Magyar NemzetHétfő, 1986. március 17. 3

Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc hőseire emlékezett az ország

Helyreállítják a budavári Sándor-palotátK Ö Z É L E T I H ÍR EK

Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, hazánk ál­landó KGST-képviselője vasár­nap Moszkvába utazott, ahol részt vesz a KGST-tagországok állandó képviselőinek munka­találkozóján. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete is.

Vasárnap elutazott Budapest­ről a mongol parlamenti kül­döttség, amely Nyamin Dzsagva- ralnak, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja elnöksége el­nökhelyettesének vezetésével hi­vatalos, baráti látogatást tett hazánkban.. . Búcsúztatására a’ Ferihegyi repülőtéren megjelent Cservenka Ferencné, az Ország- gyűlés alelnöke, s jelen volt Dangászurengijn Szaldón, Mon­gólia budapesti nagykövete is.

A magyar történelem egyik kiemelkedő eseményére, az 1848— 49-es polgári forradalom és sza­badságharc kezdetét jelentő már­cius 15-re emlékeztek szombaton országszerte. Ifjúmunkások és diákok, a fiatalok és az időseb­bek tízezrei koszorúzási ünnep­ségeken, nagygyűléseken adóztak tisztelettel a történelmünket ala­kító forradalmár elődök emléké^ nek.

Budapesten az ünnep reggelén több száz fiatal gyűlt össze a nemzetiszínű és vörös lobogók­kal feldíszített Március IS. té­ren, hogy Petőfi Sándor szobrá­nál kegyelettel emlékezzék a forradalmár költőre. A Himnusz hangjai után a szobor talapza­tán az MSZMP, a KISZ és a Hazafias Népfront budapesti, il­letve V. kerületi bizottságának, a Szakszervezetek Budapesti Ta­nácsának, a budapesti fegyveres erőknek és testületeknek, a kis­kőrösi Petőfi Társaságnak, vala­m int Budapest' ifjúságának kép­viselői helyezték el a megemlé­kezés {koszorúit. Az ünnepség a Batthyány-induló hangjaival zá­rult.

A Múzeumkertben több ezer budapesti fiatal jelenlétében — a forradalmi ifjúsági napok nyi­tányaként — ünnepi nagygyűlést rendezett a KISZ központi bizott­sága és a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa. Az ünnepség elnökségében ott voltak: Hámori Csaba, a KISZ központi bizott­ságának első titkára, Szabó Ist­ván, a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a párt-, az ál­lam-, a társadalmi, a tömegszer­vezetek, a fegyveres erők és tes­tületek képviselői.

A Himnusz hangjait követően R ibánszki Róbert, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára köszöntötte a megjelen­teket, majd Nagy Imre, a KISZ központi bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet.

— Március 15-e olyan nemzeti ünnepünk, amely — az ébredő őntudatú gyermektől a század viharait átélt öregig mindnyá­junk számára — különös, egyedi varázzsal bír, melynek hangula­ta, érzelmi töltése mással nem összevethető.

A történelmi évforduló az egy­szerre dicső és tragikus múlt em­léke. Az 1848—49-es események­re emlékezve egymás mellett él tudatunk mélyén a márciusi nap lelkesedése, Táncsics, Petőfi, Kossuth alakja, az új törvények- születése, a pákozdi győzelem, a dicsőséges tavaszi hadjárat és a vesztett csaták, a belső széthú­zás, Világos, majd Arad tragé­diája. Hajlamosak vagyunk egy- egy történelmi eseményt vagy kort szélsőségesen értékelni, csak a sikereket vagy csak a . bukást látni.

— Március 15-e a forradalom ünnepe. A forradalomé, amely azt a hatalmas célt tűzte maga elé, hogy kiszakítsa Magyaror­szágot a több évszázados elma­radottságból, elindítsa a társa­dalmi, gazdasági fejlődés útján. Az azóta eltelt, csaknem másfél évszázad több szakaszában, kü­lönösen az elmúlt évtizedekberl sikerült eredményesen haladni ezen az úton.

