![Page 1: A mentális rotáció fejleszthet sége és összefüggése az …etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/pszi_ordogh_2010.pdf · 2010-05-12 · XIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia-](https://reader031.vdocuments.pub/reader031/viewer/2022011812/5e2c2257d05b8360ee3e502f/html5/thumbnails/1.jpg)
XIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia-
Kolozsvár, 2010. május 14-16.
A mentális rotáció fejleszthetősége és összefüggése az intelligenciával
Szerző: Ördögh Tímea Orsolya Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Pszichológia és Neveléstudományok kar, Pszichológia szak, III.év
Témavezető tanár:
Dr. Dósa Zoltán Egyetemi docens
Babeş Bolyai Tudományegyetem [email protected]
![Page 2: A mentális rotáció fejleszthet sége és összefüggése az …etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/pszi_ordogh_2010.pdf · 2010-05-12 · XIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia-](https://reader031.vdocuments.pub/reader031/viewer/2022011812/5e2c2257d05b8360ee3e502f/html5/thumbnails/2.jpg)
2
Tartalomjegyzék
1. Kivonat .................................................................................................................................... 4
2. Elméleti háttér.......................................................................................................................... 5
2.1 Téri képességek ................................................................................................................ 5
2.2 A mentális forgatás, mint téri képesség ........................................................................... 6
2.3 A mentális rotáció szerepe és kialakulása ........................................................................ 8
2.3.1. A mentális rotáció szerepe a tárgyfelismerésben...................................................... 8
2.3.2. A mentális rotáció kialakulása .................................................................................. 9
2.3.3. A mentális forgatás fejlődéslélektani megközelítése.............................................. 10
2.3.4. Egyéni és nemek közötti különbségek.................................................................... 11
2.4 A mentális összekapcsolás és módosítás kialakulása..................................................... 12
2.5 A téri képességek neurológiai alapjai............................................................................. 14
2.5.1. A legújabb műszerekkel végzett kutatások ................................................................. 15
2.6 A számítógépes játékok hatása a mentális forgatásra .................................................... 16
2.7 A mentális forgatás fejleszthetősége .............................................................................. 17
2.8 A mentális forgatás és az intelligencia közötti összefüggés .......................................... 18
3. Kutatási rész .......................................................................................................................... 20
3.1 Célkitűzések ................................................................................................................... 20
3.2. Hipotézisek..................................................................................................................... 20
3.3. Résztvevők ..................................................................................................................... 21
3.4. Kísérleti eszközök .......................................................................................................... 21
3.4.1. Az intelligencia mérésére használt eszköz............................................................. 21
3.4.2. Ábraillesztés próba- A 2D ábrák kirakásának vizsgálatára használt eszközök ...... 21
3.4.3. A mentális rotáció mérésére haznált eszközök ....................................................... 21
![Page 3: A mentális rotáció fejleszthet sége és összefüggése az …etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/pszi_ordogh_2010.pdf · 2010-05-12 · XIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia-](https://reader031.vdocuments.pub/reader031/viewer/2022011812/5e2c2257d05b8360ee3e502f/html5/thumbnails/3.jpg)
3
3.4.4. A fejlesztés során alkalmazott eszközök................................................................. 21
3.4.5. Az utóméréshez használt eszközök......................................................................... 22
3.5. A kutatás menete ............................................................................................................ 22
3.6. Eredmények és azok értelmezései.................................................................................. 22
3.7. Következtetések ............................................................................................................. 28
3.8. A kutatás gyakorlati haszna............................................................................................ 28
3.9. Hibaforrási lehetőségek.................................................................................................. 29
3.10. Továbbfejlesztési lehetőségek .................................................................................... 30
4. Könyvészet ............................................................................................................................ 31
5. Mellékletek ............................................................................................................................ 37
![Page 4: A mentális rotáció fejleszthet sége és összefüggése az …etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/pszi_ordogh_2010.pdf · 2010-05-12 · XIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia-](https://reader031.vdocuments.pub/reader031/viewer/2022011812/5e2c2257d05b8360ee3e502f/html5/thumbnails/4.jpg)
4
1. Kivonat
A téri képességek a technika fejlődésével egyre fontosabb helyet
foglalnak el életünkben. A mentális forgatás a kognitív, téri képességek
eleme, amely fontos szerepet játszik például a matematikában, az
orvostudományban, az építészetben, a művészetben. Ezeken kívül az
átlagember is sokat használja a mentális forgatást például a tárgyak
azonosításában vagy a tájékozódásban (Karádi, 2004).
A mentális forgatás már 5-6 éves korban megjelenhet.
Kutatásunkban első és második osztályos gyerekeket vizsgálunk és
fejlesztünk, az egyik csoportot számítógépes játékkal, míg a másikat
Feuerstein fejlesztő füzetekkel, majd megvizsgáljuk ezek közül melyik
bizonyul eredményesebbnek.
Vizsgáljuk, hogy milyen összefüggés van a mentális forgatás és az
intelligencia között, valamint, hogy a számítógépes játékokban jártas
gyerekek jobban teljesítenek-e a mentális forgatást vizsgáló próbákban,
a nem számítógépező résztvevőkhöz képest.
![Page 5: A mentális rotáció fejleszthet sége és összefüggése az …etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/pszi_ordogh_2010.pdf · 2010-05-12 · XIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia-](https://reader031.vdocuments.pub/reader031/viewer/2022011812/5e2c2257d05b8360ee3e502f/html5/thumbnails/5.jpg)
5
2. Elméleti háttér
2.1 Téri képességek
Mivel a téri képességek fogalma nagyon tág, különböző meghatározások születtek, és
különböző kategóriákba sorolták. A téri vizualizáció azt jelenti, hogy képesek vagyunk
elképzelni tárgyakat és téri formákat álló vagy mozgó helyzetben.
Lawton és Hatcher (2005) meghatározásában a téri-vizuális képességek azokra a
képességekre vonatkoznak, amelyek lehetővé teszik számunkra a környezetben való tájékozódás,
a különböző szögekben elforgatott tárgyak elképzelését, valamint a tárgyak elhelyezkedésére
való emlékezést. Egy másik meghatározás szerint szimbolikus, nonverbális információ
generálásának, átalakításának, reprezentálásának és előhívásának képessége (Linn és Peterson
1985). McGee (1979) modellje szerint a téri képesség legalább két fő összetevőböl áll: téri
vizualizáció és téri orientáció. Ezek a kutatók eredményei mind azt bizonyítják, hogy a téri
képesség egy többdimenziós fogalom.
A téri-vizuális képességek pszichológiájában több téri faktort sikerült mára elkülöníteni.
A téri vizualizáció azt jelenti, hogy képesek vagyunk elképzelni tárgyak és téri formák mozgását.
Ezeknek a feladatoknak a mentális forgatás vagy mentális hajtogatás műveletei a legjobb peldái.
A másik téri faktor a téri orientáció, mely a személy azon képességét jelöli, hogy tárgyak
megjelenését elképzelje különböző, az észlelő személyhez kötött perspektívákból. Ennek jó
példái a téri navigációs vagy perspektívavétel feladatok.
A téri képességek vizsgálata az 1960-as évekig vezethető vissza, ezen belül is fontos
szerepet tulajdonítanak a mentális rotáció és a téri percepció képességek vizsgálatának. Korábbi
elméletek (Bruner, Olver és Greenfield, 1966) szerint, igen szoros összefüggést találhatunk a
képzeleti folyamatok és magasabbrendű kognitív folyamatok között. A mentális rotációnak olyan
előfeltételei vannak, mint a sorbarendezés, konzerváció, melyek nélkül a mentális rotáció sem
valósulhat meg. Más kutatók is hasonló eredményekre jutottak (Piaget és Inhelder, 1966-1971).
![Page 6: A mentális rotáció fejleszthet sége és összefüggése az …etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/pszi_ordogh_2010.pdf · 2010-05-12 · XIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia-](https://reader031.vdocuments.pub/reader031/viewer/2022011812/5e2c2257d05b8360ee3e502f/html5/thumbnails/6.jpg)
6
2.2 A mentális forgatás, mint téri képesség
A mentális forgatás egyike a téri képességeknek, a tárgyak síkbeli vagy téri orientációjának
belső, elképzelt változását jelenti. A mentális forgatás nem egy egységes folyamat, hanem
feldolgozó részfolyamatok összessége: a kép generálása, az előhívás, a kép fenntartása a
munkamemóriában, a felülvizsgálata és átalakítása jól elkülöníthető jelenségek, melyek
vizsgálati úton elhatárolhatóak (Kosslyn, 1994).
Hegarty és Waller (2004) arra mutattak rá, hogy a perspektívavétel feladatok és mentális
forgatás feladatok elkülöníthetőek, annak ellenére, hogy a pszichometriás mérések erős
kapcsolatot mutatnak e két képességben. A két faktor korrelációja módszertani okokra vezethető
vissza, azaz a perspektívavétel feladatokban nem mindíg használnak egocentrikus
referenciakeretet a kísérleti személyek. Azok a perspektívavétel feladatok, amelyeket az
egocentrikus referenciakeret transzformációja kísér, alkalmasak arra, hogy a téri orientáció és a
téri vizualizáció képességeit pontosan megkülönböztessük.
A mentális rotációt tanulmányozó egyik kísérletsorozatban különböző elképzelt tárgyakat
vizsgáltak (Cooper, 1975; Cooper és Podgorny, 1976; Cooper és Shepard, 1973; Shepard és
Metzler, 1971). Cooper és Shepard alfanumerikus jeleket mutatott a kísérleti személynek vagy
normális, vagy pedig megfordított, tükörképes formában. A kísérleti személyeknek azt kellett
megítélniük, hogy a bemutattt tesztalakzatok a standard alakzatok normális formái voltak-e. A
tesztalakzatokat számos különböző orientációban mutatták be. Általában azt találták, hogy minél
jobban el volt forgatva a tesztalakzat az egyenes, standard alakzathoz képest, annál több időre
volt szükségük a kísérleti személyeknek a döntés meghozatalára. A kísérleteket számos
különböző tárgyakkal végezték el (pl. betűkkel, számokkal, vagy blokkszerű alakzatokkal), és ez
az eredmény általános érvényét erősíti.
A kísérletek azt a benyomást keltik, hogy a vizuális képzetek mindazonáltal a
tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a tényleges tárgyak, azaz ugyanolyan módon helyezkednek
el valamilyen mentális térben, mint ahogyan a fizikális tárgyak a fizikai térben foglalnak helyet,
és hogy ezeket a mentális tárgyakat ugyanolyan módon mozgatjuk vagy forgatjuk el, mint a
tényleges tárgyakat a tényleges világban.
