Az új Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek
Kaposi József
Budapest 2012. október 29.
A Nat, mint jogszabály
AlapelvekAz oktatás közfeladat:
a közszolgálati garanciát a tanítás tartalmában is érvényesíteni szükséges.
A NAT szimbolikus dokumentum: üzenetértékű a nemzedékek közötti kapcsolat
szempontjából, a laikusokhoz is szól, alapjai az egységességnek és differenciálásnak,
tehetséggondozásnak.
A NAT törvényi háttere Nemzeti alaptanterv biztosítja: az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot , meghatározza az elsajátítandó
műveltségtartalmat, kötelező rendelkezéseket állapít meg az
oktatásszervezés körében, különösen a tanulók heti és napi terhelésének
korlátozására.
A tantervi szabályozás szintjei
Tantestület
Miniszteri rendelet
KormányrendeletNAT
Kerettanterv
Helyi tanterv
Helyi tanterv
Kerettanterv
Helyi tanterv
A NAT helye a tantervi szabályozásban
Helyi tantervek:a helyi sajátosságoknak, az iskola arculatának megfelelően kialakított, ám a kerettantervekben meghatározottakat figyelembe vevő tanterv
Kerettantervek részletes, tantárgyra és évfolyamokra vonatkozó követelményeket meghatározó tanterv
NATa minimális tartalmi követelmények is meghatározó központi alaptanterv
Erre épülnek aTANKÖNYVEK
A NAT és a tartalom kiterjedtsége
Tankönyvek szintje
Kerettanterv:
NAT:
• Részletezettebb témák
• Pl.: fogalmak, nevek, időpontok
• Követelmények magas elvonatkoztatási szinten („kapuk”)
Tartalomra és terjedelemre tekintettel egyaránt
Példák az eltérő szintekreTörténelem 1.Az ókori Kelet témáján belül (5-8. évfolyamon)NAT szint Az ókori Egyiptom anyagi és szellemi kultúrája.Kerettantervi szint Öntözéses földművelés a Nílus mentén.
A piramisok.Tudomány és művészet
Kiegészülve a szükséges fogalmakkal, nevekkel és helyekkel.
Tankönyvek szintje Egyiptom, a Nílus ajándéka A piramisok isteneiA piramisok népe Mumifikálás, csillagászát, orvoslás. Az egyiptomi képek
A Nat szerkezete, alapelvei
A NAT struktúrájaI. Az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozása és szabályozási szintjei
A köznevelés feladata és értékei Fejlesztési területek – nevelési célok Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek
A Nat, a kerettantervek és a helyi szintű szabályozás A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó
szabályok
II. Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés A kulcskompetenciák Műveltségi területek
A Nat műveltségi területeinek felépítése
III. A műveltségi területek anyagai 1-4., 5-8., 9-12 évfolyamokon
A köznevelés feladata és értékeiAlapvetően a nemzeti műveltség átadása és az egyetemes kultúra közvetítése, a szellemi-érzelmi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítése.
Feladata továbbá: a tanuláshoz és a munkához szükséges
készségek, képességek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése,
a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti és társadalmi összetartozás
megerősítése.
Hangsúlyosabb kiemelt fejlesztési területek
Erkölcsi nevelés Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A testi és lelki egészségre nevelés A családi életre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság
A kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás
A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó külön szabályok
Az erkölcstan oktatása A hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó szabályok Egész napos iskola A mindennapos testnevelés A mindennapos művészeti nevelés Az idegennyelv-oktatás Az óvodai nevelés, valamint az iskolai nevelés- oktatás
kapcsolata A szakiskolai nevelés A kollégiumi nevelés, valamint az iskolai nevelés-oktatás
kapcsolata Az Arany János Tehetséggondozó Program, az Arany János
Kollégiumi Program és az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program
A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei
A nemzetiségi nevelés és oktatás elvei
Műveltségi területek a Nat-ban
Példák
A műveltségi területek
1. Magyar nyelv és irodalom
2. Idegen nyelvek3. Matematika4. Ember és társadalom5. Ember és természet
6. Földünk – környezetünk
7. Művészetek8. Informatika9. Életvitel és gyakorlat10. Testnevelés és sport
Műveltségi területek közös kiemelt céljai a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel)
(kísérlet, megfigyelés) középpontba állítása; az informatika alkalmazása; a szociális kompetenciák sokirányú
fejlesztése; a közösségi élethez, a munka világába való
belépéshez szükséges képességek és ismeretek;
az egészséges életmód kialakítása; az aktív részvétel, öntevékenység és a
kreativitás biztosítása; a médiumok alkotó használata;
Műveltségi területek általános jellemzői kiemelten foglalkoznak az információk
gyűjtésével és kritikai értelmezésével; az egyes iskolai fokozatokon ismétlődő
szempontok szerint spirálisan bővülő ismereteket tartalmaznak;
nem lezárt rendszerként jelennek meg; nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és
szintezését jelenítik meg; hangsúlyozzák a tudás örömének, a
beleélésnek, a személyes véleményalkotásnak és a társas tanulás különböző formáinak tanulásban betöltött fontos szerepét;
Magyar nyelv és irodalomKözműveltségi tartalom 5-8. évf.
