IÑAKI GAMINDE*
O. SAKREKA
rtikulu honen helburua Munitibarko azentu ereduaren ezaugarriak aur- A keztea da. Bide batez, eta alderatzekotan, Aulestia, Markina, Etxebarria 6\
eta Ondarruko datuak ematen ditugu. Azentuaren deskripzio hau egin ahal izateko datu akustikoetan oinarritu
naiz, eta Munitibarko neurriak baino ematen ez ditudan arren, garaiko he- rrietako datuak era berean lortu dira. Datu guztiak grabatuak izan dira eta gero neurriak Deustuko Unibertsitateko eta Leioako Unibertsitateko foneti- ka laborategietako KAY DSP-5500 aztergailuaren bidez neurtu ahal izan ditut.
Munitibarko azentu eredua doinu azentudun sistema bat dela esan gene- zake azken espektogrametan eta datuetan ikus daitekeen moduan. Hala ere, Gernika (HUALDE-1989), Elantxobe (GAMINDE-1993) edo Gatikako (GAMINDE-1992) sistemekin alderatuta berezitasun batzuk badauzka.
Nire lantxo hau egin ahal izateko izan ditudan lekukoak honako hauek izan dira:
MUNITIBAR: Agurtzane Apoita Irusta, 28 urtekoa. Maritxu Irusta Mallea, 64 urtekoa.
AULESTIA: Maribi Unamuno, 36 urtekoa. MARKINA: Javier Kaltzakorta, 3 1 urtekoa. ETXEBARRIA: Belen Ezenarro, 33 urtekoa. ONDARRU: Idurre Ibarloza, 33 urtekoa.
* UPV-EHUko irakasle.
IÑAKI GAMINDE
Munitibarren mugatzailea erastean jazotzen diren bokal asimilazioak azaltzeko aplikatu egiten diren erregela fonologikoak ondoko era honetara proposa ditzakegu:
( 1 ) a + @ / - a k # # ( 2 ) a + e l - a # # ( 3 ) @ + Z / i - a (4) e,o + i,u / - a (5) a + e / i,u (C,) - ( 6 ) e + @ / i,u -
afijazioa ( 1 ) ( 2 ) ( 3 ) (4) ( 5 ) (6) Azkenik
afijazioa (1) ( 2 ) ( 3 ) (4) ( 5 ) ( 6 ) Azkenik
alaba+a alabaa
alabea - alabia alabie alabi alabi
asto+a astoa - - - astua astue astu astu
alaba+ ak alabaak alabak - -
- - -
alabak
asto+ak astoak
- - astuak astuek astuk astuk
seme + a semea - - -
semia semie semi semi
esku + a eskua - - -
- eskue esku esku
seme + ak semeak - - - semiak semiek semik semik
esku+ak eskuak - - -
- eskuek eskuk eskuk
idi+a idia -
idiZa - idiZe -
idiZe
lagun+ a laguna - -
-
lagune -
lagune
Silaba batekoak (ó-o) [234,16-209,831
txarra 227-208 ona 232-213 sarra 232-213 lurre 238-204 ure 238-208 baltza 238-213
Silaba bikoak (o-ó) [206,38-237,761
idi + ak idiak -
idiiak -
idiiek - idiZek
lagun + ak lagunak -
-
-
lagunek
lagunek
ormi 196-232 uli 208-232 astu 204-238 esku 204-238 buru 208-232 neski 204-232 umi 204-232 ortu 204-249 semi 204-232
MUNITIBAR ETA INGURUKO AZENTU EREDUAZ
etxi 213-232 basu 213-243 besu 208-256 aisti 213-243
Silaba bikoak (ó-O) [232-196,661
leku 232-200 basu 232-182 kuku 232-208
Silaba bikoak (o-ó-o) [204,27-23 1,16-198,771
idi'te 204-227-200 errike 208-232-204 begike 200-227-196 arrike 204-243-204 mutille 2 13-238-2 13 egurre 196-238-1 93 garratza 208-238-200 lagune 204-227-196 sabala 208-227-193 gogorra 204-227-196 bigune 208-232-193 gisona 200-222-193 adarra 204-227-200 politte 204-232-193 txakurre 204-232-200 sagarra 196-222-208 asurre 204-227-196 egune 208-243-200
Silaba bikoak (ó-0-0) [229,5-208,5-185,51
ollarra 227-204-182 intxaurre 232-213-189
Hiru silabakoak (o-ó-ó) [203,42-227,85-2301
alabi 208-222-227 abarki 204-232-232 abadi 196-222-232 erroti 200-238-238 patati 208-227-227 kamiñu 200-227-227 arrebi 208-227-227
Hiru silabakoak (o-ó-o) [203-232,33-195,331
domeki 200-238-1 93 ukondu 213-232-193 tellatu 196-227-200
Hiru silabakoak (ó-0-0) [23 1-2 17,5-194,121
egiie 227-213-193 erreki 227-213-196 inyarra 227-208-179 lapiku 232-222-193 lengosu 238-217-193 landari 243-227-21 3 euskixe 222-213-193 sapatu 232-227-193
Hiru silabakoak (o-ó-ó-o) [206,12-229,62-230,87- 197,751
apariie 208-227-227-196 atzamarra 200-232-232-204 txakoliñe 208-232-232-196 guntzurrune 2 13-238-238-200 arratoye 208-227-232-204 alargune 208-232-232-193 aberatza 204-227-232-196 barikaku 200-222-222-193
IÑAKI GAMINDE
Hiru silabakoak (o-ó-ó-o) [206-228,66-207-189,331
berakatza 204-227-2 13-189 aguestena 208-232-204- 186 astelena 0-227-204-193
Hiru silabakoak (ó-0-0-0) [222,2-2 13,6-194~4-189,2]
belarrite 222-217-204-189 beskariZe 227-213-193-193 madari5e 227-217-189-189 edarite 222-213-193-189 bekokite 213-208-193-186
Tonuen mediak agertzen diren silaben arabera ondoko taulan ematen di- tugu (baxuak eta altuen arteko aldea 28,86 hertziokoa da):
1. silaba 2. silaba 3. silaba 4. silaba Orotara Altua 229,83 232,05 230,46 - 23 1,20 Baxuak 204,98 211,41 19694 193,5 202,34
Agertzen diren melodiak ondoko taulan ikus daitezke silaba kopuruaren arabera:
silabak 1. A-B 2. A-B B-A B-A-B A-B-B 3. A-B-B B-A-A B-A-B A-B-B-B B-A-A-B B-A-B-B
Taula honetan agertzen diren berba melodiak ikusita ondoko laburpena egin dezakegu:
B-A (A) B-A-A-B B-A-B (B) A-B (B)
Datuetatik atera dezakegun lehen eritzia zera da, hots, mugatzailea agertzen den guztietan tonu baxuz agertzen dela; hori dela eta tonua oinean ezartzen dela pentsa dezakegu.
Bestalde, tonua baxatuz gero berau ez dela berriro igoten esan ere dezake- gu. Azkenik, badirudi berba ez markatuetan B-A (A) erregela orokorraren arabera, ezartzen dela tonua. Berba markatuak lehen edo bigarren silabatik gora tonua baxatzeko lexikalki markatuta dagozenak ditugu (guk hemen " ' " azentuaz adieraziko dugu bertan tonu altua ezarri behar dela eta beronetatik gora baxatu egin behar dela).
