EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI K AR
FÖLDTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA
Vezetı: Dr. Gábris Gyula DSc egyetemi tanár
FÖLDRAJZ – METEOROLÓGIA PROGRAM
Vezetı: Dr. Nemes Nagy József DSc egyetemi tanár
Kincses Áron
A KÁRPÁT-MEDENCE EZREDFORDULÓ UTÁNI
MIGRÁCIÓS HÁLÓZATÁNAK VIZSGÁLATA
MAGYAR NÉZ İPONTBÓL
DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
TÉMAVEZETİ:
LANGERNÉ DR. RÉDEI MÁRIA
HABIL. EGYETEMI DOCENS,
AZ MTA DOKTORA
TÁRSADALOM – ÉS GAZDASÁGFÖLDRAJZI TANSZÉK
BUDAPEST
2010
1
I. Témaválasztás, célkit őzés Az utóbbi évtizedekben Európa migrációs szerepe felértékelıdött. Napjainkra a nyugat és dél-
európai államok többsége sokmilliós külföldön született lakossággal rendelkezik. A nemzetközi
vándorlás témája a fogyó nyugati társadalmak fenntarthatóságával, a gazdasági globalizációval,
vagy a klímaváltozással (környezeti migráció) kapcsolatosan is egyre többször elıtérbe kerül.
A magyar folyamatok aktualitásnak is számos oka van. A közép-európai országok a 90-es évek
rendszerváltozásai után a gazdasági felzárkózásnak és az integrációnak köszönhetıen rendre
befogadó térségekké váltak. Magyarország és a szomszéd országok életében ez a jelenség
merıben új helyzetet teremtett, mivel eddig inkább az elvándorlások voltak a jellemzık. Így a
migráció magyarországi kutatása, a befogadó helyzet biztonsági, haszonelvő továbbgondolása
nem tekint vissza hosszú múltra, fıként nem földrajzi nézıpontból. A legtöbben a környezı
országokból érkeznek hazánkba. Így a Magyarországot érintı migráció nem pusztán az elınyök
minél hatékonyabb kihasználása, a kockázatok mérséklése miatt lényeges, hanem mert a
határokon túl nyúló hatási folytán befolyásolja a magyar etnikumú népesség területi
elhelyezkedését a Kárpát-medencében. E kettısség, valamint a nemzetközi vándorlás
karakterisztikájának mélyebb megértése okán Magyarország számára különösen lényeges a
Kárpát-medencei migrációs küldı és fogadó területek feltérképezése, összekapcsolása, amely
eddig még nem történt meg.
A nemzetközi vándorlás témájának stratégiai fontosságát mutatja az Európai Unió bel- és
igazságügyi célkitőzései közt formálódó közös menekültügyi és bevándorlási politika, vagy a
Schengeni Egyezmény is (elsısorban a belsı határırizet megszüntetése és a külsı határok közös
ellenırzése). A hazai célok és az uniós közös politikák megalapozásához, hatékonyságának
növeléséhez szükséges a magyar migrációs helyzet áttekintése, melyben véleményem szerint a
földrajzi szemlélet kihagyhatatlan elem.
II. A dolgozat felépítése A dolgozat tematikáját tekintve két nagy részre – elméleti áttekintés, empirikus vizsgálat –,
szerkezetét tekintve öt fı szakaszra (fejezetre) osztható:
A bevezetés utáni elsı részben (2. fejezet) a nemzetközi és hazai szakirodalom áttekintése,
feldolgozása alapján kísérletet teszek a nemzetközi vándorlás általános kiváltó okainak,
2
hatásainak, differenciáló tényezıinek meghatározására, értékelésére és a II. világháború utáni
globális nemzetközi trendek rövid összefoglalására, értékelem hatásukat a hazai folyamatokra.
Az empirikus vizsgálatokat a rendelkezésre álló adatok bemutatásával kezdem, ahol
kulcsszerepet játszanak a területi migrációs (honnan−hová) mátrixok. A 3. fejezetben a
Magyarországot érintı nemzetközi vándorlás térbeli vetületeit elemzem. Bemutatom az
ezredforduló után Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok demográfiai, gazdasági,
területi jellemzıinek különbözıségét a már itt élıkhöz képest.
A 4. fejezetben a hazánkban élı migránsok bevándorlás elıtti települései, megyéi állnak az
analízis középpontjában. Így lehetıvé válik a szomszédos országokból hazánkba érkezık
jelenlegi és eredeti lakóhelyei közötti kapcsolatok elemzése, érintve a Kárpát-medencei
országoknak a Magyarországra vándorlások miatti népességváltozásait is 2001. és 2008. között.
