Download - A talajvédelem alapelvei
A talajvédelem alapelvei
Füzesi István2011
A talaj fogalma
• A talaj: a földfelszín legfelső, termékeny rétege, 3 fázisú polidiszperz rendszer.
• Természeti erőforrás:– Biomassza termelés alapvető közege– Bioszféra primer tápanyagforrása– Fontos szerepet játszik a fenntartható fejlődés
célkitűzéseinek megvalósításában (egyes területeken a termőképességet csökkentő vagy korlátozó, az emberi tevékenység hatására felerősödő környezeti kockázatokkal kell számolni)
A talaj ökológiai funkciói• Biomassza termelési funkció: a
mező- és erdőgazdálkodás termőhelye
• Szabályozó funkciók: a környezet elemeit védő szűrő-, tompító- és átalakító folyamatok
• Biotóp funkció: a talaj biológiai élettér, egyben géntartalék
Emberi tevékenységhez kötődő funkciók
• Fizikai közeg funkció:A talaj mint építési telek technikai, ipari, szociális létesítmények alapjául szolgál, beleértve a közlekedési utakat, pályákat, pihenőhelyeket stb.
• Nyersanyagforrás funkció:A talaj anyagai mint a tőzeg, folyami kavics, agyag, homok stb. az építőipar alapanyagai. Emellett a talaj a víz, olaj, ásványok és egyéb nyersanyagok lelőhelye is.
• Archív funkció: Archeológiai és paleontológiai információkat hordoz
• A talaj funkciói végesek, megújuló képessége pedig behatárolt. Elsősorban az ökológiai funkciók sérülékenyek és védelemre szorulnak.
Talajdegradáció• Talajdegradáció (talajromlás):
minden olyan folyamat, mely a talaj termékenységét csökkenti, minőségét rontja, illetve a funkcióképességét korlátozza, vagy a talaj teljes pusztulásához vezet (víz- és szélerózió, elsósodás, szikesedés, talajsavanyodás, talajszerkezet romlása, elmocsarasodás, talaj puffer-kapacitásának romlása, talajszennyeződés)
Talajvédelem• Talajvédelem:
A talaj kedvező állapotának és funkcióképességének megőrzése a káros, degradációs és talajrombolási folyamatok hatásaival szemben
Az Európai Talaj Charta
• Az Európai Közösség aláíró államai elfogadták az Európai Talaj Charta (1990) alapelveit és vállalták, hogy magas szintű talajvédelmi politikát valósítanak meg és ehhez a megfelelő pénzalapokat is biztosítják.
• Hazánk különösen érdekelt a talajvédelemben, hiszen nagy a hasznosított terület részaránya , és a talaj képezi Magyarország legnagyobb természeti erőforrását, kincsét.
Az Európai Talaj Charta
1. A talaj az emberiség egyik legdrágább kincse, mely életteret jelent a növények, állatok és az ember számára.
Az Európai Talaj Charta
2. A talaj korlátozottan áll rendelkezésre és könnyen tönkretehető.
Az Európai Talaj Charta
3. Az ipari társadalmak a talajt ipari és mezőgazdasági célokra egyaránt hasznosítják. A ma és a holnap társadalma érdekében szükséges kidolgozni olyan talajhasznosítási politikát, mely a talajtulajdonságokon és a regionális sajátságokon alapul.
Az Európai Talaj Charta
4. A mező- és erdőgazdaságban alkalmazott technológiáknak biztosítaniuk kell a talajminőség védelmét.
Az Európai Talaj Charta
5. A talajt meg kell védeni az eróziótól.6. A talajt meg kell védeni a szennyezésekkel szemben.
Az Európai Talaj Charta
7. A városfejlesztési tervezésben a minimális talajkárosodás elsőbbsége érvényesüljön.
Az Európai Talaj Charta
8. Objektumok tervezésekor hatástanulmányt kell készíteni a talajvédelmi intézkedések költségeivel bezárólag.
Az Európai Talaj Charta
9. Elkerülhetetlen a talaj erőforrásainak leltárszerű felmérése.
Az Európai Talaj Charta
10. A talaj ésszerű használata és megóvása érdekében további kutatásokra és interdiszciplináris együttműködésre van szükség.
