A szikes talajok
osztályozása
2014
Cél
Megismerkedni a szikes talajok osztályozásának főbb vonatkozásaival.
A hazai szikosztályozási rendszerek, és használatuk ismertetése.
Hogyan nevezik a szikes talajféleségeket a nemzetközi
szakirodalomban.
Vázlat
Mivel a szikesedés numerikusan jól jellemezhető a szikesek
osztályozásában lehet egyszerű praktikus, és talajfejlődési rendszer is.
Nemzetközi rendszerek
Külföldi rendszerek
Hazai rendszerek
Szikes talajok esetén speciális vonások: a
legfontosabb, élettanilag is számszerűsíthető
hatású talajtulajdonságok miatt a
hagyományos genetikus szemlélettől eltérő
praktikus osztályokat lehet kialakítani
amelyek a talajok hasznosításában
közvetlenül alkalmazhatók.
A morfológiai-analitikai kémiai szemlélet
összecseng a szolonyeceknél, a
szoloncsákoknák nemzetközileg igen
különbözik.
Ugyanakkor ezek a tulajdonságok időben
változnak és emiatt a talaj besorolása
évszak-függő lehet.
A kolloidok felületén adszorbeált, kicserélhető Na (Naex) (Seelig, 2000)
Ca++
Na+
Ca++
Na+
) Ha a kicserélhető Na (kis vegyérték, nagy hidrátburok) >15% akkor
az agyagok diszpergálódnak, a talajszerkezet rossz
) Amikor Ca megfelelő arányban
helyettesíti a Na-ot az agyag kicsapódik
) Stabil aggregátumok képződnek,
a talajszerkezet jó
A kicserélhető Na % határértékei
< 5% nem szikesedő, 5-15% gyengén szolonyeces, 15-25% erősen szolonyeces, > 25%
szolonyec talaj
5
kic
seré
lhet
ő N
a% v
agy
SA
R =
CN
a/√
(CC
a+C
Mg)/
2 (
C -
mek
v/l
)
átfolyó oldat koncentrációja (mekv/l) 0 20
0 4
0
Összefüggés a talaj nátriumossága és áteresztőképessége között
Megoldás: Ca ionokkal kicserélni a Na ionokat
Dispersion of soil particles can have very
severe consequences (Arany, 1956)
7
A növény vízellátását
korlátozó talajtani tényezők
nagy agyagtartalmú
talajokban
VÁRALLYAY, 2000
USA-ban lingua franca, emellett az eredeti
series elnevezéseket használják.
VERTISOL:
kereszteződő csúszási tükrök, vagy
ékalakú aggregátumok
& >= 30% agyag & repedések
MOLLISOL:
Mollic epipedon
Vagy
Mollic-nak túlságosan vékony szint alatt
albic és egyéb mollic-szerű B szint &
S érték>=50%
ALFISOL
Argillic, kandic (kis T) vagy natric szint
Vagy
Agyaghártyás fragipan
INCEPTISOL
… és többek között
ESP > 15 & a talajvíz 1 m-en belül van
SOIL TAXONOMY
WRB=World Reference Base for Soil Resources, 2006
Solonetz=has a natric horizon starting within 100 cm of
the soil surface
DEFINITION OF NATRIC HORIZON
-clay illuviation
-columnar/prismatic structure
-ESP (Exchangeable Sodium Percent) > 15
Solonchak= has salic horizon starting within 50 cm of the
soil surface; and 2. no thionic horizon starting within 50 cm of the soil surface.
