Download - Kosztolányi Dezső
Kosztolányi Dezső Kosztolányi Dezső
1855-19361855-1936
• 1885. március 29-én (virágvasárnap) született Szabadkán
• Kosztolányi Árpád, fizika- és kémiaprofesszor, iskolaigazgató és a francia származású Brenner Eulália gyermekeként
• Édesanyja révén volt unokaöccse Brenner József, vagyis Csáth Géza író.
• Nagyapja Kosztolányi Ágoston, bankpénztáros, 1848/49-es honvédszázados, Bem seregében szolgált (személyesen ismerte Kossuth Lajost és beszélgetett Petőfi Sándorral is ).
• A gimnáziumot Szabadkán kezdte, majd önképzőköri konfliktusa miatt (magyartanárára tett megjegyzést) kicsapták, s magántanulóként, Szegeden tette le az érettségit.
• 1903-ban Budapestre ment, s beiratkozott a bölcsészkar magyar–német szakára
• 1904-ben beiratkozott a bécsi egyetemre, ahol Hegel filozófiájáról, Grillparzerről, Schillerről hallgatott szemináriumokat
• 1905-ben hazatért, de nem ment vissza az egyetemre, hanem újságíró lett
• Első cikkei többek közt a Szeged és Vidékében és a Bácskai Hírlapban jelentek meg
• 1906-ban a Budapesti Napló kérte fel munkatársnak Ady helyére, aki akkor épp Párizsból küldte tudósításait.
• 1907-ben jelent meg első verseskötete, a Négy fal között
• Ady bírálta verseit,majd a későbbiekben Kosztolányi kilenc cikket írt Adyról
• Az utolsó a legnagyobb horderejű. 1929-ben A Toll körkérdést intézett az írókhoz: mit jelent számukra Ady öröksége
• Kosztolányi válasza: Írástudatlanok árulása – különvélemény.
• 1913-ban házasságot kötött Harmos Ilona színésznővel, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit például a Nyugatban is.
• Kosztolányi Dezsőné (Budapest, 1885. február 21. – Budapest, 1967. december 5.) színésznő, író. Leánykori neve Harmos Ilona, írói álneve Görög Ilona.
• 1933-ban mutatkoztak betegsége (rák) első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíróüdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.
• 1936. november 3-án halt meg Budapesten, a Szent János Kórházban.
Lírai műveiLírai művei
• Négy fal között • A szegény kisgyermek panaszai • Kenyér és bor • A bús férfi panaszai • Meztelenül • Zsivajgó természet • Számadás • Költő a huszadik században
• Esti Kornél éneke
• Hajnali részegség
• Halotti beszéd
• Ének a semmiről
Regényei Regényei
• Édes Anna
• Nero, a véres költő
• Pacsirta
• Aranysárkány
Epikus műveiEpikus műveinovellái:novellái:
• Esti Kornél –novellák
• A kulcs
• Kínai kancsó
• Appendicitis
• Fürdés
• A szerb
• Április bolondja
• Köszönöm a figyelmet!!!• 2011. 4. 1.• (áprilliselsejeee)
• Gubo Eduard• • •