EFOP-3.6.1-16-2016-00004 „Átfogó fejlesztések a Pécsi Tudományegyetemen az
intelligens szakosodás megvalósítása érdekében”
EFOP-3.6.1-16-2016-00004 Comprehensive Development for Implementing Smart
Specialization Strategies at the University of Pécs
Kultúra
a magyar lakosság kultúrával kapcsolatos beállítódása és követett
magatartása generációs szemléletű vizsgálattal – országosan reprezentatív
személyes (n=2001) és online megkérdezés (n=1038) eredményei
The attitudes and behaviour of Hungarian population about culture – results of national
online (n=1038) and face-to-face surveying (n=2001)
PAVLUSKA VALÉRIA
PhD, habilitált egyetemi docens, PTE KTK Marketing és Turizmus Intézet,
JAKOPÁNECZ ESZTER
PhD, egyetemi adjunktus, PTE KTK Marketing és Turizmus Intézet,
TÖRŐCSIK MÁRIA
CSc, egyetemi tanár, PTE KTK Marketing és Turizmus Intézet,
Pécs, 2018
Hivatkozás módja:
PAVLUSKA, V. – JAKOPÁNECZ, E. – TÖRŐCSIK, M. (2018): Kultúra. A magyar lakosság kultúrával kapcsolatos beállítódása és
követett magatartása generációs szemléletű vizsgálattal. Kézirat. [Számítógép-fájl]. EFOP-3.6.1-16-2016-00004, Pécs, PTE KTK, xx. p.
PAVLUSKA, V. – JAKOPÁNECZ, E. – TÖRŐCSIK, M. (2018): Culture. The attitudes and behaviour of Hungarian population about
culture. Working paper. [Electronic file]. EFOP-3.6.1-16-2016-00004, Pécs, PTE KTK, xx. p.
ISBN 978-963-429-316-3
2
Tartalomjegyzék
1. A tanulmány célkitűzései, kutatási kérdések, módszertan ............................................ 10
Kutatási kérdések ................................................................................................................. 10
Kutatási módszertan ............................................................................................................. 11
2. Irodalmi előzmények ......................................................................................................... 12
Irodalomjegyzék ................................................................................................................... 16
3. Az online kutatás elsődleges eredményei ......................................................................... 18
3.1. A kultúrához fűződő személyes viszony ...................................................................... 19
3.2. Kultúrával kapcsolatos követett magatartás ................................................................. 25
3.3. Kulturális részvétel feltételei, eszközei ........................................................................ 29
4. Az online kutatás háttérelemzési eredményei ................................................................. 31
4.1. A kultúrához fűződő személyes viszony ...................................................................... 31
4.2. Kultúrával kapcsolatos követett magatartás ................................................................. 58
4.3. Kulturális részvétel feltételei, eszközei ........................................................................ 78
5. A személyes megkérdezés elsődleges eredményei ........................................................... 86
5.1. A kultúrához fűződő személyes viszony ...................................................................... 87
5.2. Kultúrával kapcsolatos követett magatartás ................................................................. 89
5.3. Kulturális részvétel feltételei, eszközei ........................................................................ 92
6. A személyes megkérdezés háttérelemzési eredményei ................................................... 92
6.1. A kultúrához fűződő személyes viszony ...................................................................... 92
6.2. Kultúrával kapcsolatos követett magatartás ................................................................. 98
6.3. Kulturális részvétel feltételei, eszközei ...................................................................... 106
7. Fókuszcsoportos viták eredményei ................................................................................ 107
7.1. A kutatás bemutatása, módszertan ............................................................................. 107
7.2. Fókuszcsoportos viták általános eredményei ............................................................. 107
7.3. Fókuszcsoportos viták generációs eredményei .......................................................... 115
8. Összegzés .......................................................................................................................... 117
Táblázatjegyzék
1. táblázat: A megkérdezetti kör főbb demográfiai jellemzői .................................................. 18
2. táblázat: A személyes megkérdezés mintájának demográfiai jellemzői .............................. 86
3. táblázat: Generációs különbségek a kultúrafogyasztás egyes kérdéseiben
a személyes módon megkérdezettek körében (n=2001) ...................................... 118
3
Ábrajegyzék
1. ábra: A kultúra által kiváltott érzések jellege a megkérdezettek körében (n=1038) ............ 19
2. ábra: A kultúra fontossága összességében (n=1038) ............................................................ 19
3. ábra: Egyes kulturális területek iránti érdeklődés a válaszok átlaga alapján (n=1038) ....... 20
4. ábra: Egyes kulturális területek iránti érdeklődés a válaszok gyakorisága
alapján (n=1038) ...................................................................................................... 21
5. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés a válaszok átlaga szerint (n=1038) ..................... 21
6. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés a válaszok gyakorisága szerint (n=1038) ........... 22
7. ábra: Az egyes filmes műfajok kedveltsége a válaszok átlaga szerint (n=1038) ................. 22
8. ábra: Az egyes filmes műfajok kedveltsége a válaszok gyakorisága szerint (n=1038) ....... 23
9. ábra: Kultúrával kapcsolatos beállítottság az attitűdkérdésekre adott válaszok
átlagai szerint ........................................................................................................... 24
10. ábra: Kultúrával kapcsolatos beállítottság az attitűdkérdésekre adott válaszok
gyakorisági megoszlása szerint ................................................................................ 24
11. ábra: Egyes kulturális programokon, eseményeken való részvétel az elmúlt
évben (n=1038) ........................................................................................................ 25
12. ábra: Egyes kulturális programokról, eseményekről való távolmaradás okai .................... 26
13. ábra: Az elmúlt évben elolvasott könyvek száma (n=1038) .............................................. 26
14. ábra: Az elmúlt évben elolvasott könyvek számának megoszlása kategóriák
szerint (n=1038) ....................................................................................................... 27
15. ábra: Fesztiválokon való részvétel az elmúlt két évben (n=1038) ..................................... 27
16. ábra: Az otthoni és otthonon kívüli kulturális időtöltés megoszlása (n=1038) .................. 28
17. ábra: Az elmúlt évben vásárolt kulturális termékek megoszlása (n=1038) ....................... 28
18. ábra: Kulturális célú kiadások alakulása (n=1038) ............................................................ 28
19. ábra: Egyedül vagy közösségben végzett kulturális tevékenységek (n=1038) .................. 29
20. ábra: Kulturális jellegű tanulmányok 18 éves korig (n=1038) ........................................... 30
21. ábra: Az internet használata kulturális céllal (n=1038) ...................................................... 30
22. ábra: A kulturális célú internethasználat területei (n=790, akik használják
az internetet kulturális céllal) ................................................................................... 31
23. ábra: A kultúra fontossága összességében – demográfiai különbségek ............................. 32
24. ábra: A könnyűzene (pop) iránti érdeklődés – demográfiai különbségek .......................... 32
25. ábra: A műemlékek, történelmi emlékhelyek, helyszínek iránti érdeklődés –
demográfiai különbségek ......................................................................................... 33
26. ábra: A filmsorozatok iránti érdeklődés – demográfiai különbségek................................. 33
27. ábra: A szórakoztató irodalom iránti érdeklődés – demográfiai különbségek ................... 34
28. ábra: A színház iránti érdeklődés – demográfiai különbségek ........................................... 34
29. ábra: A szépirodalom iránti érdeklődés – demográfiai különbségek ................................. 35
30. ábra: A képzőművészet iránti érdeklődés – demográfiai különbségek .............................. 35
31. ábra: A népzene, világzene iránti érdeklődés – demográfiai különbségek ........................ 36
32. ábra: A fesztiválok iránti érdeklődés – demográfiai különbségek ..................................... 36
33. ábra: A népművészet iránti érdeklődés – demográfiai különbségek .................................. 36
34. ábra: Az iparművészet, design iránti érdeklődés – demográfiai különbségek ................... 37
35. ábra: A komolyzene iránti érdeklődés – demográfiai különbségek ................................... 37
4
36. ábra: Az operett, magyar nóta iránti érdeklődés – demográfiai különbségek .................... 38
37. ábra: A dzsessz iránti érdeklődés – demográfiai különbségek ........................................... 38
38. ábra: A cirkusz iránti érdeklődés – demográfiai különbségek ........................................... 39
39. ábra: A balett vagy más táncművészet iránti érdeklődés – demográfiai különbségek ....... 39
40. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: vígjáték – demográfiai különbségek ............... 40
41. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: stand up comedy – demográfiai különbségek 40
42. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: musical – demográfiai különbségek ................ 40
43. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: rockopera – demográfiai különbségek ............ 41
44. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: zenés színmű – demográfiai különbségek ....... 41
45. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: klasszikus színmű, dráma, tragédia –
demográfiai különbségek ......................................................................................... 42
46. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: kortárs színmű – demográfiai különbségek .... 42
47. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: táncszínház – demográfiai különbségek .......... 42
48. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: operett – demográfiai különbségek ................. 43
49. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: ifjúsági és gyermek színmű –
demográfiai különbségek ......................................................................................... 43
50. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: előadóestek, versmondás –
demográfiai különbségek ......................................................................................... 43
51. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: alternatív, kísérleti előadások –
demográfiai különbségek ......................................................................................... 44
52. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: opera – demográfiai különbségek ................... 44
53. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: balett – demográfiai különbségek ................... 45
54. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: bábelőadások – demográfiai különbségek ....... 45
55. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: vígjáték – demográfiai különbségek .......................... 46
56. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: természetfilm – demográfiai különbségek ................. 46
57. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: kalandfilm – demográfiai különbségek ...................... 46
58. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: akciófilm – demográfiai különbségek ........................ 46
59. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: dokumentumfilm – demográfiai különbségek ........... 47
60. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: családról, gyerekekről szóló film –
demográfiai különbségek ......................................................................................... 47
61. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: kosztümös, történelmi film –
demográfiai különbségek ......................................................................................... 48
62. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: sci-fi – demográfiai különbségek ............................... 48
63. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: mesefilm – demográfiai különbségek ........................ 49
64. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: fantasy film – demográfiai különbségek .................... 49
65. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: animációs film – demográfiai különbségek ............... 50
66. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: filmdráma – demográfiai különbségek ....................... 50
67. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: musical – demográfiai különbségek ........................... 51
68. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: western – demográfiai különbségek ........................... 51
69. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: pszicho-thriller – demográfiai különbségek ............... 51
70. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: rövidfilm – demográfiai különbségek ........................ 52
71. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: művészfilm – demográfiai különbségek .................... 52
72. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: operafilm – demográfiai különbségek ........................ 53
73. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: balettfilm – demográfiai különbségek ........................ 53
5
74. ábra: „Egy kulturális program akkor jó, ha elgondolkodtat, ha emlékezetes” –
demográfiai különbségek ......................................................................................... 54
75. ábra: „Az élő kulturális program (pl. koncert) számomra mindig nagyobb élmény” –
demográfiai különbségek ......................................................................................... 54
76. ábra: „A kulturális elfoglaltság jól tükrözi az ember személyiségét, életstílusát” –
demográfiai különbségek ......................................................................................... 54
77. ábra: „Egy vonzó kulturális programért hajlandó vagyok elutazni is” –
demográfiai különbségek ......................................................................................... 55
78. ábra: „Számomra a kulturális elfoglaltság elsősorban idő kérdése” –
demográfiai különbségek ......................................................................................... 55
79. ábra: „Kulturális időtöltésem egyre inkább az internethez kötődik” –
demográfiai különbségek ......................................................................................... 56
80. ábra: „Kulturális érdeklődésem alakulására nagy hatással voltak a szüleim” –
demográfiai különbségek ......................................................................................... 56
81. ábra: „A párom nagymértékben befolyásolja kulturális időtöltésemet” –
demográfiai különbségek ......................................................................................... 56
82. ábra: „Elsősorban személyes okok (pl. elköltözés, gyermekszületés) miatt történt, hogy
felhagytam korábbi kulturális elfoglaltságokkal” – demográfiai különbségek ....... 57
83. ábra: „A barátaim nagymértékben befolyásolják kulturális időtöltésemet” –
demográfiai különbségek ......................................................................................... 57
84. ábra: „Az a művelt, kulturált ember, aki a magaskultúra iránt érdeklődik” –
demográfiai különbségek ......................................................................................... 58
85. ábra: „A korszellem, a divat nagymértékben befolyásolja kultúrafogyasztásomat” –
demográfiai különbségek ......................................................................................... 58
86. ábra: Szórakozóhelyek (pl. diszkó, zenés, műsoros klub, kávézó) látogatásának
aránya az elmúlt évben – demográfiai különbségek ................................................ 59
87. ábra: Moziban való részvétel aránya az elmúlt évben – demográfiai különbségek ........... 60
88. ábra: Műemlékek, történelmi emlékhelyek, helyszínek látogatásának aránya
az elmúlt évben – demográfiai különbségek............................................................ 60
89. ábra: Nyilvános könyvtár látogatásának aránya az elmúlt évben –
demográfiai különbségek ......................................................................................... 61
90. ábra: Művelődési, közösségi ház látogatásának aránya az elmúlt évben –
demográfiai különbségek ......................................................................................... 61
91. ábra: Színházi előadáson való részvétel aránya az elmúlt évben –
demográfiai különbségek ......................................................................................... 62
92. ábra: Múzeum vagy képtár látogatásának aránya az elmúlt évben –
demográfiai különbségek ......................................................................................... 62
93. ábra: Könnyűzenei koncerten való részvétel aránya az elmúlt évben –
demográfiai különbségek ......................................................................................... 63
94. ábra: Fesztivál látogatásának aránya az elmúlt évben – demográfiai különbségek ........... 63
95. ábra: Balett vagy más táncművészeti előadás látogatásának aránya az elmúlt évben –
demográfiai különbségek ......................................................................................... 63
96. ábra: A távolmaradás okai: opera előadások – demográfiai különbségek ......................... 64
97. ábra: A távolmaradás okai: dzsesszkoncertek – demográfiai különbségek ....................... 64
6
98. ábra: A távolmaradás okai: operett vagy magyar nóta előadások –
demográfiai különbségek ......................................................................................... 65
99. ábra: A távolmaradás okai: balett vagy más táncművészeti előadások –
demográfiai különbségek ......................................................................................... 65
100. ábra: A távolmaradás okai: cirkuszi előadások – demográfiai különbségek .................... 65
101. ábra: A távolmaradás okai: komolyzenei koncertek – demográfiai különbségek ............ 66
102. ábra: A távolmaradás okai: népzenei, világzenei koncertek –
demográfiai különbségek ......................................................................................... 66
103. ábra: A távolmaradás okai: színházi előadások – demográfiai különbségek ................... 67
104. ábra: Elolvasott könyvek száma kategóriák szerint – demográfiai különbségek ............. 67
105. ábra: Fesztiválokon való részvétel: városnapok, falunapok, búcsú,
helyi rendezvények – demográfiai különbségek ...................................................... 68
106. ábra: Fesztiválokon való részvétel: borfesztivál – demográfiai különbségek .................. 68
107. ábra: Fesztiválokon való részvétel: gasztronómiai fesztivál –
demográfiai különbségek ......................................................................................... 69
108. ábra: Fesztiválokon való részvétel: könnyűzenei fesztivál –
demográfiai különbségek ......................................................................................... 69
109. ábra: Fesztiválokon való részvétel: történelmi hagyományokhoz,
helyszínekhez kötődő fesztivál – demográfiai különbségek ................................... 70
110. ábra: Fesztiválokon való részvétel: természeti ünnepekhez vagy történelmi
eseményekhez kötődő fesztivál – demográfiai különbségek ................................... 70
111. ábra: Fesztiválokon való részvétel: gyermek és ifjúsági fesztivál –
demográfiai különbségek ......................................................................................... 71
112. ábra: Fesztiválokon való részvétel: roadshow-termékbemutatók –
demográfiai különbségek ......................................................................................... 71
113. ábra: Fesztiválokon való részvétel: színházi fesztivál – demográfiai különbségek ......... 71
114. ábra: Fesztiválokon való részvétel: filmfesztivál – demográfiai különbségek ................ 71
115. ábra: Fesztiválokon való részvétel: komolyzenei fesztivál –
demográfiai különbségek ......................................................................................... 72
116. ábra: Fesztiválokon való részvétel: irodalmi fesztivál – demográfiai különbségek ......... 72
117. ábra: Fesztiválokon való részvétel: egyik sem – demográfiai különbségek .................... 72
118. ábra: Az otthoni és az otthonon kívüli kulturális elfoglaltságok megoszlása –
demográfiai különbségek ......................................................................................... 73
119. ábra: Könyvek vásárlása – demográfiai különbségek ...................................................... 73
120. ábra: Műsoros CD, DVD vásárlása – demográfiai különbségek ..................................... 74
121. ábra: Kulturális termékek vásárlása: egyiket sem – demográfiai különbségek................ 74
122. ábra: Kulturális célokra fordított költések havonta, kategóriák szerint –
demográfiai különbségek ......................................................................................... 75
123. ábra: Aktív kulturális tevékenységek: fotózás – demográfiai különbségek ..................... 75
124. ábra: Aktív kulturális tevékenységek: tánc – demográfiai különbségek .......................... 75
125. ábra: Aktív kulturális tevékenységek: kézműveskedés, rajzolás –
demográfiai különbségek ......................................................................................... 76
126. ábra: Aktív kulturális tevékenységek: éneklés – demográfiai különbségek..................... 76
127. ábra: Aktív kulturális tevékenységek: hangszeres zene – demográfiai különbségek ....... 76
7
128. ábra: Aktív kulturális tevékenységek: kreatív számítógépes munka –
demográfiai különbségek ......................................................................................... 77
129. ábra: Aktív kulturális tevékenységek: színjátszás – demográfiai különbségek ............... 77
130. ábra: Aktív kulturális tevékenységek: filmkészítés – demográfiai különbségek ............. 77
