A FENNTARTHATÓ INKLUZÍV-ADAPTÍV OKTATÁS-NEVELÉS IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI
Balogh Gyula
OOIH központvezető
1. „OKTATÁS ÉS KÉPZÉS 2020”
2. AZ IPR ALKALMAZÁSÁNAK
TAPASZTALATAI
3. A FENNTARTHATÓ INKLÚZÍV-ADAPTÍV
NEVELÉS-OKTATÁS JELLEMZŐI
4. AKTUALITÁSOK
2
„OKTATÁS ÉS KÉPZÉS 2020”
3
KIEMELT TERÜLETEK A 2009–2011-ES ELSŐ
CIKLUS SORÁN
1. Az egész életen át tartó tanulás és a mobilitás megvalósítása
— az egész életen át tartó tanulás stratégiái: nemformális és informális tanulás elismerése és a pályaorientációra.
— európai képesítési keretrendszer: a standardok és a képesítések, az elismerési és az értékelési eljárások, a kreditátvitel, a tantervek és minőségbiztosítás tekintetében.
— a tanulói mobilitás növelése: együttműködés az Európa- és világszerte – felsőfokú és egyéb oktatási szinteken – a hátrányos helyzetűek sajátos igényeinek figyelembevételével.
4
2. AZ OKTATÁS ÉS A KÉPZÉS MINŐSÉGÉNEK ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK JAVÍTÁSA
— nyelvtanulás: annak lehetővé tétele, hogy a polgárok az anyanyelvükön kívül két másik nyelven is tudjanak kommunikálni
— a tanárok és az oktatók szakmai továbbképzése: az új tanárok alapképzésének minőségére és a kezdeti gyakorlatszerzésben való támogatására
— irányítás és finanszírozás: a (tantervekre is kiterjedő) felsőoktatási modernizációs program előmozdítása, a szakképzési és szakoktatási minőségbiztosítási keretek fejlesztése, valamint a felnőttkori tanulás minőségének javítása, beleértve a személyzetét is.
— alapkészségek az olvasás, a matematika és a természettudományok terén: Konkrét fellépésre van szükség az alapkészségek szintjének javítása érdekében, ideértve a felnőttek alapkészségeit is.
— „az új munkahelyekhez szükséges új készségek”: 5
3. A MÉLTÁNYOSSÁG, A TÁRSADALMI KOHÉZIÓ ÉS AZ AKTÍV POLGÁRI SZEREPVÁLLALÁS
ELŐMOZDÍTÁSA
— az oktatást és a képzést korán elhagyók: a megelőzés és akadályok elhárítása, amelyek miatt az oktatásból és képzésből kimaradók nem térnek vissza az oktatási és a képzési rendszerekbe.
— iskola előtti nevelés: az ehhez való méltányos hozzáférés általánosabbá tétele, valamint az oktatás és a tanároknak nyújtott támogatás minőségének a javítása.
— migránsok: az egymástól való tanulás fejlesztése. — sajátos nevelési igényű tanulók: a befogadó oktatás
és a személyre szabott tanulás6
4. AZ INNOVÁCIÓ ÉS A KREATIVITÁS – A VÁLLALKOZÓI KÉSZSÉGEKET IS BELEÉRTVE –
FEJLESZTÉSE
— transzverzális kulcskompetenciák: nagyobb mértékű figyelembe vétele a tantervekben, valamint az értékelések és a képesítések terén.
— innovációbarát intézmények: új információs és kommunikációs technológiai eszközök alkalmazása és a tanárképzés.
