A klinikai egészségpszichológia elméleti keretei. A beteggé válás
pszichés tényezői.
Osváth Viola
2012.09.04.
Egészségpszichológia definíciója
Pszichológia oktatási, tudományos és szakmai hozzájárulása az alábbi területeken:
Egészség megőrzés, fenntartás Betegségek prevenciója, kezelése Egészség, betegség, diszfunkciók etiológiai
és diagnosztikus korrelátumainak meghatározása
Egészségügyi rendszer, egészségpolitika formálása
Az egészségpszichológia megjelenésének okai
a biomedikális modell hátrányai az életminőség jelentősége a hangsúly áttolódása a fertőző betegségekről a
krónikus betegségekre a viselkedéstudományok fejlődése (pl.
tanuláselméletek, coping, stresskutatás stb.) az egészséggondozás költségei az elsődleges prevenció elhanyagolása
Az egészségpszichológia témái
viselkedéses rizikófaktorok, viselkedéses patogének
az egészség viselkedéses megőrzése, viselkedéses immunogének
az egészséggel és betegséggel kapcsolatos nézetek
kommunikáció, döntéshozatal és együttműködés az egészségügyi dolgozó-beteg kapcsolatban
a kezelés környezete krónikus és haldokló beteg
Az egészségpszichológia irányzatai
Klinikai egészségpszichológia Preventív/egészségfejlesztő egészségpszichológia
(egészséges emberek, akik legveszélyeztetettebbek)
Közösségi egészségpszichológia (kisebb, körülhatárolható közösségek)
Kritikai egészségpszichológia (hatalom, gazdaság, nagyobb társadalmi struktúrák)
A klinikai egészségpszichológia alkalmazási területei
Betegségek, sérülések, fogyatékosság-formák pszichológiai hatásai
Pszichológiai hátterű diszfunkciók szomatikus tünetei
Viselkedéses hátterű szomatikus panaszok Megterhelő kezelésekre adott pszichofiziológiai
válaszok Egészségügyi dolgozók problémái
Az orvoslás szemléleti modelljei
Biomedicinális Pszichoszomatikus Biopszichoszociális
Biomedicinális modell
A természettudományok erőteljes fejlődése a 19. századtól.
A biológiai tudományok eredményeit véli meghatá-rozónak, e terület zavarainak korrekcióját célozza.
A lelki zavarokat hasonló módon szemléli, a pszichológiai jelenségek mögött is elsősorban a biológiai összetevők szerepét vizsgálja.
Biomedicinális modell kritikája
Szemléleti dualizmus (egytényezős elmélet) Biológiai gyógymódok túlértékelése Redukcionizmus a konzultációs gyakorlatban Elszemélytelenedett orvos-beteg kapcsolat Betegség központúság
A pszichoszomatika pszichodinamikai irányzata
• Bizonyos testi betegségekben szenvedők orvosi és pszichológiai vizsgálata
• A pszichológiai konfliktusok szerepének felderítése a betegség etiológiájában,
patogenezisében és a betegség lefolyásában
• Freud szemléletmódja inspirálta
A pszichoszomatika pszichofiziológiai irányzata
Természettudományos vizsgálómódszerek • Pszichofiziológiai megfigyelések és kísérletezések• Pszichológiai történések és fiziológiai jelenségek
közötti kódolás• Az egészséges és kóros fiziológiai működések
feltétele
Biopszichoszociális modell
Engel, 1977Rendszerelméleti alapokA betegségek kialakulásában nem csupán
a biológiai, hanem a pszichológiai és társadalmi összetevők is lényegesek az orvostudománynak a társadalomtudományokkal való kapcsolata közeli kellene legyen.
A betegségek kialakulásában nem egyszerű ok-okozati viszonyok vannak.
Prediszponáló (hajlamosító)
Precipitáló („trigger”)
Fenntartó tényezők szerepe.
