-
MEZOPOTÁMIA MŰVÉSZETE
„folyók közötti” ország
kr.e. 3 500 – 300 közöttA Tigris és az Eufrátesz közötti területen, Mezopotámiában
az ókor folyamán sokszínű művészet jött létre:
1
MEZOPOTÁMIA Sziráki Sz Gábor
-
MEZOPOTÁMIA CIVILIZÁCIÓK TERÜLETI ELHELYEZKEDÉSE
A mai Irak területén a Tigris és Eufrátesz folyók közötti
területeken élő népcsoportok letelepülésével kialakult
kultúra.
KORSZAKAI:
• Ósumer kor: Kr.e. 2800-2350
•Akkád kor: Kr.e. 2350-2200
•Újsumer kor: Kr.e. 2200-2000
•Óbabiloni birodalom: Kr.e. 2000-1590
•Hettiták: Kr.e. 1590-1450
•Asszírok: Kr.e. 1450-612
•Újbabiloni birodalom: Kr.e. 612-539
•Perzsa Birodalom: Kr.e. 539-330
NEM EGYSÉGES MEZOPOTÁMIA MŰVÉSZETE
2
MEZOPOTÁMIA Sziráki Sz Gábor
-
Társadalomtörténeti fejlődés szempontjából:
CIVILIZÁCIÓ!M I T Ő L ?
Sumer Dél-Mezopotámia ősi neve.
Északon Akkádok éltek. Önálló
városállamok élén saját uralkodók
álltak. Legjelentősebb
városállamok:
3
MEZOPOTÁMIA Sziráki Sz Gábor
-
SAKRÁLIS ÉPÜLETEK: PALOTÁK ÉS TEMPLOMOK
Minden városállam templomot épített saját védőistene tiszteletére. A tömör
építmények belseje napon szárított vályogtéglából épült. A belső magot
égetett téglából kirakott 2,5 m vastag fallal vették körül. A téglák kötő anyaga
vízálló bitumen. Miért építették ezeket?
4
MEZOPOTÁMIA Sziráki Sz Gábor
-
URI ZIKKURAT KR.E. 2100 KÖRÜL
A zikkurat (toronytemplom vagyszent hegy) Nanna, atermékenység istennőjének épült.Ur – Nammu uralkodása idején. Urvárosának lakói úgy hitték, hogy aholdistennő leszáll a szentélyre,majd lesétál a lépcsőn és átmegy aközelben élló templomba. A 60 m X45 m alaprajzú, három teraszbólálló építmény négy sarkét a négyégtáj felé tájolták. Az egyrecsökkenő teraszokat lejtősfeljárókkal kötötték össze. Aszertartási menet a középsőfőlépcsőn indult és egy boltíveskapuépítmény alatt áthaladva jutottel a legfelső szinten álló szentélykapujáig – ég kapuja –összekapcsolta az embereket azistenekkel. A befelé dőlő falakatfüggőlegesen kiemelkedőfalsávokkal tagolták. Lehetséges,hogy szakrális szerepe mellett alegfelső teraszt obszervatóriumkéntis használták, a teraszok pedig abolygókat jelképezték. Valószínű,hogy ezeket az építményeket azértépítették magaslatra, mertőrtoronyként is funkcionált.
