a KASZ KONGRESSZUSA részére
a 2007. október 17-18-i IV. Kongresszus óta végzett munkáról
Kongresszusi beszámolónkban az elmúlt öt év történései alapján értékeljük a KASZ
helyzetét és elért eredményeit.
A két Kongresszus között évente megtartott Országos Értekezleteken minden évben
időarányosan áttekintettük és elemeztük az éves, rövidtávú feladatok teljesítését, az
elvégzett munkánk minőségét, tagjaink és a munkavállalók élet- és munkakörülményeit.
A beszámoló helyzetértékelő részében figyelembe vesszük az alapszervezeti, a megyei és
az országos tapasztalatokat, az összegezhető véleményeket.
I. A politikai, gazdasági és társadalmi folyamatok változásainak hatása a
KASZ-ra a IV. Kongresszus óta eltelt időszakban
1. A szakszervezetek helyzete és szerepe a megváltozott politikai és gazdasági
környezetben
Magyarországon az utóbbi öt évben szinte viharos gyorsasággal követték egymást a
politikai és a gazdasági események. Olyan folyamatok zajlottak le, amelyek következtében
nőtt az országban élők létbizonytalansága.
Az előző Kongresszus óta eltelt időszak politikai színtere szinte évente változott: a
kormány koalíció felbomlása, a kisebbségi szocialista kormány megalakulása, a 2009
tavaszán lezajlott kormányfőcsere, a 2010-es kormányváltás, a jobboldal kétharmados
többsége.
Nemcsak a politikai, hanem a gazdasági változások is éreztették hatásukat az elmúlt
időszakban.
KASZ V. Kongresszusa
2012. október 11-12.
A magyar gazdaság 2006-2008 szeptembere között a konvergencia program által
meghatározott pályán haladt. A stabilizációs program hatására a külső és a belső pénzügyi
egyensúly javításában a tervezettnél is gyorsabban mutatkoztak eredmények, mind az
államháztartás hiánya, mind a külkereskedelmi egyensúly kedvezőbb folyamatokat
mutattak a vártnál. 2008. II-III. negyedévére lassan beindult a gazdasági növekedés is, és
mind a GDP növekedése, mind az infláció csökkenése irányában kedvező előrejelzések
láttak napvilágot.
A 2008 őszén kezdődő globális pénzügyi és gazdasági válság 2009. első negyedévének
végére a gazdaság valamennyi szektorát elérte. A magyar gazdaság teljesítménye 2,5 %-
kal, a GDP több mint 6 %-kal csökkent. A vállalatok belföldi és külföldi értékesítése
drámaian visszaesett. A recessziós folyamatok következtében a munkaerő-kereslet
mérséklődött, a meglévő foglalkoztatási gondokat újabbak tetézték. Napirendre kerültek a
csoportos elbocsátások, a munkaidő-csökkentések. A dolgozók reálkeresete és a
foglalkoztatottság csökkent.
A foglalkoztatottak létszámcsökkenése 2010 végére megállt, 2011-ben pedig a stagnálást
enyhe növekedés követte.
A 2010. évi kormányváltás, a jobboldal kétharmados többsége a politikai és társadalmi
párbeszéd teljes hiányát, és soha nem látott törvényalkotási dömpinget eredményezett. Az
országgyűlés rohamtempóban fogadott el törvényeket. Szinte minden hónapra – sőt volt
olyan időszak is –, hogy minden napra jutott valamilyen törvény, törvénymódosító
javaslat, vagy a társadalom különböző rétegeit érintő nagyobb horderejű bejelentés.
A megváltozott politikai helyzet és az ország recesszióba süllyedt gazdasági környezete
rontotta a munkavállalói érdekek érvényesítésének és a szakszervezetek működésének a
feltételeit is. A vállalatok folyamatos létszámcsökkentési tervei, a munkavállalók
állásvesztésből eredő fenyegetettsége mind hozzájárultak a szakszervezeti munka
hatékonyságának a gyengüléséhez.
A KASZ az elmúlt öt évben is aktívan részt vett az országos (MSZOSZ-en keresztül), az
ágazati és a munkahelyi érdekegyeztetésben.
a) Az országos szintű érdekegyeztetés rendszerének változása
A 2010. évi kormányváltást követően a makroszintű érdekegyeztetés rendszere
gyökeresen átalakult.
2010 szeptemberében a kormány írásbeli konzultációt kezdeményezett a munkáltatói és a
munkavállalói oldalak képviselőivel, mivel az akkor még működő érdekegyeztetési
rendszernél hatékonyabbat és gyorsabbat szerettek volna kialakítani. Az oldalak azonban
közösen elutasították a „levelező tagozatot”. Ekkor már sejteni lehetett, hogy az Országos
Érdekegyeztető Tanács (OÉT) hamarosan megszüntetésre kerül, hiszen a törvényalkotási
programban szerepelt az OÉT-törvény átfogó módosítása és a Munka törvénykönyvének
az átszabása is.
2011. év végén mintegy 23 év után a szociális partnerek megkérdezése nélkül a kormány
megszűntette az Országos Érdekegyeztető Tanácsot (OÉT). Az OÉT megalakulása óta a
szakszervezeti konföderációk, a munkáltatói érdekképviseletek és a kormány között
fennálló háromoldalú konzultációs és egyeztető fórum volt.
Helyébe egy stratégiai ügyeket tárgyaló, széles részvétellel működő (civilek, történelmi
egyházak, kamarák, munkáltatói, munkavállalói érdekképviseletek) konzultatív testületet,
a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot (NGTT) állította, melynek azonban a
kormány nem tagja.
(A Gazdasági és Szociális Tanács már korábban is létezett, amely szintén csak egy
konzultatív fórum volt. Az NGTT megalakításával ezt a tanácsot alakították át nemzetivé,
mondván, hogy elég ennyi konzultáció is a szociális partnerekkel.)
Míg korábban az OÉT-en kerültek megvitatásra a munka világát érintő törvényjavaslatok,
hosszas viták, kemény alkuk eredményeként itt született megállapodás évente a
minimálbérről, a garantált bérről és az országos bérajánlásról is, addig az NGTT-nek csak
konzultációs, véleményező és javaslattevő joga van, de álláspontjuk a kormányra nézve
soha nem kötelező érvényű.
Azóta egy újabb egyeztető fórum került megalakításra: a Versenyszféra és a Kormány
Állandó Konzultációs Fóruma (VKF). Üléseit a miniszterelnök vezeti. A VKF előkészítő,
szakmai fóruma az ún. Monitoring Bizottság, melynek tanácskozásait a munkaügyi
államtitkár hívja össze és egyeztet a bizottság résztvevőivel a munka világát érintő
kérdésekben. A bizottság ülései nem rendszeresek. Megalakulása óta mindössze háromszor
került összehívásra.
b) MSZOSZ
Az OÉT megszűntetése, az időközben felgyorsult politikai és gazdasági folyamatok az
MSZOSZ-t eddig betöltött konföderációs szerepének az újragondolására késztetik. Az
NGTT és a VKF munkájában való részvétel csak időszakos, ezeken a fórumokon továbbra
is az MSZOSZ képviseli a hozzá tartozó ágazatok véleményét.
