Erkel Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Program Melléklet a mindennapos testnevelés tervezéséhez és a fizikai állapot mérésekhez I. SEGÉDLET A TANMENETKÉSZÍTÉSHEZ
II. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTMÉRÉSÉHEZ ALKALMAZOTT TESZTEK
Gödöllő 2013.
I. SEGÉDLET A TANMENETKÉSZÍTÉSHEZ
Testnevelés helyi tanterv és tanmenetének készítése
Segédlet a mindennapos testnevelés tanmenetének edzéselvű tervezéséhez.
A program kidolgozás alatt áll, felmenő rendszerben, a helyi sajátosságok figyelembe vételével
készítjük el tanmeneteinket.
A programot készítette: Parti Zoltán programvezető.
Összefoglalás, az edzéselvű helyi tanterv kifejtése
A mindennapos testnevelés „edzéselvű” megközelítése indokolt, mert a heti 5 testnevelés
tanórával (tervezett képesség-fejlesztéssel, edzésalkalommal), az intenzitás időtényezőjének ilyen
mértékű növekedésével és az ezzel járó rendszerességgel már megkövetelhetjük a
sporttudományos megközelítést a tantárgy tanításánál, a helyi tantervnek és az azt megvalósító
tanmeneti forgatókönyvek készítésekor.
Az edzéselveken nyugvó helyi testnevelés tanterv alapvető jellemzője tehát az, hogy a megadott
mozgásformák tanítása során a kondicionális és koordinációs képességek fejlesztése
szakmódszertani eszközökkel kerül megtervezésre, ugyanakkor a kerettantervben a tematikus
egységekben meghatározott mozgásformák és azok óraszámokban meghatározott mennyiségi
arányai is megvalósulnak.
A kerettanterv áttekintése a tematikus egységekre megadott tanítási napoknak, mint a
terhelhetőség időkeretnek vizsgálatával:
A kerettanterv a 185 maximálisan (általában 182-183 nap a tanév éves rendjében) lehetséges tanítási
napból a testnevelés kerettantervben, 2-2 tanévenkénti párokban 324-324 tanórára határoz meg
tematikus egységekre, mozgásformákra előírt keretóraszámokat. Ennek megfelelően a testnevelés
tantárgy tanévenként átlagosan 162 tanórára határoz meg, ír le mozgásismereti formákat és tantárgy-
pedagógiai tartalmakat. Ezzel a maximálisan lehetséges tanítási napok számához mérten a testnevelés
tantárgyat az elvileg elérhető törvényi maximális és rendeletben aktuális tanévre meghatározott
óraszám tekintetében 87,57 - 89,01 %-os meghatározottság jellemzi.
A tanév rendjében hosszú évek óta jól elhatárolódva, tanítási szünetekkel tagolva, lényegében
standardnak vehető időtartammal a terhelési időt meghatározó TERVEZÉSI CIKLUSOK
azonosíthatók. Ennek következtében a terhelési hatások időbeli ritmusa, tanévenkénti rendszere is
meghatározottnak, lényegében ciklusainak ismétlődésével folyamatjellegűnek és hosszú távon
állandónak tekinthető.
Állandó terhelési/tervezési ciklusok és a ciklusokban lévő tanítási napok átlagos száma a tanév
rendjében ismétlődően:
I. ŐSZI
ciklus
II. ŐSZI-TÉLI
ciklus
III. TÉLI-
TAVASZI
ciklus
IV. TAVASZI-
NYÁRI ciklus
V. NYÁRI
SZÜNET összesen:
40 tanítási nap 35 tanítási nap 65 tanítási nap 45 tanítási nap (77
összefüggő
tanítás
nélküli nap)
max. 185 nap
35
kerettantervi
tanítási nap
30
kerettantervi
tanítási nap
56
kerettantervi
tanítási nap
40
kerettantervi
tanítási nap
160
kerettantervi
tanítási nap
A terhelési/terhelési ciklusokat - az éves naptárhoz igazodóan - szüneti napok választják el a
következő ciklusoktól:
CIKLUSOK
I. ŐSZI
ciklus
II. ŐSZI-TÉLI
ciklus
III. TÉLI-
TAVASZI ciklus
IV. TAVASZI-
NYÁRI ciklus
„TECHNIKAI”
SZÜNETEK
őszi szünet téli szünet tavaszi szünet nyári szünet
A szünetek a mindennapos testnevelés programban - iskolai tanórai feladat nélküli - nem
megkerülhető technikai, s nem szakmai szüneteket jelentenek.
Az edzéselméleti és módszertani szemlélettel tehát a helyi testnevelés tantervben, a tanév kötött idejű
ciklusokból, mint terhelési időszakokból, és az azokat elválasztó pihenőidőkből állnak. Ez a terhelési
ritmus azonosan fut le az 1-8. tanévekben. A ciklusokon belül a ciklusokat elválasztó szüneteken kívül
további, rögzített pihenőidőket (testnevelés tanóra nélküli napokat) is figyelembe kell vennünk a
tervezés szempontjából. A tanítási hetek sorozatában ismétlődően és meghatározóan többségben
vannak az 5 munkanapból és a két nap hétvégi pihenőnapból álló hetek. A tanítási hetek lehetnek a
tervezés során további terhelési egységek, de ettől eltérő, munkanapokból és hétvégi pihenőnapokból
álló, különböző időtartamú TANÍTÁSI/TERHELÉSI EGYSÉGEKET, naptári napokból álló
sorozatokat is meghatározhatunk. A TE-k biztosítják a kívánt képességfejlesztési sorozatterhelés
eléréséhez optimálisan szükséges időtartamokat.