5
MEZOPOTÁMIA Sziráki Sz Gábor
-
SUMER – DÉL MEZOPOTÁMIA
UR – EUFRATESZ MENTI TÁJKÉPE
Az Ur-i III. dinasztia (kb. Kr. e. 21. sz.) öt uralkodója
építtető tevékenysége számottevő. A dinasztiát
alapító Ur-Nammu emeltette székvárosában az Ur-i
zikkuratot. A mintegy 90 m magas, 62 x 43 m
alapterületű építmény lépcsőzeteiből négyet épen
találtak. Agyagtéglából épült, vastag fali vörösek
voltak, szélesebb oldalán két oldalsó és egy, a falra
merőleges lépcső vezetett a harmadik teraszra,
melyen a kultikus helyiség állt. Legfelső szinten
kisméretűtemplommal
- rámpák
6
MEZOPOTÁMIA Sziráki Sz Gábor
-
MEZOPOTÁMIA Sziráki Sz Gábor
7
Térfedéseik:
• álboltozat: lépcsőzetesen egymás
fölé helyezett téglarétegekből
• dongaboltozat: kőből íves áthidaló
szerkezetek, valódi boltozatok
-
HOMLOKZAT:
- HANGSÚLYOS KAPUZAT
- FÉLKÖRÍVES BEJÁRAT
8
MEZOPOTÁMIA Sziráki Sz Gábor
-
Lamassu Dur / Sarukin - Louvre
SZOBRÁSZATA
A szárnyas lamasszu jelképes feladata a palota
lakóinak nyugalmának biztosítása, az ellenség
elrettentése. A szarvdíszes fejfedő -tiara- az
istenséghez való tartozás jelképe. Kedvelik a
fantasztikus stilizált formákat, keverék lényeket,
mitológiai démonalakokat. Jellemző a sematikus
formaképzés, dekoratív hatásra törekvés.
Az 5,6m magas kolosszus elölnézetből a
nyugalom és az állandóság, oldalnézetből a
mozgás, a tettrekészség érzetét adja.
Lamasszu és Sédu az ókori mezopotámiai
mitológia szinte kizárólag párban említett és
ábrázolt alakjai, népszerű védőszellemek voltak.
Bikatestű, szárnyas, emberfejű lényekként
ábrázolták őket. Elsősorban templomok és paloták
kapuinak őrzése volt a feladatuk, amit magasrelief-
ábrázolásaik láttak el. 9
MEZOPOTÁMIA Sziráki Sz Gábor
-
ÉSZAKON: AKKÁDOK / DÉLEN: SUMMÉROK
Kiemelt szerepet kaptak a vallási szokásokhoz kapcsolódó ábrázolások. Az istenek és istennők emberi formát öltöttek, emberi módra viselkedtek. Az írásos feljegyzések mellett a pecséthengerek reliefjein, a domborműveken és a szobrokon is láthatjuk jellegzetes alakjaikat.
Kr.e. 2800 – 2000 között
10
MEZOPOTÁMIA Sziráki Sz Gábor
-
MEZOPOTÁMIA Sziráki Sz Gábor
11
-
NARÁM – SZÍN PORTRÉJA
Kr.e. 2300 körülről származó, a ninivei ISTAR templom közelében talált, bronz, 30 cm magas, Bagdad, Iraki múzeumban található
A király uralkodása alatt az Akkád Birodalom a fénykorát élte. A világmindenség uralkodójának tartotta magát. A portré készítésének célja az uralkodó hatalmának dicsőítése, és tekintély kifejezése.
SarrukínI. Sarrukín (Bibliai nevén Szárgon) a négy világtáj
urának kiáltotta ki magát. Nevének jelentése az
igaz, vagy törvényes király amiből felmerül az a
gyanú, hogy trónfosztó volt. „Sarrukín vagyok, az
erős király, Agade királya. Enitum az anyám;
apám nem ismertem. Apám testvérei a hegyet
szeretik. Városom Azupiranu, mely Purattu
partján fekszik. Enitum, anyám fogant engem,
megszült engem titokban, sásból való kosárba
helyezett, szurokkal zárta le kosaram fedelét, a
folyóba vetett engem, mely nem lepett el,
elsodort engem a folyó, Akkihoz, a
vízkimerítőhöz vitt. Akki, a vízkimerítő kiemelt,
mikor vedrét alámerítette. Akki, a vízkimerítő,
fiává fogadott, felnevelt engem, Akki, a
vízkimerítő, bizony kertészévé tett engem.