A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségét alkotó ágazatok – köztük a KASZ is –
közös érdekeiket továbbra is az MSZOSZ-en keresztül kívánják megjeleníteni. Az
ágazatoknak a munka világának egyre nehezedő feltételei között, a munkahelyek
elvesztése mellett a tagság fogyásával szembesülve komolyabban át kell gondolniuk a
jövőjüket. Az új politikai helyzet, a tagság elégedetlensége, a munkahelyi problémák
sokasodása, a szakszervezeti verseny – mind olyan szempontok, amelyek azt sugallják,
hogy nemcsak az ágazatoknak, hanem az MSZOSZ-nek is változtatnia kell eddigi
programján, azon keresztül pedig a szervezeti felépítésén is. Egyértelműen látszik, hogy
mind konföderációs, mind ágazati szinten egyetlen esély a túlélésre: az integráció.
Már a 2007-es programunkban is megfogalmaztuk, hogy egy hatékonyabb, az erőforrásokat jobban hasznosító, új szellemiségű szövetségre van szükségünk.
Egy állandóan változó világban az MSZOSZ-nek is meg kell újulnia. Szükség van az
MSZOSZ modernizálására, a közös erőforrások hatékonyabb felhasználására, szorosabb
együttműködésre. Egyre inkább bebizonyosodik, hogy a szakszervezeti struktúrát át kell
alakítani. A jelenlegi társadalmi, politikai és gazdasági helyzetben mind jobban nő az
elvárás az erősebb, egységesebb érdekvédelem iránt. Európai példák is bizonyítják az
integráció fontosságát konföderációs szinten és az ágazati szakszervezetek között is. Az
MSZOSZ-nek is jobb lenne, ha a jelenlegi 36 tagszervezete helyett kevesebb, de nagyobb
létszámú erősebb szervezetekkel hatékonyabban működne.
c) Az ágazati érdekegyeztetés
Az Országos Érdekegyeztető Tanács megszűntetésével a kormány az ágazati
érdekegyeztetés rendszerén egyelőre nem változtatott. Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok
továbbra is működnek, sőt az országos érdekegyeztetés megszűntetésével az egyetlen
terepe maradt a szociális partnerek közötti egyeztetésnek. Megnövekedett az ágazati
kollektív szerződések jelentősége.
Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok ma már törvényes keretek között működnek, ugyanis
2009 végén elfogadásra került az Ágazati Párbeszéd Bizottságokról szóló törvény. Erről
már a 2007-es programunkban is tettünk említést (akkor még a törvény az
Alkotmánybíróság előtt volt).
Mindezek ellenére a Kereskedelmi Ágazati Párbeszéd Bizottság működése az elmúlt öt
évben nem volt kellően eredményes.
Nem tudtunk megállapodni az ágazati KSZ létrehozásában, sőt ágazati bérajánlásban sem.
Nehezíti a megállapodásokat, hogy a három munkáltatói szervezet igen erős
érdekellentéte sokszor megakadályozza az egységes munkáltatói álláspontot.
Az ágazati kollektív szerződés megkötésének gátat szab, hogy a három munkáltatói
szervezet nem tud közös álláspontot kialakítani, az egyéni lobby dominál.
d) A KASZ együttműködése más ágazatokkal
Az ipari szakszervezeti integráció példájából kiindulva a KASZ-nak is érdekében áll a
rokon szolgáltató szakmákkal szorosabb együttműködés kialakítása.
2007-ben a KASZ IV. kongresszusán elfogadott programja egy „szolgáltatói szakszervezeti szövetség” létrehozását célozta meg.
A szolgáltató szakmákkal való kapcsolatépítés elősegítését szolgálta a Nemzeti Fejlesztési
Ügynökség által kiírt, az Európai Szociális Alap Kht. közreműködésével megvalósult
TÁMOP 2.5.1. pályázatunk, melynek keretében megalapítottuk a Helyiipari és
Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetével, a HVDSZ 2000-rel közös Szolgáltatói
Szakszervezeti Szövetséget. A Szövetség bíróságon bejegyzett önálló szervezet, amelyben
az alapító szakszervezetek megőrzik szervezeti és vagyoni önállóságukat, de könnyebb lesz
a közös munka és fellépés az érdekegyeztetésben. A Szövetségen belül az együttműködés első lépéseként megkezdtük közös tagszervező
munkánkat egy road show keretében, majd a továbbiakban az üdültetési és oktatási
tevékenységünket szeretnénk közös alapokra helyezni.
A Szövetséget a jövőben további csatlakozó tagokkal kívánjuk bővíteni.
2. A munkavállalókat érintő jogszabályi változások
Az elmúlt két évben voltak ígéretek, megszorítások, nemzeti konzultációk,
gazdaságélénkítő tervek és lesz munkahely-védelmi akcióterv, de nagy változások
érintették a munka világát is. Módosult a sztrájktörvény, megszűnt az Országos
Érdekegyeztető Tanács, létrejött a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács, belenyúltak a
nyugdíjrendszerbe, bevezették az egykulcsos személyi jövedelemadót. Változtak a
közfoglalkoztatás szabályai, átalakították a rokkanttá nyilvánítás rendszerét, új szakképzési
törvényt alkottak.
2012. január 1-jétől új alaptörvénye van Magyarországnak, életbe lépett a civil törvény és
2012. július 1. óta az új Munka törvénykönyve szabályait kell betartanunk, amely a
legjelentősebb változást hozta a munka világában.
A munkavállalókat teljesen kiszolgáltatottá tevő jogszabályt szinte „fű” alatt hozták létre.
A törvényjavaslathoz beadott több mint ötszáz ellenzéki módosító indítvány közül egyet
sem támogatott a kormányoldal. A Munka törvénykönyvéről szóló megállapodás aláírása a
kiválasztott szakszervezeti konföderációkkal az egyik lépése volt az érdekvédők
megosztásának. Arra viszont jó volt, hogy az unió felé igazolni lehetett, hogy az
érdekvédők egyetértettek a módosítással, miközben a munkavállalók kiszolgáltatottsága
nőtt.
A KASZ álláspontja szerint elfogadhatatlan, hogy a munkaerőpiac rugalmasabbá tételét a
dolgozók kiszolgáltatottságának növelésével, a munkáltatói „önkény” érvényesülésével, a
munkahelyük elvesztésétől félő munkavállalók kényszerű alkalmazkodásával igyekszik a
kormány megoldani. Meggyőződésünk, hogy új munkahelyeket nem a munkavállalók
kiszolgáltatottsága, hanem a jól működő gazdaság, a jól szervezett piac és a versenyképes
termékek gyártása teremthet.
Az új törvény több jelentős kérdésben (pl. szabadság kiadása, próbaidő, kártérítés mértéke
stb.) a felek megállapodására, illetve Kollektív Szerződésre bízza a törvénytől való, akár
negatív irányba történő eltérést is. A törvény – mindennemű tiltakozásunk ellenére -
bevezette a munkavállalói kauciót, mely lehetőséget ad a munkáltatónak, hogy mielőtt
még alkalmazná a munkavállalót, elkérje előre 1 havi fizetését, arra az esetre, ha kárt
okozna.
A törvény bizonyos ügyekben az Üzemi Tanácsokra helyezi a hangsúlyt (pl. munkavégzés
feltételeinek figyelemmel kísérése), így ebbe a koncepcióba illeszkedik, miszerint
szakszervezeti jogok közül kikerült a törvényből a szakszervezeti vétó intézménye, és
korlátozzák az egy munkáltatónál lévő szakszervezeti tisztségviselők számát.
