Download - Hankó Zoltán

Törzsképzés, I. évf. Budapest 1

Minőségbiztosítás a gyógyszertárban,avagy

a gyógyszertári minőségbiztosításhoz kapcsolódó néhány kérdés

Hankó Zoltán

2011.11.19.


Vázlat

1. Bevezető gondolatok2. Mi a minőség?3. A minőség és megfelelőség4. A piaci minőségügy5. A társadalmi minőségügy6. Piaci vagy társadalmi minőségügy?7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései8. A normakövetés normája9. Hivatásetika a minőség szolgálatában10. A gyógyszertár egészségügyi feladata

2011.11.19.


1. Bevezető gondolatok történelmi korok minőségi szemléletéről

• Ókor – szerszámkészítő szerszám– Arisztotelész: a minőség a tárgyak tapasztalható, érzékelhető tulajdonsága, ami változhat

• Középkor – „minden az Istennel való hasonlatosságra törekszik”– minőség és ár egyensúlyban– céhek

• Reneszánsz– mindennek ura az ember – minden a kereskedelem és termelés körül forog– megjelenik a hivalkodó fogyasztás

• Felvilágosodás– az ipari forradalom válik hangsúlyossá– a klasszikus rendek helyett széles bázisú, sokat fogyasztó polgárság– minőségi ételek, italok, luxus

• 19.-20. század

• A globális piac, a fogyasztóvédelem / betegjogok kora

A minőségről alkotott fogalmunk a világról és a társadalomról alkotott képünknek megfelelően változik

2011.11.19.


2. Mi a minőség?

• A minőség – a filozófiában a dolgok lényegét jellemző tulajdonságok összessége – köznapi értelemben az igény vagy a cél kielégítésének mértéke– napjainkban szokásos „megfelelőség” értelemben is használni

• Minőség = követelményeknek (elvárásoknak) való megfelelés

• Az ember általános elvárásai (igényei) az értékrendjéből következnek

A minőség a termelési és a fogyasztási folyamatokból álló igény-kielégítésifolyamatban érdekeltek értékítélete arra vonatkozóan, hogy ezek a folyamatok

mennyire elégítik ki az érdekeltek igényeit, vagyis az érdekeltek az igényeik kielégítése által mennyi értéket kapnak

2011.11.19.

Törzsképzés, I. évf. Budapest 72011.11.19.

TERMELÉSIFOLYAMAT

termelő

FOGYASZTÁSIFOLYAMAT

fogyasztó

igénykielégítés igény

termékérték

csereérték

PIACértékrend értékrend

2. Mi a minőség?

A piaci igény-kielégítési folyamat


• A piaci igény-kielégítési folyamat érdekeltjei (stakeholders)– A termelési folyamatban érdekelt résztvevők – A termelési folyamatban érdekelt beszállítók– A fogyasztási folyamatban érdekelt fogyasztók– Az igény-kielégítési folyamatban érdekelt helyi közösség és társadalom

• Az egészségügy érdekeltjei

Kik a lakossági gyógyszerellátás érdekeltjei?2011.11.19.

2. Mi a minőség?

GYÓGYÍTÁS GYÓGYULÁS

GYÓGYSZER-GYÁRTÁS

ÉS ELLÁTÁS

kezelés

gyógyszer munkaMUNKA-VÉGZÉS

MUNKA-ADÁS

2. Mi a minőség?

A gyógyszertár érintettjei (stakeholderek) és az érdekeik

• Tulajdonosok – jogszabályok, haszon, jó hírnév

• Alkalmazottak (munkavállalók) – jövedelem, munkakörülmények, fejlődés, regeneráció

• Fogyasztók (betegek) – gyógyszerbiztonság, ellátásbiztonság, betegérdek védelme

• Kormányzat / finanszírozó – közpénzek takarékos és költséghatékony felhasználása

• Versenytársak – jogszabályok, etikai normák betartása

• Beszállítók / hitelezők – megbízható szerződéses kapcsolatok

• Civil társadalom (helyi közösség)

• Természeti környezet

Az érintettség foka és a hatalmi pozíció különböző!