A képzetek úgy tűnik, valamilyen „kvázi-téri árnyai a 3D tárgyaknak” (Boden 1988). Ha
az elképzelt tárgy egyre komplexebbé válik, a kísérleti személyek sokkal kevésbé tudnak helyes
![Page 7: A mentális rotáció fejleszthet sége és összefüggése az …etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/pszi_ordogh_2010.pdf · 2010-05-12 · XIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia-](https://reader031.vdocuments.pub/reader031/viewer/2022011812/5e2c2257d05b8360ee3e502f/html5/thumbnails/7.jpg)
7
ítéleteket alkotni az elforgatott tárgyak látványáról (Rock, 1973). Mentális forgatás és hajtogatás
jellegű feladatokban (Shepard és Metzler, 1971; Shepard és Feng, 1972; Cooper és Shepard,
1973) az elforgatási szög növekedésével a végrehajtási idők lineáris változását tapasztalták, és
erre a jelenséget a mentális forgatás ismérvének tekintik. A vizsgálatok olyan eredményeket is
felszínre hoztak, miszerint a kép komplexitása hatással van a forgatási teljesítményre, az
összetettség növekedése meghosszabbítja a válaszadást (Yuille és Steiger, 1982; Bethell-Fox és
Shepard, 1988; Bruyer és Scailquin, 2000). A komplexitásnak akkor van jelentősége, ha az
orientáció-függő elemek számát növeljük, hiszen az invariáns elemek számának növelése nem
szabadna a forgatási időt meghosszabbítsa.
Just és Carpenter (1985) által javasolt modell szerint a mentális forgatás feladatok
végrehajtásában a következő folyamatokat azonosíthatjuk: a keresés (azonos részletek
felkutatása), a transzformáció (a kép elforgatása egy olyan tengely mentén, ami annak helyzetét
összhangba hozza a célinger helyzetével), az összehasonlítás (a forgatás nyomán keletkező
hasonloság megállapítása) és a megerősítés (a forma, helyzet és irány
illeszkedésének kifejezése). A folyamatok azonosítására és mérésére a szemfixációs tevékenység
követése ad lehetőséget.
Az emberek azon képessége, hogy elforgatott tárgyakat képzeljenek el, döntően a tárgy
implicit módon kiválasztott strukturális leírásától függ (Boden, 1988; Hinton, 1979). Hinton ezt
gyakorlati úton is bebizonyította.
Wraga és mtsai (2005) azt találták, hogy a két referenciában zajló mentális forgatás művelet
különböző kérgi területek aktivitásával jár együtt. A tárgyforgatás esetén a bal premotoros és
primér motoros kérgi területek aktivitása jelentősebb (BA 6/4), míg az egocentrikus rotáció (azaz
a személy azt képzeli el, hogy maga mozog a tárgy körül) esetén a másodlagos motoros kéreg
(BA 6) aktivitása volt jelentős. Mindkét forgatás esetén más kérgi régiók (pl. parietális területek)
aktivációja is kimutatható volt. A két stratégia tehat két idegi mechanizmus működéséhez kötött,
ezért a humán kognitív rendszerben többféle téri-transzformációs mechanizmust
feltételezhetünk, melyek különböző a referenciakeretek változásainak és a feladat jellegének
függvényében lépnek működésbe
![Page 8: A mentális rotáció fejleszthet sége és összefüggése az …etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/pszi_ordogh_2010.pdf · 2010-05-12 · XIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia-](https://reader031.vdocuments.pub/reader031/viewer/2022011812/5e2c2257d05b8360ee3e502f/html5/thumbnails/8.jpg)
8
2.3 A mentális rotáció szerepe és kialakulása
A mentális forgatás a kognitív képességek olyan összetevője, amely fontos szerepet játszik
az élet számos területén, például a matematikában, az orvostudományban, az építészetben, a
művészetben stb. Ezeken kívül az átlagember is sokat használja a mentális forgatást, például a
tárgyak azonosításában vagy tájékozódásban (Karádi, 2004).
2.3.1. A mentális rotáció szerepe a tárgyfelismerésben Tarr és Bulthoff (1995) elképzelésében a humán tárgyfelismerés alapvető folyamata
nézőpont-függő mechanizmusokon alapul, főleg a többszörös nézőpont szerepe kiemelkedő, a
mentális forgatás feladatokban oly gyakori normál-tükörkép megkülönböztetés pedig
hangsúlyozottan nezőpont-függő mechanizmusokra épül (Takano, 1989). Ezzel szemben a
Biederman (1987) GSD (geon structural description) elmélete szerint a felismerés alapjául a
nezőpontfüggetlen geon struktúrák szolgálnak. A geonok (geometriai ikon) olyan egyszerű
háromdimenziós formák, amelyek akármilyen nézetből megkülönböztethetőek, másrészt
felismerhetőek akkor is ha hiányosak, gyakorlatilag a geon beazonosítása a tárgy felismerését
jelenti.
Hayward és Williams (2000) azt tapasztalták, hogy a háromdimenziós ábrák mélységben
történő 20°, 40° és 60°-os elforgatása nem minden esetben eredményezi a felismerési idő
növekedését. A kisérleti személyek az egyik feladatban az elforgatott ábrák differenciálását a
tárgy központi elemének színe és formája alapján tehették meg, másik esetben egy széli, nem
központi részelem színe és formája alapján, míg harmadik esetben csupán forma alapján. A szín
tehát, mint a forgatásra érzéketlen vonás nezőponttól függetlennek tekinthető, míg a forma alakja
a forgatás hatására változik, ez tehat nezőpontfüggő. Az utóbbi két esetben a forgatás valóban azt
eredményezte, hogy a felismerési idő megnövekedett a forgatási szöggel arányosan, viszont a
szín és forma, mint központi elem helyzetében nem ez történt, a felismerési idő lényegesen nem
változott a szögnövekedéssel. Ez az eredmény megerősíti azt a hipotézist, miszerint a nezőpont
effektus kontextus függvénye, vagyis előfordulhat, hogy egy nezőpont-független elem (jelen
esetben a szín) is megkönnyítheti a hasonló tárgyak diszkriminációját.
![Page 9: A mentális rotáció fejleszthet sége és összefüggése az …etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/pszi_ordogh_2010.pdf · 2010-05-12 · XIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia-](https://reader031.vdocuments.pub/reader031/viewer/2022011812/5e2c2257d05b8360ee3e502f/html5/thumbnails/9.jpg)
9
2.3.2. A mentális rotáció kialakulása A mentális forgatás kísérleti vizsgálata most már három és fél évtizedre tekint vissza, és
egyre növekvő érdeklődés övezi ezt a jelenséget, ami az agyi képalkotó technikák és
pszichofiziológiai eljárások fejlődésének köszönhető (Dósa, 2004). Piaget és Inhelder (1966-
1971) úgy gondolták, hogy 7-8 éves kor körül a gyerekek képessé válnak mentális műveletek
elvégzésére, azaz információkat logikai úton összekapcsoló, elválasztó és átalakító mentális
„cselekvésekre”. E képességükre építenek, amikor a bélyegeiket aszerint rendezik, hogy milyen
országból valók, és milyen értékeket képviselnek, vagy amikor egy dobozból bonyolult új játékot
készítenek. Jobbak a világos (explicit) stratégiák kialalkításában, mert végig tudják gondolni az
esetleges viselkedésmódokat, és még a cselekvés előtt, gondolatban tudnak rajta változtatni
(Cole és Cole, 2006). Bruner, Olver és Greenfield, (1966) szerzők szerint a kinetikus,
transzformációs képzet 8-10 éves korra alakul ki, ekkorra a kísérleti személy már képes lesz
megállapítani, hogy egy tárgy képe azonos-e az elforgatott tárgy képével, vagy egy elforgatott
tükörképet lát. Ez a konkrét operacionális értelem időszaka.
Marmor (1975) volt az első, aki gyerekeknél vizsgálta a mentális forgatást. Az volt a célja,
hogy megdöntse Piaget és Inhelder megállapítását, mely szerint a gyerekek nem képesek
kinetikus képeket reprezentálni hét-nyolc éves korukig. Marmor kimutatta, hogy az 5 éves
gyerekek is használnak mentális forgatást a két dimenziós ábrák megoldására, habár kétszer
annyi időre volt szükségük a mentális forgatásnál, mint a 8 éveseknek. Más tanulmányok is
igazolták ezeket az eredményeket és azt a következtetést vonták le, hogy a mentális forgatás
képessége már 5 éves korban jelen van (Wiedenbauer és Jansen-Osmann, 2005).
A gyermekeknél talált egyes eredmények a felnőttekétől különböző, sajátos mentális
eljárást, azaz nem holisztikus stratégiát valószínűsítenek, melyben csupán a kiugró
komponensekre figyelnek (Rosser, 1994; Courbois, 2000). Piaget szerint a gyerekek azért
gondolkodnak hibásan és zavarosan, mert még képtelenek valódi mentális műveleteket végezni.
A kisgyermekkori kognitív fejlődést olyan folyamatként fogta fel, amelynek során fokozatosan
eltűnnek a valódi műveleti gondolkodás útjában álló korlátok. Piaget azt feltételezte, hogy a
kisgyermekkori gondolkodás fő sajátossága az „egyoldalúság”. Az óvodások nem képesek
figyelmüket egyetlen kiugró szempontnál többre összpontosítani („centrálni”), bármiről
próbálnak is gondolkodni (Cole és Cole, 2006).
![Page 10: A mentális rotáció fejleszthet sége és összefüggése az …etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/pszi_ordogh_2010.pdf · 2010-05-12 · XIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia-](https://reader031.vdocuments.pub/reader031/viewer/2022011812/5e2c2257d05b8360ee3e502f/html5/thumbnails/10.jpg)
10
2.3.3. A mentális forgatás fejlődéslélektani megközelítése A hatvanas évektől napjainkig végzett rengeteg kutatás ellenére, még mindig kérdés, hogy
honnan származik a téri tudás. Egyre nagyobb teret hódít az az elképzelés, miszerint a téri-
vizuális képesség a megismerő rendszer kiindulópontjául szolgálhatott, a teri
információfeldolgozásra szolgáló agykérgi struktúrák korai evolúciós termékek, melyek szoros
összefüggésben lehettek az elődök fizikai térhez kötött sikeres életmódjával.
A mentális képek kialakulásának folyamatában nem ragadható meg egyértelműen a
hierarchikus rendszer felépítés, mint a fentebb bemutatott értelmi fejlődés esetében, így a képek
szerkezeti felépítése sem könnyen hozzáférhető.
A téri-vizuális fejlődés magyarázata, az általános kognitív fejlődés magyarázatának
mintájára, a három legerőteljesebb kognitív fejlődéselméleti megközelítésben különböző módon
bontakozik ki. A Piaget fejlődéselmélete alapjain nyugvó konstruktivizmus szerint a kisgyermek
téri-vizuális rendszere topografikus jellemzők köré szerveződik. A tér topográfiájának
vizualizálási képessége a téri fejlődés mozgatórugója kisgyermekkorban. A megismerés
elsődleges forrásai a vizuális, mozgásos és tapintási elemek térbeli és időbeli összefonódásából
adódnak, az így létrejött egocentrikus észleleti terek nem rendelkeznek az euklidészi tér
geometriai sajátosságaival, perspektívát és mértéket nem tartalmaznak. Ezt a teret olyan
topologiai fogalmakkal lehet leirni, mint a közelség, elkülönültség, határolás, befoglalás, zártság
és folyamatosság.