Singularren deribazio eta tonu ezarketetarako lehen mugatzailearen deri- bazioetarako proposatu ditugun erregelak berriro ekarriko ditugu hona orde- nean ikusi ahal izateko:
MUNITIBAR ETA INGURUKO AZENTU EREDUAZ
Afi jazioa. Tonu lexikalen sarrera. Tonu lexikalen egokitzapena (pluraletan) Tonu altuen sarrera 2. silabatik gora edo libre dagoen silaban. Tonu baxuaren sarrera 1. silaban libre badago eta markatuetan tonu altu lexikalaren ostean. a + @ / - ak ## (pluraletan) a + e / - a # # @+: t i -a e,o + i,u / - a a + e / i,u (C,)- e + @ t i , u -
Erregelok aplikatuta ondoko deribazioak geneuzkake:
Oin et markatuak:
sar + 2 orma+a seme + 2 begi+a mutil+a (1) sarra orma2 semea begia mutilla ( 2 ) sarra ormaa semea begia mutilla
I I l I I B
mutilla l I
A B
begia I I
begia I I I
B A B (7) (8) (9) (10) (11) Azkenik
- begiza - begfie
beg ize
- brmíh &mí2 brmí brmí
alaba + 2 (1) alaba& (2) alaba;
I
abade + 2 abadea abadea
I B
atzamar + a afari + 2 atzamarra afaria atzamarra afaria
I B
I B
atzamarra afaria v I VI
atzamarra afaria I V I
B A B I VI
BA B
IÑAKI GAMINDE
(7) hlábéh - - -
(8) - - hfár Gh
(9) alábía hbádía - - (10) hlábíe hbádí - hfárG6 (1 1) hlábí hbádí Azkenik hlábí hbádí htzámárrh iifárG2
Oin markatuak:
óllar + h tellátu+ h lápiko +h eguásten + h bélarri + h (1) óllarrh tellátuh lápikoa eguástenh bélarrih (2) óllarrh tellátuh lápikoa eguástenh bélarriii
I I I I I I I I I I
óllarrh I I I
A B B
(8) - (9) -
(10) - (1 1) Azkenik óllhrrh
tellátuh l I I I
- teiiátue teiiátu teiiátu
lápikoh eguás ten; I I I I 1 1 1 1
A B BB B A B B
bélarrih I I I I
3. IZEN ETA ADJETIBO PLURALEN TONUAZ
Silaba batekoak (ó-o)
sarrak 232-1 96 onak 232-196
Silaba bikoak (ó-o)
neskak 227-200 ormak 238-196 ulak 232-193 semik 238-193 ortuk 243-204 besuk 232-186 aistak 238-196
Silaba bikoak (ó-0-0)
begiiek 232-217-189 arriZek 232-227-189 arri'lzek 227-213-196 mutillek 238-204-189 gogorrak 227-200-189 bigunek 213-204-189 txakurrek 232-208-189 sagarrak 227-217-186 asurrek 232-213-189 egunek 227-217-186
MUNITIBAR ETA INGURUKO AZENTU EREDUAZ
Hiru silabakoak (o-ó-o)
alabak 200-232-193 abadik 208-238-208 abarkak 204-238-196 errotak 204-238-196 ollaskuk 21 3-238-208 arrebak 204-222-196
Hiru silabakoak (ó-0-0)
errekak 222-217-182 lapikuk 238-217-193
Hiru silabakoak (o-ó-0-0)
atzamarrak 2 13-238-222-186 txakoliñek 208-249-2 17-186 guntzurrunek 208-249-227-186 aberatzak 208-243-227-186 berakatzak 208-243-227-189 alargunek 213-243-227-189
Hiru silabakoak (ó-0-0-0)
Pluraletan mugatzailearen tonu baxua silaba batez atzeratu egiten da ('ak) kasu guztietan; erregela hau mugatzailearen asimilazioa baino arinago- koa dela pentsa liteke:
neska+'ak alaba+'&k alargun+'ak gogor+'ak beso+'ak begi+'ak (1) neska'iik alaba'ak alargun'ak gogorr'ak beso'ak begi'ak (2) neska'ak alaba'iik alargun'ak gogorr'ak beso'ak begi'ak
I I I I 1 l l I I I I I
A BB A BB A B B A B B ABB A B B ( 5 ) neskaak alabak alargiinak gogbrrak besbak begiak
I l I I I I I I BABB BA B B - - -
(6) néskak hlábak - - - -
(8) - - - - - bégi5ak (9) - - - - béshak -
(10) - - Llárgiinek - bésiiek bégi5ek
(11) - - - - bésiik - Azkenik néskak alábak álargiinek gógbrrak bésiik bégiiek
IÑAKI GAMINDE
4. IZEN SINTAGMAREN TONUAZ
Izen sintagmaren tonuaz berba egikeran nabarmentzen den fenomenoa zera dugu, hots, izen edo adjetibo baten lehen silaba baxua izan arren, bero- nen aurrean silaba altu bat badago beronetatik hartzen du tonu altua. Berau azaltzeko HUALDE-ri (1988) jarraikirik ondoko erregela hau proposa deza- kegu.
Ondoko adibideotan berba batzuren datu akustikoak lekugune desberdi- netan ematen ditugu (Ikus bitez 1. eta 2. espektogramak):
lurróna niré lúrre lurrásko ár bat umé óna niré úmí umé ásko umé bat lagún óna niré lágúne lagún ásko lagún bat alábá óna alábásko alábá bat abérátzóna niré ábérátza abérátzásko abérás bat alárgúne alárgún óna alárgún ándíze alargun bat irú álárgún irú álárgún ón irú álárgún ándí mutíllóna mutíllándíze mutíl bat irú mútíllón irú mútíllándi
MUNITIBAR ETA INGURUKO AZENTU EREDUAZ
"bost" zenbatzailea tonu altu lexikalez markatuta dago ondoko adibideotan ikus daitekeen legez; bestalde, azken silaba tonu baxuz agertzen da batzutan:
bóst ar bóst úrne bós Iágun bóst álába bóst ábératz bóst álárgún bóst álárgún ón bóst álárgún ándi bós rnútil bós rnútíllón bós rnútíllándi
5 . DEKLINABIDEAREN TONUAZ
Paradigmak eman baino lehen datu akustikoak emango ditugu kasurik kasu, izan ere, tonua ez da paradigma osoan silaba berean geratzen.