2011.05.20. 9ELTE


2. Mi a minőség?

2011.11.19.

Értékrendi kérdések

• Szellemi értékek– erkölcsi (jó – rossz)– logikai (igaz – téves)– esztétikai (szép – rút)– vallási (szent – istentelen)

• Emberi igények (tárgyiasult értékek)– fizikai-biológiai igények

• élelem, víz, levegő, nemi élet (biológiai szeretet), szállás, ruházat, biztonság – értelmi (mentális) igények

• tartozás valahová, barátság (értelmi szeretet), elismerés, rang, teljesítmény, alkotóképesség, önazonosság, fejlődés, önmegvalósítás

– érzelmi (spirituális) igények• igazságosság, őszinteség, becsületesség, alázatosság, jószívűség, hűség, emberszeretet

(lelki szeretet) , tisztelet, bizalom, irgalmasság

Az értékrend meghatározza az igényeket


2. Mi a minőség?

Az érdekeltek igényei, értékei

2011.11.19.

Az érdekelteknek igényeik vannak.

Az igény az értékrendtől, az erkölcstől függ.

Az érték az, ami igényt elégít ki.

Az igény-kielégítés értékadás.

A minőség tehát átadott érték.

A termelési-fogyasztási folyamatok értékteremtők

Az értékrend, erkölcs meghatározó:

a minőség és az erkölcs egymást feltételezi


2. Mi a minőség?

A minőség a termelési és a fogyasztási folyamatokból álló igény-kielégítésifolyamatban érdekeltek értékítélete arra

vonatkozóan, hogy ezek a folyamatokmennyire elégítik ki az érdekeltek igényeit, vagyis

az érdekeltek az igényeik kielégítése által mennyi értéket kapnak

tehát

a gyógyszertári minőség döntő mértékben a gyógyszerész felkészültségén, elkötelezettségén,

értékrendjén, erkölcsi tartásán múlik

2011.11.19.


• Minőség (quality): A minőség a termelési és a fogyasztási folyamatokból álló igény-kielégítési folyamatban érdekeltek értékítélete arra vonatkozóan, hogy ezek a folyamatok mennyire elégítik ki az érdekeltek igényeit, vagyis az érdekeltek az igényeik kielégítése által mennyi értéket kapnak.

• Megfelelőség (conformity, conformance): Az objektum (anyag, rendszer, folyamat) egy adott követelményrendszer szempontjából megfelelő, ha az objektum mért tulajdonságainak az értékei kielégítik az adott követelményrendszer előírt követelményeit. A megfelelőség-követelményrendszereket szabványokban rögzítik.

A minőség nem azonos a megfelelőséggel!

• A „hagyományos” (piaci) minőségügyben – demokratikus társadalmi rend– kapitalista gazdasági rend érvényesül

Tehát szabadpiac, magántulajdon, „kapitalista” minőségügy.

2011.11.19.

3. A minőség és megfelelőség


Kinek tartozik elszámolással a menedzser?

2011.11.19.

4. A piaci minőségügy


Kinek tartozik elszámolással a menedzser?

A hagyományos piaci minőségügy csak • a piac gazdasági szereplőivel

– azaz a termelőkkel és a fogyasztókkal– és azok kapcsolatával foglalkozik,

de nem foglalkozik • sem a társadalommal és az egyénnel,• sem az emberiséggel, • sem a családdal!

Pedig a társadalom alapproblémája ezen értékrendek és igényekösszhangja, konszenzusa

a közjó(szág), magánjószág viszonya,a társadalometika és az individuáletika viszonya

2011.11.19.

