Download - Az európai városrendszer
Az európai városrendszer
Városi és rurális terek Európában
III. földrajz, geográfus szak
Jeney László
egyetemi tanársegéd
ELTE Regionális Földrajzi Tanszék
2006/2007, II. félév
Urbanizációval kapcsolatos fogalmak
• Város, nagyváros, városi agglomeráció, városrégió• Urbanizáció (városodás, városiasodás)• Városnövekedés (szakaszai: agglomerálódás,
szuburbanizáció, dezurbanizáció, reurbanizáció)• Városhálózat – városhierarchia - városrendszer• Városverseny: városok társadalmi-gazdasági
fejlődése
Urbanizációval kapcsolatos fogalmak
• Urbs („város”) latin szóból ered• Településhierarchiából kiemelkednek a
városok• Településtudomány az urbanisztika• Urbanizáció: összetett fogalom
– Mennyiségileg: városodás (falu-város viszonyrendszerben)
– Minőségileg: városiasodás
Városhálózat, -hierarchia, -rendszer• Városhálózat (Urbanisztkai Lexikon):
– Városok rendszerének földrajzi leképeződése
– Alapját a városok közötti kapcsolatok jelentik
• Városhierarchia (Ubanisztikai Lexikon):– Különböző városi szintek rendszerén alapul
– Az egymással szomszédos szinten álló városok alá- és fölérendeltségi viszonyban állnak egymással
• Városrendszer (Tóth Z.: A településeink világa):– A hierarchia elismerése mellett a horizontális kapcsolatokkal is számol
Városodás tényezői
1. A város hivatalosan elfogadott definíciója (statisztikai városfogalom)
2. Társadalmi-gazdasági fejlettségi szint
3. Településhálózat történelmi fejlődése
4. Természetföldrajzi viszonyok
Városiasodás jellemzői• Összetett, minőségi változások sorozatából álló folyamat
(nehezebben mérhető)• Városokra jellemző minőségi jegyek elterjednek a rurális
terekben• Város és falu közti különbségek elhalványulnak• 1.: infrastruktúra (csatornázás, telefonellátás, víz- és
gázszolgáltatás, szilárd burkolatú utak aránya)• 2.: városi életmód és magatartásforma (kulturális,
szabadidős, bevásárlási szokások)• A fejlődő világban nagyobb a kontraszt a
városiasodottságban (belső migráció a városok felé)
Definíciók harmonizálása
• ENSZ, 1978: „Agglomeráció egy olyan lakott terület, mely a közigazgatási határoktól függetlenül képez beépített területet, ahol az épületek egymástól való távolsága nem haladja meg a 200 métert. Ez alól kivételt képeznek a nagyobb közellátási / intézményi / infrastrukturális területek, illetve egyéb, be nem építhető területek, amennyiben azok a folyamatos beépített területen belül találhatóak.”
Hivatalos városi régiók az EU tagállamaiban
Ország Hivatalos városi régiók Nem hivatalos városi régiók
Belgium Városi régió (région urbaine) -
Dánia - -
Spanyolország - Area metropolitana
Franciaország Zone de peuplement industriel et urbain (ipari és városi funkciójú lakóterületek)
-
Görögország - -
Írország - Standard metropolitan labour area
Olaszország - Sistemi locali del lavoro
Luxemburg Région urbaine -
Hollandia Stedelijke agglomeratie Standard metropolitan labour area
Portugália - -
Németország - Stadtregion, Verdichtungsraum, Ordnungsraum, Agglomerationsraum
Nagy-Britannia - Standard metropolitan labour area
35
40
45
50
55
60
65
70
-15 -5 5 15 25 35 45Ny-K
É-D
2 millió felett
1-2 millió
500 ezer-1 millió
400-500 ezer
300-400 ezer
200-300 ezer
150-200 ezer
100-150 ezer
sp össznépesség
sp nagyvárosi nép.
sp 2 millió felett
sp 1-2 millió
sp 500 ezer-1 millió
sp 400-500 ezer
sp 300-400 ezer
sp 200-300 ezer
sp 150-200 ezer
sp 100-150 ezer
Az európai nagyváros-hálózat térbeli jellemzői
A nagyvároshálózat „elrendeződésének „szabályossága”
• Szabályos• Véletlenszerű• Koncentrált
• ’50-es évek végén: legközelebbi szomszéd index (L)
Lnégyszöges~2
Lhatszöges~2,149 L~1 L~0
Walter Christaller hatszöges rendszere
Magyarország városhálózata a Christaller-féle modell szerint
1933, Dél-NémetországTelepülések telefonellátottsága10 hierarchiaszint – 10 hatszög
A 100 ezer főnél népesebb európai városok és népességsúlypontjai népességnagyság-
kategóriánként
35
40
45
50
55
60
65
70
-15 -5 5 15 25 35 45Ny-K
É-D
2 millió felett
1-2 millió
500 ezer-1 millió
400-500 ezer
300-400 ezer
200-300 ezer
150-200 ezer
100-150 ezer
sp össznépesség
sp nagyvárosi nép.