Az eredeti tervezethez igazodva benne maradt a jogszabályban, hogy a kormány területi
minimálbért határozhat meg, és a munkáltató ellenőrizheti a dolgozók munkaidőn és
munkahelyen kívüli magatartását is.
A kereskedelemben dolgozók hátrányára változtatták meg a bérpótlékok rendszerét. Az
eddigi délutáni műszakpótlék mértéke 15 % volt a 14-22 óra között dolgozóknak, az új
törvény szerint a jövőben a műszakpótlék csak a többműszakos tevékenység keretében
foglalkoztatott munkavállalónak jár, a 18 és 6 óra közötti időtartam alatt történő
munkavégzés esetén, ha a beosztás szerinti napi munkaideje kezdetének időpontja
rendszeresen változik. A műszakpótlék mértéke 30 %. A délutános műszakpótlék
gyakorlatilag megszűnt.
A vasárnapi munkavégzést nemhogy eltörölnék, hanem a vasárnapra rendes munkaidő
elrendelésének lehetősége bővült, ugyanakkor az érte járó bérpótlék csak a többműszakos
tevékenység keretében és a készenléti jellegű munkakörben dolgozók számára fizetendő.
Idén január 1-jén hatályba lépett az új civil törvény, mely a korábbi egyesülési törvényt
váltotta fel, és jelentős változásokat eredményezett a szakszervezetek életében. A törvény
értelmében a szakszervezet, mint egyesület, a továbbiakban, mint kvázi civil szervezet
működik, ami egyéb törvényi kötelezettségeket ró a szakszervezetekre.
2012-ben a kormány rendeletben szabályozta a munkabérek nettó értékének
megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékét, és az ehhez tartozó
kompenzációt is. A kompenzáció egyébként a korábbi adókedvezmény megszűnését
pótolta volna.
Az elkövetkezendő időszakban kiemelt figyelmet kell fordítanunk a jogszabályi
változásokra, hiszen az új törvényalkotási dinamikát figyelve megállapítható, hogy a
legtöbb esetben ún. saláta törvényekkel kell dolgoznunk, amikor egy törvényjavaslat közel
50 törvényt módosít, amit nem egy esetben 2 hét alatt fogad el a Parlament.
3. Szakszervezeti megmozdulások, demonstrációk
A szakszervezetek működésére nézve rendkívül hátrányos külső feltételek ellenére a
KASZ minden törvényes lehetőséget kihasznált az általa képviselt munkavállalók
érdekeinek széleskörű kifejezésére.
Az utóbbi két évben tiltakozó megmozdulások sora jelezte, hogy a kormány „megszorító”
intézkedései, az érdekvédelmi szervezetek véleményének figyelmen kívül hagyása véget
vetett a szakszervezetek türelmének. Országos és megyei sajtótájékoztatóink,
médiaszerepléseink, hazai és nemzetközi megmozdulásokon, valamint a húsvéti ünnepek
előtti két multinacionális cégnél (Auchan, Metro) szervezett demonstrációkon való
részvétel, mind-mind azt a célt szolgálták, hogy ráirányítsák a figyelmet a munkavállaló –
köztük a kereskedelmi dolgozók – folyamatosan romló szociális és gazdasági helyzetére.
Az MSZOSZ, valamint a fent említett alapszervezetek által szervezett demonstrációkon a
KASZ munkatársai, tisztségviselői és tagjai is szép számmal jelen voltak, sőt eredményeket
is értünk el.
Sajnálatos módon azonban tagságunk (köztük a tisztségviselőink) egy része ezeket a sok
erőfeszítéssel és érdekképviseleti munkával járó eredményeket nem értékeli. Az
érdekképviseleti munkának vannak olyan részei is, amelyek nagy munka és energia
befektetéssel járnak, de a hozadékuk nagyon csekély. Ezt főleg azok kifogásolták és
bírálták a legjobban, akik a közös munkában részt sem vettek. Sokan elfelejtik, hogy a
szakszervezet nem arról szól, hogy „mit fizet vissza a tagdíjból”, hanem arról, hogy mit
tudunk közösen elérni, hogy tudunk szolidaritást vállalni a többi munkavállalóval.
II. A KASZ működési terepe
1. A gazdasági válság hatása a kereskedelemre
A 2008-2010 években hazánk kiskereskedelmére jelentős hatást gyakorolt az időszak
elején kirobbant nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság. A válság mélypontját
Magyarország 2009-ben érte el, visszaeső ipari és általános gazdasági teljesítménnyel,
növekvő munkanélküliséggel és csökkenő lakossági fogyasztással. Egyes területeken 2010-
ben már mutatkoztak a válságból való kilábalás jelei, de pl. a foglalkoztatottak számában és
a munkanélküliek arányában a javulás csak kisebb mértékű volt. A kiskereskedelmi
forgalom bővülését azonban még 2010-ben is gátolta a lakossági vásárlóerő gyengesége.
2010-ben volt reáljövedelem emelkedés, de ez kevéssé hatott a kiskereskedelmi
forgalomra, elsősorban a megtakarítások növelését és a hitelállományok kezelését
eredményezte.
A hazai jogszabályváltozások közül a kiskereskedelmi forgalomra hatással volt 2009-ben az
áfa 20 %-ról 25 %-ra történő emelése, amivel párhuzamosan 20 %-ról 18 %-ra csökkent
egyes alapvető élelmiszerek áfája.
A 2010 utolsó negyedévében elfogadott kereskedelmi válságadó főként a nagyobb
forgalmat lebonyolító kiskereskedelmi vállalkozások 2010. évi gazdaságosságát,
jövedelmezőségét befolyásolta.
A KSH adatai szerint 2011-ben – hajszálnyival ugyan, de – nőtt a kereskedelmi fogyasztás
az áruházakban, üzletekben, a megvásárolt árumennyiséget tekintve 0,7%-kal (nem
számítva az üzemanyagokat, de azzal együtt is 0,2%-kal). A legszembetűnőbb változás,
hogy a különféle iparcikkekből összességében többet vásároltak a családok, mint egy évvel
korábban.
2011-ben a személyi jövedelemadó változása, valamint a nyugdíjpénztári reálhozamok
kifizetése, a keresetek növekedése következtében több maradt a magasabb jövedelmű
családok zsebében, ezáltal nőtt a háztartások vásárlási hajlandósága. Ugyanakkor
csökkentette a családok költekezését a devizahitelek törlesztő részleteinek emelkedése, a
végtörlesztésre való takarékoskodás, az élelmiszerek (7 %) és az üzemanyagok (15 %)
átlagosnál nagyobb drágulása.
2012. I. negyedévében a kiskereskedelmi forgalom bővülésének üteme a januári emelkedés
után lelassult. A forgalom volumene összességében 0,5 %-kal haladta meg az előző évit. A
lassulásban szerepet játszott a magasabb áfakulcs és a jövedéki adó keresletszűkítő hatása, a
gyorsuló áremelkedés, és egyéb szabályváltozások is, amelyek visszaeső fogyasztói
bizalommal párosultak.
2. A kereskedelem munkaerő helyzete
A globális gazdasági válság továbbgyűrűző hatására a negatív munkaerő-piaci tendenciák
felerősödtek. 2008. IV. negyedévétől a foglalkoztatottak létszáma 2010. III. negyedévéig
folyamatosan csökkent, melyet 2010. IV. negyedévétől enyhe növekedés váltott fel. 2011.