4. A piaci minőségügy


A társadalmi minőség (social quality):

annak a mértéke, hogy mennyire képesek részt venni a polgárok a közösségeiktársadalmi és gazdasági életében, olyan feltételek mellett, amelyek jólétüket és egyénilehetőségeiket tökéletesítik

A társadalmi élet minőségének fő összetevői• társadalmi-gazdasági biztonság• társadalmi kohézió (összetartó erő)• társadalmi összetartozás (inclusion)• társadalmi képessé tevés, felhatalmazás (empowernment)

Az egyén életminősége (quality of life) függ

a világnézetétől, az ebből eredő értékrendjétől, erkölcsétől ,

az ezekből következő igényeitől (biológiai, szellemi, lelki)és az elégedettségétől

2011.11.19.

5. A társadalmi minőségügy


A piac szabályozása: magánvállalkozás vagy köz/állami vállalkozás• bármelyik vállalkozás lehet jó vagy rossz,• a közpiacon lehet állami vállalkozás,• a közpiac magánosítása nem oldja meg a problémákat!• a közpiacon az állami/magán vállalkozás átláthatósága, elszámoltathatósága• a közszolgáltatás területén a magánosítás jelentős biztonsági kockázattal és

nyereséghajhászással jár

A közszolgáltatások magánosítása során felvetődő kérdések• Hogyan biztosítja az állam a polgárainak a közjót, ha nem az állam a szolgáltató és a

magánszolgáltató csődbe megy?• Hogyan biztosítja az állam a közjó megfelelő minőségét, ha nem ő a szolgáltató és a

szolgáltató rosszul dolgozik?• Ki fizeti ki a magánszolgáltató nyereségét?

2011.11.19.

6. Piaci vagy társadalmi minőségügy?


A gyógyszerellátás állami szintű szabályozásának kérdései

2011.11.19.

7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései



• közszolgálat vagy magánszolgálat

2011.11.19.




• közszolgálat vagy magánszolgálat • hivatás vagy nem

2011.11.19.




• közszolgálat vagy magánszolgálat • hivatás vagy nem• köztulajdon vagy magántulajdon

2011.11.19.




• közszolgálat vagy magánszolgálat • hivatás vagy nem• köztulajdon vagy magántulajdon• nyereségérdekeltségű vagy nem

2011.11.19.




• közszolgálat vagy magánszolgálat • hivatás vagy nem• köztulajdon vagy magántulajdon• nyereségérdekeltségű vagy nem • a gyógyszer reklámozhatósága

2011.11.19.




• közszolgálat vagy magánszolgálat • hivatás vagy nem• köztulajdon vagy magántulajdon• nyereségérdekeltségű vagy nem • a gyógyszer reklámozhatósága• a gyógyszerész-képzés szabályozása

2011.11.19.




• közszolgálat vagy magánszolgálat • hivatás vagy nem• köztulajdon vagy magántulajdon• nyereségérdekeltségű vagy nem • a gyógyszer reklámozhatósága• a gyógyszerész-képzés szabályozása• a gyógyszergyárak szabályozása

2011.11.19.




• közszolgálat vagy magánszolgálat • hivatás vagy nem• köztulajdon vagy magántulajdon• nyereségérdekeltségű vagy nem • a gyógyszer reklámozhatósága• a gyógyszerész-képzés szabályozása• a gyógyszergyárak szabályozása• a gyógyszerellátási láncok szabályozása

2011.11.19.




• közszolgálat vagy magánszolgálat • hivatás vagy nem• köztulajdon vagy magántulajdon• nyereségérdekeltségű vagy nem • a gyógyszer reklámozhatósága• a gyógyszerész-képzés szabályozása• a gyógyszergyárak szabályozása• a gyógyszerellátási láncok szabályozása• a gyógyszertárak (minőség) szabályozása (!)

2011.11.19.




• közszolgálat vagy magánszolgálat • hivatás vagy nem• köztulajdon vagy magántulajdon• nyereségérdekeltségű vagy nem • a gyógyszer reklámozhatósága• a gyógyszerész-képzés szabályozása• a gyógyszergyárak szabályozása• a gyógyszerellátási láncok szabályozása• a gyógyszertárak (minőség) szabályozása (!)• stb.

A gyógyszertár közérdekű egészségügyi szolgáltatás

2011.11.19.



