2 Csütörtök, 1979. június 28.' 5
Tanácsülés Kisteleken Tegnap, szerdán délután
Ott József tanácselnök veze-tésével ülésezett Kistelek nagyközségi tanácsa. A tes-tület meghal lga t ta és e l fo-gadta a nagyközség várossá fej lesztésének közelebbi és távolabbi feladatairól , a l a -kosság kommunál i s el látot t-ságának helyzetéről szóló t á -jékozta tót, m a j d jóváhagyta a művelődésügyi bizottság beszámolóját a gyermek- és I f júságvédelmi albizottság munká já ró l .
A nagyközség várossá f e j -lesztéséről szólva elhangzot t : e fo lyamat m á r megindul t ; a tervszerű ipartelepítésnek köszönhetően a lakosság m i n d nagyobb része talál helyben is munkalehetőséget . Az ipartelepítés, a lakásépí t -kezések ha tásá ra az e lmúl t években je lentős mér t ékben növekedet t a község népes-sége. A nagyközség üzemei-ben egyre többen dolgoznak a környező községekből is: Kistelek m i n d inkább a kör-nyék gazdasági, ku l tu rá l i s és egészségügyi központ jává válik.
Az ipartelepí tés következ-ményekén t a mezőgazdaság-ban dolgozók a ránya az 1070. évi 46 százalékról 34,4 százalékra csökkent. Az e m -berek többsége m a m á r az iparban, a közlekedés, az igazgatás és a szolgál tatás te-rü le tén tevékenykedik. A „bevándorlók", a Kisteleken m u n k á t vállalók letelepítése é rdekében a következő öt-éves tervidőszakban is fon-tos fe ladata i között t a r t j a számon a nagyközségi tanács a lakások építését .
A kiskereskedelmi á ru fo r -galom — éven te és egy la -kosra számítva — megköze-líti a középfokú központnak kijelölt városok forgalmát . A vendéglátás területén viszont még nagy az e lmaradás . A nagyközség vendéglátóipara nemhogy a vonzáskörzet, a nagy á tmenöforgalom, de még a helyi lakosság igé-nyeinek sem képes eleget tenni. A lakossági szolgálta-tási hálózat ezzel szemben m á r kiépül t . A nagyközség-ben — a várossá fej lesztés követelményeinek megfele-
lően — kellő számú oktatási intézmény található. A jövő fe ladata inak megvalósí tása-kor gondolni kell egy meg-felelően ellátott közművelő-dési könyvtá r és egy leg-a l ább 400 ember befogadásá-r a a lka lmas terület i műve-lődési központ létrehozására is.
S noha az út - és a közmű-hálózat kiépítésében még nagy az e lmaradás , összeg-zésképpen e lmondható , hogy a nagyközség jórészt rendel-kezik a várossá nyi lvání tás feltételeivel.
Hapirenden
A gazdaságos termékszerkezet
A gazdaságos termékszer-kezet kialakí tása gazdasági célki tűzéseinkben az utóbbi években k iemelkedő jelentő-séget kapott . A termelés gaz-daságosságát, a gazdaságta-lan termelés visszaszorítása é rdekében tervezet t intézke-déseket m á r 1977 első fél-évében vizsgálta Csongrád megye Népi Ellenőrzési Bi-zottsága több iparvál la la tnál , szövetkezetnél, gyáregység-nél. A munkabizot t ság tag-jai azóta fo lyamatosan f i -gyelemmel kísér ték a k ivá-lasztott te rmelőüzemek tevé-kenységét, s tapasztala ta ikról tegnap, szerdán délelőtt szá-
m Agyő, haver!
Szines, szinkronizált f ranc ia f i lm. Raf Valiét regénye nyomán í r t a : Francis Véber. Fényképez-te : J ean Collomb. Zene : Phil lppe Sarde. Rendezte : P ier re Gramier -Defer re . Főbb szereplők: Lino Ven-tura. Patr ick Devvaere, Victor Lanoux, Francoise Brion.
Nem ismerek rendőrt , nyu -gatit p láne nem. De azt m á r meg tanu l t am: ezeknek az Időnként fényes lokálokban whiskyző, elektromos ágyak-kal felszerelt nyi lvánoshá-zakba járó, s t ramm, lezser és vagány-szel lemes f ickók-nak le lkük is van, úgy bi-zony. Nem is akármi lyen. Én mondom, h a hiszik, ha nem: van mit t anu lnunk tő-lük. Például önérzetességet, kollegalitást, kötelességtu-dást, fur fangot . Olyan szim-patikusak, hogy az m á r nem is igaz. Szó szerint.