5.1.1. Ergatiboa
Absolutuan legez ergatiboan tonua ez da aldatzen han egoneko lekutik; adibidez:
sárrak 222-213 ónak 227-208 lagúnek 208-238-217 alábík 204-227-238
5.1.2. Datiboa
sarrái 196-227-193 onái 193-217-204 neskíei 186-227-200-193 surGéi 200-222-222-193 rnutílléi 208-227-227-208 lagúnéi 217-238-243-208 alábíái 204-227-238-238-208 abádíei 200-2 13-227-208-200 alárgúnei 186-217-217-204-193
Ikusten denez, datiboaren morfema tonu baxuz markatuta dago. Plurale- tan honako beste hauek dauzkagu:
néskai 238-204-186 súriiei 238-213-193-186 rnútillei 238-232-200-193 lágunei 243-238-227-217 alábai 213-243-227-213 abádiei 193-227-204-193-189 alárgunei 193-222-213-213-204
IÑAKI GAMINDE
5.1.3. Geni t iboa
sarrána 204-227-1 93 neskíña 204-232-186 mutílléna 200-227-227-193 alábíña 217-227-243-222 alárgúnéna 196-217-222-222-179
onána 204-238-182 surízéna 208-222-227-186 lagúnéna 204-227-249-208 abádíña 204-222-222-189
Genetibo kasua oinari dautsola agertzen zaigu, mugatzailea, ostera, tonu baxuz markatuta agertzen zaigu. Pluraletan honako hauek ditugu:
néskana 227-208-176 súriiena 227-213-200-189 mútillena 227-204-189-182 lágunena 227-222-204-189 alábana 217-243-238-193 abádiña 193-222-213-176 alárgúnena 193-222-217-193-176
5.1.4. Soziatiboa
sárras 217-193 ónas 227-186 neskías 189-222-193 surízas 193-217-196 mutíllas 204-227-196 lagúnas 204-249-208 abádías 204-2 17-222-204 alárgúnas 193-213-213-189
Pluraletan ondoko beste hauek ditugu:
néskakin 227-204-189 súriiekin 227-217-193-186 mútillekin 222-200-189-0 lágunekin 222-222-200-0 alábakin 2 17-243-238-0 abádikin 193-222-213-182 alárgunekin 196-217-208-186-170
5.1.5. Des t ina t iboa
sarrántzat 200-227-193 onántzat 208-227-200 neskíntzat 193-238-204 surízéntzat 208-227-227-204 mutílléntzat 200-227-227-204 lagúnéntzat 204-232-232-189 alábíntzat 208-222-238-0 abádíntzat 200-2 13-213-200 alárgúnéntzat 189-204-213-213-186
Pluraletan ondoko beste hauek jaso ditugu:
néskantzat 222-208-182 súriientzat 222-204-193-186 mútillentzat 227-208-193-182 lágunentzat 232-227-217-0 abádintzat 193-222-2 13-186 alárgunentzat 193-222-213-182-167
MUNITIBAR ETA INGURUKO AZENTU EREDUAZ
5.1.6. Motibatiboa
sarrágáittik
onágáittik
neskígáittik
surízágáittik
mtíllágáittik
lagúnégáittik
abádígáittik
alárgúnégáittik
Pluraletan honako beste hauek ere jaso ditugu:
néskagaittik
súriiagaittik
mútillagaittik
lágunegai ttik
abádigaittik
alárgúnegaittik
5.1.7. Adlatiboa
sárrana
ónana
neskíana
surízéana
mutíllana
lagúnana
alábíana
abádíana
alárgúnana
Pluraletan ondoko beste hauek jaso ditugu:
néskana
súriieana
mútillana
lágunana
alábákana
abádiana
alárgúnekana
INAKI GAMINDE
Jaso ditugun berben datuakaz ondoko taulak osa ditzakegu:
SAR Singularra sárra sárrak sarrái sarrána sárras sarrántzat sarrágáittik sárrana
NESKA Singularra neskí neskík neskíei neskíña neskías neskíntzat neskígáittik
LAGUN Singularra lagúne lagúnek lagúnéi lagúnéna lagúnas lagúnéntzat lagúnégáittik lagúnana
SEME Singularra semí semík semíéi semíña semías semíntzako semígáittik semíana
Plurala sárrak sárrak sárrai sárrana sárrakin sárrantzat sárragaittik sárrana
Plurala néskak néskak néskai néskana néskakin néskantzat néskagaittik
Plurala lágunek lágunek lágunei Iágunena Iágunekin lágunentzat lágunegaittik lágunana
Plurala sémik sémik sémiei sémiña sémikin sémintzako sémigaittik sémikana
ON Singularra óna ónak onái onána ónas onántzat onágáittik ónana
SUR1 Singularra surGe surizek sur Géi surizéna surizas surizéntzat surfzágáittik
MUTIL Singularra mutílle mutíllek mutílléi mutílléna mutíllas mutíllentzat mutíllágáittik mutíllana
ID1 Singularra idize idizek idizéi idizéna idizas idizéntzako idizégáittik idizéana
Plurala ónak ónak ónai ónana ónakin ónantzat ónagaittik ónana
Plurala súriiek súriiek súriiei súriiena súriiekin súriientzat súriiagaittik
Plurala mútillek mútillek mútillei mútillena mútillekin mútillentzat mútillagaittik mútillana
Plurala ídiiek ídiiek ídiiei ídiiena ídiiekin ídiientzako ídiiegaittik ídiiekana
MUNITIBAR ETA INGURUKO AZENTU EREDUAZ
ASTO Singularra astú astúk astúéi astúna astúas astúntzako astúgáittik astúana
ABADE Singularra abádí abádík abádíei abádíña abádías abádíntzat abádígáittik abádíana
LENGOSU Singularra Iéngosu léngosuk léngosuei léngosuna léngosuas léngosuntzako léngosugaittik léngosuana
Plurala ástuk ástuk ástuei ástuna ástukin ástuntzako ástugaittik ástukana
Plurala abádik abádik abádiei abádiña abádikin abádintzat abádigaittik abádiana
ALABA Singularra alábí alábík alábíéi alábíña alábías alábíntzat alábígáittik alábíana
ALARGUN Singularra alárgúne alárgúnek alárgúnei alárgúnéna alárgúnas alárgúnéntzat alárgúnégaittik alárgúnana
Plurala léngosu léngosuk Iéngosuei léngosuna léngosukin Iéngosuntzako léngosugaittik léngosukana
Plurala alábak alábak alábai alábana alábakin alábantzat alábagaittik alábakana
Plurala alárgunek alárgunek alárgunei alárgunena alárgunekin alárgunentzat alárgunegaittik alárgunekana
5.2. Bz'zz'gabeen deklinabz'dea
5.2.1. Inesiboa
lurrín 204-238 sarrín 189-249 ormán 193-217 basún 213-238 errízen 200-217-200 tabérnán 200-2 17-227 kamíñún 213-238-238
Pluraletan ondoko beste hauek ditugu:
lúrretan 243-222-189 sárretan 243-232-193 órmatan 227-222-189 básutan 228-222-189
IÑAKI GAMINDE
érriietan 232-222-200-189 tabérnatan 200-227-208-179 kamíñútan 2 17-243-243-0
5.2.2. Adlat iboa
lurrá 204-222 ormá 204-227 basóra 222-232-222 kamíñóra 222-238-249-232
sarrá 200-232 erríre 200-222-200 tabérná 200-217-217
Pluraletan ondoko beste hauek ditugu:
Iúrretara 222-213-182-179 sárretara 222-217-182-182 órmatara 227-217-189-179 érrisetara 227-217-193-186-179 básutara 232-222-196-189 tabérnatara 200-222-2 13-182-179 kamíñútara 2 13-249-243-200-1 93
5.2.3. Ablat iboa
Ablatibo kasu markagaz, tonu baxuz markatuta egon ezeze, tonu baxu hau atzeratu ere egin behar da (- 'tik); adibiez:
lúrretik 227-217-186 sátretik 227-217-186 órmatik 222-208-189 érrittik 222-217-189 básotik 232-222-204 tabérnatik 204-227-204-176 kamíñotik 213-243-227-200 méndittik 243-213-193 dendatik 243-217-189 eskólatik 208-2 17-200-189 elísatik 213-238-222-193
Pluraletan ondoko beste hauek ditugu:
básutatik 227-222-208-196 kamíñútatik 208-232-238-200-189
5.2.4. Genit iboa
lurrékú 200-232-227 sarrékú 196-227-227 ormákú 200-222-222 erríkú 196-222-227 basókú 222-232-238 tabérnákú 196-2 13-2 13-2 13 kamíñókú 0-227-227-222
Pluraletan ondoko beste hauek ditugu:
básutaku 232-222-204-193 kamíñútaku 217-232-227-193-0
MUNITIBAR ETA INGURUKO AZENTU EREDUAZ
5.2.5. Adlatibo direktiboa
lurrérutz 208-243-227 sarrérutz 204-243-204 ormárutz 204-232-217 basórutz 227-249-227 errírutz 208-249-208 tabérnárutz 200-222-222-200 kamíñórutz 213-238-243-227
Pluraletan ondoko beste hauek ditugu:
básutarutz 243-238-213-200 kamíñútarutz 208-222-227-193-0
5.2.6. Adlatibo bukatuzkoa
lurréráño 193-213-222-204 sarréráño 193-217-227-208 ormáño 204-238-204 erríráño 193-213-213-200 basóráño 232-238-238-200 tabérnáño 200-213-217-200 kamíñóráño 21 3-243-243-243-2 13
Pluraletan ondoko beste hauek ditugu:
básutaraño 232-227-208-204-196 kamíñútaraño 208-222-222-193-193-182
Jasotako datuen arabera hona hemen batu d i tugun berben taulak:
LUR Singularra Plurala lurrín lúrretan lurrá lúrretara lúrretik lúrretatik lurrékú lúrretaku lurrérutz lúrretarutz lurréráño lúrretaraño
BASO Singularra Plurala basún básutan basóra básutara básotik básutatik basókú básotaku basórutz básotarutz basóráño básutaraño
SAR Singularra Plurala sarrín sárretan sarrá sárretara sárretik sárretatik sarrékú sárretaku sarrérutz sárretarutz sarréráño sárretaraño
ETXE Singularra Plurala etxín étxitan etxéra étxitara étxetik étxitatik etxékú étxitaku etxérutz étxitarutz etxéráño étxitaraño
M E N D I ERRI Singularra Plurala Singularra Plurala mendGen méndiietan err Gen érrigetan mendíre méndisetara erríre érrisetara
IÑAKI GAMINDE
méndittik méndiietatik errittik érriietatik mendíkú méndiietaku erríkú érriietaku mendírutz méndiietarutz errírutz érriietarutz mendíráño méndiietaraño erríráño érriietaraño
ORMA Singularra Plurala ormán órmatan ormá órmatara órmatik órmatatik ormákú órmataku ormárutz órmatarutz ormáño órmataraño
TABERNA Singularra Plurala tabérnán tabérnatan tabérná tabérnatara tabérnatik tabérnatatik tabérnákú tabérnataku tabérnárutz tabérnatarutz tabérnáño tabérnataraño
KAMIÑO Singularra Plurala kamíñún kamíñútan kamíñóra kamíñútara kamíñotik kamíñútatik kamíñókú kamíñútaku kamíñórutz kamíñútarutz kamíñóráño kamíñútaraño
6. BESTE KATEGORIA BATZUREN T O N U A Z
Ataltxo honetan deklinabidean ikusi ditugun tonu jokaera berberak iku- siko di tugu galdetzaile, erakusle eta aditzondoetan.