Ebből következően a ciklusok automatikusan naptári hetekre, de ettől eltérően, a képesség-fejlesztési
célhoz jobban illeszkedő, tanítási és pihenőnapokból álló tanítási/terhelési egységekre is tovább
bonthatók, hosszabb időtartamú egységekre bővíthetők. A TE-k időtartamainak tervezésénél tehát az
aktuális ciklus időtartama és a pedagógiai, képesség-fejlesztési cél eléréséhez módszertanilag
meghatározható optimális idő a helyi tanterv és annak tanmenetében az érvényesítendő követelmény.
Ez a kondicionális és a koordinációs képességfejlesztés edzéselvű megközelítésének és
megvalósításának időbeli tervezési alapja és időbeli egységeinek alapvető két típusa (ti.: CIKLUS és
TE).. Lényegében ezen a „felületen” tervezhető meg edzéselméleti és módszertani eszközökkel az
általános iskolai kerettanterv eredményességét, a szervezet elvárt alkalmazkodását biztosító helyi
tanterv és forgatókönyve a tanmenet.
A TE-k tervezésekor normatív tanítási napokban gondolkodunk. A tanítási napokon tartandó
testnevelés tanórák 45’-es időtartamában, az egyes tantárgy-pedagógia céloknak, a tematikus
mozgásformák tanítását elősegítő, illetve a kondicionális és koordinációs képességeket valóban
fejlesztő és azok megtartását is biztosító módszertani megoldásokra és eszközökre, tervezési-terhelési
időegységek standardizálható rendszerére is szükség van. Az egyes TE-k időtartama a súlyponti
képesség-fejlesztési céltól (tartalomtól) függően módszertani és élettani meghatározottságú,
egymásutánisága, ismétlésszáma, a végrehajtás intenzitása döntő jelentőségű az alkalmazkodás és így
az eredményesség szempontjából.
Szintén nagy képesség-fejlesztési jelentőségű meghatározó programelem, a koordinációs képességek
típusainak a terheléshez meghatározható fejlesztése. Ennél a komplex képességnél viszont
újabb/további módszertani kötelmeknek kell érvényt szerezni a helyi tantervben és tanmenetben.
Az edzéselvű helyi tantervben a koordinációs képességek fejlesztését az egyes tervezési/terhelési
egységeknél - a kerettantervi követelményeknek megfelelően és a korcsoportok szenzitív fejlődési
időszakainak meghatározottságából kiindulva - a feladatok végrehajtásának módjánál jeleníti meg, írja
le, határozza meg a helyi tanterv kibontásakor a testnevelési tanmenet. A koordinációs képességek
típusainak tanévekre meghatározott prioritásait, tartalmi meghatározásait a helyi tanterv osztja el
életkorokra (tanévekre), ezen belül tanévi terhelési ciklusokra, tanítási/terhelési egységekre, illetve
tanórai képesség-fejlesztési modulokra.
Összegezve: a TE-ket cikluson, tanéven át tartó különböző méretű sorozatát (tn. tanórák száma) az
időben, tartalomban megtervezett kisebb egységek, a KÉPESSÉGFEJLESZTÉS ALKALMAZOTT
TANÓRAI EGYSÉGEI / MODULJAI, mint módszertani elemek és azok sorozatai alkotják, építik fel.
A helyi testnevelés tanterv célja és feladata az, hogy a mindennapos testnevelés során és a
kerettantervben meghatározott tematikusan elrendezett mozgásformákat a szenzitív fejlődési
időszakoknak megfelelő optimális terheléseket megvalósuljanak, a képességfejlesztés tervezett
módon működjön a tanítási folyamat során, illetve a terhelés eredményeként megvalósuló
alkalmazkodást ténylegesen és tartósan el lehessen érni.
A tervezés időbeli egységei táblázatban:
A képesség-fejlesztés A tervezési/terhelési
időbeli egység tartalmai és
megnevezése időbeliségének alapja jellemzője
szenzitivitás organikus fejlődési
szakaszok
(a testnevelés kerettanterv nem
emeli ki, csak alkalmazza)
pedagógiai
oktatás-szervezési
egységek
hagyományos rendje
évfolyamos
iskola-rendszer
tartalom: tematikus
rendezettségben
mozgásformákhoz
meghatározott 2 éves
óraszámkerettel, pedagógiai
célokkal
standard tanév rendje
1-8. tanéven át évente
ismétlődően I-V.