Kertész-voltom miatt Istar (istennő) bizony belém
szeretett.” (Sarrukín legendája). I. e. 2295 körül a
birodalomalapító I. Sarrukín meghalt.
12
MEZOPOTÁMIA Sziráki Sz Gábor
-
VIASZVESZELYTÉSES ÖNTÉSI ELJÁRÁSSAL
KÉSZÜLT
Az állon szabályos kétágúra nyírt, majd befont és
göndörített szakáll, a csigákba göndörített haj és a
komoly arckifejezés, az uralkodó ábrázolás
jellegzetességei
Cire perdue (szirperdő)
1. Samot, homok, gipsz keverékéből elkészített portré – tűzálló
2. Viasszal bevonják
3. Csőhálózatot építenek a megolvadó viasz és gázok elvezetésére
4. Agyaggal borítják
5. Kiégették
6. bel 13
MEZOPOTÁMIA Sziráki Sz Gábor
-
Lagasban élő
GUDEA sumer fejedelemről
és főpapról számos szobor készült,
melyeken imádkozás közben
örökítették meg az uralkodót.
GUDEA SZOBRA
KR.E. 2200 Kalcit, 62 cm Párizsban a Louvre-ben található
•Frontális ábrázolás
•Tömbszerű megformálás
•Méltóságos arckifejezés, nagy szemek
•Egyenes tartás, zömök test, széles váll
• lepelruhát díszítő ékírás
14
MEZOPOTÁMIA Sziráki Sz Gábor
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/archive/2/23/20100520193425%21Gudea_of_Lagash_Girsu.jpg
-
15
MEZOPOTÁMIA Sziráki Sz Gábor
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/archive/5/5f/20100525195110%21Head_Gudea_Louvre_AO13.jpg
-
Sumer reneszánsz (Kr. e. 22-18.sz.)
GUDEA papkirály szobra - LagaszA III. Ur-i dinasztiához és az ezt követő Isin-
Larsa-periódushoz kapcsolható. Az önálló
városállamok vetélkedésének kora. A művészet
minden téren az agadei korszak folytatása, a
művészek rutinosabbakká váltak, merev
konvenciók alakultak ki. A korszak végén
megkezdődött a sumerok beolvadása.
Lagas város művészete ismét virágzott Gudea
korában. Gudeának rengeteg szobra került elő,
mindent dioritból faragták. Gudea állva, ülve,
imádkozás közben látható. A szobrok
tömbszerűek, arányaikat maga a kő szabta meg.
Merevségüket fokozza az arcvonások
egyénítettséget nélkülöző mivolta.•Zömök, kerek testformák
•Sematikus arcformálás
•Frontális, szimmetrikus szerkesztés
•Tömbszerű tömeghatás16
MEZOPOTÁMIA Sziráki Sz Gábor
-
Az ókori népek sokkal fejlettebb csillagászati ismeretekkel rendelkeztek, mint
ahogy ezt manapság a hivatalos álláspont képviselői beállítják. A Nimrud-tábla az
egyik bizonyíték arra, hogy ismerték az égitesteket és a Nibiru bolygót. A tábla egy
hatalmas kőfaragvány, amelyet Törökországban fedeztek fel. Ezen a kőtáblán
örökítették meg a Nibiru utolsó áthaladását. Manapság érthetetlennek tartják, hogy
az ősi sumérok honnan is szerezték a csillagászati ismereteiket. Ahogy a képen is
látható a Nimrud-tábla egy elég jelentős művészeti alkotás, amelyet azért elég
körülményes lenne besöpörni a szőnyeg alá. A faragvány a törökországi Nimrud
Dag-ban található monumentális szobrok társaságában tekinthető meg.
NIMRUD-TÁBLAAz oroszlán csillagkép felett három bolygó látható
a Mars, Merkúr és a Jupiter a csillagképtől jobbra
pedig a Nibiru. A sumérok természetesen ismerték
ezeket az égitesteket és azzal is tisztában voltak,
hogy a keringésük hogyan viszonyul a Nibiruhoz.