Kesőbb a projektív térben a gyermek képes felfogni az elkülönült tárgyak közötti
összefüggéseket, de csak a 8-10 éves korú gyermek gondolkodik euklidészi térben is, megtanúl
absztrakt tárgyak segítségével megoldani téri-vizuális jellegű feladatokat, és pontosan használja
a mérték fogalmat (Piaget és Inhelder,1966/1971).
A nativista álláspont szerint a téri fejlődésben kontinuitás tapasztalható, a fejlődés építőkövei
a modulárisan szerveződött tudásstruktúrák. A megfigyelhető változások a téri modul érésének a
viselkedéses szinten történő leképeződései, a fejlődes okai az örökölt struktúrák finomodásával
és augmentációjával, vagy a független modulok kapcsolatainak erősödésével magyarázhatóak. A
harmadik nagy irányzat, az empiricizmus képviselői a fejlődést a kognitív kapacitás és
kápességek progresszív akkumulációjával magyarázzák, és kiemelten fontosnak tartják a
környezeti inputot és a téri jellegű tapasztalatokat.
![Page 11: A mentális rotáció fejleszthet sége és összefüggése az …etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/pszi_ordogh_2010.pdf · 2010-05-12 · XIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia-](https://reader031.vdocuments.pub/reader031/viewer/2022011812/5e2c2257d05b8360ee3e502f/html5/thumbnails/11.jpg)
11
Kutatások bizonyítják, hogy az alacsonyabb szintű kognitív folyamatok születésünktől
fogva operacionálisak, ezen elemi képességek kiterjesztése egyre bonyolultabb
információegységek feldolgozását teszi lehetővé (Johnson, 2003).
2.3.4. Egyéni és nemek közötti különbségek A mentális forgatás vizsgálatakor nem tekinthetünk el az egyéni és a nemek közötti
különbségektől sem.
A gyakorlás szerepe, mint minden képesség esetében egyértelműen kimutatható, ennek egyik
hétköznapi bizonyítékát Emmorey, Klima és Hickok (1998) írja le. Egy összehasonlító
vizsgálatban azt találták, hogy az amerikai halláskárosultak jelnyelvet használó személyek
mentális forgatási teljesítménye felülmúlta a normálisan halló, és a jelnyelvet nem használó
társaikét. Ennek magyarázata abban rejlik, hogy a jelnyelv használói igen gyakoroltak a beszélő
(pontosabban jelző) téri jelzéseinek kódolásában, ami azt feltételezi, hogy meg kell tanúlniuk,
hogy 180°-kal elfordítsák a jeleket a korrekt értelmezés érdekében.
Az egyéni különbségeken túlmutatóan azonban, a mentális forgatás egyike azon kognitív
képességeknek, melyben a nemek közötti különbségek leginkább megragadhatóak. Elfogadott
tény, hogy a férfiak általában jobban teljesítenek téri-vizuális jellegű feladatokban, mint a nők,
különösképpen igaz ez a mentális forgatásban (Geary, Gilger és Elliott-Miller, 1991; Kállai,
Kovács és Karádi, 2001; Siegel-Hinson és McKeever, 2002; Weiss és mtsai, 2003; Astur és
mtsai, 2004).
Melancon (1994) szerint a férfiak nagyobb matematikai és tudományos érdeklődése mögött
is a meghúzódó ok ezek jobb téri-vizuális képességeiben keresendő, ugyanakkor hangsúlyozza,
hogy ezek a képességek fejleszthetőek, így a nemek közötti különbségek kiegyenlíthetőek.
A vizsgálatokban a 2D ábrák esetében a nők és férfiak között nem mutattak ki teljesítménybeli
különbséget, azonban a 3D ábrák esetében a férfiak lényegesen jobban teljesítettek, kevesebbet
hibáztak (Roberts és Bell, 2003; Rilea, Roskos, Ewoldsen és Boles 2004).
A téri képesség nem minden összetevője mentén mutathatóak ki a nemek közötti
különbségek, általában a feladatok összetettségének manipulációja tesz lehetővé különbségtételt,
tehát a rendelkezésre álló mérőeszközök funkcionalitása nagymértékben meghatározza, hogy
fogunk vagy sem különbségeket találni.
![Page 12: A mentális rotáció fejleszthet sége és összefüggése az …etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/pszi_ordogh_2010.pdf · 2010-05-12 · XIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia-](https://reader031.vdocuments.pub/reader031/viewer/2022011812/5e2c2257d05b8360ee3e502f/html5/thumbnails/12.jpg)
12
Alington, Leaf és Monaghan (1992) a gyakorlási hatás mellett egy másik fontos aspektusra is
felhívják a figyelmet, arra, hogy az eredeti háromdimenziós ábrák szegmenseinek árnyalt
színezésével a nők és férfiak egyaránt jobban teljesítettek, mitöbb a különbségek is eltűntek. A
redundáns színelem egy második információfeldolgozási csatorna használatát teszi lehetővé
(a téri elrendezés mellett) és ez felgyorsítja a feladat végrehajtását. Érdemes szem előtt tartani,
hogy a valóságos világ több stratégiát kínál a benne mozgó embernek, mint a mesterséges
kísérleti körülmények.
2.4 A mentális összekapcsolás és módosítás kialakulása
Piaget két klasszikus “centrálásos” példája óriási hatással volt s kisgyermekkori fejlődést
vizsgáló későbbi kutatásokra; mindkettő azt kívánta szemléltetni, hogyan korlátozza a gyermek
gondolkodását, ha egy probléma esetén egyetlen szempontot vesz figyelembe, a többit nem
(Piaget, Inhelder, 1966-1971).
Az első, talán a leghíresebb piaget-i példa a művelet előtti és konkrét műveleti
gondolkodás különbségét mutatja. Ennek lényege az, hogy az iskolások már képesek mentálisan
összekapcsolni és módosítani a tárgyakra vagy eseményekre vonatkozó információt. A
gyerekeknek két egyforma poharat mutatnak, amelyekben ugyanannyi víz van. Ezután a szemük
láttára az egyikből egy harmadikba öntik a vizet. Ez a pohár keskenyebb és magasabb a másik
kettőnél, így a víz szintje magasabbra kerül. A 3 és a 4 évesek ezek után azt állítják, hogy az
átöntés után az új pohárban valahogy megnőtt a víz mennyisége. (Cole és Cole, 2006).
Piaget úgy érvelt, hogy a gyerekek azért hibáznak, mert a problémának csak az egyik
összetevőjére összpontosítanak – ebben az esetben csak a pohárban lévő víz magasságára.
Képtelenek egyidejüleg figyelembe venni a pohár magasságát és szélességét (Piaget, Inhelder,
1966-1971). Ameddig a Piaget próbával mért eredmények szerint a gyermeknél nincs kialakulva
a tömegmegmaradás képessége, addig a mentális összekapcsolás és módosítás is feltehetően
hiányzik.
Amint képessé válnak mentális műveletek elvégzésére, határozottan tagadják, hogy a víz
mennyisége megváltozna, feltehetően azért, mert képesek a probléma több szempontját
figyelembe venni egyszerre. Ez a képesség teszik lehetővé, hogy fejben összevessék a szélesség
és a magasság változásának viszonylagos hatásait. A megfigyelt események fordítottját is végig
![Page 13: A mentális rotáció fejleszthet sége és összefüggése az …etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/pszi_ordogh_2010.pdf · 2010-05-12 · XIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia-](https://reader031.vdocuments.pub/reader031/viewer/2022011812/5e2c2257d05b8360ee3e502f/html5/thumbnails/13.jpg)
13
tudják gondolni, vagyis, hogy mi történne, ha a vizet visszaöntenénk az eredeti pohárba (Cole és
Cole, 2006).
A második klasszikus eset szintén azt mutatja, hogy a gyerekek nem képesek két
szempont összehangolására. Amikor óvodásoknak egy kupac fából készült gyöngyöt mutatnak,
amelyek többsége barna, a többi fehér és azt kérdezik tőlük, hogy melyikből van több, barna
gyöngyből vagy gyöngyből, akkor azt válaszolják, hogy barnából.
Piaget szerint ezt a hibát azért követik el, mert egyszerre csak egy szinten tudnak
osztályozni. Felfogják, hogy a gyöngyöknek két alosztályuk van (barna és fehér) és azt is
megértik, hogy a gyöngyök egy közös osztályt alkotnak (fából készült gyöngyök), ezt a két
szintet azonban nem képesek összevetni. Piaget elmélete szerint az iskolások az osztályozásnak
mindkét szintjét képesek egyidejűleg figyelembe venni, ezért ők nem követnek el ilyen hibákat
(Cole és Cole, 2006).
Marmor (1975) azonban kimutatta, hogy már az óvodás gyerekek is képesek lehetnek
mentális összekapcsolásra és módosításra, ami azt mutatja, hogy nagyon eltérőek, különbözőek
lehetnek az egyénen belüli különbségek. A neopiaget-iánusok fenntartják, hogy a tudás
elsajátítása szakaszokban valósul meg, de úgy vélekednek, hogy egyéni különbségek vannak
abban, hogy ki milyen gyorsan jut át egy szakaszon, a tudás különféle területein.
Platt és Cohen (1981) a Marmor-féle kísérletet gyakorlott és nem gyakorlott 5 és fél és 8
és fél éves gyermekekkel ismételték meg, a gyakorlás szerepét bizonyítandó. A feladatban
használt inger egy mackó képe volt, egyik mancsán egy piros kesztyűt viselt, s az elforgatott ábra
azonos vagy tükörkép jelleget kellett megallapítaniuk a személyeknek. Eredményeik részben
alátámasztják a Marmor által tett észrevételeket, azaz az 5 évesek is megtaníthatóak a kinetikus
képzetek használatára, azonban gyakorlás nélküli helyzetben a lineáris eloszlást nem sikerült
kimutatniuk, vagyis az 5 évesek spontán módon nem alkalmazták a mentális forgatás stratégiát.
Foulkes és mtsai (1989) 5, 6, 7, és 8 évesek forgatási és konzervációs teljesítménye
közötti kapcsolatot ellenőrizte. A két kognitív művelet közötti kapcsolat a 6 és 7 éves csoportnál
volt szembetűnő, ahol az alanyok mintegy fele bizonyult egyaránt jó forgatónak és
konzerválónak. Az életkori határértékek felé közelítve viszont azt észlelték, hogy a 6 éveseknél
vannak jó forgató, de gyenge konzerváló személyek, míg a 7 éveseknél jó konzervációs
teljesítménnyel, de gyenge forgatással bíró alanyok.
![Page 14: A mentális rotáció fejleszthet sége és összefüggése az …etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/pszi_ordogh_2010.pdf · 2010-05-12 · XIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia-](https://reader031.vdocuments.pub/reader031/viewer/2022011812/5e2c2257d05b8360ee3e502f/html5/thumbnails/14.jpg)
14
2.5 A téri képességek neurológiai alapjai
A kisgyermekkor kezdetén az agy súlya a felnőtt agy súlyának körülbelül 50 százalékát
teszi ki. Hatéves korra az agy végleges súlyának 90 százalékát éri el (Huttenlocher, 1994; Le
Cours, 1982). Ez a növekedés legnagyobrészt a mielinizáció folyamatának köszönhető, amely
felgyorsítja az idegi impulzusok átadását az agy különböző területein belül és azok között. A
mielinizáció tempójával kapcsolatos bizonyítékokkal összhangban állnak azok a tanulmányok,
amelyek az agyi elektromos aktivitás változását vizsgálták kisgyermekkorban, s kognitív
feladatok végzése közben az agyhullámok frekvenciájának és méretének gyors növekedését
mutatták ki (Fischer és Rose, 1996; Thatcher, 1997).