6.1. Galdetzaileak
noréi 208-249-208 noréna 208-256-227 nóas 238-213 noréntzat 204-232-186 nogáittik 222-227-186 nóana 232-222-189
H O R I óri 249-204 órrek 232-217 orréi 204-232-196 orréna 189-227-193 órras 222-193 orréntzat 200-232-204
nóra 227-200 núndik 232-200 nungú 208-222 nórutz 249-2 17 noráño 204-249-208
HORIEK órrek 227-213 órrek 222-213 órrei 222-208-189 órrena 232-222-186 orrekin 222-213-186 órrentzat 232-227-189
MUNITIBAR ETA INGURUKO AZENTU EREDUAZ
orrégáittik 204-232-232-1 82 órregaittik 227-213-196-0 órrana 227-217-189 órrekana 227-213-186-182
HOR HAN órra 213-204 ára órtik 227-200 ándik orkú 204-227 angú órrutz 227-2 13 árutz orráño 196-222-200 aráño
7. ADITZ JOKATUEN TONUAZ
Aditz jokatu alorrean jaso ditugun melodiak emango ditugu jarraian izen eta adjetiboakaz egin dugun legez.
Silaba batekoak (o-ó-o)
Silaba bikoak (o-ó-(@-o)
erre osu 204-227-227-193 josi osu 204-232-232-189 galdu osu 193-227-227-186 sartu sa 208-243-200 lotu osu 204-238-238-200
jan dosu 204-232-193
asi sa 196-2 17-200 edan dosu 200-222-222-193 urten dosu 182-227-232-189 gustau iatzu 208-238-243-200
Hiru silabakoak (o-ó-ó-(ó)-o)
ibilli sa 204-222-243-189 ekarri osu 0-222-227-232-189 erosi osu 204-227-232-238-189 ikusi osu 193-238-238-238-204 eskatu osu 204-238-238-238-193 berotu osu 208-238-238-238-189 amatau osu 204-238-238-238-186 sapaldu osu 208-227-238-238-193 agertu sa 196-232-232-186 akordau sa 196-232-232-186 amaittu osu 213-222-232-232-186 apurtu osu 193-222-227-227-182
Datuok ikusita, aditzetan eta adjetiboetan ikusi dugun B-A (A) erregela berbera dugu; hala ere, badirudi azken silaba beti tonu baxuz agertu behar dela, ondoko datuotan ikus daitekeen moduan:
IÑAKI GAMINDE
jan dósu 204-232-193 ján dot 227-193 erré ósu 204-227-227-193 erré dot 200-232-196 edán dósu 200-222-222-193 edán dot 193-222-193 ekárrí ósu 0-222-227-232-189 ekárrí dot 193-232-232-193 erósí ósu 204-227-232-238-189 erósí dot 193-222-227-213 berótú ósu 208-238-238-238-189 berótú dot 200-222-222-200
8. ASPEKTU EZ PERFEKTOA
Aspektu marka honen alomorfo biak tonu baxuz markatuta agertzen zaizkigu, horrez gain, tonua silaba batez atzeratu egiten da ('ten, 'tzen). On- doko datu hauetan oinarrituko gara geroagoko deribazioak egiteko:
íltze iatzu júte sa áste sa édatosu úrteten dosu ekártosu ikústosu eskátzosu amátetosu agértze sa amáitzosu apúrtzosu
játosu érretosu jóstosu gáltzosu ibíltte sa eróstosu sártze sa berótzosu sapáltzosu akórdate sa lótzosu
Datu hauek azaltzeko ondoko erregelak proposa ditzakegu:
(1) Afijazioa (2) Tonu lexikalen sarrera. (3) Eskegita dagozen tonuen egokitzapena (4) Tonu altua 2. silaban edo libre dagoen silaban (5) Tonu baxua 1. silaban (6) Ezabapen erregelak "i", "n" eta "tu" ezabatzeko
edan+'ten josi+'ten ekarri+'ten (1) edan'ten josi'ten ekarri'ten (2) edan'ten josi'ten ekarri'ten
l I I I I I BB BB BB
(3) edan'ten josi'ten 'ekarri'ten '4 I '4 I Id I
BB BB BB
erosi +'ten erosi'ten erosi'ten
I I BB
erosi'ten '4 I BB
berotu'tzen berotu'tzen
I I B B
berotu'tzen '1 I B B
IÑAKI GAMINDE
júngo ásiko édango úrtengo ekárriko ikúsiko eskátuko amátauko agértuko amáittuko apúrtuko
érreko jósiko gálduko ibílliko erósiko sártuko berótuko sapálduko akórdauko lótuko
10. ADITZ IZENAK
Aditz izenak egiteko alomorfoak, aspektuan ikusi dugun legez, eta erre-
gela berberak kontutan hartuta, tonu baxuz markatuta agertzen zaizkigu,
berau atzeratu egin behar dela ('te). Hona hemen jaso ditugun adibide batzu:
-TEA ásti irúásti erósti játi édati úrteti sapáltzi jósti eskátzi ekárti
-TEKO ásteko irúásteko erósteko játeko éateko úrtetako sapáltzeko jósteko eskátzeko ekárteko
MUNITIBAR ETA INGURUKO AZENTU EREDUAZ
1 1. ONDORIOAK
Gainerako herrietako emaitzak ikusi baino lehen Minitibarko datuetatik atera daitezkeen ondorioak ikusiko ditugu.
