Download - E-Business alapfogalmak
E-Business alapfogalmak
Elektronikus szolgáltató rendszerek2005. szeptember, Sopron
Gönczy LászlóBME-MIT
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 2
Miről lesz szó?
Tartalomjegyzék
E-Business fogalmak, kategóriák
B2B modellek
E-Business referenciamodell
Mennyiségi analízis
Felhasználói modell
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 3
Mi az E-Business?
• „The use of information and communication technologies to perform business functions”
• Több, mint az elektronikus kereskedelem• „Business as usual”• Keresés, értékelés, logisztika, fizetés,
autentikáció, stb.• E-Marketplace:
– Horizontális: egy beszállítói lánc– Vertikális: egy iparág
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 4
E-Business „hamburger”Economics
Business intelligence
Web-based applications
Software engineering
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 5
E-Marketplace
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 6
E-Business kategóriák• Business-to-Consumer (B2C)
– cégek és egyéni vásárlók
• Business-to-Business (B2B)– cégek közti folyamatok, beszállítói lánc
• Consumer-to-Consumer– pl. Web aukció, p2p jellegű folyamatok
• Government-to-Business– pl. adófizetés, közbeszerzési eljárások
• Government-to-Citizens– pl. segélyek igénylése, kifizetése
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 7
B2B modellek
VEVŐK ELADÓKAggregator
Community
AuctionHub
Content
dinamikusan változó árképzés
közvetítő spec. területen v. folyamatban
egyenrangú partnerek (pl. OpenSource fejlesztés)
tartalomszolgáltató(pl. álláskereső)összegyűjti a beérkező
kéréseket és az elérhető szolgáltatásokat
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 8
B2B modellek csoportosítása a résztvevők száma szerint
E-markets
Változó terminológia, nincs „szabvány” elnevezés
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 9
„Sell-Side Hub” elképzelés
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 10
E-Business referenciamodell
Üzleti nézet
Technológiai nézet Belső metrikák
Külső metrikák
Funkcionális modell
Üzleti modell
Felhasználói modell
Erőforrás modell
Keretrendszer: üzleti folyamatok
mennyiségi analízis
pl. bevétel/idő
CPU igény
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 11
Üzleti modell• Leírók: üzleti folyamat jellemzői• Üzleti modell fajtái
– online megrendelés– online aukció– tartalomszolgáltató portál– elosztó (disztribútor, pl. félkész terméket árul cégeknek)– szolgáltató (pl. bank)– kiadványok megjelentetése (publishing), stb.
Funkcionális modell
Üzleti modell
Felhasználói modell
Erőforrás modell
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 12
Funkcionális modell• Az üzleti folyamat felbontása részegységekre (top-
down technika)• A folyamat lépései (activities) megfelelnek a Webes
alkalmazás által nyújtott szolgáltatásoknak (oldalak)• Lehetővé teszi a navigációs struktúra felírását (melyik
oldalról hova lehet eljutni)
Funkcionális modell
Üzleti modell
Felhasználói modell
Erőforrás modell
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 13
Online aukció Use-Case diagram
Setting up a Particular auction
Buyer and Seller Registration
Scheduling and Advertising
Trade Settlement
Bid Evaluation and Auction Closing
Bidding
Customer
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 14
QoS követelmények• megbízhatóság, biztonság, skálázhatóság,
kapacitás, ár• Tipikus kérdések:
– mennyi vásárlót vesztünk x idő szolgáltatáskiesés esetén– mennyivel növeljük a sávszélességet, ha multimédiás tartalom
kerül az oldalra– mennyi bevételt hoz a rendszer óránként
• „8 mp” ökölszabály : az átlagos vásárló 8 másodperc várakozás után más szolgáltatást keres
• A rendszer kiszámíthatósága elsődleges fontosságú!
