I. Alapok: bevezetés a család- és rendszerállításba
Alapok: bevezetés a család- és rendszerállításba
Cél:
Alapfogalmak rendszerezett tisztázása.
Struktúra:
A rendszerállítás „fája”
A rendszerállítás gyökerei: pszichoterápia, hipnózis, TA, NLP, pszichodráma,
primerterápia, csoportdinamika, családterápia
A rendszerállítás „törzse”: klasszikus, lélekmozgásos állítások, a szellem mozgásai
A rendszerálltás ”gyümölcsei”
A családfelállítás mint alternatív családterápia:
Lelki örökség
A szeretet rendjei
A „mező”, a „nagyobb”
A lélek új felfogása
Rendek
Rendek a családban
Rendek a szervezetekben
Szakirodalom és vizsgakérdések
Rendszerállítás: gyakorlati
rendszerszemléletű megfigyelés
A rendszerállítás fája
KONTEXTUÁLIS TERÁPIA
HIPNÓZIS
PSZICHOANALÍZISNLP TA CSALÁD TERÁPIA
PSZICHODRÁMA
Klasszikus Lélekmozgásos
Hellinger sciencia –a szellem mozgásai
Szervezetállítás
Integrált állítások
Rendszer állítás
Családállítás
Archetípusokkal végzett állítások
Trauma munkák
Személyiség integrációs munkák
Sámán munkák
Spirituális állítások
CSOPORTDINAMIKA
PRIMERTERÁPIA
„Hellinger-féle szisztemikus-fenomenológikus
rendszerszemléletű családterápia”Szisztemikus: rendszerszerű, rendszeres, állandóan ismétlődő.
Fenomenológia: közvetlenül észlelhető dolgok leírása.
A fenomenológia két fő képviselője, Maurice Merleau-Ponty és Edmund Husserl. Ismert
fenomenológus Martin Heidegger is.
A fenomenológia kifejezés phainomenon („fenomén”, szó szerint „a megjelenő”, „a
megmutatkozó”, „a jelenség”) és a logosz („tan”) görög szavak összetételéből
származik. Husserl Kanttól kölcsönözte a kifejezést.
Kant megállapítása: a látszat nem maga a valóság, míg a jelenség valóságos dolog.
Az igazi ismeretet a jelenség megismerése adja.
Az egyén szubjektív élményeit és egyedi észleléseit tanulmányozza, az ő személyes
nézőpontjából értelmezi az eseményeket (a viselkedés vizsgálatával szemben!). A
közvetlenül észlelhető sajátságokra, ill. ezek összefüggéseire irányuló leíró jellegű
kutatás, amely azonban tartózkodik a mélyebb okok, a jelenségek mögött levő
törvényszerűségek feltárásától.
Rendszerszemlélet: komplex megközelítési módszer, amelynek alapelve, hogy egy
rendszer nem egyszerűen az alkotóelemek halmaza, hanem azoknak együttesként
viselkedő egysége.
A családfelállítás nem helyettesíti a pszichoterápiát, kiegészíti azt!
„Hellinger-féle fenomenológikus
pszichoterápia”
„A tudományos pszichoterápia lineáris. Ez azt jelenti, hogy egy bizonyos ok hat, és
ezért alakul ki egy bizonyos okozat.
A fenomenológiai pszichoterápia ezzel szemben azt jelenti, hogy én mint terapeuta,
átadom magam egy összefüggésnek, minden szándék és félelem nélkül. Még az a
szándék sem él bennem, hogy segítsek. Tehát annak a terapeutának a számára , aki
fenomenológiai módon akar érzékelni, olyan lehet a világ, amilyen…A páciens
betegségét elfogadja olyannak, amilyen.…Mindenekelőtt azokra a személyekre
koncentrálok, akiket kizártak, akik meg sem jelennek, de akiket, mivel visszafogom
magam, mégis érzékelek és észreveszek. Nálam azonnal megkapják azt a helyet,
amelyet ott megtagadtak tőlük. És amint visszakapták a helyüket, mélyebb összhangban
vagyok a rendszerrel, mint maga a páciens, mert én viseltetek nagyobb
együttérzéssel ezzel a rendszerrel szemben.”
„…csak akkor leszek képes megtalálni, hogy hol van a megoldás, ha benne vagyok
ebben az összhangban. Akkor egyszer csak megvilágosodik. Ez a fenomenológiai
érzékelés.”
Bert Hellinger
A rendszerállítás gyökerei I.Pszichoanalízis
A rendszerállítás eredetfája-gyökerek
KONTEXTUÁLIS TERÁPIA
HIPNÓZIS
NLP TA
CSALÁD TERÁPIA
PSZICHODRÁMA
PSZICHOANALÍZIS
PRIMERTERÁPIA
CSOPORTDINAMIKA
Szondi és FreudSzondi Lipót (1893-1986) magyar származású pszichiáter. A soranalízis és
a Szondi teszt (kísérleti ösztöndiagnosztika) megalkotója.
Szondi a múlt század elején, a Sorsanalízis című művében utal az ősök
kényszerítő erejére, a családi tudattalanra (ő alkotta meg ezt a fogalmat).
Definíciója szerint a sors nem más, mint a bennünk meglévő, ősöktől,
vérrokonoktól származó választási kényszer – szerelemben,
barátságban, foglalkozásban, betegségben és halálban. A választásainkban
rejtett, öröklött biológiai tényezőket sejtett.
Freud és a pszichoanalízis
Sigmund Freud és a XIX - XX. század fordulóján élt. Bécsi orvos.
Hisztériás női betegeit eleinte hagyományos orvosi eljárásokkal próbálta
kezelni. Majd tapasztalatai alapján kidolgozta pszichoanalitikus elméletét.
Szerinte a tudat, az észlelés és az emlékezés is mind a biológiailag
megalapozott ösztönökön alapul, az ösztönök irányítják tudat alatt az
embereket.
Freud szerint az emberi személyiség viszonylag merev: velünk született hajtóerők és
életünk első öt évében bekövetkezett események határozzák meg személyiségünket.
Mi is az a pszichoanalízis?
A pszichoanalízisnek mint eljárásnak célja, hogy a (főként gyermekkori)
konfliktusokat, elfojtott érzelmeket a tudatba emelje, hogy azok racionálisan
kezelhetővé váljanak.
PszichoanalízisFreud és a pszichoanalízis
A pszichoanalízis fő technikája a szabad asszociáció és az
álomfejtés. A szabad asszociáció során, a páciens mindent
elmesél a pszichológusnak, ami csak az eszébe jut. Amikor
a kliens hirtelen témát vált vagy nem tud visszaemlékezni
részletekre, Freud szerint blokkolás, ellenállás következett
be, ami a tudattalan kontroll következménye, így pont
ezekre a területekre kell odafigyelni.
Az álomanalízis az álomban látottak értelmezése, mivel
álmodáskor a tudatalatti „üzen”. Freud különbséget tett a
manifeszt (nyílt, tudatos) és a látens (rejtett, tudattalan)
álomtartalmak közt.
A pszichoanalitikus kezelés fontos része az indulatátvitel is
– a kliens olyan attitűdöket fejez ki analitikusával szemben,
amelyeket más, számára fontos személyek irányába érez.
Így az analitikus tanulmányozhatja, majd ezáltal megértetheti a beteggel a mások
irányába mutató érzelmeit. Az interpretáció egy hipotézis, mely magyarázatot kínál a
beteg viselkedésére. Fontos az időzítés: azon a ponton kell bevetni, amikor a tudatalatti
tartalom már közel van a felszínhez, és a beteg is felkészült már a belátásra. A túl hamar
felkínált interpretáció viszont szorongást és védekezést válthat ki. A következő, s egyben
az utolsó lépés az átdolgozás. A beteg megtanul szembenézni a valósággal a
tagadás helyett. Ezen a folyamaton végigmenni hosszú idő, intenzív terápiát és
motiváltságot igényel a pácienstől.
Topografikus modellA lélek topografikus
modellje
Freud első modellje, a
topografikus modell
szerint az emberi lélek
olyan, mint egy
jéghegy – a vízből
kiálló része a tudatos
és tudat-előttes
(vagyis az az
információ, amely
bármikor tudatossá
tehető), a „víz alatti”
része a léleknek, a
tudattalan jóval
nagyobb. Itt találhatók
a késztetések, a
vágyak, és a hozzá
nem férhető emlékek,
amelyek számunkra
rejtetten befolyásolják
cselekedeteinket.
Tudatos szint
Tudatelőttes
Tudattalan
Emlékek
Tudás
Félelmek Elfogadhatatlan
szexuális vágyakErőszakos
késztetések Irracionális
kívánságokErkölcstelen
ösztönök
Önző szükségletek
Szégyenletes tapasztalatok
Gondolatok
Felfogások
Strukturális modellA személyiség strukturális modellje
Később kidolgozta a személyiség
strukturális modelljét is Freud. Ez nagyban
hasonlít az előzőre, de itt három részre
osztotta a lelket: az idre, az egora és a
szuperegora. Az id a személyiség
legprimitívebb része, az ösztönkésztetések
alkotják, és ezek azonnali kielégítésére
törekszik. Az ego ezzel szemben már a
valóság követelményeihez igazodik – addig
vár az id ösztöimpulzusainak kielégítésével,
amíg a megfelelő környezeti feltételek nem
adottak. Még ha a feltételek meg is vannak, a
szuperego még mindig megakadályozhatja a
cselekvést. A szuperego a társadalom
értékeinek és erkölcsi normáinak belső
képviselője, az egyén lelkiismerete. A korábbi
topografikus modellbe a három rendszer úgy
illeszthető be, hogy az id egésze, valamint
az ego és a szuperego nagyobb része is a
tudatalattiba merül, és csak kis részük
tudatos/tudatelőttes.
Elhárító mechanizmusokElfojtás: Az id, az ego és a szuperego szembenállása szorongást vált ki az emberből,
ha valamilyen tiltott cselekvés megtételére érez késztetést. E szorongás
kiküszöbölésére vagy csökkentésére a szervezet különböző elhárító
mechanizmusokat vet be. Ezek közös jellemzője, hogy nem oldják meg a
stresszhelyzetet, csak annak érzékelését változtatják meg, tehát önbecsapásról van
szó. Freud szerint a legalapvetőbb és legfontosabb elhárító mechanizmus az
elfojtás. Lényege, hogy a személy a számára fájdalmas, félelmetes, vagy bűntudatot
kiváltó emlékeket kiszorítja a tudatából a tudatalattiba. Sigmund Freud legtöbb figyelmet
ennek a mechanizmusnak tulajdonított, de megemlíthetünk egyéb mechanizmusokat is:
a racionalizációt, a reakcióképzést, a projekciót, az intellektualizációt, a tagadást és az
áttolást.Az elhárító mechanizmusok
A pszichológia szakirodalmában az elhárító
mechanizmusok tudattalan lelki működések.