Az agy relatív éretlensége magyarázhatja a gyerekek korlátozott problémamegoldó, téri
vizualizációs képességeit. Például a rövid távú munkaemlékezetet támogató hippokampusz
alacsony szintű mielinizációja felelős lehet a kisgyerekek korlátozott emlékezeti kapacitásáért, s
ezáltal azokért a nehézségekért, amelyek akkor jelentkeznek náluk, amikor egyszerre több dolgot
kell a fejükben tartaniuk. Hasonlóképpen a frontális kéreg vagy e kérget más területekkel
összekötő kapcsolatok éretlensége megmagyarázhatja, miért nem tudja a gyerek átvenni egy
másik ember nézőpontját, vagy miért nem képes előrevetíteni egy cselekvés következményeinek
sikertelneségét. Mivel ezeknek az általános biológiai korlátoknak eltérő pszichológiai
következményeik vannak attól függően, hogy a feladat, amit a gyerek elé tárunk, milyen kognitív
elvárásokat támaszt, ez a megközelítés is az időszakra jellemző fejlődési egyenetlenség
megértésének egy lehetőségét jelenti.
A kognitív fejlődés egyenetlenségének újabb forrása az, hogy a mielinizáció és a
dendritformálódás nem egyenletes mértékben zajlik az idegrendszerben. Amikor egy agyterület
gyorsabb ütemben fejlődik a többinél, vagy amikor az idegpályák, amelyek bizonyos területeket
összekötnek, „átesnek” egy hírtelen mielinizáción, azok a pszichológiai folyamatok, amelyekért
ezek a területek felelősek, szintén gyors változásokon mennek keresztül. Magas szintű
teljesítmény valószínüleg akkor jelenik meg, amikor az adott feladat egy magasan fejlett terület
aktivitását igénylik, s ennek megfelelően alacsony szintű teljesítményre akkor számíthatunk, ha a
kívánt feladat egy még éretlen terület aktivitását veszi igénybe (Cole és Cole, 2006).
A jelenlegi mgfigyelések szerint az agyféltekék inkább folyamatorientáltak, ami azt
jelenti, hogy a jobb félteke a téri információk feldolgozására és elemzésére specializálódott, míg
![Page 15: A mentális rotáció fejleszthet sége és összefüggése az …etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/pszi_ordogh_2010.pdf · 2010-05-12 · XIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia-](https://reader031.vdocuments.pub/reader031/viewer/2022011812/5e2c2257d05b8360ee3e502f/html5/thumbnails/15.jpg)
15
a bal félteke a verbális adatok feldolgozására. Kutatások kimutatták, hogy a parietális lebenyek
fontos szerepet játszanak a mentális forgatásban. Azok a személyek, akiknél a jobb poszteriori
terület sérült több hibát követtek el a mentális forgatást igénylő feladatokban és több időre is volt
szükségük, mint azok a személyek, akiknél az agy bal poszteriori része sérült. A mentális
forgatás tehát nagy valószínűséggel a jobb agyfélteké aktivációjával társul (Roberts és Bell,
2003). Cohen és mtsai.(1991) kutatásukban funkcionális mágneses rezonancia módszerrel
kimutatták, hogy háromdimenziós ábrák mentális forgatása során a felső parietális és a
homloklebenyi szemmező területei voltak a legaktívabbak (Roberts és Bell, 2003).
Pozitronemisszós tomográf (PET) vizsgálatokban kimutatták, hogy vannak kisebb
eltérések az agy legaktívabb területei között mentális rotációt igénylő feladatok végzése során
férfiaknál és nőknél.
2.5.1. A legújabb műszerekkel végzett kutatások A napjainkban végzett kutatások viselkedéses adatai megerősítik a korai eredményeket
(Shepard és Metzler, 1971; Shepard és Feng, 1972; Cooper és Shepard, 1973a, 1973b), az utóbbi
évtizedben a mentális forgatás kutatása igen nagy érdeklődésnek örvendett a pszichofiziológiai
és agyi képalkotási eljárások lehetőségeinek tökéletesedésével. Ezek a technikák lehetővé teszik
a mentális folyamat idegi korrelátumainak feltérképezését, a kérgi lokalizáció kérdésen
túlmutatva a funkcionális összetettség elemzéséhez nyújtanak alapot, az egyéni és nemek közötti
különbségek viselkedéses adatait kiegészítik a kérgi lateralizációra és a sajátos stratégiák
nyomán megjelenő aktivációs mintázatokra vonatkozó adatokkal. A modern leképezési eljárások
és a kérgi elektromos tevékenység regisztrálási lehetőségei egymást kiegészítve a mentális
folyamat téri és idői jellemzőit pontosan leírják, így talán túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ezek
a kutatasok „felfrissítették” és aktualizálták a mentális képzelet problémakörét.
Az fMRI vizsgálat (Wraga és mtsai, 2005) adatai szerint a tárgy mozgásának elképzelése
és a saját test mozgásának elképzelése nyomán kialakuló aktivitásmintázatokban különbségek
fedezhetőek fel, ami megerősíthet abban, hogy a különböző stratégiák különböző lokációjú idegi
mechanizmusokat aktiválnak. Korábbi, képalkotási eljárással végzett kutatások ugyancsak arra
utalnak, hogy a téri-transzformácios koordináták váltása nyomán az idegi tevékenységben is
jelentős változások figyelhetőek meg.
![Page 16: A mentális rotáció fejleszthet sége és összefüggése az …etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/pszi_ordogh_2010.pdf · 2010-05-12 · XIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia-](https://reader031.vdocuments.pub/reader031/viewer/2022011812/5e2c2257d05b8360ee3e502f/html5/thumbnails/16.jpg)
16
Kosslyn és mtsai (2001) egyik kísérletükben kérgi aktivációt mértek, mialatt a vizsgálati
személyek a Shepard és Metzler (1971) által használt háromdimenziós ábra forgatási feladatát
hajtották végre. Előzőleg azonban a háromdimenziós forma fából készült modelljének mozgását
kétféleképpen mutatták be a kísérleti személyeknek, egyesek saját kezükkel forgatták el a
mozgatható modellt, míg mások azt látták, hogy a modellt egy elektromotor forgatja. Utána a
személyeknek azt mondták, hogy a mentális forgatási feladatok során képzeljék el a rotációt,
oly módon, ahogy azt a bemutatás során látták. Érdekes eredmény, hogy azoknál a személyeknél,
akik a forgatást saját kezűleg végrehajtották (belső mozgatóerő) jelentős motoros kérgi aktivitást
(M1) tapasztaltak, ellenben azoknál, akik az elektromotor általi forgatást látták (külső
forgatóerő) ez az aktivitás hiányzott. Eszerint a primér motoros kortexen megfigyelhető aktivitás
a belső mentális képzeleti stratégiához kötött, vagyis az elképzelt belső mozgatóerő is M1
aktivitást eredményez. A szerzők szerint ez nem azt jelenti, hogy a mentális forgatás helyszíne a
motoros kortex, hanem inkább azt, hogy a folyamat komputációs fázisa egy más kérgi régióban
zajlik (pl. hátulsó parietális lebeny) a motoros kéreg viszont a végrehajtásért felel.
A mentális forgatésban külön kiemelendő a felső frontális sulcus (BA 6) és az intraparietális
sulcus alsó részeinek jelentős aktivációja (BA 7). Ezeken a területeken szignifikánsan erősebb
volt az aktiváció a mentális forgatás alatt, mint a másik feladatban. A frontális vizuális mezőben
regisztrált különbségek valószínűleg a mentális forgatásban használt nagyobb számú
szemmozgással magyarázhatóak (Carpenter és mtsai, 1999), a felső frontális sulcus a téri
munkamemóriában tölt be szerepet. A mentális forgatás lateralizációjára nem találtak meggyőző
bizonyítékokat.
2.6 A számítógépes játékok hatása a mentális forgatásra
A számítógépek bevezetése révén az osztályban bekövetkező változások nagyban
függnek attól, hogy hány van belőlük, milyen hatékonyak, és hogyan használják őket. Egyes
iskolákban a számítógépek teljesen megváltoztatták az oktatás szerveződését (Kafai és Reisnick,
1996; Littleton és Light, 1999).
Kutatások bizonyítják, hogy a férfiak több számítógépes tapasztalattal rendelkeznek,
jobbak a számítógépes játékokban (Roberts és Bell, 2000). Több tanulmányban kimutatták a
számítógépes tapasztalat hatását a téri képességekre és fejleszthetőségét. A geometriai
![Page 17: A mentális rotáció fejleszthet sége és összefüggése az …etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/pszi_ordogh_2010.pdf · 2010-05-12 · XIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia-](https://reader031.vdocuments.pub/reader031/viewer/2022011812/5e2c2257d05b8360ee3e502f/html5/thumbnails/17.jpg)
17
képességek fejlesztésével szintén kimutatható a téri tesztekben nyújtott jobb teljesítmény.
Később ezeket a kutatásokat kiterjesztették a számítógépes vizsgálatokra, ezen belül is a
számítógépes játékok hatására. A számítógép különböző alkalmazásai olyan téri képességeket
feltételeznek, mint a téri vizualizáció vagy a mentális forgatás.
Az olyan számítógépes és videojátékok, mint a Blockout (3D), Tetris (2D), Tycoon (3D)
geometria elemek forgatását és pontos elhelyezését feltételezi, ami javítja a téri teszteken elért
eredményt. Néhány tanulmány rávilágított arra, hogy ezeken a teszteken szerzett előnyökre
számítógépes játékok által lehet szert tenni, persze fontos megjegyezni, hogy nem minden
számítógépes játék jelent konstruktív hatást a mentális képességekre. Quaiser-Pohl és
mtsai.(2006) kutatásukban azt találták, hogy a fiúk több időt fordítanak számítógépes játékokra,
mint a lányok. Az eltérő teljesítmény a téri feladatokban a számítógépes gyakorlás után függ
azoknak a téri képességeknek a típusától, amelyek szükségesek és attól, hogy mennyire illenek
össze a tesztelt képességek, és azok, amelyek a számítógépes játékokban szükségesek.
2.7 A mentális forgatás fejleszthetősége
A képesség fejleszthetősége és rotációs stratégia taníthatósága nem kérdéses. A mentális
rotáció fejleszthetőségét gyerekek esetében kevesen vizsgálták. A mentális forgatás fejlesztése és
fejleszthetősége esetében a hangsúlyt az egyéni fejlesztésre helyezték, mivel könnyebben
kimutatható az egyénen belüli fejlődés és túl nagyok az egyéni különbségek. A mentális rotáció
képessége nagyon különböző egy korosztályon belül, ezért a legcélszerűbb mindenkit saját
képességéhez képest fejleszteni.