Epika: magyar népmesék, népballadák, műmesék, hazai
nemzetiségek és más népek meséi; mondák, mitológiai történetek, bibliai történetek; Arany János: A walesi bárdok, Rege a csodaszarvasról, Toldi; Fazekas Mihály: Lúdas Matyi; Gárdonyi Géza: Egri csillagok; Jókai Mór: A kőszívű ember fiai vagy egy másik regénye; Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (részletek); Kosztolányi Dezső egy novellája; Mikszáth Kálmán egy novellája; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk; Móricz Zsigmond egy műve, Petőfi Sándor: János vitéz;
továbbá egy-két XX. századi ifjúsági regény és egy-két regényrészlet (pl.: Fekete István, Szabó Magda, Tamási Áron műveiből);
kortárs szépprózai alkotások és részletek a magyar és a világirodalomból.
Magyar nyelv és irodalomKözműveltségi tartalom 5-8. évf.
Líra: Ady Endre, Arany János, Csokonai Vitéz Mihály,
Janus Pannonius, József Attila, Kosztolányi Dezső, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor műveiből;
kortárs magyar lírai alkotások.
A dráma és a színház világa: egy dráma.
Közműveltségi tartalmak (történelem) 1-4. évfolyamon a helyi és mikro-
történelem jelenik meg (személyes, családi történelem, valamint a magyar történelem jelentős eseményeinek, szereplőinek, megismerésén);
az 5-8. évfolyamon a történelmi személyiségeket és történeteket állítja középpontba;
a 9-12. évfolyamon a forrásfeldolgozás, a tevékenykedtetés és az elemzőkészség fejlesztése áll a fókuszban;
Ember és társadalom
Ismétlődő/visszatérő hosszmetszeti témák Történelem
5–8. évfolyam 9–12. évfolyamTársadalmi helyzet, életmód, életviszonyok— Gyermekek nevelése, oktatása— Család, lakóhely— Falvak és városok, urbanizáció— Hétköznapok és ünnepek— Öltözködés, divat— Betegségek, járványok►►
— Nők és férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák— Szegények és gazdagok világa— Egyenlőség, emancipáció— Tömegtájékoztatás, sajtó, propaganda— Népesség, demográfia (vándorlás, migráció)
Társadalom és állam— Uralkodók és államférfiak— Birodalmak— Kisebbség, többség, nemzetiségek►►
— Államformák, államszervezet— A hatalommegosztás formái, szintjei— Forradalom, reform és kompromisszum
Helyi és nemzetközi együttműködések, konfliktusok— Békék, háborúk, hadviselés— Egyezmények, szövetségek►►
— Függetlenség és alávetettség— Kisállamok, nagyhatalmak
Természet és technika kölcsönhatása— A földrajzi környezet— A természetformálás és -átalakítás hatásai— Közlekedés, úthálózat, hírközlés— Felfedezők, feltalálók ►►
— Erőforrások és termelési kultúrák— A technikai fejlődés feltételei és következményei— Fölzárkózás, lemaradás
Kultúrák, vallások és eszmék— Hasonlóságok és különbségek— Népek és vallások egymásra hatása, együttélése — A világvallások alapvető tanításai, vallásalapítók, vallásújítók— Történelemformáló eszmék►►
— Korok, korstílusok — Vallások szellemi, társadalmi, politikai gyökerei és hatásai — Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika— A fanatizmus jellemzői és formái
1. Az őskor és az ókori Kelet2. Az antikvitás3. A középkori Európa4. A magyarság történetének kezdetei és beilleszkedése
Európába5. A világ és Európa a kora újkorban6. Magyarország a XVI-XVIII. században7. A forradalmak és a polgárosodás kora Európában és
Magyarországon8. A nemzetállamok kora9. Hazánk és a nagyvilág a XX. század első felében10. Hazánk és a nagyvilág a XX. század második felében11. A globalizálódó világ és Magyarország
Témakörök - Történelem
5-8. évfolyam 9-12. évfolyam6. Magyarország a XVI-XVIII. században1. A három részre szakadt
ország, végvári küzdelmek.2. Vallási megosztottság és
függetlenségi törekvések.3. Az Erdélyi Fejedelemség
virágkora Bethlen Gábor idején.
