![Page 1: Környezetvédelem (KM002 1)horvbal/Kv6.pdf · Maldív-szigetek 103 Katar 40 94 30 Bahama-szigetek 66 Egyesült Arab Emirátus 120 58 60 Kuvait 0 10 0 leginkább vízhiányos országok](https://reader033.vdocuments.pub/reader033/viewer/2022053009/5f0cf3777e708231d437f00b/html5/thumbnails/1.jpg)
1
SzéchenyiIstvánEgyetem
Környezetvédelem
Környezetvédelem (KM002_1)
5. Víz/vízvédelem
2007/2008-as tanév I. félév
Dr. Zseni Anikó egyetemi docens
SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék
SzéchenyiIstvánEgyetem
~ 100~1 638 020Összesen (a Föld vize)0,000061,13élőlények0,000061,25vízfolyások0,000812,3légkör0,01100sós tavak0,01125édesvizű tavak1,6927 820sarkvidéki és magashegységi jég82,31 348 000világóceán0,58 060litoszféra (szabad víz a felszín alatt 4000 m-ig)
15,5253 900litoszféra (kötött víz)
%1000 km3-ben
mennyiségTároló
A Föld vízkészleteKörnyezetvédelem
![Page 2: Környezetvédelem (KM002 1)horvbal/Kv6.pdf · Maldív-szigetek 103 Katar 40 94 30 Bahama-szigetek 66 Egyesült Arab Emirátus 120 58 60 Kuvait 0 10 0 leginkább vízhiányos országok](https://reader033.vdocuments.pub/reader033/viewer/2022053009/5f0cf3777e708231d437f00b/html5/thumbnails/2.jpg)
2
SzéchenyiIstvánEgyetem A kontinensek vízkészlete
10036 120Összesen (kontinensek vize)
0,0312,3légkör
0,0031,13élőlények
0,0031,25vízfolyások
0,28100sós tavak
0,35125édesvizű tavak77,027 820sarkvidéki és magashegységi jég
22,38 060litoszféra (szabad víz a felszín alatt 4000 m-ig)
%1000 km3-ben
mennyiségTároló
Környezetvédelem
SzéchenyiIstvánEgyetem A víz természetes körforgása
Po = óceáni párolgás, Co = óceáni csapadék, Ck = szárazföldi csapadék, Pk = a szárazföldek teljes párolgása (Pk = Pv + Pe + Pt), Pv = szabad vízfelszín (tavak, folyók) párolgása, Pe = talajpárolgás (evaporáció), Pt = a növényzet párolgása (transpiráció), L1 = felszíni lefolyás, L2 = felszín alatti lefolyás
Környezetvédelem
![Page 3: Környezetvédelem (KM002 1)horvbal/Kv6.pdf · Maldív-szigetek 103 Katar 40 94 30 Bahama-szigetek 66 Egyesült Arab Emirátus 120 58 60 Kuvait 0 10 0 leginkább vízhiányos országok](https://reader033.vdocuments.pub/reader033/viewer/2022053009/5f0cf3777e708231d437f00b/html5/thumbnails/3.jpg)
3
SzéchenyiIstvánEgyetem A víz társadalmi-gazdasági körforgása
Környezetvédelem
SzéchenyiIstvánEgyetem A természetes vizek előfordulási típusai
légköri vizek• csapadék• párolgás
felszíni vizek• vízfolyások• állóvizek
– tavak– vizes élőhelyek
• óceánok, tengerek
felszín alatti vizek• parti szűrésű vizek• talajnedvesség• talajvíz• rétegvíz• nem karsztosodott
kőzetek hasadékvizei• karsztos kőzetek
hasadékvizei: karsztvíz
Környezetvédelem
![Page 4: Környezetvédelem (KM002 1)horvbal/Kv6.pdf · Maldív-szigetek 103 Katar 40 94 30 Bahama-szigetek 66 Egyesült Arab Emirátus 120 58 60 Kuvait 0 10 0 leginkább vízhiányos országok](https://reader033.vdocuments.pub/reader033/viewer/2022053009/5f0cf3777e708231d437f00b/html5/thumbnails/4.jpg)
4
SzéchenyiIstvánEgyetem Globális édesvíz-felhasználás
• a rendelkezésre álló édesvíz 54%-át használja az emberiség
• 2025: várhatóan 70%-át fogja használni, de ha az egy főre jutó felhasználás mértéke a jelenlegi ütemben nő, akkor 90% is lehet!