Izen, adjetibo eta aditzetan erregela nagusia B-A (A) dela esan dezakegu oin ez markatuetarako. Mugatzaile singularra tonu baxuz markatuta agertzen zaigu, eta tonua oinari ezartzen zaio mugatzailearen asimilazio erregelak aplikatu baino lehen.
Pluraletan mugatzailea tonu baxuz markatuta egon ezeze berau atzeratu ere egin behar da.
Deklinabidean Datiboa (ri), soziatiboa (2s) destinatiboa (tz2t) adlatiboa (2nii) eta (rii) eta adlatibo direktiboa (rtitz) tonu baxuz markatuta agertzen zaizkigu; bestalde, motibatibo eta adlatibo direktiboaren bigarren silabak ere bai (gáittik) (ráñb), azkenik ablatiboaren kasu marka tonu baxuz markatuta egon ezeze atzeratu ere egin behar da.
Aditz aspektuetan eta aditz izenetan, ikusi izan dugun legez, atzizki markatuak eta atzeragarriak ditugu. Aditz jokatu lehen aldietan azken silaba baxu izaten da, berau, badirudi ze, erregela orokorra dela.
12. BESTE HERRI BATZUTAKO EMAITZAK
Munitibarren jasotako emaitzak inguruko beste herri batzutakoakaz al- deratzeari interesgarri eritzi diogu; berauetan sakondu ez arren kidetasun eta desberdintasun batzuk, behinik behin, agerian geratuko direlakoan
12.1. Zzen eta adjetiboen tonaaz
12.1.1. Aulestia
Silaba batekoak (ó-o)
txarra 196- 144 ona 193-167 sarra 196 138 lurre 193-165 ure 208-186
Silaba bikoak (o-ó)
ormi 170-204 neski 162-193 semi 165-176 uli 157-182 astu 0-179 besu 160-204 buru 243-256 ortu 165-200 umi 176-208 etzi 162-189 solu 165-182 basu 157-189 bidi 162-204
IÑAKI GAMINDE
Silaba bikoak (ó-o)
leku 196-144 basu 217-155 kuku
Silaba bikoak (o-ó-o)
begiie 160-193-1 79 erriie 170-200-152 mutille egurre 162-200-165 garratza 167-193-1 57 lagune sabala 160-176-150 gogorra 152-186-170 bigune gisona 157-186-157 adarra 160-179-142 txakurre sagarra 152-179-1 50 asurre 0-193-167 egune idiie 162-176-173 arriZe 0- 176-1 67 muskerra piparra 165-189-150 politte 167-176-142
Silaba bikoak (ó-0-0)
ollarra 2 17-165-144 intxaurre 196-160-142
Hiru silabakoak (o-ó-o)
ollasku 196-249-148 domeki 160- 189- 15 2 tellatu erroti 152-173-165 patati 150-165-150 abarki ukondu 0-193-140
Hiru silabakoak (o-ó-ó)
alabi 176-193-204 arrebi 162-200-200 abadi
Hiru silabakoak (ó-0-0)
erreki 182-167-0 lapiku 170-162-0 lengosu sapatu 186-1 76-0 egiZe 189-165-0 landari inyarra 217-176-142
Hiru silabakoak (o-ó-ó-o)
madariie 157-176-182-144 txakoliñe 189-232-227-176 alargune 162-173-182-152 itxurriie 0-186-189-173 guntzurrune 165-186-182-167
atzamarra 0-193-193-160 arratoye 165-200-0-142 aberatza 157-170-170-0 afariie 152-176-167-152
Hiru silabakoak (o-ó-0-0)
eguastena 193-204-150-144
MUNITIBAR ETA INGURUKO AZENTU EREDUAZ
Hiru silabakoak (ó-0-0-0)
belarriie 200-167-0-0 baskari'ie 196-176-162-0 bekokife 208-0-146-140 berakatza 173- 160-0-0 edarif e 189-157-142-131 astelena 198-162-136-134
Tonuen mediak agertzen diren silaben arabera ondoko taulan ematen di- tugu (baxuak eta altuen arteko aldea 32,82 hertziokoa da):
1. silaba 2. silaba 3. silaba 4. silaba Orotara Altua 197,21 191,Ol 188,36 - 192,32 Baxua 165,38 160,36 154,24 151,25 159,51
Silaba batekoak (ó-o):
txarrak 213-165 lurrek 193-152 onak 196-148
Silaba bikoak (ó-o):
semik 217-173 astuk 179-129 lekuk 186-134 kukuk 243-136 ormak 208-182 neskak 186-1 62 basuk 186-160
Silaba bikoak (ó-0-0)
idiiek 193-1 50-0 egiiak 196-189-144 lagunek 193-170-0 mutillek 193-1 57-0 sagarrak 176-162-0 ollarrak 186-1 57-0 intxaurrek 204-162-0 begiiek 196-186-152 erri'iek 196-173-1 50 gogorrak 243-217-165 adarrak 179-162-132
Hiru silabakoak (o-ó-o)
alabak 162-179-142 arrebak 165-189-157 abadik 167-176-0
Hiru silabakoak (ó-0-0)
landarak 165-162-146 lengosuk 173-170-157
Hiru silabakoak (o-ó-0-0)
. atzamarrak 0-193-160-0 alargunek 170-200-182-162 aberatzak 173-189-182-152 txakoliñek 152-213-186-128 madariiek 157-170-155-0 guntzurrunek 176-193-167-0
IÑAKI GAMINDE
Hiru silabakoak (ó-0-0-0)
belarrisek 170-152-0-0 berakatzak 189- 160-0-0
Aulestin mugatzailearen asimilazio erregelak eta tonu ezarketarenak Mu- nitibarren aurkeztu ditugun berberak dira.Izen sintagmaren tonuari dago- kionez, Munitibarrerako aurkeztutako erregela berberak balioko liguke (3. espektograman ikus daitekeen legez).