Még mielőtt a nyuga t imá-da t vészterhes v á d j a alá esnék, sietek k i je len ten i : korán tsem egyedi da rab a mostanság gyakori zsaru-temat ikában az Agyő, haver ! A politikai mesterkedésekbe keveredő, a választási siker é rdekében gyanús üzelmek-ben részes jelöltek disznósá-gait leleplezni akaró, és ép-pen ezek által kikészítendő Ver jea t felügyelő maradék -ta lan nézőszimpátiára szá-míthat . Mert lám, ilyen tisz-ták is tudnak maradn i a zsaruk a piszkos kapitaliz-mus piszkos polit ikai machi-nációi közepette! Ráadásul bajuszos és álcinikus kis kol legájukkal még ko r rup -ciós bot rányba is keverik s a j á t magukat , csakhogy a városban maradhassanak , m e r t az igazság ugyebár győzedelmeskedni köteles, bá rmi áron.
Már -már könnyeimmel küszködtem, amikor a f i lm legvégén a poli t ikus szol-gá la tában álló és mellékesen Vivaldi-kedvelő, üldözött gengszter pár t fogója ellen fordul , az meg Ver jea t se-gítségét kéri, pisztollyal a ha lántékán. S a felügyelő
önbecsülése i t t ér föl a csillagokig. A fölöt téb de-korat ív tömeg előtt kemé-nyen a szócsőbe m o n d j a : ő már nincs itt, áthelyezték. Tör tén jék bármi , sorsára hagyja rosszakaróját , hiszen vesszen a gonosz természe-tesen, s az önérzet így még a zsaruref lexeket is kepes fölülmúlni . Ügy hagy ja el ez a Ver j ea t a csatateret , hogy csak kis kol légájának veti oda szolidárisán, hogy ér tsük a címet is: agyő, ha-ve r ! (Amit ugyan a szink-ron agyő, k i spa j tás !-nak fordí t , dehá t kicsire n e m adunk.)
Annyira tetszik nekem ez a lélekkel teli felügyelő, hogy nem tud tam megállni , hogy hódolatomról ' röpke levélben ne értesí tsem. Ide másolnám, szerénytelensé-gemért elnézést ké rve :
Kedves Felügyelő Ür ! Lá t t am a moziban, nyil-
ván sokan meg fog ják még nézni ö n t , csodálva m á r e lemzet t erényeit . Nem is beszélem le őket, részint mer t hiába, részint mer t olyan ki tűnő színész fo rmá l -ja meg ö n t , min t Lino Ventura . A tör téne tében egyébként is v a n n a k élénk, Izgalmas fordulatok, olykor még motiváció is, ami iga-zán nagy szó. Ami engem illet, én csak egyvalamit kérnék ön tő l , ha m á r ilyen tisztességes, kemény, csak cselbői megvesztegethető, ki-váló zsaru ö n , m o n d j a meg létrehozóinak, í róinak, ren-dezőnek, meg a többieknek, helyezzék m á r el máshová. Ahol pára t lan tu la jdonságai legalább némi valóságízzel muta tkozha tnak meg. Egy őszinte híve kéri erre, fe l -tétlen t isztelője a törvény-nek és a közrendnek — s a szórakozáson túl az igaz-ságnak is. Ami leendő né-zőit illeti, ismétlem, nem beszélem le őket. Hogyan is tehetném, hiszen példás jel-leme folytán szinte m á r a | haverom lett ö n . De búcsúz-zunk inkább. Ne vegye sér-tésnek, de : agyő, haver ! Üdvözlettel : .;
Domonkos László i
mol tak be a megyei NEB dr. Kakuszi László vezette ülésén.
A népi ellenőrök megál la-pí tása szerint a termékszer-kezet vál tozta tásának kere-teit egyes vállalatok önálló ötéves t e rvp rog ramjukban fogalmazzák meg, mások vi-szont a középtávú tervnek az adot t év re lebontot t fe l-ada t t e rvében szerepeltet ik a gazdaságtalan t e rmékek csökkentését. A NEB vizsgá-lati jelentése szerint a szö-vetkezetek sokkal érzéke-nyebben reagál tak a piaci igények a lakulására , t e r -m é k s t r u k t ú r á j u k változta-tása rugalmasabban, gyor-sabban ment , m i n t a nagy-vállalati te rvek a lap ján ter -melő gyáregységekben.
