Download - Gimnáziumi paletta II
A hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium folyóirata I. évfolyam 2. szám
2013 II.
Angyali szeretet Fotó: Tóth Enikő (10. e)
A Lovas Nemzet című magazin által 2012-ben kiírt fotópályázat közönségdíjas képe
A képen Nagy Anna egykori diákunk, jelenleg az Állatorvosi Egyetem hallgatója
látható Leonardo nevű lovával
„Nem mondanám könnyűnek a kép elkészítését. Nagyon nehéz olyan lovas képet csinálni, amin elkapja az ember a megfelelő pillanatot. Több mint száz képet készítettem aznap amikor fotóztam Annát a lovával, azokból több, jól sikerült kép közül ezt választottam a pályázatra, miután szerkesztgettem rajta egy kicsit. A cím az ember-állat közti szeretetre utal. A lovakat gyakran emlegetik Isten teremtményeinek is szépségük miatt. Anna ebben a fehér ruhában pedig egy angyalra emlékeztet engem. Számomra az egész kép benyomása egy ilyen mennyei, csodálatos, hétköznapi ember számára szinte érthetetlen megértés és szeretet.
Sok ember egyszerűnek tartja a lovaglást, ám ez nem így van. Kérdezem én, hogy ezeknek az embereknek van-e bátorsága felülni egy több mint másfél méter magas élőlényre, aminek saját érzései és gondolatai vannak, és akár egy rossz mozdulatával képes lenne megölni minket. Képesek-e ezek az emberek pusztán a két kezükkel és lábukkal egy náluk tízszer nagyobb élőlényt úgy irányítani és olyan mozgásra rávenni, ahogy azt mi akarjuk? Ne becsüljétek alá ezt a sportot!”
TARTALOM
Portréinterjú Tóth Enikővel 1-2. oldal
Divatoldal 3. oldal
Étel, ital és egy kis szeretet-portré 4. oldal
Igaz barát-jegyzet 5. oldal
Szeretet-jegyzet 6. oldal
Szabó Anna versei 7. oldal
Állatságok-kommentár 8. oldal
Tóth Enikő
2
2007 júliusában kezdtem el lovagolni és a lelkesedésem sem hagyott alább, és nem is fog egyhamar, ez már az életstílusommá vált. Mindig is szerettem az állatokat, de különösebb vonzódásom nem volt a lovakhoz. Ám 2007-ben kaptunk egy szórólapot a Pony Clubról (rendszeresen megjelenő lovas magazin) és 11 évesen nagy lelkesedést keltett bennem, hogy megrendeljük az újságot. Az első csomagban lévő lovas regény elolvasása után tört rám az érzés, hogy nekem lovagolnom kell. Nővérem ismerte Nagy Annát, volt gimnáziumi tanulót, akinek vannak lovai, és azóta is nála lovagolok.
Mit szeretsz a lovaglásban és a lovakban?
Rengeteg mindent megtanul az ember a lovak mellett. Elsősorban szeretetet és megértést,
hisz a ló csak ezt a két dolgot kéri tőled, cserébe neked adja minden szeretetét, tiszteletét,
erejét és ebből adódóan együttműködve elérjük közös céljainkat. Megtanít minket, hogyan
legyünk türelmesek, hisz nem sikerül minden elsőre, és egyes feladatok nagy kitartást
igényelnek. Meg kell tanulnunk nyugodtnak lennünk, hisz a lovak saját gondolatokkal és
érzésekkel rendelkező élőlények, így ők is hibáznak, ugyanúgy, mint embertársaink, és ezért
nem szabad őket büntetnünk, meg kell találni azt az erőszakmentes utat, ami megértéshez
vezet. A lovak nem az emberi kommunikáció eszközeivel értetik meg magukat, ezért
megtanítanak minket nyitott szemmel figyelni a részletekre. Új kihívások jelennek meg
mindig, ezért sosem lesz egyhangú, monoton ez a sport. A lovas ember élete végéig új
dolgokat tanul a lovától, ezért ez a kapcsolat nagyon izgalmas is. Leírhatatlan érzés az,
amikor a ló elfogad minket, ragaszkodik hozzánk és együttműködik velünk. Ez egy sajátos
kis világ, ahová nem kellenek szavak, elég a szeretet. Mi a helyzet a versenyzéssel? Egyelőre még nem indultam versenyen. Nem ez az elsődleges célom a lovaglással, de lehet, hogy a jövőben még erre is sor kerül. Már fontolóban van, hogy esetleg az elkövetkező 1-2 évben díjlovagló versenyen részt veszek, és a rajtengedélyvizsgát is minél hamarabb tervezem letenni. Mesélj arról a fotópályázatról, amit a Lovas Nemzet hirdetett!