4. Zrínyi Miklós, a hadvezér.5. A Rákóczi-szabadságharc
hősei.6. Magyarország újjáépítése a
Habsburg Biro dalomban. Az ország új etnikai térképe, nemzetiségi viszonyok
1. Küzdelmek, hétköznapok, kultúra a három részre szakadt Magyarországon.
2. Az Erdélyi Fejedelemség.3. A török kiűzése és a Rákóczi-
szabad ságharc.4. Népesedési, társadalmi és
gazdasági változások. Nemzetiségek az újjászerveződő államban.
5. A Magyar Királyság a XVIII. századi Habsburg Birodalomban, a felvilágosult abszolutizmus hazánkban.
6. téma felosztása - Történelem
Nemzetközi kitekintés - tendenciák Nemzetközi hatások erősödése a tantervi szabályozásban
(pl. a tagállamok reakciója a műszaki-természettudományos oktatás erősítésére az EU-ban)
A nemzetközi pedagógiai mérések-értékelések szabályozó ereje erősödik (pl. a PISA-sokk hatására elindult tantervi reformok, fejlesztések)
Az egyéni érvényesülés igényének megjelenésével az osztály- és egyéni szintű tervezés egyre nagyobb hangsúlyt kap
Összegzés A kompetenciafejlesztési elvárások összhangba
kerüljenek a közműveltségi tartalmakkal. A fejlesztés és az ismeretátadás komplex és
kiegyensúlyozott folyamatban valósulhasson meg.
Hangsúlyosabb szerepet kapjanak a gyakorlatorientált tevékenységek, az életviteli kompetenciák (egészségre nevelés, testmozgás, pénzügyi, gazdálkodási, vállalkozási ismeretek).
A bevezetés tervezett időpontja: 2013. szeptember - 1., 5. és 9. évfolyamon.
A kerettantervek törvényi háttere
A kerettantervek törvényi háttere(NKT, NAT)„A Nat-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák:
a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének
feladatait, és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre
álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet.”
Forrás: Nemzeti alaptanterv
Az egyes kerettantervi mappák felépítése
Célok, feladatok Fejlesztési területek – nevelési célok Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Egységesség és differenciálás Műveltségterületek és óraszámok A tantárgyi kerettantervek értelmezése
A kerettantervek szerkezete
A tantárgyi kerettantervek felépítése
A TANTÁRGY NEVE Tantárgyi célok, feladatok A tantárgy szerepe a fejlesztési területekben és a
kulcskompetenciákban A tantárgy sajátos fejlesztési céljai
Tematikai egység/Fejlesztési cél
Az egyes műveltségterületi tantárgyak nagyobb átfogó témaegységeit, témaköreit nevezi meg. A tematikai egység – az adott tantárgyi terület sajátosságaitól függően – lehet konkrét téma: pl. Relációk, függvények, sorozatok, de képességterület is: pl. Szóbeli szövegek megértése és alkotása, Gondolkodási, megismerési módszerek. A tevékenységre épülő műveltségterületek tantárgyaiban a tematikai egységek fejlesztési célként jelennek meg.
ÓrakeretA javasolt óraszám
Előzetes tudásA témakör elsajátításához, azaz sikeres tanításához és tanulásához szükséges kulcsfogalmak, ismeretelemek, szabályok, képességek megnevezése a témakör sajátosságainak megfelelően.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési
céljai
Az adott tematikai egység tanítási-tanulási folyamatában hangsúlyos, kiemelt fejlesztési feladatok megnevezése az adott két évfolyamonként meghatározott sajátos tantárgyi fejlesztési célok, feladatok alapján.