átlagosan azonos
időtartamú, szünetekkel
tagolt tervezési egységek
CIKLUSOK
összefüggő, egységében
tervezhető, nagyobb pihenővel
zárható képesség-fejlesztési
program
8x5 = 40 számozott ciklus
módszertani és
tudományos képesség-
fejlesztési rendszerek
alkalmazásai
a képességfejlesztés
élettani és módszertani
eszközrendszerének
érvényesítése a tervezés
és megvalósítás során
TANÍTÁSI EGYSÉGEK
tervezési időtartamok
a ciklusokon belül
a TE-k időtartamát a fejlesztési
cél módszertani követelményei
határozzák meg
köznevelés,
oktatásszervezési
normatív szabályozási
egysége
testnevelési tanóra
heti 5 alkalom
tartalom: tervezési időtartamok
a tanítási egységeken belül, a
páros tanévekre,
mozgásformákra meghatározott
óramennyiségek normatív
egységei
képességfejlesztés
egy célzott, illetve egy-
egy komplex képesség
fejlesztését szolgáló
fejlesztő hatású
gyakorlat/gyakorlatsor,
illetve a tematikus
mozgásforma
képességfejlesztés alkalmazható
gyakorlatai/gyakorlatsorozatai,
KÉPSSÉG-
FEJLESZTÉSI
TANÓRAI MODULOK
3. tábla
185,82tanítási
nap
min max min max min max min max min max
38 43 33 37 56 68 35 56 77 79
7,6 8,6 6,6 7,4 11,2 13,6 7 11,2 15,4 15,8
24 26 23 28 27 37 16 24
SZAKASZ IDŐ SZAK
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
40
64,82 46,18
35 65
I. II. III. V.
24.
TERHELÉSI CIKLUSOK (új időbeli tervezési elem)
TERHELÉSI napok száma / CIKLUS / IDŐSZAK / SZAKASZ
TAVASZI-
NYÁRI
NYÁRI
SZÜNET
ŐSZI + őszi szünet
ŐSZI-
TÉLI + téli szünet
TÉLI-
TAVASZI + tavaszi
szünet
4.
77,45
13.
25.
V.
77
TANÉVEK
STANDARD
TERHELÉSI-
TERVEZÉSI
CIKLUSAI
Az elmúlt 5 tanév adatai
alapján
terhe
lési n
apok
/CIK
LUSO
K
nap - óra
hét
8.
2.
TERHELÉSI CIKLUSOK SZÁMOZÁSA
6.
III. IV.
5.
9. 10.
IV.
3.
38.
34. 35.
34,91elmúlt 5 + következő 5 +
2012/2013 évek átlaga
tanítás nélküli napok
36. 39. 40.
26. 27. 28. 29. 30.
14. 15.
19.
32. 33.
20.
21.
ciklusbeli
TARTALMILAG
TERVEZETT
tanórák száma
I.
I. II.
1.
46
39,91
31.
II.
III.
7.
11. 12.
22. 23.
16. 17. 18.
37.
elsajátítását követően a
mozgásforma terhelés
melletti alkalmazását
lehetővé tevő
gyakorlat/gyakorlatsor
végrehajtása
A tanév kialakult időrendje az
elmúlt tanévek során:
Kulcsszavak:
… kerettanterv, helyi tanterv, a helyi tanterv tanmenete, a tematikus egységek és
mozgásformák , óraszámkeretek, standard tervezési/terhelési ciklusok 1-8.
évfolyamokon a tanév rendjében, tanítási egységek, képesség-fejlesztési tanórai
modulok, a mindennapos testnevelés bevezetése, szervezése, a testnevelés
tanterv forgatókönyve a helyi tanmenet, az edzéselvű testnevelés módszertana,
didaktikai alapelvek a testnevelésben, edzéselvek a tartalmi tervezéshez,
edzéselvek megjelenítése a helyi pedagógiai programban, helyi testnevelés
tanterv felépítése, a testnevelés tanmenet, a testnevelés oktatás megszervezése -
napirendek, tervezés, gyakorlatok tematikus gyűjteménye, verseny és mérési
rendszer a tanmenetben …..
A tervezési folyamat szakmódszertani szempontból az alábbi algoritmusban mutatható meg:
A. Testnevelés kerettanterv megközelítése, feldolgozása
1.) A 1-4. évfolyam kerettanterve tematikus egységei és óraszámkeretek *max. órakeret: 185 óra/tanév 90%-a = 166.5 óra/tanév; 2 tanév max. órakeretének 90%-a = 333 óra
1-2. évfolyam 3-4. évfolyam tematikai egység órakeret* tematikai egység órakeret*
előkészítő és preventív mozgásformák 20 (+ foly.) előkészítő és preventív mozgásformák 20 (+ foly.)