A vizsgált vál la la toknak, szövetkezeteknek az országos szakágazaton belül elfoglalt helyét vizsgálva megál lapí t -ha tó : a leggazdaságc«abbak közé két szövetkezet t a r to-zik — a Szegedi Vas- és Fémipari , va lamint a Mű-szaki Kerámia ipar i Szövetke-zet, a vál lalatok többsége kö-zepesen gazdaságos, s csak néhány tartozik szakágon be-lül a legkevésbé gazdaságo-sak közé. Ennek okait, s az előrelépés m ó d j á t azonban m á r m a g u k n a k az érdekel t vál la la toknak kell vizsgálni-uk, s megtalá lniuk, esetleg éppen úgy, hogy t röszt jük érdekel t té teszi őket t e rmék-l i s tá juk felülvizsgálatában.
Hol a boldogság n
Kubai festészet
A kubai festészet utóbbi fél évszázadát ismertet i meg a Szépművészeti Múzeum-ban csütörtökön megnyíló kiállítás. Amint Oscar Mo-rina, a Kubai Kul turá l i s Minisztér ium munka t á r s a szerdán a sa j tó képviselőinek elmondta , a kubai festészet 50 éve című tár la t — ame-lyet nemrég Moszkvában, Varsóban, Rostockban és Ber l inben is bemuta t t ak — há rom nemzedékhez tartozó 23 művész alkotásai t sora-koztat ja fel.
A havannai szépművészeti múzeum gyűj teményéből válogatott több min t 60 fes tmény a kubai festészet különböző i rányzatai t jelzi.
Vagy harminc esztendeig hírét sem hal lo t tam Szántó Gazsinak. Csoda-e, hogy amikor az Astor ia-a lu l já ró-ban bele ténferegtem szét-t á r t ka r j a iba , csak néztem rá értet lenül. A va lamikor egy-szál bélű falusi ku tyakerge tő magá ra szedett hasban-gyo-m o r b a n vagy ötven kilót, a h a j a meg úgy e l tűnt a fe jé -ről, hogy csak a homloka búb ján m a r a d t néhány szál muta tóba . Egyszóval, ször-nyen k iment a fo rmájából . Mintha semmi köze nem len-ne ahhoz a f iatal postáshoz, aki negyvenkilencben olyan fürgén fu tkároz ta be bi-ciklivel a körzetét , m i n t v í -zi pók a tavat . Pedig b iva-lyos volt azelőtt egy m a k a i nagygazdánál , Innen lendí te t -te magas pozíciójába az á l -dott fölszabadulás.
— Mi van veled, te pá r t -t i tkárharagí tó?
Akkorá t nevetet t , hogy a t ízfelé rohangászó nép meg-to rpan t egy pi l lanatra .
— Vélekszel még? Hű, ezt sosem bocsáj tot ta meg nekem az öreg Horváth . Pá rban Kiss Ferivel agi tá l-ni kü ldöt t a szárazéri t a -nyasorba, é n meg, az istenit a fe jemnek , előző este ot t r agad tam Kancsal Piros-nál. Olyan melles-faros, r u -ganyos húsú fehérnép volt, s h iába v á r t a az u rá t haza. Ugyan, é l -e még szegény Piros? Ha n e m emlí te t ted volna, t á n soha n e m ju t az eszembe.
Aztán e lmondta , hogy megnősült, há rom lánya és tucatnyi unoká j a van. A csillaga tovább fényesedet t : Pesten rendőrt isz te t fa rag-tak belőle, ö t évvel ez-előtt infarktussa l nyugdí-jazták, azóta gyakran nem tud mi t kezdeni m a g á -val.
— Még jő, hogy szereztem egy bir tokot .
— Csak ráéheztél t e is? — Nézd, pa j tás , az ország-
n a k egyelőre szüksége v a n ar ra , ami t a k isker tek pro-dukálnak, ezek hasznosan egészítik ki a nagyüze-mek . . .
— Hagyd ezt a szöveget, Gazsi — szóltam közbe —, az a lapfokú s tudiumokon én is túl vagyok. Egysze-rűen nem érdekel , hogyan nő a folyondár.
— Van ot t m á s is, gyere, megmuta tom.