DEFINITION OF SALIC PROPERTIES
-ECe>15 dS/m
or if pH > 8.5 ECe>4 Not for field soil mapping
Natric horizon
1. has a texture of loamy sand or finer and 8 percent or more clay in the fine earth fraction; and
2. one or both of the following:
a. has, if an overlying coarser textured horizon is present that is not ploughed and not separated from the natric horizon by a
lithological discontinuity, more clay than this overlying horizon such that:
i. if the overlying horizon has less than 15 percent clay in the fine earth fraction, the natric horizon must contain at least 3 percent more
clay; or
ii. if the overlying horizon has 15 percent or more and less than 40 percent clay in the fine earth fraction, the ratio of clay in the natric
horizon to that of the overlying horizon must be 1.2 or more; or
iii. if the overlying horizon has 40 percent or more clay in the fine earth fraction, the natric horizon must contain at least 8 percent
more clay; or
b. has evidence of clay illuviation in one or more of the following forms:
i. oriented clay bridging the sand grains; or
ii. clay films lining pores; or
iii. clay films on both vertical and horizontal surfaces of soil aggregates; or
iv. in thin sections, oriented clay bodies that constitute 1 percent or more of
the section; or
v. a COLE of 0.04 or higher, and a ratio of fine clay1 to total clay in the natric horizon greater by 1.2 times or more than the ratio in the
overlying coarser textured horizon; and
3. has, if an overlying coarser textured horizon is present that is not ploughed and not separated from the natric horizon by a
lithological discontinuity, an increase in clay content within a vertical distance of 30 cm; and
4. has one or more of the following:
a. a columnar or prismatic structure in some part of the horizon; or
b. a blocky structure with tongues of an overlying coarser textured horizon in which there are uncoated silt or sand grains, extending
2.5 cm or more into the natric horizon; or
c. a massive appearance; and
5. has an exchangeable Na percentage (ESP2) of 15 or more within the upper 40 cm, or more exchangeable Mg plus Na than Ca plus
exchange acidity (at pH 8.2) within the same depth if the saturation with exchangeable Na is 15 percent or more in some subhorizon
within 200 cm of the soil surface; and
6. has a thickness of one-tenth or more of the sum of the thicknesses of all overlying horizons, if present, and one of the following:
a. 7.5 cm or more, if it is not entirely composed of lamellae (that are 0.5 cm or more thick) and the texture is finer than loamy sand; or
b. 15 cm or more (combined thickness, if composed entirely of lamellae that are 0.5 cm or more thick).
Salic horizon has:
1. averaged over its depth an electrical conductivity of the saturation
extract (ECe)
of 15 dS m-1 or more at 25 °C at some time of the year, or an ECe of 8
dS m-1 or
more at 25 °C if the pH (H2O) of the saturation extract is 8.5 or more;
and
2. averaged over its depth a product of thickness (in centimetres) and
ECe (in dS m-
1) of 450 or more; and
3. a thickness of 15 cm or more.
WRB, 2006 QUALIFIERS
Reference Soil Groups (RSGs)
SOLONCHAKS
PREFIX QUALIFIERS Petrosalic, Hypersalic, Puffic, Folic, Histic,
Technic, Vertic, Gleyic, Stagnic, Mollic, Gypsic, Duric, Calcic, Haplic
SUFFIX QUALIFIERS Sodic, Aceric, Chloridic, Sulphatic, Carbonatic,
Gelic, Oxyaquic, Takyric, Yermic, Aridic, Arenic, Siltic, Clayic, Drainic,
Novic
SOLONETZ
PREFIX QUALIFIERS Technic, Vertic, Gleyic, Salic, Stagnic, Mollic,
Gypsic, Duric, Petrocalcic, Calcic, Haplic
SUFFIX QUALIFIERS Glossalbic, Albic, Abruptic, Colluvic, Ruptic,
Magnesic, Humic, Oxyaquic, Takyric, Yermic, Aridic, Arenic, Siltic, Clayic,
Novic
PLUS in other RSG-s in which Sodic Salic qualifiers are used
Praktikus osztályozások
‘Sigmond, 1927 SZIKES OSZTÁLYAI I-IV.