hely- és helyzetváltoztató mozgásformák 75 hely- és helyzetváltoztató mozgásformák 54
manipulatív természetes mozgásformák 54 manipulatív természetes mozgásformák 70
természetes mozgásformák a TORNA és TÁNC jellegű feladatmegoldásokkal
30 természetes mozgásformák a TORNA és TÁNC
jellegű feladatmegoldásokkal 30
természetes mozgásformák az ATLÉTIKA jellegű
feladatmegoldásokkal 40
természetes mozgásformák az ATLÉTIKA jellegű
feladatmegoldásokkal 40
természetes mozgásformák a SPORTJÁTÉKOK ALAPTECHNIKAI és TAKTIKAI jellegű
feladatmegoldásokban 30
természetes mozgásformák a SPORTJÁTÉKOK ALAPTECHNIKAI és TAKTIKAI jellegű
feladatmegoldásokban 30
természetes mozgásformák az ÖNVÉDELMI és a KŰZDŐ jellegű feladatmegoldásokkal
15 természetes mozgásformák az ÖNVÉDELMI és a
KŰZDŐ jellegű feladatmegoldásokkal 14
természetes mozgásformák a VÍZBIZTONSÁGOT KIALAKÍTÓ és ÚSZÁSGYAKORLATOKBAN
30 természetes mozgásformák a VÍZBIZTONSÁGOT
KIALAKÍTÓ és ÚSZÁSGYAKORLATOKBAN 36
természetes mozgásformák az ALTERNATÍV és SZABADIDŐS MOZGÁSRENDSZEREKBEN
30 természetes mozgásformák az ALTERNATÍV és
SZABADIDŐS MOZGÁSRENDSZEREKBEN 30
összesen: 324 összesen: 324
2.) Az 5-8. évfolyam kerettanterve tematikus egységei és óraszámkeretek *max. órakeret: 185 óra/tanév 90%-a = 166.5 óra/tanév; 2 tanév max. órakeretének 90%-a = 333 óra
5-6. évfolyam 7-8. évfolyam tematikai egység órakeret* tematikai egység órakeret*
természetes és nem természetes mozgásformák 36 természetes és nem természetes mozgásformák 34
USZÁS és ÚSZÁS JELLEGŰ mozgásformák 36 USZÁS és ÚSZÁS JELLEGŰ mozgásformák 36
SPORTJÁTÉKOK 70 SPORTJÁTÉKOK 62
ATLÉTIKA jellegű feladatok 40 ATLÉTIKA jellegű feladatok 45
TORNA jellegű feladatok 58 TORNA jellegű feladatok 57
ALTERNATÍV környezetben űzhető SPPORTÁGAK 46 ALTERNATÍV környezetben űzhető SPPORTÁGAK 44
ÖNVÉDELMI és KŰZDŐSPORTOK 38 ÖNVÉDELMI és KŰZDŐSPORTOK 46
30 36
összesen: 324 összesen: 324
3.) A tanmenet készítésekor, tervezésekor alapkérdés, hogy a kerettantervben tematikai
egységre meghatározott óraszám hogyan került értelmezésre a helyi tantervben:
1.) a tematikai egységekre tervezett óraszámban folyamatosan, vagy a tanév során
óracsoportokban, az egység óraszámának összegéig 45 perces tematikus órákat tartanak, vagy
2.) a tematikus tartalmak óraszámának arányára vetítetten az egyes tematikus egységek
tanórai moduljainak éves összesített arányát tervezik meg a tanmenetben, illetve
3.) különböző kombinációkat is terveznek a megvalósítani a tanév folyamán
A helyi tantervben a testnevelés-tudományból kiindulva és azt alkalmazva a helyi tantervben -
majd a tanmenetben is - az 1-8. évfolyamok kerettantervéből módszertanilag indokolt olyan
eljárásrendet összeállítani/tervezni, amelyben a kerettantervi tanórai óraszámokra megadott
arányokat kivetítik a tanórák tartalmaira, érvényesítik azokat a tanítási egységek és a tanórai
modulok tematikai összességére. A helyi tantervben ilyen módon a fejlesztendő képességek és a
képesség-fejlesztés során alkalmazott módszerek és eszközök kerülnek folyamatként
megtervezésre.
4.) A testnevelés kerettanterv feldolgozása, a helyi tanterv elkészítése
A helyi tanterv elkészítésének algoritmusa szabályozott folyamat szerint történik, illetve a
kerettantervi rendelet és a köznevelési törvény előírásai figyelembevétele mellett, a módszertani
lehetőségek által meghatározottan születik meg a helyi tanterv és a megvalósítás forgatókönyve a
testnevelés tanmenet.
5.) A kerettanterv megvalósítása
A mindennapos testnevelés bevezetése, megszervezése és kimunkálása - a kerettantervben
meghatározottak alapján - a helyi tantervben, valamint az abból készített aktuális tanévi
tanmenetben új elem, ezért elvárt hatása, eredményessége érdekében: további új tartalmak
kimunkálását is igényli.
Az edzéselméleti és módszertani megközelítés szemszögéből a mindennapos testnevelés, a
kondicionális és koordinációs képességek intenzívebbé váló fejlesztését az idő, mint a terhelés egyik
meghatározóan lényeges eleme megváltoztatásával indítja meg. A komplex és élettanilag
megalapozott személyiség-fejlesztés új minőségének elérése érdekében azonban a testnevelés többi
módszertani összetevőjében is változásokat hozó tartalmi fejlesztésekre van szükség a helyi
tantervben.
Ugyanakkor: a heti 5 testnevelés tanóra - a megismert állásfoglalások/ajánlások alapján - tanóra és
oktatás-szervezési szempontból egyes elemeiben meghatározottá is vált:
a tanórák nem tömbösíthetőek,
heti 2 tanóra tartalmát - a kerettantervi arányok betartása mellett - az iskola határozhatja meg
az úszás, a néptánc vagy egyéb mozgásformák helyi tantervi beépítésével és
megszervezésével,
a tanórák megosztásakor délelőtt minimum 3 testnevelés órát kell tartani, így délutánra 2
tanóra vihető át
a heti 2 délutáni lehetséges tanórát sportegyesületben, edzésen is lehet teljesíteni, amelynek
adminisztrációját szabályozni kell a minősített sportegyesülettel
az egész napos iskola rendszerének fokozatos bevezetése a testnevelés tanórák szervezésére
befolyással lesz
a fokozatosan növekvő számú testnevelés tanóra, a délutáni órarendi órákkal és az egész napos
iskola kialakulásával az iskola infrastruktúrájának fejlesztését igényli, ennek ütemezése
kihatással lesz/van a mindennapos testnevelés helyi szervezési kérdéseire, lehetőségeire,
rendjének kialakulására
Tervezés folyamata
Az edzéselvű tartalmak biztosításához a testnevelés tanórák folyamatát tervezetté kell tenni. A
tervezés során alkalmazni kell az edzéselmélet és módszertan, az anatómia és élettan, a biomechanika,
a különböző mozgásformák elsajátíttatásának tematikáját, kondicionális és koordinációs képességek
fejlesztését.