I. negyedévében a foglalkoztatottak száma 13 ezer fővel volt magasabb az egy évvel
korábbinál, ugyanakkor több mint 110 ezer fővel elmaradt a 2008 hasonló időszakitól. A
nemzetgazdasági ágak közül a kereskedelem és járműjavítás 44 ezer fős létszámveszteséget
szenvedett el.
A kereskedelemben alkalmazásban állók létszáma 2012 első hat hónapjában – 331 ezer fő –
több mint 7 %-kal csökkent a 2007. évi létszámhoz képest. A nemzetgazdaságon belüli
részaránya 12,3 %.
A KASZ tagjai elsősorban az 5 fő feletti vállalkozásoknál, a szövetkezeti kereskedelemben,
a takarékszövetkezeteknél, valamint a multinacionális cégeknél dolgoznak.
A kereskedelemben (és a járműjavításban) 2012 első hat hónapjában az 5 fő feletti
vállalkozásoknál foglalkoztatott 331.000 főhöz viszonyítva ugyanezen időszaki összes
taglétszámunk 5,2 %-ot, az aktív taglétszámunk pedig 4,9 %-ot képvisel. Az adatokból
látszik, hogy a szakmán belül kevés taggal rendelkezünk. Ez azt jelenti, hogy kiemelt
figyelmet kell fordítanunk a tagszervezésre.
3. A KASZ jelenléte a kereskedelmi cégeknél
Szakszervezetünk tevékenysége alapvetően a kereskedelemben és a takarékszövetkezeti
szektorban folyik. A KASZ tagjai szinte kivétel nélkül az 5 fő feletti vállalkozásoknál
találhatók.
Tagjaink 57 %-a a multinacionális cégek munkavállalója. Mivel ezek a nemzetközi
hálózattal rendelkező cégek az elmúlt időszakban folytatták terjeszkedésüket, és egyre
több boltot nyitottak Magyarországon, ezáltal a KASZ működési terepe is bővült. Sőt, az
Auchan Cora felvásárlása új színteret kínál az elkövetkezendő időszakban számunkra.
A multinacionális cégek terjeszkedésével ellentétben az áfészeknél és a
takarékszövetkezeteknél az utóbbi időben inkább az alapszervezetek megszűnésével, a
tagság fogyásával kellett szembenéznünk.
4. A KASZ munkahelyi alapszervezetei és az üzemi tanácsok kapcsolata
Mind a 2007, mind a 2010. évi üzemi tanács választások bebizonyították, hogy a KASZ a
kereskedelmi ágazat reprezentatív szakszervezete.
Bár a 2012. július 1-jén hatályba lépett új Munka törvénykönyve a kollektív szerződések
megkötését már nem az üzemi tanács választásokon elért eredményhez köti, ennek
ellenére fontos számunkra, hogy a megválasztott üzemi tanácsok tagjai a szakszervezeti
tagjaink közül kerüljenek ki. Ez azért is fontos, mert az új törvény az üzemi tanácsokat
olyan jogosítványokkal ruházta fel, amelyek korábban a szakszervezet kizárólagos
hatáskörébe tartoztak.
III. Az érdekvédelem legfontosabb tartalmi kérdései és eszközei
1. Bér, bérrendszerek alakulása az elmúlt 5 évben
Az elmúlt öt évben érdekvédelmi munkánk középpontjában a kereskedelmi dolgozók
kereseti helyzetének javítása állt.
A 2007-ben elfogadott programunk alapvető keresetpolitikai célkitűzése a munkavállalók jövedelme reálértékének megőrzése, illetve annak növelése, valamint hogy a tisztes munkával megkeresett béreknek biztosítaniuk kell a munkavállalók és családjaik tisztességes megélhetését. Tiltakoztunk a béreknek a konvergencia programból eredő átmeneti visszaesése ellen, és
követeltük a hazai béreknek az uniós bérek szintjére történő felzárkózását.
Sikerült fenntartanunk a hároméves bérmegállapodás (2005-2008) lejárta után is a garantált bérminimum intézményét, sőt egyre több kereskedelmi munkavállaló esetében elértük, hogy megkapja ezt a bérelemet.
Az előző Kongresszus óta eltelt időszakban a bérfolyamatokat befolyásoló adó- és
járuléktörvények változásai miatt a munkavállalók kereseti viszonyai kedvezőtlenül
alakultak.
2008-ban a magyar gazdaság teljesítményét, és ezáltal a bérek alakulását egyrészt a belső
egyensúlyjavító törekvések és intézkedések, másrészt főként az év második felében
begyűrűző pénzügyi és gazdasági válság hatásai határozták meg.
A 2009-ben is tovább folytatódó gazdasági válság munkavállalók ezrei számára keresetük
egy részének elvesztését eredményezte. A cégek a válságot a dolgozók elbocsátásával,
munkaidejük csökkentésével próbálták átvészelni. Azonban akiket sem az elbocsátás, sem
a munkaidő-csökkentés nem érintett, azok is érezhették a válság zsebükre gyakorolt
hatását.
A 2010-es évre vonatkozó bértárgyalások eredményességét nagyban befolyásolta az ország
rossz gazdasági kilátása, hiszen a versenyszférában működő cégek bérfejlesztési
hajlandóságát ez határozta meg leginkább.
Alapszervezeteinknél a bértárgyalások 2009 végén, ill. 2010 elején az általában szokásosnál
is több nehézséggel folytak. Az adórendszerbeli változások miatt különváltak a
természetbeni juttatásokról szóló tárgyalásoktól. A 2010. évi adótörvény módosítások az
adómentesen adott természetbeni juttatásokat hátrányosan érintették, különös tekintettel
a hideg étkezési utalványra. Ennek az utalványnak az adóterhe 95,58 %-ra emelkedett,
míg a többi, eddig adómentes természetbeni juttatást 25 %-os adóteherrel sújtotta az
akkori kormány.
Mindezek következtében a munkáltatók a hideg étkezési utalványokat nem tartották meg,
helyette meleg étkezési utalványt adtak dolgozóiknak, sok helyen bevállalva a 25 %-os
adóterhet.
A 2010-es változásokkal összességében az adóterhek nem csökkentek. A módosítások a
közterheket rendezték át jó irányba. A munkát érintő elvonások mérséklődtek, a
fogyasztásé és egyes vagyonelemeké emelkedett. A tb-járulék ötszázalékos mérséklése
hozzájárult a munkahelyek megtartásához. Az adórendszer a szuperbruttó bevezetésével
érdemben nem egyszerűsödött. Az adókulcsok, továbbá a sávhatárok változása
következtében csak a havi bruttó 130 ezer forintos kereset felett kezdett el növekedni a
kereset nettó értéke. Az SZJA változás előnyeiből csupán a foglalkoztatottak 34,7 %-a
részesült érzékelhetően.
A kormány 2011. évben bevezetésre került adócsomagja számos alapvető változást hozott
a személyi jövedelemadó és a járulékok fizetésében. Az egykulcsos adó, az adójóváírás
csökkentése, a nyugdíjjárulék félszázalékos emelése, valamint a tervezettnél valószínűleg
nagyobb mértékű infláció miatt az Országos Érdekegyeztető Tanácsban 2010 őszén
elfogadott megállapodás szerinti számszerűleg magasabb minimálbér, garantált
bérminimum és a 4-6 %-os bruttó béremelés csupán a felsorolt változások kiküszöbölésére
volt elegendő. Ezen kötelező bérelemekre való ráállásban érintett munkavállalók esetében
reálbér-növekedés nem, csak a nettó bérek nominális megőrzése valósult meg. Az
egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésével a munkavállalók 80 százaléka rosszul
járt. Az ő kompenzálásukat a fizetések ígéretekkel, fenyegetéssel és „bérkommandózással”
kikényszerített emelésével oldották volna meg.