Osztály Só %(sa) Szóda %(so)
I < 0.1 0.-0.05
II 0.1-0.25 0.05-0.1
III 0.25-0.5 0.1-0.2
IV >0.5 >0.2
A két alkotó kombinációjával áll elő (_sa és_so)
I = Isa/Iso
IIa= IIsa/Iso or Isa/Iiso, IIb=IIsa/IIso or IIIsa/Iso
IIIa=IIIsa/IIIso or IIsa/IIIso, IIIb=IIIsa/IIIso or IVsa/Iiso
IVa=IVsa/IIIso or IIIsa/IVso, IVb=IVsa/IVso
8
8.5
9
9.5
0 0.05 0.1 0.15 0.2 0.25
Na2CO3 %
pH
_H
2O
A ‘Sigmond által megadott 0,1 %-os szódatartalom
határérték megegyezik a pH 8,5-ös határértékkel
‘Sigmond
nem
zetk
özi
Hayward and Wadleigh, 1949
Talajféleség ECe ESP pH
--------------------------------------------------------------------------------------
Nem szikes <4mS/cm <15 <8.5
Non saline
Nátriumos <4mS/cm >15 >8.5
Alkali(=sodic)
Sós nátriumos >4mS/cm >15 <8.5
Alkali(=sodic) saline
Sós >4mS/cm <15 <8.5
Saline
FŐTÍPUS TÍPUS ALTÍPUS
V. Szikes talajok
22. Szoloncsák talajok ... (kékes)szürke, vályog, karbonátos, fenolftaleinnel vörös, hidromorf
22/1 Karbonátos (karbonát + hidrokarbonát>20%)
22/2 Karbonátos-szulfátos (szulfát>50%)
22/3 Karbonátos-kloridos (klorid>30%)
23. Szoloncsák-szolonyec talajok ...mint a 22., de lehet kilúgzott A és gyengén oszlopos B1
23/1 Karbonátos (karbonát + hidrokarbonát>20%)
23/2 Karbonátos-szulfátos (szulfát>50%)
23/3 Karbonátos-kloridos (klorid>30%)
24. Réti szolonyec talajok ...kilúgzott, esetleg szologyos A, B1 és B2, innentől hidromorf
24/1 Kérges (A<7cm)
24/2 Közepes (7<A<15 {ůtmutató:20} cm)
24/3 Mély (A>15 {20} cm)
25. Sztyeppesedő réti szolonyec talajok ... vastag A szint
25/1 Közepes (A<20 {25} cm)
25/2 Mély (A>20 {25} cm)
Szabolcsnál:-szoloncsákosodás
-anionok
-karbonátok eloszlása
-szologyosodás
26. Szology talajok ...Szürke porszerű szology réteg az A-ban, CaCO3 csak a B2-tol
27. Másodlagosan elszikesedett talajok ...bármely réti, öntés, csernozjom talajon lehet.
Sötétebb szín, tömődöttebb szint, prizmás szerkezet
27/1 Szoloncsákos (só%>0,1% {0,15})
27/2 Szolonyeces (kicsNa/S% >20 {5})
A szikes talajokra jellemző folyamatok
Sófelhalmozódás
Semleges vagy lúgosan hidrolizáló sók. Karbonát és hidrogénkarbonát
esetén a CaCO3 kicsapódás miatt a Na gyorsan uralkodóvá válik.
Na megkötés és oszlopos szint kialakulása
A Na hatására fokozott duzzadás/zsugorodás lép fel.
Kilúgzás A szolonyecek esetén előfordul. Agyagbemosódás is jellemző, a
szerkezeti elemek felületén agyaghártya, és a Na humát miatt fekete
bevonat. Eredménye a texturdifferenciálódás. Előrehaladott állapotban
jelentkezik a szologyosodás, a szemcsék szétesése vázrészre és
lehúzódó kolloidokra.
Humuszképződés A humusz a Na miatt mozgékony, a tócsákban Na humát. A
humuszosodás előrehaladott fokozata a sztyeppesedés ami a szerkezet
megjavulását okozza.