A Lovas Nemzet Magyarország egyik legnagyobb lovas magazinja. A pályázatról Nagy
Anna barátnőmtől hallottam még 2011 őszén. A pályázat 2011 őszén indult, és 2012
augusztusáig tartott. Évszakokra volt felbontva, minden egyes évszakban a közönség
szavazhatott az általa legjobbnak vélt fotóra. A zsűri pedig az összes fotóból választotta ki a
díjazottakat. A beküldött fotókat megjelenítették a Lovas Nemzet honlapján, és itt lehetett
szavazni a képekre. A tavaszi közönségszavazáson sajnos csak a 2. helyet tudtam
megszerezni, de a nyári fordulón sikerült első helyen nyernem. Itt meg is ragadnám az
alkalmat, hogy minden kedves ismerősömnek, akik szavaztak, hatalmas nagy köszönetet
mondanék! Ugyanis több mint 300 szavazat érkezett a képemre. Nagyon hálás vagyok ezért a
támogatásért. A díjátadóra és a kiállításra 2012. november 30-án került sor az OTP Lovas
Világkupán, ahol megkaptam a 2011-es Lovas Nemzet összes számát egybefűzve, és 2013-as
előfizetést is kaptam ajándékban. A 2012. decemberi számban is megjelent a képem. Nem
tartom magam tehetséges fotósnak, nem is rendelkezem profi felszereléssel, egyszerűen csak
örömömet lelem ebben a tevékenységben, ezért nagy boldogság számomra, hogy sok
emberhez eljutott a képem, és rengeteg pozitív visszajelzést kaptam. Hamarosan indul az
újabb fotópályázat, ahol újra szeretnék bizonyítani.
Az interjút Kalapos Nikolett készítette 11. a
Gimnáziumi Paletta
Kiadja
A hajdúböszörményi
Bocskai István
Gimnázium
Munkatársak
Ábrók Kamilla (11 a)
Balogh Bence (9 b)
Fekete Dávid (9 c)
Kalapos Nikolett (11 a)
Kiss Beatrix (11 a)
Magi Csaba
Máró Ágnes (9 c)
Móricz Virág (9 b)
Pálfi Gyula
Rácz Mária (9 b)
Sóvágó Szilvia
Török Regina (9 c)
Elektronikus
levélcím:
gimnaziumipaletta@
gmail.com
Internetes változat:
www.paletta.blog.hu
Címlapterv: Pálfi Gyula
Magi Csaba
3
Fashion
Jöhetnek a csótányok, a pillangók, a lovak, a baglyok, sőt az állatkert összes lakója, ugyanis újra
divat lett az állatfigurás ékszerek viselete. Talán ti magatok is emlékeztek nagymamátok vagy
anyukától ékszereire. Azokra, amelyekről egy-egy állat figyelt. Míg a hippi korszakban a pillangók, a
kígyók és más " nagyon kedves" állatok figyeltek az ujjakon, addig a nyolcvanas években pókok voltak a
leginkább divatosak, amiket nemcsak a felnőtt nők viseltek ujjaikon, hanem a kislányok is a
kabátjukon. Ezután kiveszett az állatmotívum az ékszerdivatból, hosszú évekre eltűntek a delfinek,
lovak, kígyók és társaik is. Viszont az utóbbi évek retróhulláma az ékszertrendre is hatott. Így az,
hogy ismét megjelentek az állatalakok ékszereink között, már nem meglepő. Ma már azonban minden
van, amit a képzelet a kezekre tehet. A legkedvesebb, szerencsét hozó állatoktól kezdve egészen a
morbid, valaha tényleg élő állat teteméből, testrészeiből készült ékszerekig minden megtalálható.