A 2011. évtől életbe lépett adó- és járuléktörvények értelmében nettó bér növekedés csak
a bruttó 300 ezer, illetve az e feletti kereseti kategóriákban valósult meg, míg a reálbérek
bruttó 350 ezer forint felett kezdtek növekedni.
A többi bérsávban dolgozók, ha nem kaptak legalább 4-6 %-os béremelést, eleve
rosszabbul jártak 2011-ben. Ez az emelés azonban náluk is csak nominális szinten
jelentkezett. Ha nem kapta meg a munkavállaló ezt az egyébként a minimálbér felett már
csak ajánlott emelést, akkor az átlag bruttó 200 ezer forint fizetés több mint négyezer
forinttal lett kevesebb ebben az évben.
Az egykulcsos adónak köszönhetően csak a magasabb keresetű, elsősorban vezető
beosztású munkavállalók jártak jól. Az alacsonyabb keresetűeknél az egy-két gyermek
után járó kedvezmény tompította a negatív hatásokat, ám a minimálbéresek, illetve a
szakmai bérminimumot kereső munkavállalók hiába rendelkeznek kettő vagy több
gyermekkel, éves jövedelmük nem volt elég ahhoz, hogy a több gyermek után járó
kedvezményt teljes mértékben igénybe vehessék.
2012. január 1-től a kormány eltörölte a munkavállalók által kedvezményként igénybe
vehető adójóváírást, és 1 %-kal megnövelte a fizetendő egészségbiztosítási járulékot. E két
intézkedés hatására jelentősen (10-12 ezer forinttal) csökkent a 216.000 Ft alatti keresettel
rendelkező munkavállalók nettó keresete. A bérek nettó értékének megőrzését pedig az
elvárt béremelést szabályozó kormányrendeletben a munkáltatókra hárította. E rendelet
értelmében, ha a munkaadó kompenzálta a 216.000 Ft alatt kereső munkavállalóit, akkor a
szociális hozzájárulási adó mértékéből kedvezményt kapott. Ez azt jelentette, hogy a
„kötelező” béremelés a munkáltatóknak 5 % körüli terhet eredményezett (volna).
Amennyiben viszont nem emelte meg ilyen módon a béreket, úgy szankciókkal kellett
szembenéznie (megfosztás az uniós pályázati lehetőségektől és közbeszerzési pályázatokon
való indulástól).
A „kötelező” béreket (minimálbér, garantált bérminimum) a nettó veszteség elkerülése
végett jelentősen (15-18 %-kal) megemelték.
Felméréseink szerint a kereskedelmi cégeknek szinte csak töredéke adta meg
munkavállalóinak a rendeletben rögzített elvárt béremelést. A multinacionális cégek a
bértárgyalásokon ragaszkodtak az elmúlt évek gyakorlatához, melynek értelmében a
dolgozók a teljesítményük alapján részesülnek béremelésben, sőt a csökkenő forgalom
miatt egyes cégeknél (pl. Auchan) még a béren kívüli juttatások is veszélybe kerültek.
Összességében megállapíthatjuk, hogy az elmúlt időszakban olyan adó- és
járuléktörvények léptek életbe, amelyek azon munkavállalói réteg esetében, akiket a
szakszervezetünk képvisel reálkeresetük folyamatos csökkenéséhez vezettek.
Az elmúlt öt év során minden alapszervezeti bértárgyaláson kiemelt célként harcoltunk a
béren kívüli juttatások megtartásáért. Sajnos ennek ellenére sem sikerült mindenhol
megtartani ezeket a juttatásokat.
2. Munkajogi helyzet (KSZ-ek, munkaszerződések)
Az elmúlt években lényegesen nem változott a KASZ érdekeltségi körébe tartozó
vállalkozások körében a kollektív szerződéssel való lefedettség. A multinacionális cégeknél
szakszervezetünk nagy erőfeszítései ellenére igen kevés sikerrel járnak a kollektív
szerződés megkötésére irányuló kezdeményezéseink. Egyes cégeknél már több éve
tárgyalunk a szerződés tartalmáról, de a munkáltatói elzárkózás, illetve időhúzás miatt
még nem került sor a KSZ aláírására.
A beszámolási időszakban mindössze egy új kollektív szerződést sikerült kötnünk (Penny
Market Kft).
2012. július 1-jétől az új Munka törvénykönyve bevezetésével a kollektív szerződések
szerepe felértékelődött.
Mivel az új Mt. nagyobb teret enged a Kollektív Szerződéses rendelkezéseknek, valamint a
felek megállapodásainak, július 1-jétől megkezdődtek a KSZ, valamint a munkaszerződés
módosítások.
Tapasztalataink azt mutatják, hogy a munkáltatók kihasználják a törvény adta
lehetőségeket és a munkavállalókra hátrányos szabályokat igyekeznek a Kollektív
Szerződésekbe belefoglalni.
A munkaszerződések módosítása során is igyekeznek minden lehetőségüket kihasználni a
munkáltatók a munkavállalók hátrányára. A cégek a munkaszerződés módosítások során
arra hivatkoznak, hogy az új Munka Törvénykönyve miatt van szükség munkaszerződés
módosításokra. Ez azonban nem igaz, csak erre hivatkozva iratnak alá a munkavállalókkal
rájuk nézve hátrányos változásokat.
A KASZ évek óta arra törekszik, hogy a kereskedelemben legyen minden munkáltatóra
kiterjedő ágazati kollektív szerződés és bérmegállapodás.
Az ágazati kollektív szerződés megkötésére mind a mai napig nem került sor a
munkáltatói oldal időhúzó magatartása miatt.
3. Szakképzés
Szakszervezetünk az elmúlt években is folyamatosan figyelemmel kísérte a
kereskedelemben foglalkoztatott munkavállalók szakképzettségi szintjét, valamint ezzel
összefüggésben a munkáltatóknál kialakult gyakorlatot és intézkedéseket. Általánosságban
elmondható, hogy a kereskedelemben nem áll rendelkezésre a megfelelő számú
szakképzett munkaerő. Elsősorban a nagy alapterületű hiper- és szupermarketeket
működtető vállalkozásoknál - a középfokú szakképzettséget igénylő munkakörök
bérminimuma megfizetésének elkerülése végett – olyan munkaköri megnevezéseket
alkalmaznak (pl. áru kihelyezési és értékesítési munkatárs), amelyek nem szerepelnek
jogszabályokban, illetve látszólag szakképzettséget nem igényelnek. Gyakori, hogy a
korábban a valós munkafeladatnak megfelelő munkakört a munkaszerződés kényszerű
módosításával változtatják meg, miközben az elvégzendő munka tartalma nem változik.
Előfordult, hogy a munkáltató a munkaszerződésben úgy nevezte meg a munkakört, hogy
az nem igényel szakképesítést, de a munkaköri leírásban olyan feladatokat határozott meg
a dolgozónak, amelyek szakképesítés nélkül nem teljesíthetők.
A KASZ minden ilyen tudomására jutott ügyben következetesen képviseli a
munkavállalók érdekeit, és a munkáltatóval egyeztetve próbálja rendezni a problémákat.