SZO-
LON-
CSÁK
SZOLON-
CSÁK-
SZOLO-
NYEC
RÉTI
SZOLO
-NYEC
SZTYEPPE-
SEDŐ
RÉTI
SZOLO-
NYEC
MÁSOD
LAGOS
SZIKES
SÓFELHALMOZÓDÁS
AZ A-SZINTBEN
JEL-
LEMZŐ
KÍSÉRŐ
-
-
KÍSÉRŐ
SÓFELHALMOZÓDÁS
A B-SZINTBEN
ALAP
ALAP
ALAP
ALAP JEL-
LEMZŐ
OSZLOPOS SZINT
KIALAKULÁSA
-
JEL-
LEMZŐ
JEL-
LEM-
ZŐ
ALAP
-
HUMUSZOSODÁS
KÍSÉ-
RŐ
KÍSÉRŐ
ALAP
ALAP
ALAP
A FELTALAJ
SZERKEZETÉNEK
JAVULÁSA
-
-
-
JELLEM-
ZŐ -
KILUGZÁS
-
-
KÍSÉ-
RŐ
ALAP
-
SZIKES TALAJOKAT
LÉTREHOZÓ
FOLYAMATOK (Filep)
Szoloncsák talaj (sós talaj,
szerkezetnélküli szikes talaj)
FOLYAMATOK
ALAP: sófelhalmozódás B-ben
JELLEMZŐ: sófelhalmozódás A-ban
KÍSÉRŐ: humuszosodás
Tvízszint < 1m
Nagy sótartalom, sókivirágzások,
monoton szelvény, erős
hidromorf bélyegek.
Alap
Szoloncsák-szolonyec,
karbonátos (sós-alkáli talaj)
FOLYAMATOK
ALAP: sófelhalmozódás B-ben
JELLEMZŐ: oszlopos szint
kialakulása
KÍSÉRŐ: humuszosodás,
sófelhalmozódás A-ban
Tvízszint 1-1,5 m
Sós talaj, oszlopos B szinttel.
Apaj
Réti szolonyec (szerkezetes
szikes talaj, kilúgzott szikes
talaj, alkáli talaj)
FOLYAMATOK
ALAP: sófelhalmozódás B-ben,
humuszosodás
JELLEMZŐ: oszlopos szint
kialakulása
KÍSÉRŐ: kilugzás, szologyosodás
Tvízszint 1,5-3 m
Kifejezett kilúgzási A (E)
szint, alatta oszlopos B1 szint.
A sófelhalmozódás maximuma
a B2-ben.
Kialakulásukhoz kis sócc,
periódikus oldatmozgás,
kolloidok kellenek. Hbágy
China
Sztyeppesedő réti szolonyec
FOLYAMATOK
ALAP: sófelhalmozódás B-ben, oszlopos
szint kialakulása, humuszosodás, kilugzás
JELLEMZŐ: feltalaj szerkezetének
javulása=sztyeppesedés
Tvízszint >3 m
Erős kilugzás, barna szín, morzsás
szerkezet.
Fotó: Dr László Péter
Másodlagosan elszikesedett talaj
FOLYAMATOK
ALAP: humuszosodás, kilugzás
JELLEMZŐ: oszlopos szint kialakulása,
sófelhalmozódás B-ben
JELLEMZŐ: sófelhalmozódás A-ben
Tvízszint < 2 m
-túlöntözés miatt a tvízszint
emelkedik, és/vagy
-nagy sótartalmú vízzel (talajvíz!)
öntöznek
TALAJJAVÍTÁSI CSOPORTOK
Genetikai 'Sigmond Talajjavítási Eljárás
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Mély szty.r.sz degradált mésztelen meszezés
v. savanyú gyeng. sav.
Mély-köz. szty.r.sz kilúgzott mésztelen meszes altalaj-terítés
semleges körüli
Köz. szty.r.sz kilúgzott & mésztelen gy. lúgos mész+gipsz
köz. & kérg. r.sz regradált v. gipszes meszes altalaj-terítés
Köz. & kérg. r.sz sós szikes lúgos v. meszes szódás lignitpor, CaCl2,
H2SO4, HCl
szódás sz.
