A diasort hatályosította: dr. Mihajlov Dobromir (Külpolitikai ágazat) és dr. Kladek András (Biztonság és védelempolitika)2013.
KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA
Választható vizsgatárgyKÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI ÁGAZAT
» Célkitűzések:
˃ A vizsgázó ismerje meg Magyarország külpolitikájának alapjait,
˃ érdekérvényesítő eszközeit, ˃ célkitűzéseit, ˃ prioritásait, ˃ jogszabályalapjait, ˃ mozgásterének dimenzióit, ˃ eszköztárát, és az ezzel kapcsolatos nemzetközi
hátteret, aktuális kihívásait, valamint ˃ az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának
alapjait, illetőleg ˃ az EU és Magyarország kül- és
biztonságpolitikájának kapcsolatát.
» A magyar külpolitika alapjait különösen az alábbi dokumentumok tartalmazzák:
1012/2008. (III. 4.) Korm. határozat Magyarország külkapcsolati stratégiájáról (Stratégai Határozat);
„Magyar külpolitika az uniós elnökség után” c. stratégiai dokumentum (2011. december 19.) (Stratégiai Dokumentum);
1035/2012. (I. 21.) Korm. határozat a Nemzeti Biztonsági Stratégiáról, ld. a 42-43. pontját ;
656/2012. (XII. 20.) Korm. határozat a Nemzeti Katonai Stratégiáról, ld. a 9. pontját ;
1059/2009. (IV. 24) Korm. határozat
Milyen alapvető értékeket vall a Stratégiai Határozat és a Stratégiai Dokumentum?
Melyek a nemzetközi környezetet formáló legfontosabb tényezők?
Magyarország helye, szerepe, mozgástere szomszédos államokhoz fűződő kapcsolatok, nemzetközi szervezetekben való tagságunk
(EU, NATO)
Melyek a magyar külkapcsolati stratégia fő irányai és a Stratégiai Dokumentum prioritásai?
Milyen területeken szükséges Magyarország aktív cselekvése?
1987. Európai Politikai Együttműködés (Egységes Európai Okmány)
1993. az Európai Unió és a Közös kül- és biztonságpolitika megteremtése (Maastrichti Szerződés)
1999. az Amszterdami Szerződés eszközrendszere közös stratégiák közös álláspont közös akciók nemzetközi szerződések nyilatkozatok démarche
A közös kül- és biztonságpolitika viszonya az Unió egyéb tevékenységeihez
Külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Az Unió fellépésének eszközei
általános iránymutatások határozatok tagállamok közötti rendszeres együttműködés
Döntéshozatal a közös kül- és biztonságpolitika területén
Az Európai Bíróság hatáskörei Az EU és az ENSZ Biztonsági Tanácsának kapcsolata
Mennyiben jelent változást Magyarországszámára az EU-ba és a NATO-ba történt belépésünk?˃ Az Európai Unió Magyarország
külkapcsolatainak elsődleges terepe˃ Az EU külkapcsolatainak kettős rendszere˃ Hatékony érdekérvényesítés eszközei:
határozott álláspont kompromisszumkészség
» Démarche» Kül- és biztonságpolitikai
főképviselő» Közös kül- és
biztonságpolitika (KKBP)» Az uniós Európai Külügyi
Szolgálat vezetője
» Melyek a Stratégiai Határozat és Dokumentum által vallott alapvető értékek?
» Miként elemzi Magyarország helyét, szerepét és mozgásterét a két dokumentum?
» Mely területeken irányoz elő cselekvést Magyarország számára a két dokumentum?
» Hogyan történik a döntéshozatal a Lisszaboni Szerződés értelmében a közös kül- és biztonságpolitika területén?
» Hogyan határozza meg az EU NATO-hoz és ENSZ Biztonsági Tanácshoz fűződő viszonyát a Lisszaboni Szerződés?
» Célkitűzések:
˃ A jelölt adjon számot a nemzetközi jog alapfogalmairól.
˃ A köztisztviselő ismerje meg a nemzetközi szervezet intézményét és működését, továbbá legyen képes bemutatni az e szervezetekben való magyar részvételt.
˃ A vizsgázó ismerje a nemzetközi jog alapelveit és ezek megjelenését a magyar Alaptörvényben, a nemzetközi szerződések fajtáit, a megkötésükkel kapcsolatos eljárást, és a hatályosulásuk szabályait.
» Külpolitika (fogalma, elemei)
Nemzeti érdekek meghatározásaKülpolitikai orientációk, célok
meghatározásaKülpolitikai cselekedetek
» Diplomácia fogalma (tevékenység, szervezet)
» A nemzetközi jog és a külpolitika kölcsönhatása
» A nemzetközi jog fogalma» Mivel foglalkozik a nemzetközi jog? (a nemzetközi jog tárgya)» Melyek a nemzetközi jog forrásai?