Az Európai Talaj Charta
11. A talaj megóvásának fontosságát minden szinten be kell építeni a köztudatba.
Az Európai Talaj Charta
12. A kormányok és a helyi hatóságok céltudatos intézkedésekkel kötelesek segíteni a talajvédelem ügyét.
Az EU környezetvédelmi politikájának öt legfontosabb alapelve (EU törvény 130R
cikkely):1. Megelőző fellépés2. A környezetszennyezést a forrásnál kell
megakadályozni3. A szennyező fizet elv4. Integráció5. Szubszidiaritás
Szennyezett talajok minősítése
• A, B, C minősítési rendszer• kiegészül a mindenkori
hasznosítási/érzékenységi kritériumokkal• a határértékek nem alkalmazhatók sablonosan
a helyi viszonyok ismerete nélkül
Szennyezett talajok minősítése
• A: Referencia vagy háttérszintet jelöl, amennyiben a talajok átlagos összetételének felel meg az országban és függ a termőhelytől, lokálisan alacsonyabb vagy geológiai okokból magasabb is lehet.
• Az A minőség azt jelenti, hogy a talaj normális összetételű, melyhez alkalmazkodott növény, állat, ember éppúgy mint a benne lévő mikroorganizmusok.
Szennyezett talajok minősítése
• B: Az a szennyezőanyag-koncentráció (vagy tartomány) amelyet meghaladó érték esetén a talaj szennyezettnek tekinthető.
• A tolerálható B minőségnél feltételezzük, hogy a védendő objektumra nézve tartósan veszélytelen (élettartamát, teljesítményét, minőségét nem csökkenti) jelenlegi tudásunk szerint.
Szennyezett talajok minősítése
• C: A beavatkozási érték az a szennyezőanyag-koncentráció, amelyet meghaladó érték esetén a talaj károsodottnak minősül.
• A szennyezettebb C minőség arra utal, hogy minden védendő objektum veszélyeztetett, azaz mindenféle talajhasználati lehetőség megszűnhet.
Szennyezett talajok minősítése• A C minőség olyan fito/zoo/öko/humán toxikológiai
határkoncentráció, mely felett az alábbi károsodások léphetnek fel:– A növények termése vagy minősége gazdaságilag már
elviselhetetlen mértékben csökken, a károsanyagok mennyisége túllépi a megengedettet a termesztett növényekben;
– Az állati és emberi szervezetben egészségi károsodás vagy teljesítmény csökkenés áll elő. Az állati eredetű élelmiszerek károsanyag tartalma túllépi a megengedettet;
– Az ökoszisztémák, helyi növénytársulások összetétele megváltozik;
– A talajfunkciók és a talajélet károsodása nyomon követhető.
Szennyezett talajok minősítése
• A hazai szabályozás a beavatkozási határérték esetén 3 szintet különít el:– Fokozottan érzékeny terület, az intézkedési érték C1
(pl. állami tulajdonban lévő felszíni állóvíz középvízi mederélétől számított 0,25 km széles sáv)
– Érzékeny terület, az intézkedési érték C2 (pl. állami tulajdonban lévő felszíni állóvíz középvízi mederélétől számított 0,25-1 km széles sáv)
– Kevésbé érzékeny területek, az intézkedési érték C3
A magyar szabályozás alapjai
A talajszennyezés sematikus áttekintése
A talajmintavétel
• számszerű paramétereket nyújt a talajtulajdonságok és a terület szennyezettségének jellemzésére
• a talajtulajdonságok és a terület szennyezettségének változékonyságának (variabilitásának) megítélését szolgálja
A talajmintavétel alapelvei• A talaj tulajdonságai és a szennyezők mind horizontálisan, mind
vertikálisan változhatnak: átlagmintával dolgozunk• Egy-egy átlagmintát legalább 20-20 pontminta vagy részminta
(leszúrás, lefúrás) anyagából kell keverni a reprezentativitás céljából• Az átlagminta keverése feltételezi, hogy a pontminták azonos
térfogatúak és súlyúak, ill. azonos méretűek legyenek; azonos genetikai vagy szennyezettségi szintből származó talajtömeget tartalmaznak.
• Nem képezhető átlagminta, ill. a pontminták nem egyesíthetők, amennyiben a vizsgálandó talajtulajdonság vagy a szennyezők meghatározását az összekeverés módosíthatja.
• A reprezentatívnak tekintett átlagmintából, pl. az 1-2 kg mennyiségből is csupán néhány vagy néhány tized g-ot mérünk be az analízis során a laboratóriumban: gondos előkészítés szükséges
A mintavétel mélysége
Szisztematikus hálós mintavételi rendszerek
• Figyelembe kell vennünk a terület morfológiai viszonyait: az erózió következtében a lejtő felső, középső és alsó szakasza eltérő minőségű, szennyezettségű lehet.