A következı pontban (5. fejezet) a magyar céltelepülések Kárpát-medencei migrációs
összeköttetéseinek idıbeli, térbeli változásait elemzem az ezredforduló utáni években, valamint
az eloszlásuk jellemzıire igyekszem magyarázatot találni.
III. A felhasznált módszerek A kapcsolódó szakirodalmat minden fejezetnél áttekintettem. A nemzetközi vándorlás trendjeit
bemutató részben törekedtem a leginkább átfogó helyzetismertetésre. A forrásterületek vizsgálata
lehetıséget biztosított a Kárpát-medencei országok migrációs irodalmának megismertetésére,
mely több esetben hazai szemléletváltást indokolhat.
A dolgozat egyik újítása a vizsgálati szint. A forrás és célterületek részletessége olyan betekintést
nyújt Magyarország migrációs viszonyaiba, ami a hazai és nemzetközi földrajzi és migrációs
szakirodalomból is hiányzott. A dolgozatban a releváns magyar migrációs adatbázisok
(Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatbázisa, illetve ezen alapuló Központi Statisztikai
Hivatal adatállománya) 2001. január 1-jei és 2008. január 1-jei eszmei idıpontra vonatkozó
állományi adatait használtam. A konkrét elemzések alapjául szolgáló adatok nem voltak
közvetlenül elérhetıek, külön besorolásokra volt szükség, mely a disszertáció készítésének
szerves részét képezte. A területi migrációs adatmátrixok összeállítása elıtt és közben számos
problémával szembesültem. Az elsıdleges nehézséget az jelentette, hogy nem egy elıre megadott
települési listából válogathat a tartózkodási, bevándorlási, vagy letelepedési engedélyért
folyamodó külföldi állampolgár a születési helyének megadásakor. Így gépelési, helyesírási
3
hibák, különbözı nyelveken megadott településnevek, településrészek, különféle megadási
módok nehezítik a megfelelı besorolások megkeresését. A települési szintő adatok beazonosítása
után az adatok NUTS3 szintre integrálása közben szembesültem a következı nehézséggel. Ez a
területi osztályozási szint a legtöbb szomszédos országra rendelkezésre áll. Szerbia és Ukrajna
kivételt képeznek. Szerbia esetén a legvalószínőbb NUTS3 beosztást alkalmaztam, míg
Ukrajnában nem létezik ilyen beosztás. Az oblaszty szint integráltabb, a rajon pedig részletesebb
ennél. Mivel itt Ukrajnán belül leginkább Kárpátalját vizsgáltam, így a finomabb beosztást
alkalmaztam. A földrajzi adatmátrixba jelentıs mennyiségő társadalmi-gazdasági adatot – iskolai
végzettség, kor, foglalkozás, gazdasági aktivitás, stb. építettem be.
A területi adatok elemzése általánosan kereszttáblák és területi adatmátrixok segítségével történt.
A külföldiek magyar népességtıl való társadalmi-gazdasági jellegzetességeinek és a migráció
hatásainak elemzése során különféle relatív és parciális átlagokkal, eltartottsági, diszkrepancia
indexekkel számoltam. A népesség területi koncentrációjának számszerősítéséhez az elméleti
termodinamikában ismert statisztikus hımérsékletet értelmeztem. A Magyarországra vándorlás
miatt a szomszédos országok teljes és magyar etnikumú népességváltozásának NUTS3 szintő
meghatározásához pont, intervallum és aránybecsléseket alkalmaztam. A külföldiek
magyarországi állományi és áramlási adatai közötti kapcsolatot korrelációs és determinációs
együtthatókkal számszerősítettem, majd a helyzetpotenciál mutatók segítségével képet formáltam
arról, hogy a különbözı állampolgárságú külföldiek hogyan, milyen összetételben használják
hazánk területét, mint potenciális letelepedési célpontokat. A magyar települések Kárpát-
medencére kiterjedı migrációs hálózatainak vizsgálatához a hálózatelmélet eredményeit
használtam, illetve eloszlásvizsgálatokat végeztem.
Az eredmények bemutatásához a tematikus térképek ArcView, a diagramok Microsoft Excel
programmal készültek.