Szabadkoztam, m a j d meg-egyeztünk, hogy m á s n a p dél-u t á n é r t em jön autóval a kollégiumba. Gondoltam, üs-se kő, legalább előszedjük, hogy, s mikén t nyíl t r á a szemünk e r re a világra, föl-idézzük szép k i r a j zásunk időszakát, megpróbá l juk la js t romba szedni a gyor-san e l i ramodot t évtizedek boldog-izgalmas n a p j a i t
— A kocsi? — néztem rá, mikor gyalogszerrel beáll í-tott.
— Javaslom, vegyük igény-be. ahogy az újságok mond-ják. a tömegközlekedési esz-közöket. Van bennem egy üveg Kinizsi, s kü lönben is, estig se vergődnénk ki eb-ben a csúcsban.
A hetes busz minden meg-állónál és kanyaru la tban ha -lomba döntölte. aki á l l t ában n e m kapaszkodott . Vasvil-laszemek cikáztak, gorom-ba „ j á r j on ta lán a s a j á t ke-rekein", gúnyos „lapítson palacsintává nyugodtan"- fé le
megjegyzések röpködtek ök-lelő tekinte tek kíséretében. Mintha mindenki szörnyen haragudot t volna a mel le t te szorongóra.
— Ha idegbajos, kezel-tesse magá t !
— Fogja be u ram, a m í g szalonképes bennem a bí-rálat .
— Tán azt képzeli, be re -zelek a d u m á j á t ó l ?
— Mondom . . . Autócsorda kísérte buszun-
k a t végig a Rákóczi úton. A kocsik egymásra torlódva, mé te renkén t vánszorogtak előre, leginkább egyetlen személlyel!
Micsoda pazar lása a meg-drágul t benzinnek!
A kör té ren á tszál l tunk egy gyors jára túra . Ez még job-ban összezutyult bennün -ket , de legalább ha ladt ren-desen. H ipp-huppra ér t ki Budaőrsre , a Sasad Szövet-kezet pá l inkásbodegája elé. A túlsó oldalon lángossü-töde ontot ta jó i l latát , előt-t e vagy t ízen ácsorogtak. Két, mosdat lan , csupaszőr s iheder hegyeseket sercinte t t az ú t közepére, de min tha ebben sem le l ték volna iga-zán a kedvüket . Körkörösen haragoszöldben pompáztak a szelíd domt>oldalak, itt a község ölében azonban por és una lom tanyázot t .
— Messze van még az a h i tb izomány?
Hehe. Még négy meg-álló, a r r a kifelé. Különben ké tszázharminc négyszögöl. Te rem egy kis cseresznyét, ribizlit, fokhagymát , az asz-szonynak többféle virágot, és őszre, remélem, szőlőt is.
— Meg gyomot. — M a j d meglátod. Azt hi t tem, közel leszünk
a csinált úthoz. De m i r e föl-kap t a t t unk a meglehetős me-redeken, Gazsi ba rá tom „sze-mélyi tu la jdonáig" , orron, szá jon habzsol tuk a leve-g ő t
— Lassan odaérünk . — Én tú ladnék ra j t a , ha
neked volnék, lehetőleg még ma.
— Nézd, milyen isteni in-nen a kilátás. És látod, mennyi színes házikó . . .
— Van szemem, komám. Ezért nincs elég tégla, ce-ment meg épüle t fa a csalá-di ot thonokhoz.
— Lehet. Ide rengeteg épí-
tőanyag kivándorol , mer t a pénz igazán nem számít.
— Ide van vagy huszonöt ki lométer Újpalota , ahol l ak -tok. Ha a benzin á r á t né-zem. sokba ke rü l az innen szüretel t uborka .
— Majd buszozgatunk. — De hát , az egy-egy Kál -
vária. Végre fölér tünk. Miu tán
le te t tük magunka t a f u r -nér lemez oldalú, pa la te te jű kis lak küszöbére, n e m volt e rőnk beszélgetni. Később sem emleget tük a múl ta t , megfe ledkeztünk az emlé-kekről. Gazsinak lassan meg-jöt t a hang ja , s e lkezdte m e -sélni, hogyan szerezte a f u -varost , a téglát, a venyigét, a gerendát, a kerítést . Az a r -ca kipirul t , mikor megkíná l t egy pohár s a j á t t e rmésű-vel. Savanyú volt. min t a veszett fene, mégis dicsér-tem, hogy elég kel lemes i ta-lú. Minek bán to t t am vol-na !
Duruzsol tunk ot t m a g u n k -b a n egy-másfél órácskát , mi re fölkiál tot tak va lahon-nan az alsó kocsiútról.