Funkciójuk megakadályozni, az olyan „én”-t érintő mozzanatok
felismerését, amelyek fenyegetik az önértékelést
vagy szorongáshoz, stresszhez vezetnek.
Anna Freud az elhárító mechanizmusok kifejezést azokra a
tudattalan stratégiákra alkalmazta, melyek segítségével az
emberek negatív érzelmeikkel megküzdenek.
Elhárító mechanizmusok csoportosítása
Érett elhárítások
humor, elnyomás, aszketizmus, önzetlenség, anticipáció, szublimáció
Magasabb szintű neurotikus elhárítások
introjekció, azonosulás, áthelyezés, intellektualizáció, érzelmek izolálása,
racionalizáció, szexualizáció, reakció képzés, elfojtás, tagadás, leértékelés,
helyettesítés, meg nem történtté tétel
Primitív elhárító mechanizmusok
hasítás, projektív identifikáció, projekció, tagadás, disszociáció, idealizáció, acting
out, szomatizáció, regresszió, fantáziatevékenység
Érett elhárítások humor, elnyomás, aszketizmus, önzetlenség, anticipáció, szublimáció
Humor: Kellemetlen vagy éles helyzetek "tompítása" derűs hangulat keltéssel.
Elnyomás: tudatosan kontrollált érzések, hogy csökkenjen a feszültség.
Aszketizmus: lemondás valamilyen dolog kellemes aspektusairól valamilyen cél
érdekében.
Önzetlenség: mások szükségleteinek kielégítése nagy fontosságú az egyén belső
mércéje szempontjából, melyet akár saját szükségletei elé is helyez.
Anticipáció: az azonnali kielégülés késleltetése a kellemes dolgok esetében. Illetve
nagyobb várható veszteségekre megelőlegezett felkészülés a kisebb fájdalmon
keresztül pl. gyász esetében.
Szublimáció: Egy olyan – nem tudatos – lelki folyamat, amelyben egy szexuális
impulzus "energiája" olyan módon változtatja meg irányultságát, mely egy szociálisan
elfogadott, nem szexuális jellegű tevékenységet eredményez. Tipikus esete az alkotás.
Magasabb szintű neurotikus elhárításokintrojekció, azonosulás, áthelyezés, intellektualizáció, érzelmek izolálása, racionalizáció,
szexualizáció, reakció képzés, elfojtás, tagadás, leértékelés, helyettesítés, meg nem
történtté tétel
Introjekció vagy bevetítés:Külső tulajdonságok, erények magunkra vonatkoztatása. Az
egyén azonosul egy pozitív figurával, vagy annak tulajdonságaival. Bevetítés az is, ha
az egyén saját tulajdonában lévő olyan dologgal, vagy dolgokkal azonosul, melyre
büszke.
Azonosulás: egy másik személy tulajdonságainak belsővé tétele, hogy olyanná váljunk
mint ő. A lezárult normál gyászreakcióban mindenki megtapasztalja, amikor az elhunytat
belső élő minőséggé teszi magába.
Áthelyezés: egy frusztrált belső késztetést át is helyezhetjük egy olyan semleges,
megengedett területre, amelyek már nem ellentétesek belső értékeinkkel vagy
érdekeinkkel. Ha valaki dühös a főnökére, de a várható negatív következmények miatt
fél összeütközésbe kerülni vele, akkor a frusztráció miatt keletkező agresszióját a bolti
eladó, vagy valamelyik családtagja felé fordíthatja. Ilyenkor a támadást olyan
lényegtelen dolog is kiválthatja, amire máskor fel sem figyel az illető. Az áthelyezés
mechanizmusa mögött rendszerint az érzelmek ambivalenciája (kétirányúsága) húzódik
meg.
Intellektualizáció: Célja: érzelmi eltávolodás a kellemetlen érzés, gondolat
okozta stresszhelyzettől az elvonatkoztatás segítségével.
Izoláció: Általában szigorú önellenőrzésből fakadó érzelmi távolságtartás, érzelmi
elkülönülés, érzelemmentesség.
Magasabb szintű neurotikus elhárításokintrojekció, azonosulás, áthelyezés, intellektualizáció, érzelmek izolálása, racionalizáció,
szexualizáció, reakció képzés, elfojtás, tagadás, leértékelés, helyettesítés, meg nem
történtté tétel
Racionalizáció: A személy olyan helyzetbe kerül, amelyben objektív szempontból
negatív következtetéseket is fontos lenne levonni önmagára nézve, ennek ellenére a
valóságot eltorzítja. Nem arra törekszik, hogy önmagáról való vélekedéseit összhangba
hozza a valósággal, hanem megfelelő szemüveget keres ahhoz, hogy a valóság
tűnhessen fel oly módon, mint ami az eset előtti, azóta megingott énképével,
elképzeléseivel összhangban van.
Szexualizáció: negatív élmény izgalmassá és elviselhetővé tétele azon keresztül, hogy
szexuális jelentőséggel ruházzuk fel.
Reakcióképzés: A reakcióképzés vagy kompenzáció az önmeggyőzés illetve
„önbecsapás” egyik módja. Az egyén önmaga elől úgy rejti el valamely késztetését, hogy
ellenkező irányú motivációt fejez ki.
Elfojtás:Az elfojtás lényege a személy számára félelmet vagy fájdalmat keltő
memóriatartalmak kiutasítása a tudatból.
Tagadás: A tagadás a zavaró érzések, impulzusok, vágyak jelentéktelenítése és aktív
kiutasítása a tudatból. Jelölőérzelme gyakran a düh.
Leértékelés:Az egyén nagyobbnak és fontosabbnak tekinti (és éli meg) magát a
többieknél. A gyenge önértékelése miatt feltételezi hatalmasságát, mindenhatóságát és
értékeli le a többieket. A külső megfigyelő számára ez a viselkedés
sokszor nagyképűségként, kiválasztottsági érzésként fogalmazódik meg.
Magasabb szintű neurotikus elhárításokintrojekció, azonosulás, áthelyezés, intellektualizáció, érzelmek izolálása, racionalizáció,
szexualizáció, reakció képzés, elfojtás, tagadás, leértékelés, helyettesítés, meg nem
történtté tétel
Helyettesítés:Egy érzés vagy érzelem másikra váltása, kicserélése (mással
helyettesítése).
Meg nem történtté tétel: korábbi elfogadhatatlan cselekedtünk, megjegyzésünk,
viselkedésünk tagadására tett kísérlet, melynek célja, hogy a kellemetlen tartalomtól
megvédjük magunkat.
Primitív elhárító mechanizmusokhasítás, projektív identifikáció, projekció, tagadás, disszociáció, idealizáció, acting out,
szomatizáció, regresszió, fantáziatevékenység
Hasítás: A személy környezete személyeit két egymással ellentétes csoportra – pl:
„jók”-ra és „rosszak”-ra – osztja. Ezután a pozitív csoportba tartózó személyekben
általában megbízik, és ez a biztonság érzetét nyújtja számára, a negatív csoport felé
tanúsított bizalmatlanság és óvatos magatartás pedig szintén a biztonság érzetet, így a
komfortérzést szolgálja.
Projektív identifikáció: az alany a számára kínos, elviselhetetlen tulajdonságaitól (pl
agresszió) úgy szabadul meg, hogy egy másik emberbe képzeli (vetíti, projiciálja) azt,
mégpedig úgy, hogy a másik valóban úgy is kezd viselkedni (pl: agresszívvá válik). Így
az alany megszabadul a kínos én-résztől, lám-lám, nem én vagyok agresszív, hát ő az
agresszív.
Projekció: Az egyén saját el, vagy fel nem ismert érzéseit másoknak tulajdonítja, illetve
azokat másokban véli meglátni.
Tagadás: A tagadás a zavaró érzések, impulzusok, vágyak jelentéktelenítése és aktív
kiutasítása a tudatból. Ezután csak annyi nyoma marad, ha netán ezek létét valaki
szóba hozza, azt igazságtalan vádként éli meg az egyén, és ez dühöt vált ki benne. A
tagadás távolságot tart az egyén és élményei között, de nem old meg problémákat.
Disszociáció: A kellemetlen, kínos érzések, gondolatok kellemesekkel
(elviselhetőekkel) való helyettesítése.
Primitív elhárító mechanizmusokhasítás, projektív identifikáció, projekció, tagadás, disszociáció, idealizáció, acting out,
szomatizáció, regresszió, fantáziatevékenység
Idealizáció: Valamit jobb színben tüntet fel, mint amilyen valójában. Felértékel annak
érdekében, hogy a reális kapcsolatból adódó negatív érzések, indulatok elkerülhetők
legyenek. Célja szorongás vagy más kellemetlen érzések elkerülése.
Acting out vagy kiélés:Valamilyen nem tudatos szándék vagy konfliktus cselekvési
kifejeződése, pl: hirtelen indulatkitörések, helyzethez nem illő düh, a düh feletti kontroll
hiányával, erőszakos cselekedetek, családtagok ellen elkövetett bűncselekmények.
Testi szomatizáció: Az érzelmi aggodalmak testi tünetekben történő megnyilvánulása.
Regresszió:Időleges visszatérés korábbi vagy primitívebb lelki működésekhez.
Fantáziatevékenység: Olyan élethelyzetek,szituációk alkalmazása, melyek kellemes
érzéseken keresztül legtöbbször a megelégedettséget hoznak.
Carl Gustav Jung I.C.G.Jung a tudattalan fogalmát kiszélesítette. Jung
tudattalanfogalmának aktív eleme az árnyék, az archetípus és a
kollektív tudattalan.
Jungnak föltűnt, hogy páciensei tudatalattijában nem csak elfojtott
ösztönökre, megtagadott személyiségrészekre és komplexusokra
bukkan, hanem olyan mitikus mese- és mondaalakokra, régi
ezoterikus szimbólumokra vagy képzetekre is, amilyenek például az
alkímiában szerepet játszottak. Lenyűgözte őt, hogy tanulatlan emberek
is felszínre hoztak ilyen motívumokat, pedig korábban feltehetően
sohasem hallottak róluk. Mivel magyarázható, hogy a lélek olyan
képzeteket produkál, amiket a tudat soha el nem sajátíthatott,
következésképpen el sem fojthatott?