• 2,3 milliárd fő veszélyeztetett a rossz minőségű vizek miatt• 1990: 1 milliárd ember nem jutott hozzá az alapvetően szükséges
napi 50 l vízhez
• évente 5 millió ember hal meg vízhez kapcsolódó fertőzésekben
• a gyermekhalandóság 60%-ban összefügg a vizekkel
• a Föld 500 legnagyobb folyójának fele nagyon túlhasznált és szennyezett(Colorado, Nílus, Sárga-folyó, Gangesz, Amu-darja, Szír-darja: az év egy időszakában nem érik el a tengert ill. az Aral-tavat)
Környezetvédelem
SzéchenyiIstvánEgyetem Vízhasználatok környezetvédelmi
problémái
• mezőgazdasági vízhasználat– szikesedés, mocsarasodás, vízkészletek
túlzott felhasználása
• ipari vízhasználat– mennyiségében nem, minőségében igen
• kommunális vízhasználat– fejlett és fejlődő országok közti
különbségek
Környezetvédelem
![Page 5: Környezetvédelem (KM002 1)horvbal/Kv6.pdf · Maldív-szigetek 103 Katar 40 94 30 Bahama-szigetek 66 Egyesült Arab Emirátus 120 58 60 Kuvait 0 10 0 leginkább vízhiányos országok](https://reader033.vdocuments.pub/reader033/viewer/2022053009/5f0cf3777e708231d437f00b/html5/thumbnails/5.jpg)
5
SzéchenyiIstvánEgyetem A globális vízfelhasználás szerkezete
bal oldali oszlop: vízkitermelés, jobb oldali oszlop: víz(el)fogyasztása kettő különbsége a szennyvíz mennyisége
(A mezőgazdaság egyre inkább felhasznál mindenféle vizet)
mezőgazdaság/ipar/kommunális: Afrika: 88/5/7 %, Európa: 33/54/13 %
Környezetvédelem
SzéchenyiIstvánEgyetem
• vízhiányos terület: az egy főre jutó megújuló vízkészletek < 1000 m3/év
• vízstresszes terület: az egy főre jutó megújuló vízkészletek = 1000-1700 m3/év
Környezetvédelem
![Page 6: Környezetvédelem (KM002 1)horvbal/Kv6.pdf · Maldív-szigetek 103 Katar 40 94 30 Bahama-szigetek 66 Egyesült Arab Emirátus 120 58 60 Kuvait 0 10 0 leginkább vízhiányos országok](https://reader033.vdocuments.pub/reader033/viewer/2022053009/5f0cf3777e708231d437f00b/html5/thumbnails/6.jpg)
6
SzéchenyiIstvánEgyetem
870840Belgium*
420710Botswana250330Izrael130240Jemen
570580Magyarország*600660Hollandia*
egyéb vízhiányos országok190149210Szingapúr8012980Málta70118140Szaúd-Arábia
100113160Líbia103Maldív-szigetek
309440Katar66Bahama-szigetek
6058120Egyesült Arab Emirátus0100Kuvait
leginkább vízhiányos országok201012000219921
megújuló vízkészlet (m3/fő/év)ország
Néhány példa a vízhiányos országokra
(Forrás: 1: A világ
helyzete 1993 2: ENSZ WWDP)
*: területüket viszont jelentős vízhozamú folyók szelik át
Környezetvédelem
SzéchenyiIstvánEgyetem
21Izrael86Gambia82Kambodzsa
34Szenegál89Hollandia36Jordánia91Üzbegisztán39Thaiföld91Bulgária42Banglades94Botswana66Irak95Mauritánia68Niger95Magyarország77Szudán97Egyiptom79Szíria98Türkmenisztán
határon túlról érkező felszíni
vizek aránya (%)ország
határon túlról érkező felszíni
vizek aránya (%)ország
Néhány ország függése a külföldről érkező felszíni vizektől (Forrás: A világ helyzete 1996)
Környezetvédelem
![Page 7: Környezetvédelem (KM002 1)horvbal/Kv6.pdf · Maldív-szigetek 103 Katar 40 94 30 Bahama-szigetek 66 Egyesült Arab Emirátus 120 58 60 Kuvait 0 10 0 leginkább vízhiányos országok](https://reader033.vdocuments.pub/reader033/viewer/2022053009/5f0cf3777e708231d437f00b/html5/thumbnails/7.jpg)
7
SzéchenyiIstvánEgyetem Vízkonfliktusok
• csökkenő édesvízkészlet ⇒ országon belüli vagy országok közötti konfliktusforrás
• Szíria-Izrael-Jordánia: Jordán-folyó; Golán-fennsík: nemcsak hadászatilag jelentős, hanem a vízügyi beavatkozások ellenőrzésében is
• Nílus vízgyűjtője: Egyiptom 5000 éves vízhasználati múlt, Nílus szinte teljes vízkészletét felhasználja az öntözéses gazdálkodáshoz ⇔ Szudán, Etiópia: szeretné öntözéses gazdaságát fejleszteni a növekvő népesség miatt, de nem teheti meg⇒ kit illett a víz: aki régebb óta használja, vagy akinek a területén képződik?
• Töröko.: Eufráteszből öntöznek, így Szíriába kevés jut, de ő is szeretne öntözni, Irakba még kevesebb jutna
• India ↔ Banglades: Gangesz• India ↔ Pakisztán: Punjab • Aral-tó (Szír-darja, Amu-darja elöntözése)
Környezetvédelem
SzéchenyiIstvánEgyetem A vizek minősége
• a víz fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak összessége(statikus megközelítés)
• a vízben végbemenő fizikai, kémiai és biológiai folyamatok eredménye(dinamikus megközelítés)
• (vízgyűjtő területet érő) természetes és antropogén hatások
• a vízminőség állandó változásban van
Környezetvédelem
![Page 8: Környezetvédelem (KM002 1)horvbal/Kv6.pdf · Maldív-szigetek 103 Katar 40 94 30 Bahama-szigetek 66 Egyesült Arab Emirátus 120 58 60 Kuvait 0 10 0 leginkább vízhiányos országok](https://reader033.vdocuments.pub/reader033/viewer/2022053009/5f0cf3777e708231d437f00b/html5/thumbnails/8.jpg)
8
SzéchenyiIstvánEgyetem 2000/60/EK Víz Keretirányelv
• az irányelv céljai
• környezeti célkitűzése: felszíni és felszín alatti
vizek jó állapota: jó ökológiai állapot/potenciál, jó kémiai állapot 2015-ig
• számos feladat
• vízgyűjtőgazdálkodási terv
• a magyar vízgazdálkodás gyakorlata több
szempontból megfelel a VKI-nek