A gyógyszerész erkölcsi dilemmái:

• közszolgálat vagy magánszolgálat ?• nyereségérdekeltségű vagy nem ?• a gyógyszergyárak nyomása• a gyógyszerellátási láncok nyomása• gyógyszerhamisítások (szervezett bűnözés?)• az orvos, a beteg véleményének az elfogadása• felelősség a tájékoztatásért• stb.

2011.11.19.



A gyógyszertári gyógyszerellátás minősége szempontjából fontos néhány kérdés

- A patika szabad piac vagy egészségügy?- Mi a patika egészségügyi feladata?- Mik az egészségügyi feladat ellátásával szemben támasztott társadalmi igények?- Hogyan illeszthetők össze a működtető céljai és eltökéltsége a társadalmi igényekkel?- Milyen személyi és tárgyi feltételek követelhetők meg?- Ki felelős a patika egészségügyi feladatainak ellátásáért?- Milyen kompetenciák követelhetők meg a feladat végzőitől?- Milyen igényeknek kell megfelelni az expediálás során?- Milyen követelményrendszerek támaszthatók?- A követelményeknek milyen források feleltethetők meg?- Hogyan oldható meg a szolgáltatások fejlesztése?- Milyen kontrollmechanizmusok működtethetők?- stb.

2011.11.19.





2011.11.19.



8. A normakövetés normája

• A gyógyszerészet jogi, szakmai és etikai normák által szabályozott hivatás

• A normák ugyan változnak, de az alap változatlan (A legfőbb érdek a beteg üdve)

• Mindent szabad, ami nem tilos?

• Mindent szabad, csak rajta nem kapjanak?

• A normasértés következményei

• Húsz év, négy modell

2011.11.19.


9. Hivatásetika a minőség szolgálatában

• A gyógyszerészi esküMi, magyar gyógyszerészek, a megszerzett gyógyszerésztudományi ismeretek birtokában hivatásunkat a legnagyobb lelkiismeretességgel gyakoroljuk és a hivatásunkhoz mindenkor méltó magatartást tanúsítunk. Az egészség védelmét és a betegek gyógyulását mindenek elé helyezzük. A hozzánk fordulók bizalmával, kiszolgáltatott helyzetével nem élünk vissza, titkaikat fel nem fedjük. Elméleti és gyakorlati ismereteinket állandó képzéssel magas szinten tartjuk. Tudásunkat a gyógyszerészi etikába ütköző cselekményre nem használjuk fel. Mint a gyógyító munka részesei ismereteinket csakis embertársaink egészségének védelmére és helyreállítására fordítjuk. Arra törekszünk, hogy a gyógyszerésztudomány jó hírnevét öregbítsük és megbecsülését előmozdítsuk.

• Etikai kódex - alapvetések

„A Kamara célja, hogy a gyógyszerészek tulajdonosi és munkatársi közreműködésével működő gazdasági társaságok a szakmai szabályok betartásával, a betegek érdekeinek érvényesülésével, a gyógyszerészi és gyógyszertári szolgáltatásokat igénybe vevők elégedettségének szem előtt tartásával végezzék tevékenységüket”

2011.11.19.



Etikai kódex – A GYÓGYSZERÉSZ A BETEG SZOLGÁLATÁBAN

A gyógyszerész betegellátó tevékenysége során köteles a beteg illetve a vásárló (továbbiakban együttesen: beteg) jogos érdekét elsődlegesnek tekinteni.

A gyógyszerész segítse elő a hatásos, biztonságos és költséghatékony gyógyszeres terápiát.

A gyógyszerész a betegellátó tevékenysége során köteles a gyógyszer és egyéb termékek expediálásának szakmai és pénzügyi szabályait betartani, beleértve a szakmai protokollokat, az árképzést, a gyógyszertári marketinget és a támogatás-elszámolás szabályait is.

A gyógyszerész a gyógyszer kiadását, elkészítését csak a jogszabályokban és hivatalosan elfogadott protokollokban meghatározott esetekben tagadhatja meg.