— Maga van itt. Szántó ú r ?
— Minden rendben. Jó -napot , Spisiák szomszéd.
— Kik ezek? — intet tem oda, alá.
— T u d j a a boldog isten. I t t mindenki jószomszéd, ügyel a máséra is. És se-gítenek. Látod ezt a r aká s téglát? ö t s z á z darab, de r ipsz-ropsz idefönt volt az egész. Vol tunk hozzá hatan , pedig n e m szóltam sen-kinek. Balról mel le t tünk va -lami grófi s a r j adék szedi a meggyet, amaz a másik ol-dalon Szalontai, Vásárhely-ről való, többet nem tudok róla.
Lefelé könnyebb volt az út. Már esteledett , sokan mégis fölfelé iparkodtak. Szőlőt kötözni, kapálni , iszo-gatni. és nyi lván élvezni a csöndes-bíboros alkonyatot .
Tíz éve még nem volt itt semmi. Ma jól e lker í te t t kis-ker tekben száz meg száz t a r -kabarka házacska élénkíti a domboldalakat , s jó érzéssel tölti el az embereket . Gyak-r a n még azokat is. akik negyvenötben nem ilyen bol-dogságról á lmodtak .
F. Nagy Is tván
íermelékenyefalieii dolgozik a papír- és nyomdaipar
>
Uj tisztek a közúti közlekedésben A tisztképző tanfolyam 95
végzős hal lgatója vet te át oklevelét és tett ünnepélyes fogadalmat Urbán Lajos közlekedés- és posta ügyi á l l amt i tkár előtt szerdán, a Volán oktatási központban rendezett t isztavató ünnep-ségen. Az 1978/79-es Okta-tási év nappali tagozatos 95 növendéke közül 24-en
műszaki — mellet te tech-nikusminősí tő oklevelet —, 71-en pedig forgalmi tiszti képesítést szereztek. A közúti közlekedés ú j tisztjei a jövő héttől a Volán 24 vál la la tá-nál kezdik a m u n k á t t e rme-lésirányítói — egyebek kö-zött garázsmesteri , műve-zetői, forgalomirányí tás i és szervezési — beosztásban.
A Nyomda, Pap í r ipar és a S a j t ó Dolgozói Szakszerve-zetének Központi Vezetősége ülést ta r to t t szerdán. Meg-ál lapí to t ta : mind a papír- , mind pedig a nyomdaipar időarányosan te l jes í te t te az ötéves népgazdasági tervből ez idáig rá há ru ló fe ladato-kat . Az 1975-ös évhez vi-szonyítva az előbbi 31, az utóbbi pedig 30 százalékkal növelte termelését , s a több-let mindké t ágazatban tel jes egészeben a m u n k a t e r m e -lékenység emelkedéséből s zá rmazo t t
Az eredményekben jelen-tős része volt a szakszerve-zeti bizottságok termelést segítő m u n k á j á n a k . Időben jeleztek, észrevételeket tet-tek, javas la tokkal él tek a gazdasági m u n k a hatékony-ságának, a termelés minél zökkenőmentesebb mene té -nek érdekében. Az ülésen ezúttal a fő hangsúlyt a minőségjaví tó és az impor t -megtaKarító mozgalmak kapták. A minőség javí tását eredményesen előmozdító mozgaiom például az évről évre meghirdetet t , „Legszebb
nyomdaipar i te rmékverseny" , továbbá a nyomdák közötti t ankönyvverseny is, amely-nek köszönhetően a nyom-dákon az> utóbbi időben m á r nem múlik, hogy a t anu ló i f júság időben tankönyvhöz jusson. A pap í r ipa rban az importpótló, il letve -helyet -tesítő tevékenység áll az előtérben, megrendelőikkel egyeztetve számos esetben a szakszervezet „közvetítésé-vel" keresik és meg is ta-lá l ják a módjá t , hogy a kér t t e rméke t szocialista piacról beszerezhető, jó mi -nőségű papírokból , a lap-anyagokból készíthessék el. Az ülésen részt vet t és fel-szólalt Győri Imre, az MSZMP KB t i tkára is.
mr
U j g v ^ r Az év közepén ad j ák á t
az idén elkészülő hat nagy-beruházás egyikét, a Phy-laxia karcagi gyáregységét. A korszerű állati t aka rmány-kiegészítő és állati tápszere-ket gyár tó üzem a kukorica ipari feldolgozására épül.