IV. Az eredmények, következtetések 1. Az értekezés széleskörő szakirodalmi hátterére támaszkodva kísérletet tettem a szomszédos
országokból Magyarországra irányuló nemzetközi vándorlás okainak, folyamatainak,
hatásainak komplexebb kontextusba helyezésére, melyben a földrajzi megközelítésnek
kiemelt szerepet szántam. Ennek elsı lépéseként a világban tapasztalható migrációs
trendeket, a vándorlást kiváltó okokat tekintettem át. Megállapítottam, hogy a II. világháború
4
óta Európa migrációs szerepe nagymértékben megváltozott. Egyrészt az európai migránsok
arányai jelentısen visszaszorultak a világban, másrészt Európa jelentıs befogadó térség lett,
ahol több migráns él, mint Észak-Amerikában. Magyarország a globális, kontinenseken
átívelı világmérető migrációban (a többi közép- európai országhoz hasonlóan) geopolitikai
helyzeténél fogva csak kisebb mértékben vesz részt. Hazánk célpont a Kárpát-medence
népessége számára, következésként inkább a kistávolságú nemzetközi vándorlások a
jellemzık.
2. Dolgozatban részletesen kifejtett elemzések alapján az ezredfordulót követı (Magyarország
felé irányuló) Kárpát-medencei vándorlásokat a következı fı okokkal magyarázom:
� a gazdasági viszonyok és a térszerkezet (át)alakulása, a rendszerváltást követı privatizációk,
munkanélküliség, regionális fejlettségbeli különbségek fokozódása; vállalkozások alapítása,
tıkebefektetések (gazdasági eredető motivációk),
� fiatal generációk tanulási célú (meghatározott ideig tartó, vagy tartós) kitelepülése, ingázása
(tanulási célú migráció, ingázás),
� etnocentrikus migráció (kontaktzóna),
� Nyugat-Európa felé irányuló tranzit migráció (politikai és gazdasági motívumok).
3. Véleményem szerint a hazai migrációs folyamatok alakulására egyértelmő hatást fog
gyakorolni a közeljövıben a
� hazai népességfogyás, öregedı korstruktúra (push faktor),
� szomszédos országokban élı magyar nemzetiségőek (módosuló?) migrációs törekvései,
� a hazai gazdaság munkaerı szükséglete (pull faktor).
4. Kiemelt célom volt az ezredforduló utáni, Magyarországot érintı migrációs forrásterületek
feltárása és a fogadó területekkel való kapcsolatuk feltérképezése a nemzetközi vándorok
társadalmi, gazdasági tulajdonságaira kiterjedıen. A cél elérése érdekében egy komplex
migrációs honnan-hová vándorlási mátrixot készítettem, mely a nemzetközi migráció
tanulmányozása során eddig elérhetetlen volt. Így Magyarország migrációs helyzetét – a
lehetıségekhez mérten – olyan részletes területi szinten próbáltam meg föltárni, ami eddig a
szakirodalomból gyakorlatilag hiányzott.
5. A vándorlások magyar célterületeinek analízise alapján megállapítottam, hogy a határokon
átnyúló mobilitás hatása a rendszerváltás óta számottevı mértékben alakította a lakosság (és
az adófizetık) számát, fiatalító effektusával és szellemi tıke növekedésével az összetételét,
5
valamint koncentráltabb külföldi lakóhelyválasztás következtében a területi elhelyezkedését.
A külföldi állampolgárok által preferált területeken jelentısen befolyásolják a regionális
társadalmi-gazdasági folyamatokat. A nyelvi közösség ebben erıs motivációt jelent, így a
beilleszkedés sokkal egyszerőbb, a migrációnak nagyobbak az elınyei Magyarországra
nézve, mint általában más országokban.
6. A külföldiek területi elhelyezkedésérıl kimutattam, hogy domináns részük Budapesten és
Pest megyében él, míg kisebb hányaduk a határmenti kistérségekben, illetve a Balaton
környékén (1. ábra). Budapest globális célpontja a migránsoknak, ahol nem európai
állampolgárok többsége lakik. Minél messzebbrıl érkeztek a migránsok, arányukban annál
magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek és a fıváros válik elsıdleges célpontukká. A
migráció elsıdleges célterületei tehát a nagyvárosi centrumtérségek, ahol a kulturális-etnikai
sokszínőség jellemzı, illetve a munkalehetıségek széles spektruma áll rendelkezésre.
1. Ábra: A Külföldi állampolgárok 100 lakosra es ı aránya kistérségenként, 2008. január 1.