Bárki találhat az ízlésének megfelelőt. Érzékeny lelkű, szerelemre vágyó lányoknak katicabogaras
fülbevalót, merész, feltűnést kereső csajoknak madárlábból készült gyűrű, elegáns nőknek pedig egy
tekeredő kígyó, egy bagoly dobhatja fel a ruhatárát. Hordja az, akinek jól áll!!!
Leopárdminta
1948 óta egészen a mai napokig megtalálhatóak a divatvilágban. Bár néha közönséges és elrettentő
példát láthattunk a viselésére, egyszerű, mégis frappáns kiegészítőket,
ruhadarabokat, cipőket találhatunk „leopárdbőrbe” bújva. Akár az utcán, akár a kifutókon.
A divatoldalt szerkesztette:
Török Regina, 9. c
4
Ezzel az írásunkkal egy sorozatot szeretnénk
elindítani, amelynek cikkeiben olyan felnőtteket
mutatunk be, akiknek a munkája nélkülözhetetlen
ahhoz, hogy hétköznapjaink olajozottan működjenek.
E lapszámunk beszélgetésének helyszíne a suli büfé
volt, ahol Kardos Antalt, Anti bácsit kérdeztük.
ÉTEL, ITAL ÉS EGY KIS SZERETET
A büfé a gimi olyan epicentruma, ahol
nemcsak a tízóraidat tudod megvenni, hanem
ahol mindig vár egy megértő szó, egy érdekes
információ, esetleg pletyka a finom ételek
mellett. A jó hangulatért Anti bácsi a felelős,
aki akár szüleink jó ismerőse is lehetne,
hiszen elsőként ő indított büfét iskolánkban.
1989 előtt a Hajdú Áruházból jött át két
eladó, akiktől tejet, kakaót és kiflit lehetett
venni.
Az első igazi büfét 1990-ben indította Anti
bácsi, ahol lyukas órákban még a diákok is
besegítettek. A segítség ma fordított, hiszen
sokszor ő látja el tanáccsal vagy jókedvvel a
diákokat. Véleménye szerint a titok nyitja az,
hogy a büfé olyan hely, ahol kötetlenül lehet
beszélgetni, ezért sokan őszintén elmondják
problémáikat. Úgy érzi, sok diáknak pótolja
azt az időt és törődést, ami a szülők rohanó
életritmusa miatt elmarad vagy lerövidül. Ő
maga is apuka, két fia a gimnáziumban
végzett, ezért biztosan átérzi a fiatalok
problémáit. A sokszor poénos, rövid tanácsok
jobban célba találnak, mint egy szigorú
beszélgetés.
Reggelente, amikor fél hét, hét óra
környékén nyavalygunk a felkelés miatt,
gondoljunk arra, hogy Anti bácsinak már
négy óra ötvenkor csörög a telefon, indul a
nap. Fél hatkor a pékség hozza az aznapi
árut. Ennek bepakolása után következik a
szendvicsek elkészítése, a pult berendezése. A
diákok fél nyolc és fél kettő között tartják
szóval Anti bácsit. Délután újra indul a
beszerzőkörút, majd a pakolás.
A diákokkal való baráti kapcsolatot
példázza, hogy elballagott diákok is szívesen
keresik fel újra a büfét egy vidám, vagy éppen
kiadós beszélgetésért. Arról már nem is
beszélünk, hogy a fürdőkerti bulikon a
fiatalembereket is megszégyenítő módon
gyűjti be a lányok üdvözléseit.
Száz szónak is egy a vége: A büfébe ne csak
akkor járjunk, ha éhesek vagyunk, hanem
akkor is, ha egy kis megértésre van
szükségünk!
Ábrók Kamilla 11. a
5
IGAZ BARÁT
„Úgy érzem, mintha idegen helyen lennék. Az emberek ugyanazok, de
mindenki megváltozott. A nyári tábori effektus. Elmész egy nyári táborba.
Nagyon jól érzed magad. Nagyon jó idő van. Hazamész és egy évig várod,
mert jövőre tuti, még jobb lesz. Eljön a jövő nyár. Minden megváltozott. A
barátaid furcsák. Különös az egész. És rájössz: Ezek voltak a legjobb évek!
A legjobbak! Soha nem ismétlődik meg.” ~ Részlet a „Felhők fölött 3
méterrel” című film 2. részéből.