Az iskolai tantervben ugyan nem szerepelnek, de fontos szerepet játszanak bizonyos
tantárgyakban, mint például a térmértanban és tudományos problémamegoldásban.
Azok a tanulók akik fejlesztették téri képességeiket, sokkal ügyesebbek az alternatív
megoldási stratégiák megtalálásában, ezáltal fejlesztve az általános matematikai
problémamegoló képességeiket (De Lisi és Wolford, 2002). Willis és Schaie (1988) kéz és
konkrét tárgyak mentális forgatását alkalmazta az absztrakt figurák forgatása előtt, ezáltal jobb
teljesítményt érve el (Lizarraqa és Ganuza, 2003).
De Lisi és Wolford (2002) egy számítógépes játék kapcsán számolnak be erős gyakorlási
hatásról és stratégiatanulásról. A vizsgálatban a pretesztek alapján a kísérleti és kontrollcsoport
![Page 18: A mentális rotáció fejleszthet sége és összefüggése az …etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/pszi_ordogh_2010.pdf · 2010-05-12 · XIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia-](https://reader031.vdocuments.pub/reader031/viewer/2022011812/5e2c2257d05b8360ee3e502f/html5/thumbnails/18.jpg)
18
teljesítménye nem különbözött, azonban egy számítógépes rotációs feladat (Tetris) 30 perces
gyakorlása már a poszttesztek különbségéhez vezetett. A mentális forgatás preteszt feladatban a
fiúk jobban teljesítettek, mint a lányok. A preteszt és a Tetris játék eredményei között nem
találtak összefüggést, ez arra enged következtetni, hogy különböző stratégiát alkalmaztak a két
feladatban, a posztteszt és a Tetris eredmények azonban szignifikansan együttváltoztak, azaz
a számítógépes gyakorlás valoszínűleg arra volt jó, hogy a játékban használt mentális forgatás
stratégiát a posztteszt feladatban hasznosítsák.
2.8 A mentális forgatás és az intelligencia közötti összefüggés
A mentális forgatás és az intelligencia közötti összefüggésre különböző erdemények
születtek. Waber, Carlson és Mann (1982) a mentális forgatás képességében bekövetkező
serdülőkori változásokat tesztelték, a Cooper és Shepard (1973a) betűforgatási próbájának
adaptált változatával. A kísérletben különböző életkorú (11 és 13 évesek) alsó és
középosztálybeli gyermekeket hasonlítottak össze, egy mentális betűforgatás próbában, valamint
intelligencia és téri képességeket mérő pszichometriai próbák mentén. A korcsoportok között
mennyiségi különbségeket kevésbé, inkább minőségi eltéréseket tapasztaltak. A téri képességek
pszichometriai eredményei alapján elmondható, hogy a tesztben eredményesebb gyermekek
jobban teljesítenek a kronometrikus mentális forgatás próbában is. A teljesítményben nem
találtak nembeli különbségeket, ez megerősiti azt a feltételezést (Kail, Pellegrino és Carter,
1980), hogy a nemek közötti különbségek nem gyermekkorban, hanem késő serdülőkortól
jelentkeznek. Különbségeket tapasztaltak viszont a szocioökonómiai helyzet mentén, a kisebb
korcsoportban az alsóosztalyból származó gyermekek a sebesség és pontosság szerint is
rosszabbúl teljesítettek, mint a középosztálybeli társaik.
Az intelligencia szerepe nem egyértelmű a mentális forgatás feladatban, ilyen jellegű
különbségek azonban voltak a szociális helyzet szempontú csoportosításban, a különbségek
magyarázatára a szocialis háttérből fakadó neuronális érési különbségek vagy az eltérő
motivációs alapok hozhatóak fel.
Colom, Escorial és Rebollo (2004) viszont arról számol be, hogy egyetemistáknál nemi
különbségeket találtak a Raven Progresszív Mátrixok intelligenciatesztben, s ennek forrását a
teszt téri vizuális jellegében vélik felfedezni. A Raven PM az egyik legközismertebb és
![Page 19: A mentális rotáció fejleszthet sége és összefüggése az …etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/pszi_ordogh_2010.pdf · 2010-05-12 · XIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia-](https://reader031.vdocuments.pub/reader031/viewer/2022011812/5e2c2257d05b8360ee3e502f/html5/thumbnails/19.jpg)
19
legmegbízhatóbb merőeszköze az általános intelligenciának (g). A kísérleti személyek közül a
férfiak átlagosan 4.3 IQ ponttal jobb eredményeket értek el, ugyanakkor a mentális forgatás
feladatban is jobban teljesítettek, mint a nők.
Inagaki és mtsai.(2002) bebizonyították, hogy mint képességeink nagy része a téri
képességek is hanyatlásnak indúlnak a felnőttkor derekán, azonban ez a hanyatlás egyenletes és
uniform.
A mentális forgatás stratégiája elsajátítható és fejleszthető (Waber, Carlson és Mann,
1982; De Lisi és Wolford, 2002), leginkább az intelligenciatesztek téri-vizuális komponensével
(Colom, Escorial es Rebollo,2004) és a matematikai képességgel (Reuhkala, 2001) hozható
összefüggésbe.
![Page 20: A mentális rotáció fejleszthet sége és összefüggése az …etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/pszi_ordogh_2010.pdf · 2010-05-12 · XIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia-](https://reader031.vdocuments.pub/reader031/viewer/2022011812/5e2c2257d05b8360ee3e502f/html5/thumbnails/20.jpg)
20
3. Kutatási rész
3.1 Célkitűzések
Azt szeretnénk kimutatni, hogy a mentális forgatás az első és második osztályos
(7-9 éves) gyerekeknél mérhető és fejlszthető számítógépes játékokkal, és különböző fejlesztő
programokkal. Szeretnénk választ kapni arra a kérdésünkre is, hogy azok a második osztályos
gyerekek, akik eddig is játszodtak számítógépes játékokat, jobban teljesítenek-e a mentális
forgatás próbában.
Egy másik célkitűzesünk az, hogy megvizsgáljuk, hogy a számítógépes játékok
vagy a Feuerstein áltál kialakított téri vizualizációt fejlesztő füzetek bizonyulnak hatásosabb
fejlesztő eszköznek rövid távon a mentális forgatást igénylő próbákban.
Szeretnénk bebizonyítani, hogy a számítógépes játékoknak nem csak destruktív
hatásuk lehet, ahogyan ezt a szülők általában gondolják, hanem csak meg kell válogatni, hogy mi
az amit hagyunk, hogy játszanak a gyerekek és mi az, amit nem.
Célunk, hogy megvizsgáljuk, hogy azok a gyerekek, akik jobban teljesítenek a
színes Raven teszten jobb eredményt érnek el a mentális forgatás próbában, gyengébben teljesítő
társaikhoz képest, vagyis összefüggésben áll-e az intelligencia a mentális forgatással.
3.2. Hipotézisek
1. A téri-vizuális jellegű számítógépes játékokban gyakorlott gyerekek jobban
teljesítenek a mentális rotáció próbában.
2. A nem verbális intelligencia és a mentális forgatás között pozitív összefüggést
feltételezünk.
3. A téri-vizuális képesség papír-ceruza és számítógépes formában gyakorlása nem
eredményez számottevő különbséget a fejlődésben.
![Page 21: A mentális rotáció fejleszthet sége és összefüggése az …etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/pszi_ordogh_2010.pdf · 2010-05-12 · XIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia-](https://reader031.vdocuments.pub/reader031/viewer/2022011812/5e2c2257d05b8360ee3e502f/html5/thumbnails/21.jpg)
21
3.3. Résztvevők
Kutatásunkban összesen 60 első és második osztályos tanuló vett részt, amelyből 40
tanuló step by step, míg 20 tanuló hagyományos oktatású osztályba jár. A kísérleti csoportba 40
tanuló került. Random módon kerültek a Feuerstein füzetekkel vagy a számítógépes játékkal
fejlesztett csoportba. A nemek szerinti megosztás a kutatásban résztvett személyek között 28
lány és 32 fiú. Az átlagéletkor 7év és 9 hónap. A legkisebb, kutatásban résztvett tanuló 6 éves és
11 hónapos, míg a legnagyobb 9 éves és 3 hónapos.
3.4. Kísérleti eszközök
3.4.1. Az intelligencia mérésére használt eszköz Színes Raven- gyerekeknek szóló, nem verbális, kultúrafüggetlen, született intelligenciát
mérő teszt.
3.4.2. Ábraillesztés próba- A 2D ábrák kirakásának vizsgálatára használt
eszközök Második lépésben az általunk készített, 2D ábrákat illesztették össze. Kiraktak 5 ábrát
(pl. téglalapot, négyzetet, kört) kisebb összeillő darabokból, amelyek fokozatos nehézségűek
voltak és közben időt mértünk (a különböző ábrák különböző színűek).
3.4.3. A mentális rotáció mérésére haznált eszközök Alkalmaztuk az általunk kialakított mentális rotációt mérő próbalapokat (lásd a
mellékletben), amelyeken 10 feladat szerepelt és néhány alapvető kérdés a számítógépezéses
szokásokat illetően.
3.4.4. A fejlesztés során alkalmazott eszközök
A fejlesztés során alkalmaztunk 2D számítógépes játékot (Tetris), valamint Feuerstein
Fejlesztő Füzetei (FIE BASIC) közül a kisgyermekeknél is alkalmazható téri képességeket
fejlesztő füzetet Pontok Szerveződése címmel (Organization of Dots).
![Page 22: A mentális rotáció fejleszthet sége és összefüggése az …etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/pszi_ordogh_2010.pdf · 2010-05-12 · XIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia-](https://reader031.vdocuments.pub/reader031/viewer/2022011812/5e2c2257d05b8360ee3e502f/html5/thumbnails/22.jpg)
22
3.4.5. Az utóméréshez használt eszközök Használtuk az első felmérésnél alkalmazott ábrák analóg formáit, valamint egy hasonló
nehézségű, általunk kialakított próbalapot (lásd a mellékletben).
3.5. A kutatás menete
Kutatásunkban összesen 60 tanuló vett részt, amelyből 20 hagyományos oktatású és 40
step by step osztályba járt, továbbá 19 tanuló első, valamint 41 tanuló második osztályba.
Kutatásunk öt hétig tartott. Előszőr minden tanulóval felvettük a Színes Raven tesztet,
meghatározván a intelligenciaszintjüket. A 60 vizsgálati személyből a teszt apalján 3 értelmi
fogyatékosnak bizonyult, azonban kiemelkedően magas intelligencihányadossal rendelkező
résztvevőket is találtunk (128-as IQ), ezért nem hagytuk ki a kutatásból az értelmi fogyatékos
tanulókat sem. Random módon kiválasztottuk a kísérleti és a kontroll csoportba tartozó
tanulókat. A kísérleti csoportba 40, míg a kontroll csoportba 20 kisiskolás került.