— Március 15-e a hazafiság ünnepe is. A hazafiságé, a nép, a nemzet, a szülőföld iránti sze­retető, tiszteleté. Sokszor, sokan visszaéltek már e fogalmakkal, de mindez hangsúlyosan csak arra inthet minket, hogy tuda­tosabban, bátrabban vállaljuk magyarságunkat. És végül: már­cius 15-e az ifjúság ünnepe, a

Rá ez Albert államtitkárnak, az Állami Bér- és Munkaügyi Hiva­tal elnökének meghívására már­cius 13—15. között látogatást tett hazánkban Heinrich Franke, a Német Szövetségi Köztársaság Szövetségi Munkaügyi Hivatalá­nak elnöke. Heinrich Frankét fogadta .Csehák Judit, a Minisz­tertanács elnökhelyettese. A tár­gyalásokon részt vett Ernst- Friedrich Jung, az NSZK ma­gyarországi nagykövete is. Hein­rich Franke szombaton elutazott Budapestről.

Pacsek József altábornagy, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke, honvédelmi miniszterhe­lyettes Sir Nigel Bagnall vezér- ezredesnek, a brit szárazföldi erők vezérkari főnökének meg­hívására vasárnap hivatalos lá­togatásra Angliába utazott.

48- as ifjúságé, és a mai ifjúságé is, amely tudatosan vállalja az apák generációjától kapott tár­sadalmi örökséget, s amely sok mindenben mást, jobbat, boldo­gabbat, demokratikusabbat, hu- mánusabbat akar. Az ifjúságé, amely türelmetlen, mert nemcsak a jövőt, de a jelent is akarja, amely gyorsabb haladást kíván, és sokszor élesen kéri számon a sokat hallott eszmék megvaló­sulását. Az ifjúságé, amelynek elődei 1848. március 15-én a kor hívó ‘szavát és a világpolitika pillanatnyi lehetőségét megértve megkezdték a harcot a szabad­ság, a társadalmi fejlődés esz­méiért.

A megemlékező szavak után az ünnepség*részvevői a tisztelet és hála koszorúit helyezték el a múzeum falán, az 1848. március 15-i eseményeknek emléket állító márványtábla alá. A Magyar Szocialista Munkáspárt központi, illetve budapesti bizottsága ne­vében Szabó István, a politikai bizottság tagja és Hajdú István, a budapesti pártbizottság titkára; a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség közopnti, illetve buda­pesti bizottsága nevében Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára és Tarcsi Gyula, a KISZ buda­pesti bizottságának első titkára, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, illetve budapesti bizott­sága képviseletében Ribánszki Róbert, a HNF Országos Taná­csának titkára és Peják Emil, a HNF budapesti bizottságának vezető titkára koszorúzott.

A Szakszervezetek Országos Tanácsa és budapesti tanácsa képviseletében Sólyom Ferenc, a SZOT titkára és Németh Tibor, az SZBT titkára; a fegyveres erők és testületek nevében Hor­váth István altábornagy, Péter János rendőr vezérőrnagy, Fehér Béla munkásőr vezérőrnagy ko­szorúzott. Lerótták tiszteletüket a fővárosi fiatalok, dolgozók kép­viselői is.

Budapest ifjúságának ünnepi nagygyűlése 1848 szellemét, for­radalmi lendületét idéző műsor­ral zárult.

A fiatalok megkoszorúzták a fővárosi kerületekben található emlékhelyeket is.

Bács-Kiskun megyében, Petőfi szülővárosában, Kiskőrösön tar­tották meg a megyei forradalmi ifjúsági napok nyitórendezvé­nyét.

Szegeden a Kossuth szobornál rendeztek ifjúsági nagygyűlést. A város fiataljainak kezdemé­nyezéseként a szegedi Royal kávéházat egy napra „Pilvax kávéházzá” varázsolták, itt ren­dezték meg az 1848-as forradal­mi eseményekre emlékező kul­turális műsort.

Szolnokon látványos lovas­felvonulással egybekötött ün­nepséget szerveztek a fiatalok, majd megkoszorúzták az 1848—49- es emlékhelyeket, Damjanich lovasszobrát, a Tisza-híd körönd- jén, a szolnoki csata tiszteletére emelt emlékművet. Szekszárd főterén nagyszabású történelmi játékot rendeztek, megelevenítve az 1848-as forradalom és sza­badságharc legérdekesebb ese­ményeit.

Debrecenben kisdobosok, úttö­rők és KISZ-es fiatalok ezrei gyülekeztek kezükben egy szál virággal a Petőfi-, illetve a Kos- suth-szobornál. Felidézték Kos­suthnak a debreceni néphez inté­zett beszédét, amely ezúttal is — akárcsak egykoron — a Medgyes- sy-terem fölötti erkélyről /hang­zott el. Szombaton koszorúzási ünnepséget tartottak Hajdú- Bihar megye más városaiban is.