Amennyiben ez nem megoldható, abban az esetben az illetékes hatóságokhoz fordulunk.
Már 2008-ban megkerestük az illetékes minisztert és állásfoglalást kértünk a bolti
pénztárosokra vonatkozó jogszabályok gyakorlati alkalmazásához. Az állásfoglalás
tisztázta, hogy a bolti pénztáros munkakör ellátható az adott kereskedelmi tevékenységre
előírt szak-, illetve rész-szakképesítéssel. Ezen felül nem szükséges külön szakképesítés,
illetve nem látható el szakképzettség nélkül a munkakör.
2010. május 14-én a leköszönő kormány Nemzeti Gazdasági és Fejlesztési Minisztere által
aláírt, és 3 nap múlva életbe lépett rendelettel egy csapásra leértékelte a szaktárca a
kereskedelem területén egy sor munkakörben (ruházat, cipő, zöldség-gyümölcs, papír-
írószer, könyv, lakberendezés, piacfelügyelő) a szakképesítést. Többszöri próbálkozásuk
„sikereként” egy salátatörvénybe ágyazottan született meg a rendelkezés. E szerint a
felsorolt munkakörök betöltését már idejétmúlt dolog szakképzettséghez kötni.
Ez ügyben levelet írtunk az új kormány illetékes miniszterének, és kértük a korábbi
rendelet felülvizsgálatát, de érdemi intézkedés nem történt.
A Tescóval szemben folyamatosan vitában álltunk a pénztárosok garantált
bérminimumának megfizetésével kapcsolatban. Tárgyalásaink eredményeképpen, melyet
egy Legfelsőbb Bírósági döntés is segített, a Tesco 2011. november 1-jétől megadja
pénztárosainak a garantált bérminimumot.
A hosszú tárgyalássorozat végén 2012 májusában a cég ajánlatot tett a pénztárosi
munkakörben dolgozó munkavállalók számára, mely szerint kifizeti a 2008 novembere és
2011 novembere közötti időszakra járó, a garantált bérminimum meg nem fizetése miatt
keletkezett bérkülönbözet 30 %-át, amit a dolgozók – néhány kivételtől eltekintve –
elfogadtak.
4. Az üzletek vasárnapi zárva tartásának kérdése
A KASZ az elmúlt 5 évben is harcolt a vasárnapi munkavégzés korlátozásáért. Célunk,
hogy a vasárnap a kereskedelemben is általános pihenőnap legyen.
Útjára indítottuk a más szakszervezetek és a KDNP által is támogatott „charta” mozgalmat,
részt vettünk Brüsszelben az Első Szabad Vasárnap Konferencián, és részt vennénk a
vasárnapok védelmére az európai aláírásgyűjtésben is, de ez még egy kicsit várat magára.
Az aláírásgyűjtő ív ugyan még nem készült el, de az UNI Europa 2012. március 4-én egy
„Szabad vasárnap” akciónapot szervezett, melynek keretében felhívta a figyelmet egy
közös európai összefogásra az üzletek vasárnapi nyitva tartása ellen. Ebben az akcióban a
KASZ is részt vett.
A kormányváltást követően sem vettük le a napirendről a vasárnapért folytatott
küzdelmünket. A KDNP immár kormánypártként ismételten benyújtotta
törvényjavaslatát a boltok vasárnapi nyitva tartásának korlátozásáról. A kormányfő
azonban ezt elvetette, mondván a gazdaság pillanatnyilag nincs abban a helyzetben, hogy
megengedhesse magának a boltbezárásokat.
5. Ingyenes jogi segítségnyújtás, jogi tanácsadás, munkaügyi egyeztetés
Az elmúlt 5 évben munkánk jelentős részét képezte tagjaink egyéni és csoportos
jogvédelme, munkajogi tanácsadás a hozzánk fordulók részére.
A kiemelkedő tendenciát folytatva, a bíróság elé került jogvitákat kivétel nélkül
megnyertük. Nem egy esetben a munkavállaló és a munkáltató az ügy békés rendezése
érdekében peren kívüli egyezséget kötött. A jogviták témái leginkább a felmondás
jogszerűtlensége valamint a pótlékok, elmaradt munkabér (túlóra) meg nem fizetése. A
korábbi években ügyeink jelentős hányadát képezte a leltárhiánnyal kapcsolatos jogviták,
azonban mára ez visszaszorulóban van.
A perek során érintett cégek többek közt az Auchan, Spar, Tesco, Match, Schlecker, Libri,
Bricostore voltak, azonban az utóbbi időben egyre több kisvállalkozás munkavállalója
keres meg bennünket azzal, hogy képviseljük ügyét a bíróság előtt.
Szakszervezetünk több esetben – a Metro-val, a KIKA-val, a Tesco-val valamint a
Bricostore-ral szemben– kezdeményezett vizsgálatot az OMMF-nél illetve jogutódjánál a
Nemzeti Munkaügyi Hivatalnál.
Jó néhány tagunk kereste fel jogi tanácsadás miatt az MSZOSZ Jogpont hálózat megyei
kirendeltségeit is.
A szakszervezet egyik legfontosabb feladatköre a munkaügyi egyeztetés.
Az elmúlt időszakban egyre több szakszervezeti és nem szakszervezeti tag is segítségünket
kérve felkereste a KASZ szervezeteit, tisztségviselőit.
Az alapszervezeti szintű egyeztetések első lépésben a helyi szervezetek
kezdeményezésében történtek, de számos esetben a KASZ megyetitkárai, a központi
vezetők, szakértők és a jogsegélyszolgálat közreműködésével sikerült csak eredményeket
elérni.
6. A KASZ kiadványai
A KASZ kiadványainak sorát az elmúlt öt évben is bővítettük, hiszen a jó érdekképviseleti
munka egyik alappillére a tisztségviselők és a tagok felkészültsége, tájékozottsága. Ezt
segítették az alábbi kiadványaink: Védd magad II., III., Amit a bérről tudni kell, Napi
receptek munkavállalóknak, Munkaidő nyilvántartó füzet, Bizalmi kézikönyv,
Szakszervezeti tisztségviselők kézikönyve.
7. A KASZ szolgáltatásai
Az érdekképviseleti és érdekvédelmi munka mellett a KASZ folyamatosan erősítette
szolgáltató képességét.
Az elmúlt időszakban minden évben sok tagunk vette igénybe családjával együtt a
badacsonytomaji üdülőnket.
A Signal Biztosítóval és a Vodafone-nal megkötött szerződésünk keretében tagjaink közül
sokan részesültek kedvezményes szolgáltatásban.
(Minden szakszervezeti tagra kiterjedő balesetbiztosítással rendelkezünk a Signal
Biztosítónál.)
Anyagi támogatásra szorult tagjainkat a KASZ segélyezési rendszerén keresztül
támogattuk az elmúlt 5 évben is.
A munkavégzése során pszichés, vagy testi épségében károsodott tagjaink anyagi
támogatását az „Alapítvány a Kereskedelmi Dolgozókért” keretéből oldottuk meg.
A fenti szolgáltatásainkon kívül több megyében a helyi kisvállalkozások nyújtotta
kedvezményeket is élvezhetik a KASZ tagjai.
8. A KASZ jelenléte a médiában
Minden, a tagságunkat érdemben érintő ügyben igénybe vesszük a külső nyilvánosságot. A
beszámolási időszakban számos – a KASZ-szal kapcsolatos - aktuális üggyel foglalkoztak az
országos és a helyi lapok, valamint az elektronikus média.
