Download - EGÉSZSÉG GAZDASÁGTAN
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében
Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,
az MTA Közgazdaságtudományi Intézet
és a Balassi Kiadó
közreműködésével.
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN
Készítette: Orosz Éva, Kaló Zoltán és Nagy Balázs
Szakmai felelős: Orosz Éva
2011. június
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN
I. rész
Az egészségügyi rendszer elemzése
közgazdasági megközelítésben
1–7. hét
Készítette: Orosz Éva
Szakmai felelős: Orosz Éva
Tartalom 1. hét Az egészségügyi rendszer elemzése:
Alapfogalmak
2. hét Az egészségügyi és egészségbiztosítási piac
sajátosságai
3. hét Az állami beavatkozás alapvető kérdései az
egészségügyben
4. hét Az egészségügy finanszírozásának rendszerei
5. hét Forrásallokáció az egészségügyben
6. hét Az egészségügyi kiadások elemzése
7. hét A finanszírozás fenntarthatóságának és a
hatékonyság javításának lehetséges eszközei
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN
1. hét
Az egészségügyi rendszer
elemzése: alapfogalmak
Készítette: Orosz Éva
Szakmai felelős: Orosz Éva
Témakörök • Az egészség-gazdaságtan mint tudományterület
• Az egészség, egészségügy és gazdaság
kapcsolata
• Az egészségügyi szolgáltatás mint gazdasági
jószág
• A szükséglet, kereslet és kínálat értelmezése
• Az egészségügyi rendszer összetevői és fő
funkciói
• Az egészségügyi rendszerek teljesítményének
értékelése: kritériumok, módszerek, indikátorok
Az egészségügy a nemzetgazdaságok
fontos ágazata
• Az OECD országokban az egészségügyi szolgáltatások
és termékek a GDP (végső felhasználásának) 7–16%-át
tették ki 2008-ban (OECD átlag: 9%)
• Az OECD országokban a foglalkoztatottak 6–16%-a az
egészségügyben dolgozik
• Mikroszinten: egy kórház a kistérség legnagyobb
gazdálkodó szervei közé tartozhat (foglalkoztatás, más
ágazatok számára kereslet stb.)
• Az innováció egyik motorja (az egészségügyi innováció
nyersanyag szükséglete alacsony, hozzáadott értéke
nagy)
Az egészség-gazdaságtan
mint tudományterület
• Az egészségügyi szolgáltatások és az
egészségügyi rendszer sajátosságainak
feltárása, elemzése – a szűkösen
rendelkezésre álló erőforrások allokációja
nézőpontjából
– Közgazdasági módszerek alkalmazása az
egészségügy területén
– Az erőforrás-allokáció kérdésének
multidiszciplináris megközelítése
Az egészség-gazdaságtan főbb elemei
Centre for Health Economics, University of York
Mi az egészség?
Mi az egészség értéke?
Milyen tényezők
befolyásolják az
egészséget?
A terápiás eljárások
mikroökonómiai
értékelése
Egészségügyi
ellátás
kereslete Piaci
egyensúly
egyensúlyt
teremtő
mechanizmusok Egészségügyi
szolgáltatások
kínálata
Tervezési, költségvetési
és monitorozási
módszerek
Egészségügyi
rendszer értékelése
A B
C
E
F
D
H G
Az egészség-gazdaságtan korlátai
• „… hatalmas szakadék mutatkozik az a
felismerés, hogy az erőforrások hatékonyabb
– nagyobb egészségnyereséget biztosító –
felhasználására van szükség és az ezen
célok eléréséhez rendelkezésre álló tudás-
bázis között”
(IMF WP/07/13: What Should Macroeconomists
Know about Health Care Policy?)
Az egészség – egészségügy(i kiadások)
– gazdaság kapcsolata
Alapvető kérdések:
• Hogyan járul hozzá az egészségi állapot javulása a
gazdasági növekedéshez?