131. ábra: Aktív kulturális tevékenységek: egyiket sem – demográfiai különbségek ............. 78
132. ábra: Kulturális jellegű tanulmányok: ének – demográfiai különbségek ......................... 78
133. ábra: Kulturális jellegű tanulmányok: tánc – demográfiai különbségek .......................... 79
134. ábra: Kulturális jellegű tanulmányok: hangszeres zene – demográfiai különbségek ....... 79
135. ábra: Kulturális jellegű tanulmányok: kézművesség, rajzolás –
demográfiai különbségek ......................................................................................... 80
136. ábra: Kulturális jellegű tanulmányok: fotózás – demográfiai különbségek ..................... 80
137. ábra: Kulturális jellegű tanulmányok: színjátszás – demográfiai különbségek ............... 81
138. ábra: Kulturális jellegű tanulmányok: kreatív számítógépes munka –
demográfiai különbségek ......................................................................................... 81
139. ábra: Kulturális jellegű tanulmányok: vers-, esszé-, novella- stb. írás –
demográfiai különbségek ......................................................................................... 81
140. ábra: Kulturális jellegű tanulmányok: filmkészítés – demográfiai különbségek ............. 81
141. ábra: Kulturális jellegű tanulmányok: egyiket sem – demográfiai különbségek ............. 82
142. ábra: Internethasználat kulturális célokra – demográfiai különbségek ............................ 82
143. ábra: Internethasználat gyakorisága kulturális célokra: zenét hallgat–
demográfiai különbségek ......................................................................................... 83
144. ábra: Internethasználat gyakorisága kulturális célokra: filmeket, kulturális rádió
vagy TV programokat hallgat, illetve néz – demográfiai különbségek ................... 83
145. ábra: Internethasználat gyakorisága kulturális célokra: információkat keres
kulturális termékekről, eseményekről – demográfiai különbségek ......................... 83
146. ábra: Internethasználat gyakorisága kulturális célokra: zenét tölt le –
demográfiai különbségek ......................................................................................... 84
147. ábra: Internethasználat gyakorisága kulturális célokra:
kulturális blogokat olvas vagy néz – demográfiai különbségek .............................. 84
148. ábra: Internethasználat gyakorisága kulturális célokra: kulturális témájú online
újságcikkeket olvas – demográfiai különbségek ..................................................... 84
149. ábra: Internethasználat gyakorisága kulturális célokra: filmeket,
kulturális rádió vagy TV programokat tölt le – demográfiai különbségek .............. 85
150. ábra: Internethasználat gyakorisága kulturális célokra: kulturális termékeket
vásárol – demográfiai különbségek ......................................................................... 85
151. ábra: A kultúra fontossága összességében (n=2001) ........................................................ 87
152. ábra: Kultúrával kapcsolatos beállítottság az attitűdkérdésekre adott
válaszok átlagai szerint ............................................................................................ 88
153. ábra: Kultúrával kapcsolatos beállítottság az attitűdkérdésekre adott
válaszok gyakorisági megoszlása szerint ................................................................. 88
154. ábra: Egyes kulturális programokon, eseményeken való részvétel
az elmúlt évben (n=2001) ........................................................................................ 89
155. ábra: Elolvasott könyvek száma az elmúlt évben (n=2001) ............................................. 90
156. ábra: Elolvasott könyvek száma az elmúlt évben kategóriánként (n=2001) .................... 90
8
157. ábra: Az otthoni és az otthonon kívüli kulturális időtöltések megoszlása (n=2001) ....... 91
158. ábra: Kulturális termékek vásárlási gyakorisága (n=2001) .............................................. 91
159. ábra: Az internet használata kulturális céllal (n=2001) .................................................... 92
160. ábra: A kultúra fontossága összességében – demográfiai különbségek ........................... 93
161. ábra: „Egy kulturális program akkor jó, ha könnyed, szórakoztat, kikapcsol” –
demográfiai különbségek ......................................................................................... 93
162. ábra: „Számomra a kulturális elfoglaltság elsősorban érdeklődés kérdése” –
demográfiai különbségek ......................................................................................... 94
163. ábra: „Az élő kulturális program (pl. koncert) számomra mindig nagyobb
élmény” – demográfiai különbségek ....................................................................... 94
164. ábra: „Egy kulturális program akkor jó, ha elgondolkodtat, ha emlékezetes” –
demográfiai különbségek ......................................................................................... 95
165. ábra: „Számomra a kulturális elfoglaltság elsősorban idő kérdése” –
demográfiai különbségek ......................................................................................... 95
166. ábra: „Kulturális időtöltésem annak kérdése, hogy a program a lakóhelyemen
zajlik-e” – demográfiai különbségek ....................................................................... 96
167. ábra: „Számomra a kulturális elfoglaltság elsősorban pénz kérdése” –
demográfiai különbségek ......................................................................................... 96
168. ábra: „A konzervkultúra (pl. DVD-ről játszott koncert) számomra könnyebben
elérhető” – demográfiai különbségek ...................................................................... 97
169. ábra: „Az a művelt, kulturált ember, aki a magaskultúra iránt érdeklődik” –
demográfiai különbségek ......................................................................................... 97
170. ábra: „Kulturális időtöltésem egyre inkább az internethez kötődik” –
demográfiai különbségek ......................................................................................... 98
171. ábra: Kulturális programokon való részvétel: szórakozóhelyen (pl. diszkó, zenés,
műsoros klub, kávézó) – demográfiai különbségek ................................................ 99
172. ábra: Kulturális programokon való részvétel: moziban – demográfiai különbségek ....... 99
173. ábra: Kulturális programokon való részvétel: színházi előadások –
demográfiai különbségek ....................................................................................... 100
174. ábra: Kulturális programokon való részvétel: művelődési, közösségi házban –
demográfiai különbségek ....................................................................................... 100
175. ábra: Kulturális programokon való részvétel: nyilvános könyvtárban –
demográfiai különbségek ....................................................................................... 100
176. ábra: Kulturális programokon való részvétel: könnyűzenei koncerten –
demográfiai különbségek ....................................................................................... 101
177. ábra: Kulturális programokon való részvétel: műemlékek, történelmi emlékhelyek,
helyszínek látogatásán – demográfiai különbségek ............................................... 101
178. ábra: Kulturális programokon való részvétel: múzeumban vagy képtárban –
demográfiai különbségek ....................................................................................... 102
179. ábra: Kulturális programokon való részvétel: fesztiválon –
demográfiai különbségek ....................................................................................... 102
180. ábra: Kulturális programokon való részvétel: operett vagy magyar nóta
előadáson – demográfiai különbségek ................................................................... 102
9
181. ábra: Kulturális programokon való részvétel: cirkuszi előadáson –
demográfiai különbségek ....................................................................................... 103
182. ábra: Elolvasott könyvek száma kategóriánként – demográfiai különbségek ................ 103
183. ábra: Otthoni és otthonon kívüli kulturális időtöltések megoszlása –
demográfiai különbségek ....................................................................................... 104
184. ábra: Kulturális termékek vásárlása az elmúlt évben: könyv –
demográfiai különbségek ....................................................................................... 104
185. ábra: Kulturális termékek vásárlása az elmúlt évben: műsoros CD, DVD –
demográfiai különbségek ....................................................................................... 105
186. ábra: Kulturális termékek vásárlása az elmúlt évben: képzőművészeti,
iparművészeti alkotás – demográfiai különbségek ................................................ 105
187. ábra: Kulturális termékek vásárlása az elmúlt évben: egyiket sem –
demográfiai különbségek ....................................................................................... 106
188. ábra: Az internet használata kulturális céllal – demográfiai különbségek ..................... 106
10
1. A tanulmány célkitűzései, kutatási kérdések, módszertan
Jelen tanulmány annak a kutatási beszámolónak a részeként készült, amely a magyar lakosság
több fogyasztási témakörre kiterjedő fogyasztói magatartásának generációs szemléletű
kutatási eredményeit foglalja össze.
Közismert, de kevéssé kutatott terület az egyes generációk eltérő fogyasztói magatartása.
Az idősödés, az öregedő társadalmak problémája, valamint a fiatal generáció újszerű
reagálása, sokszor nehezen érthető döntési szempontrendszere azonban egyre relevánsabbá
teszi az ilyen szemléletű vizsgálódást. Az egyes generációk szemléletmódjának, fogyasztói
magatartásának kutatása ugyanis elengedhetetlen feltétele a sikeres piaci működésnek, a
sikeres innovációknak. Ebből a kiindulópontból sokféle elágazás tehető, így a projekt során
néhány súlypontot képeztünk, ezek egyike a kultúra területe, ezen belül a lakosság kultúrához
való viszonya, kulturális érdeklődése, kulturális részvétele, kultúrafogyasztása. A kutatás
során körbejárt kérdésköröket és módszertant az alábbiakban közöljük. A bemutatott
eredmények az alapösszefüggéseket mutatják, mélyebb elemzéseket további publikációkban
közlünk.
kutatási kérdések
A kultúra témakör kapcsán a következő kérdéskörökben vizsgálódtuk a lentebb bemutatott
kutatási módszerekkel:
Mi jellemzi általában a magyar lakosság kultúrához való viszonyát az alábbiak szerint:
kultúrára vonatkozó érzelmi beállítottság, a kultúra fontosságának vizsgálata,
kultúrára vonatkozó attitűdállításokkal való egyetértés.
Milyen kulturális érdeklődéssel kapcsolatos megállapítások tehetőek általában és
generációnként a magyar lakosság körében az alábbi témakörökben:
egyes főbb kulturális területek iránti érdeklődés,
egyes színházi műfajok iránti érdeklődés,
egyes filmes műfajok kedveltsége,
fesztivállátogatással kapcsolatos preferenciák.
Milyen befogadó jellegű kulturális részvétellel kultúrafogyasztással/kulturális időtöltéssel
kapcsolatos megállapítások tehetőek általában a magyar lakosság körében az alábbi ismérvek
mentén:
kulturális programokon, eseményeken, helyszíneken való részvétel,
könyvolvasás,
otthoni, illetve otthonon kívüli kulturális időtöltés,
kultúra nemfogyasztás és indokai,
kulturális termékek vásárlása, kulturális kiadások.