- 0.640.65 - 1.091.10 - 1.731.74 -
7. Eredményeim szerint a migránsok területi megoszlásában a keresetek regionális különbségei
mellett meghatározó szerepe van a célterületek térbeli fekvésének is. Az új lakóhely
választásában a gazdasági centrumterületek mellett a szomszédos fekvéső, határmenti – ez
esetben periférikus – térségek is fontos szerepet játszanak, azaz a migrációs hajlandóság a
gazdasági különbségekkel egyenes, míg a távolsággal – legyen az topográfiai, vagy kulturális
– fordított arányban áll. E határrégiókat a telephelyelméletek tradicionálisan hátrányos
területként szemlélték. A kedvezıtlen kép a globálissá váló piaci folyamatok és a regionális
integrációk korában megváltozott. A határrégiók egyre inkább aktív kontakttérré alakulnak
át. Ahogy Magyarország esetén Budapest migrációs centrum, úgy a határok mentén hasonló
karakterisztikával rendelkezı, lokális centrum területek emelkednek ki. Nevezetesen Szeged,
6
Debrecen és Nyíregyháza. A Balaton környéke leginkább a régi Európai Uniós
állampolgárokra jellemzı letelepedési hely, ahol sok a nyugdíjas.
8. A migráció Kárpát-medencei forrásterületeinek elemzése során minden ország esetében rövid
leírást adtam az adott ország migrációs potenciáljáról, a vándorlások területi
jellegzetességeirıl, demográfiai és gazdasági hatásairól, a magyar etnikum számáról,
elhelyezkedésérıl és a két ország közötti migráció múltjáról, érintve az etnocentrikus
migrációt, a schengeni határváltozásokat, az ingázások, cirkulációs migráció és a menekültek
kérdéskörét is. A forrásterületek vizsgálata során elkészítettem a szomszédos országokra az
elvándorlások települési térképeit (például a 2. ábra), majd országonként részletes elemzést
adtam iskolai végzettségek, korcsoportok szerint. Megállapítottam, hogy a migránsok a
forrás-országok határainak a közelébıl sokkal inkább a magyar határhoz közel telepszenek le
mint a máshonnan érkezık, valamint a kivándorlási területeknek is vannak központként
tekinthetı térségei.
2. Ábra: Magyarországon él ı román állampolgárok az elvándorlás települése szer int, 2008. január 1.
9. A migrációs forrásterületek analízise szerint a 2001. január 1-jei állapot alapján NUTS3
régiók szerint a romániai Hargita, Maros, Bihar, Kolozs megyékbıl érkeztek a legtöbben
Magyarországra. A vándorlások kumulált volumene egyöntetően növekedett 2008-ra,
melyben Erdély megırizte vezetı szerepét. Kovászna és Szatmár megyék növekvı
kibocsátásával a jelentıs romániai elvándorlási helyek területe kiszélesedett. Az erdélyi
emisszióhoz felzárkóztak a vajdasági Észak-Bácska és Észak-Bánság körzetei, valamint a
kárpátaljai Beregszászi járás is (3. ábra). Így a jelentıs küldı területek nagysága mellett a
helyzetükben is változás következett be. Fontos leszögezni, hogy átlagosan a nagyobb
7
volumenő emigráció a romániai megyékbıl nem feltétlenül okoz akkora népességfogyást,
mint a Vajdaság, vagy Kárpátalja határhoz közeli területein. Véleményem szerint az
ezredforduló óta az elvándorlás következtében a kárpátaljai magyarság fogyása vált
arányaiban a leggyorsabbá a Kárpát-medencében.
3. Ábra: Szomszédos országokból Magyarországra irán yuló vándorlások NUTS3 szinten, 2008. január 1.
# #
##
# ##
###
## ###
##
##
##
## # ### ##
### #
#
#
#
#
#
###
#
#
#
#
#
##
#
#
#
#
##
#
#S #
##S
#
#
#
#
#
#S#
#S
#
#
#
##
##
#
## #
#
##
#
# #S
#S
#
#
##
##
# #
## #
#
#
#
#
#
#
# ##
##
#
##
#
#
#
#
##S## #
#
#
#
#
#
# #
#
#
#
#
#
#
##
#
#
#
#
#
#
#
##S## #
##
##
#
##
#
#
# #
#
#
#
#
#
##
##
##
#
#
###
#S #
#
#S
Magyarok aránya (%) - 1,50 1,51 - 10,0010,01 - 15,0015,01 - 35,0035,01 - 50,0050,01 -
Magyarországon tartózkodó külföldiek száma az elvándorlás helye szerint
# 1 - 50# 51 - 250# 251 - 1000# 1001 - 2500
# 2501 - 50005001 - #S
Magyarországon tartózkodó külföldiekszáma a jelenlegi lakóhely szerint
# 1 - 1500# 1501 - 3000# 3001 - 5000# 5001 - 10000
#S 10001 -
10. A vándorlási mátrixok belsı tulajdonságai alapján 161 régióból a 19 magyar megyébe és
Budapestre történı vándorlások jelentıs, folyamatosan növekvı koncentrálódását találtam.
