Download - A családsegítők világa
A családsegítők A családsegítők világavilága
Mózer PéterMózer Péter
„„Nincs társadalom, mely virágzó Nincs társadalom, mely virágzó és boldog lehetne, ha tagjainak és boldog lehetne, ha tagjainak nagyobb része szegény és nagyobb része szegény és nyomorult.” nyomorult.” (Adam Smith)(Adam Smith)
Miről lesz szó?
Egy survey felmérés tanulságai:
1. A felmérés módszertana, célok2. Főbb kutatási adatok ismertetése
3. Levonható társadalompolitikai konzekvenciák
Survey felmérés Survey felmérés módszertanamódszertana
A „Családsegítést nyújtó szervezetek vizsgálata” című kutatás a TÁMOP 5.4.1. kiemelt program keretén belül (III. pillér, kutatásvezető: Mózer Péter) készült.
Az adatfelvételre 2011 januárjában és februárjában került sor, méghozzá úgy, hogy a kérdezőbiztosok maguk is szakmabeliek (a szociális módszertanok munkatársai), míg a megkérdezettek az adott szolgálat vezetői voltak.
A tervezett mintanagyság 346 intézményt foglalt magában, amiből a kérdezés során 333 interjú valósult meg.
A felmérés eredeti célkitűzése annak vizsgálata, hogy a családsegítő szolgálatok a szociális szolgáltatási rendszeren belül, valamint egyéb jóléti szolgáltatások között mennyire lennének képesek koordináló (kapu) funkció betöltésére.
Ennek értelmében a kérdőív struktúrája sem kimondottan az ügyfélkörre koncentrált, hanem az alábbi dimenziókra:
1. technikai ellátottság (PC, internet, szkenner, nyomtató stb.);
2. dokumentációs rendszerek;3. személyi feltételek (szakdolgozók, technikai személyzet,
önkéntesek);4. szervezeti forma (gazdasági keret, szakmai kapcsolatok); 5. nyújtott szolgáltatások típusai és jellemzői;6. szociális problémák percepciója, valamint szolgáltatási-
hiányok feltérképezése; 7. intézeten kívüli együttműködési formák, a különböző
jóléti és nem-jóléti intézményekkel való kapcsolattartás feltérképezése;
8. szakmai fórumok szerepe.
A családsegítést nyújtó szervezetek
Ki az „átlagos”ügyfél?
~ középkorú, 8 általánost végzett, községben élő álláskereső.
KSH OSAP2009
életkor
18 év alatt 8
18-34 év között 23
35-49 év között 33
50-61 év között 24
61 év felett 12
összesen 100
háztartástípus
pár gyerekkel 35
pár 15
egyszülős ht. 14
egyedül élő 25
egyéb ht. 11
összesen 100
gazdasági aktivitás
aktív 16
álláskereső 36
aktív korú inaktív 20
nyugdíjas 17
eltartott 11
összesen 100
Forrás: OSAP adatbázis, 2009 (saját számítás)
15,7
44,9
23,1
13,8
2,5
0,0
5,0
10,0
15,0
20,0
25,0
30,0
35,0
40,0
45,0
8 általános alatt általános iskola szakmunkásképző érettségit adó isk. felsőfokú végzettség
A családsegítést végző szerveztek ügyfeleinek iskolai végzettsége (2009, %)
Szakmai stáb
A szolgálatok többségében teljes munkaidőben foglalkoztatott,
főiskolát végzett nők dolgoznak. Végzettségüket tekintve majdnem
felüknek szociális munkás diplomával rendelkeznek.
Tevékenységek, szolgáltatások
Legnagyobb arányban (24 és 22 százalékban) az információnyújtás és tanácsadás, továbbá az esetkezelés jelent meg a nyújtott szolgáltatások között. A szolgáltatások 16 százaléka pszichológiai tanácsadásból áll, 11 százalékot viszont a kliensek számára végzett ügyintézési munkálatok tesznek ki.
7,3%
18,4%
3,1%
25,0%
0,4%
2,6%
2,3%
9,3%0,5%
1,2%
9,4%
3,0%
0,0%
0,8%
1,6%
1,0%
10,2%3,9%
koordinációs, szervezési kérdések
segélyezés
egyedi esetek, esetmunka
információ szolgáltatás
lakhatási problémák, ügyek
pályázat, fejlesztés, ösztöndíj
int-i fenntartás
ügyintézés
közös esetkezelés, program
munkaügyi tanácsadás, foglal programok
jelzőrendszer működtetése
rokkant eljárás
iskolai-tanulási-magatartási és mentális prob
családi-kapcsolati prob.
Észlelt problémák és rá adott válaszok
3,3
3,4
3,5
3,6
3,7
3,8
krizíshelyzetkapcsolati prob-ákéletvezetési nehézs.testi, leki elhanyagoltságcsaládi konfliktus
0
1
2
3
4
5
súlyos problémák
munkahely hiánya
anyagi probléma
közüzemi díjhátralék
munkavállalási nehézségek
eladósodottság
Az adott probléma kezelése és súlyossága közötti
összefüggés
1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5
krízishelyzetek
családi konfliktusok
életvezetési nehészségek
kapcsolati prob. (egyéb családi)
kapcsolati prob. (szülő-gyerek)
testi-, lelki elhanyagolás
elmagányosodás
iskolai problémák
mentálhigiénés/pszich. gondok
közüzemi díjhátralék
fizikai bántalmazás
kapcsolati prob.k szomszédokkal
deviáns magatartás
anyagi problémák
lakhatási problémák
szenvedélybetegség
munkavállalási nehészségek
eladósodottság
szociális intézmények hiánya
egészségügyi intézmények hiánya
oktatási intézmények hiánya
kulturális intézmények hiánya
közbiztonság romlása
közlekedési nehézségek
uzsora
munkavállalók elvándorlása
munkahelyek hiánya
Mennyire tudja kezelni? Mennyire súlyos probléma?