Napjainkban azonban egyre kevesebb az olyan újságíró, aki az érdekképviseletekre
szakosodik, ezért nekünk kell megírni sajtóközleményeinket, és eljuttatnunk a
szerkesztőségekbe. Sajnos, az országos sajtó és média politikai irányultságától függ, hogy
átveszik-e és megjelentetik-e híreinket. Ezért van az, hogy sokszor a tagságunk a
szemünkre veti, hogy keveset szerepelünk nyilvánosan.
Tapasztalataink azt mutatják, hogy a megyei média készségesebb a szakszervezeti
információk közlésére, mint az országos, főleg ha még valamilyen helyi eseményhez,
akcióhoz kapcsolódik.
IV. A KASZ SZERVEZETPOLITIKÁJA
1. A KASZ testületei
Az elmúlt öt évben a KASZ testületei az alapszabályban és a szervezeti működési
szabályzatban meghatározottak szerint rendszeresen működtek.
Az Elnökség szükség szerint tartotta üléseit, melyeken döntően az aktuális kérdések,
valamint a szakszervezeti munkához szükséges információk kerültek megvitatásra.
A KASZ minden megyében és Budapesten is jelen van. Megyetitkáraink rendszeresen
tartanak megyei/budapesti titkári fórumokat.
2. A KASZ alapszervezeteinek működése
Szakszervezetünk tevékenységében meghatározóak a munkahelyi alapszervezetek.
A munkavállalók a munkahelyükön, a mindennapi munkavégzésük során tapasztalják meg
a szakszervezethez tartozás élményét. A tisztségviselők érdekképviseleti munkája, kiállása,
tájékoztató képessége, szociális érzékenysége, szakmai példamutatása az, ami
meghatározza a munkavállalók szakszervezeti taggá válását. Ennek a tudatosítását szolgálta
a KASZ 2011-ben lezajlott bizalmi oktatása is.
3. A KASZ bizottságainak működése
A KASZ Alapszabályában meghatározott bizottságai közül a beszámolási időszakban a
Multinacionális Cégek Szakmai Bizottságának ülésére több alkalommal is sor került. Az
üléseken a gazdasági válság hatására a multinacionális cégeknél kialakult helyzetet, a
KASZ jelenlétét, a bértárgyalások eredményeit, a tagszervezési munkát, a 2010. évi üzemi
tanács választásokra való felkészülést, valamint az új Munka törvénykönyvét vitatták meg
a résztvevők.
A Takarékszövetkezetek és Pénzintézetek Országos Bizottsága az elmúlt időszakban nem
működött megfelelő intenzitással. Mindenképpen szükséges a tagozat megújítása, és egy
átfogó szervezési terv kidolgozása e szektor bevonására a szakszervezeti munkába. A
jelenlegi helyzeten változtatva új alapokra kell helyeznünk kapcsolatunkat a
takarékszövetkezetekkel, aktívabb munkát kell vállalnunk a szervezés területén, és meg
kell fogalmaznunk azokat a célokat, amelyeket ezen a területen szeretnénk elérni. A
jövőben nagyobb figyelmet kell fordítanunk a takarékszövetkezeti alapszervezetek
információval történő ellátására, a testületek megerősítésére, a személyi feltételek
javítására.
4. Rétegszervezetek
A KASZ-nál működő Fiatalok Tagozata egyike az MSZOSZ tagszervezetei között
legaktívabban és legnagyobb létszámmal működő fiatalokat összefogó tagozatoknak.
A tagozat 2007-es újraalakulása óta legfőbb célkitűzése, hogy a meglévő alapokra építve, új
lendülettel minél több fiatalt nyerjen meg a KASZ nagy közössége számára, így biztosítva
megnyugtatóan a KASZ jövőjét.
Az elmúlt öt évben a Fiatalok Tagozata működését a Szakszervezeti Ifjúsági Szövetség –
SZISZ – munkájával és, képzéseivel hangolta össze és ezek mellett szervezte meg saját
programjait.
Tagjai rendszeresen részt vettek és vesznek a Szakszervezeti Ifjúsági Akadémia képzésein.
A fórumokon, rendezvényeken a tagozat képviselői jelentős létszámmal vettek részt.
Az utóbbi években a KASZ fiataljai nagyon jó kapcsolatot alakítottak ki a Vasas
Szakszervezeti Szövetség Ifjúsági Tagozatával, akikkel több közös rendezvényt szerveztek
és terveik szerint ezekből a programokból és az együttműködésből hagyományt kívánnak
teremteni. Ennek a jó kapcsolatnak köszönhető, hogy a Vasas Szakszervezeti Szövetség
részt vett a 2012-ben megtartott METRO és AUCHAN demonstrációinkon.
Egyre több fiatallal találkozunk a bizalmiak sorában is. Ez látható volt a KASZ országos
képzésein és a 2011. évben megtartott bizalmi, valamint a 2012-es új Munka
törvénykönyve oktatáson.
5. A taglétszám alakulása az elmúlt 5 évben
Az előző Kongresszus óta eltelt időszakban a KASZ taglétszáma csökkenő tendenciát
mutat, mely gazdasági és társadalmi okokra egyaránt visszavezethető.
2008 őszén 17 ezernél kevesebb tagunk volt. A 2008., illetve 2009. évi őszi tagszervezési
akció 1000 főnél több új belépőt eredményezett szakszervezetünk számára. Taglétszámunk
18.341 főre emelkedett.
A 2010. évben lezajlott pénzügyi és gazdasági válság visszavetette a kereskedelmi cégek
forgalmát. A kereskedelmi szakma strukturális változáson ment keresztül. A nagyobb
áfészek, a multinacionális cégek a válság közepette talpon tudtak maradni, de az ország
számos megyéjében a kisebb áfészek tőke- és munkahiánnyal küszködnek. Ezáltal üzleteik
bezárására, a dolgozók elbocsátására kényszerültek.
Ez a taglétszámunk alakulásában is megmutatkozik, hiszen csökkent az alapszervezeteink
száma is.
A KASZ szervezettségi körébe tartozó vállalkozások állományi létszáma 6 ezer fővel
csökkent, mely maga után vonta taglétszám csökkenésünket is.
Voltak olyan cégek, amelyek túlélési stratégiaként a fúziót választották és felvásároltak
más cégeket. Ezeken a helyeken az alapszervezeteink összeolvadtak, de már nem maradt
meg az eredeti taglétszám, mert a cégek összeolvadása munkavállalók elbocsátásával is járt.
Sőt, volt olyan alapszervezetünk is, ahol az egyik áfész felvásárlását követően az új
cégvezető egyértelműen kijelentette, hogy nem működhet tovább a szakszervezet. A
dolgozók pedig a munkahelyük elvesztésétől való félelem miatt inkább megszűntették az
alapszervezetet.
2011-ben a vállalkozások anyagi helyzete tovább romlott (különadó bevezetése). A
csökkenő forgalom miatt további elbocsátásokra kényszerültek, melynek következtében
további 4 ezer fővel csökkent az állományi létszám, és ezer fővel a taglétszámunk.
A multinacionális cégeknél a taglétszámunk alakulását a nagymértékű fluktuáció is
befolyásolja. Tovább csökkentette a KASZ taglétszámát az is, hogy 2011. január 1-jétől a
40 év szolgálati idővel rendelkező nők nyugdíjba vonulhattak.
