Szombat , 1961. jú l ius 29. H

— Jé, milyen kicsi a világ! — kiáltott fel Jekatyerina Makszimova, amikor egy kijevi honfitársával, Ivanovna Olgával, most már Barna Lajosné szegedi lakos-sal hozta össze a véletlen. S a "szegedi-háziasszony és a moszkvai balerina együtt ismerkedett a várossal, sétáltak a Tisza-parton, a Móra parkban, s a vár előtti

sétányon. Városismeretben Jekatyerina Makszimova alig maradt el volt honfitárs-nője mögött, aki három hónapja él Sze-geden. Ismerte már a Tiszát, a Móra Fe-renc Múzeumot, a Szegedi Nemzeti Szín-házat, a Kárász utcát és fellépésük szín-helyét, a Szegedi Szabadtéri Játékok szín-padát is. Kiderült ugyanis, hogy még az-

11

w e t - v i s s u t k i f,: ' h h m j n N t a k m ff

nap este, amikor Szegedre érkezett a a Hungária Szállóba. Utána rögtön körül-moszkvai Nagyszínház együttese, Jekatye- fogták őket, s lelepleződtek, hogy nemcsak rína Makszimova férjével, Vlagyimir Va- egyszerű szerelmesek, hanem az együttes sziljevvel együtt sétált Szeged utcáin — kiváló táncosai is. Fent baloldali képün-inkognitóban. Ez a rejtvemaradás azon- kön két szegedi kislány kér autógrammot ban nem tartott sokáig, csak addig, amíg Jekatyerina Makszimovától. Jobboldalt: nem kérdezősködtek, hogy hazataláljanak séta a Tisza-part virágos sétányán.

w y y y v v v w W y V W y V V V V V Y W y W Y Y PROKOFJEV:

K Ő V I R Á G > Bale t t 3 fe lvonásban .

^ Koreog rá f i á j á t készí te t te Lav rovszk i j és Mengyelsxon-£ P r o k o f j e v a . A l ib re t tó t P. Bazsov meséinek mot ívu-y maiból M. P r o k o f j e v a és L. Lavrovszk i j ír ta.

£ Danyilo Vlagyimir Vaszi l jev > Jarosz lav Szeh, X. az OSZSZK érdemes ; m ű v é s z e £ Katyer ina Mar ina Kondra tyeva . * az OSZSZK érdemes F m ű v é s z e > Jeka tye r ina Maksz imova

A Rézhegy asszonya M a j a Szamohva lova Mar ina Kondra tyeva ,

az OSZSZK érdemes m ű v é s z e

— Vlagyimir I . jevasov. az OSZSZK érdemes művésze

I A. Pap l inov . , I. Pe regudov , f B. Hallulov

Katyer ina bará tnői I N. 7 j u z i n a . y I N. Szadovszká ja > Vőfélyek I I - Bolotyin. Y i N. Bocsárnyikov v Kereskedőné L. Menysova

( a . I E. I N. Z juz ina . I N. Sz

Begak. Vologyin

y Kereskedők >

> Kofák > 1 N. Szadovszka ja £ Komédiások ! I E. Kasanyi , ' V. Kosel jov.

I B. Nyiki forov y H a r m o n i k á s N. Har i tonov

. . . . . . I T. V a r l a m o v a . ) L. I . e jk ina

^ Fiata l c igánylegény ( G. Szi tnylkov. I | I. Pohrovszk i j >

Fiatal c igánylány

A Púpos L. Svacskin I I. Pohrovszk i j . I J . P a p k o

y Gi tá ros c igányok > > Tűz láng I. Zotova

A D R A G A K Ö V E X TÁNCAI y K E R I N G Ű : > L. Ivanova . L. Usakova. N. Rizsonko. L. Csada ra jn , y J . Zaharov , A. Lav renyuk . A. Ozserol jov. ). A. Pl lszeckl j . j > VARIÁCIÓ: 3 > A. Trusk in . P. Flomutov. T. Domasevszká ja , V. Koha -> novszká ja . E. Maszlcnyikova, N. Poznyákova , T. Popko, > E. Gyat lov , .1. Ignatnv. A. Pliszeckij , I. Szeleznyev, > > > > > > >

J . Papko . Vezényel : J . F A J E R , a Szov je tun ió népművésze .

Ba le t tmes te r - r endező : J . GRIGOROVICS. az OSZSZK é r d e m e s művésze.

Művészet i vezető: G A L I N A ULANOVA Lenin-d í jas , a Szov je tun ió népművésze .