Mindkét csoport megoldotta az ábraillesztési, valamint az általunk kidolgozott mentális
forgatás próbalapot, ami alatt mértük a megoldáshoz szükséges időt. A kísérleti csoport 4 hetes
fejlesztésben vett részt. A kísérleti csoport egyik fele a Feuerstein fejlesztő füzetekből a Pontok
Szervezése című füzetekkel, míg a kísérleti csoport másik része a Tetris nevű 2D számítógépes
játékon gyakorolt. A fejlesztés négy héten keresztűl folytatódott, minden hétköznap 2-2,5 óra
gyakorlással.
Ezek után a poszteszt következett, amely a kísérleti és a kontroll csoportban is egyformán
valósult meg. Megoldották az ábraillesztési feladatokat és a mentális forgatás próbalap egy
általunk kidolgozott analog változatát, ami alatt ezúttal is mértük a megoldások helyességét
valamint a megoldáshoz szükséges időt.
Az nyersadatokat statisztikai módszerekkel dolgoztuk fel adatokká.
3.6. Eredmények és azok értelmezései
A nemek szerinti megosztás a kutatásban részt vett személyek között 28 lány és 32 fiú. A
színes Raven intelligenciatesztben elért legalacsonyabb pontszám 12 pont, amely 69-es IQ-
nak felel meg az ő életkorában (értelmi fogyatékos), míg a legmagasabb pontszám a 30,
![Page 23: A mentális rotáció fejleszthet sége és összefüggése az …etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/pszi_ordogh_2010.pdf · 2010-05-12 · XIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia-](https://reader031.vdocuments.pub/reader031/viewer/2022011812/5e2c2257d05b8360ee3e502f/html5/thumbnails/23.jpg)
23
azonban a legmagasabb IQ érték 128, aki 29 pontot gyűjtött a teszt során. A kutatásban
résztvett személyek átlagpontszáma 22,84, míg az átlagintelligencia 104.
A megkérdezett első és második osztályos tanulók közül 37 szokott rendszeresen
számítógépes játékokon játszani (kb. 3-4 óra egy héten), míg 23 nem. Azok a tanulók, akik
szoktak számítógépen játszani jobban teljesítettek a mentális rotációt vizsgáló feladatlapban,
átlagpontszámuk 9,30 volt a pretesztben, míg a nem számítógépező résztvevők 7,91
átlagpontszámot értek el, valamint eredményünk szignifikáns különbséget mutatott (p<0,05).
A második tesztben, az ábraillesztésben, szintén szignifikánsan jobb eredményt értek el a
számítógépező tanulók (számítógépezők: 3,18, nem számítógépezők 2,30 átlagpontszám). A
többi eredményhez hasonlóan a számítógépező gyerekek hamarabb oldották meg a
feladatokat, átlagosan 1 perccel, ahol szintén szignifikáns különbséget találtunk (p<0,05).
A fejlesztés utáni eredmények szerint a két kísérleti csoport között nem talalátunk
számottevő különbséget, egyiket sem nevezhetjük hatékonyabbnak, ugyanis nem találtunk
szignifikáns különbséget a két csoport fejlődése között. A Feuerstein füzetekkel fejlesztett
csoport az utómérésben szignifikáns különbséget mutat (p<0,05), míg az átlagpontszám 8,90-
ről 9,55-re javult. A számítógépes játékkal fejlesztett csoport hasonló javulást mutat, 8,75-ös
átlagpontszámról a feladatlapban a posztesztben 9,40-es átlagpontszámot értek el, valamint
ebben az esetben is szignifikáns különbséget találtunk. A kontroll csoport esetében a javulás
nem számottevő (8,65-ről 8,80-ra nőtt), azonban ebben az esetben nem találtunk szignifikáns
különbséget. Az ábraillesztés esetében is szignifikáns változást találtunk mindkét kísérleti
csoport esetében, azonban a kontroll csoport esetében a javulás minimális és nincs
szignifikáns öszefüggés.
Korrelációt vizsgálva az IQ és a próbákon elért eredmények között szignifikáns
összefüggést mutattunk ki az IQ és a próbákon elért eredmények között is, vagyis a két
változó korelál. A két oktatási módszert vizsgálva nem találtunk különbséget a pretesztben a
step by step és a hagyományos oktatású osztályok között. Az intelligenciahányados és az
életkor között szintén nem találtunk összefüggést, azonban azok a tanulók esetében, akik
szoktak számítógépen játszani szignifikánsan nagyobb intelligenciahányadost mértünk.
![Page 24: A mentális rotáció fejleszthet sége és összefüggése az …etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/pszi_ordogh_2010.pdf · 2010-05-12 · XIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia-](https://reader031.vdocuments.pub/reader031/viewer/2022011812/5e2c2257d05b8360ee3e502f/html5/thumbnails/24.jpg)
24
Eszköz Számítógépezés Átlag Szórás t-érték P
igen 9,30 0,812 Előmérés
feladatlap nem 7,91 1,676 4,292 <0,001
igen 3,78 1,250 Előmérés
ábraillesztés nem 2,30 1,259 4,445 <0,001
igen 3,145 0,878 Előmérés idő
nem 3,943 0,931 -3,341 <0,01
1.táblázat A számítógépes játékokban gyakorlott és nem jártas résztvevők eredményei az előmérésben
Eszköz Átlag Szórás t-érték p
Előmérés feladatlap 8,90 1,373
Utómérés feladatlap 9,55 0,826
-3,577 <0,001
Előmérés ábraillesztés 3,45 1,538
Utómérés ábraillesztés 4,20 1,152 -4,682 <0,001
Előmérés idő 3,490 1,216
Utómérés idő 2,955 0,838 4,235 <0,001
2.táblázat A Feuerstein füzetekkel fejlesztett csoport elő- és utómérés közötti különbségei
![Page 25: A mentális rotáció fejleszthet sége és összefüggése az …etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/pszi_ordogh_2010.pdf · 2010-05-12 · XIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia-](https://reader031.vdocuments.pub/reader031/viewer/2022011812/5e2c2257d05b8360ee3e502f/html5/thumbnails/25.jpg)
25
Eszköz Átlag Szórás t-érték p
Előmérés feladatlap 8,75 1,118
Utómérés feladatlap 9,40 0,598
-3,322 <0,01
Előmérés ábraillesztés 2,95 1,468
Utómérés ábraillesztés 3,55 1,317 -3,943 <0,001
Előmérés idő 3,66 0,689
Utómérés idő 3,23 0,716 4,531 <0,001
3.táblázat A számítógépes játékkal fejlesztett csoport elő- és utómérés közötti különbségei
Eszköz Átlag Szórás t-érték p
Előmérés feladatlap 8,65 1,663
Utómérés feladatlap 8,80 1,436
-1,143 0,267
Előmérés ábraillesztés 3,25 1,333
Utómérés ábraillesztés 3,25 1,118 0,000 1,000
Előmérés idő 3,205 0,936
Utómérés idő 3,280 0,925 -1,219 0,238
5.táblázat A kontroll csoport eredményei elő és utóméréskor
![Page 26: A mentális rotáció fejleszthet sége és összefüggése az …etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/pszi_ordogh_2010.pdf · 2010-05-12 · XIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia-](https://reader031.vdocuments.pub/reader031/viewer/2022011812/5e2c2257d05b8360ee3e502f/html5/thumbnails/26.jpg)
26
Eszköz Fejlesztés Átlag Szórás t-érték p
fejlesztő füzet 9,55 0,826 Utómérés
feladatlap számítógépes j. 9,40 0,598 0,658 0,150
fejlesztő füzet 4,20 1,152 Utómérés
ábraillesztés számítógépes j. 3,55 1,317 1,662 0,650
fejlesztő füzet 2,955 0,838 Utómérés idő
számítógépes j. 3,230 0,716 -1,113 -0,274
2. táblázat A két típusú fejlesztés hatásainak összehasonlítása
8
8,5
9
9,5
10
Kísérleti1 Kísérleti 2 Kontroll
Előmérés
Utómérés
1.ábra A feladtalapban mutatott különbségek a csoportok között az elő és utómérésben
![Page 27: A mentális rotáció fejleszthet sége és összefüggése az …etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/pszi_ordogh_2010.pdf · 2010-05-12 · XIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia-](https://reader031.vdocuments.pub/reader031/viewer/2022011812/5e2c2257d05b8360ee3e502f/html5/thumbnails/27.jpg)
27
0
1
2
3
4
5
Kísérleti1 Kísérleti 2 Kontroll
ElőmérésUtómérés
2.ábra Az ábraillesztés próbában mutatott különbségek a csoportok között az elő‐és utómérésben
00,51
1,52
2,53
3,54
Kísérleti1 Kísérleti 2 Kontroll
3.ábra A feladatok megoldásához szükséges idő a csoportok között az elő és utómérésben
Előmérés
Utómérés
![Page 28: A mentális rotáció fejleszthet sége és összefüggése az …etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/pszi_ordogh_2010.pdf · 2010-05-12 · XIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia-](https://reader031.vdocuments.pub/reader031/viewer/2022011812/5e2c2257d05b8360ee3e502f/html5/thumbnails/28.jpg)
28
3.7. Következtetések
Kutatásunkban a mentális rotációt vizsgáltuk első és második osztályos tanulóknál.
Beavatkozás előtti első hipotézisünk, mely szerint azok a gyerekek, akik eddig is játszodtak
számítógépes játékokat jobban fognak teljesíteni a mentális rotáció próbákban beigazolódott,
mivel az összes feladatban szignifikánsan jobb volt, valamint szignifikánsan gyorsabban is
dolgoztak. Mindezek alapján arra következtethetünk, hogy a számítógép használata lehet
konstruktív hatással is a gyermek teljesítményére, csak a játékot kell megválogatnunk, és nem a
gyermeket eltiltani a számítógéptől. Ezt a pozitív teljesítményt azonban nem írhatjuk
egyértelműen a számítógép használatának a javára, mivel valószínüleg a szociális helyzet is
közrejátszik ebben a pozitívabb teljesítményben, ugyanis akinek van otthon számítógépe, annak
a szociális háttere is feltehetően jobb.
Második hipotézisünk, mely szerint a nem verbális intelligencia és a mentális forgatásban
való teljesítmény között pozitív összefüggés van, beigazolódott, ugyanis szignifikánsan jobban
teljesítettek a próbákban a magasabb intelligenciahányadossal rendelkező résztvevők, valamint
gyorsabban is oldották meg a feladatokat.
A beavatkozás utánra vonatkozó hipotézisünk, mely szerint azok a résztvevők között,
akik a papír-ceruza feladatokkal gyakoroltak és akik a számítógépes játékon nem lesz
számottevő különbség a fejlődésben szintén beigazolódott, ugyanis a különbségek a két fejlődési
eredmény között nem számottevőek, valamint nem szignifikánsak, a fejlesztés hatása azonban
mindkét esetben szignifikáns javulást mutat, a fejlődés pozitív volt. A kontroll csoportnál a
posztesztben a pretszthez közel álló értékeket értek el és nem szignifikáns a fejlődés. Mivel a
feladatlapok és a számítógép használata egyaránt eredményesnek bizonyult a mentális forgatás
fejlesztése terén, ezért az oktatásban is sikeresen lehetne alkalmazni bármelyiket.
