Transcript
Page 1: A talajvédelem alapelvei

A talajvédelem alapelvei

Füzesi István2011

Page 2: A talajvédelem alapelvei

A talaj fogalma

• A talaj: a földfelszín legfelső, termékeny rétege, 3 fázisú polidiszperz rendszer.

• Természeti erőforrás:– Biomassza termelés alapvető közege– Bioszféra primer tápanyagforrása– Fontos szerepet játszik a fenntartható fejlődés

célkitűzéseinek megvalósításában (egyes területeken a termőképességet csökkentő vagy korlátozó, az emberi tevékenység hatására felerősödő környezeti kockázatokkal kell számolni)

Page 3: A talajvédelem alapelvei

A talaj ökológiai funkciói• Biomassza termelési funkció: a

mező- és erdőgazdálkodás termőhelye

• Szabályozó funkciók: a környezet elemeit védő szűrő-, tompító- és átalakító folyamatok

• Biotóp funkció: a talaj biológiai élettér, egyben géntartalék

Page 4: A talajvédelem alapelvei

Emberi tevékenységhez kötődő funkciók

• Fizikai közeg funkció:A talaj mint építési telek technikai, ipari, szociális létesítmények alapjául szolgál, beleértve a közlekedési utakat, pályákat, pihenőhelyeket stb.

• Nyersanyagforrás funkció:A talaj anyagai mint a tőzeg, folyami kavics, agyag, homok stb. az építőipar alapanyagai. Emellett a talaj a víz, olaj, ásványok és egyéb nyersanyagok lelőhelye is.

• Archív funkció: Archeológiai és paleontológiai információkat hordoz

• A talaj funkciói végesek, megújuló képessége pedig behatárolt. Elsősorban az ökológiai funkciók sérülékenyek és védelemre szorulnak.

Page 5: A talajvédelem alapelvei

Talajdegradáció• Talajdegradáció (talajromlás):

minden olyan folyamat, mely a talaj termékenységét csökkenti, minőségét rontja, illetve a funkcióképességét korlátozza, vagy a talaj teljes pusztulásához vezet (víz- és szélerózió, elsósodás, szikesedés, talajsavanyodás, talajszerkezet romlása, elmocsarasodás, talaj puffer-kapacitásának romlása, talajszennyeződés)

Page 6: A talajvédelem alapelvei

Talajvédelem• Talajvédelem:

A talaj kedvező állapotának és funkcióképességének megőrzése a káros, degradációs és talajrombolási folyamatok hatásaival szemben

Page 7: A talajvédelem alapelvei

Az Európai Talaj Charta

• Az Európai Közösség aláíró államai elfogadták az Európai Talaj Charta (1990) alapelveit és vállalták, hogy magas szintű talajvédelmi politikát valósítanak meg és ehhez a megfelelő pénzalapokat is biztosítják.

• Hazánk különösen érdekelt a talajvédelemben, hiszen nagy a hasznosított terület részaránya , és a talaj képezi Magyarország legnagyobb természeti erőforrását, kincsét.

Page 8: A talajvédelem alapelvei

Az Európai Talaj Charta

1. A talaj az emberiség egyik legdrágább kincse, mely életteret jelent a növények, állatok és az ember számára.

Page 9: A talajvédelem alapelvei

Az Európai Talaj Charta

2. A talaj korlátozottan áll rendelkezésre és könnyen tönkretehető.

Page 10: A talajvédelem alapelvei

Az Európai Talaj Charta

3. Az ipari társadalmak a talajt ipari és mezőgazdasági célokra egyaránt hasznosítják. A ma és a holnap társadalma érdekében szükséges kidolgozni olyan talajhasznosítási politikát, mely a talajtulajdonságokon és a regionális sajátságokon alapul.

Page 11: A talajvédelem alapelvei

Az Európai Talaj Charta

4. A mező- és erdőgazdaságban alkalmazott technológiáknak biztosítaniuk kell a talajminőség védelmét.

Page 12: A talajvédelem alapelvei

Az Európai Talaj Charta

5. A talajt meg kell védeni az eróziótól.6. A talajt meg kell védeni a szennyezésekkel szemben.

Page 13: A talajvédelem alapelvei

Az Európai Talaj Charta

7. A városfejlesztési tervezésben a minimális talajkárosodás elsőbbsége érvényesüljön.

Page 14: A talajvédelem alapelvei

Az Európai Talaj Charta

8. Objektumok tervezésekor hatástanulmányt kell készíteni a talajvédelmi intézkedések költségeivel bezárólag.

Page 15: A talajvédelem alapelvei

Az Európai Talaj Charta

9. Elkerülhetetlen a talaj erőforrásainak leltárszerű felmérése.

Page 16: A talajvédelem alapelvei

Az Európai Talaj Charta

10. A talaj ésszerű használata és megóvása érdekében további kutatásokra és interdiszciplináris együttműködésre van szükség.