Milyen alkotó jellegű kulturális időtöltéssel kapcsolatos megállapítások tehetőek általában a
magyar lakosság körében az alábbi tevékenységek kapcsán:
nem kötelező művészeti/kreatív ipari tanulmányok,
művészeti/kreatív ipari egyéni és/vagy közösségi tevékenységek.
Milyen megállapítások tehetőek a magyar lakosság kulturális célú internethasználatával
kapcsolatban?
11
kutatási módszertan
Kutatásunk adatbázisát három módszer alkalmazásával képeztük: személyes, illetve online
módon megkérdezést végeztünk a felnőtt magyar lakosságra reprezentatív minta segítségével,
valamint fókuszcsoportos vitát szerveztünk három helyszínen.
A kutatási kellékek (kérdőívek, fókuszcsoportos vita forgatókönyve) összeállításánál a
legutolsó átfogó hazai (ANTALÓCZY et al., 2009, 2010), illetve EU-s kultúrakutatás
(SPECIAL EUROBAROMETER 399., 2013) kellékeire támaszkodtunk.
Online módszerrel 1038 főt kérdeztünk meg 2018 áprilisában és májusában abból a célból,
hogy a magyar lakosság kultúrához való viszonyát, kulturális érdeklődését, kulturális
részvételét – kultúrával kapcsolatos időtöltését, kultúrafogyasztását – vizsgáljuk.
A megkérdezés reprezentatív a 15-74 éves magyar lakosságra nem, korcsoportok (10 éves
intervallumok) és a lakóhely régiója alapján. Az eredményeket két egységben mutatjuk be:
elsőként az elsődleges elemzéseket végezzük el (átlagok és gyakoriságok), amiket a
demográfiai háttérelemzések követnek. Ez utóbbi során statisztikai módszerekkel vizsgáljuk,
hogy az egyes demográfiai csoportoknak egyes kérdésekre adott válaszaiban vannak-e
statisztikailag igazolható (ún. szignifikáns) eltérések. A háttérelemzésbe bevont változók:
nem, generációk (16-29 éves fiatalok, 30-59 éves középgenerációs, 60-74 éves idősek),
lakóhely településtípusa (Budapest, megyei jogú város, város, falu vagy község), iskolai
végzettség legmagasabb foka (alapfok, középfok, felsőfok), jövedelmi helyzet szubjektív
megítélése (lásd az online megkérdezési eredmények fejezetben a demográfiai adatokat
bemutató táblázatot).
Személyes módszerrel 2001 főt kérdeztünk meg 2018 áprilisában és májusában abból a célból,
hogy a magyar lakosság magatartását és véleményét több témakörrel kapcsolatban is
vizsgáljuk. Ezek a témakörök: ageing, egészségügyi innovációk, turizmus, étkezési szokások,
kulturális részvétel, életstílus. Jelen tanulmányban a kultúra témakör eredményeit közöljük,
vagyis a magyar lakosság kultúrához való viszonyával, kulturális érdeklődésével, kulturális
részvételével kapcsolatos kérdéseket elemezzük. A megkérdezés reprezentatív a 15-74 éves
magyar lakosságra nem, korcsoportok (10 éves intervallumok) és a lakóhely régiója alapján.
A személyes megkérdezés eredményeit is két egységben mutatjuk be: először az elsődleges
eredményeket (átlagok és gyakoriságok) ábrázoljuk kérdésenként, amiket a demográfiai
háttérelemzések követnek. Ennek során statisztikai módszerekkel vizsgáljuk, hogy az egyes
demográfiai csoportoknak egyes kérdésekre adott válaszaiban vannak-e statisztikailag
igazolható, szignifikáns eltérések. Az elemzésbe bevont változók a fent említett
részletezettséggel: nem, generációk, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség legmagasabb
foka, jövedelmi helyzet szubjektív megítélése.
Fókuszcsoportos vitákat szerveztünk 2018 áprilisában és májusában Budapesten, Pécsett és
Szolnokon az alábbi időpontokban:
− 2018. április 19. 17:00 óra Budapest,
− 2018. április 26. 17:00 óra Pécs,
− 2018. május 15. 17:00 óra Szolnok.
12
A fókuszcsoportos vitákat képzett moderátor vezette előre elkészített forgatókönyv alapján.
A viták 1,5-2 órán át zajlottak 8 fő részvételével mindhárom helyszínen. A résztvevők
toborzását és kiválasztását az alábbi kritériumok szerint végeztük:
− 3-3 fő fiatal (18-29 éves) és középgenerációs (30-59 éves), valamint 2 fő idős (60 év
feletti) generációs képviselő,
− vegyesen nők és férfiak,
− a résztvevők kommunikatív, nyitott emberek,
− az elmúlt egy év során legalább egy kulturális eseményen részt vettek.
Az eredmények közlését két részben tesszük meg: egyrészt bemutatjuk az általános
eredményeket, másrészt rámutatunk a generációs eltérésekre is.
2. Irodalmi előzmények
A tanulmány alapját jelentő, a kultúra területére vonatkozó fogyasztói kutatás talán
legnagyobb kihívása annak tisztázása, hogyan határozzuk meg a vizsgálat körét az általunk
képviselt tudományterület, a gazdálkodástudomány, a marketing és azon belül a fogyasztói
magatartás szempontjából. Alapvető célunk, hogy a kulturális részvétel, vagyis a kultúra
szférájába sorolható javakhoz, szolgáltatásokhoz való hozzáférés, a kulturális időtöltés, a
kultúrafogyasztás kérdéseit vizsgáljuk a hazai lakosság körében általában, valamint a főbb
szociodemográfiai, mindenekelőtt a generációs változók mentén. A téma közelíthető a
tényleges fogyasztás/befogadás, az alkotás/önkifejezés, valamint az ezekhez szükséges
képességek, lehetőségek szempontjából egyaránt (PASIKOWSKA-SCHNASS, 2017).
A kutatás további nehézsége a kultúra értelmezési tartományának meghatározása, vagyis az,
hogy milyen területekre vonatkozzanak a fenti vizsgálati szempontok. Következik ez a
kultúrafogalom természetéből, sokrétű jelentéséből, összetett jellegéből. Mindennapi
szóhasználatunkban legtöbbször művészeti alkotások létrehozásához és/vagy közvetítéséhez
kötjük, de gyakran használjuk bizonyos viselkedésminták, szokások, normák vagy az
életstílus kifejezésére is. Ezt a sokrétűséget tükrözik a „kultúra” szóval kapcsolatos
asszociációs kutatások eredményei (EUROPEAN COMMISSION, 2007:5). Hasonlóan
többrétű a fogalom tudományos, szakmai megközelítése is. A latin „colere” (jelentése:
művelni, ápolni) igéből származó „cultura” kifejezésnek a mai értelmezésekhez való
közeledése Cicero megfogalmazásával kezdődik, aki a földművelés (cultura agri) metaforikus
jelentéséhez kötődően a szellem, a lélek műveléséről, ápolásáról beszél (cultura animi).
A kultúrával kapcsolatos értelmezési törekvések azóta is folyamatosan jelen vannak a
szellemi életben, de mind a mai napig nem született egyetlen általánosan elfogadott
meghatározás sem. A fogalom napjainkig tartó jelentésváltozásai éppen azt tükrözik, hogy a
kultúra rendkívül összetett, változatos, belső ellentétektől sem mentes dinamikus jelenség,
amit általánosan nehéz meghatározni (PAVLUSKA, 2014). A kultúra-fogalom változásának
történetét számos munkában követhetjük nyomon (pl. KROEBER – KLUCKHOHN, 1952,
VITÁNYI, 2002, KONDOR, 2003, DALFOVO, 2005), ezekből csak néhány fontos
momentumot emelünk ki. Az eredeti, ókori értelmezésben a kultúra fogalmát az egyénhez
kötik. Kultúrán az egyén tökéletesítésének, műveltsége megteremtésének folyamatát és ennek
eredményét, az intellektuális fejlődést értik. Az egyén ugyan beleszületik a kulturális
hagyományokba, de a kultúrát neki magának kell elsajátítania, vagyis az egyének maguk
13
alakítják kultúrájukat (tudásukat, műveltségüket). Ez a közelítés leginkább a mai oktatás
fogalmunknak felel meg. A kultúra tárgyai mindenekelőtt a tudományok, legmagasabb foka
az elmélkedés, a filozófia, ami azoknak való, akiknek egyrészt megvan hozzá a szellemi
képességük, másrészt egyéni helyzetük ezt lehetővé teszi. A kultúra tehát birtokolható,
egyesek számára elérhető, mások számára nem. A kultúra ebben az eredeti értelmezésében
közvetetten elitista is (DALFOVO, 2005). A modern kultúraértelmezések – a 17-18. századi
Európában kezdődően – komplexebb értelmet adnak a fogalomnak, kiszélesítik és társadalmi
jellegét hangsúlyozzák. A Tylor által 1871-ben megfogalmazott első modern antropológiai
kultúrameghatározás nyomán formálódó új értelmezések szerint a kultúra a múlt öröksége, a
végösszege mindannak, amit az egyén formális és informális tanulás/befogadás révén
megszerezhet attól a társadalomtól, amiben él: tudás, hitek, művészet, törvény, erkölcsök,
hagyomány és bármilyen más képesség és szokás (KROEBER – KLUCKHOHN, 1952,
DALFOVO, 2005). Ebből a szempontból nincsen nem kulturált ember, hiszen mindenki
beleszületik egy társadalomba.