Környezetvédelem
SzéchenyiIstvánEgyetem A felszíni vizek minősítése
• Az MSZ 12749 alapján
– ötosztályos rendszer– paraméterek 5 csoportja
• oxigénháztartás jellemzői• tápanyagháztartás
jellemzői• mikrobiológiai jellemzők• mikroszennyezők és
toxicitás• egyéb jellemzők
• A VKI alapján
– ökológiai állapot• biológiai• hidrológiai és morfológiai• fizikai és kémiai elemek
– kémiai állapot(vízszennyezők):
• elsőbbségi anyagok (vízbevezetésük tilos)
• élővízben kedvezőtlen hatást okozó, nagy mennyiségben bevezetett szennyezőanyagok
Környezetvédelem
![Page 9: Környezetvédelem (KM002 1)horvbal/Kv6.pdf · Maldív-szigetek 103 Katar 40 94 30 Bahama-szigetek 66 Egyesült Arab Emirátus 120 58 60 Kuvait 0 10 0 leginkább vízhiányos országok](https://reader033.vdocuments.pub/reader033/viewer/2022053009/5f0cf3777e708231d437f00b/html5/thumbnails/9.jpg)
9
SzéchenyiIstvánEgyetem Felszíni vizeink minősége 2003 (KSH 2005)
Környezetvédelem
• nagy és kis vízfolyásaink• tavaink
SzéchenyiIstvánEgyetem A felszín alatti vizek minősítése
• felszínközeli és felszín alatti vízszintészlelő törzshálózat
• felszín alatti vízminőségi törzshálózat• nem vízminőségi osztályok, hanem
határértékek:– háttérkoncentráció– szennyezettségi határérték– kármentesítési szennyezettségi
határérték
Környezetvédelem
![Page 10: Környezetvédelem (KM002 1)horvbal/Kv6.pdf · Maldív-szigetek 103 Katar 40 94 30 Bahama-szigetek 66 Egyesült Arab Emirátus 120 58 60 Kuvait 0 10 0 leginkább vízhiányos országok](https://reader033.vdocuments.pub/reader033/viewer/2022053009/5f0cf3777e708231d437f00b/html5/thumbnails/10.jpg)
10
SzéchenyiIstvánEgyetem Felszín alatti vizeink állapota
• parti szűrésű vizek– folyó vízminőségével összefüggésben
• talajvizek– talajvízszint-süllyedés– bakteriális szenny., ammónia, nitrit, nitrát, Fe, Mn
• rétegvizek– metán, vas, mangán, ammónia, arzén– fokozódó rétegvízkitermelés ⇒ talajvízből
leszivárgás
• karsztvizek– karsztvízszint-csökkenés (bányászat)– alacsony Fe, Mn, Al, viszont nagy keménység
szennyezé-sekre
nagyon érzékenyek
Környezetvédelem
SzéchenyiIstvánEgyetem Vízszennyezések
• időben:– rendszeres (folyamatos)– rendkívüli (haváriaszerű)
• anyag szerint:– klasszikus komponensek (sók,
oldott oxigén, szerves anyagok, N-, P-vegyületek)
– mikroszennyezők (szervetlen, szerves)
– hőszennyezés– radioaktív anyagok– fertőzést okozó
mikroorganizmusok
• eredet szerint:– pontszerű– diffúz
• megjelenési forma szerint:– felszínen úszó– vízben lebegő– oldott
• ágazatok szerint:– települési– ipari– mezőgazdasági– közlekedési
szennyvíz
Környezetvédelem
![Page 11: Környezetvédelem (KM002 1)horvbal/Kv6.pdf · Maldív-szigetek 103 Katar 40 94 30 Bahama-szigetek 66 Egyesült Arab Emirátus 120 58 60 Kuvait 0 10 0 leginkább vízhiányos országok](https://reader033.vdocuments.pub/reader033/viewer/2022053009/5f0cf3777e708231d437f00b/html5/thumbnails/11.jpg)
11
SzéchenyiIstvánEgyetem
Villamosenergia-termelés és -ellátás: a hőszennyezett vizeket is tartalmazza!
SzéchenyiIstvánEgyetem A felszíni vizekbe vezetett szennyvizek mennyiségének
megoszlása gazdasági ágazatonként, 1998 (Mo.)
Környezetvédelem
![Page 12: Környezetvédelem (KM002 1)horvbal/Kv6.pdf · Maldív-szigetek 103 Katar 40 94 30 Bahama-szigetek 66 Egyesült Arab Emirátus 120 58 60 Kuvait 0 10 0 leginkább vízhiányos országok](https://reader033.vdocuments.pub/reader033/viewer/2022053009/5f0cf3777e708231d437f00b/html5/thumbnails/12.jpg)
12
SzéchenyiIstvánEgyetem
SzéchenyiIstvánEgyetem
Aktuális téma címe
![Page 13: Környezetvédelem (KM002 1)horvbal/Kv6.pdf · Maldív-szigetek 103 Katar 40 94 30 Bahama-szigetek 66 Egyesült Arab Emirátus 120 58 60 Kuvait 0 10 0 leginkább vízhiányos országok](https://reader033.vdocuments.pub/reader033/viewer/2022053009/5f0cf3777e708231d437f00b/html5/thumbnails/13.jpg)
13
SzéchenyiIstvánEgyetem
0102030405060708090
100
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003 év
%
vízvezeték hálózatba bekapcsolt lakások arányaközcsatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya
A közműolló alakulása hazánkban
43,3%34,1%41,1%
45,8%
KSH 2005
93,2%
59,1%
SzéchenyiIstvánEgyetem
![Page 14: Környezetvédelem (KM002 1)horvbal/Kv6.pdf · Maldív-szigetek 103 Katar 40 94 30 Bahama-szigetek 66 Egyesült Arab Emirátus 120 58 60 Kuvait 0 10 0 leginkább vízhiányos országok](https://reader033.vdocuments.pub/reader033/viewer/2022053009/5f0cf3777e708231d437f00b/html5/thumbnails/14.jpg)
14
SzéchenyiIstvánEgyetem
Szennyvíztisztítási hiányosságok a fejlődő országokban
Mexikó: Merida város (Yucatán-félsziget), lakossága 1 millió fő• mészkőre települt város• nincs csatornázás, a víz akadálytalanul a korábban kiváló
minőségű karsztvízbe jut• coli baktériumok: 10-40 ezer/l (WHO ajánlás: <10/l)• ⇒ nincs egészséges ivóvíz
1573Óceánia és Ausztrália96100É-Amerika3577Latin-Am. és karibi térség9292Európa4577Ázsia1843Afrika
szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt
lakások (%)
vízvezetékkel ellátott háztartások (%) (lakás v.