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 15
A mennyiségi analízis lépései
Szerverarchitektúra
Szerverteljesítménymérés
Felhasználóiviselkedésjellemzése
TerhelésprofilTeljesítménymodellTeljesítménymérés
Terhelésprofilváltozásának
becslése
Szolgáltatásteljesítményének
becslése
1
7
6 5 4
3
28
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 16
A mennyiségi analízis lépései
• Előfeltétel: üzleti folyamat modellje célokkal/metrikákkal
• 1. Szerver architektúra meghatározása– Milyen szerverek vannak, ezek hogyan kapcsolódnak
egymáshoz, milyen operációs rendszert használnak, milyen hardveren futnak, mennyire skálázható a rendszer, stb.
• 2. Teljesítmény mérése– Kulcsfontosságú lépés, különböző „referenciapontokban”
kell mérni (hálózat különböző pontjai, különböző időszakok)– Tranzakciós és szerver log fájlok alapján– Napi letöltések átlagos száma, az oldal bevétele egy adott
időszakban, csúcsterhelés / átlagos terhelés
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 17
A mennyiségi analízis lépései
• 3. Felhasználói viselkedés leírása– Vásárlói csoportok elkülönítése (sokat keres az
oldalon/keveset vásárol, ritkán nézi az oldalt, de akkor vásárol, csak akciók idején látogatja az oldalt, stb.)
– Cél: tipikus szekvenciák felismerése, navigációs minták felírása, az egyes műveletek számának/gyakoriságának meghatározása
• 4. Terhelési profil meghatározása– Erőforrás modell paramétereinek meghatározása a
felhasználói viselkedés modellje alapján – teljes (aktuális) külső terhelés
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 18
A mennyiségi analízis lépései
• 5. Teljesítmény modell felírása– Formális modellanalízis pl. sorban állási modellek alapján
(Queueing Networks, QN)– Cél: olyan modellt alkotni, amivel követni tudjuk a változásokat
(a terhelésben vagy az oldal architektúrájában)
• 6. Teljesítmény mérése– Bemenő paraméterek meghatározása a modellalapú
vizsgálathoz
• 7. Terhelés változásának becslése– Különleges időszakok terhelése (karácsony, hirdetési kampány,
stb.)– Forgalom „mintáinak” felírása, löketek (burst) nagysága
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 19
A mennyiségi analízis lépései
• 8. Szolgáltatás teljesítményének előzetes becslése– a teljesítmény modell és a terhelés előrejelzés alapján
keressük a leginkább költséghatékony architektúrát
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 20
Felhasználói, terhelés és erőforrás modellek
Felhasználói modell
Terhelés modell
Erőforrás modell
A felhasználói viselkedésre vonatkozó kérdések
Architektúra és rendszer konfiguráció változásaira vonatkozó kérdések
Metrikák:- bevétel/idő- válaszidő- áteresztőképesség
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 21
Online aukció Use-Case diagram
Setting up a Particular auction
Buyer and Seller Registration
Scheduling and Advertising
Trade Settlement
Bid Evaluation and Auction Closing
Bidding
Customer
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 22
Felhasználói, terhelés és erőforrás modellek
• Felhasználói modell– navigációs minták: felhasználhatók a későbbi terhelés
előrejelzéséhez (mi történik, ha hirtelen több felhasználó jelenik meg, többet keresnek, stb.)
– eszköz: Customer Behavior Model Graph (CBMG) , Customer Behavior Model Statechart (CBMS)– terhelési paraméterek meghatározása: ha csak a jelenlegi
terhelési modell felírása a cél, elég egy kevésbé részletes felírás
– eszköz: Customer Visit Model (CVM), kevésbé részletes, nem használható előrejelzésre
– mindig egy session-t vizsgálunk (azonos felhasználótól egy látogatás alatt érkezett kérések sorozata )
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 23
Felhasználói, terhelés és erőforrás modellek
• Terhelési modell („Terhelés” előadás)– terhelés intenzitása (pl. tranzakciók indításának
gyakorisága)– egyes szolgáltatások erőforrásigénye (I/O műveletek, CPU
használat, hálózati adatátvitel, stb.)
• Erőforrás modell („Kapacitástervezés” ea.)– a konkrét erőforrásokra jutó terhelés– hasznos a teljesítmény paramétereinek meghatározásához
(válaszidő, áteresztőképesség, stb.)– felhasználható előrejelzéshez (mi történik, ha megváltozik a
rendszer HW/SW architektúrája, gyorsabb processzort, más operációs rendszert használunk, stb.)