A sumér pecséthengereken ábrázolásokat
találhatunk a Nibiru pályájának mozgásáról. Olyan
kardinális csillagászati pontokat neveztek meg a
sumérok, amelyek segítségével a Nibirut
azonosítani lehet.
17
MEZOPOTÁMIA Sziráki Sz Gábor
-
A Nimrud-táblán látható konstelláció érdekessége, hogy ötven évenként
ismétlődik. A számítások szerint 2012-ben következik be az áthaladás, de ez csak
akkor válik biztossá, ha 2009-ben a déli féltekén szabad szemmel is észlelhető
lesz a Nibiru.
18
MEZOPOTÁMIA Sziráki Sz Gábor
-
HAMMURABI TÖRVÉNYSZTÉLÉJE
i.e. 1700. k.
Kőoszlop – törvénytábla
Mezopotámia művészetének sajátos szobrászati műfaja, tulajdonképp határkő, birtokadományozási okirat.
30 cm - 1 m magasságú, ovális vagy négyszögletes alapú, mindig kúpban végződő sztélék. Egyik oldalukon felirat, a másikon a jogügylet érvényét mágikus erővel biztosítani hivatott többsávos ábrázolás látható.
19
MEZOPOTÁMIA Sziráki Sz Gábor
-
MEZOPOTÁMIA Sziráki Sz Gábor
20
ÉKÍRÁS, ÍRÁSBELISÉG, LEVÉLTÁRAK
-
MEZOPOTÁMIA Sziráki Sz Gábor
21
A pecsételő kövek elveszteni látszanak mitológiai szerepüket,
a vésnökök egyes jeleneteket szabadon kiemeltek.
-
SZTÉLÉ FELIRATOK – PECSÉTHENGEREK - ÍRÁSTÖRTÉNET
PECSÉTHENGER
•A pecsételő kövek vésetei
állatokat, szertartásokat,
épületeket ábrázolnak.
• Az akkád pecsételő köveken új
stílus alakult ki a végtelenített
kompozíció fokozatos
absztrakttá válása során, az ún.
brokát-stílus.
•Erősen stilizált állatok jellemzik
több sorba rendezve.
•A pecséthengereket és a
reliefeket is sematizálódás
jellemzi.
•Az alakok alig emelkednek ki a
háttérből, tér nélkül, zsúfoltan
helyezik el őket.
Keselyű-sztélé Naram-szin sztéléjeHammurápi-sztéléje
Kudurru
22
MEZOPOTÁMIA Sziráki Sz Gábor
http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9p:Milkau_Oberer_Teil_der_Stele_mit_dem_Text_von_Hammurapis_Gesetzescode_369-2.jpghttp://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9p:Victory_stele_of_Naram_Sin_9068.jpghttp://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9p:Stele_of_Vultures_detail_01a.jpg
-
BABILON FALLAL KÖRÜLVETT NÉGYSZÖG ALAPRAJZÚ VÁROS, DERÉKSZÖGŰ ÚTHÁLÓZATTAL, KÖZÉPPONTBAN AZ URALKODÓI PALOTÁVAL, VÁROSKAPUKKAL, ZOMÁNCOZOTT TÉGLÁBÓL KIRAKOTT ÁLLATDOMBORMŰVEKKEL
• építőanyag:
tégla, mozaik burkoló,
mázas cserép
• lakóházak:
részben emeletesek
• paloták:
fogadórész, templom
együttesek,
lakosztályok
• templomtornyok,
zikkuratok, tetején
kisméretű templommal
23
MEZOPOTÁMIA Sziráki Sz Gábor
Városépítészet (Babilon)
- négyszög alaprajz
- derékszögű úthálózat
- középpontban uralkodó palotájával
- városkapuk,
kapukon zománctéglából kirakott állat
domborművek
-
Babilon rekonstruált falaiBabilon felfedezése
Újbabiloni Birodalom művészetét tudatos archaizálás jellemzi. Új életre akarták
kelteni Babilón régi fényét: az írásjegyeket a régi formákhoz igazították, gyűjtötték
a régi királyok építkezéseinek emlékeit, sőt ásatásokat is, régi sztélékből
múzeumot rendeztek be. Az építészet hagyományait megtartották, például a
zikkurat-építést. Mivel az asszír pusztítások után a régi városképet nem tudták
visszaállítani, újat kezdeményeztek falrendszerrel, széles utcákkal, terekkel,
kőhidakkal. A város súlypontjába mindig a zikkurat került. Motívumok: sárkány,
bika, oroszlán, dekoratív virágok. Mezopotámia művészetének legszebb emléke a
Babilón városkapuját díszítő Istár-kapu és a hozzá vezető felvonulási út ennek a
korszaknak az emléke.24
MEZOPOTÁMIA Sziráki Sz Gábor
-
MEZOPOTÁMIA Sziráki Sz Gábor
25
A falfelületeket
domborművekkel
díszítették.