12.1.2. Markina
Silaba batekoak (ó-o) [142-115,6I
txarra 148-1 17 sarra 136-1 12 lurre 144-116 ona 140-121 baltza 142-112
Silaba bikoak (o-ó-o) [120-138,ll-117,281
semie 116-136-116 astue 0-146-119 idixe 119-144-110 solue 121-131-120 arrixe 112-131-112 neskie 107-132-1 16 gogorra 117-142-116 bigune 117-148-113 mingotza 119-132-116 lagune 112-136-119 sabala 117-129-116 intxaurre 126-146-1 12
besue ormie etxie begixe eskue kukue txakurre sagarra gisona adarra politxe muskerra
ulie umie ortue basue errixe mutille egurre garratza piperra asurre egune
Silaba bikoak (ó-0-0) [149,5-125,5-110,251
lekue 146-124-111 egixe 142-121-110 ollarra 148-115-107 euskixe 162-142-1 13
Hiru silabakoak (o-6-ó-o) [12 1,15-140,46-144-122,611
alabie 116-142-144-129 abadie 120-138-140-124 madarixe 128-132-132-117 kamiñue 116-132-134-115 aparixe 117-146-148-124 landarie 126-144-144-126 belarrixe 120-134-140-1 15 edarixe 121-144-144-123 atzamarra 120-134-140-124 txakoliñe 119-146-152-123 alargune 121-146-150-126 guntzurrune 132-144-152-132 abaratza 119-144-152-1 16
MUNITIBAR ETA INGURUKO AZENTU EREDUAZ
Hiru silabakoak (o-ó-0-0) [122,2 1-145,85-123,92-112,781
errotie 121-157-119-111 abarkie 117-148-119-111 ukondue 136-157-121-117 lapikue 116-148-123-1 10 bekokixe 131-144-126-107 domekie 121-142-121-113 errekie 120-148-126-117 ollaskue 126-146-136-119 lengusue 123-146-129-112 patatie 129-136-117-108 eguastena 126-146-123-1 12 astelena 91-142-128-112 berakatza 131-146-121-1 19 martitzena 123-136-126-111
Hiru silabakoak (ó-0-0-0) [150- 144- 1 17- 1 171
baskarixe 150-144-117-117
Tonuen mediak agertzen diren silaben arabera ondoko taulan ematen di- tugu (baxuak eta altuen arteko aldea 22,28 hertziokoa da):
1. silaba 2. silaba 3. silaba 4. silaba Orotara Altua 145,8 140,35 144 141,55 Baxua 120,75 122,4 118,48 113,06 119,17
Tonuen ezarketarako erregelak Munitibarko berberak direla esan dezake- gu, mugatzailea beti tonu baxuz agertzen dela, aldatzen direnak mugatzailea- ren asimilazio erregelak dira; erregelok ondoko era honetara eman ditzakegu:
Silaba batekoak (ó-o)
txarrak 160-100 lurrak 160-97 onak 144-1 13
Silaba bikoak (ó-0-0)
semiek 142-123-1 12 astuek 142-121-1 19 idixek 150-142-1 19 kukuek 173-144-1 13 lagunek 138-129-1 12 mutillek 152-142-1 13 sagarrak 142-124-1 10 ollarrak 142-120-107 intxaurrek 138-126-1 15 muskerrak 148-0- 11 3 lekuek 152-126-107 egixak 152-134-1 13
Hiru silabakoak (o-ó-(o)-o)
alabak 129-152-115 landarak 129-134-111
IÑAKI GAMINDE
abadiek 121-148-121-1 12 atzamarrak 0-146-126-1 17 berakatzak 128-144-1 34-1 16
Hiru silabakoak (ó-0-0-0)
madarixek 136-1 34-123-0 belarrixek 134-1 32-0-1 17 lengusuek 146-132-123-112 guntzurrunek 170-152-152-132
12.1.3. Etxebarria
Silaba batekoak (ó-o) [224,8-179,81
txarra 208- 182 ona 227-170 sarra 208-179 lurre 238-189 ure 243-179
Silaba bikoak (o-ó-o) [198,16-232,54-185,791
pareta ulie astue katue garratza gogorra adarra asurre
neskie begixe besue mutille lagune bigune txakurre egune
semie errixe burue egurre sabala gixona sagarra muskerra
Silaba bikoak (ó-0-0) [229,75-196,75-177,5]
egixe 222-208-179 lekue 232-189-176 basue 227-186-173 intxaurre 238-204- 182
Hiru silabakoak (o-ó-ó-O) [207,6-2 19,4-220,2-184,3I
belarrixe 208-217-217-167 lengusue 213-217-217-167 bekikixe 217-232-232-176 alabie 200-217-217-193 abadie 196-208-208-182 errotie 208-213-217-193 patatie 204-213-217-186 txakoliñe 213-217-217-193 aberatza 204-222-222-186 arrebie 2 13-238-238-200
Hiru silabakoak (O-ó-0-0) [203,87-221~12-198,25-180,5]
ollaskue 208-217-189-170 errekie 200-222-182-176 baskarixe 217-243-208-193 lapikue 208-227-208-176 domekie 208-217-182-182 berakatza 204-217-204-179 madarixe 200-204-200-179 atzamarra 186-222-213-189
MUNITIBAR ETA INGURUKO AZENTU EREDUAZ
Hiru silabakoak (ó-0-0-0) [230-217,5-181-1731
tellatue 217-208-173-170 sapatue 243-227-189-176
Tonuen mediak agertzen diren silaben arabera ondoko taulan ematen di- tugu (baxuak eta altuen arteko aldea 33,07 hertziokoa da):
1. silaba 2.silaba 3. silaba 4. silaba Orotara Altua 227,54 227,23 220,2 - 226,17 Baxua 201,5 192,81 187,28 182,4 193,lO
Etxebarrian Markinako erregela berberak ditugu.
Silaba batekoak (ó-o)
txarrak 204-189 onak 222-173 lurrek 243-193
Silaba bikoak (ó-(o)-o)
neskak 232-196 begixek 238-213-193 errixek 217-213-189 gogorrak 249-222-179 adarrak 232-193-179 lagunek 292-243-189 egixak 243-232-186 lekuek 249-200-176 basuek 243-189-182
Hiru silabakoak (o-ó-(o)-o)
arrebak 227-232-182 alargunek 213-217-204-182 txakoliñek 227-243-213-189
atzamarrak 21 3-238-196-179 abaratzak 213-2 17-200-186
12.1.4. Ondarru
Silaba batekoak (ó-o) [2 12,6-163,41
txarra 222-157 ona 186-155 sarra 196-162 lurre 232-157 ure 227-186
Silaba bikoak (o-ó) [199,87-227-121
neski 196-222 semi 186-227 uli 208-232 astu 189-238 besu 222-256 buru 208-222 katu 182-193 ollu 208-227
IÑAKI GAMINDE
Silaba bikoak (o-ó-o) [191,22-222,47-157,311
paeta 193-208-1 50 beixe 186-208-160 errixe 189-222-152 mutille 208-227-1 55 egurre 189-243-188 garratza 186-208-142 lagune 176-217-157 sabal 179-193-173 gogorra 189-200-1 57 bigune 200-232-148 gixona 0-222-148 adarra 176-193-157 txakurre 182-232-1 55 sagarra 193-222-1 5 5 asurre 179-227-157 egune 189-232-1 50 egixe 204-243-148 tokixe 186-222-167 intxaurre 238-276-170
Silaba bikoak (ó-O) [2 17-1861
basu 217-186
Hiru silabakoak (o-ó-ó) [179-197,8-202,41
alabi 176-186-186 erroti 200-232-232 arrebi 176-200-204
abari arratoi
Hiru silabakoak (o-ó-o) [195,85-216,57-162,331
errixu 2 17-227-186 lapiku 213-249-176 domeki 186-208-1 20 patati 200-208-1 60
baskaixe 173-189-0 lengusu 189-222-170 sapatu 193-213-162
Hiru silabakoak (ó-0-0) [204- 193- 1601
tellatu 204-193-160
Hiru silabakoak (o-ó-ó-o) [190,25-207,5-212,87-1631
belarrixe 186-200-204- 160 bekokixe 200-217-222-167 beakatza 213-222-243-150 madarixe 182-200-204-1 52 atzaparra 186-193-193-1 57 txakoliñe 193-238-238-193 alargune 189-208-2 17-1 65 aberatza 173-182-182-160
Tonuen mediak agertzen diren silaben arabera ondoko taulan ematen di- tugu; fonetika alorrean hiru tonu dagozela esan genezake, izan ere, lehen si- labakoa ertaina geneukake, eta altuen ostekoak, berriz, baxuak askoz ere ba- xuagoak izanik azken hauek lehen silaban agertzen direnak baino:
1. silaba 2. silaba 3. silaba 4. silaba Orotara Altua 212 217,21 208,84 215,04 Ertaina 191,93 191,93 Baxua 170,85 158,57 163 161,53
MUNITIBAR ETA INGURUKO AZENTU EREDUAZ
Altuak eta ertainen arteko aldea 23,13 hertziokoa da, ertaina eta baxuen artekoa, berriz, 30,40 hertziokoa.