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 24
Felhasználói modell – CBMG• Irányított gráf az oldalak közti lehetséges átmenetek
és valószínűségeik ábrázolására• n csúcs, ahol
– 1. csúcs: Entry állapot, absztrakt belépési pont, minden felhasználó innen indulide nem tér vissza
– n. csúcs: Exit állapot, absztrakt kilépési pont, a folyamat vége (nem mindig ábrázoljuk explicit módon)
– a többi csúcs megfelel a felhasználó által elérhető szolgáltatásoknak (oldalaknak)
• élek: az oldalak szerkezete határozza meg a csúcsok közt lehetséges átmeneteket
Funkcionális modell
Üzleti modell
Felhasználói modell
Erőforrás modell
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 25
CBMG meghatározása
• Statikus CBMG: oldalak és köztük lévő lehetséges átmenetek– az oldalak által nyújott szolgáltatások meghatározása
(pl. Login, Register, Add Item, Remove Item, Pay, Get Quotes, Download, Subscribe, stb.)
– a szolgáltatások halmazának finomítása – az infrastruktúrát különböző mértékben terhelő szolgáltatásokra (pl. Download szétválasztása Download Audio, Download Video szolgáltatásokra)
– lehetséges átmenetek meghatározása – az oldalak megjelenítésének vizsgálatával (linkek, formok, menüpontok, stb.)
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 26
Felhasználói modell: CBMS
• Customer Behavior Model Statechart• UML állapotdiagram• Hasonló információt hordoz, mint CBMG, de
mindezt szabványos módon jeleníti meg• Állapotok: az oldal funkciói (állapotai)• Lehetséges átmenetek: rendszer modellje
alapján• Átmenetekhez valószínűség tartozik
(dinamikus viselkedés)– meghatározás: „Terhelés” ea.
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 27
Felhasználói viselkedés állapotdiagram modellje
Browse
Search
Home
Pay
Register
Login Add to Cart
Select
[ 0.15 ]
[ 0.7 ]
[ 0.15 ]
[ 0.25 ]
[ 1.0 ]
[ 0.05 ]
[ 0.05 ]
[ 0.2 ]
[ 0.3 ]
[ 0.05 ]
[ 0.05 ] [ 0.2 ][ 0.1 ]
[ 0.25 ]
[ 0.3 ]
[ 0.2 ]
[ 0.3 ]
[ 0.1 ]
[ 0.1 ]
[ 0.1 ]
[ 0.6 ]
[ 0.3 ]
[ 0.2 ]
[ 0.25 ]
[ 0.2 ]
[ 0.1 ]
[ 0.1 ]
[ 0.1 ]
[ 0.35 ]
[ 0.35 ]
[ 0.1 ][ 0.4 ]
[ 0.5 ]
[ 0.1 ]
[ 0.2 ]
[ 0.25 ]
[ 0.2 ]
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 28
Felhasználói viselkedés vizsgálata
• Dinamikus CBMG ill. CBMS alapján különböző mérőszámokat határozhatunk meg:– Hits/sec: az oldalról letöltött objektumok száma (képek,
bannerek is)– Page View/Day: adott oldalt hányszor nézték meg– Click-throughs: hányan néztek meg egy adott hirdetést– Unique Visitors: hány különböző látogató volt egy adott
időszakban
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 29
Felhasználói viselkedés vizsgálata
• További mérőszámok (felhasználói modell és egyéb statisztikák alapján):– Revenue Throughput: az oldal által elért átlagos bevétel
– Potential Loss Throughput: mennyibe kerül a szolgáltatás kiesése egy adott időszakban
– Visit Ratio: átlagosan hányszor vesznek igénybe egy adott szolgáltatást (egy session alatt)
– Buy to Visit Ratio: átlagosan hányszor vásárolnak egy session alatt (tényleges eladási tanzakció)
– Average Session Length: egy session átlagosan hány szolgáltatást vesz igénybe (nem időt mér)
– mindezen mérőszámok változása, ha a bemenő paraméterek megváltoznak (pl. egyes átmenetek valószínűségei)
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 30
Felhasználói viselkedés vizsgálata
• Az előbbi példából kinyerhető adatok :– Buy to Visit Ratio (BV): Pay állapot előfordulásának várható
értéke, k [ P(i,j)] az összes lehetséges Entry-Pay útra (k darab), BV értéke itt 0.058 (5.8 %)
– Végrehajtott eladási tranzakciók száma: ha naponta 100000 látogató (session) van, akkor átlagosan 100000*0.058=5800
– Átlagos session hossz (average session length): az állapotok átlagos előfordulásainak összege, itt. 7.998 (Exit és Entry állapotok előfordulási gyakorisága mindig 1, itt nem számítanak)
– mindezen adatok kiszámolhatóak más átmeneti valószínűségek esetén is (pl. ha megnő a keresés után vásárlók száma)
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 31
Customer Visit Model (CVM)
• CVM: különböző típusú felhasználók viselkedését jellemző vektorok (melyik állapotban hányszor járt)
• A felhasználók csoportosítása cluster technikákkal történik, ld. „Terhelés” ea.