udvari)földrész
A fővárosok vízellátása és csatornázottsága 2000-ben (forrás: UNESCO)
SzéchenyiIstvánEgyetem
• túlzott mértékben elburjánzott vízinövényzet • nagyfokú bomlási/rothadási folyamatok• jégréteg akadályozza az oxigén víztérbe
jutását• jégrétegre hullott hó árnyékoló hatása
Vízminőségromlás – oxigénhiány
• szerves és szervetlen szennyező anyagok vízbe jutása
• kedvezőtlen hidrometeorológiai helyzet
nyáron
télen
egyéb okok:
Környezetvédelem
![Page 15: Környezetvédelem (KM002 1)horvbal/Kv6.pdf · Maldív-szigetek 103 Katar 40 94 30 Bahama-szigetek 66 Egyesült Arab Emirátus 120 58 60 Kuvait 0 10 0 leginkább vízhiányos országok](https://reader033.vdocuments.pub/reader033/viewer/2022053009/5f0cf3777e708231d437f00b/html5/thumbnails/15.jpg)
15
SzéchenyiIstvánEgyetem
• ~: a vizek növényi tápanyagdúsulása által kiváltott biológiai reakció: a felszíni vizek elnövényesedése (algásodás, hínárosodás)
• a tavi elöregedés jellemzője, feltöltődéshez vezet
Vízminőségromlás – eutrofizáció
• természetes és mesterséges hatásokra következik be
• erózióval, deflációval a felszíni vizekbe jutó tápanyagok (főként a N- és P-tartalmúműtrágyák) és a szennyvizek elősegítik a folyamatot
Környezetvédelem
SzéchenyiIstvánEgyetem
![Page 16: Környezetvédelem (KM002 1)horvbal/Kv6.pdf · Maldív-szigetek 103 Katar 40 94 30 Bahama-szigetek 66 Egyesült Arab Emirátus 120 58 60 Kuvait 0 10 0 leginkább vízhiányos országok](https://reader033.vdocuments.pub/reader033/viewer/2022053009/5f0cf3777e708231d437f00b/html5/thumbnails/16.jpg)
16
SzéchenyiIstvánEgyetem
SzéchenyiIstvánEgyetem A vízszennyezés elleni védekezés
lehetőségei
• a szennyezést csökkentő vagy megszüntető technológiai módosítás
• technológiai módosítás a víztakarékosság érdekében
• a víz többszörös (soros: az egyik lépcsőben kismértékben
elszennyezett vizet egy következő technológiai lépésben
felhasználnak) vagy ismételt (recirkulációs: pl. recirkulációs
hűtővízrendszerek) felhasználása
• a szennyvizekben található értékes anyagok visszanyerése
• szennyvíztisztítás (szennyvizek összegyűjtése és tisztítása)
![Page 17: Környezetvédelem (KM002 1)horvbal/Kv6.pdf · Maldív-szigetek 103 Katar 40 94 30 Bahama-szigetek 66 Egyesült Arab Emirátus 120 58 60 Kuvait 0 10 0 leginkább vízhiányos országok](https://reader033.vdocuments.pub/reader033/viewer/2022053009/5f0cf3777e708231d437f00b/html5/thumbnails/17.jpg)
17
SzéchenyiIstvánEgyetem Települési szennyvíztisztítás
Környezetvédelem
SzéchenyiIstvánEgyetem Mechanikai tisztítás
Cél: durva szennyezőanyagok, ülepíthető és finom lebegő-anyagok eltávolítása
1. rácsok(durva szemét)
gépi tisztítású íves rács
Környezetvédelem
![Page 18: Környezetvédelem (KM002 1)horvbal/Kv6.pdf · Maldív-szigetek 103 Katar 40 94 30 Bahama-szigetek 66 Egyesült Arab Emirátus 120 58 60 Kuvait 0 10 0 leginkább vízhiányos országok](https://reader033.vdocuments.pub/reader033/viewer/2022053009/5f0cf3777e708231d437f00b/html5/thumbnails/18.jpg)
18
SzéchenyiIstvánEgyetem Mechanikai tisztítás (folyt.)
2. homokfogó: szennyvíz sebessége lecsökken kb. 30 cm/s-ra, homokszemcsék kiülepednek
Környezetvédelem
SzéchenyiIstvánEgyetem
A győri szennyvíztisztító telep homokfogójának épülete
![Page 19: Környezetvédelem (KM002 1)horvbal/Kv6.pdf · Maldív-szigetek 103 Katar 40 94 30 Bahama-szigetek 66 Egyesült Arab Emirátus 120 58 60 Kuvait 0 10 0 leginkább vízhiányos országok](https://reader033.vdocuments.pub/reader033/viewer/2022053009/5f0cf3777e708231d437f00b/html5/thumbnails/19.jpg)
19
SzéchenyiIstvánEgyetem
homokfogó (győri szennyvíztisztító)
zsírfogó
üres homokfogó
Környezetvédelem
SzéchenyiIstvánEgyetem
3. ülepítés
• ülepítőmedencék• ülepítés elősegítése
– flokkulálás– derítés– flotáció
Sugárirányú átfolyású Dorr-ülepítő
Mechanikai tisztítás (folyt.)Környezetvédelem
![Page 20: Környezetvédelem (KM002 1)horvbal/Kv6.pdf · Maldív-szigetek 103 Katar 40 94 30 Bahama-szigetek 66 Egyesült Arab Emirátus 120 58 60 Kuvait 0 10 0 leginkább vízhiányos országok](https://reader033.vdocuments.pub/reader033/viewer/2022053009/5f0cf3777e708231d437f00b/html5/thumbnails/20.jpg)
20
SzéchenyiIstvánEgyetem ülepítőmedence (győri szennyvíztisztító)
Környezetvédelem
SzéchenyiIstvánEgyetem
iszapkaparó lemezek
a szennyvíz itt folyik be
a víz itt folyik ki a medencéből
üres ülepítőmedence
(győri szennyvíztisztító)
Környezetvédelem
![Page 21: Környezetvédelem (KM002 1)horvbal/Kv6.pdf · Maldív-szigetek 103 Katar 40 94 30 Bahama-szigetek 66 Egyesült Arab Emirátus 120 58 60 Kuvait 0 10 0 leginkább vízhiányos országok](https://reader033.vdocuments.pub/reader033/viewer/2022053009/5f0cf3777e708231d437f00b/html5/thumbnails/21.jpg)
21
SzéchenyiIstvánEgyetem Biológiai szennyvíztisztítás
• Cél: szervesanyag-eltávolítás, nitrifikáció– 1. mesterséges: csepegtetőtestes,
eleveniszapos– 2. természetközeli módszerek:
• vizes rendszerűek: csörgedeztetés, szennyvíztisztító tavak, úszó- vagy lebegőnövényes, élőgépes szennyvíztisztítás, nádastó
• szilárd hordozójú rendszerűek: szikkasztás, öntözés, homok- vagy talajszűrés, gyökérzónás/növényágyas szennyvíztisztítás
• a szennyvíztisztítást mikroorganizmusok végzik
Környezetvédelem
SzéchenyiIstvánEgyetem Csepegtetőtest
• biológiai hártya a töltő-szemcsék felületén• utóülepítés szükséges
Környezetvédelem
![Page 22: Környezetvédelem (KM002 1)horvbal/Kv6.pdf · Maldív-szigetek 103 Katar 40 94 30 Bahama-szigetek 66 Egyesült Arab Emirátus 120 58 60 Kuvait 0 10 0 leginkább vízhiányos országok](https://reader033.vdocuments.pub/reader033/viewer/2022053009/5f0cf3777e708231d437f00b/html5/thumbnails/22.jpg)
22
SzéchenyiIstvánEgyetem Eleveniszapos medence
• eleveniszapként lebegnek a vízben a mikroorganizmusok
• utóülepítés szükséges
Környezetvédelem
SzéchenyiIstvánEgyetem Élőgépes szennyvíztisztítási technológia
Sorba kapcsolt reaktorok, mindben más típusú baktériumok más-más szennyeződéstől tisztítanak: aerob, anaerob stb. körülmények
Környezetvédelem
![Page 23: Környezetvédelem (KM002 1)horvbal/Kv6.pdf · Maldív-szigetek 103 Katar 40 94 30 Bahama-szigetek 66 Egyesült Arab Emirátus 120 58 60 Kuvait 0 10 0 leginkább vízhiányos országok](https://reader033.vdocuments.pub/reader033/viewer/2022053009/5f0cf3777e708231d437f00b/html5/thumbnails/23.jpg)
23
SzéchenyiIstvánEgyetem
Élőgépek (Harbor-Park, Nagytétény, Mo.)