X M A A A A A A A A A A A A A A A A A A A A A A A A A A '

Szakadtéri napló Ellentét

Jekatyerina Mak-szimova, a szovjet balettegyüttes tag-a, nemcsak te-

hetséges és is-mert táncosnő, de — mint közölt ké-peinken is lát-ható — nagyon csinos, és feltű-nően fiatal — töt bájosan kislá-nyos. Magatartá-sa. viselkedése, egész egyénisége olyan, mint egy Ifi—17 éve.' ked-ves diáklányé.

Érthető, hát ha az újságírót, aki vele beszélget, az életkora is érdek-li: hogyan lehet valaki ilyen fia-talon ilyen híres művész? Az is érthető, ha ezek-utón az újságíró meglepődik, ami-kor megtudja, hogy ez a kislány-nak látszó balett-táncosnő a való-ságban már nem lány. hanem asz-szony: Vasziljev-

nek, a balett-együttes másik kitűnő tagjának a felesége.

Az újságíró el-csodálkozik ezen az ellentéten és megkérdi:

— Mióta? A valóságban 21

éves Makszimova erre hirtelen elvö-rösödik. mint a pipacs, lángbabo-rul az arca és azt mondja:

— Másfél hó-napja .

V ' - i t í ,

Wrs i &ivií&fr 'étr'S: MfJtA a "

A héthúrú viola és a szabadtéri

A Bánk bán szabad té r i e lőadásának nézői közül bi-zonyára sokan észrevet ték, hogy a második fe lvonás lí-rai je lenetében. B á n k és Me-linda ket tősében egy szokat -lan és érdekes h a n g h a t á s ú , lágy. érzelmes, bensőséges hangú vonóshangszer szólal t meg.

Ez a hangszer va lóban kü-lönleges. Nem sokan isijnerik, a zeneszerzők igen ritkán í r-nak rá. A szabad té r in meg-szólaló vonóshangszer 1729-ben készül t h é t h ú r ú , tes te mélyebb, vas t agabb , m i n t a közönséges hegedűé . A neve : Viola d ' amour . Pe rény i Pál , a szegedi f i l h a r m o n i k u s o k

tag ja , zeneiskolai t a n á r szó-la l ta t ta meg az előadásokon a hangszer t . Egyébként nem-csak já tszot t r a j t a , h a n e m az Ál lami Operaházbó l — Erke l i r án t i t iszteletből — ő maga ké r t e el és hozta le. hogy az e lőadásokon az idé-zett részlet is az eredet i pa r -t i t ú ra hangszere lése szer int szólalhasson meg. A Bánk bán vidéki e lőadása in ugyan-is edd ig mindig brácsán já t -szották ezt a szólamot.

A szakemberek egyébként úgy t u d j á k , hogy a Bánk bén 100 év előtt i bemuta tó -j án és az első előadásokon is ezen a h é t h ú r ú violán j á t -szot ták a szólamot.

K Ő V I R Á G A balett tartalma

I. FELVONÁS

— A szegedi halászok ezzel a hálóval fogják a piros szárnyú keszeget? — kérdezte Jekatyerina Makszimova a. Roosevelt téren a Kossuth Halászati Szövetkezet csárdájá-nak bejárata előtt.

Danyi lo az uráli kőfaragó-mester arról ábrándozik, h o g y a n lehetne é lővirág szépségű laehit-vázát faragni . Ábrándjai-tól m é g k e d v e s é v e l Katyer iná-va! való e l j egyzésén s e m tud szabadulni . Az e l jegyzésre Sze-verján intéző i s fe l jön, és el akarja v inni Daaiyiló l egszebb müvét , egy serleget . A f iú n e m adja oda. Katyerina, hogy a verekedésnek elejét vegye , v ő -legénye és Szeverján közé all. Az intézőt meglep i a lány szép-sége és — a serlegről megfe led-kezve — meg akarja ölelni a lányt. Katyerinrit Danyi lo és vendégei védik meg. Szeverján haragjában elűzi a vendégeket . Rövidesen Katyerina i s e lmegy . Danyi lo nem vesz i észre távo-zását: gondolatait a t i tokzatos váza köti le. A kő titkát egye -dül a Rézhegyek Királynője — a földalatt i k incsek tulajdonosa és őrzője ismeri . Danvl lo tőle akarja megtudni a titkot.