A legújabb értelmezések célravezető megoldásnak tekintik a kultúra korai (a kultúra, mint az
egyén szellemi fejlődése), illetve modern (a kultúra, mint társadalmi egész) értelmezésének
kiegyensúlyozását, harmonikus kapcsolatba hozását. Ennek indoka, hogy az előbbi az
abszolút értékekre, az egyénre, az alapelvekre, a hagyományokra és az emberi jogokra
fókuszál, viszont egyoldalassága egyszínű, fundamentalista, intoleráns, idealista,
individualista szemléletmódot eredményezne. Utóbbi az élet közösségi dimenzióit, a
társadalmi összetartást, az együttműködést, a toleranciát, a gyakorlatiasságot támogatja, de
kizárólagossága a relativizmus, a pragmatizmus, a szabadelvűség attitűdjét erősítené
(DALFOVO, 2005). A ma használatos kultúra-fogalmak főbb dimenzióit és azok jellemzőit a
következőkben foglalhatjuk össze (PAVLUSKA, 2014):
A kultúra alanyai: az egyének és közösségeik, akik alkotó tevékenységükkel
(kreativitásukkal) éltetik a kultúrát (létrehozzák, közvetítik, befogadják, alakítják stb.).
A kultúra megjelenési formái: anyagi és szellemi (tárgyiasult és nem tárgyiasult; külső
és belső) emberi teljesítmények.
A kultúra tárgya, értelmezési tartománya: a szűkebb értelemben vett kultúrától
(tudomány, művészetek) az emberiség történetében valaha ember által alkotott anyagi
és szellemi értékek összességéig. Ez a kultúra horizontális szerkezetét, különböző
szféráinak együttesét rajzolja ki (tudomány, művészet, nyelv, erkölcs, vallás, tárgyi
kultúra, életmód, viselkedéskultúra stb.).
A kultúra szintjei, funkcionális fajtái: magaskultúra – mély/népi kultúra – szórakoztató
kultúra – médiakultúra; szimbolikus kultúra – mindennapi kultúra. A funkcionális
különbségek a kultúra vertikális szerkezetét rajzolják ki.
A kultúrafogalom összetettsége, változásai és az egységes értelmezés hiánya miatt
egyértelműen nem tudjuk ugyan kijelölni a kultúra szféráját, ám számos elvi támpontot
nyerünk ahhoz, hogy a ma releváns értelmezéshez illeszkedve határozzuk meg a főbb
vizsgálati kérdésköröket:
A kultúra szférájához hagyományosan a valóság tükrözését, szimbolikus
reprezentációját, az alkotótevékenységeket (művészet és tudomány), illetve ezek
közvetítését soroljuk, beleértve a múltban született alkotásokat is. A gyakorlatban külön
14
értelmezzük az alapvetően esztétikai kategóriákkal operáló művészetet és közvetítőit, és
hagyományosan ezt tekintjük a kulturális szféra alapvető körének.
A kultúrafogyasztás tényleges megismeréséhez helyt kell adni a kultúra minden
szintjének: a populáris, a szórakoztató, valamint a médiakultúra ugyanúgy része a
vizsgálati körnek, mint a magas művészetek.
Az elsősorban az ún. magaskultúra területeit érintő hagyományos kultúra-fogalmat ki
kell egészítenünk a mindennapi élet tradícióira, szokásaira építő – az utóbbi években
erősen feltörekvő – kulturális területekkel (pl. fesztiválok, helyi, szakmai, egyházi stb.
ünnepek, tájházak stb.) is. Ez egyrészt csökkenti a szűkebb értelemben vett kultúra
elszakítottságát a mindennapi élettől, másrészt erősíti az érintett közösség identitását,
aktivizálja a lakosságot, „survival” és „revival” eredményeket hoz (KAPITÁNY –
KAPITÁNY, 2011).
A technika, az infokommunikációs-technológia (napjainkban mindenekelőtt az internet)
általános hatásának köszönhetően egyrészt új eszközök állnak rendelkezésre a kultúra
közvetítésére, és ennek hatására kialakul a „kultúripar” (ADORNO, 2001, THROSBY,
2010, 2012) másrészt új típusú alkotások jönnek létre (pl. online audiovizuális
termékek), amelyeket gyakran amatőrök hoznak létre és osztják meg a világhálón.
A kultúra szférájába be kell vonnunk az amatőr kulturális tevékenységeket is, amelyek
kifejezetten alkalmasak a közösségi élet szervezésére. A nem professzionális alkotók,
illetve kultúraközvetítők tevékenysége sokszor nem is a nyilvánosságnak szól, céljuk az
önmegvalósítás, az önkifejezés.
A kutatás értelmezési tartományának meghatározására az elvi megközelítés mellett
kézenfekvőbb, gyakorlatiasabb és ezért talán egyszerűbb lehetőség a kultúrával kapcsolatos
nemzetközi – elsősorban európai – és hazai statisztikák, tényfeltáró elemzések, kutatások
forgatókönyveinek figyelembevétele. Ennek a megoldásnak egy további előnye az adott
kutatásokkal való összehasonlíthatóság megteremtése. A kulturális statisztikai rendszerek
meghatározásaira azért érdemes figyelni, mert ezek jelenítik meg rendszeresen és átfogóan az
egész szférát. Az ad hoc kutatások viszont rendszerint mélyebb és speciálisabb vizsgálatokat
jelentenek, módszertanuk rendszerint kifinomultabb és aktuálisabb kultúraértelmezést
eredményez.
Az UNESCO statisztikai keretrendszere a szűkebb értelemben vett kulturális szektor elemeit a
következő főbb csoportokba rendezi: kulturális és természeti örökség, előadás és ünneplés,
vizuális művészetek és kézművesség, könyvek és sajtó, audiovizuális és interaktív média,
design és kreatív szolgáltatások, szellemi kulturális örökség (UNESCO, 2009). Az EU
tagállamai számára az Európai Statisztikai Rendszer (European Statistical System, ESS)
szervezeteiből létrehozott ESSnet-Culture nevű kultúrastatisztikai hálózat alkotott az
UNESCO keretrendszerével kompatibilis új kulturális statisztikai rendszert. A definíciós
kérdésekkel foglalkozó munkacsoport meghatározása szerint kulturális tevékenységként
értelmezünk bármilyen kulturális értéken és/vagy művészi kifejezésen alapuló piaci, illetve
nem piaci tevékenységet, amelyet egyének, csoportok, vállalatok, intézmények, amatőrök
vagy hivatásosak egyaránt végezhetnek (BINA et al., 2012). A kultúrafogalomnak így fontos
definíciós eleme a kreativitás, a szellemi tulajdon és elsősorban a szimbolikus (kulturális)
érték. Az új statisztikai metodológia alapján végzett első Eurostat adatgyűjtés témakörei közül
15
(EUROSTAT, 2016) kutatásunkban a kulturális részvétel, az infokommunikációs technológia
kulturális célú felhasználása, valamint az egyéni kulturális kiadások kérdéseit vizsgáltuk.
A hazai statisztikai adatgyűjtés a fentieknél szűkebben, lényegében a hagyományos kulturális
területek – múzeum, könyvtár, színház, mozi, könyvkiadás stb. – alapinformációival
(intézmények, rendezvények, látogatók száma) jeleníti meg a kulturális szférát, vagyis
alapvetően az intézményesült kultúra előállítását és fogyasztását vizsgálja (BÁRDOSI –
LAKATOS, 2005, KSH, 2017). A módszer legnagyobb hiányossága, hogy nem foglalkozik a
technológiai fejlődés legújabb eredményeivel, mindenekelőtt az internetes megoldásokkal.
A statisztikai rendszerek kiemelkedő szerepet játszó fogalomértelmezése mellett forgalomban
vannak más gyakorlati célú kultúraértelmezések is. Magyarországon 1978 óta végeznek nem
statisztikai célú országos kutatásokat a hazai kulturális állapotokról, és ezek keretében a
kultúrafogyasztásról. A kutatások fontos kiindulása minden esetben a kultúrafogalom
értelmezése. A 2003-ban végzett országos kutatás az otthonon kívüli kulturális elfoglaltságok
közül a színház, múzeum/kiállítás, komolyzenei hangverseny, könnyűzenei koncert, mozi,
művelődési ház, könyvesbolt, könyvtár, helyi és országos fesztiválok látogatottságát, az
otthon keretei közötti kulturális tevékenységek közül a könyv- és újságolvasást, a
televíziózást, illetve az internetezést vizsgálta (HUNYADI, 2004a, 2004b, DUDÁS –
HUNYADI, 2005, HUNYADI, 2005). A legutolsó országos kultúrakutatás, melyre 2008-ban
került sor, a hagyományos, befogadó jellegű kulturális területek mellett bevonja azokat az új
tereket is (pl. internetkávézó), amelyek az interaktív, nem intézményesült kultúrafogyasztásra
teremtenek lehetőséget. További újszerűsége, hogy a kultúrafogyasztás mennyiségi mérése
mellett a kutatók vizsgálták a kulturális háttér, a mentalitás, az értékorientáció, a világ- és az
önkép hatását is a kulturális fogyasztásra és tevékenységre (ANTALÓCZY et al. 2009, 2010).