A választ Jung a „kollektív tudattalan" és az „archetípusok" azóta
híressé vált elméletével adta meg.
C.G.Jung II.„Ezekhez a tartalmakhoz társul még minden többé-kevésbé szándékosan elfojtott kínos
elképzelés és benyomás. Mindezen tartalmak summázatát nevezem személyes
tudattalannak. Csakhogy ezeken túl a tudattalanban ott találjuk a nem individuálisan
szerzett, hanem örökletes tulajdonságokat, tehát az ösztönöket, mint olyan
tevékenységek hajtóerejét, amelyek tudatos motiváció nélkül, kényszerből következnek
be. Az ösztönök és az archetípusok alkotják a kollektív tudattalant. Azért nevezem
ezt a tudattalant kollektívnak, mert a fentebb meghatározott tudattalannal ellentétben
nem individuális, vagyis nem többé vagy kevésbé egyszeri tartalmakat hordoz, hanem
általánosakat és egyöntetűen elterjedteket….Az előbbi csoport olyan tartalmakra
vonatkozik, amelyek az individuális személyiség integráló alkotóelemeit fejezik ki, és
ezért ugyanúgy lehetnének akár tudatosak is, az utóbbi a psziché általában létező,
önmagával folytonosan azonos feltételeinek vagy alapjának felel meg.”
„Az árnyék alak megszemélyesít mindent, amit az alany nem ismer el, és ami mégis újra
meg újra közvetlenül vagy közvetve feltolakszik benne, így például alacsonyabb rendű
jellemvonások és más összeférhetetlen tendenciák.„ „Az árnyék [....] az a leplezett,
elfojtott, vétkes és többnyire kisebbrendű személyiség, amelynek végső
hullámverése egészen az állati ősök birodalmáig nyúlik vissza, és ily módon
átfogja a tudattalan teljes történelmi aspektusát. Az árnyék nemcsak morálisan
elvetendő tendenciákból áll, hanem meglehetősen sok jó tulajdonság is kimutatható róla,
többek között például: normális ösztönök, célszerű reakciók, valósághű észlelések,
alkotó impulzusok."
Új pszichológiai áramlatok I.
A XX. század második felétől egyre inkább az integrált vagy integráció irányába
mutató pszichológiai megközelítések nyernek tere. A modern fizika megközelítése
(kvantumok, mezőelméletek, nullponti energiatér, stb.), a spirituális tapasztalatok és a
lelki élet egyre inkább összefonódik és integrálódik.
Jelentősebb új áramlatok:
Pozitív pszichológia: A pozitív pszichológia annak tudományos tanulmányozása,
hogy mi az, ami sikerült, nem pedig arra kíváncsi, ami kudarcot vallott mind az
egyének, mind a közösségek szintjén. Fő alakjai, kutatói: Martin Seligman,
Csíkszentmihályi Mihály.
Szomato pszichológia, szomato pszichoterápia: A test és elme, test és érzelmek
kapcsolatát vizsgáló pszichológiai ág. Az elfojtás, a hárítás fiziológiai síkon nap mint
nap megtörténik a testünkben a korai gyerekkortól kezdődően egészen felnőtt korig
(W. Reich- karakterpáncél), ami jelentősen lecsökkenti a test működési potenciálját.
Ugyanígy az életünk története, a traumák és félelmek a düh, a harag, a fájdalom, a
csalódások története is ráíródtak a testünkre.
Energia pszichológia: a testet mint energetikai rendszert kezeli és a meridiánok,
csakrák, bizonyos testpontok stimulálásával ér el pszichológiai és testi változásokat
pl. EFT, AFT, TAT, kineziológia.
Új pszichológiai áramlatok II.Transz-perszonális pszichológia: célja olyan eddig elhanyagolt területek tudományos,
pszichológiai vizsgálata és alkalmazása a pszichoterápiában, mint például a spiritualitás,
transzcendencia, miszticizmus, módosult tudatállapotok. A transz-perszonális fogalmat
C.G. Jung vezette be énünk legmélyebb rétegére, magvára utalva. A legkiemelkedőbb
tanítói: C. G. Jung, Roberto Assagioli, Abraham Maslow, Erich Fromm, Viktor Frankl,
Stanislav Grof és Ken Wilber.
Integrál pszichológia: Az integrál kifejezés a Ken Wilber által megalkotott integrált
elméleti rendszer jelölése, mely az első teljes körű
törekvés az emberismerettel foglalkozó ismeretrendszerek szintézisére.
Az emberismereti rendszer alatt itt minden fő - az emberiség által eddig alkotott -
az emberi létről szóló területet értjük: a nyugati
pszichológiai, pszichoterápiás és filozófiai irányzatokat, más (pl. keleti) kultúrák
spirituális (meditatív, misztikus, ezoterikus, vallási) rendszereit,
a természettudományokat (biológia, fizika, orvostudomány, pszichiátria
stb.),társadalomtudományokat (szociológia, kultúr-antropológia stb.),
továbbá rendszerelméletet,gazdaságtant, ökológiát stb. Ezek eddig külön vizsgált és
tárgyalt témák voltak, melyek mind az emberi lét egy-egy fontos aspektusát tárgyalják.
Az Integrál Elmélettel (Integral Theory) egy rendszerbe állíthatók.
A rendszerállítás gyökerei II.Hipnózis, NLP, TA, pszichodráma, csoportdinamika, primerterápia
A rendszerállítás eredetfája-gyökerek
KONTEXTUÁLIS TERÁPIA
CSALÁD TERÁPIAPSZICHOANALÍZIS
HIPNÓZIS
NLPTA PSZICHODRÁMA
CSOPORTDINAMIKA
PRIMERTERÁPIA
A gyökerek I. - HipnózisA hipnózis a görög eredetű hypnos (alvás) szóból származik. A hipnózis egy
sajátos módosult tudatállapot, mely külső vagy belső hatásra egyaránt
létrejöhet. A hipnózis technikáiban közös, hogy az öntudatot kevés figyelmet
igénylő feladatokkal foglalják le, és fokozatosan kikapcsolják. Így az öntudat
elveszti vezető szerepét, a kritizálás képessége is korlátozódik, és a tudattalan
közvetlenül megszólíthatóvá válik. A bal agyfélteke lassan elhalkul és a jobb
veszi át az irányítást.
A megváltozott tudatállapot, mely a hipnózis sajátsága több módon is megjelenik az
állításban vagy kapcsolódik az állításhoz:
Képviseleti érzékelés: a képviselet egy speciális érzékelési fajta, melyet néhány
szakember idegen érzésnek hív, Mathias Varga von Kibéd pedig reprezentáló
érzékelésnek (a képviselőket reprezentánsnak nevezi). Wilfried Nelles ezt az érzékelést
a tudati fejlődés egyfajta előfutárának tekinti, mely felé egyre inkább tart az emberiség.
(William Braud kutatásai megállapítása: az elkülönültség megszokott határát átlépve az
agy egyre kevésbé lesz ráhangolva saját egyedi információira, és egyre fogékonyabb
lesz mások információira. Lényegében tehát úgy fogja fel a nullponti mezőből egy másik
személy információit, mintha azok a sajátjai lennének.)
Családi tudatmező okozta érzékelés módosulás: minden családban vannak észlelési
és érzékelési megengedések és tilalmak. Ezek irányítják a figyelmet és tapasztalást.
Ezek mind-mind családi történésekből fakadnak. Ezek a megengedések és tilalmak a
családi mező hiedelmeiben kristályosodnak ki, a mezőben ezek érzésekként,
érzetekként, mozgató erőkként jelennek meg.
Milton
Erickson
A gyökerek II. - NLPA Neuro Lingvisztikus Programozás módszertani alapjainak
lefektetése Richard Bandler és John Grinder nevéhez fűződik.
Az NLP a modellezés tudománya. Gyakorlatban alkalmazható szerkezeti mintákat ad a
kiválóság elsajátításhoz, a változás elősegítéséhez.
Az állítás során az alábbi NLP által tanulmányozott és leírt jelenségeknek,
működéseknek, módszertannak vehetjük hasznát:
Szemmozgások ismerete. Ezek jelzésértékűsége arról, hogy milyen módon tárolódnak
a történetek a rendszer egy tagjában. A traumák kapcsán részletesen foglalkozunk vele.
A rapport kialakításának lehetőségei. Ennek az interjú során vehetjük hasznát.
Hiedelmek és azok megváltoztatási lehetőségei. Erről egy konkrét eszközön keresztül
a szervezetállítás kapcsán tanulunk.
Hipnotikus nyelvi minták. Ezeknek bizonyos állapotok maradandó rögzítésekor
vesszük hasznát. Valamint magának a rögzítésnek a módszerét. Ennek a módszernek
az egyéni ülésvezetésben vehetjük hasznát.
Idővonal, életfonal: ennek az egyéni ülésvezetésben, valamint a szervezetállítás,
rendszerállítás során vehetjük hasznát, fogunk róla tanulni. A személyiség integrációját
elősegítő álltásoknál, ahol én-részekkel dolgozunk szintén hasznát vesszük az
idővonalnak. Az idővonalaknak a traumamunkákban is nagy szerepe van.
A gyökerek III. - TAA Tranzakció Analízis Eric Berne által kidolgozott személyiség- és pszichoterápiás
elmélet. Személyiség elméletként egy három részből álló én-állapot (szülő-felnőtt-
gyermek) modellt alkalmaz. Tranzakciónak nevezzük a kommunikáció egységét. Egy
tranzakció két személy kommunikációjában egy (verbális vagy nem verbális)
ingerből, valamint egy erre adott válaszból áll.
A TA fogalmai, módszerei közül mivel találkozhatunk az állítások alatt?
Sztrók (simogatás): embertársaktól kapott visszajelzés. A viselkedés vagy a létezés
elismerése vagy kritikája. Mind a családállítós, mind a szervezetálltós csoportfolyamatokban
megjelenhet, ha tudatosan alkalmazzuk a csoportfolyamatok részeként.
Életpozíció: az életpozíció egy gyermekkorban kialakult alapvető meggyőződés
önmagunkról, illetve a minket körülvevő világról. A meggyőződés mindkét irányban
alapvetően kétféle lehet: „OK” vagy „nem OK”. Ennek megfelelően négy életpozíció
lehetséges. Többnyire az állítást megelőző interjú során körvonalazódik.