Balassagyarmaton a Palóc-

ligetben Petőfi Sándor szobra előtt gyűltek össze a fiatalok megemlékezve az 1848-as már­ciusi ifjúság forradalmáról. A salgótarjáni fiatalok hagyomá­nyosan Petőfi-emléktúrával ün­nepeltek. Sok száz KISZ-es za­rándokolt el a somosi Petőfi- kunyhóhoz, ahol a költő ország­járása során megszállt.

Veszprém megye több nagyobb településén, köztük Pápán Petőfi és Jókai diákvárosában tartot­tak ünnepségeket.

Zalaegerszegen a Disz téren Petőfi-műsort rendeztek.

*A bonni Beethoven-teremben

szombaton a Magyarok Világszö-

Kossuth-szoborKossuth-szobrot avattak vasár­

nap az idén várossá nyilvánított Bácsalmáson. Ezzel három tör­ténelmi évforduló ünnepségsoro­zata is megkezdődött. Emlékeznek a történelem során többször el­néptelenedett település újralakott- ságának 275 esztendejére, a né­met családok letelepedésének 200. évfordulójára, valamint a nép­oktatás centenáriumára.

Áprilisban állványoznak

Áprilisban megkezdődik a várbeli Sándor-palota helyre- állítása. A klasszicista stílusban 1805—1806 között elkészült épü­let külső homlokzatának felújí­tását a Duna felőli, a déli olda­lon, s a szárnyakon kezdik meg.

A budavári palotaegyüttes re­konstrukciójára az idén 60 mil­lió forintot fordít a Művelődési Minisztérium, s abból 25 milliót költenek a Sándor-palotára. Az előkészítő munka — a falak vegyszeres szigetelése — már befejezéséhez közeledik, az áll­ványokat áprilisban állítják fel. Az egykori miniszterelnökségi épület felújításának terveit a Középülettervező Vállalat készí­tette el. A teljes felújítás költ­ségét 100 millió forintra becsü­lik, s az eredeti állapotnak meg­felelő helyreállítás a jövő év vé­gére fejeződik be. Az épület impozáns, boltíves tereinek hasz-

Tavaszi fesztivál

Szombaton reggelitől délutánig elsősorban a gyermekeik és a fia­talok számára kínáltaik gazdag programot a Tavaszi Fesztivál rendezői. A reggeli órákban a Nyugati pályaudvarra megérkez­tek az első mesevonatók. A nép­szerű mesefigurákról elnevezett és mesebeli hangulatban szágul­dó szerelvények — melyeken is­mert színészek gondoskodtak a gyermekek szórakoztatásáról — Fótról és Szolnokról több mint ötszáz állami gondozott kisisko­lást hoztak el a fővárosba.

A Petőfi-csarnok Forgócska cí­mű eseményén népi táncokat és játékokat tanultak a gyerekek, s ugyanitt Koroiss Péter fotóiból rendeztek kiállítást. A Céh-egy­let öt fúvósegyüttese a város több pontján is muzsikált. Reneszánsz ruhába öltözött táncosak tartot­tak bemutatót a Belvárosban és a Budai Várban. A Vigadó téri színpadon egész nap egymást vál­tották a szereplők. A Sportcsar­nokban megkezdődött a Budapest Tánobajnokság. A Radnóti Mik­lós Színpad szombat délelőtt Me­sélő kert címmel zenés gyermek- happeninget mutatott be.

Két színházi, két táncművésze­ti premier és három hangverseny zárta a Tavaszi Fesztivál szomba­ti kulturális eseményeinek sorát.

A Pesti Színházban Simon Gray Kicsengetés című művél mutatták be. A Madách Színház Szabó Magda új darabját, a Szent Bertalan nappalát tűzte műsorá­ra. A történelmi dráma Csokonai Vitéz Mihály Debrecenben töl­tött kollégiumi éveit idézi fel.

A Hungária kam ara-táncegyüt­tes Utazás a tánc körül című pro­dukcióját láthatta a közönség a Budai Vigadóban. Üj bemutató­val lépett a közönség elé a Győ­ri Balett a Budapest Sportcsar­nokban. A mű Liszt Ferenc, Ian­nis Xenakis és Dmitrij Soszta- kovics zenéjére készült. Közre­működött a Győri Ütőegyüttes és a Magyar Néphadsereg Művész- együttesének tánckara.