A gyógyszerész köteles – tevékenységi és munkakörétől függetlenül – teljes tudásával és lehetőségeinek fölhasználásával a veszélyhelyzetbe került betegnek segítséget nyújtani.

2011.11.19.



Etikai kódex – A GYÓGYSZERÉSZ A BETEG SZOLGÁLATÁBAN (folyt.)

A gyógyszerész magatartásával, tanácsaival nem idézhet elő olyan helyzetet, amely a társadalmilag elfogadott etikai normákkal ellentétes.

A beteg ellátásában résztvevő gyógyszerésznek jól látható és beazonosítható módon (lehetőség szerint a ruházatán) a nevét és a képzettségét fel kell tüntetnie.

A gyógyszerésznek fokozott körültekintéssel kell válaszolnia minden olyan kérdésre, amely a kiváltott gyógyszer, egyéb gyógyszertárban forgalmazható termék és a betegség/tünet szempontjából a beteg vagy hozzátartozója, illetve megbízottja részéről felvetődik. A beteg tájékoztatásával kapcsolatos lehetőségre a jogszabályi előírások szem előtt tartásával a figyelmet fel kell hívni. A vény nélkül kiadható gyógyszerek és az egyéb gyógyszertárban forgalmazható termékek kiadása során tisztázni kell, hogy

– ki fogja a gyógyszert, terméket alkalmazni,– milyen tüneteket kívánnak vele kezelni,– a tünetek mióta állnak fenn és mit tettek eddig ellenük,– a beteg szed-e más gyógyszert, egyéb terméket egyidejűleg, továbbá– van-e tudomása gyógyszerérzékenységről.A gyógyszerész kizárólag a beteg érdekét figyelembe véve tehet ajánlást a gyógyszerek, egyéb

gyógyszertárban forgalmazható termékek vény nélkül történő kiadásánál.

2011.11.19.



Etikai kódex – A GYÓGYSZERÉSZ A BETEG SZOLGÁLATÁBAN (folyt.)

A gyógyszerész – a gyógyszerészi gondozás szakmai szabályaira és a betegjogi előírásokra is figyelemmel – kellő körültekintéssel járjon el a beteg betegségére és annak várható alakulására vonatkozó konzultáció során. A gyógyszerész köteles a beteget orvoshoz irányítani, ha a tudomására jutott információk ezt indokolják.

A gyógyszerész a gyógyszerészi gondozási tevékenységet az előírásoknak, protokolloknak megfelelően végezze. A gyógyszerész minőségileg kontrollált körülmények között segítse elő a beteg egészségtudatos életvitelének kialakítását, a beteg együttműködő készségének növelését, életminőségének javítását, a megfelelő gyógyszerhasználat szakmai segítésével.

A gyógyszerésznek tartózkodnia kell minden olyan – az orvos iránti bizalom megingatására alkalmas – véleménynyilvánítástól, amely a betegségre vonatkozó orvosi diagnózist vagy az alkalmazott terápiát értékelné a beteg, annak hozzátartozója vagy illetéktelen személy jelenlétében.

2011.11.19.



Etikai kódex – A GYÓGYSZERÉSZ FELELŐSSÉGE ÉS FÜGGETLENSÉGE

Minden gyógyszerész teljes körű szakmai és etikai felelősséggel tartozik a feladatkörébe tartozó szakmai munkáért.

A személyi jog alapján gyógyszertárat vezető gyógyszerész felelősséggel tartozik a gyógyszertárat működtető gazdasági társaság által hozott, jogszabályi kötelezés alapján a személyi jogos gyógyszerész igenlő szavazatához kötött döntésekért. A személyi jogos gyógyszerész nem adhatja igenlő szavazatát jogszabálysértő, a szakmai szabályokat sértő és a Kódex előírásait sértő döntésekhez.

A gyógyszertár vezetéséért felelős gyógyszerész, felelős az általa vezetett gyógyszertárban folyó szakmai munka felügyeletéért, ideértve a közforgalmú és az intézeti gyógyszertárat valamint a közforgalmú gyógyszertárhoz tartozó fiókgyógyszertárat is.