Jogforrások a Nemzetközi Bíróság Statútuma szerint
Statútumon kívüli jogforrások Jogforrási hierarchia a nemzetközi jogban
» Kialakulásának feltételei˃ Materiális feltétel˃ Pszichológiai feltétel (opinio iuris)
» Helye a jogforrási hierarchiában
» A kodifikáció jelentősége
» A ius cogens fogalma és helye a jogforrási hierarchiában
» Mely dokumentumokból vezethetőek le a nemzetközi jog alapelvei?
» Melyek a nemzetközi jog ius cogensei?
» Van-e a ius cogensek között hierarchia?
» Mely ius cogensek (és hol) találhatóak meg a magyar Alaptörvényben?
• Államok Melyek az államiság feltételei? (1933.
Montevideói egyezmény)
• (Kormányközi) nemzetközi szervezetek – IGO
• Magánszemélyek Mennyiben tekinthető a magánszemély a
nemzetközi jog alanyának?
• A jogalanyiság tartalma alanyonként
» Az államelismerés fogalma és jelentősége Konstitutív vagy deklaratív aktus? (A Badinter-bizottság gyakorlata) De iure / de facto / ad hoc elismerés Egyéni / kollektív elismerés Kifejezett / hallgatólagos elismerés
» A kormányelismerés fogalma és jelentősége Mi a különbség a de iure és a de facto
kormány között?
• A nemzetközi szervezetek általános jellemzői
• A nemzetközi szervezetek tagsága Hogyan osztályozhatóak a nemzetközi
szervezetek tagságuk alapján? Melyek a tagsági „fokozatok”?
• Két sajátos fogalom: székhelyegyezmény nemzetközi szervezet melletti állandó
képviselet• Hogyan hozzák döntéseiket a nemzetközi
szervezetek?• A kormányközi nemzetközi konferenciák
jelentősége
» Nemzetközi szerződés fogalma és elhelyezkedése a nemzetközi jogforrási hierarchiában
» Melyek a nemzetközi szerződések tipikus elnevezései?Szerződés, egyezmény, megállapodás,
alapokmány, jegyzőkönyv, kompromisszum, stb.
» Nemzetközi szerződések osztályozásaA részes felek száma szerintUtólagos csatlakozhatóság szerintTárgya szerint
• Nemzetközi szerződés előkészítése Az első szövegtervezet elfogadásáig A hatáskörrel rendelkező miniszter a
külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben dönt.
• Nemzetközi szerződés létrehozása – mettől meddig tart?
• Nemzetközi szerződés szövegének végleges megállapítása
• Felhatalmazás a kötelező hatály elismerésére• Felhatalmazást követő eljárás
Nemzetközi szerződés beiktatása (nyilvántartásba vétele), illetve nyilvántartása
» Mikor ad felhatalmazást a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlés? (Ld. még a 22/2012. (V. 11.) AB határozatot)
» Melyek a kihirdető jogszabály kötelező tartalmi elemei?
» Melyek a kihirdető jogszabály eshetőleges tartalmi elemei? Mit jelent a fenntartás intézménye és mi a
joghatása? Mit jelent az ideiglenes alkalmazás intézménye
és mi a funkciója? Mi a teendő, ha még nem ismert a szerződés
hatályba lépésének időpontja?
• Nemzetközi szerződések területi hatálya• Nemzetközi szerződések személyi
hatálya Mikor vonatkozhat egy nemzetközi
szerződés harmadik államra?• Nemzetközi szerződések időbeli hatálya
Milyen feltételek támaszthatóak a szerződés hatályba lépéséhez?
Meddig tarthat egy szerződés hatálya? Hogyan függ össze a szerződés hatályba
lépésével az ideiglenes alkalmazás?
• Nemzetközi szerződések érvénytelensége Érvénytelenség fogalma és joghatása Semmisségi okok Megtámadhatósági okok
• Nemzetközi szerződések megszűnése Megszűnés fogalma és joghatása Megszűnés a felek közös akaratából Megszűnés a nemzetközi jog általános
szabályai alapján
• Mit jelent a nemzetközi szerződés felfüggesztése?
» Milyen főbb megállapítások vonhatók le az Alaptörvény Alapvetés fejezet E. cikk (2) bekezdéséből?
» Milyen megállapításokat tett az Alkotmánybíróság az uniós joggal összefüggésben? 1053/E/2005. AB határozat 72/2006. (XII. 15.) AB határozat 143/2010. (VII. 14.) AB határozat 22/2012. (V. 11.) AB határozat
» Ius cogens» Szokásjog» Állam» (Kormányközi) nemzetközi
szervezet» Székhelyegyezmény» Nemzetközi szerződés» Fenntartás
» Melyek a nemzetközi jog forrásai? Helyezze őket jogforrási hierarchia szerinti sorrendbe!
» Melyek a nemzetközi jog alapelvei?» Kik/mik tekinthetőek a nemzetközi jog
alanyainak? Mi jellemzi az egyes jogalanyok jogalanyiságát?