A kassúk
téglarelief-
technikáját
zománcfestékkel
kombinálták.
Ezzel alkották
meg Babilónia
leglátványosabb
emlékeit.
-
MEZOPOTÁMIA Sziráki Sz Gábor
26
Motívumok:
sárkány, bika,
oroszlán,
dekoratív
virágok.
Mezopotámia
művészetének
legszebb
emléke a
Babilón
városkapuját
díszítő
Istár-kapu és a
hozzá vezető
felvonulási út
ennek a
korszaknak az
emléke.
-
ISTAR KAPU
PERGAMON MUSEUM
BERLIN
i.e. VI. század vége
27
MEZOPOTÁMIA Sziráki Sz Gábor
-
MEZOPOTÁMIA Sziráki Sz Gábor
28
Perzsa építészet
- karcsú oszlopos támasztás
- kannelúrázott (merőleges vájatsorral ellátott) törzs
- Bikafejes fejezet
-
MEZOPOTÁMIAI MŰVÉSZET SZOBRÁSZATI ALKOTÁSAINAK FŐBB JELLEMZŐI:
SUMMER
Anyaga:
égetett agyag,
kő.
Jellemzői:
Zömök, kerek
testformák,
sematikus
arcformálás,
természetes
ábrázolásmód,
frontális
ábrázolás,
szimmetrikus
szerkesztés,
tömbszerű
tömeghatás.
ASSZÍRIA
Anyaga:
Arany, bronz, kő
Jellemzői:Arcok
nyugalmával
ellentétes,
túlfeszülő, tetterőt
eláruló izomzat,
erőt, nagyságot,
fenséget
érzékeltetnek, haj
és méltóságot
kifejező szakáll
kidolgozása
aprólékos,
Kedvelik a stilizált
keverék lényeket,
DOMBORMŰVEK
Harci jelenetek,
Életképek,
Vadászjelenetek,
Jellemzői:
Szalagszerű
ábrázolásmód,
jelzésszerű
tájrészletekkel.
Fogalmi és
szimbolikus
elemek beépítése
a kompozícióba.
BABILONIAK
Anyaga:
Mázas
cserepek,kő
Jellemzői:
Erőteljes
felépítésű, fejlett
izomzatú
testábrázolások.
Biztos rajztudás,
Kiforrott
technika
Fazekas korong
feltalálása, magas
szintű
alkalmazása29
MEZOPOTÁMIA Sziráki Sz Gábor
-
asmarfigsirnok
30
MEZOPOTÁMIA Sziráki Sz Gábor
-
BIKAFEJES HÁRFA
i.e. 2500 k.
Ur városbeli sírból
A királysírok gazdag leletei:
mesébe illő királynői ékszerek,
nemes fémből készült,
ékkövekkel díszített kardok,
gyöngyház berakású hárfa.
31
MEZOPOTÁMIA Sziráki Sz Gábor