A hangversenyprogramban a Mátyás-templomban mutatkozott

vétségé, a magyar nagykövetség és az NSZK-beli‘ magyar egyesü­letek rendezésében március 15-e tiszteletére emlékműsort rendez­tek. Az ünnepi beszédet Zsuzsa Hoffmann Béres, a hamburgi ma­gyar egyesület elnöke tartotta. A műsorban Budapestről érkezett vendégművészek léptek fel: Sin- kovits Imre, Gombos Katalin, Simándy József, Kocsis Albert és a Bartók Béla kamarazenekar. A Magyarok Világszövetsége képvi­seletében Kerékgyártó László fő­titkárhelyettes volt jelen. A nagy­sikerű előadást követően Horváth István nagykövet fogadást adott a résztvevők és a meghívottak tiszteletére.

BácsalmásonKossuth Lajos mellszobra,

Pálfy Gusztáv szobrászművész a l­kotása, a Vörösmarty Mihály Ál­talános Iskola előtti téren kapott helyet. A német nemzetiségiekkel is lakott Bácsalmáson 1848. jú­nius 10-én szótöbbséggel Kossuth Lajost választották képviselővé. Kossuthra emlékezve parkot is ki­alakításiak, amelynek fásítását a szoboravatással egyidőben kezd­ték meg.

nosítására egyelőre még nem született döntés.

Nincs még döntés a volt Hon­védelmi Minisztérium megma­radt épületrészéről. Jelenleg üze­meltetési feladatokat szolgál, s tatarozásáról egyelőre nincs szó. Az elképzelések szerint több funkciónak is megfelelhetne. Helyet kaphatna benne például a Várszínház díszlet- és kellék- raktára, s a várbeli intézménye­ket kiszolgáló központi konyha és étterem. Az épületben marad­hatna a karbantartóműhely, s a Várbeli múzeumok összeállíthat­nák itt is nagy kiállítási tablói­kat, s a Budapesti Helytörténeti Múzeum Kőtárának egy része is bemutatható lenne ■ e helyen.

A Szent György tér rendezé- zése a következő évek feladata. Az Országos Műemléki Felügye­lőség kezdeményezésére tanul­mányterv készül a tér történelmi zártságának visszaállítására;

be a Magyar Állami Énekkar Pászti Miklós vezényletével.

A Pesti Vigadóban a Miskolci Szimfonikus Zenekar adott hang­versenyt. Kovács László vezény­letével és Némethy Attila zongo­raművész közreműködésével Ber­lioz és Liszt művelt szólaltatta meg.

A programban vasárnap első­sorban a zene és a tánc domi­nált. Az Utazás ’86 kiállításon megrendezték a fiatalok napját. Sok száz látogatót vonzott vasár­nap a kiállításra a veteránautók felvonulása.

A több mint háromszáz tagot számláló Nimród Fotóklub és a Mezőgazdasági Múzeum Találko­zás a természettel ’86 című fotó- tárlatát Ábrahám Kálmán állam­titkár, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke nyitotta meg a Vajdahunyadvár- ban.

A Magyar Állami Népi Együt­tes megalakulásának harminc­ötödik évfordulója alkalmából frissítette fel Muzsikáló tájak cí­mű műsorát, amelyet az Erkel Színházban tekinthetett meg a tánckedvelő közönség.

A Vígszínház a Pécsi Balett vendégjátékának adott otthont. Az együttes Bon giorno, signore címmel két táncjátékot mutatott be. A Magyar Állami. Operaház­ban hosszú idő után, ismét színre vitték Wagner A nürnbergi mes­terdalnokok című operáját. A részben felújított dalmű ősbemu­tatója 1868-ban volt Münchenben. Magyarországon 1883-ban já t­szották először.

A Kongresszusi Központban az Egyesült Államaikból érkezett Co­lette Warren és együttese Gersh­win műveit szólalltatta meg Char­les Williams, David Chapman, Grace de la Cruz, William Ray és a Duna Szimfonikus Zenekar közreműködésével. A Zeneakadé­mián a Litván Kamarazenekar Mozart-estet adott Eliszo Virsza- ladze zongoraművész közreműkö­désével.

A Pesti Vigadóban a Pécsi Szimfonikus Zenekar, a Mátyás­templomban a Szegedi Szimfoni­kus Zenekar, az MTA Kongresz-

Március 15-énÜnnepségek a fővárosban és vidéken

Százmillióba kerül az egykori miniszterelnökségi épület felújítása

Hangversenyek,színházi és táncművészeti bem utatók

szusi Termében pedig az Egyesült Államokban élő magyar Virizlay Mihály gordonkaművész hangver­senyezett.