Szoloncsák sz. sós szikes meszes-szódás lignitpor, CaCl2,H2SO4, HCl
‘Sigmond dinamikai rendszere
2. Főcsoport. Szerves és ásványi eredetű talajok
…
4. Alcsoport. Humo-siallit-talajok
…
12. Talajnem. Nátrium-talajok
1. Főtípus. Alkálisóstalajok
1-7. Altípus anionok szerint
1-3. Változatok domborzat, helyi klíma, hidrográfiai, kőzet és
kifejlettség szerint
2. Főtípus. Sós alkáli talajok
3. Főtípus. Kilúgzott alkálitalajok
1. Altípus. Szolonectalajok
2. Altípus. Szolonecszerű talajok
4. Főtípus. Degradált alkálitalajok
5. Főtípus. Regradált alkálitalajok
1-2. Altípus.
A Kreybig-féle térképsorozaton római számokkal jelölik, pl XII-III-I
'Sigmond, 1923 Jelenlegi
besorolás
alkáli sós talaj szoloncsák
sós alkáli szoloncsák
kilúgzott alkáli szolonyec
degradált alkáli szology
regradált alkáli másodlagos
szikes
A kedvezőtlen adottságú területek lehatárolása 1.
a) Talajadottságokat érintő kritérium: alacsony hozamú, nehezen művelhető
földterületek jelenléte. (Olyan területek, amelyeknek a termőértéke nem éri el az
országos átlag 80%-át. Az MTA 100 pontos termőérték mutatója alapján végzik a
besorolást.)
b) Ökonómiai kritérium: a mezőgazdasági teljesítmény fő mutatói alapján, az átlagosnál
jelentősen alacsonyabb, illetve a természeti környezet alacsony termelékenységéből
adódó termelési szint. (Azok a területek, amelyek bruttó termelési értéke, illetve az
ehhez kapcsolódó bruttó gazdálkodási jövedelme nem éri el az országos átlag 80%-át.)
c) Társadalmi, szociális kritérium: alacsony, illetve fogyatkozó létszámú, túlnyomórészt
mezőgazdasági tevékenységből élő lakosság, amelynek gyorsuló csökkenése
veszélyeztetné a terület életképességét és folyamatos lakottságát. (A népsűrűség az
országos átlag 50%-a alatt van és a mezőgazdasági foglalkoztatottság aránya
meghaladja 8,25%-ot. A két feltételnek egyszerre kell teljesülnie.)
A 19. cikk alapján lehatárolt terület nagysága 395.402 ha.
A támogatás mértéke a 19. cikk szerint lehatárolt fizikai blokkban 85,9 euró/ha.
A 19. cikk alapján ténylegesen támogatott terület nagysága az elmúlt években
100 – 130 ezer hektár között változott.
Három feltétel együttes teljesülésére van szükség.
Forrás: www.mosz.agrar.hu
A kedvezőtlen adottságú területek lehatárolása 2.
A 20. cikk alapján történő lehatároláshoz az alábbi – talajadottságra vonatkozó -
feltételek közül legalább kettőnek teljesülnie kell:
a) a talaj fokozott savanyúsága. (A savanyúság foka (pH) meghaladja
4,5 értéket.)
b) a talaj extrém sótartalmú (szikesség). (Nátrium sók szintje 0,15% felett.)
c) extrém vízgazdálkodási körülmények. (Gyenge vízáteresztő és erős vízvisszatartó
tulajdonságú talajok.)
d) extrém fizikai talajjellemzők. (Sűrű agyag és könnyű homok talajok.)
A 20. cikk alapján lehatárolt terület nagysága 488.156 ha.
A támogatás mértéke a 20. cikk szerint lehatárolt fizikai blokkban 10,94 euró/ha.
A 20. cikk alapján ténylegesen támogatott terület nagysága az elmúlt években
65-75 ezer hektár között változott.
Forrás: www.mosz.agrar.hu
Az Európai Közösség közös agrárpolitikájának
(KAP) reformja következtében a kedvezőtlen
adottságú területek lehatárolásában bevezetésre
került szikesedéssel kapcsolatos „biofizikai
kritériumok”
Forrás: www.mosz.agrar.hu
Szikes talajok országos térképei
Practical biological classification of de Sigmond, 1927
based on samples form 0-30 and 30-120 cm
Salt % Soda %
Class I < 0.1 0.-0.05
Class II 0.1-0.25 0.05-0.1
Class III 0.25-0.5 0.1-0.2
Class IV >0.5 >0.2
~3 mS/cm ~pH8.5
Tóth G, Adhikari K, Várallyay
Gy., Tóth T, Bódis K, Stolbovoy
V. 2008. Updated Map of Salt
Affected Soils int he European
Union. In. Tóth G, Montanarella
L and Rusco E (eds.) 2008.