A biopszichoszociálismodell
A biopszichoszociális modell továbbfejlesztése
Narratív megközelítés: a folyamat, a lépésről lépésre egymásra hangolódó megértés, az összefüggő „történet” (narratívum) konstruálásának fontossága
Társas konsrukcionista megközelítés: tágabb társadalmi folyamatok is befolyásolják a betegséget
Materiális-diskurzív-intrapszichés elemzési modell: biológiai, szociológiai, társas, nyelvi és intrapszichés tényezők egyforma jelentősége
A beteggé válás pszichés tényezői
A reprezentációk szerepe a beteggé válásban és gyógyulásban
Egészségről/ betegségről alkotott kép (kognitív reprezentáció): az egyén miként gondolkodik tüneteiről, betegségeiről, hogyan értékeli azokat, hogyan viszonyul hozzájuk- szerepet játszik az egészséggel kapcsolatos viselkedésben, a beteggé válásban, a gyógyító- beteg kapcsolatban
Laikus betegségelméletek
Leventhal és mtsai (1980)Benne foglaltatik:Konkrét tünetek, és egy címke, ami segíti a
betegségprobléma azonosításátA probléma rövid- és hosszútávú
konzekvenciáiIdői lefolyásA probléma okaA gyógyulás feltételezett eszközei
Laikus betegségelméletek
Döntési szabályok: ezek segítségével különíti el az egyén, hogy a
tünetei betegség jeleként értelmezendő-e vagy sem. (segíti megérteni a laikus diagnózisalkotás mechanizmusát és a segítségkérés motívumainak feltárását)
Döntési szabályok
Stresszbetgség szabály: az aktuális élethelyzeti stresszekkel jellemezhető emberek hajlamosabbak a tüneteiket stresszhatásként értékelni, míg stresszmentes állapotban ugyanazokat a tüneteket betegség jeleként élik meg.
Életkorbetegség szabály: a maguknál tüneteket észlelők inkább gondolnak betegségre, ha fiatalabbak, mint, ha idősebbek.
Szimmetria szabály: a címkézés hatása a tünetészlelésre (egyrészt a tünetektől szenvedő emeber címkézi a tüneteit, másrészt a diagnosztizált „címkézett” beteg specifikus tüneteket észlel magán, Lau és mtsai, 1989)
Milyen jelentéseket tulajdonítunk a betegségnek?
A társas és kulturális jelentésadás (szimbolizáció) szerepe egészség- betegség vonatkozásában
Egészség/ betegség szimbólumértékeEgészség: „jó”, „helyes” magatartás, a felelős,
önmagával törődő egyénBetegség: „rossz” magatartás, egészségével
nem törődő egyén- stigmatizáció, bűnbakkképzés, kirekesztés alapja lehet
Milyen jelentést tulajdonítunk a betegségnek?
A betegség, mint ellenség„megtámadott…”, „ levert a lábamról…”A betegség ellenségnek, destruktív, romboló erőnek való
tekintéseSzociális interakciókban aktívan részt vevő egyének (a betgség
ezt veszélyezteti)ReakciókHaragos indulat a betegséggel szemben („felveszi a harcot”,/ az
indulat a gyógyító személyzet ellen irányul/ paranoiditás)A betegség tényének tagadása ( segítségkérés késése,
elmaradása)Ellenség előtti kapituláció
Milyen jelentést tulajdonítunk a betegségnek
A betegség, mint nyereség
Elsődleges betegségelőny (Freud)A betegséget (tudatosan vagy tudattalanul) felszabadítóként éli
meg- kellemetlen társas szerepektől való megszabadulás„beteghez illő” reagálás (inkább hangsúlyozza, mint tagadja a
betegség tényét)Másodlagos betegségelőny: a környezettől kapott gyengédség,
törődés, figyelem a betegség során-”ragaszkodás” a betegséghez/tünetekhez, a beteg „nem akar” gyógyulni
Milyen jelentést tulajdonítunk a betegségnek
A betegség, mint veszteség
Konkrét értelemben: testrész (csonkolásos műtét), munka, anyagi javak
Szimbolikus értelemben: biztonság, örömforrás, emocionális támaszok
Gyászreakció- esteleg depresszióA betegség, mint büntetés „igazságos”- passzivitással reagál„„igazságtalan”: „felveszi a harcot”/hosztilitás