Az Európai Bizottság megbízásából 2007-ben, majd 2013-ban folyt átfogó kutatás az EU
tagországok állampolgárainak kulturális részvételéről, kultúrához való hozzáféréséről
(SPECIAL EUROBAROMETER 278., 2007, SPECIAL EUROBAROMETER 399., 2013),
melyek főbb vizsgálati területei a következők voltak:
A kultúra mint jog, képesség és eszköz:
- a kultúrával kapcsolatos asszociációk,
- a kultúra fontossága.
A kultúrához való hozzáférés és a kulturális részvétel:
- aktív és passzív kulturális részvétel,
- elitizmus és demokratizmus a kulturális részvételben,
- a digitalizáció hatásai („prosumerek”).
A kulturális részvétel akadályai:
- akadályozó tényezők és sztereotípiák.
A kutatásban – az összehasonlíthatóság megteremtése érdekében is – a legutolsó átfogó hazai,
illetve a fenti EU-s kultúrakutatások forgatókönyveit vettük figyelembe.
16
Irodalomjegyzék
Adorno, T. W. (2001): The Culture Industry: Selected Essays on Mass Culture. Routledge,
London.
Antalóczy, T. – Füstös, L. – Hankiss, E. (szerk.) (2009): [Vész]jelzések a kultúráról. Jelentés
a magyar kultúra állapotáról No. 1. MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest.
Antalóczy, T. – Füstös, L. – Hankiss, E. (szerk.) (2010): Mire jó a kultúra? Jelentés a magyar
kultúra állapotáról No. 2. Magna Produkció, Budapest.
Bárdosi M. – Lakatos Gy. (2005): A kulturális statisztika módszertana és fogalmai. Központi
Statisztikai Hivatal, Budapest.
Bina, V. – Chantepie, P. – Deroin, V. – Frank, G. – Kommel, K. – Kotynek, J. – Robin, P.
(2012): ESSnet-Culture. European Statistical System Network on Culture. Final Report.
European Commission, Eurostat, Luxembourg.
http://ec.europa.eu/assets/eac/culture/library/reports/ess-net-report_en.pdf
Letöltve: 2018. jún. 22.
Dalfovo, A. T. (2005): Some Clarifications on Culture. In: Hogan, John P. (ed.) (2005):
Cultural Identity, Pluralism, And Globalization. Vol. 1. Cultural Pluralism and
Democratic Freedom. The Council for Research in Values and Philosophy,
Washington, 93-127.
Dudás, K. – Hunyadi, Zs. (2005): A hagyományos és a tömegkultúra szerepe a kulturális
fogyasztásban. Találkozások a kultúrával 6. Magyar Művelődési Intézet – MTA
Szociológiai Kutatóintézet, Budapest.
Eurostat (2016): Culture Statistics. Publication Office of the European Union, Luxembourg.
http://ec.europa.eu/eurostat/documents/3217494/7551543/KS-04-15-737-EN-
N.pdf/648072f3-63c4-47d8-905a-6fdc742b8605 Letöltve: 2018. júl. 22.
Hunyadi, Zs. (2004a): A budapestiek kulturálódási szokásai. Találkozások a kultúrával 3.
Magyar Művelődési Intézet – MTA Szociológiai Kutatóintézet, Budapest.
Hunyadi, Zs. (2004b): A fesztiválok közönsége, helye, szerepe a kulturális fogyasztásban.
Találkozások a kultúrával 2. Magyar Művelődési Intézet – MTA Szociológiai
Kutatóintézet, Budapest.
Hunyadi, Zs. (2005): Kulturálódási és szabadidő eltöltési szokások, életmód csoportok.
Találkozások a kultúrával 7. Magyar Művelődési Intézet – MTA Szociológiai
Kutatóintézet, Budapest.
Kapitány, Á. – Kapitány, G. (2011): Néhány gondolat a kultúraközvetítésről
(és támogatásáról) a huszonegyedik század első évtizedében. In: Laki I. – Ságvári B.
(szerk.): Kultúra, változás, társadalom. Kutatási összefoglaló. MTA Szociológiai
Kutatóintézet, Budapest, 161-178.
Kondor, Zs. (2003): A kultúra fogalmának és tartalmának változása Cicerótól Carey-ig.
(Részlet). In: Nyíri K. – Kovács G. (szerk.): Virtuális egyetem Magyarországon. Typotext,
Budapest, 338-344.
Központi Statisztikai Hivatal (2017): Színpadi szórakoztatás, 2016. KSH, Budapest.
17
Kroeber, A. L. – Kluckhohn, C. (1952): Culture: A Critical Review of Concepts and
Definitions. Papers of the Peabody Museum of American Archeology and Ethnology.
Harvard University Press, Cambridge.
http://www.pseudology.org/Psyhology/CultureCriticalReview1952a.pdf
Letöltve: 2018. júl. 22.
Pasikowska-Schnass, M. (2017): Access to Culture in the Europen Union. European
Commission, Bruxelles.
Pavluska, V. (2014): Kultúramarketing. Elméleti alapok, gyakorlati megfontolások.
Akadémiai Kiadó, Budapest.
Special Eurobarometer 278. (2007): European Cultural Values. European Commission,
Bruxelles. https://data.europa.eu/euodp/data/dataset/S477_67_1_EBS278
Letöltve: 2018. júl. 19.
Special Eurobarometer 399. (2013): Cultural Access and Participation. European
Commission, Bruxelles.
http://ec.europa.eu/commfrontoffice/publicopinion/archives/ebs/ebs_399_en.pdf
Letöltve: 2018. júl. 16.
Throsby, D. (2010): The Economics of Cultural Policy. Cambridge University Press,
Cambridge
Throsby, D. (2012): Valuation and the cultural sector: current issues and future directions.
Lecture delivered at conference on Culture and Innovation: New Ways of Capturing Value.
Temple Bar Cultural Trust. Dublin, 9 May 2012.
http://www.slideshare.net/TBCT/culture-the-economy-davsid-throsby-valuation-and-the-
cultural-sector Letöltve: 2018. júl. 16.
UNESCO Institute for Statistics (2009): The 2009 UNESCO Framework for Cultural
Statistics (FCS). UNESCO Institute for Statistics, Montreal.
Vitányi, I. (2002): A civilizáció és a kultúra paradigmái. Magyar Tudomán., Vol. XLVII (6)
720–729.
18
3. Az online kutatás elsődleges eredményei
Jelen fejezetben az online megkérdezésben alkalmazott kérdések leíró statisztikáit, az egyes
kérdésekre adott átlagok és gyakorisági eloszlások eredményeit közöljük. Az 1. táblázat a
minta demográfiai jellemzőit mutatja be.
1. táblázat: A megkérdezetti kör főbb demográfiai jellemzői
Demográfiai csoportok fő % Demográfiai csoportok fő %
Nemek 1038 100,0% Gazdasági aktivitás 1038 100,0%
férfi 505 48,6% nem tudom/nem szeretnék válaszolni 37 3,6%
nő 533 51,4% aktív fizikai dolgozó 255 24,3%
aktív szellemi dolgozó 353 34,0%
Korcsportok 1038 100,0% GYES-en, GYED-en 38 3,7%
15-24 éves 150 14,4% háztartásbeli 10 1,0%
25-34 éves 168 16,2% tanuló 46 4,5%
35-44 éves 213 20,6% nyugdíjas 248 23,9%
45-54 éves 179 17,2% munkanélküli 34 3,3%
55-64 éves 185 17,8% egyéb inaktív kereső 10 1,0%
65-74 éves 143 13,8% egyéb eltartott 7 0,7%
Generációk 1038 100,0% Lakóhely településtípusa 1038 100,0%
fiatal (16-29 éves) 213 20,5% Budapest 185 17,9%
középgeneráció (30-59 éves) 579 55,8% megyei jogú város 228 22,0%
idős (60-74 éves) 246 23,7% város 353 33,9%
falu, község 272 26,2%
Családi állapot 1038 100,0%
hajadon/nőtlen 204 19,7% Család havi nettó jövedelme (szubjektív) 1038 100,0%
házas 437 42,0% Nem tudom / nem válaszolok. 113 10,9%
elvált 139 13,4% Nagyon jól megél(nek) belőle és félre is tud(nak) tenni. 75 7,2%
özvegy 40 3,9% Megél(nek) belőle, de keveset tud(nak) félre tenni. 377 36,3%
élettársi kapcsolatban él 218 21,0% Éppen elegendő, hogy megéljen(ek) belőle, de félretenni már nem tudnak. 378 36,4%
Néha arra se nagyon elég, hogy megéljen(ek) belőle. 68 6,6%
Iskolai végzettség 1038 100,0% Rendszeresen napi megélhetési gondjai(k) vannak. 27 2,6%
nem szeretnék válaszolni 14 1,4%
legfeljebb 8 általános 31 3,0% Háztartás jövedelmi helyzete 1038 100,0%
szakmunkásképző 125 12,0% jelentősen az átlag alatti 48 4,6%
szakközépiskolai érettségi 220 21,1% átlag alatti 177 17,1%
gimnáziumi érettségi 173 16,7% átlagos 570 54,8%
felsőfokú technikum 93 8,9% átlag feletti 121 11,7%
főiskolai diploma 213 20,6% jelentősen az átlag feletti 9 0,9%
egyetemi diploma 169 16,3% nem tudom/nem kívánok válaszolni 113 10,9%
Demográfiai csoportok fő % Demográfiai csoportok fő %
Háztartás tagjainak száma 1038 100,0% Egészségi állapot szubjektív megítélése 1038 100,0%
1 fő 143 13,8% Nem tudom/ nem szeretnék válaszolni. 44 4,3%
2 fő 388 37,4% Az egészségi állapotom nem korlátoz semmiben. 671 64,6%
3 fő 228 22,0% Az egészségi állapotom némiképp korlátoz az életvitelemben. 282 27,1%
4 fő 175 16,8% Az egészségi állapotom minden tekintetben korlátoz. 41 4,0%
5 fő 80 7,7%
6 fő 17 1,6% Tartós betegséggel rendelkezők száma a háztartásban 1038 100,0%
7 fő 5 0,5% nincs tartós betegséggel rendelkező 588 56,6%
8 fő 1 0,1% 1 fő 287 27,6%
10 fő 1 0,1% 2 fő 133 12,8%
14 éven aluliak száma a háztartásban 1038 100,0% 3 fő 27 2,6%
nincs 14 éven aluli 783 75,5% 4 fő 2 0,2%
1 fő 149 14,4% 5 fő 2 0,2%
2 fő 78 7,5%
3 fő 21 2,0%
4 fő 6 0,6%
7 fő 1 0,1%
60 év felettiek száma a háztartásban 1038 100,0%
nincs 60 éven felüli 655 63,1%
1 fő 212 20,4%
2 fő 163 15,7%
3 fő 4 0,4%
4 fő 3 0,3%
5 fő 1 0,1%
Forrás: saját szerkesztés
19
A kutatás főbb eredményeit a következő alfejezetekben közöljük:
3.1. A kultúrához fűződő személyes viszony: kultúrával kapcsolatos érzések, a kultúra
fontossága, kulturális érdeklődés, attitűdök.