» Melyek a nemzetközi szerződések létrehozásának fázisai a 2005. évi L. törvény szerint?
» Hol helyezkedik el az uniós jog a magyar jogrendszerben?
» CélkitűzésekA vizsgázó ismerje meg:˃a nemzetközi kapcsolatok alakításában részt vevő – az Alaptörvényben és más törvényekben meghatározott – állami szervek feladat- és jogköreit, eszközrendszerüket, továbbá ˃a nemzetközi és a belső jog viszonyát. ˃Ismerje meg az Alkotmánybíróság hatáskörét a nemzetközi szerződéseknek az Alaptörvénnyel való összhangja előzetes és utólagos vizsgálata, illetve ˃jogszabálynak nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata terén.
» A külügyi hatalom fogalmaa külügyi hatalom mint hatáskörök
összességea külügyi hatalom egységességea külügyi hatalom által felölelt jogkörök
» A külügyi tevékenység mint igazgatási tevékenység JellemzőiSpecifikumai
» Jogalkotási feladatkörNemzetközi szerződést kihirdető törvény
elfogadásának sajátosságai» A Kormány külpolitikai tevékenységének
ellenőrzése (interpellációs jog, beszámoltatási jog)
» Az Országgyűlés elnökének szerepköre» Az Országgyűlés Külügyi bizottsága» Az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága» Az Országgyűlés Külügyi Hivatala» A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma
» Képviseli Magyarországot» Elismeri a nemzetközi szerződés
kötelező hatályát» Aktív és passzív követküldési jogot
gyakorolMagyar nagykövetek és követek
megbízásaMás államok nagykövetei és követei
megbízólevelének átvétele
» Állampolgársági ügyek
» A külpolitikai tevékenységet elsősorban a kormányfő és a külügyminiszter látja el
» A Kormány feladatai
» A Kormányfő feladatai
» A Miniszterelnök általános helyettesének feladatai
» A Miniszterelnökségen működő külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkár feladatai
» A közigazgatási és igazságügyi miniszter feladatai kormányzati koordinációs felelőssége körében, illetve szakpolitikai miniszteri hatáskörében
» Más miniszterek feladatai
Felelős különösen (példálózó felsorolás): az egységes kormányzati külpolitika
koordinálásáért ; a kül- és biztonságpolitikáért; Magyarország külkapcsolatokban és nemzetközi
szervezetekben való képviseletéért; a konzuli szolgálat irányításáért; a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárás
koordinációjáért, a diplomáciai és állami protokollért; egyes nemzetközi jogi tárgyú jogszabályok
előkészítéséért
» Mióta létezik az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének tisztsége és mik a feladatai?
» Hogyan épül fel az Európai Külügyi Szolgálat? központi igazgatási szerv képviseletet ellátó küldöttségek és
irodák
» Monizmus és dualizmus jellemzői» Inkorporáció és transzformáció fogalma» „Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek
teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját. Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.” (Alaptörvény Alapvetés fejezet Q. cikk (2) és (3) bekezdés)Mi jellemzi a magyar jogrendszerben a
nemzetközi jog és a belső jog viszonyát?
» Ki jogosult az eljárás kezdeményezésére?» Ha megállapításra kerül a vizsgált
jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközése… Mikor semmisíti meg az Alkotmánybíróság a
jogszabályt? Mikor hívja fel a jogalkotót az összhang
megteremtésére?» Jogalkotói feladattal kapcsolatos
mulasztás vizsgálata
» Előzetes (ex ante) normakontrollKik jogosultak indítványozásra és mikor?
(Két lépcsőben, vagylagosan…)Milyen jogkövetkezményekkel jár, ha az
Alkotmánybíróság Alaptörvény-ellenességet állapít meg?
» Utólagos (ex post) normakontrollKik indítványozhatják?Melyek a vizsgálat szempontjai és jogi
következményei?
» Az Európai Unió tevékenységében való magyar részvétel fórumai Az Európai Koordinációs Tárcaközi
Bizottság szakértői csoportjai Az Európai Koordinációs Tárcaközi
Bizottság A közigazgatási államtitkári értekezlet A külügyminiszter és az érintett
miniszterek A Kormány
» Külügyi hatalom» Külügyi közigazgatás» Aktív és passzív követküldés» Európai Külügyi Szolgálat» Monizmus és dualizmus» Inkorporáció és transzformáció» Nemzetközi szerződés
Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata
» Melyek a köztársasági elnök legfontosabb külügyi feladat- és hatáskörei?
» Milyen feladatai vannak a Kormánynak és a Miniszterelnökségnek a külügyek alakításában?
» Melyek a külügyminiszter főbb feladatkörei?
» Mit tud az Európai Külügyi Szolgálatról?» Milyen elméletek léteznek a nemzetközi
jog és a belső jog viszonyára? Melyik jellemzi ezek közül a magyar jogrendszert?