Ezt az idézetet azok is megérthetik, akik nem látták ezt a filmet. Azok is
átélhették, hogy elveszítettek valakit
akaratuk ellenére. Hiszen könnyű
megnézni egy filmet, és azokat a nem létező személyeket sajnálni, akiknek
ez csak egy szerep. Könnyű, hogy
olyankor nem kell gondolkodni a saját életünkön. Egy átlagos embernek
ilyenkor kikapcsol az agya, csak egy
dologra összpontosít, hogy vajon ismét egy újabb „happy end” és a saját
tapasztalatai eszébe sem jutnak.
Képzeld el! A semmi közepén vagy és
arra kapsz időd, hogy az eddigi életedet végiggondold egyetlen egy
iránymutatóval. Egy hófehér lapon
gyöngybetűkkel állna az idézett szöveg. Valójában nem vagy egyedül,
hiszen az emlékeid zsongnak a
fejedben: „Rám számíthatsz! Bennem bármikor megbízhatsz! Nagyon
szeretlek! Sosem fogsz elveszíteni! Az
igaz barátok, mindig kiállnak
egymásért, így én is érted.” Arcok villannak be, akár együtt töltött
pillanatok. Az is lehet, hogy nem csak
egy, hanem több. Ahogy felnőttél változtak a barátaid. Azok, akikre
általában azt hitted, hogy „ő az igazi”.
Nem értesz semmit sem. Hogy vajon
mit rontottál el. Nem tudsz túllépni azon, hogy akik egyszer fontosak
voltak számodra, akiknek te is fontos
voltál, hogy azok a szép pillanatok, a közös titkok miért múltak el,
veszítették el jelentőségüket, miért
hagytak itt, miért nem beszéltek már? Miért…?.
Talán te is voltál már ilyen helyzetben, vagy még rosszabban.
Hiszen az életben nem kapunk
„kikérőt”, hogy legyen időnk csak úgy tét nélkül gondolkodni.
Keveseknek adatik meg ez a
varázslatos hely, valószínűleg
senkinek ebben a zajos, nyüzsgő világban. Viszont most kapsz egy
lehetőséget, hogy amíg ezt olvasod,
eltöprenghetsz. Hiszen sok mindenkit foglalkoztathatnak ezek a kérdések.
Kik közé tartozol?
Akik egyszerűen túllépnek
rajtuk. Tehát úgy érzed, hogy az
élet megy tovább és nem szólhat mindig ugyanarról, ugyanazokról
a személyekről. Nem szabad
ezen rágódni, mennyivel könnyebb, ha mindig mindennek
a jó oldalát nézzük, így ennek is.
Talán sokkal több embert ismerhetsz meg így. Bár senkihez
sem fűz erős kötelék, nem is
hiányolod, hiszen így nem lesz
csalódás.
Úgy vélik, hogy csak azok
voltak igazi barátok, akik most
is melletted állnak, akik sosem
felejtenek el. Biztos vagy abban,
hogy még nem találkoztál azzal,
aki az igazi barát lenne. Eljön annak is az ideje, mint
mindennek. Ezek az
ismerkedések, pedig csak pillanatnyi hóbortok voltak,
amiket kinőttél. Ha szükségetek
is volt egymásra, annak már vége.
Úgy gondolják, mindennek
megvan az oka. Okkal ismerted
meg őket, okkal szerettétek és
hagytátok el egymást. Ha újra találkoztok, az sem a véletlen
műve lesz. Az emlékeid szépek,
és segítettek az életben az együtt
töltött idők.
Mindannyian makacsok
vagytok, és nem keresitek
egymást. Ezer meg ezer dolog történt, mióta nem beszéltek, de
azon a véleményen vagytok,
hogy nem a ti hibátok, hogy nem beszéltek. A mögé bújsz, hogy
„úgy sem hiányzom neki, van
elég baja nélkülem is, sőt nekem
is van” és elfeledkeztek a valóságról. Csak a kifogást
keresed. Hiányzik, de nem
mered elmondani senkinek.
A lehető legrosszabb
megoldás, ha emészted is rajta
magad. Gyötör a tudat, hogy már semmi sem lesz a régi és
csak magadat okolod ezek miatt.
Minden tettedet hibaként fogod
fel. Nem tudod elengedni a múltat.