SzéchenyiIstvánEgyetem Harmadlagos (fizikai-kémiai) tisztítás
• célok/eszközök:– finom lebegőanyag eltávolítása: homokszűrő,
mikroszűrő– foszfor és nitrogén eltávolítása: derítés, kicsapás,
denitrifikáció, ioncsere stb.– sótalanítás: fordított ozmózis, elektrodialízis,
desztilláció– baktérium- és víruseltávolítás: aktív szén
adszorpció, klórozás, ózonizálás– stb.
Környezetvédelem
• Fertőtlenítés
![Page 24: Környezetvédelem (KM002 1)horvbal/Kv6.pdf · Maldív-szigetek 103 Katar 40 94 30 Bahama-szigetek 66 Egyesült Arab Emirátus 120 58 60 Kuvait 0 10 0 leginkább vízhiányos országok](https://reader033.vdocuments.pub/reader033/viewer/2022053009/5f0cf3777e708231d437f00b/html5/thumbnails/24.jpg)
24
SzéchenyiIstvánEgyetem A felszíni vizekbe vezetett szennyvizek mennyiségének
tisztítási fokozat szerinti megoszlása, 1998 (Mo.)
SzéchenyiIstvánEgyetem Szennyvíziszapok kezelése
• mechanikai víztelenítés és szárítás
• anaerob rothasztás és szikkasztás
• égetés
• komposztálás
• mezőgazdasági hasznosítás
• deponálás
Környezetvédelem
![Page 25: Környezetvédelem (KM002 1)horvbal/Kv6.pdf · Maldív-szigetek 103 Katar 40 94 30 Bahama-szigetek 66 Egyesült Arab Emirátus 120 58 60 Kuvait 0 10 0 leginkább vízhiányos országok](https://reader033.vdocuments.pub/reader033/viewer/2022053009/5f0cf3777e708231d437f00b/html5/thumbnails/25.jpg)
25
SzéchenyiIstvánEgyetem Egyedi szennyvíztisztítási eljárások
• csatornahálózattal nem rendelkező területeken
• zárt tárolós megoldás• oldómedencével
egybekapcsolt szikkasztó
• a nagybani eljárásokhoz hasonló kisberendezések + szikkasztás
sorba kapcsolt oldóaknák
Környezetvédelem
SzéchenyiIstvánEgyetem
Csepegtetőtestes szennyvíztisztító kisberendezés (4-1000 lakosegyenértékig)
Környezetvédelem
![Page 26: Környezetvédelem (KM002 1)horvbal/Kv6.pdf · Maldív-szigetek 103 Katar 40 94 30 Bahama-szigetek 66 Egyesült Arab Emirátus 120 58 60 Kuvait 0 10 0 leginkább vízhiányos országok](https://reader033.vdocuments.pub/reader033/viewer/2022053009/5f0cf3777e708231d437f00b/html5/thumbnails/26.jpg)
26
SzéchenyiIstvánEgyetem A környezeti változások hatása a
világtengerekre
1. A vízszennyezések hatásai
• folyókból bekerülő szennyeződésekélőlények (halak, planktonok) pusztulása (planktonok: hatalmas szerep az O2-termelésben!)
mérgező anyagok felhalmozódnak az állatok szervezetében
• levegőből bekerülő szennyeződések• tankerkatasztrófák: olajszennyezés• tengerekben elsüllyesztett veszélyes hulladékok• partvidéki területek rendezése → értékes vizes élőhelyek
eltűnése (szaporodás, utódfelnevelés gátolt)
Környezetvédelem
SzéchenyiIstvánEgyetem
2. Korallzátonyok pusztulása
• 1980-as évektől tömeges méretű pusztulás• okok: vízszennyezés, üledék-lerakódás, kagylók, halak
túlhasznosítása, vízhőmérséklet megemelkedése (nem önmagában a magas hőmérséklet, hanem az eddiginél gyorsabb változás lehet a probléma ⇐ globális felmelegedés?)
• huzamos 28°C felett a koralltelep pusztul (kifehéredés – a rajta élő algák eltűnnek)
A környezeti változások hatása a világtengerekre (folyt.)