» Mit jelent az ex ante és az ex post alkotmánybírósági vizsgálat a nemzetközi szerződések vonatkozásában?
» Célkitűzések˃ A jelölt rendelkezzen megfelelő tudással a
Külügyminisztérium szervezetéről és működéséről, a
külképviseletek által végzett politikai, külgazdasági,
nemzetpolitikai, valamint kulturális diplomáciai
tevékenységről, továbbá a különböző élethelyzetekhez
kapcsolódó konzuli igazgatási feladatokról, illetve a
nemzetközi kapcsolatokban részt vevő szervezetek és
személyek kiváltságairól és mentességeiről.
˃ A vizsgázó legyen képes a magyar állampolgárt alanyi
jogon megillető konzuli védelem, illetve a diszkrecionális
jogkör alapján adható diplomáciai védelem feltételeinek
bemutatására, valamint ezek egymástól történő
elhatárolására.
˃ A jelölt ismerje a protokoll fogalmát, és szerepét a külügyi
kapcsolatok nélkülözhetetlen részének tekinthető külügyi
érintkezésekben továbbá ismerje az ehhez kapcsolódó
hazai szabályozást a külpolitikai látogatások
lebonyolításáról.
• Jogforrás• A Külügyminisztérium önálló szervezeti
egységei Területi főosztályok Szakmai főosztályok Funkcionális főosztályok Külképviseletek és …Kabinet, valamint …Titkárság
• A minisztérium vezetői és feladataik elhatárolása Miniszter Közigazgatási államtitkár Parlamenti államtitkár EU-ügyekért felelős államtitkár Helyettes államtitkárok
» A külképviseletek fajtái Nagykövetségek Konzuli képviseletek (főkonzuli, konzuli, alkonzuli
rangban, konzuli ügynökségek) Állandó képviseletek (New Yorkban, Genfben és
Bécsben az ENSZ mellett, EBESZ, ET, EU, NATO, UNESCO, OECD, WTO melletti képviseletek)
Nemzetközi jog alapján létesített más képviseletek
» A külképviselet és vezetőjének jogállása a KüM SzMSz-e szerint
» A diplomáciai képviseletKépviseli… (representatio)Védelmezi… (protectio)Tárgyal… (negotiatio)Tájékozódik… (informatio)Előmozdítja és fejleszti…
» Konzuli tevékenységet elláthat?
» A diplomáciai képviselet vezetője» A diplomáciai személyzet
˃ Ki az az első beosztott?˃ Mi a különbség az állandó és az
ideiglenes ügyvivő között?
» Igazgatási és műszaki személyzet» Kisegítő személyzet» Helyi alkalmazottak» A szakdiplomaták jogállása és
profiljai
» A konzuli kapcsolatok felvétele, illetőleg megszűnése
» A konzuli képviselet létesítése» A konzuli képviselet személyzete
A konzuli képviselet vezetőjeKonzuli tisztviselőKonzuli alkalmazottakKisegítő személyzet
» A magánszemélyzet tagjai» A konzuli képviselet főbb feladatkörei
(érdekvédelmi, közjegyzői, közigazgatási hatósági, felülhitelesítési feladatok)
» Nemzetközi jogi alapja a konzuli kapcsolatokról szóló 1963. évi bécsi egyezmény
» A vonatkozó jogszabályok értelmében Ki és milyen eljárásban lehet
tiszteletbeli konzul? Melyek a tiszteletbeli konzulok
feladatai? Mi jellemzi a tiszteletbeli konzulok
jogállását?» Magyar tiszteletbeli konzulok
világkonferenciája
» A konzuli igazgatás fogalomköre– Konzuli szolgálat– Konzuli védelem
» Rendészeti igazgatás (útlevéligazgatás)– Diplomata-útlevél és külügyi szolgálati
útlevél– Hazatéréshez való jog
» Idegenrendészeti igazgatás (vízumrendészet)– Vízum fogalma és fajtái– A schengeni rendszer sajátosságai– Harmadik országbeli állampolgárok
ellátása úti okmánnyal
» Anyakönyvi igazgatással összefüggő feladatok– Születés, házasságkötés, halál
» Külföldön tartózkodó magyar hajókkal és repülőgépekkel kapcsolatos feladatok
» Hatósági jogkör gyakorlása» Okirat-kiállítás és tanúsítványkészítés,
közjegyzői minőségben történő eljárás– Mi a különbség az okirat és a
tanúsítvány között?» Diplomáciai felülhitelesítés és apostille
» Mi az alaptörvényi, illetve jogszabályi alapja? » Mikor kerül(het) sor diplomáciai, illetőleg
konzuli védelemre?» Mennyiben jogosult erre az állampolgár és
mennyiben köteles ezt nyújtani az állam?» Mely szervek feladata a diplomáciai védelem
és a konzuli érdekvédelem nyújtása?» Uniós polgárságból eredő érdekvédelmi
lehetőségek
• Lobogó- és címerhasználat• Helyiségek sérthetetlensége
– Mi a helyzet az irattárakkal?• Adó- és illetékmentesség
– Mindenre kiterjed a mentesség?• Szabad mozgás és közlekedés joga• Szabad kapcsolattartás a küldő állammal és
szerveivel• Diplomáciai futár sérthetetlensége• És ami nem szerepel a fentiek között?• Mennyiben tér el a konzuli képviseletek jogállása?