Követelmények – Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A tematikai egység tartalmi elemeinek és/vagy fejlesztési feladatainak megjelenítése a tematikai egység sajátosságainak megfelelően (a cella két oszlopra is bontható, ha a tantárgy vagy a tematikai egység sajátosságai ezt indokolják).
Tantárgyak, konkrét tudáselemekkel részletezve.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
A tematikai egységben előforduló kulcsfogalmak, illetve a fogalmi gondolkodás fejlesztéséhez szükséges fogalmi műveltség összetevőinek jelzése.
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus
végén
Az adott ciklus végén (az adott tantárgyban) elvárható legfontosabb tudás- és képességelemek.
Kerettantervi szerkezet
Tantárgyi kerettantervek
Példák
Magyar nyelv és irodalom 1-4.Bevezető
Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása. Az anyanyelvi képességek fejlesztése nemcsak cél, hanem eszköz is a személyiség harmonikus fejlődéséhez, a kognitív és érzelmi fejlődéshez, valamint mindezek katalizátora is egyben.(…)
Magyar nyelv és irodalom 1-4.Tematikai egységek 1-2. évfolyamon: Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Olvasás, az írott szöveg megértése 1. ‑ az olvasástanulás előkészítése Olvasás, az írott szöveg megértése 2. ‑ az olvasás jelrendszerének
elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása Olvasás, az írott szöveg megértése 3. ‑ a szövegértő olvasás előkészítése Irodalmi k Az írástanítás előkészítése ‑ az írás megtanulásának technikai
alapozása kultúra, az irodalmi művek értelmezése Az írott betűalakok tanítása ‑ írástechnikát fejlesztő gyakorlatok Az írástechnika fejlesztése ‑ az eszközszintű írás előkészítése Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása:
mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék; mondatfajták Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása A tanulási képesség fejlesztése Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése
3-4. évfolyamon: Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése Olvasás, az írott szöveg megértése Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése Az íráshasználat fejlesztése Fogalmazási alapismeretek Szövegalkotási gyakorlatok Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása:
mondatfajták, szavak, szófajok Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása A tanulási képesség fejlesztése Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése
Magyar nyelv és irodalom 1-4.Tematikai egységek
Magyar nyelv és irodalom 1-4.Táblázatrészlet
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Olvasás, az írott szöveg megértése 1. ‑ az olvasástanulás előkészítése
Órakeret 25 óra
Előzetes tudás Iskolaérettség.A témakör nevelési-
fejlesztési céljaiAz olvasástanulás előkészítése.
Tevékenységek/Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok
Motiváció kialakítása, fejlesztése, szorongásmentes olvasási környezet megteremtése.Az olvasáshoz szükséges képességek és részképességek fejlesztése (fonémahallás, megkülönböztető képesség, figyelem, tempó, ritmus, szókincs, nyelvhasználati szabályok, kommunikációs képességek, irányok felismerése, relációs szókincs, nyelvi tudatosság).
A tanuló- nyitott, motivált, érdeklődő az
olvasás tanulásában;- rendelkezik a megfelelő
ismeretekkel és szókinccsel az olvasást, írásbeliséget illetően;
- részképességei elérték a szükséges szintet.
Vizuális kultúra: ábra, illusztráció, reprodukció.Ének-zene: ritmus, tempó, dallam.Matematika: irányok.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Betű, hang, beszédhang, cím, szöveg, mondat, írásjel, bekezdés.
Erkölcstan 1-4.Bevezető
Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása. A multidiszciplináris jellegű tantárgy legfontosabb pedagógiai jellemzője ezért az értékek közvetítése, valamint az, hogy társadalmunk közös alapvető normái egyre inkább a tanulók belső szabályozó erőivé váljanak.