Threats to Soil Quality in Europe
EUR 23438 EN 151 pp
Luxembourg: Office for Official
Publications of the European
Communities; 65-77.
Készült Szabolcs István 1974-es
térképe alapján
Magyarország szikes talajainak kategóriái a Nagyalföld területén
Szabolcs (1974) alapján
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Talajtípus Terület A foltok száma Átlagos foltméret
neve a térképen
Szórás
(A típus száma) km2 % % km
2 km
2
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Sodic solonchak(No 2) 200.9 0.4 17 4.0 11.8 8.7
Sodic solonchak-solonetz(No 3) 1135.5 2.5 51 11.9 22.3 56.0
Calcareous meadow solonetz(No 4) 61.7 0.1 7 1.6 8.8 3.7
Calcareous solonetzic 462.4 1.0 19 4.4 24.3 26.2
meadow soil (No 6)
Meadow solonetz(No 7) 3451.7 7.5 71 16.6 48.6 27.4
Meadow solonetz turning 2503.5 5.4 67 15.6 37.4 63.2
into steppe formation(No 8)
Solonetzic meadow soil(No 9) 1585.5 3.4 57 13.3 27.8 86.0
Chernozem and meadow 3552.4 7.7 45 10.5 78.9 36.1
chernozem salty in deeper layers(No 10)
Potential salt- 16827.6 36.6 83 19.3 202.7 63.2
affected soils(No 11)
Non salt-affected soils(No 12) 16185.9 35.2 12 2.8 1348.8 2744.7
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Összesen 45967.1 100.0 429 100.0
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
25 0 25 50 Kilometerskm
1.1
1.3
1.2
1.8
1.13
1.12
1.6
1.6
1.10
1.111.7
1.9
0 - 1011 - 2021 - 3031 - 4142 - 5152 - 6162 - 7172 - 82
A szikesek kistájon belüli
területi részaránya [%]
1.12
1.12.23
Középtáj
Kistáj
1.1.12
1.1.
11
1.1.21
1.9.12
1.9.11
1.9.21 1.9.22
1.9.31
1.9.32
1.9.
33
1.7.31
1.7.11
1.7.12
1.7.211.7.13
1.11.11
1.11.12
1.10.11
1.10
.21
1.10.14
1.10.12
1.10.13
1.6.12
1.6.111.6.13
1.6.14
1.12.12
1.12.11 1.12.21
1.12.23
1.12.131.12
.14
1.7.22
1.7.141.7.15
1.7.23
1.2.11
1.2.12
1.2.161.2.13
1.2.14
1.2.15 1.8.12
1.8.11
1.13.23
1.13.22
1.13.21
1.13.12
1.13.111.3.11
1.3.12
1.1.22
1.1.23
1.1.24
1.1.25
1.1.26
1.12.22
Egységes Országos Vetület
A hazai szikesek elterjedése Magyarország tájainak felosztása alapján
[Magyarország tájainak rendszertani felosztása]
1. Alföld
1.1.1. Dunamenti síkság KNP 1979-1980 TAKI jelentés Függelék p15
1.1.2. Dunamenti síkság KNP 1979-1980 TAKI jelentés Függelék p32
1.1.3. Dunamenti síkság
1.1.24. Tolnai Sárköz Várallyay-Szabolcs A és T Vol 15 p13
1.2. Duna-Tisza közi síkvidék Szabolcs-Jassó A és T Vol 10 p189
1.3. Bácskai síkvidék
1.4.1. Mezőföld Várallyay-Szabolcs A és T Vol 15 p12
1.4.2.