– Tűzoltószabály– Kisajátítás lehetősége
• Személyes sérthetetlenség• Magánlakás, levelezés sérthetetlensége• Joghatóság alóli mentesség
– Kivételek a joghatóság alóli mentesség alól– Ki és hogyan mondhat le erről a
mentességről?• Adó- és illetékmentesség• Társadalombiztosítási szabályok alóli
mentesség• Az igazgatási és műszaki személyzet tagjainak
jogállása• A fogadó állam polgárának jogállása
• Mettől meddig érvényesülnek a kiváltságok és mentességek?– Mit jelent a persona non grata kifejezés?
• A kiváltságok és mentességek érvényesülése harmadik állam területén
• A konzuli képviseletek tagjainak eltérő jogállása– Funkcionális mentesség– Személyes sérthetetlenségük nem korlátlan– Tanúvallomás tételére kötelezhetőek– Magánlakásuk és levelezésük nem sérthetetlen
» A protokoll fogalma és jelentősége» Mikor használják a külügyi
kapcsolatokban a protokollt?˃ Mi történik a protokollszabályok
megsértése esetén?» Milyen feladatokat lát el a
Külügyminisztérium Protokoll Főosztálya?» A külpolitikai látogatásokra vonatkozó
hazai szabályozás: fogalmak és lebonyolítás
• Külképviselet• Tiszteletbeli konzul• Vízum (és típusai)• Apostille• Diplomáciai védelem• Konzuli védelem• Persona non grata• Tűzoltószabály• Funkcionális mentesség• Protokoll• Közjogi méltóság
» Milyen önálló szervezeti egységei vannak a
Külügyminisztériumnak?
» Mire terjed ki a KüM közigazgatási államtitkárának a
funkcióköre?
» Melyek a diplomáciai képviseletek feladatai?
» Hogyan osztályozható a diplomáciai és a konzuli
képviseletek személyzete?
» Melyek a konzuli képviseletek legtipikusabb
feladatai?
» Határolja el a diplomáciai védelmet a konzuli
érdekvédelemtől!
» Mennyiben tér el a diplomáciai és konzuli
képviseletek, illetőleg képviselők jogállása?
ALAPVETŐ FELADAT
A TAGÁLLAMOK SZABADSÁGÁNAK ÉS
BIZTONSÁGÁNAK MEGŐRZÉSE, POLITIKAI ÉS
KATONAI ESZKÖZÖKKEL
ELEMEI
KOLLEKTÍV VÉDELEM
VÁLSÁGKEZELÉS
KOOPERATÍV BIZTONSÁG
A szövetségi kötelezettség része
Alapja Képesség katalógus
Egyetértési nyilatkozat
Szükségleti jegyzék
Szerződések
Készültségi és tervezési
rendszer
Válságreagálási kézikönyv
Válságreagálási intézkedések
Riasztási fokozatok
Kezdeményezés
Szövetségi
Tagállami
Nemzeti válságreagálási
rendszer
Elemei
Kölcsönös segítségnyújtási klauzula
Szolidaritási klauzula
Állandó strukturált együtműködés
Válságkezelési műveletek
Indulási alap
MAGYARORSZÁG BIZTONSÁG ÉS
VÉDELEMPOLITIKÁJÁNAK ALAPELVEI
MAGYARORSZÁG NEMZETI BIZTONSÁGI
STRATÉGIÁJA
NEMZETI KATONAI STRATÉGIA
ÁGAZATI STRATÉGIÁK
Biztonságpolitikai környezet
Alapvető értékek és érdekek
Biztonsági fenyegetések és kihívások
Nemzeti célok, feladatok
A biztonsági stratégia megvalósításának
eszközei
RENDELTETÉSE MAGYARORSZÁG FÜGGETLENSÉGÉNEK,TERÜLETI ÉPSÉGÉGÉNEK, TÖRVÉNYES RENDJÉNEK, AZ ÉLET-ÉS VAGYONBIZTONSÁGNAK, A LAKOSSÁGNAK ÉS A KÖZJAVAKNAK A VÉDELME