— partnerség: partnerségek kialakítása az oktatást és képzést nyújtó intézmények, valamint a vállalkozások, a kutatóintézetek, a kulturális szereplők és a kreatív iparok között, valamint a jól működő tudásháromszög előmozdítása. 7
ÖT REFERENCIAÉRTÉK
1. a felnőttek részvétele az egész életen át tartó tanulásban érje el a 15%-ot, -(25-64 évesek, utolsó 1 hónapban) (a magyar adat 2008-ban 3,1%)
2. az alapkészség (olvasás, matematika, természettudomány) tekintetében gyengén teljesítők aránya csökkenjen 15% alá, (a magyar adat 2006-ban olvasás 20,6%, matematika 21,2% természettudomány 15%)
8
REFERENCIAÉRTÉKEK
3. a felsőfokú végzettséggel rendelkező 30-34 évesek aránya érje el a 40%-ot, (a magyar adat 2008-ban 22,4%)
4. az oktatást és képzést korán elhagyók aránya (18-24 évesek) csökkenjen 10% alá, (a magyar adat 2008-ban11,7%)
5. a kisgyermekkori nevelésben részesülő 4 éves és a kötelező iskolai oktatásba lépési életkor közötti gyermekek aránya érje el a 95%-ot. (a magyar adat 2007-ben 95,1%) 9
AZ IPR ALKALMAZÁSÁNAK TAPASZTALATAI
10
AZ IPR EDDIGI EREDMÉNYEINEK TOVÁBBVITELE, MEGTARTÁSA,
KITERJESZTÉSE.
a szakmai tapasztalatcserék, hospitációk, az egymástól
tanulás kiteljesedése,
a tanulási színterek kitágítása, gazdagítása,
a módszertani kultúra megújítása
a körültekintő input-értékelésen alapuló, tudatos,
dokumentált, differenciálással segített egyéni fejlesztés
területén.
11
AZ IPR DEFORMITÁSAINAK ÉS HIÁNYOSSÁGAINAK FELSZÁMOLÁSA
A program megvalósítása során az intézményekre háruló dokumentációs és adminisztratív terhek csökkentése;
a programban résztvevő tanulók körében az évismétlés, és a lemorzsolódás nagymértékű visszaszorítása;
a programban részt vevő intézményekben a továbbtanulási adatok jelentős mértékű javítása; hatékony, eredményes és mérhető pályaorientációs programok megvalósítása;
az alulteljesítők számának nagyarányú csökkentése.12
A FENNTARTHATÓ INKLUZÍV-ADAPTÍV ISKOLÁZTATÁSI, NEVELÉSI-
OKTATÁSI MODELL FŐBB NÉZŐPONTJAI ÉS JELLEMZŐI
13
A GYERMEK/TANULÓ JOGAI
A gyermeknek, tanulónak alapvető joga, hogy az
óvodáztatás és iskoláztatás megteremtse
számára
a fenntartható személyes életminőséget ,
a társadalmi inklúziót, és
a szegregációmentes, biztonságos
lakókörnyezetet.14
PEDAGÓGUSKOMPETENCIÁK
Kiemelten fontos, hogy a pedagógusok
szakmai felkészültsége megerősödjön,
határozottabban vegyenek részt az egyéni és
csoportos tanulói képességfejlesztésben.
A fenntartható nevelési - oktatási intézmény jól
definiált, értékelvű célokra alapozott
program alapján, hatékonyan vezetett
szervezet.15
PEDAGÓGIAI KÖRNYEZET
inkluzív-adaptív szakember-képzés; speciális intézményi tanácsadó-szolgáltató
szakemberek, pedagógusok felkészítése; osztályfőnöki képességfejlesztés; megfelelő tananyagok, tankönyvek, inkluzív
tevékenységekre alkalmas infrastruktúra és eszközpark, oktatás-módszertani szemléltető anyagok, tankönyvi források, valamint információs rendszer,
releváns civil partnerségek biztosítása.
16
ÖNÁLLÓ ÉLETVITEL OKTATÁSA
az egyéni adottságokhoz igazított tananyagátadás és képességfejlesztés,
az egyénre szabott értékelés, a szociális kapcsolatépítési képességek
fejlesztése.
Ebből adódóan nemcsak a hátrányos helyzetű tanulók személyre szabott fejlesztésére alkalmas, hanem a kiemelkedően jó képességűekére is.
17
PREFERÁLT PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK
1. A gyermekek/tanulók kulturális értékeire épülő, egész életére szóló, a közösségi együttélés normáinak kialakítása.
2. Az adaptív-inkluzív nevelés-oktatás gyakorlatának kulcskérdése a szocializáció és a reszocializáló, amelyben a módszertani hangsúly a csoportmunkán van, célja a demokratikus, befogadó közösségek kialakulásának elősegítése.