Silaba batekoak: (ó-o)
txarrak 193-165
Silaba bikoak: (ó-o)
neskak 208-176
onak 193-160 lurrak 204-167
lekuk 217-170 basuk 208-0
Silaba bikoak (o-ó-o)
paetak 189-208-170 beixak 189-204-170 errixak 196-204-179 gogorrak 193-213-173 adarrak 193-213-176 mutillak 189-217-162 lagunak 186-213-165 egixak 186-213-170
Hiru silabakoak (o-ó-o)
alabak 193-196-182 arrebak 193-217-182
Hiru silabakoak (o-ó-ó-o)
atzaparrak 179-2 17-2 10-167 alargunak 176-204-213-170 aberatzak 173-182-182-0 txakoliñak 193-222-213-152
12.2 Deklinabidedren kasu rnarken tonuaz
12.2.1. Bizidunen deklinabidea
SAR Singularra sárra sárrak sarrári sarrána sárragas sarrántzat sarrágáittik sarrágana
Plurala sárrak sárrak sárrari sárrena sárrakin sárrentzat sárragaittik sárragana
SEME Singularra semí semík semíri semína semígas semíntzat semígáittik semígana
Plurala sémik sémik sémiri sémina sémikin sémintzat sémigaittik sémigana
IÑAKI GAMINDE
LAGUN Singularra lagúne lagúnek lagúnéri lagúnéna lagúnéas lagúnéntzat lagúnéáittik lagúnégana
ABADE Singularra abádí abádík abádíri abádína abádígas abádíntzat abádíáittik abádígana
SEME Singularra semí semíek semíái semíána semías semíántzáko semíágáitxik semíana
ABADE Singularra abádíe abádíek abádíái abádíána abádías abádíántzáko abádíágái txi k abádíéna
Plurala lágunek lágunek Iáguneri lágunena lágunekin lágunentzat láguneaittik lágunegana
Plurala abádik abádik abádiri abádina abádikin abádintzat abádiaittik abádigana
Plurala sémiek sémiek semíei semíena semíekin semíentzako sémiagaitxik sémiena
Plurala abádiek abádiek abádíei abádíena abádíekin abádíéntzako abádíégaitxik abádíéngana
ALABA Singularra alábí alábík alábíri alábína alábíegas alábíntzat alábíégaittik alábíégana
LAGUN Singularra lagúne lagúnek lagúnái lagúnána lagúnas lagúnántzáko lagúnégái txik lagúnana
Plurala alábak alábak alábari alábana alábakin alábantzat alábagaittik alábagana
Plurala lágunek lágunek lagúnei lagúnena lagúnekin lagúnéntzako lágunegaitxik lagúnengana
MUNITIBAR ETA INGURUKO AZENTU EREDUAZ
SAR Singularra sárra sárrak sarrái sarrána sárras sarrántzát sarrátxik sárrána
Plurala sárrak sárrak sarrai sarraéna sarrákin sarrántzat sárrakatxik sarrákana
ALABA Singularra Plurala alábí alábík alábíái alábíne alábías alábíntzát alábíátxik alábíána
12.2.2. Bizigabeen deklinabidea.
LUR Singularra Plurala lurrín lúrretan lurrérá lúrretara lúrretik lúrretatik lurrékú lúrretaku lurrérútz lúrretarutz lurréráñó lúrretaraño
12.2.2.2. Markina
LUR Singularra Plurala lurríén lúrretan lurréra lurrétara lúrretik lurrétatik lurrékúe lurrétakue lurrérutz lurrétarutz lurréraño lurrétaraño
LAGUN Singularra lagúne lagúnák lagúnéi lagúnána lagúnas lagúnántzát lagúnátxik lagúnána
alábak alábak alábai alábána alábákin alábántzat alábakatxik alábakana
Plurala lagúnak lagúnak lagúnei lagúnána lagúnákin lagúnántzat lagúnakatxik lagúnakana
ERRI Singularra Plurala errGén érriietan erríré érriietara érrittik érriietatik erri%ú érriietaku errírútz érriietarutz erríráñó érriietaraño
ERRI Singularra erríxén erríre érritxik erríkúe errírutz erríraño
Plurala erríxétan erríxéta erríxétatik erríxétakue erríxétarutz erríxétaraño
IÑAKI GAMINDE
KAMIÑO Singularra Plurala kamíñúén kamíñúétan kamíñóra kamíñúéta kamíñotik kamíñúétatik kamíñókúe kamíñúétakue kamíñórutz kamíñúétarutz kamíñóraño kamíñúétaraño
LUR ERRI Singularra Plurala Singularra Plurala lurrín . lurrétan erríxán erríxétan lurréá lurréta erríré erríxéta lurrétik lurrétátik errítxik erríxétátik lurrékú lurrétáku erríkú erríxétáku lurrérútz lurrétárutz errírútz erríxétárutz lurréárte lúrrak arte errírárte erríxak arte
Herri hauetako datuak ikusita, ikus ditzagun 'lagun' berbaren taulak le- henago eta 'erri' berbarenak geroago erkatu ahal izateko.
Singularra:
Munitibar lagúne lagúnek lagúnéi lagúnéna lagúnas lagúnéntzat lagúnégái ttik lagúnana
Aulestia lagúne lagúnek lagúnéri lagúnéna lagúnéas lagúnéntzat lagúnéáittik lagúnégána
Markina lagúne lagúnek lagúnái lagúnána lagúnas lagúnántzáko lagúnágáitxik lagúnana
Ondarru lagúne lagúnák lagúnéi lagúnána lagúnas lagúnántzát lagúnátxik lagúnána
Desberdintasunik handienak Ondarrun dauzkagu, izan ere, ergatiboa eta destinatiboa ez dagoz markatuta.
Plurala:
Munitibar Aulesti lágunek lágunek lágunek lágunek lágunei Iáguneri lágunena lágunena Iágunekin lágunekin
Markina lágunek lágunek lagúnei lagúnena lagúnekin
Ondarru lagúnak lagúnák lagúnei lagúnána lagúnákin
MUNITIBAR ETA INGURUKO AZENTU EREDUAZ
lágunentzat lágunentzat lagúnéntzako lagúnántzat lágunegaittik láguneaittik lágunegaitxik lagúnakatxik lágunana lágunegana lagúnengana lagúnakana
Pluralean desberdintasunak nabarmenagoak ditugu; Munitibar eta Au- lestian tonu altua lehen silaban finkatzen da paradigma osoan; Markinan Ab- solutu, ergatibo eta motibatiboan baino ez, ostantzekoetan bigarren silaban daukagu. Ondarrun, berriz, pluralaren morfema ez da atzeragarria.
Singularra:
Munitibar Aulestia errízen errízén erríre erríré érrittik érrittik erríkú erríkú errírutz errírútz erríráño erríráñó
Plurala:
Munitibar Aulestia érriietan érriietan érriietara érriietara érriietatik érriietatik érriietaku érriietaku érriietarutz érriietarutz érriietaraño érriietaraño
Markina Ondarru erríxen erríxán erríre erríré érritxik errítxik erríkúe erríkú errírutz errírútz erríraño errírárte
Markina Ondarru erríxétan erríxétan erríxéta erríxéta erríxétatik erríxétátik erríxétaku erríxétáku erríxétarutz erríxétárutz erríxétaraño erríxak arte
Lekuzko kasuetan, aurrekoetan legez, Munitibar eta Aulestian tonu altua lehen silaban finkatzen da paradigma osoan, Ondarrun pluralaren azken sila- ban baino ez daukagu tonu baxua, eta Markinan berriz 2. eta 3. silabetan agertzen zaizkigu tonu altuak.