3.2. Kultúrával kapcsolatos követett magatartás: passzív és aktív kulturális részvétel,
kultúrafogyasztás/vásárlás, nemfogyasztás.
3.3. Kulturális részvétel feltételei, eszközei: kultúrával kapcsolatos tanulmányok, kulturális
célú internethasználat.
3.1. A kultúrához fűződő személyes viszony
Ebben a blokkban foglaljuk össze a kultúrával kapcsolatos általános érzések jellegét, a kultúra
általában vett fontosságára és a kulturális érdeklődés irányaira adott válaszokat, valamint az
attitűdállítások eredményeit.
A kultúrához fűződő általános érzéseket mérő skála szerint a kultúra szó általában pozitív
hatást kelt a megkérdezettekben. Átlagosan 7,95-re értékelték véleményüket, ami kifejezetten
pozitív viszonyt tükröz. A leggyakrabban választott érték a 10 fokozatú skálán a 10-es érték
(26,9%) (1. ábra).
1. ábra: A kultúra által kiváltott érzések jellege a megkérdezettek körében (n=1038)
„Milyen érzése van, ha a kultúra szót hallja?”
Forrás: saját szerkesztés
A kultúra fontosságát összességében 7,39-re értékelték a megkérdezettek a 10 fokozatú skálán
(2. ábra). A válaszadók 5,4%-a inkább nem tartja fontosnak, ők legfeljebb 3-as értéket
jelöltek. A többség, 53,6% fontosnak tartja a kultúrát, véleményüket legalább 8-as értékkel
fejezték ki.
2. ábra: A kultúra fontossága összességében (n=1038)
„Összességében mennyire fontos Önnek a kultúra?”
Forrás: saját szerkesztés
A kultúra iránti érdeklődést 17 különböző területen mértük, 5 fokozatú skálán
(1 – egyáltalán nem érdeklődik; 5 – nagyon érdeklődik). A 3. ábra az egyes skálakérdésekre
kapott válaszok átlagait, míg a 4. ábra az egyes skálaértékek gyakoriságát mutatja be.
A megnevezett területek közül a film/mozi, a könnyűzene (pop), a műemlékek/történelmi
3,3% 0,5%
0,7% 0,6%
1,7% 9,4% 7,9% 12,4% 21,8% 14,8% 26,9%
0% 20% 40% 60% 80% 100%nem tudom, nem szeretnék válaszolni 1 - nagyon negatív 2 3 4 5 6 7 8 9 10 - nagyon pozitív
átlag: 7,95
2,3% 1,6%
1,3% 2,5%
3,6%
11,4% 10,5% 13,3% 20,1% 12,3% 21,1%
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
NT/NV egyáltalán nem fontos 2 3 4 5 6 7 8 9 nagyon fontos
átlag: 7,39
20
emlékhelyek/helyszínek látogatása, a filmsorozatok, a szórakoztató irodalom, a színház és a
szépirodalom vált ki átlag feletti érdeklődést. Legkevésbé a balett vagy más táncművészet, a
cirkusz, a dzsessz, az operett és a magyar nóta érdekli a megkérdezetteket. A válaszok
gyakorisága szerint a film/mozi esetében az 5-ös érték, a könnyűzene (pop), illetve a
műemlékek/történelmi emlékhelyek/helyszínek látogatása esetében a 4-es, a sorban
következőknél pedig a 3-as skálaérték adja a móduszt.
A kulturális területek iránti érdeklődést és kedveltséget részletesebben is vizsgáltuk két
kiemelt terület, a színházi és a filmes műfajok vonatkozásában.
Az 5. ábra azt mutatja, hogy a színházi műfajok közül a könnyed, szórakoztató jellegűek a
legnépszerűbbek: a válaszadók általánosságban a vígjátékot értékelték legmagasabbra, amit a
stand up comedy, a musical, a rockopera, a zenés színmű követ átlag feletti értékkel.
Valamivel átlag feletti érdeklődés övezi a klasszikus színmű, dráma, tragédia műfaját.
Legkevésbé általában a bábelőadás, a balett, az opera és az alternatív, kísérleti előadás érdekli
a megkérdezetteket. Ezeket 2,0 alatti átlaggal értékelték, ami az érdeklődés hiányát mutatja.
A fenti megállapítást erősítik a 6. ábrán jelzett gyakorisági eredmények is. Az első három
legkedveltebb színházi műfaj esetében a módusz jellemzően a 4-es érték, a sorban
következőké pedig a 3-as. A legkevésbé kedvelt színházi műfajok kapcsán, az alternatív
előadás kivételével, a jelzett másik három területnél több mint 50% jelezte, hogy egyáltalán
nem érdekli a műfaj. A 15 felsorolt műfaj közül 9 esetében az 1-es érték veszi fel a móduszt,
vagyis azt válaszolták legnagyobb arányban, hogy egyáltalán nem érdeklődnek az adott
színházi műfaj iránt.
3. ábra: Egyes kulturális területek iránti érdeklődés a válaszok átlaga alapján (n=1038)
„Mennyire érdeklődik az alábbi kulturális területek iránt?”
Forrás: saját szerkesztés
3,90
3,56
3,52
3,33
3,32
3,23
3,09
2,79
2,76
2,73
2,68
2,65
2,47
2,27
2,18
2,16
2,14
1 2 3 4 5
film, mozi
könnyűzene (pop)
műemlékek, történelmi emlékhelyek, helyszínek
filmsorozatok
szórakoztató irodalom
színház
szépirodalom
képzőművészet
népzene, világzene
fesztiválok
népművészet
iparművészet, design
komolyzene
operett, magyar nóta
dzsessz
cirkusz
balett vagy más táncművészet
átlag: 2,87
21
4. ábra: Egyes kulturális területek iránti érdeklődés a válaszok
gyakorisága alapján (n=1038)
„Mennyire érdeklődik az alábbi kulturális területek iránt?”
Forrás: saját szerkesztés
5. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés a válaszok átlaga szerint (n=1038)
„Kérjük, jelölje be, hogy mennyire érdeklik Önt az alábbi színházi műfajok!”
Forrás: saját szerkesztés
2,0%
5,2%
6,7%
10,3%
10,6%
12,3%
14,6%
18,5%
17,6%
21,6%
18,8%
20,8%
27,7%
36,9%
38,7%
39,0%
40,4%
8,4%
9,4%
10,9%
14,8%
13,9%
15,5%
19,2%
20,8%
25,2%
23,0%
27,3%
23,6%
26,0%
23,6%
25,1%
25,2%
24,0%
21,3%
29,8%
28,3%
28,2%
27,5%
28,0%
27,2%
32,7%
30,0%
26,6%
29,6%
32,8%
25,7%
21,1%
21,0%
22,0%
22,2%
33,8%
34,7%
31,8%
24,9%
29,2%
25,5%
21,1%
18,5%
17,5%
18,4%
16,1%
15,4%
12,4%
12,1%
9,8%
8,1%
7,8%
34,4%
20,8%
22,3%
21,7%
18,8%
18,6%
17,9%
9,4%
9,7%
10,4%
8,2%
7,4%
8,2%
6,3%
5,5%
5,6%
5,6%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
film, mozi
könnyűzene (pop)
műemlékek, történelmi emlékhelyek, helyszínek
filmsorozatok
szórakoztató irodalom
színház
szépirodalom
képzőművészet
népzene, világzene
fesztiválok
népművészet
iparművészet, design
komolyzene
operett, magyar nóta
dzsessz
cirkusz
balett vagy más táncművészet
1 - egyáltalán nem érdeklődik 2 3 4 5 - nagyon érdeklődik
3,80
3,16
3,12
2,95
2,86
2,74
2,42
2,38
2,37
2,15
2,11
1,99
1,95
1,87
1,79
1 2 3 4 5
vígjáték
stand up comedy
musical
rockopera
zenés színmű
klasszikus színmű, dráma, tragédia
kortárs színmű, dráma, tragédia
táncszínház
operett
fjúsági és gyerekszínmű
előadóestek, versmondás
alternatív, kísérleti előadások
opera
balett
bábelőadás
átlag: 2,51
22
6. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés a válaszok gyakorisága szerint (n=1038)
„Kérjük, jelölje be, hogy mennyire érdeklik Önt az alábbi színházi műfajok!”