3.8. A kutatás gyakorlati haszna
Az, hogy miként reprezentáljuk a világot a „fejünkben”, évszázadokon keresztül a
legnagyobb kérdés volt a filozófiában, a pszichológiában és a nyelvészetben. Paivio (1986)
felvetette, hogy talán ez a legnehezebb probléma, melyet a tudománynak meg kell oldania
(Eysenck és Keane, 2003). Kutatásunkkal szerettünk volna alátámasztani néhány előző kutatás
![Page 29: A mentális rotáció fejleszthet sége és összefüggése az …etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/pszi_ordogh_2010.pdf · 2010-05-12 · XIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia-](https://reader031.vdocuments.pub/reader031/viewer/2022011812/5e2c2257d05b8360ee3e502f/html5/thumbnails/29.jpg)
29
eredményeit, valamint az összefüggéseket megvizsgálni. Mivel a mindennapi életben fontos
szerepet játszik a munkamemória, a kognitív térképek, valamint többek között a tárgyak fejben
való elforgatása fontos, hogy minél többet megtudjunk ezekről, valamint működésükről.
Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy mivel a mentális rotáció eredményeink szerint
sikeresen fejleszthető, így a tájékozódás képességét is javíthatjuk valamint a mértani,
matematikai képességeket, amivel javíthatjuk az iskolai teljesítményt.
Mivel a fejlesztő füzetes és a számítógépes fejlesztés egyaránt hatásosnak bizonyult, így
az iskolai tevékenységekbe mindkettőt vegyesen és/vagy felváltva be lehetne illeszteni a jobb
iskolai teljesítmény, valamint az életben való boldogulás könnyebb elérése érdekében.
Továbbá szeretnénk rávilágítani, hogy a számítógépes játékok fejleszthetik a gyerekek
bizonyos képességeit, így nem a számítógéptől kell őket eltíltani, hanem a játékokat kell
megválogatni. A rendeszeresen (heti több alkalommal) számítógépező gyerekek pozitívabb
eredményt értek el mind az intelligenciatesztben, mind a mentális rotációt mérő próbákban,
valamint a reakcióidejük is szignifikánsan gyorsabb volt, ezért a számítógép akár az
intelligenciára közvetlenül is pozitív hatással lehet.
3.9. Hibaforrási lehetőségek
Hibaforrási lehetőséget jelenthet az, hogy csak azt tartottuk szem előtt, hogy az összes
résztvevő I vagy II.osztályos legyen, azonban ez akár 3 év különbséget is jelenthet a tanulók
között, ugyanis 6 év 10 hónaptól 9 év 1 hónapig változó életkorú gyerekekkel dolgoztunk, ami
viszont a kisgyerekeknél nagyon nagy értelmi különbségeket jelenthet. Az átlagtól jóval
alacsonyabb vagy jóval nagyobb életkorú gyerekeket azonban nem állt módunkban kihagyni a
kevés mintaszám miatt. Ezt a különbséget minimalizálva a résztvevők random módon kerültek a
csoportokba, így a csoport átlagéletkora nagyon hasonló volt, és mivel csoportokat
hasonlítottunk össze, így a hibaforrási lehetőséget is minimalizáltuk.
Továbbá hibaforrási lehetőséget jelenthet az is, hogy a kutatásban résztvett kontroll
csoport hagyományos oktatásban részesül, valamint két osztály step by step oktatású, akik a
kísérleti csoportba kerültek. A step by step osztályokban jóval többet játszanak és külön
tevékenység van építészet megnevezéssel, ami előnyt jelenthetett számukra a 2D ábrák
összeillesztésében a hagyományos oktatásban részesülő társaikkal szemben, ahol jóval kisebb
![Page 30: A mentális rotáció fejleszthet sége és összefüggése az …etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/pszi_ordogh_2010.pdf · 2010-05-12 · XIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia-](https://reader031.vdocuments.pub/reader031/viewer/2022011812/5e2c2257d05b8360ee3e502f/html5/thumbnails/30.jpg)
30
hangsúlyt fektetnek ilyen jellegű foglalkozásokra. A hagyományos osztályba járó tanulókat nem
állt módunkban a kísérleti csoportba sorolni a zsúfolt, frontális oktatású tanítás miatt nem tudták
vállalni a négy hetes fejlesztést. Az eredmények azonban azt mutatták, hogy a pretesztben a két
típusú osztály eredményeit összehasonlítva a pontszámbeli különbség nem volt számottevő, így a
hibalehetőség is minimális.
3.10. Továbbfejlesztési lehetőségek
Érdekes lenne megfigyelni, hogy hogyan alakulna a teljesítmény 3D-ós ábrák esetében,
hogy milyen összefüggés van a 2D és 3D ábrák forgatása között és a 3D számítógépes játékokkal
való fejlesztést.
Hasznos lenne vizsgálni és fejleszteni olyan gyerekeket is, akiknek téri orientációs
nehézségeik vannak. Érdemes lenne kutatni, hogy milyen mértékű összefüggés van a téri
képességek és a tájékozódás vagy a matematikai osztályzatok között. Ezt azonban főként V-VIII
osztályos tanulóknál lehetne vizsgálni, ahol mértant is tanulnak. Esetleg, hogy a kitűnő vagy
elégtelen mértan osztályzatok prediktívek-e a mentális forgatás képességére való tekintettel.
Vizsgálni lehetne továbbá a mentális rotáció és a térképkészítési képességek
összefüggését, valamint, hogy például a számítógépes stratégiajátékok hogyan befolyásolják a
mentális forgatás képességét. További érdekes eredményeket lehetne kapni, ha vizsgálnánk
milyen összefüggés van a mentális rotáció és a többi téri képesség között, valamint például a jó
mentális forgatás képessége mennyire prediktív a többi téri képességre vagy az intelligenciára.
Egy longitudinális kutatás kimutathatná, hogy a mentális forgatás képeségének
megjelenésétől mennyit fejlődik körülbelül 12 éves korig, míg ez a képesség állandósul, valamint
ez a fejlődés mennyire egyenletes, esetleg a különböző oktatási típusok mennyire fejlesztik ezt a
képességet.
![Page 31: A mentális rotáció fejleszthet sége és összefüggése az …etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/pszi_ordogh_2010.pdf · 2010-05-12 · XIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia-](https://reader031.vdocuments.pub/reader031/viewer/2022011812/5e2c2257d05b8360ee3e502f/html5/thumbnails/31.jpg)
31
4. Könyvészet
1. Alington, D.E., Leaf, R.C., Monaghan, J.R. (1992): Effects of stimulus color, pattern, and
practice on sex differences in mental rotation task performance. The Journal of Psychology,
126(5), 539-553
2. Astur, R.S., Tropp, J., Sava, S., Constable, R.T., Markus, E.J. (2004): Sex differences and
correlations in a virtual Morris water task, a virtual radial armmaze, and mental rotation.
Behavioural Brain Research, 151, 103-115
3. Bethel-Fox, C. E., Shepard, R. N. (1988): Mental rotation: Effects of stimulus complexity
and familiarity. Journal of Experimental Psychology: Human Perception and Performance,
14, 12-23
4. Biederman, I. (1987): Recognition by components: A theory of human image understanding.
Psychological Review, 94, 115-147.
5. Boden, M. (1988): Computer models of mind. Cambridge University Press, Cambridge
6. Bruyer, R., Scailquin, J. (2000) Effects of aging in the generation of mental images.
Experimental Aging Research, 26, 337-351.
7. Bruner, J.S., Olver, R.O., Greenfield, P.M. (1966): Studies in cognitive growth. Wiley Press
8. Carpenter, P.A., Just, M.A.; Keller, T.A.; Eddy, W., Thulborn, K. (1999): Graded functional
activation in the visuospatial system with the amond of test demand. Journal of Cognitive
Neuroscience, 11, 9-24
9. Cole. M., S. L. Cole (2003): Fejlődéslélektan. Osiris kiadó, Budapest
10. Colom, R., Escorial, S., Rebollo, I. (2004): Sex differences on the Progressive Matrices are
influenced by sex differences on spatial ability. Personality and Individual Differences,
37(6), 1289-1293
![Page 32: A mentális rotáció fejleszthet sége és összefüggése az …etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/pszi_ordogh_2010.pdf · 2010-05-12 · XIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia-](https://reader031.vdocuments.pub/reader031/viewer/2022011812/5e2c2257d05b8360ee3e502f/html5/thumbnails/32.jpg)
32
11. Cooper, L.A., Shepard, R.N. (1973): Chronometric studies of the rotation of mental images.
In Chase, W.G. (Ed.) Visual Information Processing. Academic Press, New York
12. Cooper, L.A., Podgorny, P. (1976): Mental transformation and visual comparison processes:
Effects of complexity and similarity. Journal of Experimental Psychology: Human
Perception and Performance, 2, 503-514.
13. De Lisi, R. Wolford, J. L. (2002): Improvin children’s mental rotation abillity accuracy with
computer game playing. The Journal of Genetic Psychology, 163 (3), 272-282
14. Dósa Z. (2004): A vizuális és motoros forgatás kérgi folyamatai és lokalizációja: az
elektrofiziológiai és képalkotási eljárások eredményei. Erdélyi Pszichológiai Szemle, 5, 125-
138
15. Dósa Z. (2004): Az agykérgi lateralizáció különbségei a mentális forgatás nemek közötti
összehasonlításában. Erdélyi Pszichológiai Szemle, 5, 259-265
16. Dósa Z. (2005): A gyermekkori mentális képi műveletek és a konzerváció összefüggéseinek
vizsgálata kombinációs feladatokban. Magyar Pszichológiai Szemle, 60(3)
17. Dósa Z. (2006): A mentális kép és a forgatás pszichológiája. S.C. F&F International SRL.
18. Emmorey, K., Klima, E., Hickok, G. (1998): Mental rotation within linguistic and non-
linguistic domains in users of American sign language. Cognition, 68, 221-246
19. Eysenck, M. W., Keane, M. T. (2003): Kognitív Pszichológia. Nemzeti Tankönyvkiadó,
Budapest 230-231
20. Fisher, K. W., Rose, S. P. (1996): Dynamic growth cycles of brain and development. In R.
Thatcher, G. R. Lyon, J. Rumsey, N. Krasnegor (Eds.), Developmental neuroimaging:
Mapping the development of brain and behavior. New York: Academic Press.
21. Foulkes, D., Sullivan, B., Hollifield, M., Bradley, L. (1989): Mental rotation, age, and
conservation. Journal of Genetic Psychology, 150(4), 449-451.
![Page 33: A mentális rotáció fejleszthet sége és összefüggése az …etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/pszi_ordogh_2010.pdf · 2010-05-12 · XIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia-](https://reader031.vdocuments.pub/reader031/viewer/2022011812/5e2c2257d05b8360ee3e502f/html5/thumbnails/33.jpg)
33
22. Geary, D.C., Gilger, J.W., Elliott-Miller, B. (1991): Gender differences in threedimensional
mental rotation: a replication. Journal of Genetic Psychology, 153(1), 115-117
23. Hayward, W.G., Williams, P. (2000): Viewpoint dependence and object discriminability.
Psychological Science, 11(1), 7-12.
24. Hegarty. M., Waller, D. (2004): A dissociation between mental rotation and perspective-
taking spatial abilities. Intelligence, 32, 175-191.