A sorskönyv (script): a sorskönyv egy gyermekkorban kialakított, szülők által
megerősített, a későbbi események által igazolt és az egyén választásaiban
megjelenő, nem tudatos életterv. Bizonyos körülmények között (elsősorban
stresszhelyzetben, illetve a gyerekkort idéző helyzetekben) automatikusan lefut,
megerősítve önmagát. Kiléphetünk belőle! Az állítás során ezekkel a kilépésekkel foglalkozunk.
Játszmák: „a játszma kiegészítő, rejtett tranzakciók folyamatos sorozata, amely
pontosan meghatározott, előre látható kimenetel felé halad.”
H + GyP –> V + Á + Sz + Ny
H:horog, GYP: gyenge pont, V: válasz, Á: átváltás (mozgás a drámaháromszögben:
megmentő-üldözött-áldozat,) SZ: szembesülés, Ny: nyereség Leggyakrabban a párkapcsolatok leképezésekor illetve az eredetcsalád szülői, nagyszülői rendszereinek
leképezésekor bukkanhatunk rá. A traumamunkákban szintén gyakran felbukkanó dinamika.
http://www.birtalan.hu/balazs/terapia/ta.htm
A gyökerek IV. - PszichodrámaA pszichodráma atyja Jacob Levy Moreno. A pszichodráma olyan terápiás,
személyiségfejlesztő- és önismereti- (csoport)módszer, mely a cselekvésen,
a cselekvés átélésén, a cselekvés közben érzett érzelmek tudatosításán, és
a belátáson alapul.
A módszer a megértés és az érzelmek szintjén tudatosítja a testi (fizikai) szintű
átélést. Segít abban, hogy a társas szintünkben történő tranzakciók, a felvett
szerepek, az elnyomott vagy fel nem ismert érzések és érzetek tudatosodjanak. „A
pszichodráma olyan csoportpszichoterápiás módszer, amely az egyénen belüli
feszültségeket, konfliktusokat, intrapszichés folyamatokat dramaturgia és specifikus
pszichodráma technikák (elsősorban a szerepcsere, tükrözés és duplázás)
segítségével, a csoportszobán belül, egy körülhatárolt és kijelölt térben (színpad)
megjeleníti, azaz externalizálja. Az akció, az érzelmi átélés és a belátás teszi lehetővé a
terápiás változást. Oki, tüneti és rehabilitációs terápiaként egyaránt alkalmazzuk.”
A pszichodráma alkalmazása rendkívül szerteágazó, hiszen nemcsak eszköz arra, hogy
megfelelő terápiás indikációval gyógyítsunk, hanem hatékonyan alkalmazható az
önismeret fejlesztésében, szervezetfejlesztésben, közösségformálásban, jól
használható az oktatásban, képzésekben is.http://www.pszichodrama.hu/a-pszichodramarol/mi-a-pszichodrama
http://hu.wikipedia.org/wiki/Pszichodr%C3%A1ma
A gyökerek V. – Primer terápiaArthur Janov alkotta meg a primerterápiát.
"Az első számú gyilkos a mai világban nem a rák vagy a
szívbetegség, az elnyomás."
A terápia célja az elnyomott és ki nem fejezett gyermekkori érzések
felszínre hozása és kifejezése.A kontinuum elv az evolúció alatt kialakult emberi
szükségleteket jelenti. Azokat az eredeti szükségleteket jelenti,
amelyeket a csecsemő magával hozott: a társaság és a figyelem
utáni igény, az érintés utáni igény, az éhség csillapításának
igénye, az elfogadottság érzése, biztonság igénye. Mi történik
azonban, ha ezek a magunkkal hozott elvárások nem teljesülnek, ha
az ember ösztönös igényei nem elégülnek ki?
Akkor keletkezik elfojtás, elnyomás ha ezek a természetes igények nem elégülnek ki a
gyermeknél. A ki nem elégült igények fájdalmat okoznak a csecsemőnek, a csecsemő
egy ideig kifejezi ezt a fájdalmat, majd elkezdi elnyomni, vagy helyettesítő érzésekkel
pótolni az igényeit. Végül érzéseit leszakítja önmagáról és elnyomja a szükségletet.
Neurózis egy szimbolikus védekező viselkedés a túlzott pszicho-biológiai
fájdalom ellen.http://www.primaltherapy.com/what-is-primal-therapy.php
A civilizált ember elfelejtett vagy nem mer az érzéseire, ösztöneire hallgatni. Kétségbe
vonja, hogy vannak ösztönei, és hogy érzései megbízhatóbbak, mint az intellektusa.
A gyökerek VII. – CsoportdinamikaKurt Lewin alkotta meg a csoportdinamika kifejezést 1939-ben.
„A csoport lényege nem a tagok különbözősége vagy hasonlósága, hanem
kölcsönhatása, egymástól való függése (interdependenciája). Egy csoportot
dinamikus egészként jellemezhetünk, ami azt jelenti, hogy bármely részének
az állapotváltozása, valamennyi többi részlet állapotát is megváltoztathatja.”
A csoportdinamika a csoportban létrejövő racionális (verbálizálható) érzelmi (csak
részben verbalizálható) és ennek a kettőnek az egymásra hatásából létrejövő
elégedettségi/elégedetlenségi jelenségek összessége.
A csoporttörténéseket (csoportdinamikát) - szerinte - akkor lehet elemezni, ha azt
„társas mező”-nek fogjuk fel, meghatározzuk azoknak az elemeknek a kölcsönhatását,
amelyek az adott (egyensúlyi vagy konfliktus) helyzethez vezettek.
A csoportdinamika elemei: az egyén cselekvése (viselkedése), csoport egésze,
vagy egy része, negatív jelenségek (tilalmak, korlátok, veszélyek) pozitív jelenségek
(csábítások, lehetséges előnyök), a kommunikációs csatorna, interperszonális
hálózatok (csoportdinamikai jelenségeknél tartósabb mintázatot mutató szimpátia,
barátság, kommunikációs, hatalmi hálózatok, amelyek a szociometria módszerével
hozhatók a felszínre).
A csoportdinamika törvényszerűségek mentén zajlik. A törvényszerűségek okai:a
csoporttagok előzetes mintázatai, a külső körülmények és történések, interperszonális
térben létrejövő jelenségek, törvényszerűségek. A csoportdinamika jellemzően meta-
szinten zajlik a csoportban, tehát nem ezek a szálak, történések, jelenségek, amik
a csoporttagok megfigyelésének fókuszában vannak. http://www.inspi-racio.hu – Vágvölgyi Gusztáv – Inspi-Ráció
Egyesület
A rendszerállítás gyökerei III.Családterápia
A rendszerállítás eredetfája-gyökerek
KONTEXTUÁLISTERÁPIA
HIPNÓZIS
NLP TA
CSALÁD TERÁPIA
PSZICHODRÁMA
PSZICHOANALÍZISCSOPORTDINAMIKA
PRIMERTERÁPIA
Családterápiának nevezzük azokat a kezelési eljárásokat, amelyek elsődleges
célja a család egészének kedvező irányú befolyásolása. A megfogalmazás nagyon
sok kezelési formát takar, változatos eszköztárral.
Pszichodinamikus gyökerűek:
Analitikus kezdetek (Ackerman, Stierlin)
Transzgenerációs, családi rendszerek elmélete vagy szisztémás irányzat (Bowen)
Kontextuális (Böszörményi-Nagy)
Tárgykapcsolat-elméleti (Siegel, Scharff és Scharff, Székely)
Kommunikációelméleti gyökerűek:
Stratégiás (Jackson, Weakland, Haley, Watzlawik)
Milánói (Selvini-Palazzoli, Boscolo, Cecchin, Prata)
Narratív (White, Epston, Byng-Hall)
Reflektív (Andersen)
Szerepelméletből fakadóak:
Strukturális (Minuchin)
Élményközpontú vagy tapasztalati (Satir, Whitaker)
Feminista kritika
Fókuszáltak:
Viselkedésterápiás (Lieberman, Masters és Johnson)
Megoldásközpontú (de Shazer, Berg)
A családterápia irányzatai
Kontextuális terápia
Böszörményi-Nagy Iván hozzájárulása a családterápiás térhez, az első igazán
integratív családterápiás módszer kifejlesztése. 1978-tól a modellt Kontextuális
terápiának nevezte. Fogalmai keretei, melyek Hellinger munkájára is hatottak:
Kontextus: A kapcsolat résztvevői számára rendelkezésre álló lehetséges erőforrások
összessége. Magába foglalja minden tag előnyös pozíciójának etikáját, a köztük lévő
dialógust, tranzakciós mintáik és a transzgenerációs következmények rendszerét.
Jogosultság és elkötelezettség az emberi kapcsolatokban ösztönös, tudattalan és
részben tudatos törekvés van a generációkon átívelő igazságosságra, kölcsönösségre,
az adás-kapás egyensúlyára. A jogosultság három fő forrása: Szülő-gyermek kapcsolat,
Családi örökség, Spontán érdemszerzés.
Lojalitás: érdemmel felruházott kapcsolati kontextus. Az érdem vérrokonság által jár,
vagy a méltányos törődés révén szerezhető.
A szülők és gyermekek közötti aszimmetrikus, irreverzibilis kapcsolatok, a lojalitás
vertikális kötelékei, az egymást követő generációk közé ágyazódnak.
A horizontális lojalitások azokban a kapcsolatokban alakulnak ki, amelyekben a
partnerek egyenlő pozíciót töltenek be, illetve kölcsönös jogok és kötelezettségek
vonatkoznak rájuk.
Virginia Satir: Satir-modell a családterápiában
„A világegyetemnek megvan a maga rendje.
...Számomra nagyon fontos ennek a rendnek a
fellelése. Tudom, hogy itt van valahol. Számomra
ennek a rendnek az alapja az Életerő.
Az emberek saját magukban hordozzák a
családjukról alkotott elképzeléseiket.
Ezekkel az elképzelésekkel foglalkoznak, nem
pedig a hús-vér apjukkal vagy anyjukkal. A
tapasztalásról alkotott értelmezésüket kell
megváltoztatni.
Azt találtam, hogy nem a problémával van gond,
hanem a megküzdéssel vagy a megküzdés
hiányával. Mindig azt kerestem, hogyan lehet
ezeket az elképzeléseket bentről kívülre helyezni,
a külvilágban megjeleníteni.
A belső folyamat külső megjelenítése vezetett el
a szerepjátszáshoz. Amikor a kontextust
hozzáadtam a folyamathoz, elkezdtem az anya,
az apa, a testvérek és a többi jelentős személy
szerepeit eljátszatni a család három
nemzedékében.