A tervezés időbeli egységei:
kerettanterv tematikai egységei és a mozgásformák elsajátíttatására meghatározott időtartamok
helyi tanterv tartalmi felosztásai, a kerettantervben megjelenő mozgásformák időbeli
arányainak érvényesítése
helyi tanterv tanmenetében az edzéselvű terhelési terv érvényesítése
az 1-8. tanévek standard ciklusai, mint a tervezés standard időegységei
tanítási/terhelési egységek
tanórák, mint az oktatás-nevelés normatív tervezési időegységei
képesség-fejlesztési modulok az edzéselveket érvényesítő tartalmi képesség-fejlesztési
egységek
képességfejlesztés komplex gyakorlatai, mozgásos elemek sorozatai
képesség-fejlesztés célzott módszertani gyakorlatai
A testnevelésre fordítható tanítási idő felosztásának lépései a helyi tantervben a tanmenet
tervezésének előkészítéséhez:
1. A testnevelés-tervezés a rendelkezésre álló idő tervszerű felhasználását jelenti
2. A tanév rendjében rendelkezésre álló idő a tervszerűen felosztható idő, azaz100%
3. A 100%-os időkeret 30%-ának elkülönítése a szenzitív fejlődési szakaszok szerinti optimális
terhelési viszonyok kialakítása mellett, célzottan és hangsúlyosan a helyi tantervben
meghatározott képességek fejlesztésére
4. A 100%-os időkeretből megmaradó 70%-os órakeret felosztása tanévek szerint %-os
bontásban 20-80% -tól 50-50%-os keretek között mozogva
a tanév testnevelési órakerete = 100%
30%
a célzottan képesség-
fejlesztő
gyakorlatokból álló
tanórai modulok aránya
az összes tervezett
tematikus
mozgásformák
arányában
70 %
a tematikus mozgásformák évfolyamonként
felosztható mennyisége, ahol a legnagyobb
aránybeli különbség 20-80%, illetve egyenlőség
esetén 50-50% megosztásban tervezhető
B/2 A B/1
célzottan, a tervezett
képességek, illetve azok további
komplex megjelenési formáinak
fejlesztése a választott tanórai
modulok alkalmazásával
a kerettantervben meghatározott
mozgásformák elsajátítása,
majd gyakorlása
a tanult mozgásformák
alkalmazása, ahol a terhelés és
az intenzitás, a gyakorlatok
meghatározottsága, amelyre a
mozgásformák komplexitása is
meghatározóan jellemző
a terheléseknél a hangsúlyok
megadása, a megfelelő
intenzitást (az alkalmazkodási
1/A. tábla
modellek 1. 2. 3. 4. 5. +1 +2 +3
*STANDARD heti óraszervezés:
"Kölyökartlétikai program"
kötelező úszás
néptánc
programszintű sportági edzés iskolában
programszintű sportági edzés sportegyesületben
- játékok
- testnevelési hagyomány
- rekreáció
- sportági alap
- ÚSZÁS
- KÖLYÖKATLÉTIKA
- természetjárás
- sportnapközi
- DU sportEDZÉS
stb.
speciális
sportági
edzés
DU
VERSENYZŐK
sportági előkészítő program
SPORTÁGI
tanulócsoportok
emelt terhelés-intenzitás
órarendi
dupla
tanóra
DE
órarendi
dupla
tanóra
DE
ETHT
órarendi
tanóra
DE/DU
EDZÉS
sportegye-
sületben
TANÓ RA
DU
STANDARD* HT
programcsomag
(meghatározott TE tervvel)
Sport profilú oktatásszervezés
speciális tanulócsoportra
Emelt terhelés-intenzitású
BÁZIS csoportok az ETHT
programban
ETHT
órarendi
tanóra
DE
STANDARD HT
sportegyesületi támogatással
programcsomag
órarendi
dupla
tanóra
DE
ETHT
órarendi
tanóra
DE
órarendi
dupla
tanóra
DE
ETHT
órarendi
tanóra
DE
órarendi
dupla
tanóra
DE/DU
kötött tartalmak lehetnek:
[(2 óra ETHT DE +1 óra ETHT DU) + (1 óra kötött tartalmú óra DE + 1 sportági tartalmú óra DU)] = 5 testnevelés tanóra
órarendi
dupla
tanóra
DE
speciális
sportági
edzés
DU
kötött
tartalmú
órarendi
tanóra
DE
ETHT program szerinti, "B" mozgástartalmak
szerv
ezés
i mod
ellek
ETHT
órarendi
tanóra
DE
alapozó
edzés
DU
órarendi
dupla
tanóra
DE/DU
EDZÉS
sportegye-
sületben
TANÓ RA
DU
heti tanórai SZERVEZÉSI modellek a tanórák státusza szerint
órarendi
dupla
tanóra
DE
ETHT
órarendi
tanóra
DE
ETHT
órarendi
tanóra
DE
ETHT
órarendi
tanóra
DU
heti 5 testnevelés tanóra
órarendi/napirendi megszervezése
VARIÁCIÓK - iskolai profilok
ETHT
órarendi
tanóra
DE
ETHT
órarendi
tanóra
DE
ETHT
órarendi
tanóra
DE
testnevelési, művészeti
és versenysport
"A" mozgástartalmaksportági
tartalmú
órarendi
tanóra
DU
órarendi
dupla
tanóra
DE/DU
szintet) biztosítja
a koordinációs képességek tekintetében a képesség típusainak fejlesztésére vonatkozó
meghatározások és feladatok az egyes gyakorlatok/feladatok, a terhelési/tervezési modulok esetében a
végrehajtásuk módjában kerülnek meghatározásra
5. A tanmenetben a tervezés során a kerettantervben meghatározott mozgásformákra építetten, a
fenti táblázatban megjelenített A, B/1 és B/2 típusú terhelési és mozgásismereti gyakorlatok
kerülnek elosztásra a tanév standard ciklusaiban, tanítási és terhelési egységeiben, a tanórák
során alkalmazott képesség-fejlesztési modulokban
A tervezéshez, illetve a tanmenet elkészítéséhez a helyi tanterv „C. A kerettantervet megvalósító
tanmenet tervezési eszközei” c. fejezetben logikai sorrendben találhatók meg.