3. Milieu-terápia, amelynek célja a gyermek/tanuló helyzetének megváltoztatása,18
4. IDENTITÁS FEJLESZTÉS - INTERKULTURALITÁS
A tanulói demokratikus közösségek megteremtését, az emocionális kötődés csoportos és közösségi elemeit, a hatékony és kiszámítható óvodai, iskolai szokásrendszer kialakítását, az identitást fejlesztő programok is megerősítik.
Multikulturalitás helyett interkulturális nevelés
19
5. EGÉSZSÉGES ÉLETVITEL
Az egészséges életvitel szokásrendszerének
megalapozása, a napi rutinok fejlesztése, az
egészségmagatartási szokások
programjainak ösztönzése és
támogatása, az egészséget
veszélyeztető szokások visszaszorítása
révén.
20
TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSOK RENDSZERE
A pedagógusok, a nevelőtestületek mellett
megjelennek a támogató szolgáltatásokat
nyújtó főállású és részfoglalkoztatású
szakemberek
azok munkaközösségei,
valamint a partnerek hálózatai (szülő
egyesületek, civil lobbiszervezetek, stb., azok
képviselői). 21
FENNTARTHATÓ INKLUZÍV-ADAPTÍV NEVELÉSI-OKTATÁSI MODELL:
22
23
TÁ
RK
I-TU
DO
K Z
RT.
INKLUZÍV-ADAPTÍV OKTATÁS IPR
Egyenlőségen nyugvó tanuló-szülő-tanár kapcsolat
Interkulturalitás
Tanuló-szülő-tanár elvárásainak összehangolása
Tanári elhivatottság, a teljes tantestület egyetértése
Beágyazottság a helyi társadalomba a helyi civil szervezetek aktív bevonása az intézmény életébeReszocializáció, millieu-terápia
A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya az oktatási-nevelési intézményben megfelel a jogszabályban előírtaknak.Az intézmény képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, és együttnevelésére.Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe.Az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszerAz integrációt elősegítő módszertani elemekMűhelymunka – a tanári együttműködés különféle formái
AKTUALITÁSOK
Főbb adatok:
1753 nyertes tagintézmény
Óvodai tagintézmény: 731 db
Iskolai tagintézmény: 1022 db
ebből középiskola 120 db
86 511 gyermek/tanuló
16 000 pedagógus24
VÁLLALÁSOK
December 31-ig kell megadni, de
megvalósításuk június 15-ig szükséges.
Nem kell szakértővel ellenjegyezni
Az EM-mel együtt postázandó
25
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
OKMT-hez kell postázni, 4 példányban, fenntartóval és intézményvezetővel aláíratva
Kötelezettségvállalásnak minősül
A szolgáltatóknak a tavalyi szolgáltatás díját
meg nem fizető intézményekkel nem kerül
megkötésre A fenntartónak vállalnia kell, hogy biztosítja
a tagintézmények számára a támogatás teljes összegének kifizetését
26
IPR SZAKTANÁCSADÁS
Minden új belépő intézmény esetében kötelező 1 darab szaktanácsadói látogatás.
Minden olyan intézményben ahol 100-nál több HHH-s gyermek részesül IPR támogatásban kötelező az 1 darab szaktanácsadói látogatás.
Az előzőeken felül javasolt a „bokrosított” konzultáció (3 intézmény részvételével). Az előző pontban szereplő intézmények így két db tanácsadást kapnak.
Természetesen megengedett, hogy valamennyi intézmény kapjon egyénre szabott tanácsadást (több lehet, kevesebb nem az előírtnál!).
A tanácsadás kötelező eleme 1 db óralátogatás A szaktanácsadói látogatás során bontható a kötelező 4
óra 27
INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS
2011. Június 30-ig kell elkészíteni
Tanácsadói ellenjegyzés szükséges
Új önértékelési adatlapok lesznek kidolgozva
28
29
30