhe-lyezkedő kakaóbabokat a le-szedés után majd izzasztó-szekrényben csiráztatják ki, s elültetve megpróbálják fel-nevelni a melegégövi n vényt

t

Top Related