Azt találtam, hogy ez a folyamat sokszintű,
spirituális és nagyon erőteljes. Mostanra már jól
kialakult ez a megközelítés, s a család
rekonstrukciójaként ismeretes.”
Virginia Satir
Megoldásközpontú megközelítés: Steve de
Shazer és Insoo Kim BergA megoldásközpontú irányzat megközelítésében a kivételeknek,
a jól sikerülő megoldásoknak, a tünetmentes időszakoknak jut
kiemelt szerep. A szakemberek azt vizsgálják, mi és hogyan
történt a megszokottól eltérően, amikor nem jelentkezett a tünet,
mert szemléletükben ez jelenti a megoldás kulcsát. Fókuszban a
kivételek, a megoldások, amikor nincs probléma.
Szerintük a baj eredete a probléma középpontba kerülése, ami a
korábbi sikeres megoldásokat törli. A terápia célja a változás, ami
a már változott, javult részek kiemelésével, a korábbi megoldások
és kivételek keresésével, a változás konkrét jeleinek keresésével
szolgálható.
Az üléseken a kliens számára kedvező eredményt hozó akciók,
a kívánt viselkedés előidéző tényezők gyűjtésével foglalkoznak.
Speciális technikáik közé tartoznak a skálák,
csodakérdések, megoldási minták és a belső erőforrásokat
feltáró kérdések. Főként olyan feladatokat adnak, amelyek a
kliens figyelmét saját erőforrásaira irányítják.
A terapeuta csak facilitál, a kliens a megoldás kulcsa.
Ezzel a megközelítéssel a szervezetállítás kapcsán többet
fogunk foglalkozni!
Családterápia fogalmi kereteiA rendszerszemléletű megközelítést alkalmazó
családterápia alaptételei1.)Az egyén pszichés élete nem teljesen belső folyamat, minden ember egy kapcsolati
térben, kontextusban él. 2.)A családszerkezetben végbemenő változások hozzájárulnak a rendszer tagjainak
viselkedésbeli és pszichés változásához. 3.)A terapeuta csatlakozik a rendszerhez és önmagát használja annak átalakításához.
kommunikáció – nincs, diszfunkcionális, jó
szerepek (szereptévesztések,
játszmák, parentifikáció)
szabályokcsaládi forgatókönyvek
pszichológiai határokhomeosztázis
első és másodrendű (új alternatívák) változások
hierarchia: vertikális és horizontális, alrendszerek és határátlépések
A rendszerállítás fejlődése
A rendszerállítás eredetfája- a törzs(módszertani megközelítések)
Klasszikus
LélekmozgásosHellinger sciencia –a szellem mozgásai
A rendszerállítás – irányzatok összevetéseKLASSZIKUS LÉLEKMOZGÁSOS SZELLEMI
Az ügyfél célja Gyógyulás Gyógyulás Gyógyulás
Az állító magatartása
Irányít, közvetít, megoldásra törekszik, oldó mondatokat alkalmaz
Közvetít, teret tart, megoldást keres, befogad, oldó mondatokat alkalmaz
Teret tart, befogad, éber és passzív
Az állítás menete Verbális kapcsolat a klienssel és a képviselőkkel
Verbálisan aktív és instrukciómentes szakaszok váltakozása
A tér teljesen valami nagyobbé,nincsverbalitás
A képviselők magatartása
Instruáltak az álltó által –visszajelzéseket adnak
Instruálás,visszajelzés és lélekmozgások váltakoznak
Nincs verbalitás, csak a saját érzékelés külső mozgásos megjelenése látható
Mit kap az ügyfél?
A sors összefonódások térbeli átalakulását és verbális oldását kapja.
A sors összefonódások verbális és térbeli megoldását kapja értelmezés nélküli mintákkal egyetemben
Energetikai oldó mintát kap értelmezés nélkül
A rendszerállítás fája - gyümölcsök
Szervezetállítás
Integrált állítások
Rendszer állítás
Családállítás
Archetípusokkal végzett állítások
Trauma munkák
Személyiség integrációs munkák
Sámán munkák
Spirituális állítások
A családállítás, mint alternatív családterápia
A családállítási munka által hozott ÚJ a családterápia terébe
Annak a felismerése, mennyire kötve vagyunk elődeink történetéhez, s mennyire meghatároznak ezek a történetek
minket – lelki örökség.
Annak az újrafelfedezése, hogy a tudatalattinkban törvényszerűségek hatnak, melyek alól nem vonhatjuk ki
magunkat – a szeretet rendjei.
A megoldás Helliger által választott útja – a mező.
Az állítási munka struktúrájában van egy olyan elem, amellyel más eljárások nem rendelkeznek: a rendszerszerűen és
strukturálisan beépített viszonyulás valami nagyobbhoz.
A lélek új felfogása.
A családállítási munka által hozott ÚJ a családterápia terébe
Annak a felismerése, mennyire kötve vagyunk elődeink történetéhez, s mennyire meghatároznak ezek a
történetek minket – lelki örökség.
LELKI ÖRÖKSÉG
A lelki örökség I.”Létezik egyfajta lelki örökség. A legelképesztőbb azonban az volt …hogy ez a lelki
örökség teljesen titokban adódik tovább, függetlenül attól, hogy mit mesélnek a
családban, hogy az utódok ismerik-e a történetet, vagy egyáltalán tudnak-e annak a
személynek a létezéséről, akivel lelkileg összekapcsolódnak. Itt újra a tudásmezővel
találkozunk, amely átviszi a dolgokat, és a tudatalattiban, a lélekben és a testben
„tudatosítja” mindazt, amiről soha nem esett szó. …Ez azt jelenti, hogy radikálisan ki
kell terjesztenünk elképzeléseinket abban a tekintetben, hogy mi vésődik belénk,
mi befolyásolja viselkedésünket és egészségünket.
Minden megoldatlan dolog energiával rendelkezik, hiszen a megoldatlanságban
feszültség van, amely feloldásra törekszik. Ez a feszültség, ez az energia mindaddig
megmarad, amíg feloldást nem talál, amíg fel nem szabadul. Egy eseményhez
kötődő energia mindaddig nem képes felszabadulni, amíg az esemény rejtve
marad, és nem néznek rá. Amint ez megtörténik, az energia szabaddá válik, és
feloldódhat a teljességben…. A mező energiamátrixa, amelybe beleszületett,
gondoskodik arról, hogy a gyermek hozzájárulhasson a feszültségoldáshoz…. A
mátrix azonban nemcsak egy, hanem sok megoldatlan témával rendelkezik. Némelyek
kiegészítik és felerősítik egymást, mások egymás ellenében hatnak.”
Wilfried Nelles
A lelki örökség II. - epigenetikaA környezeti hatások erőteljesen hatnak az örökölt jellegek megmutatkozására
vagy elcsendesedésére ( változatlan DNS kód mellet aktív vagy inaktív a gén a
környezeti hatásokra válaszul).
A örökítő-anyagra hatást gyakorló környezeti faktorok:
táplálkozás (mennyiség és minőség – a test kémiai folyamatain keresztül fejti ki
hatását),
vegyi anyagok (nemi hormonok, hormonhatású anyagok, egyéb más vegyi
anyagok),
mozgás (az oxigenizációs folyamatokon és a hormonszinten keresztül hat),
pszicho-szociális környezet (a stressz-válasz reakciókon keresztül hat már a
magzatkortól kezdődően),
generációs érzelmi stressz (olyan élethelyzet mellyel valamelyik előző generáció
küzdött és nem sikerült kezelni, tehát megoldatlan problémaként ma is
továbbadódik).
A lelki örökség III. - epigenetika” A gének és a környezet túlélési egységet alkot. A túlélés
szempontjából emberi kapcsolataink a legdöntőbb jelentőségűek,
melyeket érzelmeinken keresztül élünk meg. Az aktív génkifejeződések
stabil mintázatot vesznek fel életünk első éveiben a környezetünk
hatására, ám ezek a mintázatok megváltoztathatók, elsősorban a
tudatosság és az érzelmi környezet megváltoztatása révén. (Ezért is
kiemelkedően fontos mintaképzés a terapeutával való szeretetteljes
kapcsolat a segítő folyamatban.)
Joachim Bauer nyomán
környezeti hatás
lelki feldolgozó képesség
fiziológiás hatás
genetikai folyamatok
A családállítási munka által hozott ÚJ a családterápia terébe
Annak az újrafelfedezése, hogy a tudatalattinkban törvényszerűségek hatnak, melyek alól nem vonhatjuk ki magunkat – a
szeretet rendjei.
A SZERETET
RENDJEI
A szeretet rendjei1. Odatartozás törvénye
Minden családtagnak egyenlő joga van az odatartozásra (büntetlenül senkit nem lehet
kitagadni, elfelejteni). Ez a jog nem elvitatható és nem veszíthető el, mindenkit
megillet.
A lelkiismeret őrködik az odatartozáson. A lelkiismeret szabályozza az adás,
elfogadás egyensúlyát is. A lelkiismeret nyomást gyakorol azért, hogy mindenki
elfoglalhassa az őt megillető helyet.
Ha a rendszer egy tagja úgy tesz mintha több jog illetné meg (valakiről megfeledkezik,
valakit kizár, valakinek elfoglalja a helyét), akkor zavar keletkezi. Ez a zavar
(kirekesztés) személyes szinten bűntudatként jelenik meg, a személyes életben pedig
kudarcként. („… a kollektív lelkiismeret könyörtelen. Kudarccal bukással bünteti a
jogtalan igényeket.” – Hellinger).
„Ha tehát a személyes lelkiismeret hatására, amely a világra hozta a jó és a rossz
közötti megkülönböztetést, valakit kiközösítenek a családból, vagy kizárnak
elfelejtenek, akkor ennek a kollektív lelkiismeretnek a hatására egy másik
családtag fogja helyettesíteni a kirekesztettet, úgyszólván jóvátételként.” Hellinger
A klán szintjén működő lelkiismeret nem kelt érzéseket, egyetlen célja van a klán
minden tagja megkapja az őt megillető helyet!
Személyes lelkiismeret: a felszín
Kollektív lelkiismeret: a mély
A szeretet rendjei
A klán lelkiismeret a jó és rossz határain kívül helyezkedik el. Mindenki
odatartozására ügyel függetlenül attól mit tett személyes szinten a klán-tag.