• Hogyan járul hozzá a gazdasági növekedés az egészségi
állapot javulásához?
• Hogyan / milyen mértékben járul hozzá az egészségügyi
rendszer a társadalom egészségi állapotának javításához?
• Hogyan javítható az egészségügyi rendszer teljesítménye?
Javulna-e (és milyen mértékben), ha többet költenénk rá?
• Hogyan hat az egészségügyi közkiadások növelése az
egészségi állapotra és a gazdasági növekedésre?
Az egészség fogalmának
különböző értelmezései
• Klinikailag kimutatható tünetmentesség
• Teljes testi, lelki és szociális jólét állapota
(WHO) – szociológiai megközelítés
• Nagy társadalmi csoportok egészségi
állapotának mérése mortalitási és
morbiditási adatok segítségével
– epidemiológiai megközelítés
Grossmann modell: az egészség
inputjai és outputjai
egészségben
töltött idő
(egészséges
napok)
egyén egészség
tőkéje
egészségügyi szolgáltatás
oktatás
lakáskörülmények
jövedelem
foglalkozási státusz
táplálkozás
INPUT OUTPUT
Forrás: (Donaldson and Gerard, 2005)
Milyen tényezők befolyásolják
az egészségi állapotot?
ÉLETKOR, NEM, TESTI
ADOTTSÁGOKME
ZŐ
GA
ZD
AS
ÁG
ÉS
ÉL
EL
MIS
ZE
R
TE
RM
EL
ÉS
OK
TA
TÁ
S
MUNKAHELYI
KÖRNYEZET
MUNKA-
NÉLKÜLISÉG KÖ
RN
YEZ
ET
EG
ÉS
ZS
ÉG
ÜG
YI
SZ
OL
GÁ
L-
TA
TÁ
SO
K
LA
KÁ
S
ÉLET ÉS MUNKAKÖRÜLMÉNYEK
Forrás: Dalgren,1991
A betegségek terhe
Egészségügyi költségek
Mikro- és makroökonómiai költségek
Társadalmi és jóléti költségek
Az egészségi állapot hatása
a gazdaságra – az egyén
szintjén / mikro-szinten
• Az egészségi állapot javulása / várható élettartam növekedése pozitívan hat: a gazdasági teljesítményre (termelékenységre)
a munkaerő kínálatra (munkaképesség hosszára)
a megtakarítási hajlandóságra
a gyermekkori egészségi állapotra: tanulási képességekre, kreativitásra
A lehetséges közvetítő csatornák
az egészség és a makro- és
mikro-gazdasági változók között
Source: IMF WP 07/13
Romló gazdasági
helyzet
Romló egészségi
állapot
Javuló egészségi
állapot
Javuló gazdasági
helyzet
Termelékenység,
Munkakínálat; Oktatás;
Megtakarítások.
Egészséges jószágok
fogyasztása; (Köz)egészségügy;
Ismeretek; Demokrácia
Csökken a humán tőke
fejlesztésére való ösztönzés;
Csökken a termelékenység,
munkakínálat; Csökkennek a
megtakarítások.
Szűkösség; Társadalmi
biztonság hiánya.
Egészségre káros jószágok
fogyasztása;
Környezetszennyezés;
Munkakörnyezet, stressz.
Környezetszennyezés
csökkenése
Forrás: (Kollányi, 2011)
Az egészség és a gazdaság közötti
többirányú kölcsönhatás
Az egészségügy szerepe
– új tudományos eredmények
• „Az egészségügyi szolgáltatások szerepe
jelentős. A tudományos bizonyítékok komplexek,
de konzisztensek: az elmúlt évtizedekben a
várható élettartam növekedésének körülbelül a
fele az egészségügyi ellátásnak tudható be.”
– Figueras,J. et al: Health systems, health and
wealth: Assessing the case for investing in health
systems. WHO, 2008.)