Talán van igaz barátság, csak nem
jó helyen kerested. De semmi sem történhet meg kétszer. El kell
fogadni, semmi sem lesz újra olyan
jó, mint akkor volt. Nem szabad
emiatt elcsüggedni, ettől függetlenül jöhet még valami új, valami vagy
valaki, aki sokkal jobb. Akár
váratlanul is, és ismét olyanok, amik egyszer már csak emlékek lesznek.
Ez a mi tökéletlen életünk tökéletlen
rendje. Török Regina 9.c
6
SZERETET
„Miért mondják azt, hogy a kutya az ember legjobb barátja? Helyesen az
ember és a kutya a legjobb barátok..."
Te vagy a társam, ki veszélyes tájakon is
mellettem lohol. Én rángatlak egy vastag láncon
magam után, te e nélkül is jönnél, tudom, de
nekem kell valami, hogy tudjam, mindig
mellettem maradsz. Nem számít, hogy felmenőid
hány kiállítást nyertek, sem az, hogy ki vagy. Te
anélkül választottál, hogy tudtad volna, én ki
vagyok. Mikor szemembe néztél, nekem megszűnt
a világ, és onnantól kezdve mindig mellettem
maradtál. Legyen az egy délutáni séta, vagy
veszélyes kaland, soha nem akartam nélküled
belevágni, még ha ezt sokan nem is értették meg.
Támasz voltál számomra, minden rossz ellen, egy
mentsvár a gonoszok ellen, akik nem értettek meg.
Persze voltak barátaim, de te voltál az egyetlen,
aki a legrosszabb pillanatokban is mellettem
maradt. Ha sírtam, hosszú szőröd puha párna volt,
és nem érdekelt, ha a kis holdacska is
szemfestékes lett. Csöndben tűrted azt is, ahogy
gubancos szőröd fésülöm. Néha a gubancos szőrbe
ragacsos kezek vájtak, mikor megrohamozott egy
gyereksereg. Te szüntelenül adogattad a pacsikat,
türelmes voltál velük, hű társa voltál minden
kicsinek, ha sétára invitáltak.
Minden reggel ott vártál egy labdával a szádban,
de a nagy rohanásban csak egyet felejtettem el.
Rád figyelni. Délután pedig jöhettek a hosszú
órák, mikor próbáltam a fejedbe verni a trükköket
s parancsokat. Ó, ha tudnál beszélni, mit
mondanál?
Elmondanád, milyen rossz gazda vagyok?
Mikor megütöttelek, csak egy pillanat, és
tönkretehetted volna az életem hegyes fogaiddal,
de te csak csendben azt vártad, mikor lesz már
vége. Lehet, hogy elmondanád, hogy nem akarsz
velem lenni, de tudnod kell, nélküled én nem
tudok élni!
Mindig csöndben vártál, és tűrtél. Számomra
példakép voltál, nem voltál soha ember, de nem is
kellett annak lenned. Te soha nem vetted észre
hibáim, számodra tökéletes voltam, és nekem is
te. Te voltál a legtökéletesebb az egész világon.
Nem voltak hibáid, én nem láttam, csak azt, én
mit rontottam el rajtad.
Miért mondják azt, hogy a kutya az ember
legjobb barátja? Helyesen az ember és a kutya a
legjobb barátok...
Rácz Mária 9.b
7
HÓPIHÉK
Szabó Anna versei 9. b
Felragyog a Nap s vele az ég is horizontot nézve belemártva mézbe, édesen mosolyog s pirkadatig lesve vigyázva hogy el ne esve a lét mely mint tűz lobogva ég
Nevetve, szökkenve tova lenge széllel szembe a bús mely maga után húz hirtelen ledobva a földre huppanva rádöbbensz valódi magadra
fáj mert
valami hiányos
már nincs mellettünk mert elhagyott nélkülözéssel teli napok he tek hónapok
minden elmúlik mint az álom
s elröppen mint nagy
madár az ágról
8
Állatságok
Egyre több háznál fordul elő mint házi kedvenc a szibériai csíkos mókus, a madárpók , a fehérkakadu, a sisakos
kaméleon vagy éppen a sisakos baziliszkusz. Ha megtudjuk, hogy valaki ilyen állatokat tart, azt vagy őrültnek,
vagy nagyon gazdagnak gondoljuk. Valószínűleg annyi jut eszünkbe, hogy ez állatság!