Hirtelen a R é z h e g y e k Király-nője je lenik m e g előtte. Érinté-sétől fe le levenedik a roaszul sikerült serleg. A tündér azon-ban eltűnik, s a malachit i smét mozdulat lanságba dermed Da-nyilo széttöri a serleget és a tündér után tut. A R é z h e g y e k Királynőié hol gyík , liol pedig . .malaohit- lány" képében a Kí-gyók hegyére vezeti őt. Dany i lo bátran m e g y utána: m e g akar-ta tudni a kő titkát, látni akar-ja a R é z h e g y e k Kirá lynőjének kővirágát, a szépség megtestes í -tőjét. a tündér elvezeti biro-dalmába Danyi lot aki előtt a halott kövek életre ke lnek: a drágakövek, körvonalaikat meg-változtatva. tánatsugarakat lö-vellnek k i m a g u k b ó l és i M előtt f é n y e s e n fe l ragyog az epedve várt kővirág.

n . f e l v o n á s Danyi lo e l tűnése után Katye-

rina a f iú házaban marad, fé-lig m e n y a s s z o n y , fé l ig fe leség-ként. Katyerina hiszi, h o g y Da-nyilo él é s v isszatér hozzá, Szeverjan intéző ál lhatatos ké-résének pedig határozottan el-tenáll.

Danyi lo a Rézhegyek Király-nőjének földalatt i b irodalmában gyönyörű vázét farag, o lyat , amilyenről egész é letében á lmo-

A Szegedi Szabadtéri Játékok 1961. évi

műsornaptára

Júl ius Augusztus A Szegedi Szabadtéri Játékok 1961. évi

műsornaptára 29 30 31 1 2 3 4 5 6 7 8 0 1 0 11 12 13 14 15 1617 18 ig 20

A Szegedi Szabadtéri Játékok 1961. évi

műsornaptára SzV H K Sz Cs PSz V H K Sz Cs P S t V HK S z C s P Sz V Kővirág n a János vitéz • a • m m " Az ember tragédiája ft ft'ü

dott. Katyerina Danyi lo f e t ku -ttttásara indul é s egy vasárba ér. A fiút itt s em találja, ehe-lyett a vásár forgatagában Sze-verjánt pil lantja m e g aki em-bereivel c i gányok társaságaban mulat. Az intéző magáva l v in-ne Katyerinát, de a nép védel-m e b e veszi a lányt , aki igy megmenekül . Szeverján utána fut, ám egy i smeret len lány út-jába áU. és az intéző lába a fö ldhöz nő. A d ü h ö n g ő Sze-verján. miután n a g y üggye l -bajjal megszabadul , a l ény után fut. aki csalja, h ivja maga után Az intéző csak a Kígyók hegyére érve ismert fe l a Réz-hegyek Királynőiét . Rádöbben, hogy a tündér öt nem jó szán-dékkal vezet te ide. Szeverján kegye lemért r imánkodik de a Rézhegyek Királynője megparan-csolja a Földnek, hogy nye l je el a Ronosz intézőt. A Föld meg-nyí l ik és Szeverján a mé lybe hull.

m . FELVONÁS

Katyerina sűrű erdőbe téved Danyi lo keresése közben. Ki-merülten gyújt tüzet, hogy mel-lette megpihenjen . P a j k o s kedvű Tűztündér ugrik ki a fényes lángokból . A tündér tudja, hol van Danyilo és a tündér n y o -mában Katyerina a Kígyók he-gye fe lé fut. A R é z h e g y e k Ki-rá lynőjének birodalmában n a -nyi lo megtudta mestersége tit-kát: valóra vált álma — a kő engede lmeskedik akaratának Am a Rézhegyek Királvnője érzi. h o g y Danyi lo a kő lelké' megismerve e lhagyja őt, pedig a k irá lynő megszeret te a fiút és n e m akar e lválni tőle. Da-nyilo mindenáron távozni akar a földalatt i b irodalomból . Meg szeretné i smertetni aa. e m b e r e -ket i s a kő s z é p s é g é n e k tit-kával, ta lálkozni szeretne Ka-tyertnával A R é z h e g y e k Király-nője, h o g y visszatartsa, elva-rázsolja. Dany i lo lassan kővé válik.

Katyerina a Tüztündért kö-vetve a R é z h e g y e k Királynő-jének birodalmába jut, aki fe-n y e g e t ő e n fogadja de a lány könyörgésé tő l és hűséges sze-re lmétől meghatva visszaadja Danyi lo életét. A f iú katyeriná-hoz fut, a Rézhegyek Király-nője pedig megérti , h o g y n ines olyan erő, amivel Danyi lot ma-gánál tarthatná és visszaengedi a Földre. A Földön nagy öröm-mel fogadják Katyerinát és Da-nyilot, a l ó a z átszel lemült al-kotás szépségét , mestersége iga-zi titkát hozza az embereknek . A Rézhegyek Kirá lynője — Da-nyi lonak és Katyer inanak bú-csúi mondva — visszatér föld-alatti b irodalmiba .