Egészségügyi
szolgáltatások
iránti kereslet
Laikus ellátás iránti kereslet
Érzékelt szükséglet, de nem
keresletként nem manifesztált
Az egyén által nem érzékelt szükséglet
Egészséges egyének
Az egészségügyi ellátás iránti
kereslet a „jéghegy csúcsa”
Forrás: (Black and Gruen, 2005)
A szükséglet, kereslet
és kínálat kapcsolata
Népesség
Érzékelt szükséglet Kereslet
Érzékelt szükséglet
Szakember által
definiált szükséglet
Kielégítetlen
szükséglet
Kielégített
szükséglet
Szűrés
„kiadagolás”
Forrás: (Black and Gruen, 2005)
A javak természete
Közjószág Vegyes Magán
Kizárhatóság
Versengés
Visszautasíthatóság
–
–
–
+ –
+ –
+ –
+
+
+
Fogyasztók védelme
Policy-alkotás
Szabályozás
Standardok állítása
Minőségellenőrzés
Fogyasztási javak
Klinikák
Kórházak
Egészségügyi szolgáltatók
Gyógyszerek
A javak természete a neoklasszikus
közgazdaságtan alapján
Forrás: (Preker és Harding, 2005)
Az egészségügyi szolgáltatások
típusai – közgazdasági nézőpontból
• Közjavak
• Alacsony költségű magánjavak
• Magas költségű (megtakarításokból fizethető)
• Katasztrofálisan költséges magánjavak (az érintett családnak
adóssága keletkezik, vagy ingatlant kell eladnia, tartósan
szegénységet idéz elő)
• Közgazdasági értelemben a legtöbb egészségügyi
szolgáltatás a kvázi-magánjavak és a magánjavak közé
tartozik.
– Externális hatások: magánpiac többet (ld. antibiotikum rezisztencia)
vagy kevesebbet (pl. védőoltás) termel adott javakból, mint ami
optimális a társadalom számára
Az egészségügyi rendszer összetevői E
gészség
po
liti
ka /
szab
ály
ozás
Finanszírozási
rendszer
Forrás-
teremtés
Kockázat-
megosztás
Szolgáltatás
vásárlás
Erőforrások
termelése
Szolgáltatások
nyújtása
Minőség
Esélyegyenlőség
a hozzáférésben és
forráselosztásban
Hatékonyság
Transzparencia és
számonkérhetőség
Egészség-
nyereség
Esélyegyenlőség
az egészségi
állapotban
Jövedelem-
biztonság
Igazságos
finanszírozás
Fogyasztói
elvárások
Az egészségügyi
rendszer funkciói
Instrumentális célok Rendszer
célok
Forrás: WHO (2006)
Az egészségügyi rendszerek
elemzésének alapvető kérdései
• Hogyan jellemezhető / írható le egy
egészségügyi rendszer?
• Mikor működik jól egy egészségügyi
rendszer?
• Hogyan értékelhető egy egészségügyi
rendszer teljesítménye?
• Hogyan befolyásolható egy egészségügyi
rendszer teljesítménye?
Az egészségügyi rendszer leírása:
alapvető kérdések
• A társadalombiztosítás / kormányzati program / állami
egészségügy kire terjed ki?
• Milyen szolgáltatások tartoznak a közfinanszírozás
(társadalombiztosítás) körébe?
• Hogyan teremtik meg az egészségügy finanszírozásához a
forrásokat?
• Hogyan finanszírozzák a szolgáltatókat?
• Milyen jellemzői vannak a szolgáltatási rendszernek?
• Milyen jellemzői vannak a szabályozásnak?
• Hogyan biztosítják a humán és tárgyi tényezőket az
egészségügyi rendszer működéséhez?