Page 17: A talajvédelem alapelvei

Az Európai Talaj Charta

11. A talaj megóvásának fontosságát minden szinten be kell építeni a köztudatba.

Page 18: A talajvédelem alapelvei

Az Európai Talaj Charta

12. A kormányok és a helyi hatóságok céltudatos intézkedésekkel kötelesek segíteni a talajvédelem ügyét.

Page 19: A talajvédelem alapelvei

Az EU környezetvédelmi politikájának öt legfontosabb alapelve (EU törvény 130R

cikkely):1. Megelőző fellépés2. A környezetszennyezést a forrásnál kell

megakadályozni3. A szennyező fizet elv4. Integráció5. Szubszidiaritás

Page 20: A talajvédelem alapelvei

Szennyezett talajok minősítése

• A, B, C minősítési rendszer• kiegészül a mindenkori

hasznosítási/érzékenységi kritériumokkal• a határértékek nem alkalmazhatók sablonosan

a helyi viszonyok ismerete nélkül

Page 21: A talajvédelem alapelvei

Szennyezett talajok minősítése

• A: Referencia vagy háttérszintet jelöl, amennyiben a talajok átlagos összetételének felel meg az országban és függ a termőhelytől, lokálisan alacsonyabb vagy geológiai okokból magasabb is lehet.

• Az A minőség azt jelenti, hogy a talaj normális összetételű, melyhez alkalmazkodott növény, állat, ember éppúgy mint a benne lévő mikroorganizmusok.

Page 22: A talajvédelem alapelvei

Szennyezett talajok minősítése

• B: Az a szennyezőanyag-koncentráció (vagy tartomány) amelyet meghaladó érték esetén a talaj szennyezettnek tekinthető.

• A tolerálható B minőségnél feltételezzük, hogy a védendő objektumra nézve tartósan veszélytelen (élettartamát, teljesítményét, minőségét nem csökkenti) jelenlegi tudásunk szerint.

Page 23: A talajvédelem alapelvei

Szennyezett talajok minősítése

• C: A beavatkozási érték az a szennyezőanyag-koncentráció, amelyet meghaladó érték esetén a talaj károsodottnak minősül.

• A szennyezettebb C minőség arra utal, hogy minden védendő objektum veszélyeztetett, azaz mindenféle talajhasználati lehetőség megszűnhet.

Page 24: A talajvédelem alapelvei

Szennyezett talajok minősítése• A C minőség olyan fito/zoo/öko/humán toxikológiai

határkoncentráció, mely felett az alábbi károsodások léphetnek fel:– A növények termése vagy minősége gazdaságilag már

elviselhetetlen mértékben csökken, a károsanyagok mennyisége túllépi a megengedettet a termesztett növényekben;

– Az állati és emberi szervezetben egészségi károsodás vagy teljesítmény csökkenés áll elő. Az állati eredetű élelmiszerek károsanyag tartalma túllépi a megengedettet;

– Az ökoszisztémák, helyi növénytársulások összetétele megváltozik;

– A talajfunkciók és a talajélet károsodása nyomon követhető.

Page 25: A talajvédelem alapelvei

Szennyezett talajok minősítése

• A hazai szabályozás a beavatkozási határérték esetén 3 szintet különít el:– Fokozottan érzékeny terület, az intézkedési érték C1

(pl. állami tulajdonban lévő felszíni állóvíz középvízi mederélétől számított 0,25 km széles sáv)

– Érzékeny terület, az intézkedési érték C2 (pl. állami tulajdonban lévő felszíni állóvíz középvízi mederélétől számított 0,25-1 km széles sáv)

– Kevésbé érzékeny területek, az intézkedési érték C3

Page 26: A talajvédelem alapelvei

A magyar szabályozás alapjai

Page 27: A talajvédelem alapelvei

A talajszennyezés sematikus áttekintése

Page 28: A talajvédelem alapelvei

A talajmintavétel

• számszerű paramétereket nyújt a talajtulajdonságok és a terület szennyezettségének jellemzésére

• a talajtulajdonságok és a terület szennyezettségének változékonyságának (variabilitásának) megítélését szolgálja

Page 29: A talajvédelem alapelvei

A talajmintavétel alapelvei• A talaj tulajdonságai és a szennyezők mind horizontálisan, mind

vertikálisan változhatnak: átlagmintával dolgozunk• Egy-egy átlagmintát legalább 20-20 pontminta vagy részminta

(leszúrás, lefúrás) anyagából kell keverni a reprezentativitás céljából• Az átlagminta keverése feltételezi, hogy a pontminták azonos

térfogatúak és súlyúak, ill. azonos méretűek legyenek; azonos genetikai vagy szennyezettségi szintből származó talajtömeget tartalmaznak.

• Nem képezhető átlagminta, ill. a pontminták nem egyesíthetők, amennyiben a vizsgálandó talajtulajdonság vagy a szennyezők meghatározását az összekeverés módosíthatja.

• A reprezentatívnak tekintett átlagmintából, pl. az 1-2 kg mennyiségből is csupán néhány vagy néhány tized g-ot mérünk be az analízis során a laboratóriumban: gondos előkészítés szükséges

Page 30: A talajvédelem alapelvei

A mintavétel mélysége

Page 31: A talajvédelem alapelvei

Szisztematikus hálós mintavételi rendszerek

• Figyelembe kell vennünk a terület morfológiai viszonyait: az erózió következtében a lejtő felső, középső és alsó szakasza eltérő minőségű, szennyezettségű lehet.