Ezek az állatok nagy törődést, odafigyelést és különleges bánásmódot igényelnek. Nem kis mulatság egy ilyen házi kedvenc
beszerzése, eltartása sem. A különleges állatok ára elérheti akár a 100 000 FT-t is és akkor még nem vettünk neki
lakást(akváriumot,terráriumot),kaját és egyéb felszerelést, amit nem tud nélkülözni az életben. De minél drágább
kedvencünk, annál jobban szeretjük? Annál több örömet fog nekünk szerezni? A válaszokat mindenki magának adja meg, ami
a legfontosabb, ha már megvannak, megéri őket teljes szívünkből szeretni.
Az első kérdés, hogyan lehet a különleges állatokhoz hozzájutni. Mint mindenek, ennek is megvan az olcsóbb, de
bizonytalan és a drágább, de szabályos megszerzése. Ezeket az állatokat az online piactéren is megvehetjük, de ekkor csak
egy kép alapján tudunk dönteni, és a szállítás módja és ára is kérdéses. Nem tudhatjuk, hogy az eladó nem esetleg egy
betegség vagy valamilyen eltitkolt rossz dolog miatt akar az állattól véglegesen megszabadulni. Jobban járunk, ha
személyesen keresünk fel egy állatkereskedést, ahol akár meg is simogathatjuk a jövendő barátunkat.
A szibériai csíkos mókus
Nagyon aranyos, fürge állat, bár nem árt tudni, hogy kinti körülmények
között (pl ketrecben, udvaron) téli álmot alszik. Nagyon emberbarát.
Ismerek olyan állattartót, akinek szülei a mókust használják a reggeli
felkeléshez óra helyett: Az ágyba téve harapdálva, nyalakodva ébreszti a
szeretett gazdit.
Ajánlatos földdel almozni, mivel a mókus szeret ásni. Tegyünk a ketrecbe
még különböző vastagságú ágakat, valamint alvó- és kamradobozokat is!
Jobb, ha kemény fából készülnek, különben kedvencünk könnyen szétrágja
azokat.
Madárpók. A madárpókok tartása során figyelembe kell venni, hogy vadállatról van szó, mely soha sem szelídíthető meg,
ezért mindig nagy óvatossággal, figyelemmel és kellő tisztelettel kell az állattal bánni. A madárpókok ragadozó
állatok. A természetben elsősorban nagyobb rovarokat, más pókokat ejtenek el. Ennek megfelelően terráriumi
tartása során is friss élő takarmányállatot kell biztosítani a madárpókok számára. Kereskedelemben széleskörű
táplálékállat-kínálat áll rendelkezésre, mely alapján a madárpók változatos étrenden élhet a terráriumban.
A fehérkakadu Amilyen aranyos, olyan drága, egy fióka ára elérheti a 180.000 forintot
is. Kifejezetten zajos természetük sem éppen lakásba való. Rendkívül
kíváncsi, szeretetre vágyó madár. Odabújik gazdijához, szereti a
simogatást, de főleg a hasát. Jöhet dió, mogyoró, zöldség, gyümölcs, sajt,
tojás, sütőtök, főtt csirke, egyszóval bármi. A család minden tagját
elfogadja. Kis gyerekek is nyugodtan simogathatják. Ügyesebbek húsz
szót is megtaníthatnak neki, de vigyázat, a szavakat keveri!!!
A sisakos baziliszkusz. Neve alapján mesebeli lény, sárkány, aki varázserővel rendelkezik, de valójában egy barátságos hüllő. Másik
neve „Jézus-gyík”, mivel a vallásalapítóhoz hasonlóan képes a vízen futni. Kisebb állatokat, főleg
gerincteleneket és gyümölcsöket eszik. Táplálékszerzés közben gyorsan mozog. Ha veszélybe kerül, azonnal a
földre ugrik és hátsó lábaira ágaskodva elszalad. 4-5 évig élnek. Azt javasolják a szakemberek, hogy néha
kaphat egy-egy egeret, tehát macskák helyett egérfogónak is kiváló, bár a macskatartóknak erről biztosan más
a véleménye…
Móricz Virág 9.b
Fehérkakadu180 000 Ft
Szibériai csíkos mókus
12 000 Ft
Sisakos baziliszkusz
10 000 Ft
Madárpók 15000 Ft
kép: www.cukik.hu