Ártatlanság és bűn
„…a kollektív lelkiismeretnek a hatására egy másik családtag fogja helyettesíteni a
kirekesztettet, úgyszólván jóvátételként…A gyermek szeretetből teszi mindezt és a
személyes lelkiismeret szintjén ártatlan, ám a kollektív lelkiismeret szempontjából ez
súlyos vétek, és ennek megfelelő lesz a büntetés is…Minden tragédia és családi dráma
oka e kétféle lelkiismeret közötti ellentmondásban keresendő….Ezért nem csak a
személyes lelkiismerettől kell tudni elszakadni, hanem a kollektív lelkiismerettől is,
miközben egyrészt tiszteletben tartjuk, másrészt eltávolodunk tőle.”
„Az életnek és a boldogságnak az elfogadását mindenekelőtt a lelkiismeret
akadályozza meg, mert gyakran az ártatlanság érzésével tölt el bennünket, amikor
valaki másért akarunk szenvedni, anélkül, hogy ez a másiknak könnyebbséget
jelentene, vagy bármilyen szempontból segítene. Fordított esetben sokszor vétkesnek
érezzük magunkat, ha elfogadjuk az életet, és boldogok vagyunk. A teljes és boldog
élet ezért a léleknek egy komoly teljesítménye.” Bert Hellinger
Azonosulás=sorsismétlés
A klán lelkiismerete azt akarja, hogy mindenki odatartozzon. Ha az odatartozási jog
megsérül, akkor a kiközösített családtag jogsérelmének jóvátétele érdekében a klán
1. Odatartozás törvénye – a lelkiismeret eszközei I.
A szeretet rendjei
lelkiismeret kiválaszt egy ártatlan családtagot a később születettek sorából és arra
kényszeríti őt, hogy azonosuljon a kitaszítottal, élje meg ugyan azt a sorsot. Az
azonosulás az ismétlésen keresztül gondoskodik a rendszer a teljességről!
„Az azonosulás megakadályozza, hogy lássam azt a személyt, akivel azonosulok. Nem
tekinthetem rajtam kívül állónak, mert az azonosulás révén egy vagyok vele.” Hellinger
A „kettős eltolódás”
Az a jóvátételnek egy „enyhébb” eszköze, mint az azonosulás. Ilyenkor az utód nem
ismétli meg az ős sorsát, hanem az ős kifejezésre nem jutott érzéseit veszi át és
emeli be a saját életébe.
Mitől kettős az eltolódás?
Alanyi szinten: az ős ki nem fejezett érzését az utód érzi.
Tárgyi szinten: az ős érzése vonatkozik valakire pl. a nagymama dühe a nagypapára
vonatkozik. Az utód a saját életében megkeresi a tárgyat pl. ő is a férjét, és rajta
keresztül éli meg a nagymama korábban ki nem fejezett érzését (dühét).
Ami nagyon gyakori: nem indokolható semmivel az utód életében az adott érzés, ez
egy jó nyomravezető ennél a jóvátételi eszköznél.
Minden családállítási munka kulcskérdése: Ki az aki hiányzik? Ki az, aki nem kapta meg az őt megillető helyet?
„…azt, akivel igazságtalanság történt, ismét meg kell jeleníteni a családi
erőtérben, és észre kell venni! Ez minden!” Peter Orban
1. Odatartozás törvénye – a lelkiismeret eszközei II.
A szeretet rendjei
2. Adás és elfogadás törvényeA kapcsolatok energiaegyensúlya felett is a lelkiismeret őrködik.
Aki ad, azt tisztelni kell!
Ha kaptam valakitől akkor ő energetikailag „fölém” került, ez arra ösztönöz engem, hogy
kiegyenlítésképpen én is adjak, s mivel szeretem, mindig egy kicsivel többet adok, mint
amit kaptam, így most én kerültem „erőfölénybe”. Ez egy szeretet működtette libikóka
vagy inkább spirál, mert minden egyes adási aktussal a kapcsolatba egyre több
szeretet áramlik be, s ettől egyre erősebb lesz.
Természetesen negatív irányba is hathat a fenti folyamat. Az emberi lélek alapvető
reakciója, hogy a bántásra bántással válaszol. Ilyenkor csak arra kell ügyelni, hogy kicsit
kevesebbet adjunk vissza, mint amit kaptunk, mert csak így tudunk megint elindulni egy
felfelé táguló szeretetspirálon, ellenkező esetben szétromboljuk a kapcsolat lelki-
energetikai mintázatát.
Az adok-kapok törvény a szülő-gyermek kapcsolatban érvénytelen. Itt mindig a
szülő ad – a gyermek kap.
A szeretet rendjei
3. A hely törvénye: rangsor
Mindenki csak a saját helyén és szerepében tud jó életet élni.
Elsőbbségi rend: A klán tagjainak helyzete időrendben van rangsorolva. Aki előbb
érkezett, nagyobbnak számít a később érkezőhöz viszonyítva. Aki előbb érkezett az
elsőbbséget élvez!
Rendszerek közötti rend: az alapított család elsőbbséget élvez a származási
családdal szemben, az új párkapcsolat pedig a régivel szemben!
A hely törvénye (rangsor) mind a generációs sorba, mind az egyenrangú sorban
kijelöli kinek hol a helye, ki számít KICSINEK ÉS NAGYNAK, kihez viszonyítva, ki
élvez elsőbbséget.
Az életet adó a NAGY az életet kapó a KICSI: a szülő ad, a gyermek elfogad.
A Férfi vezeti és szolgálja a nőt. A Nő követi a férfit.
A családállítási munka által hozott ÚJ a családterápia terébe
A megoldás Helliger által választott útja – a mező.
Az állítási munka struktúrájában van egy olyan elem, amellyel más eljárások nem
rendelkeznek: a rendszerszerűen és strukturálisan beépített viszonyulás valami
nagyobbhoz.
A MEZŐ :
A „NAGYOBB”
A Mező: a Nagyobb, ami vezet„Óh, mélyen elrejtve, de minden jelen van! Nem tudom, honnan ered.” Tao te King
”A jelenlegi tudásunk szerint mindannak, amit egy családállítás során megélünk,
nem szabadna megtörténnie. Nem tudjuk megmagyarázni. Nemcsak a saját, de a
kollektív tudásunk, és a tudatunk horizontján is túlmutat. Hogyan lehetséges az, hogy
egy autonóm személy, egy másik autonóm személlyel - akit nem ismer, és semmilyen
információval nem rendelkezik róla – olyan módon kapcsolódjon össze, hogy felvegye
annak identitását, úgy érezzen, gondolkodjon, sőt akár úgy is beszéljen, mint ő? És,
hogy ez olyan emberek esetében is működik, akik már évszázadok óta halottak?...
mindaz, amit egy családállítás során megélünk, ellentmond a modern,
„felvilágosult” tudatunknak.”
Wilfried Nelles
„Ha mind kapcsolatban állunk a Mezőn keresztül, akkor
talán van mód ezen óriási energiainformációs készlet
megcsapolására és a benne levő információk
kinyerésére. Egy ilyen hatalmas, hasznosítható
energiakészlettel gyakorlatilag bármi lehetséges lenne,
feltéve persze, ha az ember rendelkezik valamiféle
kvantumstruktúrával, amely lehetővé teszi számára a
hozzáférést.”
Lynne McTaggart
A mező elméletek I.
Rupert Sheldrake morfogenikus (morfikus) mező
elmélete szerint az információk nem a génekben, a
testben vagy az agyban tárolódnak, hanem egy fizikai
téren és időn kívüli információs mátrixban.
Ez a mező (mátrix) hordozza a fajokra, csoportokra,
egyénekre jellemző viselkedési mintákat, fizikai
paramétereket, emlékeket.
„E mezőknek morfikus rezonanciája – egyfajta halmozódó
emlékezete – van a hasonló rendszerekről, azok létezésének
korától és kultúrájától függetlenül, így az állat- és növényfajok
nem csupán arra „emlékeznek”, hogyan kell kinézniük, hanem
arra is, hogyan kell viselkedniük…a megfelelő alakra és formára
vonatkozó inherens emlékeik nemzedékeken át
visszhangoznak.”
A nullponti mező egyetlen óriási emlékraktár.
A mezőelméletek II.„Egy ilyen hatalmas, hasznosítható energiakészlettel gyakorlatilag bármi
lehetséges lenne, feltéve persze, ha az ember rendelkezik valamiféle
kvantumstruktúrával, amely lehetővé teszi számára a hozzáférést.”
A kvantumkoherencia azt jelenti, hogy a szubatomi részecskék képesek az
együttműködésre. A hullámok és részecskén nem pusztán tudnak egymásról, hanem a
közös elektromágneses mező révén kapcsolatban vannak és kommunikálnak
egymással... Fritz-Albert Popp a lehetséges legmagasabb rendezettséget élő
rendszerben találta meg – az élő rendszerek beépítetten rendelkeznek azzal a
struktúrával, ami lehetővé teszi számukra a hozzáférést a mezőhöz.
De mi is az a mező?
A kvantummechanika bebizonyította, hogy nem létezik vákuum, nincs olyan, hogy
semmi. A semmi a nullponti mező, ahol hihetetlen aktivitás van. Ez a nullponti mező
tartalmazza az összes mezőt, lényegében a mezők mezője. László Ervin modelljében a
nullponti mezőnek – mint minden mező szülőanyjának – a legalsó szintje alkotja világ
minden időre – múltra, jelenre és jövőre vonatkozó holografikus tervrajzát. A mezővel
kölcsönhatásba kerülő szubatomi részecskék mozgása által keltett másodlagos mezőket
„skaláris” hullámoknak nevezik. A skaláris hullámok vizsgálata során a tudósok
észlelték, hogy a Jung-féle közös tudatalattinak (az egész emberi fajt tekintve)
megvannak a saját idő-szerű tulajdonságokat mutató működései és energia-viszonyai,
és a Föld valamennyi fajának közös tudatalattija �(Gaia) szintén létezik. Gaia
működésének jelei még mélyebben találhatók az EM mezők, hullámok és
potenciálok struktúrájában mint a Jung féle kollektív tudattalan.
A mező elméletek III.
A skaláris hullámok - részben bizonyított, illetve még további bizonyításra váró -
számos szokatlan tulajdonsággal rendelkeznek, például:
a fénynél gyorsabban terjednek, kivéve, ha az EM tér felé történik az
információátadás; hatásuk tértől és időtől független; hatásuk 3-5-ször erősebb, mint
az EM mezőé; sokkal ősibbek, egyetemesebbek, mint a mágnes mezők;
információt adnak át és nem energiát; olyan területet képviselnek, melyben az
anyag és a tudat képes interakcióba lépni, hatni egymásra; létrehozzák a
tudatos mezőt.
