A fenntartható nagyvadgazdálkodás tervezésének lehetőségei és korlátai
Nem, n
em, s
oha… B
rrr…
Mi a fenntartható vadgazdálkodás?
Olyan gazdálkodás, amely során évről évre ugyanazt a hozamot tudjuk elérni
anélkül, hogy a jövő hozamait veszélyeztetnénk
Mi tehát a fenntartható vadgazdálkodás?
Olyan gazdálkodás, amely során évről évre ugyanazt a hozamot tudjuk elérni
anélkül, hogy a jövő hozamait és a gazdálkodás
feltételeit veszélyeztetnénk
Ráta
N
Születések
Elhulláso
k
Exponenciális növekedés
Rénsz
arv
aso
k sz
ám
a
Év
Ráta
N
Születések
Elhullások
A nagyvad létszámának milyen nagysága
jelent természetszerű állapotot?
Értékelhető eredményt adnak?
A RÁGÁSKÁR ÉS A BECSÜLT SZARVASSŰRŰSÉG ALAKULÁSA
0
2
4
6
8
10
12
14
Év
Rá
gá
sk
ár
(h
a/1
.00
0 h
a e
rdő
)
0
20
40
60
80
100
120
Sza
rva
ss
űrű
sé
g
(pld
./1.0
00
ha
erd
ő)
Rágáskár
Sűrűség
A minőségi vadkár alakulása 1983 és 1999 között
0
2000
4000
6000
8000
10000
12000
14000
16000
1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999
0
10000
20000
30000
40000
50000
60000
70000
80000
Az első kivitelű mageredetű természetes felújítások aránya az összes első kivitelű felújításhoz viszonyítva
0
5
10
15
20
1984/1985 1989/1990 1994/1995 1999/2000
%
Meg tudjuk tehát pontosan állapítani mennyi a vadeltartó képesség?
Szükségünk van-e egyáltalán annak ismeretére?
A nagyvadállomány becslésének lehetőségei
Teljes felvételSávos becslésVonal transzekt} Földről történő
Légi becslés
Távolság
Sű
rűség
A születési arányszám és a felnevelt szaporulat alakulásavaddisznónál
0
1
2
3
4
5
6
7
Születésiarányszám 98
Őszi felneveltszaporulat
Születésiarányszám 99
Őszi felneveltszaporulat
Születésiarányszám 00
Őszi felneveltszaporulat
Születésiarányszám 01
Őszi felneveltszaporulat
Születésiarányszám 02
Őszi felneveltszaporulat
Születésiarányszám 03
Őszi felneveltszaporulat
Arány
Következtetések:
Nem vagyunk képesek a vadeltartó képesség pontosmeghatározására.
Az állomány nagyságát csak igen nagy hibával tudjuk becsülni.
A szaporodás becslése bizonyos hibával lehetségesugyan, de rögzített számokkal nem dolgozhatunk.
Törzsállomány
Elejtés
Determinisztikus modellek alakulása a bemeneti adatok módosításával
60
80
100
120
140
160
180
200
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Év
N
N St.
N 110
N 100-1 elejtett tehén
N 100-1 elhullott borjú
A születések 5%-on belüli véletlen változásának sztochasztikus modellje
406080
100120140160180200
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Év
N
N 100 sz ± 5%
N St.
Az elhullások 10%-on belüli véletlen változásának sztochasztikus modellje
40
65
90
115
140
165
190
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Év
N
N 100 h ± 10%
N St.
A születések 5%-on belüli véletlen változásának sztochasztikus modellje
a borjúelhullás csökkentésével
6080
100120140160180200220
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Év
N
N 100 sz ± 5% -1 elhullott borjú
N St.
A születések 5%-on és az elhullások 10%-on belüli véletlen változásának
sztochasztikus modellje 110-es induló állománnyal
6080
100120140160180200220240260
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Év
N
N 110 sz ± 5és h ±10%
N St.
A születések 5%-on és az elhullások 10%-on belüli véletlen változásának
sztochasztikus modellje 110-es induló állománnyal és a tehenek kíméletével
6080
100120140160180200220240260280300
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Év
N
N 110 sz ± 5és h ± 10% - 1elejtett tehén
N St.
A kontrol és mintaterületek bükk
csemetemagasság átlagai egy év
rágás után
0
20
40
60
80
100
1 2 3 4 5 6
cmKontrol
Minta
Akkor mégis hogyan tervezzük meg nagyvad állományunkat?
A jelenlegi módszer legfontosabb elemei fenntarthatók, de a tervezés legyen rugalmasabb. Kapjanak nagyobb szerepet az indirekt mutatókon alapuló visszacsatolásos módszerek. Határozzunk meg egy reális természetvédelmi minimumot. Ezt meghaladóan kapjon nagyobb tervezési szabad- ságot a földtulajdonos és a vadászatra jogosult. A fenntartható állománynagyság, illetve a hasznosítás mértéke legyen a földtulajdonos és a vadászatra jogosult mindenkori alkujának eredménye. Ebbe a hatóság csak jól körülírt, jogszabályban meg- határozott, indokolt esetekben szólhasson bele.