Környezetvédelem
![Page 27: Környezetvédelem (KM002 1)horvbal/Kv6.pdf · Maldív-szigetek 103 Katar 40 94 30 Bahama-szigetek 66 Egyesült Arab Emirátus 120 58 60 Kuvait 0 10 0 leginkább vízhiányos országok](https://reader033.vdocuments.pub/reader033/viewer/2022053009/5f0cf3777e708231d437f00b/html5/thumbnails/27.jpg)
27
SzéchenyiIstvánEgyetem
2. A korallzátonyok pusztulása:• Az esőerdők után a legfajgazdagabb - óceánokban
pedig a legfajgazdagabb - ökológiai rendszer• A világtengerek területének 0,3 %-a, de itt él a tengeri
fajok 1/4-e és a halfajok 2/3-a• 28 oC felett a korallpolip megválik a szimbionta algáktól,
kifehéredik → pusztulás• 1998-2000 között a Föld koralltelepeinek 27 %-a
elpusztult, leginkább az Indiai-óceánban• A pusztuláshoz a folyókkal bekerülő N és P is hozzájárul
(→ algavirágzás→ O-szegény és átlátszatlan víz)
SzéchenyiIstvánEgyetem
A CO2-forgalom nehézségei:• A CO2 útja a tengervízben:
Oldott CO2 → fitoplankton → tápláléklánc → karbonátos üledék, ill.Oldott CO2 → mélybe áramlás
A folyamatot• a CO2 – konc. növekedése ↑• a globális hőmérséklet növekedése ↓Valószínűleg az utóbbi hatás a meghatározó → fokozódó
üvegházhatás!
![Page 28: Környezetvédelem (KM002 1)horvbal/Kv6.pdf · Maldív-szigetek 103 Katar 40 94 30 Bahama-szigetek 66 Egyesült Arab Emirátus 120 58 60 Kuvait 0 10 0 leginkább vízhiányos országok](https://reader033.vdocuments.pub/reader033/viewer/2022053009/5f0cf3777e708231d437f00b/html5/thumbnails/28.jpg)
28
SzéchenyiIstvánEgyetem
1960
Agykorallok pusztulási folyamata (Carysfortreef, Karib-tenger)
Környezetvédelem
SzéchenyiIstvánEgyetem 1971
Környezetvédelem
![Page 29: Környezetvédelem (KM002 1)horvbal/Kv6.pdf · Maldív-szigetek 103 Katar 40 94 30 Bahama-szigetek 66 Egyesült Arab Emirátus 120 58 60 Kuvait 0 10 0 leginkább vízhiányos országok](https://reader033.vdocuments.pub/reader033/viewer/2022053009/5f0cf3777e708231d437f00b/html5/thumbnails/29.jpg)
29
SzéchenyiIstvánEgyetem 1986
Környezetvédelem
SzéchenyiIstvánEgyetem 2001
Környezetvédelem
![Page 30: Környezetvédelem (KM002 1)horvbal/Kv6.pdf · Maldív-szigetek 103 Katar 40 94 30 Bahama-szigetek 66 Egyesült Arab Emirátus 120 58 60 Kuvait 0 10 0 leginkább vízhiányos országok](https://reader033.vdocuments.pub/reader033/viewer/2022053009/5f0cf3777e708231d437f00b/html5/thumbnails/30.jpg)
30
SzéchenyiIstvánEgyetem
3. Rablógazdálkodást folytató tengeri halászat
• technológia nagymértékű fejlődése → kifogott mennyiség nagyon gyorsan nő → túlhalászat → halállomány nagyon megritkul →visszaesik a halfogás + csökkennek a kifogott halak méretei
• az értékes halfajok megritkulása miatt a kevésbé értékesnek tartottak is sorra kerülnek
• a tengeri halászat terén az emberiség elérte a fenntarthatóság határát
• aki ügyesebb, jobb a technológiája: még mindig tud halat fogni• kezdetlegesebb technológiájú szegényebb halászok: egyre
kevesebb halat fognak• sok olyan szegényebb országban, ahol a hal korábban a
népélelmezés része volt, ma már alig kerül az asztalra!
A környezeti változások hatása a világtengerekre (folyt.)
Környezetvédelem
SzéchenyiIstvánEgyetem
![Page 31: Környezetvédelem (KM002 1)horvbal/Kv6.pdf · Maldív-szigetek 103 Katar 40 94 30 Bahama-szigetek 66 Egyesült Arab Emirátus 120 58 60 Kuvait 0 10 0 leginkább vízhiányos országok](https://reader033.vdocuments.pub/reader033/viewer/2022053009/5f0cf3777e708231d437f00b/html5/thumbnails/31.jpg)
31
SzéchenyiIstvánEgyetem A vízszennyezések hatásai
• A nyílt vizek régiója egyhangúbb, de itt folyik az elsődleges produkció 4/5-e
• A tengerek parti régiója (szf-ekről bemosódó tápanyagok, óceáni feláramlási zónák) változatos élővilágú, fajokban gazdag (a terület 1/10-e)
↓a halászzsákmány 90%-a
• A föld lakosságának fele (2002) – háromnegyede (2025) 100 km-nél közelebb él a tengerekhez →A parthoz közeli tengerrészek veszélyeztetettebbek
(pl. Rajna- és Mississippi-delta, utóbbinál mg-i szennyezés miatt 20.000 km2
holt zóna; partvidékek „rendezése”, mangrovésok felszámolása →menhaden megfogyatkozása; tankerkatasztrófák; az összes szennyezés 1/3-a a levegőből kerül be!)
SzéchenyiIstvánEgyetem
• 1990-re elértük, egyes helyeken túlhaladtuk a fenntarthatóan halászható mennyiség maximumát
(1950: 21 millió t, 1990: 90 millió t) (FAO 1970-es évekbeli becslése a lehetséges maximumról: 100
millió tonna)• Jelenleg a legjelentősebb 15 halászterület közül 11
visszaesőben van és a legjelentősebb halfajok 2/3-a állománya hanyatlik (pl. a hering halászatát 1977-1982 között teljesen abba kellett hagyni, és mára sem állt vissza /→ tőkehal↓/)(szardella: 1950: 0 tonna, 1970: 13,1 millió t, 1974: 2 millió t, 1984: 0,8 millió t)
• A túlhalászás egyéb jelei: csökkennnek a kifogott halak méretei; értéktelenebb fajokra való átállás
A tengeri halászat következményei
![Page 32: Környezetvédelem (KM002 1)horvbal/Kv6.pdf · Maldív-szigetek 103 Katar 40 94 30 Bahama-szigetek 66 Egyesült Arab Emirátus 120 58 60 Kuvait 0 10 0 leginkább vízhiányos országok](https://reader033.vdocuments.pub/reader033/viewer/2022053009/5f0cf3777e708231d437f00b/html5/thumbnails/32.jpg)
32
SzéchenyiIstvánEgyetem
A tengeri halászat következményei:
(A csalizott kardhalak átl. mérete 120 kg→30 kg;A világtengerek nagytestű ragadozóinak száma 50
év alatt 1/10-ére csökkent /kanadai kutatók, 2003/;
Az egykor több százezres bálnafajok néhány ezresre csökkentek)
A fejlett országok korszerű technikával dolgozó halászflottái még bírják az iramot, de a szegényebb országok kezdetleges halászhajói –és velük a halra alapozott táplálkozású népek -alulmaradtak a versenyben.