A szubatomi világ eseményei egyidejűleg az összes lehetséges állapotukban léteznek,
amíg a megfigyelés vagy mérés egy bizonyos állapotba nem fagyasztja őket. Ezt a
folyamatot a hullámfüggvény összeomlásának nevezik.
A véletlenszerűségnek úgy tűnik az emberi megfigyelő vet véget. Az élő megfigyelők
általi megfigyelés meghatározott formájú létezésbe rögzíti a dolgokat.
Karl Pribram – holografikus univerzum elmélete szerint ez a megfigyelés észlelés. A
dolgokat úgy kezdjük el észlelni, hogy együtt rezonálunk velük, szinkronba kerülünk
velük. Agyunk önmagával és a világgal a hullám-interferencia nyelvén társalog (fázisok,
amplitúdók, frekvenciák). Nem magukat a dolgokat látjuk, hanem a rájuk vonatkozó
kvantuminformációt, s ezekből alkotjuk meg saját képünket a világról.
Úgy tűnik a tudat,a tudatosság globális jelenség, egész testünkben lakik, sejtjeink
szintjén is működik, agyunk pedig a valódi információtárnak (mező) egyfajta
adatleolvasó mechanizmusa.
A mező elméletek IV.
William Braud kutatásaiban arra volt kíváncsi, képesek vagyunk e mi emberek hatni
egymásra és más élőlényekre, és ha igen mi befolyásolja ezt hatást. Az alábbiakat
találta.
A befolyásolás hatása:
annál erősebb, minél fontosabb ez a befolyásoló személy számára
minél erősebbek a befolyásoló személy érzelmei a befolyásolás tárgya iránt
minél nagyobb szüksége van a személynek a befolyásolásra
a másokra gyakorolt hatás egészen kevéssel gyengébb, mint a magunkra
gyakorolt hatás.
a mély személyes kapcsolat lényegesen erősíti a hatást. A legerősebb hatást a
részben közös identitású pároknál tapasztalták (testvérek, ikrek, partnerek). A
közelség koherenciát jelent.
vizsgálatokban a rendezettebb mintázatú tag erősebben befolyásolta a
rendezetlenebb mintázatút
Elősegíti a hatást: a relaxáció, a csökkentett fizikai tevékenység, álmodás, a jobb
agyfélteke funkcióira való hagyatkozás, a világkép, mely tartalmazza a másokkal
való kapcsolódás érzését. A hétköznapi észlelésben agyunk hozzáférése a nullponti
mező információihoz korlátozott, a módosult tudatállapotok azonban fellazítják ezt a
korlátot. Az elkülönültség megszokott határát átlépve az agy egyre kevésbé
lesz ráhangolva saját egyedi információira, és egyre fogékonyabb lesz mások
információira. Lényegében tehát úgy fogja fel a nullponti mezőből egy másik
személy információit, mintha azok a sajátjai lennének.
A mező elméletek V.
Az időben eltolt emberi szándék valami módon hatással van
valamilyen esemény valószínűségi állapotaira, hogy egy
bizonyosfajta eredmény felé billentse a mérleget, és ez a szándék
legjobban a „csírapillanatokra” hat. Ha tehát ezeket az elveket a testi
vagy a szellemi egészségre alkalmazzuk, az azt jelentheti, hogy a
Mező alkalmazásával befolyást gyakorolhatunk az időben
visszamenőlegesen, hogy megváltoztassunk bizonyos döntő
pillanatokat vagy kiindulási állapotokat, amelyek később
problémává vagy betegséggé fejlődnek.
Az emberi tudat, amint azt Fritz Popp tartotta, afféle
emlékeztetőként szolgálhat, hogy helyreállítsa egy másik
személy koherenciáját.
Elizabet Targ tudatkutatásai arra irányultak, hogy az imádság és a
távoli szándék képes e meggyógyítani a reménytelen állapotú,
gyógyíthatatlan betegeket. A kutatásokba bevont eredményes
gyógyítók mindegyikére igaznak találta a kutató az alábbiakat:
képesek voltak félreállni az útból. …a legtöbbjük csupán annyit
tett, hogy kifejezte a szándékát, majd hátralépett és átengedte a
terepet valamilyen egyéb gyógyító erőnek, mintha csak
kinyitottak volna egy ajtót, és hagyták volna, hogy valami náluk
nagyobb lépjen be azon keresztül.
William Braud
„Ha a saját testemre gondolok, tisztában vagyok vele, hogy megfigyelő szubjektumom
egyben alakítója is megfigyelésem tárgyának, vagyis közvetlenül, a figyelmem
minőségén keresztül gyakorlok befolyást erre a sajátos elektromágneses hullám-
részecske mintázatra, amit a hétköznapi tudatom saját testemként ismer fel.
Testemhez, mint anyagi jelenséghez egyfajta intelligens mező tartozik…E mező
középpontjában pulzáló szívem áll…amely minden szívdobbanásommal megüzeni a
„tennivalókat”…Az egész testem érez, gondolkodik, emlékezik. Izmaimban
elfelejtett emlékeim tárolódnak, érzelmeim keresztül-kasul átjárják szerveimet,
képes vagyok döntéseket hozni a zsigereimben, intuitív üzemmódban olyan
információkhoz férhetek hozzá, melyeket személyes múltam alapján nem ismerhetnék
meg. Érzelmi környezetem és tudatosságom nagy mértékben befolyásolja, hogy
génkönyvtáramból milyen mintázatok fejeződnek ki. E folyamatokat a korábban
elképzeltnél jóval nagyobb mértékben módosíthatom saját magam – bármely
életkorban.”
Dr. Buda László
A mező elméletek VI.
figyelem
hullámminta
mező
szív
testi érzékelés
intuícióérzelmi környezet
tudatosság
Elmozdulások a gyógyulásba – a rend új szintje
Összességében minden gyógyulási folyamat az alábbi irányok, elmozdulások mentén
valósul meg (dr. Buda László tanulmánya nyomán):
izoláció kapcsolatfigyelmetlenség figyelemöntudatlanság tudatosságelrejtettség megjelenítésközöny gyengédségellenségesség elfogadásneheztelés hálakellemetlenség örömtöredezettség egység
Minden gyógyulás alapja a kapcsolati minta gyógyulása (hisz ebben történt
sérülés), a rendezettebb lelki tér elérése. Ezért is olyan fontos, hogy a terapeuta
rendezettebb legyen, mint a kliense. A terapeuta-kliens kapcsolódási mintán
keresztül többek között ezt tanulja újra a kliens!
A családállítási munka által hozott ÚJ a családterápia terébe
A lélek új felfogása.
LÉLEK…
A lélek hellingeri dimenziói I.
„A lélek egyesítő és irányító szerepet tölt be a testben, számunkra messzemenően
tudattalanul, de a lélek maga nagyon sokat tud, és messze túlnyúlik a test
határain…Van azonban ennek a léleknek egy része, amely szembe szegülhet a
lélek egészével. Szembeszegülhet a testtel, a családdal és még a nagy lélekkel is.
A léleknek ezt a részét nevezem „Én”-nek. De az „Én” engedelmeskedhet is…Ezt
az engedelmességet alázatként éljük meg…aki ilyen módon alázatos, azt a tenyerén
tartja a sors.”
„…ha az ember átadja magát a lélek mélyebb mozgásának, akkor ezek egy olyan
megoldás felé vezetnek, amely mindenkit összekapcsol, mégpedig a családi lelken
keresztül….a léleknek ezek a mozdulatai nagyon lassúak.”
„Nagyon különös elképzelésem van a lélekről: úgy látom, hogy valamennyien részei
vagyunk a léleknek….Ez a nagy lélek, bármilyen legyen is ez, meghatározó szerepet
tölt be , és valamilyen módon a szolgálatába kényszeríti az embert….Mindenki
megtalálja a dalt, amelyet énekelnie kell. Aki ezt a dalt énekli, a lelke legmélyén
elégedett, bármi legyen is a feladata…A mélyben ugyanis minden ember alapvetően
egyforma. Valamennyien szolgálatot teljesítenek, az egyik így, a másik úgy. …együtt
érezhetek mindenkivel….”
„…a rettenetes események azok, amelyek végül mindennek az alapját alkotják, és
hordoznak mindent. Csak az teljesen szabad, aki a rettenetest is elfogadja.”
Bert Hellinger
A boldogság
„Ha valaki jól végezte a munkáját, mert valami nagyszerűt sikerült alkotnia, és azzal,
amit tesz, megfelelő hatást ér el, akkor boldog. Ezt a boldogságot beteljesülés
érzésként éljük meg, ami független az úgynevezett boldogság érzéstől. Van benne
valami eleven, valami teljes. Boldoggá tesz, még akkor is, ha egyébként nehéz
helyzetben vagyunk, és egyáltalán nem érezzük boldognak magunkat.”
Nagy boldogság – kis boldogság: „A nagy boldogsághoz valóban bátorságra van
szükség. Az egyszerű és világos dolgokat megtartani és előrenézni, miközben az ember
maga mögött hagy minden addigit, ez valóban hatalma teljesítmény….Amikor
boldogság megjelenik, néhányan azt mondják: „Van még itt egy kis problémám, ezt
még nem tudtam megoldani.” Eltávolodnak a boldogságtól, amely már odalépne
hozzájuk, és ezzel vége a nagy boldogságnak. Összezsugorodik, és az ember visszatér
a megszokott boldogtalanságba – és ez legtöbbször még boldoggá is teszi.”
Bert Hellinger
A lélek hellingeri dimenziói II.
Bűn és ártatlanság
A bűn szociális szerepe: a bűn a kapcsolatok és a kötődések szolgálatában.
A legnagyobb bűn, olyan tettek végrehajtása, melyek veszélyeztetik az
eredetcsaládunkhoz való odatartozásunkat. A kizárástól való félelem késztet minket
arra, hogy a klánban uralkodó normáknak megfelelően viselkedjünk. Ha
megfelelünk ezeknek a normáknak, akkor ártatlannak érezzük magunkat.
„Bűn” az adás-kapás egyensúlyának szolgálatában: ha valakitől kapok valamit,
akkor az adósa lettem, ez az adósság nem hagy engem nyugodni. Egyfajta
kötelességként lüktet bennem, amíg meg nem fizetem az adósságomat. Ha megfizettem
ezt az adósságot ismét ártatlan leszek.