1.5. Drávamenti síkság
1.6. Felső-Tiszavidék *Tiszabercel*
1.7. Közép-Tiszavidék Excursions A és T Vol 14 Suppl. p440
1.8. Alsó-Tiszavidék Szabolcs-Jassó A és T Vol 10 p184
1.9. Észak-alföldi hordalékkúp-síkság "J-37" TAKI könyvtár Szakvélemény, p6
1.10. Nyírség Szabolcs A és T Vol 16 p296
1.11. Hajdúság
1.12. Berettyó-Körösvidék Szabolcs A és T Vol 13 p177
1.13. Körös-Maros köze Ĺbrahám A és T Vol 16 p542
2. Kisalföld
2.1.1. Győri-medence
2.1.2. Győri-medence Szabolcs és Ĺbrahám A és T Vol 16 p100
2.2. Marcal-medence pld Répcelak
2.3. Komárom-esztergomi síkság pld. Tát
3.2. Répcesík Várallyay A és T Vol 13 p11
Középtáj Helység só% kicsNa% pH FizFé CaCO3% Avast sómax tvízmély talajtip
A B A B A B A B A B cm cm cm
1.1.1. Apaj KNP31 .44 .30 74 37 9.5 10 hv v 14 30 3 1.5 135 szódás szk
1.1.2. Solt KNP67 .3 .2 40 34 8.9 9.7 v v 24 31 3 1.5 88 szk-os l
1.1.24. Szekszárd1 .12 .65 16 57 8.8 9.4 hv v 1.1.3.
1.2. Cegléd 16 .45 .7 23 43 7.8 8 v v 3 2.5 2.5 14 - kszc
1.3.
1.4.1. Nagyhörcsök66 .12 .20 4.6 16 8.5 8.4 v v 16 24 10 45 - köszc
12 7.5
3 25 270 kszc
1.5.
1.6.
1.7. Hortobágy P2 .08 1 60 75 6.3 8.7 hv av 0 1 3 34 230 kszc
1.8. Dorozsma5 .21 .23 49 52 7.4 7.8 ah ah 18 29 13 80 92 szk
1.9. Szentistván1 .02 .2 18 25 5.1 6.5 hv av 0 0 5 45 255 kszc
1.10. ůjfehértó1 .19 .9 40 24 8.9 9.5 hv v 14 28 2 45 50 szk
1.12. Konyár3 .37 .14 18 55 7.8 8 h av 0 3 2.5 - kszc
1.13. Csanádpalota9 .18 .23 4.5 25 7.5 9 v a .5 20 2 50 - kszc
2.1.1.
2.1.2. Lászlómajor1 .48 .25 84 65 8.2 8.4 h h 31 36 6 5 85 szk
2.2.
2.3.
3.2. Iván .18 .45 60 64 10 9.8 v v 7.5 4.4 2 35 - kszc
A és B: fizikai féleség, összes só, pH, mészállapot; A szint vastagság, sómaximum helye, talajvízszint mélysége, kicsNa%, talajtípus
FizFél:hv=homokos vályog, v=vályog, a=agyag, av=agyagos vályog Talajtípus: szk=szoloncsák, szc= réti szolonyec, k=kérges, kö=közepes,
l=láptalaj
Az egyes régiók összevonása
KISTÁJ Herke et al. Treitz 'Sigmond
1.1. 1 1 1
1.2. 2 2 2
1.2.1.6. 2 2 14 Kiskunfélegyháza vidéke
1.3. 3 3 3
1.4. 4 4 4
1.5. 5 5 5
1.6. 6 6 6
1.7. 7 7 7
1.7.3.1. 7 15 7 Hortobágy
1.8. 8 8 8
1.9. 9 9 9
1.10. 10 10 10
1.11. 11 11 11
1.12. 12 12 12
1.13.1. 13 13 13 Békéscsanádi löszhát
1.13.2. 14 14 13
Mindenegyes síkvidéki középtájban előfordul szikes talaj.
Részletes listát ad azokról az alföldi településekről amelyekben szikes talajok fordulnak elő Treitz
Péter: CSM pp. 204-206.