• Nem jelzi az egyes állapotok közti átmenetek gyakoriságát, nem jó előrejelzésre
Session1 Session2 Session3Home 1 2 3
Browse 4 8 4Search 5 5 3Login 0 1 1Pay 0 0 1
Register 0 0 1Add to Cart 0 2 1
Select 3 3 2
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 32
Session azonosítás
• Cookie-k használatával– szerver generál egy ID-t, amit a kliens minden kéréssel
elküld, az kliens mellett az alkalmazás állapotát is tárolhatja (pl. bevásárlókocsi)
• Autentikációs mechanizmusok, rejtett mezők HTML oldalak formjaiban, dinamikus URL-ek, stb.
• Szerver logok alapján, várakozási küszöbérték (threshold) használatával– ha ennél hosszabb a szünet két kérés (request) elküldése
közt, akkor két külön session, bővebben „Terhelés” ea.
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 33
Client/Server Interaction• Server-Oriented C/S Interaction:
– a kliens egy szerver folyamattal kommunikál, ami megvalósít bizonyos szolgáltatásokat, a kliens egy szerver csonkkal (stub) kommunikál, a szerver tárolja az adatokat
– Remote Procedure Call jellegű folyamatok
• Object-Oriented C/S Interaction:– a szolgáltatást objektumok valósítják meg, a kliens ezeknek a
metódusaival kommunikál, adat az objektumoknál
– Object Broker jellegű rendszerek (mint CORBA)
– átlátszó, de lassabb
• Általános modell:– szerver: szoftver entitás, amely a kliens kéréseit kiszolgálja
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 34
C/S Interaction Sequence Diagram (CSISD)
• Szekvenciadiagramok minden lehetséges esetre• Objektumok: kliens és a különböző szerverek
(erőforrások)• Nyilak: üzenetküldés• Üzenetek: [p, m] párok, ahol p az üzenet küldésének
valószínűsége, m a mérete (byte)– pl. [0.05, reject_message]: 5% valószínűséggel reject_message
méretű üzenetet küldünk
• Minden lehetséges végrehajtási szekvencia kliensből indul ki és kliensben végződik
• CSID: C/S Interaction Diagram– a szekvenciák összessége
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 35
CSISD példa 1.
• Kliens kér valamilyen adatot a Web szervertől, 3 lefutási lehetőség
• 1. eset: A Web szerver túlterhelt: elutasítja a kérést
Kliens Web szerver
[1.0, request_message]
[0.05, reject_message]
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 36
CSID példa 2.