3-4. évfolyamon: Milyen vagyok, és
milyennek látnak mások? Közösségben és egyedül ̶
a társaim és én Az osztály és az iskola Kulturális-nemzeti
közösség A környezetem és én – Az
épített és a tárgyi világ A mindenség és én –
Születés és elmúlás
Erkölcstan 1-4.Tematikai egységek 1-2. évfolyamon: Az én világom Társaim – Ők és én Közvetlen közösségeim – A
család és a gyerekek Tágabb közösségeim – A
lakóhelyi közösség A környező világ
Erkölcstan 1-4.Táblázatrészlet
Tematikai egység Az én világom Órakeret 11 óraElőzetes tudás,
tapasztalatA tematikai egység nevelési-fejlesztési
céljai:
Az énkép, az önkifejezés és az önbizalom fejlesztése. A saját környezet elemeihez való viszonyulás tudatosságának fejlesztése. A nehéz helyzetekkel való megbirkózás képességének megalapozása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Ki vagyok én?Hogyan és hányféle módon szólítanak engem mások? Mit jelent a nevem? Hol születtem és mikor? Hány éves vagyok? Kik a szüleim? Mit tudok magamról? Milyen voltam kisebb koromban? Miben változtam? Milyen jelek tartoznak hozzám, amelyek az én helyemet, az én dolgaimat jelölik és megkülönböztetik őket a másokéitól?Ilyen vagyok Milyennek látom magam, ha tükörbe nézek? Hasonlítok-e valakire a családban? Mit szeretek magamon? Van-e olyan, amit nem szeretek, és ha igen, miért? Minek szoktam örülni, mitől leszek szomorú, és mitől félek? Ha szomorú vagyok vagy félek, mitől múlnak el ezek a rossz érzések?Hogyan tudok vigyázni magamra és az egészségemre? Miben kell erősödnöm?Kedvenc helyeim, tárgyaim és tevékenységeimHol szeretek lenni, és hol nem, miért? Hová szeretnék eljutni? Melyek a legkedvesebb játékaim és tárgyaim? Miért szeretem őket? (…)
Vizuális kultúra:személyes élmények megjelentetése sík vagy plasztikus alkotásokban.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Lány, fiú, születésnap, változás, öröm, szomorúság.
A kerettantervi csomagok és az iskolák
Kerettantervi mappákEgységes struktúrájú kerettantervi mappakialakítása történt meg:
Alsó tagozatFelső tagozatNégy évfolyamos gimnáziumHat évfolyamos gimnáziumNyolc évfolyamos gimnáziumSzakközépiskolaSzakiskola (külön projektben)
Speciális területek: Nyelvi előkészítő Arany János Programok (Kollégiumi
és Tehetséggondozó Programok) Sportiskolák
További fejlesztések, készülő tantervek:
Nemzetiségi iskolák Nemzetiségi nyelv és irodalom Nemzetiségi népismeret
SNI kerettantervek Enyhén és középsúlyosan
értelmi fogyatékos tanulók számára 1-8. évfolyamon
Enyhén értelmi fogyatékosoknak speciális sakiskolára
Máshol megjelenő kerettantervek:
Két tanítási nyelvű oktatás Célnyelv Célnyelvi civilizáció
A kerettanterv adaptációja 2012. szeptember –december között a helyi tanterv átalakításával:Óraterv elkészítése a beiskolázásra, a 2013/14-es tanév feladataira felkészülendő
- a 2 évfolyamonkénti tantárgyi óraszámok évekre bontása;- döntés a szabad órakeret felhasználásáról: például a NAT alapján felkínált
új tantárgyak beillesztése vagy a meglévő tantárgyak óraszámának megemelése és/vagy saját tervezésű foglalkozások érvényesítése;
- az értékelési rendszer kialakítása;- a Pedagógiai program elfogadása, honlapra kitétele
2013. szeptemberétől felmenő rendszerben 1., 5., 9. osztályban az új tartalmi szabályozásnak megfelelően az átdolgozott helyi tantervek érvényesítése
Az iskolák körvonalazódó feladatai (2012/13-as tanév)
A tantervkészítés egyensúlykeresés: a szaktudományok és az iskolai
tanítás a pedagógia elmélete és az
iskolák gyakorlata a modern tantárgy-pedagógia
lehetőségei és az elérhető feltételek
a tudomány és technika modern eredményei, vívmányai és a hagyományosan elfogadott tartalmak
az elméleti ismeretek és a gyakorlati tapasztalatok
a szülői-társadalmi elvárások és a pedagógusok tanítási törekvései, igényei
…és még számos más tényező
között.