Az egészségügyi rendszerek
teljesítményének értékelése
• Teljesítmény: alapvető célok elérésének a mértéke
• Koncepcionális keret
– A teljesítmény értelmezése
– Ok–okozati összefüggések az egészségügyi rendszerben
– Megfelelő indikátorrendszer kialakítása
• Információs rendszer
• Elemzés, interpretáció
• Felhasználás a gyakorlatban
• A teljesítménymérés rendszerének, működésének
az elemzése
A teljesítmény értékelésének
leggyakrabban alkalmazott kritériumai
• A lakosság egészségi állapotának javítása
• Védelem a betegség pénzügyi kockázatától
• A betegek / állampolgárok elégedettsége
– az egyének igényeire való reagálóképesség értelmezhető a minőség egyik
komponenseként is)
• Egyenlőtlenségek csökkentése (méltányosság, igazságosság)
• Hatékonyság
• Minőség
• Az emberi élet védelme (része lehet az egészségi állapot javításának)
• Az emberi méltóság védelme (része lehet az elégedettségnek)
• Egyéni szabadság érvényesülése (része lehet az elégedettségnek)
• Finanszírozhatóság
• Az egészségpolitikai döntéshozatal transzparens, számonkérhető
A megfelelő minőség kritériumai
• Megfelelő struktúra (emberi erőforrás, technológia)
• Megfelelő folyamat (jól szabályozott)
– megfelelő és hatásos terápia
– időszerű és folyamatos
– biztonságos
– hozzáférhető és méltányos
– páciens számára elfogadható (etikus, rövid
várakozási idő stb.)
• Eredményesség (egészségnyereség)
A hatékonyság fogalma
• Technikai hatékonyság
– az adott szolgáltatás előállítási költségének a minimalizálása
• Költséghatékonyság
– egy adott egészségi probléma kezelésére rendelkezésre álló
alternatív technológiák közül az a költség-hatékony, amely
egységnyi egészség-nyereséget a legkisebb ráfordítással ér el
• Allokatív hatékonyság
– akkor érvényesül, ha az egészségügy rendelkezésre álló
erőforrásokkal – a technikailag hatékony – szolgáltatások olyan
kombinációját állítják elő, amely maximalizálja a társadalom
szintjén elérhető egészség-javulást (egészség-nyereséget)
Koncepcionális keret az egészségügyi rendszerek teljesítményének értékeléséhez:
az OECD egészségügyi minőségi indikátor-rendszere (HCQI Project)
Egészségi állapot
Az egészségi állapotnak az egészségügyön
kívüli befolyásoló tényezői
Az egészségügyi rendszer teljesítménye
How does the health system perform? What does
this performance cost?
Dimenziók
Minőség Hozzáférés Költség
/ kiadás
Szükség-
letek
Getting
better
Staying
healthy
Living with
Illness or
disability
Coping with
end of life
Hatásosság Biztonság
Responsiveness/
Páciens-
központúság
Hozzá-
férés
Health system design, policy and context
Hatékonyság (makro és micro-economic efficiency)
Equ
it
y
Forrás: (Kelley and Hurst, 2006 )
Input – output – outcome : a hatékonyság mérése
Outcomes
Az életévek számának és
minőségének a növekedése
Outputs
Az ellátott
betegek
száma, etc.
Inputs
Naturális mértékegységben
mérve (orvosok száma,
kórházi ágyak, etc.)