• 2. eset: A Web szerver továbbküldi a kérést valamilyen alkalmazásnak (alk. szerver), az alkalmazás cache-ből visszaadja az adatot
Kliens Web szerver Alkalmazás szerver
[1, request_message]
[1.0, reply_message]
[0.95, request_data]
[0.2, return_data]
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 37
CSID példa 3.• 3. eset: A Web szerver továbbküldi a kérést, az alkalmazás
lekérdezést hajt végre az adatbázisszerveren, majd visszaadja az adatot
Kliens Web szerver Adatbázis szerver
Alkalmazás szerver
[1, request_message]
[0.95, request_data]
[0.8, query_message]
[1.0, query_answer]
[1.0, return_data]
[1.0, reply_message]
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 38
CSISD elemzése
CSISD alapján megválaszolható kérdések:– mennyi a lokális hálózat forgalma, ha minden szerver
ugyanazon a LAN-on van? (p*m) minden szerverek közti üzenetre
– Mi történik, ha a Web szervert leválasztjuk?
(Web szerver:LAN1, többi LAN2)– (Szerver oldali) hálózati késleltetés meghatározása
sávszélesség és üzentméret alapján– Milyen lesz a teljesítmény, ha minden szerver ugyanazon a
gépen fut?
E-Business rendszerek modellezése
Elektronikus szolgáltató rendszerek2005. szeptember, Sopron
Gönczy LászlóBME-MIT
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 40
A modellek kapcsolata
Felhasználói modell
Terhelés modell
Erõforrás modell
A felhasználói viselkedésre vonatkozó kérdések
Architektúra és rendszer konfiguráció változásaira vonatkozó kérdések
Metrikák:- bevétel/idõ- válaszidõ- áteresztõképesség
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 41
Erőforrás szintű terhelés meghatározása
R: adott erőforrás
F: funkciók halmaza
E[terhelésR] =|F|(gyakoriságF*E[terhelésF,R])
közgazdasági (nem inf.) mérték
informatikai (műszaki) mérték
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 42
Rendszer modell meghatározása
Használati esetek: Use-Case diagram
Forgatókönyvek: szekvenciák
Összesített állapot diagram
UML alapú tervezés
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 43
Web Szerver
Online könyvkereskedés
Vásárló
Könyv böngészéseÁltalános információk
Bejelentkezés
Regisztráció
Fizetés
Bevásárlókocsi
Keresés
Online könyvesbolt Use-Case diagramja
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 44
„Könyv böngészése” Use-Case forgatókönyvei
Keresés az Kliens "Könyv böngészése" oldal adatokban
Könyv adatok lekérése
browse
reply
request
return from cache
reply
query
answer
return from database
Könyv adatok lekérése
W A
D
W = Web SzerverA = Alk. SzerverD = Adatbázis Szerver
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 45
„Könyv böngészése” Use-Case forgatókönyvei 2.
Kliens "Könyv böngészése" oldal
"Bevásárlókosár" oldal
add
Bevásárlókocsiba kerül a könyv
W W
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 46
„Könyv böngészése” Use-Case forgatókönyvei 3.
Kliens "Könyv böngészése" oldal
"Keresés" oldal
search
Másik könyv keresése
W W
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 47
„Könyv böngészése” Use-Case forgatókönyvei 4.
Kliens "Könyv böngészése" oldal
Kilépési oldal
exit
Kilépés
W W
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 48
Összesített állapotdiagram
Browse
Search
Home
Pay
Register
Login Add to Cart
Select
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 49
Felhasználói viselkedés vizsgálata
• Várható érték jellegű kérdések• Pl. milyen gyakran vásárolnak
– a „Pay” állapot várható értéke• Milyen hosszú egy lekérdezéssorozat
– úthosszak várható értéke• A modellhez rendelhetők valószínűségek
– becslés– mérés– szimuláció alapján
Funkcionális modell
Üzleti modell
Felhasználói modell
Erőforrás modell
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 50
Várható érték meghatározása
Kibővített Use-Case diagram
Kibővített szekvenciák
Kibővített állapot diagram
Valószínűségek- haszn. esetekhez- forgatókönyvekhez- elágazásokhoz
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 51
Használati esetek súlyozása• Use-Case diagram súlyozása
– minden esethez előfordulási valószínűség• Közgazdasági jellegű becslés
– Mi történik, ha megnő az oldalon böngésző vásárlók aránya?