Megállapítottam, hogy 2001. január 1-jén Közép-Magyarország az erdélyi megyékbıl
érkezık számára volt leginkább vonzó. A szomszédos országokból Magyarországra tartó
teljes vándorlás közel 5%-a Hargita és Budapest között zajlott le, míg majdnem 4%-os a
részesedése Maros megye és a magyar fıváros közötti mozgásoknak. A határmenti
területeknek is nagy jelentısége volt. Az egymással határos megyék között intenzív
áramlások alakultak ki. A legjelentısebbek az Észak-Bácska, Észak-Bánát és Csongrád,
illetve a Beregszászi járás és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közti kapcsolatok. 2008-ra
Budapest és Pest megye szerepe felértékelıdött, míg Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg,
8
és némileg Csongrád migrációs helyzete gyengült (4. ábra). Ennek oka a határhoz közeli
forrás-települések migrációs „kimerülése” lehet. Véleményem szerint a késıbbiekben ezt
ellensúlyozhatja ezekben a régiókban az a volumenében még gyenge, de arányaiban jelentıs
növekedés, mely a határtól távolabbi területekrıl érkezık esetén figyeltem meg.
4. Ábra: Területi kapcsolatok a forrás és célrégiók között 2001 2008
11. A vándorlás földrajzi, honnan-hová mátrix típusú megközelítése lehetıséget biztosított
számomra a migrációs hálózatok tanulmányozására is. Dolgozatomban az áramlási és
állományi adatok összevetésébıl azt találtam, hogy a külföldiek tudatosan választanak
maguknak lakóhelyet, mégpedig nagy valószínőséggel azokban a kistérségekben, ahol
honfitársaik már nagyobb számban letelepedtek, segítve ıket a vándorlás folyamatában, a
munkahely keresésében, a lakhatás kérdésében. Így a migránsok területi elhelyezkedésének
magyarázatában a jövedelmek regionális különbségei mellett fontos szerep jut a fogadó
területek elhelyezkedésének, valamint a migráns hálózatoknak is.
12. Megállapítottam, hogy a szomszédos országok felıl Magyarországra tartó migráció magyar
települési kapcsolatai skálafüggetlen topológiát mutatnak. A migrációs települési
hálózatokban talált topológia oka, hogy a több kapcsolattal rendelkezı települések sokkal
vonzóbban a migránsok számára, mint a kevesebb fokszámúak. Több összeköttetéssel a
településbe jóval „beágyazottabb” a vándorlás. Nagyobb potenciális migráns népesség érhetı
el a hálózatokon családi, baráti, rokoni kapcsolatokon keresztül. Magasabb valószínőséggel
választ a vándorló népszerőbb, sok kapcsolattal rendelkezı települést, melyrıl így több
információ áll rendelkezésére, mint olyat, melyrıl keveset tud.
9
V. Témához kapcsolódó publikációs jegyzék
Könyv, könyvfejezet 1. Abkarovics Ildikó – Kincses Áron – Nagyné Forgács Eleonóra – Tarnai Balázs (2003):
Nemzetközi vándorlás idısorai 1990-2000. KSH Budapest, p.117. 2. Kincses Áron (2004): Magyar állampolgárság megszerzése, 2003. KSH Budapest, p.14. 3. Kincses Áron (2005): A területfejlesztési szempontból elméletileg legkedvezıbb nyomvonal
meghatározása. In: Tóth Géza (2005): Az autópályák szerepe a regionális folyamatokban. KSH Budapest, pp. 125-129.
4. Kincses Áron (2005): Magyar állampolgárság megszerzése, 2004. KSH Budapest, p.14. 5. Kincses Áron (2006): Magyar állampolgárság megszerzése, 2005. KSH Budapest, p.9. 6. Halmi Erzsébet – Kincses Áron – Nagyné Forgács Eleonóra (2006): Nemzetközi vándorlás
1995-2005. KSH Budapest, p.112. Tanulmány, cikk 1. Tóth Géza – Kincses Áron (2007): Elérhetıségi modellek Tér és Társadalom, vol. XXI. no.