SzéchenyiIstvánEgyetem Nemzetközi szerződések a tengeri környezetről
• 1972: London Dumping Convenciona tengerekbe juttatott szennyeződések megelőzésérőlmegtiltja a tengerekbe történő hulladéklerakástszámtalanszor kijátszottáktöbbszöri kiegészítések, majd 1996-ban újraírták az egyezményt
• 1973 (1978): Marpol egyezménykorlátozta a hajókról az olaj, a szemét, a mérgező anyagok tengerbe ürítését
• 1982: ENSZ Tengerjogi Egyezménye (UNCLOS)szabályozza a világtengerek használatának jogait (nemzeti vizek + 200 tengeri mérföldes gazdasági zóna)intézkedések a tengeri populációk védelméről
• 1946: Nemzetközi Bálnavadászati Egyezmény (IWC)1982-ben betiltják a bálnavadászatotkülönösen Japán, Oroszország, Norvégia szeretnék feloldani a tilalmat
Környezetvédelem
![Page 33: Környezetvédelem (KM002 1)horvbal/Kv6.pdf · Maldív-szigetek 103 Katar 40 94 30 Bahama-szigetek 66 Egyesült Arab Emirátus 120 58 60 Kuvait 0 10 0 leginkább vízhiányos országok](https://reader033.vdocuments.pub/reader033/viewer/2022053009/5f0cf3777e708231d437f00b/html5/thumbnails/33.jpg)
33
SzéchenyiIstvánEgyetem Édesvizek
• A vízkészletek mindössze 2,5%-a• Gyors népességnövekedés →• Óriási minőségi romlás →• Növekvő igények →• Évente több mint 5 millióan halnak meg vízhez kapcs.
fertőzésekben (háborúkban félmillióan)• A Sárga-folyó, Colorado, Nílus, Gangesz, Amu- és Szir-Darja
az év egy részében nem éri el a tengert (Aral-tavat)• ENSZ: 2003 „A tiszta víz éve”
A víz stratégiai jelentőségű nyersanyag
SzéchenyiIstvánEgyetem
Édesvizek
A vízfelhasználás szerkezete 2000-ben• Mezőgazdaság: 69%• Ipar: 23%• Kommunális: 8%(Afrika: 88/5/7, Európa: 33/54/13)A mezőgazdi vízfelh-ban 160 km3 nem megújuló felszín alatti
víz is benne van)Vízigények: 1-3 m3/1 kg rizs, 1 m3/1 kg búzaFejlődő országok: 60-150 m3/év/főFejlett országok: 500-800 m3/év/fő
![Page 34: Környezetvédelem (KM002 1)horvbal/Kv6.pdf · Maldív-szigetek 103 Katar 40 94 30 Bahama-szigetek 66 Egyesült Arab Emirátus 120 58 60 Kuvait 0 10 0 leginkább vízhiányos országok](https://reader033.vdocuments.pub/reader033/viewer/2022053009/5f0cf3777e708231d437f00b/html5/thumbnails/34.jpg)
34
SzéchenyiIstvánEgyetem
Édesvizek
A vízfelhasználás szerkezete 2000-ben:• 1 t gabonához kell 1000 m3 víz• 1 embernek évente kell 300 kg gabona→ egy ember élelmezéséhez 300 m3/év víz szükséges• Az emberiség létszáma évi 90 millióval nő→ évente 27 milliárd m3–rel növekszik az éves
vízigény, ez egy 856 m3/s-es folyó teljes vízhozama, vagyis 20 évenként egy Mississippivel több kellene
SzéchenyiIstvánEgyetem
Édesvizek
A mezőgazdaság• Egyre több élelemre van szükség, amit csak egyre intenzívebb
és egyre extenzívebb termeléssel lehet előállítani (öntözés!)• Öntözött területek a világon (millió ha):
1900: 40 1950: 941993: 248 2001: 271
• Fosszilis vizek felhasználása: Kína, India, USA, Arab-fsz, É-Afrika: 160 km3/évUSA egyedül, összesen: 325 km3
(Szaúd-Arábia 1985-1990 között gabonaexportőr…)
![Page 35: Környezetvédelem (KM002 1)horvbal/Kv6.pdf · Maldív-szigetek 103 Katar 40 94 30 Bahama-szigetek 66 Egyesült Arab Emirátus 120 58 60 Kuvait 0 10 0 leginkább vízhiányos országok](https://reader033.vdocuments.pub/reader033/viewer/2022053009/5f0cf3777e708231d437f00b/html5/thumbnails/35.jpg)
35
SzéchenyiIstvánEgyetem
Édesvizek
Mezőgazdaság• Indiában az egyre mélyebbre süllyedő talaj- és
rétegvizeket egyre jobb szivattyúkkal lehet csak kitermelni (szegény-gazdag ellentét); évi 3 aratás helyett csak 2
• A Nílus hozamának ma a 10%-a éri el a tengert, és a deltába benyomuló sós víz a halászat mértékét a felére csökkentette
• Csepegtető öntözés: 95 %-os hatékonyság, több 10 %-os vízmegtakarítás, 1-4 éves megtérülési idő
SzéchenyiIstvánEgyetem
Édesvizek
Ipar• Az ipari szennyvízekbe évente 300-500 millió t nehézfém,
mérgező oldószer, toxikus iszap kerül• Német papírgyártás vízigénye: ma 7 liter / 1 kg papír
(régebben 700 l/1 kg)
Kommunális vízfelhasználás• Peking: 1-2 m/év fsz.alattivízszint-csökkenés• Beavatkozás az igények oldaláról: Bogor (Indonézia) több mint
3x-os árnövelés• Mexikó City, Djakarta, Kairó, Manila, Lagos: a szolgáltatott víz
60%-a eltűnik a hálózatból (csőhibák)
![Page 36: Környezetvédelem (KM002 1)horvbal/Kv6.pdf · Maldív-szigetek 103 Katar 40 94 30 Bahama-szigetek 66 Egyesült Arab Emirátus 120 58 60 Kuvait 0 10 0 leginkább vízhiányos országok](https://reader033.vdocuments.pub/reader033/viewer/2022053009/5f0cf3777e708231d437f00b/html5/thumbnails/36.jpg)
36
SzéchenyiIstvánEgyetem
Édesvizek
Kommunális vízfelhasználás
- Megoldási lehetőségek:
• Használati cél szerinti vízszolgáltatás (kocsimosás, ivóvíz stb.)