ELEMEI
HONVÉDELEM
KATASZTRÓFAVÉDELEM
POLGÁRI VÉDELEM
KÖZPONTI SZERVEK KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ORSZÁGGYŰLÉS HONVÉDELMI TANÁCS KORMÁNY
KATASZTRÓFAVÉDELMI KOORDINÁCIÓS TÁRCAKÖZI BIZOTTSÁG
TERÜLETI SZERVEK FŐVÁROSI, MEGYEI VÉDELMI BIZOTTSÁG
HELYI SZERVEK HELYI VÉDELMI BIZOTTSÁG POLGÁRMESTER
RENDELTETÉSE
AZ ORSZÁGVÉDELEM TERÜLETI FELADATAINAK
ÖSSZEHANGOLÁSA
MŰKÖDÉSÉT
A FŐVÁROSI, MEGYEI KORMÁNYHIVATAL
BIZTOSÍTJA
ELNÖKE
A KORMÁNYMEGBÍZOTT, HIVATÁSOS
KATASZTRÓFAVÉDELMI ÉS HONVÉDELMI
HELYETTESSEL
RENDELTETÉSE A FŐVÁROSI, MEGYEI VÉDELMI
BIZOTTSÁG IRÁNYÍTÁSÁVAL AZ
ORSZÁGVÉDELEM HELYI FELADATAINAK
ÖSSZEHANGOLÁSA , JÁRÁSI, KERÜLETI
HATÁSKÖRREL
MŰKÖDÉSÉT A JÁRÁSI, KERÜLETI HIVATAL
BIZTOSÍTJA
ELNÖKE A JÁRÁSI, KERÜLETI HIVATAL
VEZETŐJE, HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELMI
ÉS HONVÉDELMI HELYETTESSEL
IRÁNYÍTJA A HONVÉDELMI ÉS
KATASZTRÓFAVÉDELMI FELADATOK
VÉGREHAJTÁSÁT A TELEPÜLÉSEN
MUNKÁJÁT KÖZBIZTONSÁGI REFERENS SEGÍTI
VESZÉLYHELYZETBEN A
KATASZTRÓFAVÉDELMI FELADATOK
IRÁNYÍTÁSÁT SZAKEMBER VESZI ÁT
VÉDELMI IGAZGATÁSI SZERVEK
MAGYAR HONVÉDSÉG
RENDVÉDELMI (KIEMELTEN A
KATASZTRÓFAVÉDELMI) SZERVEK
KIJELÖLT GAZDASÁGI ÉS EGYÉB SZERVEK
AZ ALAPTÖRVÉNYBEN LEÍRT TÉNYÁLLÁS
BEKÖVETKEZÉSEKOR
RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT
SZÜKSÉGÁLLAPOT
MEGELŐZŐ VÉDELMI HELYZET
KÜLSŐ TÁMADÁS
VESZÉLYHELYZET
KIHIRDETÉSE
ORSZÁGGYŰLÉS
KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK
KORMÁNY
RENDELETI ÚTON RENDKÍVÜLI INTÉZKEDÉSEK
HADKÖTELEZETTSÉG
POLGÁRI VÉDELMI KÖTELEZETTSÉG
HONVÉDELMI MUNKAKÖTELEZETTSÉG
POLGÁRI VÉDELMI KÖTELEZETTSÉG
RENDKÍVÜLI ÁLLAPOTBAN ÉS MEGELŐZŐ
VÉDELMI HELYZETBEN
ADATSZOLGÁLTATÁSI, BEJELENTÉSI,
MEGJELENÉSI ÉS KATONAI SZOLGÁLATI
KÖTELEZETTSÉG
FEGYVERES SZOLGÁLAT
POLGÁRI SZOLGÁLAT
MEGHAGYÁS
FEGYVERES ÖSSZEÜTKÖZÉS IDŐSZAKÁBAN ÉS
KATASZTRÓFA HELYZETBEN
ADATSZOLGÁLTATÁSI, BEJELENTÉSI,
MEGJELENÉSI ÉS POLGÁRI VÉDELMI
SZOLGÁLATI KÖTELEZETTSÉG
KIKÉPZÉS, GYAKORLAT
IDEIGLENES VAGY FOLYAMATOS SZOLGÁLAT
MENTESSÉGEK
RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT
KIHIRDETÉSEKOR, AZ ORSZÁGVÉDELEM
GAZDASÁGI ALAPJÁNAK
BIZTOSÍTÁSÁRA
MENTESSÉGEK
ADATSZOLGÁLTATÁS
ELŐKÉSZÜLETI TEVÉKENYSÉG
SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSE, VAGY
VALAMELY TEVÉKENYSÉGTŐL VALÓ
TARTÓZKODÁS
MENTESSÉGEK
RENDELTETÉSE VAGYONI SZOLGÁLTATÁSOK
BIZTOSÍTÁSA A KÖVETELMÉNYTÁMASZTÓ
SZERVEK RÉSZÉRE
GAZDASÁGMOZGÓSÍTÁSI HELYZET
BEVEZETÉSE ESETÉN
KÜLÖNLEGES JOGREND KIHIRDETÉSE
ESETÉN
LÉTFONTOSSÁGÚ RENDSZERELEMEK
(KRITIKUS INFRASTRUKTÚRÁK)
HORIZONTÁLIS ÉS ÁGAZATI KRITÉRIUMOK
JAVASLATTEVŐ HATÓSÁG, ÁGAZATI KIJELÖLŐ
HATÓSÁG
ÜZEMELTETŐI BIZTONSÁGI TERV, BIZTONSÁGI
ÖSSZEKÖTŐ, VÉDELMI INTÉZKEDÉSEK
RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK AZONNALI JELENTÉSE
Melyek a Magyarország biztonságpolitikáját meghatározó alapdokumentumok?