Szervezés kérdései
Az intézményi órarend elkészítése
lényeges kérdés a testnevelés során
célul tűzött képességfejlesztés
szempontjából nézve. Mivel a
tantárgy tanórái során, a
mozgásformákba rendezett
mozgásismeretek elsajátítása
képességfejlesztés, ezért alapvetően
a kondicionális és koordinációs
képességek fejlesztéséhez szükséges
módszertani követelmények
érvényesüléséhez szükséges
tényezőket a tanórák időbeli
(napszakok,
A dupla testnevelés tanórák
elhelyezésének lehetőségét az
órarendben a közoktatási irányítás
lényegében kizárta, illetve a
ténylegesen mindennapos testnevelés és testmozgás megszervezését írta elő. Ennek következtében a
dupla órák eszközével most már nem lehet élni, ezért ez jelenleg csak logikai módszertani lehetőség.
A testnevelés tanórák szervezése ennek ismeretében függhet attól, hogy
az intézmény rendelkezik-e, használhat-e megfelelő számú, a felmenő rendszerben, a teljes
tanulócsoport/5 testnevelés tanóra hetente történő megtartásához szükséges létesítménnyel
(tornaterem, tornaszoba, sportolásra alkalmas egyéb helyiség, települési, versenysport-
egyesületi, illetve civil kezelésben lévő elérhető létesítménnyel,
az intézmény mérete, egyéb infrastrukturális erőforrásai együtt lehetővé teszik-e, hogy az adott
tanévekben valamennyi napi 5 testnevelés tanóra a délelőtti oktatási-nevelési szervezeti
keretben, az órarendben rögzítetten valósulhasson meg,
a heti órarendből kiszoruló testnevelés tanórák délutáni megtartásához az intézmény milyen
erőforrásokkal rendelkezik,
milyen mértékben van jelen az iskola életében a diáksportkörök, a diákegyesület, illetve a
településen működő sportegyesülettel való együttműködésben a mindennapos testnevelés
ellátásának lehetősége, a belső és külső erőforrások milyen létszámot tudnak ellátni, illetve az
érintettek köre milyen csoportszervezési (iskolaközi, évfolyamközi, csoportközi) megoldások
alkalmazását teszi lehetővé.
Az iskolai pedagógiai programban meghatározottan a testnevelés tantárgy profiljának meghatározása
is hatással van a tantárgy szervezési feladataira. A testnevelést kiemelten kezelő intézményeknél
teljesen, vagy részlegesen, valahová eljutott felmenő rendszerben történő bevezetéssel már történtek
óraszámemelések, különböző foglalkozásokkal való kiegészítések a testnevelés tantárgy időbeli és
tartalmi bővítésére. Ebből következően az egyes intézményekben lehetnek olyan korábbi fejlesztések,
amelyek most fokozatosan bekerülnek a mindennapos testnevelés szervezési körébe. Ezekben az
esetekben a már működő programokat össze lehet építeni az új kerettantervi szabályozással.
Megvalósítás
A legfontosabb tervezési irányelv az, hogy a kerettantervben meghatározott mozgásformák
elsajátíttatása megvalósul a helyi tantervben és annak forgatókönyvében is. A kerettantervben a
mozgásformákra számított órakeretek arányai a képesség-fejlesztési terhelési modulok esetében is
megvalósulnak.
Mérés-értékelés
Az előírt mérési teszteket és gyakorlatokat a tanmenet tartalmazza. Az ezzel kapcsolatos adatfelvételt,
mérést a testnevelés tanórákon elvégzik. Amennyiben a mérés alkalmas a mért képesség hatékony
fejlesztésére is, akkor a mérés képesség-fejlesztő tanórai modulként is beépíthető a tanmenetbe.
Az előírt mérések mellett a helyi lehetőségek és a célirányos képesség-fejlesztés hatékonyságát
ellenőrző mérések is részei a helyi tanterv tanmenetének.
Gödöllőn a városi parkban kialakított futópálya standard mérési eszközként beépül a helyi tanterv
feladatai közé, illetve a pályán megvalósítható programok célzott képesség-fejlesztésre is alkalmasak.