A felszíni ártatlanság és a mélyben elkövetett bűn: gyermek szeretetből teszi a
sorsátvételt, személyes lelkiismeret szintjén ártatlan (hisz követi a klán normáit), ám a
kollektív lelkiismeret szempontjából ez súlyos vétek, és ennek megfelelő lesz a büntetés
is….Ezért nem csak a személyes lelkiismerettől kell tudni elszakadni, hanem a kollektív
lelkiismerettől is, miközben egyrészt tiszteletben tartjuk, másrészt eltávolodunk tőle.
A személyes bűn: ha kapcsolatba kerülök azzal, akinek a rovására előnyhöz jutottam,
aki ellen vétkeztem, megtisztelhetem őt. Ekkor vétekből származó bűntudatot úgy
tudom helyrehozni, hogy valami jót teszek másokért. Így a helyettem fizetők
békésen tekintenek rám. A tettesek és az áldozatok összetartoznak, csak együtt
békélhetnek meg és csak ott, azon a szinten ahol a személyes bűn keletkezett. A
személyes bűnt az utódok soha nem tudják jóvátenni, csak tisztelni tudják az őst,
aki ezt elkövette.
A lélek hellingeri dimenziói II.
A lélek új felfogása: családi lélek„A rendszer egyik tagja sem lehet egyedül lelki beteg. Beteg csak maga a rendszer
egésze lehet, akkor is, ha ez a betegség bizonyos családtagokat kiragad, és rajtuk
keresztül mutatkozik meg.
Senki sem tudja meggyógyítani az egyes családtagokat, kivéve, ha a munkája során az
egész rendszert tekintetbe veszi. A terapeuta munkája tehát minden esetben
családterápia, egy nagy egészen belül, amelynek a neve „lélek”.”
Peter Orban
Ki tartozok oda?
„Ezért csak bizonyos személyek tartoznak a családhoz, konkrétan a testvérek, a
szülők, a szülők testvérei, és azok, akik átadták a helyüket a család egyik
tagjának, például a szülők és a nagyszülők korábbi partnerei. A család lelke
azonban gyakran több generációra is visszanyúlik, különösen, ha nehéz sorsok voltak a
családban. Ilyenkor még a negyedik, ötödik vagy hatodik generáció is hatást gyakorol a
család lelkére. Épp ezért teljesen világos, hogy a családban az élők és a halottak
egységet alkotnak. Valamennyien összeköttetésben állnak egymással.”
Hellingertestvérek szülők a szülők
testvéreiaki átadta a helyét
tettesek és áldozatok
nagyszülők dédszülők a sors
A „lélek háza” metafora Peter Orban nyomán„…a családnak vagy nemzetségnek van egy közös lelke, tehát egy közös
centruma, amely az egész csoportot irányítja, nem csak az egyént. Az egyén
úgyszólván a lélekhez tartozik, a lélek része.”
Hellinger
1.Szint
Barátok és ismerősök. Mindazok, akikkel NEM volt szexuális kapcsolat. Fontos
állatok is idetartoznak.
2.Szint
A jelenlegi rendszer szintje. Itt élnek azok az emberek akikkel szexuális
kapcsolatot létesítettünk és ezen kapcsolatok megszületett, elvetélt vagy abortált
gyümölcsei (gyermekek) is ezen a szinten laknak.
3.Szint
A jelenlegi rendszer szintje. Itt élnek a testvéreink illetve féltestvéreink. A
megszületett, elvetélt és abortált (ők az anya szintjén is lehetnek) testvéreink
egyaránt itt vannak.
4.Szint
A származási rendszer szintje. Itt élnek a szüleim és a szüleim testvérei és
mindazok, akikkel a szüleimnek a megszületésem előtt kapcsolata volt. Itt élnek a
szüleim felmenői is. Az őseim.
5.Szint
Transzperszonális szint: haza, sors, halál, archetípusok. Stb.
Rendek (a szeretet rendjei a gyakorlatban)
A szeretet rendjeiből megfigyelhető törvények a családban I.
Szülők: semmit nem tehetek hozzá és semmit nem vehetek el abból ami van
A gyermek akkor kerülhet bele a rendbe, ha elfogadja a szüleit. Olyannak fogadja
el őket amilyenek. Ilyenkor mindkét szülője teljes erejével jelen van a lelkében.
Nem válogathatja meg mit fogad el és mit nem, ahogy a szülei sem válogatták ki mit
adnak neki és mit nem. Egyikőjük sem tehet hozzá vagy vehet el abból ami van. Így
vannak a gyermekek és a szülők is összhangban a Nagyobbal.
Az elfogadással bármit tettek is a szülők, az megáll az ő szintjükön és nem megy
tovább. A gyermek pedig kötődhet szüleihez és elfogadhatja az odatartozás érzését úgy,
ahogy az van.
„Köszönöm, ez elég, a többit megszerzem máshol!”
Az élet nagyobb, mint a szülők
Az életet nem a szülőktől kapjuk. Az élet a szülőkön keresztül érkezik, s valaki
nagyobbtól jön. Ha így nézünk a szüleinkre észlelhetjük, hogy a hatalmuk korlátozott
és érezhetünk hálát, hiszen önmaguk odaadásával szolgálják az életet.
Így lehet bátorságunk ahhoz is, hogy valami mást tegyünk, mint kövessük a rendszer
által kijelölt utat, így követhetjük az élet hívását.
„Nézz rám szeretettel, ha nekem sikerül!”
A halottak barátságosak és hozzánk tartoznak
Ha feladjuk az életből fakadó elbizakodottságunkat, akkor láthatjuk, hogy az élők és a
holtak egyenrangúak. Mindenki, aki volt, van és lesz ebben a családban, klánban az
egyenrangú az odatartozásban. A halottak jó szívvel viseltetnek irántunk, ha
elismerjük a létüket és meghagyjuk a sorsukat náluk. A halál nagyobb, mint az
élet. A halottak birodalma nagyobb terület és maradandóbb is. Az élet átmeneti, valami
ami felemelkedik és visszasüllyed.
„Tisztelem a sorsodat és meghagyom nálad! Én még élek egy
kicsit, aztán majd jövök!”
Csak a saját nemű szülő erőterében tudunk felnőtté válni
A férfias az apától, a nőies az anyától jön. Ahhoz, hogy a fiú férfivá váljon, le kell
mondani az anyáról. Ahhoz hogy a lány nővé váljon le kell mondani az apáról.
A egyenrangúság a tartós párkapcsolat alapja
Erős alapok ott lehetnek, ahol a nő a férfit akarja, a férfi a nőt. Ha mást akarnak
egymástól a felek, akkor homokvárat építenek. A párkapcsolat a foganatosítással
(szexuális aktus) nyeri el erejét és válik fontossá.
A párkapcsolat elsőbbséget élvez a szülői szereppel szemben
A gyermekek létének alapja, hogy szüleik férfiként és nőként közelednek egymáshoz
először. Gyermekeknek akkor jó, ha bennük is egymást szeretik tovább a szülők, és
nem a gyermekek válnak számunkra a legfontosabbá.
A szeretet rendjeiből megfigyelhető törvények a családban II.
Rend a szervezetekbenA rendszerhez tartozás elve
Mindenki, aki belépett vagy valamilyen formában beavatkozott a rendszerbe, a
rendszer részévé válik. A rendszer tagjaként mind jogai, mind kötelezettségei vannak.
Joga van az odatartozásra és kötelessége, hogy elvégezze azt a feladatot, melyet
egyrészt elvállalt az odatartozással, másrészt megbízták vele. A rendszer tagjainak
odatartozási joga egy idő után lejár, ilyen módon a szervezeti rendszerek nyitott
rendszerek, szemben az odatartozás szempontjából zárt családrendszerekkel.
A rendszer rendjei
Rangidősségből fakadó sorrend aki előbb lépett be a rendszerbe annak prioritása van
a később belépőkkel szemben. Ez a szervezetek elsőbbségi rendje.
A hierarchiából fakadó sorrend, ez egy feladatkörön és teljesítményen alapuló
rangsor, amely a szervezet fennmaradása szempontjából való értékességet jelenti.
Adok-kapok egyensúly
Ez az üzleti életben a korrekt bánásmódot jelenti. Cég és alkalmazottai viszonyában,
vagy cég és cég viszonyában a betett munka ellenértékének mindkét fél számára
megfelelő ellentételezését jelenti. Itt az egyensúly megtartása a munkaerő-megtartás
szempontjából különösen fontos.
Szakirodalom, vizsgakérdések
Családfelállítás
Wilfried Nelles: Az életben nincs visszaút
Bert Hellinger: A szeretet rendje
Peter Orban: A családfelállítás tankönyve
Bert Hellinger : A forrás nem kérdi merre visz az útja
Gunthard Weber: Kétféle boldogság
Bert Hellinger, Gabrielle ten Hövel: Felismerni ami van
Peter Orban: A családból fakadó erő
Peter Orban: A szeretetből fakadó erő
Gyökerek:
Muriel James & Dorothy Jongeward: Nyerni születtünk (TA és Gestalt)
Családterápia:
Virginia Satir: Satir modell
A.Brandl-Nebehay, B. Rauscher-Gföhler, J. Kleibel-Arbeithuber : A rendszerszemléletű
családterápia
George, Evan, Iverson, Chris, Ratner, Harvey: Megoldásközpontú terápia – a de Shazer
modell
Mező:
Lynne McTaggart: Az energiamező
Rupert Sheldrake: Hét kísérlet, amely megváltoztathatja a világot
Dawson Church: Génjeink csodája – Az epigentikai gyógyítás és szándékaink új
biológiája
Irodalom
Vizsgakérdések
1.)Milyen gyökerekből táplálkozik a családfelállítás?
2.)Milyen alapvető fejlődési irányzatai vannak a családfelállításnak? Röviden jellemezd
ezeket.
3.)Milyen új minőségeket hozott a családfelállítás a családterápia terébe?
4.)Melyek a szeretet rendjei? Röviden jellemezd őket.
5.)Milyen módon függ össze a lelkiismeret, a bűn, az ártatlanság és a boldogság a
rendekkel?
6.)Melyek a családrendszerek működési törvényszerűségei (legalább három példát fejts
ki)? Milyen rendek uralkodnak a szervezetekben? Mi a családrendszerekben és a
szervezeti rendszerekbe uralkodó rendek közötti alapvető különbség?
7.)Milyen lélektani modelleket ismersz? Miben más Hellinger lélek fogalma, mint a
hagyományos pszichoterápiás megközelítés?
8.)Mi a családállítás kulcskérdése? Ez a kulcskérdés milyen módon függ össze a
szeretet rendjeivel?