Könyv böngészéseÁltalános információk
Bejelentkezés
Regisztráció
FizetésBevásárlókocsi
Keresés
0,2 0,15
0,10,15
0,25
0,050,1
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 52
Szekvenciák súlyozása
• Esetek forgatókönyveinek súlyozása– minden forgatókönyvhöz valószínűség
• A forgatókönyvön belüli elágazások súlyozása– minden elágazáshoz valószínűség
• Eredmény: súlyozott állapotdiagram
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 53
Súlyozott állapotdiagram
Browse
Search
Home
Pay
Register
Login Add to Cart
Select
[ 0.15 ]
[ 0.7 ]
[ 0.15 ]
[ 0.25 ]
[ 1.0 ]
[ 0.05 ]
[ 0.05 ]
[ 0.2 ]
[ 0.3 ]
[ 0.05 ]
[ 0.05 ] [ 0.2 ][ 0.1 ]
[ 0.25 ]
[ 0.3 ]
[ 0.2 ]
[ 0.3 ]
[ 0.1 ]
[ 0.1 ]
[ 0.1 ]
[ 0.6 ]
[ 0.3 ]
[ 0.2 ]
[ 0.25 ]
[ 0.2 ]
[ 0.1 ]
[ 0.1 ]
[ 0.1 ]
[ 0.35 ]
[ 0.35 ]
[ 0.1 ][ 0.4 ]
[ 0.5 ]
[ 0.1 ]
[ 0.2 ]
[ 0.25 ]
[ 0.2 ]
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 54
Várható értékek meghatározása mérés alapján• Online: monitorozó eszközök
– hálózat– szerver
• Offline: Szerver logok elemzése– adatbázis– web szerver
• Mérési egység: session– egy felhasználótól beérkező– összetartozó kérések sorozata
• A rendszer modell paraméterezése a kapott értékekkel
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 55
Session azonosítás
• Cookie-k használatával– szerver generál egy ID-t, amit a kliens minden kéréssel
elküld, az kliens mellett az alkalmazás állapotát is tárolhatja (pl. bevásárlókocsi)
• Autentikációs mechanizmusok, rejtett mezők HTML oldalak formjaiban, dinamikus URL-ek, stb.
• Szerver logok alapján, várakozási küszöbérték (threshold) használatával– ha ennél hosszabb a szünet két kérés (request) elküldése
közt, akkor két külön session, bővebben „Terhelés” ea.
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 56
Várható érték szimuláció alapján
• Szimulációs eszköz: Holosofx• Pl. egységnyi költség minden lépéshez
– várható költség = várható úthossz• Pl. egységnyi költség „Pay” állapothoz
– várható költség =vásárlások várható értéke• Szimuláció az analízis későbbi lépéseinél
(kapacitástervezés, terhelés becslés) is
• mérés szórása ~ (mérések száma)½
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 57
Mérőszámok meghatározása
• Súlyozott modellek alapján• Buy to Visit Ratio:
– Pay állapot várható értéke• Átlagos session hossz
– állapotok várható értékeinek összege• Mindezeket kiegészítjük egyéb
(közgazdasági, statisztikai) adatokkal
üzleti metrikák
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 58
Üzleti jelegű metrikák
• Átlagos bevétel (Average Revenue)– Buy to Visit Ratio * Average Amount
• Átlagos bevétel / idő - üzleti „áteresztőképesség”, Revenue Throughput– ( Number of Session * Average Revenue) / Time
• Adott hosszúságú leállás miatti bevételkiesés– Revenue Throughput * Down Time
Funkcionális modell
Üzleti modell
Felhasználói modell
Erőforrás modell
Sopron, BME MIT 2005. Elektronikus szolgáltató rendszerek 59
Erőforrás jellegű metrikák
• A funkcionális mérőszámokat kiegészítjük erőforrás felhasználásra vonatkozóakkal
• Pl. szekvenciadiagram + üzenetméretek– hálózati forgalom
• Pl. állapotdiagram + erőforrások– átlagos adatbázis elérés, stb. Funkcionális modell
Üzleti modell
Felhasználói modell
Erőforrás modell