B. Testnevelés helyi tanterv szakmai háttere és alapozása
1.) Edzéselvű módszertani megközelítés
Tervezés, a sporttudományok érvényesítéséhez a helyi tantervben és a hozzá készülő tanmenetben és
annak alkotórészeiben alkalmazza az edzéselmélet és módszertan tudományos eredményeit.
Az edzéselvűség megjelenítése didaktikai és pedagógiai megközelítésekben is megfogalmazható a
helyi tanterv és a tanmenete összeállítása során. A tanmenet és a tanítási/terhelési egységek (TE), a
tanórák óraterveinek összeállítása előtt érdemes ismételten áttekinteni az egyes alkalmazandó
képesség-fejlesztési alapelveket, összefoglalóan az edzéselveket.
A didaktikai alapelvek általános érvényesítése
Edzéselvek a felkészülés tartalmi tervezéséhez
A sporttudományos szakirodalomban különböző helyeken szereplő edzéselvekből összeállítható
pedagógiai célokat is tartalmazó edzéselvek összegyűjtése a helyi tanmenet és tanterv kiinduló alapja
lehet az iskolai testnevelés meghatározásaihoz.
Tudományosság Sporttudományok komplex alkalmazása, szenzitivitás,
mérési módszerek használata, az adatok rendszeres feldolgozása
Tudatosság Módszertani eljárások standardizálása, tervezés a teljes időtartamra,
együttműködések, fenntarthatóság, elméleti tananyag
Szemléletesség Bemutatás, hibajavítás, ábrázolások, érthetőség,
technikai eszközök, az adatrögzítés egységessége
Rendszeresség Megfelelő időtartam, tervezettség, kiértékelés
kimutatások készítése, tanmenet/edzésterv, napló
Folyamatosan
ellenőrzött
felkészülés
A távlati
felkészülés
Az edzés
individualizálása
A felkészülés és
az életvitel
összhangja
A kedvező
szociális miliő
megteremtése
Az edzéstartalom
változása
Az alkalmazkodás
specifikációja
A versenyek által
vezérelt edzések
A folyamatos,
rendszeres edzés
Az edzéstartalom
periodizálása
Az egészség és a
személyiség
megóvása
A felkészülés
fokozatos
specializálása
A kiválasztás,
felkészítés,
szakosítás
összehangolása
Az öröklött
adottságoknak
megfelelő edzés
Küszöb érték
feletti terjedelmű
és intenzitású
edzés
A pillanatnyi
állapotnak
megfelelő edzés
A felkészülésben
közreműködő
team tagjai közti
bizalom
Optimális
pszichikai állapot
szükségessége
Az edzés nélküli
teljesítmény-
javulás
Az
edzésterjedelem
és edzésintenzitás
változása
Az „edzéskornak”
megfelelő
felkészülés
Hullámszerűen,
fokozatosan és
lökésszerűen
növekvő terhelés
A teljesítmény-
fejlődés alapvető
összetevőinek
figyelembevétele
A biológiai
kornak megfelelő
felkészülés
A növekvő
összeterhelés
mellett
fokozatosan
csökkenő
Edzéselvek megjelenítése a helyi pedagógiai programban
teljesítmény-
javulás
1. Meghatározó a sporttudományok alkalmazása
2.
A tervezés alapja a szenzitivitás és a mozgásfejlődés szakaszai,
a megvalósítás, a képesség-fejlesztés folyamat jellegű, illetve intézményre, csoportra,
sportágra és egyénre szabott is lehet
3. A fejlődéshez szükséges terheléseket teljesíteni kell,
a tervben megadott terjedelmet és intenzitást tartósan el kell érni
4. A képesség-fejlesztés tartalmára a komplexitás jellemző és irányadó,
optimális terjedelemben jelennek meg a sportágak speciális mozgásanyagai
5. A képesség-fejlesztési folyamatban készülő tervek a hosszú távú gondolkodást jelenítik meg,
tartalmazzák a sportágak mozgásait, folyamatosan készítik elő a versenyzést
6. A folyamat szerves része a mérés és az elemző értékelés,
az objektív mutatókon alapuló sportágválasztás
7. Az iskolai testnevelés időrendjének kialakítása,
szervezése az edzéselméleti és módszertani alapok figyelembe vétele mellett történik
8. Az egészséges életmód kialakítása,
másrészről a sportversenyzés és a sportági kiválasztás is része a programnak
2.) A helyi testnevelés tanterv felépítése
A kerettanterv a 2011. évi CMC. törvénnyel összhangban két-két egymásra épülő tanítási évben
építkezve dolgozza fel, határozza meg a mozgásműveltségi ismereteket és követelményeket, illetve a
személyiség fejlesztését az 1-8. általános iskolai évfolyamokra. A mozgásismereteket a kerettanterv
tematikai egységekbe rendezte.
A mozgástartalmak tematikai egységeinek különböző terhelésű, meghatározott intenzitású programját
és annak tervezési egységeit (helyi tanterv, tanmenet, tervezési ciklusok, a tanítási egységek, óratervek
és tanórai képesség-fejlesztési modulok) - a kívánt hatékonyság és az eredményes alkalmazkodás
érdekében - a motorikus mozgásfejlődés időbeli jellemzői szerint szükséges tervezni.