★A Soproni Tavaszi Fesztivál ki­

emelkedő zenei eseményére kerüli sor szombaton este az evangéli­kus templomban. A Franciaor­szágban élő magyar zongoramű­vész, Cziffra György kétezer fő­nyi közönség előtt adott nagy sikerű koncertet. Műsorának el­

ső részében négy Chopin-keringőt játszott, majd a koncert második felében Liszt-műveket szólalta­tott meg.

Osztrák és magyar zenekarok részvétedével nemzetközi fúvós­zenekari találkozót tartottak va­sárnap Sopronban a tavaszi na­pok programjában. A városban a hét végén ezreket vonzottak a fesztivál alkalmából rendezett ki­állításók, hangversenyek, sport- események.

Dobogókőn a bakancsos turista is jó vendég

Régóta komoly szívfájdalma — és valljuk be, jogosan — a kis­pénzű embereknek, a szennyezett levegőjű városokból elvágyódó turistáknak, hogy ők nemcsak külföldön, de idehaza sem tehe­tik meg, hogy akár egy-két na­pig élvezzék a szállodai vendég­látás örömeit. Mert, ha még komoly takarékoskodással össze is gyűjtik a szoba árát, az étte­remnek a környékét is elkerülik. Látványosan vagy diszkréten ki­néznék őket onnan, ha csupán sült krumplit vagy egy tál főze­léket rendelnének. Többre vi­szont éppen a szoba ára miatt nem telik. Illetve nem tellett.

Ugyanis Budapesttől 38 kilo­méterre, hétszáz méteres tenger­szint feletti magasságban, Dobo­gókőn tegnaptól már más szelek fújdogálnak. A Nimród Szálló harmadik emeletét — ahol ko­rábban személyzeti szállás volt — másfél millió forintos befekte­téssel, egyszerűen, ugyanakkor ízlésesen két-, három- és négy­ágyas, kézmosóval vagy fürdővel felszerelt szobákká alakították

át. Ide a „bakancsos”, a háti­zsákkal érkező fiatalokat, a gye­rekekkel túrázó családokat vár­ják. Azokat, akik ilyen kirucca­násra mostanáig nem is gondol­hattak, a korábbi kilencszáz fo­rintos szobaárak mellett. Most viszont nem csak gondolhatnak, de el is indulhatnak, mert az újjávarázsolt harmadik emeleten az ágyszámtól függően reggeli nélkül két-háromszáz, hatszáz forintért alhatnak, de ezért az összegért ugyanolyan joguk van igénybe venni a szálloda szolgál­tatásait — az uszodát, a szaunát —, mint a szálló többi vendégé­nek. Lehetőség van arra, hogy félpanziós ellátást kérjenek, de ebben az esetben 190 forint sze­mélyenként a „belépődíj”.

Ha jól meggondoljuk, ez még a diákoknak sem megfizethetet­len összeg. Arról nem is beszél­ve, hogy a nagycsaládosoknak a szálloda vezetése — esetenként — még további ötvenszázalékos kedvezményt ad.

(1 ászló)

Előtérben a természet készletéiGyógyszerbizonytalanság

Több évtizede, hogy a tudo­mány megálljt vezényelt az anti­biotikumok kritika nélküli fel- használásának.

Most, az influenzajárvány nap­jaiban, a Fővárosi Tanács Gyógy­szertári Központja szórólapokat helyezett el a patikákban, ame­lyek e szerek körültekintő alkal­mazására figyelmeztetnek. Mind­ez emlékezetünkbe kell hogy idézze évszázados tapasztalatain­kat.

Nos, nézzünk körül, milyen ter- mészetadta készletekkel rendel­kezünk, amivel otthon megelőz­hetjük a betegséget, vagy előse­gíthetjük a gyógyulást, amíg az orvos a diagnózist megállapítja és elrendeli a gyógyszer szedését. I Egyik ilyen kéznél levő „csoda- I szer"; mely az egészségeit őrzi, mondhatnánk azt is, hogy a hosz- szú életet biztosítja, a C-vitamin, az aszkorbinsav. Felfedezője, a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert professzor, s propagálója, a ha­tástan i magyarázója, az ugyan­csak idős (85 éves), kétszeres No­bel-díjas Linus C. Pauling ame­rikai vegyész, egyetemi tanár, aki számtalan kísérlettel bizonyítot­ta, hogy az „óriás” adag C-vita­min kivédi a kórokozók támadá­sait.