Egyre több tagunk indokolja a szakszervezetből való kilépését azzal, hogy a növekvő
anyagi terhei mellett mind jobban szüksége van arra az 1000-1500 forintra is, amit
szakszervezeti tagdíjként levonnak tőle.
2012. I. félévében újabb 2 ezer fővel csökkent az állományi és 816 fővel a taglétszám.
A szakszervezeti tagok számának 2010 óta gyorsuló csökkenésében szerepet játszik a
kormányváltás is. A jelenlegi kormány csökkentette a szakszervezetek érdekérvényesítési
lehetőségeit, nehezítette a működési feltételeket. A munkavállalókra nézve hátrányos
döntéseket hozott, melyeket a szakszervezetek nem, vagy csak részben tudtak
megakadályozni. Ez a magatartás a munkaadók szakszervezetekkel szembeni magatartását
is befolyásolta. Nehezebb a munkahelyeken eredményeket elérni. A kiszolgáltatott
munkavállalók a munkahelyük elvesztésétől való félelmük miatt nem merik felvállalni
szakszervezeti tagságukat.
Hátráltatja a tagszervezési tevékenységünket az ún. „potyautas” magatartás. Az a tény,
hogy a szakszervezet által – sokszor igen küzdelmes folyamatban – kiharcolt juttatásoknak
minden munkavállaló a haszonélvezője, a munkavállalók egy részében azt az érzést kelti,
hogy nem kell szakszervezeti tagnak lenniük, hiszen mindenképpen élvezhetik az
eredményeket.
Aktív tagjaink aránya a multinacionális szektorban lassan, de folyamatosan növekszik,
jelenleg a KASZ létszámának 57 %-át teszi ki.
A beszámolási időszakban két alapszervezetünknél sikerült megegyezni a vállalat
vezetőségével az SZB-titkár függetlenítéséről.
Az AUCHAN Magyarország Kft-nél – amióta függetlenített SZB-titkárunk van –
megduplázódott a taglétszám. Ez köszönhető többek között az SZB-titkár és az áruházi
bizalmiak összehangolt, jól szervezett munkájának.
Szervezettségünk az öt év alatt 20,6 %-ról 2010-re 22,8 %-ra nőtt, azóta kismértékben 22,1
%-ra csökkent.
6. Tagszervezés
Az elmúlt időszakban a csökkenő taglétszám következtében szervezési munkánkban
kiemelt fontosságot kapott a tagszervezés. E munkának elsődleges célja a meglévő tagok
megtartása és új tagok megnyerése a KASZ számára.
Tapasztalataink szerint az egyik legnehezebb feladat a munkáltatóval való megegyezés
arra vonatkozóan, hogy járuljon hozzá a KASZ-munkatársak tagszervező munkájának
végzéséhez, a dolgozók részére rövid ismertető és konzultációs megbeszélés
megtartásához.
A szervezési munkát lehetőségeinkhez képest szervezetten, a megyetitkárok aktív
közreműködésével központilag irányítottan végeztük.
7. A szakszervezeti tisztségviselők képzése, oktatása
Szakszervezetünk érdekérvényesítő képessége a tisztségviselőink felkészültségén és
tájékozottságán is múlik. Éppen ezért a IV. Kongresszus óta eltelt időszakban minden
évben megrendeztük a KASZ éves országos felkészítő oktatását.
A régi tisztségviselőinken kívül egyre több új tag és tisztségviselő vállalta, hogy részt vesz
ezen az oktatáson, hiszen a jó szakszervezeti munka alappillére, hogy tisztségviselőink jól
képzettek legyenek, és naprakész információkat kapjanak a szakmában őket érintő
változásokról, a kereskedelem és a politika jelenlegi, illetve jövőbeni helyzetéről. A
felkészítőre minden évben neves előadókat hívtunk meg, hogy felkeltsük tisztségviselőink
érdeklődését.
Ezen kívül a TÁMOP 2.5.1. nyertes pályázatunk keretében is lehetőségünk adódott
bevonni munkatársainkat, tisztségviselőinket különböző képzésekbe.
Eredményes volt a bizalmi oktatásunk, és szinte minden tisztségviselőnk részt vett az
MSZOSZ által szervezett új Munka törvénykönyve oktatáson is.
Az oktatásokon kívül rendszeresen tájékoztattuk megyetitkárainkat, alapszervezeteink
tagjait a szakmai témákat magyarázó és a tennivalókat meghatározó írásos anyagokkal.
Átalakítottuk információs rendszerünket egy korszerűbb, informatikai alapon működő
rendszerré, amely a KASZ honlapján keresztül a KASZ Online felületen valósul meg. A
KASZ Online használatához hozzáférést biztosítottunk az elnökség tagjainak,
megyetitkárainknak, valamint a KASZ munkatársainak. Terveink között szerepel, hogy a
rendszert elérhetővé tegyük az alapszervezeti titkárok részére is.
Létrehoztuk a KASZ Jogszabályfigyelőket, amelyekben rendszeresen tájékoztattuk
tagjainkat az aktuális jogszabályváltozásokról.
Jelen vagyunk a különböző közösségi oldalakon (facebook, iwiw), melyeken az
információk naprakész megosztása történik tagjaink között.
Folyamatosan frissítjük honlapunkat (www.kasz.hu), számos fontos, aktuális témát
jelentetünk meg rajta, amelyek érdeklik tagjainkat és segítséget nyújtanak
tisztségviselőinknek.
IV. Nemzetközi tevékenységünk
Az elmúlt időszak globális pénzügyi és gazdasági válsága, valamint a térségünkben
végbement globalizációs folyamatok minden korábbinál világosabbá tették a nemzetközi
szintű munkavállalói érdekképviseletek fontosságát.
A KASZ az elmúlt időszakban és az elkövetkezendőkben is az UNI Európán belül kívánja
folytatni a nemzetközi tevékenységét. Ezen szervezetünkön keresztül lehetőségünk van
nemzetközi projektekben való részvételre, valamint továbbra is fenntartjuk a környező
országokkal való kapcsolatainkat (V3, Bécsi párbeszéd).
A rendszerváltás óta eltelt két évtizedben gyökeresen megváltozott körülöttünk a világ.
Változott a társadalom, a gazdasági és a politikai környezet, és változtak az emberek is.
Megváltoztak azok a követelmények is, amelyeket a szakszervezetekkel szemben
támasztanak a munkavállalók. Ebből az következik, hogy nekünk a – Kereskedelmi
Alkalmazottak Szakszervezetének – is meg kell újulnunk.
Nem elég csak jelen lenni a munkahelyeken, hanem látszódnunk is kell! Itt az idő, amikor
már nemcsak elhatározásra, hanem cselekedetekre van szükség! Meg kell ismertetnünk a
szakszervezetünket a dolgozókkal, és hiteleseknek kell lennünk. Erősebb, hatékonyabb
érdekvédelmet kell felmutatnunk. Ez azonban nem megy másképp, csak úgy, ha együtt,
egy csapatban dolgozunk és harcolunk.
Egy olyan generáció van felnövekvőben, aki talán csak hírből, vagy egyáltalán nem is
ismeri a szakszervezetet. Nekik is, és minden kereskedelmi munkavállalónak el kell
mondanunk, hogy
„VAN SZAKSZERVEZETED, A KASZ ÉLJ VELE!”
Budapest, 2012. szeptember 6.
KASZ ELNÖKSÉGE