A gyógyszertár szakmai vezetéséért felelős gyógyszerész köteles gondoskodni arról, hogy a gyógyszertár kizárólag gyógyszerész személyes jelenlétében folytathasson egészségügyi szolgáltató tevékenységet.

A gyógyszerész felelős a nem általa végzett, de általa irányított, illetve felügyelt munkafolyamatok ellenőrzéséért is (asszisztens, gyógyszerészgyakornok, egyetemi hallgatók esetében).

2011.11.19.

Törzsképzés, I. évf. Budapest

10. A gyógyszertár egészségügyi feladata

• Gyftv. 2. § (4):

A gyógyszertár egészségügyi feladata a lakosság gyógykezeléséhez kapcsolódó gyógyszerek, tápszerek, gyógyászati segédeszközök és a gyógyszertárban forgalmazható egyéb termékek helyes alkalmazásra vonatkozó teljes körű tájékoztatással történő kiszolgáltatása, az e termékekkel kapcsolatos, a betegségek megelőzését szolgáló, a betegekkel történő együttműködést megvalósító felvilágosító, tanácsadó szolgáltatás, a helyes és eredményes gyógyszeres terápia elősegítése, követése, valamint a prevencióban, népegészségügyi programokban való részvétel.

(2011. január 1-től)

492011.11.19.



Mire terjedjen ki a tájékoztatási kötelezettség?

– A termék neve, előállítója / forgalmazója, származási országa,– Notifikációs lajstromszáma,– OÉTI minősítése (zöld pipa),– A termék OÉTI notifikációs eljáráshoz megadott összetétele

• az összetevők taxatív felsorolásával és mennyiségük megadásával, • növényi összetevők esetén a növény elfogadott magyar és latin nevével, a

növényi rész megjelölésével,• kivonatok, koncentrátumok esetén a kivonószer és a kivonási arány

megadásával,– A termék egy csomagolási egységének mennyisége,– A forgalmazó által megadott adagolási ajánlás,– Az alkalmazásra vonatkozó információk, beleértve az ajánlásokat,

figyelmeztetéseket és kockázatokat (pl. kölcsönhatások) is.

502011.11.19.



• 41/2007. (IX. 19.) EüM rendelet a közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak működési, szolgálati és nyilvántartási rendjéről

Gyógyszerészi gondozás:36/A. § (1) A gyógyszerészi gondozási tevékenység körébe tartozik (…) a vényköteles gyógyszerek és a vény nélkül beszerezhető gyógyszerek és egyéb termékek kiszolgáltatásához kapcsolódva, illetve a betegeknek nyújtott egyéb gyógyszertári szolgáltatások részeként

a) a gyógyszertárat orvosi diagnózis nélkül felkereső beteg esetébenaa) szakszerű segítség nyújtása a tünetek értékelésében és szükség esetén a beteg

orvoshoz irányítása,ab) a tünetek megszüntetésére irányuló terápia ajánlása, beleértve az orvosi beavatkozás nélkül alkalmazható módszereket és a vény nélkül beszerezhető gyógyszereket,ac) a vény nélküli gyógyszerek és egyéb termékek alkalmazásához szükséges

információk nyújtása, beleértve a gyógyszerelési problémák felismerését lehetővé tevő ismereteket, az ezek jelentkezése esetén szükséges teendőket, valamint a terápia felfüggesztésének vagy abbahagyásának eseteit is;

512011.11.19.


10. Az étrendkiegészítő-hamisítások patikai aspektusai Miért tartjuk fontosnak a termék- és információbiztonságot?

52

Szinapszis Kft. és MGYK közös felmérés, 2009.A vény nélkül kapható gyógyszerek hatásosságába vetett bizalom megegyezik az alternatív termékek

hatásosságába vetett bizalommal!

2011.11.19.


Köszönöm a figyelmet!

2011.11.19.

Download - Hankó Zoltán

Top Related