Mutassa be az országmozgósítás szervezeti elemeit! Jellemezze a különleges jogrendet! Ismertesse a szövetségi kötelezettséggel összefüggő
védelmi feladatokat! Mutassa be, mely esetekben indíthat az EU önálló
elhatározású válságreagáló műveletet! Ismertesse a „Berlin plusz” megállapodás lényegét! Melyek a hasonlóságok és különbségek a
Katasztrófavédelmi Koordinációs Kormánybizottság és a védelmi bizottság szervezete, feladatrendszere között?
Mutassa be a létfontosságú infrastruktúra védelem nemzeti programjának lényegi elemeit!
AZ 1995. ÉVI CXXV. TÖRVÉNY KÖTELEZI AZ
ÁLLAMOT, HOGY SZUVERENITÁSÁNAK
BIZTOSÍTÁSÁRA NEMZETBIZTONSÁGI
SZOLGÁLATOKAT MŰKÖDTESSEN
A NEMZETBIZTONSÁGI TEVÉKENYSÉG AZ
ÁLLAMPOLGÁRI JOGOKAT CSAK AKKOR
KORLÁTOZHATJA, HA AZT AZ ORSZÁG
NEMZETBIZTONSÁGÁNAK MEGÓVÁSA MEGKÍVÁNJA
INFORMÁCIÓS HIVATAL
ALKOTMÁNYVÉDELMI HIVATAL
KATONAI NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLAT
NEMZETBIZTONSÁGI SZAKSZOLGÁLAT
HÍRSZERZÉS
KÉMELHÁRÍTÁS
ALKOTMÁNYVÉDELEM
NEMZETBIZTONSÁGI VÉDELEM ÉS ELLENŐRZÉS
IPARBIZTONSÁGI ELLENŐRZÉS
ORSZÁGGYŰLÉS NEMZETBIZTONSÁGI
BIZOTTSÁGA
ORSZÁGGYŰLÉS HONVÉDELMI ÉS RENDÉSZETI
BIZOTTSÁGA
KORMÁNY
BELÜGYMINISZTER
HONVÉDELMI MINISZTER
MINISZTERELNÖKSÉGET IRÁNYÍTÓ ÁLLAMTITKÁR
HIVATÁSOS ÁLLOMÁNY ÉS KÖZALKALMAZOTTAK
FONTOS ÉS BIZALMAS MUNKAKÖRT BETÖLTŐ
SZEMÉLYEK
NEM LEHETNEK TAGJAI PÁRTNAK
TÁRSADALMI SZERVEZETHEZ BEJELENTÉS UTÁN
CSATLAKOZHATNAK
SZIGORÚ TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG TERHELI
ŐKET
TÖRVÉNYI MEGHATÁROZOTTSÁG ÉS EGYÉNI
FELELŐSSÉG
ALÁ-FÖLÉRENDELTSÉG, UTASÍTÁSOS
RENDSZER
JELENTÉS JOGELLENES MŰKÖDÉS ESETÉN
EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG
SZÜKSÉGESSÉG-ARÁNYOSSÁG
NYOMOZÓHATÓSÁGI JOGKÖRT NEM
GYAKOROLNAK
ALAPVETŐ ÁLLAMPOLGÁRI JOGOKAT TÖRVÉNYHEZ
KÖTÖTTEN KORLÁTOZHATNAK
FELADATAIK ELLÁTÁSA SORÁN NYÍLT ÉS TITKOS
MÓDSZEREKET ÉS ESZKÖZÖKET ALKALMAZNAK
LŐFEGYVERT ÉS KÉNYSZERÍTŐ ESZKÖZT
TÖRVÉNYBEN
MEGHATÁROZOTTAK SZERINT HASZNÁLHATNAK
JOGOSULTAK MÁS SZERV ÁLTAL KEZELT ADAT
MEGISMERÉSÉRE
TÖRVÉNYBEN BIZTOSÍTOTT SZÁMUKRA AZ
ÁLTALÁNOS
ADATKÉRÉSI JOGOSULTSÁG
AZ ADATKÉRÉS MINŐSÍTETT INFORMÁCIÓ
KIZÁRÓLAG CÉLHOZ KÖTÖTT ADATKEZELÉS
KÜLSŐ ENGEDÉLYHEZ NEM KÖTÖTT
KÜLSŐ ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT
DIFFERENCIÁLT KÜLSŐ ENGEDÉLYEZÉS
BÍRÓ
IGAZSÁGÜGYÉRT FELELŐS MINISZTER
FONTOS ÉS BIZALMAS MUNKAKÖRÖKET
BETÖLTŐK
CÉL A KOCKÁZATI TÉNYEZŐK FELDERÍTÉSE
AZ ÉRINTETT HOZZÁJÁRULÁSÁVAL TÖRTÉNIK,
MEGTAGADÁSA KIZÁRÓ OK
AZ ELLENŐRZÉS MÉLYSÉGE-ARÁNYOSSÁG
BIZTONSÁGI SZAKVÉLEMÉNY
KÉTIRÁNYÚ GARANCIARENDSZER
ÓVJA A TÁRSADALMAT A SZOLGÁLATOK
TÚLKAPÁSAITÓL
ÓVJA A SZOLGÁLATOKAT A JOGELLENES
BEFOLYÁSOLÁSTÓL
» Mutassa be Magyarország nemzetbiztonsági szolgálatait!» Melyek azok a bűncselekmények, amelyek felderítése a
nemzetbiztonsági szolgálatok kizárólagos hatásköre?» Milyen feltételek megléte esetén végezhető külső
engedélyhez kötött információgyűjtés?» Milyen követelményeket támasztanak a
nemzetbiztonsági szolgálatok a munkatársaikkal szemben?