A családsegítést nyújtó szerveztek intézményi kapcsolatainak gyakorisága a nyújtott
tevékenységek („ügyek”) szerinti megoszlása alapján (%)
0%
5%
10%
15%
20%
25%
30%
35%önkormányzat
szociális szolg., gyerjo
nem-jóléti szolgáltatók
oktatási intézmény
munkaügyi kirendeltség
egészségügyi intézmény
Mely „ügyekben” jellemző az együttműködés?
Amikor együtt vesszük számba az együttműködés különböző mutatóit és azt, hogy egy-egy ügy során mennyi intézménytípus, -rendszer mozgósítódik, megállapítható, hogy a családsegítést nyújtó szervezetek elsősorban az intézményi elhelyezés, az álláskeresési ügyek során, valamint a segélyezés területén, a pénzbeli ellátások igénylésekor, illetve a szociális ügyintézés közben tartanak fenn kapcsolatot más intézményekkel. Ezek azok az „ügyek”, amelyek az esetek számottevő részében „előhívják” (kikényszerítik) az együttműködést. Másképpen megfogalmazva: úgy tűnik, hogy amikor közös munkáról beszélünk, azoknak egy része a közszolgálati (elsősorban a jóléti) intézményrendszerben való tájékozódást segíti. Másik fele pedig a hozzáférés, az igényjogosultság megszerzésének egyik csatornája.
Összegzés: főbb megállapítások• Az intézményrendszer duális szerkezetű
• Az ügyfélkör: többségük aktív korban lévő szegénységben élő család
• A szakdolgozók: magasan kvalifikált szakemberek
• Nyújtott szolgáltatások: egyéni esetkezelés; információszolgáltatás; ügyintézés
• Együttműködés: Helyi szervezetekkel (PH, gyerjo, munkaügy), általában 2-5 településre kiterjedően, az ügyfelek harmadát bevonva, intézményelhelyzés; álláskeresés; szociális ügyintézés (főként: segélyezés) eseteiben.
Összegzés: észlelt problémák és a rá adott
válaszok Súlyos problémák:
Társadalmi és gazdasági működésből fakadó feszültségek!
Kezelés:Kapcsolati
nehézségek, krízishelyzetek.
A lényeg a probléma beazonosítása!
Akkor mit is látunk a survey felmérés adataiból?
A családsegítést végző szerveztek, egy duális struktúrában, jellemzően a szűkebb (mikro)térség igazgatási és szociális szolgáltatási rendszerébe bekapcsolódva végzik munkájukat.
A tevékenységük döntően az egyéni problémák kezelésre koncentrál, melyben nagy szerepet kap az információnyújtása és az ügyintézés.
Levonható társadalompolitikai
konzekvenciák
Társadalmi feltételek életesélyek
Gazdasági válság
Zavar az Zavar az ellátórendszerbenellátórendszerben
Társadalompolitikai irányok
• jogosultságok megszűntetése
• represszív szegénypolitika
• központosítás
Nem egy doboz, amibe Nem egy doboz, amibe mindent be lehet pakolni!mindent be lehet pakolni!
Szervezeti – szabályozási változás
Humánerőforrás-allokáció
Segélyezési rendszer átalakítása
esetmenedzser
Új szolgáltatási csomag tartalmaÚj szolgáltatási csomag tartalma
Lakhatási problémák kezelése
Aktiválásipolitikákban való részvétel
Arra a kérdésre, hogy „Milyen olyan tevékenységre lenne szüksége a környéken
élőknek, amit nem nyújt a családsegítő” a 333 intézményvezetőből 300 válaszolt, átlagosan
2,6 hiányzó szolgáltatást jelölt meg.
Talán nem véletlen, hogy a leginkább hiányolt szolgáltatás az
adósságkezelés.
Az együttműködés csak célcsoportok mentén lehet
elképzelni!
-Megváltozott munkaképességűek;-Fiatalok; -Képzetlenek, iskolázatlanok (tartós mn); -kisgyermeket nevelő szülők;-szenvedélybetegek;-lakásprobléma, rezsihátralékosok.
Egy elképzelt rendszer sémája: Munkaügyi és szociális szolgáltatások
horizontális kapcsolódása
középszint
kistérség
település
Szolgáltatások
Munkaügyi kirendeltség
Szocpol Tanács
INTEGRÁLT SZOLGÁLTATÁSOK
esetmenedzser
Aktiválási politikák
Ü G Y F E L E K
Munkaügyi központ
Szakmai, intézményi kapcsolatok
Középszint megerősítése
esetmendzser
Prioritások
A kapu és a támogató funkció erősítése!
Ehhez alapvető változásként szükséges a
segélyezési rendszer átalakítása