1. táblázat: A mozgásfejlődés legfontosabb jellemzői, a motorikus egyedfejlődés periódusai (Forrása: Sport, életmód,
egészség, Akadémia, 2009 (331. o.) – WINTER (1975) alapján
szak
asz periódus
a motorikus mozgásfejlődés
jellemzői
köthető
iskolai
évfolyamok
1. születéstől 3 hónapos korig a céltalan és nem akaratlagos
mozgások szakasza -
2. 3 hónaptól 14 hónapos korig az első koordinált mozgások szakasza -
3. 14 hónaptól 3,5 éves korig alapvető és változatos mozgásformák
elsajátításának szakasza -
4. 3,5 éves kortól 7-7,5 éves korig alapvető mozgásformák gyors
tökéletesedése és az első
mozgáskombinációk kialakulásának
szakasza
1-2.
5. 7-7,5 éves kortól 9-10 éves
korig
a mozgástanulási képesség gyors
fejlődésének szakasza 2-4.
6. lányok:
9-10 – 11-12
fiúk:
9-10 – 12,5-
13,5
a mozgástanulás legintenzívebb
szakasza a gyermekkorban 3-6/3-7
7. 11-12 – 13-
14
12,5-13,5 –
14,5-15
a motorikus képességek szerkezeti
változásának szakasza 5-8/6-9
8. 13-14 – 16-
17
14,5-15 – 17,5-
18,5
az egyéni sajátosságok és a nemre
jellemző különbségek kialakulásának
szakasza 7-10/8-12
9. nők:
18-30
férfiak:
19-30
az emberi motorium kiteljesedésének
szakasza 11-/12-
6 7 8 9 10 14 15 16
nagy fejlődési sebesség
közepes fejlődési
sebesség
igen nagy fejlődési
sebesség
Életkor (év)
tanulási képesség
kond
icion
ális
képe
sség
ek
ERŐ
GYORSASÁG
meg
ismer
ési
képe
sség
ek megismerési
tanulási gyorsaság
pszic
hom
otor
os és
koo
rdin
áció
s
képe
sség
ek
differenciáló
reagáló
ÁLLÓKÉPESSÉG
térbeli tájékozódó
ritmus
egyensúlyozó
131211
A helyi tanterv - a terhelés- és fejlődés-élettani szakaszokra, a motorikus mozgásfejlődés jellemzőire
tekintettel - határozza meg a mozgásismereti tartalmak ütemezésekor: a fejleszteni kívánt képességek
típusát, arányait, komplexitását, a szenzitív időszak szerinti fejleszthetőségének optimális idejét, az
alkalmazott terhelések intenzitását és terjedelmét, a képesség-fejlesztő gyakorlatok időtartamát, az
ismétlések számát és gyakoriságát, a munkavégzés, az egyes gyakorlatok végrehajtási módját.
2. táblázat: A motoros képességek optimális fejleszthetősége az életévek szerint (Martin, 1989 után módosította:
Harsányi).
1. ábra: A kritikus fejleszthetőségi időszak összehasonlító kimutatása a vizsgált képességeknél (Parti Zoltán, forrás: a
2. táblázat)
A testnevelés tanmenet a helyi testnevelés tanterv forgatókönyve, amelyben a tematikus egységek
feldolgozása és a képességfejlesztés alkalmazott módszerei tervezett folyamat összetevőiként jelennek
meg.
A tervezett folyamat (tanmenet) legnagyobb terhelési időszakai az iskolai tanévek, illetve azok
csoportosításai (1-2., 3-4., 5-6. és 7-8.), lényegében a testnevelés tantárgy tanmenetének meghatározott
pedagógiai terhelési egységei.
Az időszakok (tanévek) - a tanév általánosan szabályozott rendje alapján - standard tervezési
ciklusokra oszthatók. A terhelési ciklusok az edzéselvű testnevelés-tervezés képesség-fejlesztési
programcsomagjai. Ezek e programcsomagok a kerettantervi mozgástartalmak tematikus egységeit
dolgozzák fel. Megtervezik, elosztják a meghatározott mozgástartalmakat, biztosítják a
mozgásismeretek átadását, a kondicionális és a koordinációs képességek fejlesztése érdekében
szakszerűen alkalmazzák a sporttudományok által meghatározott módszertani eljárásokat és
lehetőségeket, az egyes eszközök használatát.
2.1. MOZGÁSISMERETEK áttekintése a kerettanterv alapján
2.2. A testnevelés oktatás megszervezése:
2.2.1. A testnevelés tanóra helyének megtervezése, a tantárgy helyi rendszere
2.3. Tanmenet tervezése:
2.3.1 Testnevelés helyi tanterv időbeli tervezési egységei
2.3.1.1. Tervezési ciklusok rögzítése
2.3.1.1. Tanítási-terhelési egységek (TE)
2.3.1.1. Tanórai terhelési modulok
2.3.2. Képesség-fejlesztési standard gyakorlatok
2.3.3. Alkalmazott standard és helyi mérések, versenyek
2.3.4. Tanévek tanmeneteinek állandó elemei
C. A kerettantervet megvalósító tanmenet tervezési eszközei
1.) Tervezést segítő táblázatok, tervezési sablonok
2.) Gyakorlatok gyűjteménye, gyakorlatok leírása, tartalmi meghatározása
1.1. Standard óratervek
1.2. Standard gyakorlatok
3.) Tanmenetbe foglalt verseny és mérési rendszer
2.1. Futópálya mérési eszköz
2.2. Mérési protokoll