25. Hinton, G. (1979): Some demonstrations of the effects of structural descriptions in mental imagery. Cognitive Science, 3, 231-250.
26. Huitt, W., Hummel, J. (2003): Piaget's theory of cognitive development. Educational
Psychology Interactive.
http://chiron.valdosta.edu/whuitt/col/cogsys/piaget.html
27. Huttenlocher, P.R. (1994): Synaptogenesis in human cerebral cortex. In G. Dawson, K. W.
Fisher (Eds.), Human behavior and the developing brain. New York, Guilford Press.
28. Inagaki, H., Meguro, K., Shimada, M., Ishizaki, J., Okuzumi, H. and Yamadori, A. (2002):
Discrepancy between mental rotation and perspective-taking abilities in normal aging
assessed by Piaget's three-mountain task, Journal of Clinical and Experimental
Neuropsychology, 24(1), 18-55.
29. Just, M.A., Carpenter, P.A. (1985): Cognitive coordinate systems: Accounts of mental
rotation and individual differences in spatial ability, Psychological Review, 92, 137-172.
30. Johnson, S.P. (2003): The nature of cognitive development. Trends in Cognitive Sciences,
7(3), 102-104.
31. Kail, R., Pellegrino, J., Carter, P. (1980): Developmental changes in mental rotation. Journal
of Experimental Child Psychology, 29, 102-116
32. Kafai, Y., Resnick, M. (1996): Constructionism in practice: Designing, thinking, and
learning in a digital world. Mahwah, NJ: Erlbaum.
![Page 34: A mentális rotáció fejleszthet sége és összefüggése az …etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/pszi_ordogh_2010.pdf · 2010-05-12 · XIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia-](https://reader031.vdocuments.pub/reader031/viewer/2022011812/5e2c2257d05b8360ee3e502f/html5/thumbnails/34.jpg)
34
33. Kanbe, F. (2001): Mental rotation of random lined figures, Japanese Psychological
Research, 43(3), 141-147.
34. Karádi K., Kállai J., Lábadi B. (2001): Ablak a mentális rotációra: A mentális forgatás
pszichológiája. Pszichológia 3, 293-305
35. Kosslyn, S.M. (1994): Image and brain. Cambridge, MA, MIT Press.
36. Kosslyn, S.M., Ganis, G., Thompson, W.L. (2001a): Neural foundations of imagery. Nature
Rewiews / Neuroscience, 2, 635-642.
37. Kosslyn, S.M., Thompson, W.L., Wraga, M., Alpert, N.A. (2001b): Imagining rotation by
endogenous versus exogenous forces. Distinct neural mechanisms. NeuroReport, 12, 2519-
2525.
38. Lawton, C. A., Hatcher, D., & Blair, B. J. (2005): Gender differences in visual memory and
spatial manipulation. American Psychological Society, Chicago, IL.
39. Littleton, K., Light, P. (1999): Learning with computers: Analyzing productive interaction.
New York: Routledge.
40. Lizarraqa, M. L. S., Ganuza, J. M. (2003): Improvement of mental rotacion ability in girls
and boys, Sex Roles: A Journal of Research.
41. Marmor, G.S. (1975): Development of kinetic images: When does the child first represent
movement in mental images? Cognitive Psychology, 7, 548-559
42. Marmor, G.S. (1977): Mental rotation and number conservation: Are they related?
Developmental Psychology, 13, 320-325
43. McGee, M.G. (1978a): Effect of two problem solving strategies on mental rotation test
scores. The Journal of Psychology, 100, 83-85
44. Quaiser-Pohl, C. Geiser, C. és Lehmann, W. (2005): The relationship between computer-
game preference, gender, and mental rotation ability. Personality and Individual Differences
40, 609-619
![Page 35: A mentális rotáció fejleszthet sége és összefüggése az …etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/pszi_ordogh_2010.pdf · 2010-05-12 · XIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia-](https://reader031.vdocuments.pub/reader031/viewer/2022011812/5e2c2257d05b8360ee3e502f/html5/thumbnails/35.jpg)
35
45. Paivio, A. (1986): Mental Representations: A dual coding approach. Oxford University
Press, Oxford
46. Piaget, J., Inhelder, B. (1966/1971): Mental Imagery in the Child. Routledge & Kegan Paul,
London
47. Piaget, J., Inhelder, B. (1966/1999): Gyermeklélektan. Osiris, Budapest
48. Piaget, J. (1963/1970): Az értelmi műveletek és fejlődésük. In Piaget, J. Válogatott
tanulmányok. Gondolat, Budapest
49. Platt, J.E., Cohen, S. (1981): Mental rotation task performance as a function of age and
training. The Journal of Psychology, 108, 173-178.
50. Rilea, S.L., Roskos-Ewoldsen, B., Boles, D. (2004): Sex differences in spatial ability: A
lateralization of function approach. Brain and Cognition, 56, 332-343
51. Rescher, B., Rappelsberger, P. (1999): Gender dependent EEG-changes during a mental
rotation task. International Journal of Psychophysiology, 33, 209-222
52. Reuhkala, M. (2001): Mathematical skills in ninth-graders: relationship with visuo-spatial
abilities and working memory. Educational Psychology, 21(4), 387-399
53. Roberts, J.E., Bell, M. A. (2000): Sex differences on a computerised mental rotacion task
disapper with computer familization. Perceptual and Motor Skills 91, 1027-1034
54. Rock, I. (1973): Oriental and form. New York: Academic Press
55. Rosser, R.A. (1994): Children's solution strategies and mental rotation problems: the
differential salience of stimulus components, Child Study Journal, 24(2), 153-169.
56. Salat A. E., Séra L. (2002): A téri vizualizáció fejlesztése transzformációs geometriai
feladatokkal. Magyar Pedagógia 102(4), 459-473
57. Séra L., Kárpáti A., Gulyás J. (2002): A térszemlélet. A vizuális-téri képességek
pszichológiája, fejlesztése és mérése. Comenius Bt., Pécs
![Page 36: A mentális rotáció fejleszthet sége és összefüggése az …etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/pszi_ordogh_2010.pdf · 2010-05-12 · XIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia-](https://reader031.vdocuments.pub/reader031/viewer/2022011812/5e2c2257d05b8360ee3e502f/html5/thumbnails/36.jpg)
36
58. Shepard, R.N., Metzler, J. (1971): Mental rotation of three-dimensional objects. Science,
171, 701-703
59. Shepard , R.N., Feng, C. (1972): A chronometric study of mental paper folding. Cognitive
Psychology, 3, 228-243
60. Siegel-Hinson, R.I., McKeever, W.F. (2002): Hemispheric specialization, spatial
activity experience, and sex differences on tests of mental rotation ability. Laterality, 7(1),
59-74
61. Takano, Y. (1989): Perception of rotated forms: A theory of information types. Cognitive
Psychology, 21, 1-59
62. Tarr, M.J., Bülthoff, H.H. (1995): Is human object recognition better described by geon-
structural-description or by multiple-views? Journal of Experimental Psychology: Human
Perception and Performance, 21, 1494-1505
63. Waber, D.P., Carlson, D., Mann, M (1982): Developmental and differential aspects of mental
rotation in early adolescence. Child Development, 53, 1614-1621
64. Wiedenbauer G., Jansen-Osmann P. (2005): Manual training of mental rotation in children.
Learning and Instruction
65. Weiss, E., Siedentopf, C.M., Hofer, A., Deisenhammer, E.A., Hoptman, M.J., Kremser, C.,
Golaszewski, S., Felber, S, Fleischhacker, W.W. & Delazer, M. (2003): Sex differences in
brain activation pattern during a visuospatial cognitive task: a functional magnetic resonance
imaging study in healthy volunteers. Neuroscience Letters, 344, 169-172
66. Wraga, M., Shepard, J.M., Church, J., Inati, S., Kosslyn, S.M. (2005): Imagined rotations of
self versus objects: an fMRI study. Neuropsychologia, in press
67. Yuille, J.C., Steiger, J.H. (1982): Nonholistic processing in mental rotation: Some suggestive
evidence. Perception and Psychophysics, 31, 201-209.
![Page 37: A mentális rotáció fejleszthet sége és összefüggése az …etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/pszi_ordogh_2010.pdf · 2010-05-12 · XIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia-](https://reader031.vdocuments.pub/reader031/viewer/2022011812/5e2c2257d05b8360ee3e502f/html5/thumbnails/37.jpg)
37
5. Mellékletek
NÉV:_______________________________ ÉLETKOR: _____________ NEM: _____ OSZTÁLY: _______ JÓ VÁLASZOK SZÁMA: ___________MEGOLDÁSI IDŐ:________
1. Szoktál számítógépen játszani? ______________________ 2. Milyen játékokat játszassz? _________________________
C BA
1
A CB2
CBA
3
A C B
4
![Page 38: A mentális rotáció fejleszthet sége és összefüggése az …etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/pszi_ordogh_2010.pdf · 2010-05-12 · XIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia-](https://reader031.vdocuments.pub/reader031/viewer/2022011812/5e2c2257d05b8360ee3e502f/html5/thumbnails/38.jpg)
38
BA C
5
C BA
6
C BA
7
BA C
8
A CB
9
![Page 39: A mentális rotáció fejleszthet sége és összefüggése az …etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/pszi_ordogh_2010.pdf · 2010-05-12 · XIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia-](https://reader031.vdocuments.pub/reader031/viewer/2022011812/5e2c2257d05b8360ee3e502f/html5/thumbnails/39.jpg)
Mutassátok meg a legrövidebb utat, ahol eljuttathatjuk a háromszöget a körhöz.
10
![Page 40: A mentális rotáció fejleszthet sége és összefüggése az …etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/pszi_ordogh_2010.pdf · 2010-05-12 · XIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia-](https://reader031.vdocuments.pub/reader031/viewer/2022011812/5e2c2257d05b8360ee3e502f/html5/thumbnails/40.jpg)
2
II Próbalap
NÉV:_______________________________ ÉLETKOR: _____________ NEME: _____
OSZTÁLY: _______ JÓ VÁLASZOK SZÁMA: ___________MEGOLDÁSI IDŐ:_______
1. Szoktál számítógépen játszani? ______________________ 2. Milyen játékokat játszassz? _________________________
A B C
4
A B C
3
A B C
2
A B C 1
![Page 41: A mentális rotáció fejleszthet sége és összefüggése az …etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/pszi_ordogh_2010.pdf · 2010-05-12 · XIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia-](https://reader031.vdocuments.pub/reader031/viewer/2022011812/5e2c2257d05b8360ee3e502f/html5/thumbnails/41.jpg)
3
A B C 6
A B C
5
A B C
7
A B C
8
A B C 9
![Page 42: A mentális rotáció fejleszthet sége és összefüggése az …etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/pszi_ordogh_2010.pdf · 2010-05-12 · XIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia-](https://reader031.vdocuments.pub/reader031/viewer/2022011812/5e2c2257d05b8360ee3e502f/html5/thumbnails/42.jpg)
Mutassátok meg a legrövidebb utat, ahol eljuttathatjuk a háromszöget a körhöz.