12.3. Aditz jokatzlen tonzlaz
12.3.1. Aulestia
Silaba batekoak (o-ó-o)
il diátzu jandósu jun sára
Silaba bikoak
erréósu así sára josí ósu edán dósu galgú dósu urtén dósu sartú sára gustáu iátzu lotú ósu
IÑAKI GAMINDE
Hiru silabakoak (o-ó-ó-ó-o)
ibílí sára ekárrí ósu erósí ósu ikúsí ósu eskátú ósu berótú ósu amátáu ósu sapáldú ósu agértú sára akórdáu 'iátzu amáittú ósu apúrtú ósu
12.3.2. Markina
Herri honetako adibideak gitxi direnez gero, denak batera emango ditu- gu:
il játzu jan dótzu jun sáa erré dau así sáa josí dosu edán dosu galdú dosu urté osu sartú sáa ibíllí sáa ekárrí dosu ikúsí dosu eskátú dosu
12.3.3. Ondarru
Silaba batekoak:
il gásta ján dot jun sás
Silaba bikoak:
ixán da errésu así sás erásu galdú su urté su lotú su gutá gátzu
josí su sartú sás
Hiru silabakoak:
ibílí sás ekárrí su erósí su ikúsí su eskátú su berótú su amátá su sapáldú su agértú sá akórdá sá apúrtú su
Datu hauetako ondoriorik nabarmenena zera dugu, hots, laguntzaile bat- zuk oinaren melodiari dautsela (sas) eta beste batzuk tonu baxuz markatuta dagozela (sú)
12.4. Aspektu ez perfektua
12.4.1. Aulestia
Silaba batekoak (ó-o)
íltren dsatzu játosu júte sara
MUNITIBAR ETA INGURUKO AZENTU EREDUAZ
Silaba bikoak (ó-(o)-o)
érretosu ásten sara gáltzosu úrtetosu lótzosu
Hiru silabakoak (ó-0-0)
íbiltten sara ékartosu
Hiru silabakoak (o-ó-o)
eskátzosu berótzosu amái tzosu apútzosu
12.4.2. Markina
íltxen jatzu játen dosu ásten saa jósten dosu úrtetaosu sártute saa íkustosu eskátutosu
12.4.3. O n d a r r u
Silaba batekoak (ó-o)
íltxen gatzu júten sas
Silaba bikoak ([o]-ó-o)
errétesu ásten sas gáltzesu urtétesu
Hiru silabakoak (o-ó-(ó)-o)
ibíltxen sas ekártesu eskátzesu berótzesu agértzen sas akórdáten sas
12.5. Gero aldiaren aspektua
12.5.1. Aulestia
Silaba batekoak (ó-o)
ílgo iatzu jángosu
jóstosu édatosu sártzen Sara gústeta Zatzu
érostosu íkustosu
sapáltzosu agértze Sara
júte saa érreten dosu édatosu gáldutosu íbiltte saa ékartosu
jóstesu erátesu gustáten gatzu lótzesu
eróstesu ikústesu amátátesu sapáltzesu amáitxesu apúrtzesu
júngo sara
IÑAKI GAMINDE
Silaba bikoak (ó-0-0)
érrekosu ásiko sara jósikosu édangosu gáldukosu úrtengosu sártuko sara lótukosu
Hiru silabakoak (o-ó-0-0)
ibíliko sara ekárrikosu erósikosu ikúsikosu eskátukosu berótukosu amátaukosu sapáldukosu agértuko Sara amáittukosu apúrtukosu
12.5.2. Markina
ílgo jatzu jángosu júngo saa érrekosu ásiko saa jósikosu édangosu gáldukosu úrtengosu sártuko saa ibílliko saa ekárrikosu ikúsikosu eskátukosu
12.5.3. Ondarru
Silaba batekoak (ó-o)
ílgo gatzu jángosu júngo sas
Silaba bikoak ([o]-ó-o)
errékosu asíko sas josíkosu erángosu -
gladúkosu urténgosu gutáko gatzu sartúko sas lotúkosu
Hiru silabakoak (o-ó-ó-o)
ibílíko sas ekárríkosu eróstkosu ikúsíkosu eskátúkosu berótúkosu amátákosu sapáldúkosu akábákosu agértúkosa apúrtúkosu
Deklinabidean egin dugun legez, herri hauetako lau aditzen jokabideak alderatuko ditugu:
Aspektu ez perfektua:
Muniti bar Aulestia Markina Ondarru il d5átzu il diátzu il játzu il gásta erré ósu erré ósu erré dosu erré su ekárrí ósu ekárrí ósu ekárrí dosu ekárrí su eskátú ósu eskátú ósu eskátú dosu eskátú su
MUNITIBAR ETA INGURUKO AZENTU EREDUAZ
Aspektu perfektua
Munitibar Aulestia íltze iatzu íltten diatzu érretosu érretosu ekártosu ékartosu eskátzosu eskátzosu
Markina Ondarru íltxen jatzu íltxen gatzu érreten dosu errétesu ékartosu ekártesu eskátutosu eskátzesu
Gero aldiaren aspektua
Munitibar Aulestia Markina Ondarru ílko iatzu ílgo iatzu ílgo jatzu ílgo gatzu érrekosu érrekosu érrekosu errékosu ekárrikosu ekárrikosu ekárrikosu ekárríkosu eskátukosu eskátukosu eskátukosu eskátúkosu
Liferentziarik nabarmenenak erregelen ordenamendu desberdinagatik alde batetik, eta bestetik, Ondarrun -TEN eta -KO atzeragarriak ez direlako gertatzen dira.
GAMINDE, 1. (1992): Urduliz eta Gatikako herri hizkeren azterketa lin- guistikoa. Doktorego tesia. Deustuko Unibertsitatea.
GAMINDE, 1. (1993): "Elantxobeko azentuaz" agertzeko HUALDE, J. 1. (1988): A Lexical Phonology of Basque. Doktorego tesia.
University of Southern California. HUALDE, J. 1. (1989): "Acentos vizcaínos" in ASJU, XXIII-1, 275-326 or.
Artikulu honetan Munitibar eta beronen inguruko herri batzutako azentu sisti- men deskripzioa egiten da. Deskripzio hauek egiteko fonetika laborategian lor- tutako datu akustikoak oinarritzat hartzen dira. Hemen aipatzen diren herri guztietan doinu- azentu sistimak aurkitzen ditugu. Izen, adjetibo, deklinabide, aditz aspektuak eta gainerako kategoria batzuren azentu erregelak deskibatzen dira. Bestetik, azentuarekin erlazioa daukaten fonologiaren gainerako erregela batzu ere deskribatzen dira.
En este artículo se hace la descripción de los sistemas acentuales de Munitibar y de otros pueblos de su entorno. Para hacer estas descripciones se han tomado
IÑAKI GAMINDE
como base los datos acústicos obtenidos en el laboratorio de fonética. En todos los pueblos aquí mencionados encontramos sistemas de acento tonal. Se descri- ben las reglas de acentuación del nombre, adjetivo, declinación, aspecto verbal y de algunas otras categorías. Por otra parte, también se describen otras reglas de la fonología relacionadas con los hechos acentuales.
Cet article nous offre la description de tous les systemes accentuels de Muniti- bar et d'autres villages de ses alentours. Pour faire lesdites descriptions, on prit pour base les donnés accoustiques obtenues dans le laboratoire de phonétique. Dans tous les villages indiqués ici, on trouve des systemes d'accent tonal. On décrit les regles d'accentuation du substantif, adjectif, déclinaison, aspect verbal et de quelques autres catégories. D'autre part, on décrit également d'autres re- gles de phonologie qui ont une relation avec les effets accentuels.
In this paper and by means of the acoustic data obtained in the laboratory of phonetics a description of the accent systems in Munitibar and its surroundings is made. Systems of tonal accent are found in al1 the villages which are mentioned here. At the same time, the rules of accentuation in the noun, adjective, declen- sion, verbal aspect and some other categories are described. On the other hand, other rules of phonology related to accent are also described.
MUNITIBAR ETA INGURUKO AZENTU EREDUAZ
a l a Tg una pdi \S e
3 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ............................................................................................................................................................................... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
- - , . , , . , , . ,
V 1 a g u n e m u t i ', a p d i z e b i g o
119