sp 2 millió felett
sp 1-2 millió
sp 500 ezer-1 millió
sp 400-500 ezer
sp 300-400 ezer
sp 200-300 ezer
sp 150-200 ezer
sp 100-150 ezer
Városodás jellemzői
• Városok/városlakók számát 4 tényező befolyásolja– A város hivatalosan elfogadott definíciója (statisztikai
városfogalom)– Társadalmi-gazdasági fejlettségi szint– Településhálózat történelmi fejlődése– Természetföldrajzi viszonyok
Legközelebbi város távolsága
• Elméleti átlagérték (Poisson eloszlás)D=1/(2*m0,5)Pontsűrűség m=n/Tn=536, T=5,8 millió km2
m=0,00009 város/km2, D=52,01 km
• Valós átlagos várostávolságDX
cos D = sin A * sin B + cos A* cos B * cos (B-A)
• Legközelebbi szomszéd indexL = DX/D
A legközelebbi szomszéd index értékei a 100 ezer főnél népesebb európai városok egyes
csoportjai esetében
1.13
1.26
1.52
1.101.06
1.18
1.27
1.15
1.05
1.22
1.05
1.13
1.30
0.00
0.20
0.40
0.60
0.80
1.00
1.20
1.40
1.60
Összesnagyváros
(536)
500 ezerfelett (67)
300-500 ezer(66)
200-300 ezer(93)
150-200 ezer(104)
100-150 ezer(206)
344 ezerfelett (107)
209-344 ezer(107)
154-209 ezer(107)
120-154 ezer(107)
100-120 ezer(108)
Fejlettországok
(354)
Volt szoc.országok
(182)
Népességnagyság-kategóriák és fejlettség szerinti csoportok (elemszám)
leg
köze
leb
bi s
zom
széd
ind
ex (
L)
Az európai városrendszer térbeli jellemzői
A nagyvároshálózat „elrendeződésének „szabályossága”• Szabályos• Véletlenszerű• Koncentrált
• ’50-es évek végén: legközelebbi szomszéd index (L)
Lnégyszöges~2
Lhatszöges~2,149 L~1 L~0
Walter Christaller hatszöges rendszere
Legközelebbi város távolsága
• Elméleti átlagérték (Poisson eloszlás)D=1/(2*m0,5)Pontsűrűség m=n/Tn=536, T=5,8 millió km2
m=0,00009 város/km2, D=52,01 km
• Valós átlagos várostávolságDX
cos D = sin A * sin B + cos A* cos B * cos (B-A)
• Legközelebbi szomszéd indexL = DX/D
A legközelebbi szomszéd index értékei a 100 ezer főnél népesebb európai városok egyes
csoportjai esetében
1.13
1.26
1.52
1.101.06
1.18
1.27
1.15
1.05
1.22
1.05
1.13
1.30
0.00
0.20
0.40
0.60
0.80
1.00
1.20
1.40
1.60
Összesnagyváros
(536)
500 ezerfelett (67)
300-500 ezer(66)
200-300 ezer(93)
150-200 ezer(104)
100-150 ezer(206)
344 ezerfelett (107)
209-344 ezer(107)
154-209 ezer(107)
120-154 ezer(107)
100-120 ezer(108)
Fejlettországok
(354)
Volt szoc.országok
(182)
Népességnagyság-kategóriák és fejlettség szerinti csoportok (elemszám)
leg
köze
leb
bi s
zom
széd
ind
ex (
L)
Az európai városhierarchia
Fogalmak• Városhálózat (Urbanisztkai Lexikon):
– Városok rendszerének földrajzi leképeződése
– Alapját a városok közötti kapcsolatok jelentik
• Városhierarchia (Ubanisztikai Lexikon):– Különböző városi szintek rendszerén alapul
– Az egymással szomszédos szinten álló városok alá- és fölérendeltségi viszonyban állnak egymással
• Városrendszer (Tóth Z.: A településeink világa):– A hierarchia elismerése mellett a horizontális kapcsolatokkal is számol
Magyarország városhierarchiája
Városhierarchia jellemzői• Többdimenziós jelleg
– Nagyság, infrastrukturális helyzet, intézmények, események
• Hierarchia-szintek (pl. európai, országos és regionális funkciók)
• Városok funkcionális osztályozása (szakosodás)
• A népességszám és a városhierarchiában betöltött funkció közötti összefüggés
• Országos városhierarchiák („vízfej”-szerepek)
Walter Christaller hatszöges rendszere
Magyarország városhálózata a Christaller-féle modell szerint
1933, Központi helyek elmélete Dél-NémetországbanTelepülések telefonellátottsága10 hierarchiaszint – 10 hatszög
Központi hely és vonzáskörzet elrendeződési módjai
• Piaci elv (három központi hely vonzása érvényesül)– minden területet a lehető legkevesebb központi hely szolgáljon ki
• Közlekedési elv (két központi hely vonzása érvényesül)– minél több település helyezkedjen el olyan főútvonal mentén, amely a
központtal összeköti
• Közigazgatási elv (egy központi hely vonzása érvényesül)– adminisztratív szempontból a vonzáskörzetet ne válasszák szét
K=3 K=4 K=7
Az európai országok városhierarchiájának eltérései
• Természeti környezet– Domborzat (Alpok)– Éghajlat (Skandinávia)– Természeti erőforrások (konurbációk)
• Történelmi örökség– Birodalmi központok, határváltozások
• Politikai berendezkedés– Centralizált (szoc.), föderatív
• Közlekedési hálózatok– Sugaras, rácsos
• Településhálózat-fejlesztés– Piaci, közigazgatási elv
Európa néhány országának városhierarchiája