Page 32: A talajvédelem alapelvei

Négyzethálós mintavételi rendszer

• Az ismeretlen szennyező források vagy homogén szennyezettségű területek vizsgálata során alkalmazzák.

• A mintavételi pontok közti távolságot a vizsgálandó terület nagysága, homogenitása és szennyezettsége adja meg.

• A négyzetháló le kell hogy fedje a teljes vizsgálandó területet.

• A mintákat a kimért négyzetek középpontjából kell venni.

Page 33: A talajvédelem alapelvei

Pontszerű szennyezők környezetének mintázása

• Pontszerű légszennyező forrás környezetében - a szennyező forrást (pl. gyárkéményt) középpontnak véve - a mintavételt koncentrikus körök mentén végezzük a fő- és mellékégtájaknak megfelelően.

• A középpontot, a szennyező forrást 1:10 000 léptékű térképre rajzoljuk be.

• A térképvázlaton 0.2, 0.5 és 1.0 km sugarú köröket, valamint az uralkodó szélirányban 2, 3, 4, 5 km sugarú legalább 120 o -os köríveket rajzolunk. A teljeskörök mentén, az összes fő- és mellékégtájnak megfelelő sugarak metszéspontjában kijelöljük a mintavételi helyeket. A 2, 3, 4 és 5 km sugarú köríveken szélirányban, szintén a fő- és mellékégtájaknak megfelelő sugarú metszéspontokon, továbbá azok felezőpontjában is 22.5 fokonként mintavételre kerül sor.

Page 34: A talajvédelem alapelvei

Pontszerű szennyezők környezetének mintázása

• A feIszíni mintákat 0-25 cm talajrétegből vesszük, az átlagminták tömege minimum 1 kg legyen.

• Amennyiben felmerül a mélyebb szennyezés gyanúja, a 20-20 m háló sarkain és átlói metszéspontjában (összesen 5 db) mélyfúrást végzünk mintaterenként, ill. az átlók metszéspontjaiban 1-1 talajszelvényt tárunk fel.

Page 35: A talajvédelem alapelvei

Talajban található pontszerű szennyezőforrás

• A szennyező forrást középpontnak véve a térképre 10, 20, 50, 100, 200, 500, 1000 stb. méter sugarú köröket rajzolunk, A körök, illetve a fő- és mellékégtájaknak megfelelő sugarak metszéspontjaiban jelöljük ki a mintavételi helyeket.

Page 36: A talajvédelem alapelvei

Lineáris emissziós terület mintázása

• Autópályák, utak, vasutak, csatornák mentén a mintavétel követi a lineáris szennyezőforrás helyzetét. A mintavételi háló téglalap alakú, nyújtott, a hálópontok a szennyezőforrástól 5, 10, 20, 50, 100 stb. m távolságban helyezkedhetnek el a szennyezés jellegétől függően. A hálók, ill. mintavételi területek átlói mentén vesszük meg véletlenszerű leszúrásokkal a 2-2 átlagmintát a felszínen, ill. szükség szerint a háló sarok és átlójának metszéspontjaiban 5-5 mélyfúrásra kerülhet sor, melyek anyagát részben átlagmintákká egyesíthetünk vagy külön analizálunk.

Page 37: A talajvédelem alapelvei

Lineáris emissziós terület mintázása

Page 38: A talajvédelem alapelvei

Egyéb kisméretű terület mintázása

• A mintázandó területet először bejárjuk és kijelöljük a mintavételi egységeket, megrajzoljuk vázlaton a talajhálót.

• Minimum 4-6 mintavételi egységet célszerű a helyi viszonyoknak megfelelően képezni, így 8-12 átlagmintát nyerünk.

• Mélyebb szennyezés gyanúja esetén a négyszögek sarkain és az átlók metszéspontjain végezhetünk mélyfúrásokat, talajszelvény feltárást.

Page 39: A talajvédelem alapelvei

Egy futballpálya felszínének mintavétele

Page 40: A talajvédelem alapelvei

Egy gyárudvar felszínének mintázása

Page 41: A talajvédelem alapelvei

Mezőgazdasági táblák mintázása• A vizsgálandó területet maximum 6 hektáros

mintavételi parcellákra osztjuk és meghúzzuk a parcellák 2 átlóját. Az átlók mentén minimum 20-20 pontból részmintát veszünk a 0-20 cm rétegből, tehát 2-2 átlagmintát gyűjtünk mintavételi egységenként.

• A talajszelvényt jellemezni hivatott fúrásokat talajfúró berendezéssel a 0-20, 50-70, 100-120, 150-170 cm mélységből vesszük lehetőleg a talajváz szintjének eléréséig. Homoktalaj esetén minimum 3 m, egyéb talajon 2 m mélységig végezzük a mintavételt, a minták legkisebb tömege 0,5 kg.


Top Related