Hatása abban rejlik, hogy oxi­dációgátló, és így a sejtek határ­hártyáján, membránján a vírusok nehezen tudnak áthatolni. Szer­vezetünk védő hadserege: a faló­sejtek is serényebbé válnak a túl­adagolt aszkorbinsavtól. Ilyen esetben az egyéntől függően már 1—3 gramm C-vitamin fogyasztá­sa szükséges. (Az egészséges fel­nőtteknek körülbelül 75 milli­gramm, a gyermekeknek 100 mil­ligramm a napi C-vitamin szük­ségletük. Ebből kellő táplálkozás mellett 50 milligrammot termel ki a szervezet, a többit pótolni kell.) Bizonyított, hogy a skorbutot, a

májgyuladást, a náthát, az inf­luenzáit, a koszorúér betegségeit a C-vitamin legyőzte, vagy eny­hítette. Az aszkorbinsav legna­gyobb előnye, hogy nem okoz semmiféle káros mellékhatást (esetleg hasmenést), mert a fö­lösleg kiürül a szervezetből.

Márciusban is fellelhető asz- korbinsavraktár: a csipkebogyó, mely 100 grammonként körülbelül .500—1500 milligramm C-vitamint tartalmaz. A csipkebogyótea el­készítésénél 100 gramm bogyót nyolc óráig fél liter állott vízben kell áztatni, aztán 50 fokon 30 percig lefödve főzni, addig, mig rubinpiros levet ereszt. 100 gramm narancsgerezd körülbelül 70 milligramm C-vitamint tartal­maz. 1 deciliter citromlében hoz­závetőleg 50 milligramm a C-vita­min. (A citromlevet forró teába ne öntsük, mert az aszkorbinsav elbomlik.) A kelkáposzta 100 grammja körülbelül 60 milli­gramm aszkorbinsavait, a vörös­káposzta 100 grammonként körül­belül 30 milligramm C-vitamint, a paradicsomlé ugyanennyit tar- tartalmaz. A savanyú káposzta (nyersen), a cékla, 100 grammon­ként 13 milligramm aszkorbinsa- vat, a fokhagyma 100 grammon­ként 20 milligramm C-vitamint, a vöröshagyma 100 grammonként körülbelül 10 milligramm aszkor- binsavat tartalmaz.

A héjában főtt vagy sült burgo­nya 100 grammja is körülbelül 7—8 milligramm C-vitamint rejt magában.

A listát hosszan folytathatnánk, de talán ennyi is elég a válasz­táshoz. S még egy tanács befeje­zésül: a házipatika nem üldözen­dő, ha természetes anyagokat őr­zőnk polcain. Éljünk ezekkel a le­hetőségekkel. S ha kell, hát jöj­jön: az antibiotikum ...

Dr. Hegedűs Lajos

------ A NAP ------------------------- --------

Meghitt haszonA Fesztivál ugyan előbb köszöntött be, m int a Tavasz —

debát mit tegyünk, gyöngült az időjárás központi irányítá­sa, lankadt odafenn a tervfegyelem, s nagyobb teret kapott idelent a helyi, külön kezdemény és topogás.

Be kár, hogy egy ilyen monumentális, tömegméretű szel­lemi nagyvállalkozás esetében aligha készülhet pontos föl­mérés Mű és Közönség találkozásáról! Sosem fogjuk ponto­san megtudni, hány külföldi vendég szem e nyílt rá itt, ez- év március havában a magyar értékeikre, és hány honi lélek kapott felejthetetlen szellemi ajándékot. Lehet, hogy húsz­harminc esztendő múltán jeles alkotók vallják majd: kis­fiúkként, kislányokként egy mai balettelőadás, kiállítás, színpadi élmény, fényes vagy sötét zene indította el őket pályájukra. Ami biztos: fölmérhetetlen (és bevétellel-kiadás- sal semmiképp sem méricskélhető) az eseménysorozat leg­fontosabb, meghitt, legbelsőbb hatása, eredménye. Bár­mennyibe került is, épp a lényeg tekintetében biztosan nem ráfizetés.

A brazil—magyarra több m int háromszázezren akartak bejutni; e lényegében magyar—magyarra, ahol — hogy költőtől kölcsönözzünk — szó, zene, kép örömében találko­zunk, semmivel sem kevesebben. Sőt.

A legjobban azonban az érdekelne, hány nem-budapesti, hány kisvárosi, hány falusi ember és asszony és tizenéves rándul föl a fővárosi nézőterekre, országos szellemi batyu- zásra. És hány pesti maradt távol, provinciálisán és közö­nyösen, az ünneptől, amelyre mások ezer kilométerekről is eljöttek.

DIURNUS