» Melyek a fontos és bizalmas beosztásokat betöltő személyek nemzetbiztonsági ellenőrzésével kapcsolatos legfontosabb szabályok?
» Milyen feltételek esetén hallgatható le az állampolgár mobiltelefonon folytatott beszélgetése?
» Milyen feltételekkel létesíthetnek fedő munkahelyet a nemzetbiztonsági szolgálatok?
» Milyen feltételekkel használhatja szolgálati lőfegyverét a nemzetbiztonsági szolgálat munkatársa?
A VÉDELEM FOLYAMATOS AMIKOR A BIZTONSÁG SÉRÜL, AZT AZONNAL JELENTENI KELL
TELJESKÖRŰKITERJED MINDEN SZEMÉLYRE, AKI MINŐSÍTETT INFORMÁCIÓ BIRTOKÁBA JUT, ÉS MINDEN MINŐSÍTETT INFORMÁCIÓRA
ÉS ZÁRTBIZTONSÁGI ELLENŐRZÉS„AKINEK ISMERNIE SZÜKSÉGES”
SZEMÉLYI BIZTONSÁG
FIZIKAI BIZTONSÁG
ADMINISZTRATÍV BIZTONSÁG
(AZ INFORMÁCIÓK BIZTONSÁGA)
ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓ VÉDELEM
KÖZPONTI SZERVEK
NEMZETI BBIZTONSÁGI HATÓSÁG
NATO KÖZPONTI NYILVÁNTARTÓ
EU KÖZPONTI NYILVÁNTARTÓ
HELYI SZERVEK
BIZTONSÁGI VEZETŐ
NYILVÁNTARTÓ
KEZELŐ PONT/PONTOK
NEMZETBIZTONSÁGI ELLENŐRZÉS
SZAKVÉLEMÉNY
SZEMÉLYI BIZTONSÁGI TANÚSÍTVÁNY
FELHASZNÁLÓI ENGEDÉLY
TITOKTARTÁSI NYILATKOZAT
OKTATÁS
CÉLJA: AKADÁLYOZNI ÉS IDŐVESZTESÉGRE
KÉNYSZERÍTENI
FIZIKAI BIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK -
MÉLYSÉGI
VÉDELEM
BIZTONSÁGI TERÜLETEK
BIZTONSÁGI ELEMEK
MINŐSÍTÉS ÉS KEZELÉS
SOKSZOROSÍTÁS, FORDÍTÁS, KIVONAT
IRATTÁROZÁS
TOVÁBBÍTÁS
ÁTVÉTEL, NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL
SELEJTEZÉS, MEGSEMMISÍTÉS
BIZALMASSÁG, SÉRTETLENSÉG ÉS
RENDELKEZÉSRE ÁLLÁS
INFOSEC
COMPUSEC
COMSEC
TEMPEST
» Mutassa be a minősített információkra vonatkozó biztonsági alapelveket!
» Ismertesse a minősített információk védelméért felelős nemzeti biztonsági szerveket!
» Mutassa be a fizikai biztonsági elemeket és a köztük lévő összefüggéseket!
» Ismertesse a minősített információk védelmével kapcsolatos biztonsági célkitűzéseket!
» Mutassa be, milyen feltételek megléte esetén ismerhető meg a minősített információ!
» Ismertesse, meddig érvényes a személyi biztonsági tanúsítvány!
» Mutassa be, milyen feltételek teljesülése esetén cserélhető a biztonsági területen telepített számítógép!
» Mutassa be, milyen esetekben és milyen feltételekkel sokszorosítható a minősített adat!