Pénzbeli mértékegységben
mérve
Költség-hatékonyság
Cost-effectiveness
Technikai hatékonyság
Technical efficiency
Forrás: (Häkkinen and Joumard, 2007)
Indikátorrendszerek:
nemzetközi szervezetek
• EU: European Community Health
• Indicators (ECHI)
• EU: Sustainable development Indicators
• OECD: Health at a Glance
• OECD Health Care Quality Indicators Project
• WHO: Monitoring and evaluation of health
systems strengthening framework
Indikátorrendszerek:
néhány ország példa
• DUTCH HEALTH CARE PERFORMANCE
REPORT 2008
• USA: Commonwealth Fund. „Why Not the
Best? Results from the National Scorecard
on U.S. Health System Performance”, 2008
• Nagy-Britannia: NHS Performance
Framework
7681
8884
89 89
99 9788
97
109 106
116 115 113
130134
128
115
65 71 71 74 74 77 80 82 82 84 84 90 93 96 101 103 103 104 110
0
50
100
150
Fra
nce
Japan
Aus
tral
ia
Spa
in
Ital
yC
anad
aN
orw
ayN
ether
lands
Sw
eden
Gre
ece
Aus
tria
Ger
man
yFin
land
New
Zea
land
Den
mar
k
Uni
ted K
ingdo
m
Irel
and
Por
tugal
Uni
ted S
tate
s
1997/98 2002/03
Az egészségügyi rendszer eredményességének
egyik mutatója: az „elkerülhető” halálokokból
eredő halálozás
A kellő időben nyújtott megfelelő terápiával nagymértékben befolyásolható
halálokokból eredő 75 éves kor előtti halálozás (100 ezer lakosra), 2002/03
Az egészségpolitika (reformok)
által befolyásolható / alakítandó
tényezők
• Forrásteremtés
• Szolgáltatók finanszírozása
• Szervezeti / intézményi struktúra
• Szabályozás
• Magatartási minták / szokások / nézetek
(páciensek, orvosok stb.)
Egészségügyi rendszer: eszközök,
instrumentális és alapvető célok
Forrás: (Hsiao and Heller, 2007)
MARKOÖKONÓMIAI
FELTÉTELEKKULTÚRA
MODELLEK
(Modell országok)
Forrás: Harvard Team, 1997
POLITIKA,
TÖRTÉNELEM
INTÉZMÉNYI
HAGYOMÁNYOK
TELJESÍTMÉNY
KRITÉRIUMOK
ALLOKATÍV HATÉKONYSÁG
AZ ELLÁTÁSHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS
TECHNIKAI HATÉKONYSÁG
SZOLGÁLTATÁSOK MINŐSÉGE
EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT, ESÉLY EGYENLŐSÉG
KOCKÁZAT KÖZÖSSÉG, A TÁRSADALOM ELÉGEDETTSÉGE
AZ ÁLLAM
SZEREPE
TÁRSADALMI
ÉRTÉKEK
SZIMBÓLUMOK,
NÉZETEK
FORRÁSTEREMTÉS
(intézményi rendszer,
szolgáltatás csomag)
FINANSZÍROZÁSI
MÓDSZEREK
SZOLGÁLTATÁSOK
(SZERVEZTI
RENDSZERE)
EGÉSZSÉGPOLITIKAI STRUKTÚRA
(szereplők, a hatalom eloszlása)
Az egészségpolitika folyamata
AZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER
STRUKTÚRÁJA
(közületi/magánszektor,
verseny/szabályozás)
Az egészségügyi rendszer társadalmi, gazdasági és
politikai kontextusa
Irodalom
• Black, N. and Gruen, R. (2005), Understanding Health Services, Open University Press
• COM(2009) 567: Commission Communication Solidarity in health: Reducing health
inequalities in the EU
• Figueras,J. et al. (2008), Health systems, health and wealth: Assessing the case for
investing in health systems. WHO, Copenhagen
• Folland, S. et al. (2008), The Economics of Health and Health Care (Fourth Edition),
Pearson Education
• Hsiao, W. and Heller, P. (2007), What Should Macroeconomists Know About Health
Policy? IMF Working Paper. WP/07613. International Monetary Fund
• Kelley, E. and J. Hurst (2006), Health Care Quality Indicators Project: Conceptual
Framework Paper, OECD Health Working Papers, No. 23
• Murray, C. – Frenk, J. (2000), A framework for assessing the performance of health
systems. Bulletin of the World Health Organisation, 2000, 78(6)
• Häkkinen, U. and Joumard,I. (2007), Cross-country analysis of efficiency in OECD health
care sectors: Options for research, Economics Department Working Papers, No. 554
• Smith, P.C. (ed.) (2009), Performance measurement for health system improvement:
experiences, challenges and prospects, Cambridge University Press, 2009