Négyzethálós mintavételi rendszer
• Az ismeretlen szennyező források vagy homogén szennyezettségű területek vizsgálata során alkalmazzák.
• A mintavételi pontok közti távolságot a vizsgálandó terület nagysága, homogenitása és szennyezettsége adja meg.
• A négyzetháló le kell hogy fedje a teljes vizsgálandó területet.
• A mintákat a kimért négyzetek középpontjából kell venni.
Pontszerű szennyezők környezetének mintázása
• Pontszerű légszennyező forrás környezetében - a szennyező forrást (pl. gyárkéményt) középpontnak véve - a mintavételt koncentrikus körök mentén végezzük a fő- és mellékégtájaknak megfelelően.
• A középpontot, a szennyező forrást 1:10 000 léptékű térképre rajzoljuk be.
• A térképvázlaton 0.2, 0.5 és 1.0 km sugarú köröket, valamint az uralkodó szélirányban 2, 3, 4, 5 km sugarú legalább 120 o -os köríveket rajzolunk. A teljeskörök mentén, az összes fő- és mellékégtájnak megfelelő sugarak metszéspontjában kijelöljük a mintavételi helyeket. A 2, 3, 4 és 5 km sugarú köríveken szélirányban, szintén a fő- és mellékégtájaknak megfelelő sugarú metszéspontokon, továbbá azok felezőpontjában is 22.5 fokonként mintavételre kerül sor.
Pontszerű szennyezők környezetének mintázása
• A feIszíni mintákat 0-25 cm talajrétegből vesszük, az átlagminták tömege minimum 1 kg legyen.
• Amennyiben felmerül a mélyebb szennyezés gyanúja, a 20-20 m háló sarkain és átlói metszéspontjában (összesen 5 db) mélyfúrást végzünk mintaterenként, ill. az átlók metszéspontjaiban 1-1 talajszelvényt tárunk fel.
Talajban található pontszerű szennyezőforrás
• A szennyező forrást középpontnak véve a térképre 10, 20, 50, 100, 200, 500, 1000 stb. méter sugarú köröket rajzolunk, A körök, illetve a fő- és mellékégtájaknak megfelelő sugarak metszéspontjaiban jelöljük ki a mintavételi helyeket.
Lineáris emissziós terület mintázása
• Autópályák, utak, vasutak, csatornák mentén a mintavétel követi a lineáris szennyezőforrás helyzetét. A mintavételi háló téglalap alakú, nyújtott, a hálópontok a szennyezőforrástól 5, 10, 20, 50, 100 stb. m távolságban helyezkedhetnek el a szennyezés jellegétől függően. A hálók, ill. mintavételi területek átlói mentén vesszük meg véletlenszerű leszúrásokkal a 2-2 átlagmintát a felszínen, ill. szükség szerint a háló sarok és átlójának metszéspontjaiban 5-5 mélyfúrásra kerülhet sor, melyek anyagát részben átlagmintákká egyesíthetünk vagy külön analizálunk.
Lineáris emissziós terület mintázása
Egyéb kisméretű terület mintázása
• A mintázandó területet először bejárjuk és kijelöljük a mintavételi egységeket, megrajzoljuk vázlaton a talajhálót.
• Minimum 4-6 mintavételi egységet célszerű a helyi viszonyoknak megfelelően képezni, így 8-12 átlagmintát nyerünk.
• Mélyebb szennyezés gyanúja esetén a négyszögek sarkain és az átlók metszéspontjain végezhetünk mélyfúrásokat, talajszelvény feltárást.
Egy futballpálya felszínének mintavétele
Egy gyárudvar felszínének mintázása
Mezőgazdasági táblák mintázása• A vizsgálandó területet maximum 6 hektáros
mintavételi parcellákra osztjuk és meghúzzuk a parcellák 2 átlóját. Az átlók mentén minimum 20-20 pontból részmintát veszünk a 0-20 cm rétegből, tehát 2-2 átlagmintát gyűjtünk mintavételi egységenként.
• A talajszelvényt jellemezni hivatott fúrásokat talajfúró berendezéssel a 0-20, 50-70, 100-120, 150-170 cm mélységből vesszük lehetőleg a talajváz szintjének eléréséig. Homoktalaj esetén minimum 3 m, egyéb talajon 2 m mélységig végezzük a mintavételt, a minták legkisebb tömege 0,5 kg.