• A felszín alatti készletek pótlása csapadékvízből (Szingapúr, Tokió)
SzéchenyiIstvánEgyetem
Édesvizek
Néhány környezeti probléma• Minamata-ügy (Japán, 1950; HgSO4 kibocsátása a tengeri
üledékbe → bakt. bontás → tápláléklánc → idegrendszeri elváltozások, szül. rendellenességek → 1974: védőháló (felszedés: 1990-es évek végén)
• Itai-itai betegség (Japán, bányavízzel öntözés → Cd a rizsben → csonttörékenység)
• Rajna higanyszennyezése (tűz egy svájci vegyipari válalatnál, 80-as évek, 30 t mezőgazd vegyszer és higanytartalmú vegyület)
• Tiszai ciánszennyezés (nagybányánál az eü-i határérték 800x-a; 1240 t hal elpusztulása (vagy 500 millió ember…))
![Page 37: Környezetvédelem (KM002 1)horvbal/Kv6.pdf · Maldív-szigetek 103 Katar 40 94 30 Bahama-szigetek 66 Egyesült Arab Emirátus 120 58 60 Kuvait 0 10 0 leginkább vízhiányos országok](https://reader033.vdocuments.pub/reader033/viewer/2022053009/5f0cf3777e708231d437f00b/html5/thumbnails/37.jpg)
37
SzéchenyiIstvánEgyetem Édesvizek
Néhány környezeti probléma• Arzénos ivóvizek Ázsiában (természetes eredetű)- Ny-Bengália /India/: 200 ezer arzénmérgezéses gyanú 1983-
ban- 2002: Banglades 125 milliós lakosságának lakosságának a
fele is érintett lehet (0,01 mg/l helyett nagy területeken 2,7 mg/l)
+ Észak-India + Nepál +… → globális probléma• Merida (Mexikó, Yucatán-félsziget): 1 millió lakos karsztos
mészkövön, a karsztvízben 10-40 ezer coli / liter)
SzéchenyiIstvánEgyetem Összefoglalva
• A Föld vízfolyásainak nagy része szennyezett (szennyvízbevezetések, hulladékok stb.) (Ázsia: minden folyó szennyezett; Európa: az 55-ből csak 5 folyónak és 14-nek a felső szakaszán jó az ökológiai állapota)
• Amazonas és Kongó még viszonylag egészséges
• A fejlődő országokban különösen problémás a helyzet: a kommunális szennyvíz 90%-a, az ipari szennyvíz 75%-a tisztítatlanul kerül bele a folyókba → a városokon keresztülfolyó vizek mind szennyeződnek
• mennyiségi problémák is: elöntözés(a vízfolyásokon kívül ld. Aral-tó, Csád-tó problémája is)
• felszín alatti vizek: fokozódó kitermelés okozta mennyiségi problémák + elszennyeződnek felülről, ha nincs megfelelő vízbázisvédelem
• sok fejlődő országban gond az egészséges és megfelelő mennyiségűvíz megszerzése (ld. Mexikóváros: 200 km-ről, 2000 m-ről, alacsonyabb tszf-i magasságról viszik oda a vizet, 20 millió v. több a népessége!)
Környezetvédelem
![Page 38: Környezetvédelem (KM002 1)horvbal/Kv6.pdf · Maldív-szigetek 103 Katar 40 94 30 Bahama-szigetek 66 Egyesült Arab Emirátus 120 58 60 Kuvait 0 10 0 leginkább vízhiányos országok](https://reader033.vdocuments.pub/reader033/viewer/2022053009/5f0cf3777e708231d437f00b/html5/thumbnails/38.jpg)
38
SzéchenyiIstvánEgyetem Nemzetközi megállapodások az édesvízről
• Európai Víz Charta (Európa Tanács, Strasbourg 1948)
a víz fontos, érték, meg kell őrizni, védeni, nemzetközi együttműködés stb.
• Ramsari Egyezmény (Irán 1971):
a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekről, elsősorban természetvédelmi céllal
• 1980-as évtized: „Az ivóvíz és a csatornázás évtizede”
• 1992 Dublin (ENSZ): Vízügyi konferencia (Rio-ra készülve)
• 1992: Rioi Konferenciacélmegjelölések: pl. többoldalú megállapodások készüljenek a nemzetközi vízgyűjtőkről, minden városlakó min. 40l/fő egészséges vízhez hozzájusson, öntözött területek növelése a fejlődő országokban, vízvédelem
Környezetvédelem
SzéchenyiIstvánEgyetem
• 1992 Helsinki Egyezmény: az országhatárokat átlépő és nemzetközi tavak védelméről és használatáról
• 1994 Szófia: Egyezmény az együttműködésről a Duna védelmére és fenntartható használatára
• 1996: megalakul a Víz Világtanács: évente átnézik a legfontosabb feladatokat + 3 évente világfórumok
• 1997 Marrakech (Marokkó): I. Víz Világfórum; 2000 Hága: II. Víz Vf.; 2003 Kiotó: III. Víz Vf.
• 2002: Johannesburgi Konferencia
• Global Water Partnership (Globális Vízügyi Társulás): nemzetközi hálózat, célja az integrált vízgazdálkodás, valamint az elvek gyakorlatba történő átültetése
Nemzetközi megállapodások az édesvízről (folyt.)
Környezetvédelem