3. pp. 51-87 2. Rédei Mária – Kincses Áron (2008): A szomszédból érkezı migránsok hatása a hazai
társadalmi és gazdasági különbségekre Közép-Európai Közlemények, vol. 1. no.1. pp. 7-16. 3. Illés Sándor – Kincses Áron (2008): Foreign Retired Migrants in Hungary In Hungarian
Statistical Review No 12, Vol 86. pp. 88-111. 4. Éva Gárdos – Annamária Sárosi – Áron Kincses – Eleonóra Nagy-Forgács (2008): Integrated
Database of International Migration Statistics with a Particular Attention to Linking Data Sources In Hungarian Statistical Review No 12, Vol 86. pp.75-87.
5. Kincses Áron (2008): Romanian citizens in Hungary, Geographical Phorum – Geographical Studies and Environment Protection, Year 7, No 7/2008, Craiova pp. 136-144.
6. Kincses Áron (2009): A Magyarországon élı külföldiek területi elhelyezkedése, 2006 Tér és Társadalom XXXIII. évf. 2009/1 pp. 119-131.
7. Kincses Áron (2009): Romanian international migrants in Hungary, Current Trends in Statistics in V6 regions, Czech Statistical Society, ISBN 978-80-904330-0-7 pp. 53-61.
8. Illés Sándor – Kincses Áron (2009): Cirkuláció és migráció Magyarország nemzetközi vándormozgalmában, Statisztikai Szemle 87. évfolyam: (7-8.szám) pp. 729-747.
9. Tóth Géza – Kincses Áron (2010): A hazánkba bevándorlók területi elhelyezkedésének vizsgálata. Tér és Társadalom XXIII. évf. 2009/4 pp. 61-82.
10. Karácsonyi Dávid–Kincses Áron (2010): Ukrán állampolgárok Magyarországon: nemzeti összetartozás és gazdasági kényszer, Területi Statisztika 2010. 13. évf. 3.sz. pp. 334-349.
11. Karácsonyi Dávid - Kincses Áron (2010): Az elvándorlás hatása a kárpátaljai magyarság helyzetére. Földrajzi közlemények 2010/1, szám (megjelenés alatt)
12. Tóth Géza- Kincses Áron (2010): Examining regional distribution of immigrants in Hungary, Migration letters, 2010/2 (megjelenés alatt)
13. Kincses Áron - Takács Zoltán (2010): Szerb állampolgárok Magyarországon, Területi Statisztika 2010.13. évf. 2.sz. pp. 182-197.
14. Kincses Áron (2010): Román állampolgárok Magyarországon, Közép-Európai Közlemények 2010/2. szám 3. évfolyam/2. szám No 9. (megjelenés alatt)
10
15. Kincses Áron – Rédei Mária (2010): Hungary at crossroad, The Romanian Journal of European Studies (RJES) No. 7-8/2009 (megjelenés alatt)
16. Tóth Géza – Kincses Áron (2010): Regional Distribution of Immigrants in Hungary, Hungarian Geographical Bulletin 2010/2 (megjelenés alatt)
Konferencia elıadások 1) Romanian citizens in Hungary. „Current trends in statistics in V6 region”, Czech Statistical
Society, Prága, 2008. szeptember 5-6. 2) A Magyarországon élı külföldi állampolgárok gazdasági hatása az ezredforduló után,
Magyar Regionális Tudományi Társaság, 2008. december 11-12, Gödöllı 3) Migration Situtation Between Hungary and Ukraine (Dr. Karácsonyi Dáviddal közös
elıadás). „Migration Challenges to the Visegrad Countries from Eastern Europe”, Visegrad workshop on migration and security, Budapest, ZMNE, 2009. október 19.
4) Globális migráció és magyar hatása. "Paradigmaváltás a 21. század statisztikájában?" Magyar Statisztikai Társaság és a Központi Statisztikai Hivatal közös konferenciájára, Budapest, 2010. január 29.
5) Kárpát-medencei migrációs forrásterületek vizsgálata magyar nézıpontból, 2001-2008; Magyar Földrajzi Társaság, Budapest, 2010. május 6.
6) Cirkuláris migráció Magyarországon. A KSH Népességtudományi Kutató Intézet és a Magyar Statisztikai Társaság közös konferenciája, Budapest, 2010. május 17.