Forrás: saját szerkesztés
A filmes műfajok kedveltségét ugyancsak 5 fokozatú skálán mértük. Az értékelések alapján a
vígjátékok 4-es feletti átlagos értékelést kaptak, ami meghaladja a legkedveltebb színházi
műfaj iránti érdeklődést is. A sorban a természetfilmek, a kalandfilmek, az akciófilmek
következnek. Legkevésbé a balett és opera témájú filmeket kedvelik, ezeket 2-es átlag alatt
értékelték a megkérdezettek (7. ábra).
7. ábra: Az egyes filmes műfajok kedveltsége a válaszok átlaga szerint (n=1038)
„Ön mennyire kedveli az alábbi filmes műfajokat?”
Forrás: saját szerkesztés
32,6%
22,5%
18,9%
15,2%
12,2%
11,8%
10,1%
8,3%
7,3%6,4%
5,0%
4,0%
3,7%
3,4%
2,8%
34,4%
24,6%
25,2%
22,0%
22,0%
19,0%
13,8%
14,3%
14,2%
7,5%
7,0%
9,5%
9,8%
7,7%
4,4%
19,9%
19,6%
23,8%
26,7%
27,0%
26,0%
18,2%
19,4%
23,8%
12,8%
12,8%
21,4%
21,1%
19,6%
15,3%
6,6%
13,3%
13,3%
15,0%
17,4%
17,2%
18,9%
22,6%
22,6%
21,0%
20,0%
28,0%
24,4%
23,7%
23,6%
6,5%
20,1%
18,8%
21,1%
21,4%
26,0%
39,0%
35,4%
32,1%
52,3%
55,2%
37,2%
41,0%
45,7%
53,8%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
vígjáték
stand up comedy
musical
rockopera
zenés színmű
klasszikus színmű, dráma, tragédia
operett
táncszínház
kortárs színmű, dráma, tragédia
opera
balett
fjúsági és gyerekszínmű
előadóestek, versmondás
alternatív, kísérleti előadások
bábelőadás
5 - nagyon érdekli 4 3 2 1 - egyáltalán nem
4,16
3,90
3,84
3,66
3,59
3,56
3,38
3,35
3,21
3,14
3,10
3,08
3,04
3,00
2,90
2,78
2,70
2,48
1,86
1,75
1 2 3 4 5
vígjáték
természetfilm
kalandfilm
akciófilm
krimi
dokumentumfilm
családról, gyerekekről szóló film
kosztümös, történelmi film
sci-fi
mesefilm
fantasy film
animációs film
filmdráma
musical
western
pszicho-thriller
rövidfilm
művészfilm
operafilm
balettfilm
átlag: 3,12
23
A 8. ábra szerinti gyakorisági megoszlások szerint a két legkedveltebb filmes műfajnál 5-ös
módusz értéket találunk, a következőknél pedig inkább a 4-es és a 3-as érték jellemző.
Az opera és balett témájú filmekkel kapcsolatos érdektelenséget mutatja, hogy a
megkérdezettek több mint 55%-a 1-es értéket jelölt.
8. ábra: Az egyes filmes műfajok kedveltsége a válaszok gyakorisága szerint (n=1038)
„Ön mennyire kedveli az alábbi filmes műfajokat?”
Forrás: saját szerkesztés
A kultúrával kapcsolatos beállítottságot attitűdkérdések használatával mértük, amelyek
alapvetően a kultúrával kapcsolatos követett magatartás, a kultúrafogyasztás különböző
aspektusaira vonatkoztak. 17 állítást fogalmaztunk meg, amelyekről a megkérdezettek 5
fokozatú skálán fejezték ki véleményüket. Az egyes kérdésekre adott átlagos véleményeket a
9. ábra, míg az egyes skálaértékek megoszlását a 10. ábra szemlélteti. Az átlagértékek alapján
a legnagyobb egyetértést a következő két állítás váltotta ki a válaszadók körében: „Egy
kulturális program akkor jó, ha elgondolkodtat, ha emlékezetes”, illetve „Egy kulturális
program akkor jó, ha könnyed, szórakoztat, kikapcsol”. Legkevésbé azzal értenek egyet, hogy
a korszellem, a divat meghatározná a fogyasztásukat, illetve, hogy a magaskultúra iránti
érdeklődés határozná meg a műveltséget. A gyakorisági eloszlások azt mutatják, hogy a
nagyobb egyetértést mutató állításokra adott válaszok között a 4-es és 5-ös értékek
dominálnak. Az egyet nem értést mutató állítások esetében a 3-as értékek is meghatározóak az
1-es értékek mellett. Viszonylag nagy tehát a semlegesek, bizonytalanok aránya.
45,8%
39,9%
32,9%
30,6%
27,3%
26,8%
25,1%
25,1%
24,0%
21,8%
19,4%
17,9%
17,5%
15,9%
15,7%
12,4%
9,1% 8,1%
5,0%
3,8%
32,9%
28,0%
33,8%
29,9%
31,6%
20,5%
29,1%
24,0%
20,4%
26,6%
21,6%
22,3%
17,6%
22,8%
23,0%
21,3%
12,8%
17,1%
6,2%
5,8%
14,9%
18,5%
22,1%
21,8%
22,5%
19,0%
28,3%
24,2%
18,4%
28,3%
26,0%
26,0%
18,7%
25,5%
27,2%
28,3%
23,9%
30,7%
14,1%
10,6%
4,5%
9,5%
7,2%
9,6%
10,1%
14,4%
11,6%
14,4%
16,0%
14,0%
19,5%
17,6%
17,3%
16,3%
17,5%
19,9%
25,4%
25,0%
19,1%
21,3%
1,9%
4,2%
4,0%
8,0%
8,5%
19,2%
5,9%
12,4%
21,2%
9,2%
13,5%
16,2%
28,9%
19,4%
16,7%
18,0%
28,8%
19,1%
55,6%
58,5%
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
vígjáték
természetfilm
kalandfilm
akciófilm
krimi
sci-fi
dokumentumfilm
kosztümös, történelmi film
fantasy film
családról, gyerekekről szóló film
mesefilm
animációs film
pszicho-thriller
musical
filmdráma
western
művészfilm
rövidfilm
operafilm
balettfilm
5 - nagyon kedveli 4 3 2 1 - egyáltalán nem
24
9. ábra: Kultúrával kapcsolatos beállítottság az attitűdkérdésekre adott válaszok
átlagai szerint
„Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal?”
Forrás: saját szerkesztés
10. ábra: Kultúrával kapcsolatos beállítottság az attitűdkérdésekre adott válaszok
gyakorisági megoszlása szerint
„Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal?”
Forrás: saját szerkesztés
3,92
3,92
3,77
3,74
3,56
3,35
3,31
3,06
2,96
2,92
2,81
2,79
2,77
2,67
2,52
2,50
2,42
1 2 3 4 5
Egy kulturális program akkor jó, ha elgondolkodtat, ha emlékezetes.
Egy kulturális program akkor jó, ha könnyed, szórakoztat, kikapcsol.
Számomra a kulturális elfoglaltság elsősorban érdeklődés kérdése.
Az élő kulturális program (pl. koncert) számomra mindig nagyobb élmény.
A kulturális elfoglaltság jól tükrözi az ember személyiségét, életstílusát.
Egy vonzó kulturális programért hajlandó vagyok elutazni is.
A kulturális elfoglaltság jól tükrözi az emberek közötti társadalmi
különbségeket.
Számomra a kulturális elfoglaltság elsősorban idő kérdése.
A konzervkultúra (pl. koncert DVD-ről) számomra könnyebben elérhető.
Kulturális időtöltésem egyre inkább az internethez kötődik.
Számomra a kulturális elfoglaltság elsősorban pénz kérdése.
Kulturális érdeklődésem alakulására nagy hatással voltak a szüleim.
A párom nagymértékben befolyásolja kulturális időtöltésemet.
Elsősorban személyes okok (pl. elköltözés, gyermekszületés) miatt történt,
hogy felhagytam korábbi kulturális elfoglaltságokkal.
A barátaim nagymértékben befolyásolják kulturális időtöltésemet.
Az a művelt, kulturált ember, aki a magaskultúra iránt érdeklődik.
A korszellem, a divat nagymértékben befolyásolja kultúrafogyasztásomat.
átlag: 3,12
4,4%
4,8%
5,0%
5,7%
5,9%
4,5%
5,3%
4,5%
6,5%
4,8%
5,3%
4,8%
6,8%
7,4%
4,5%
4,7%
4,6%
4,0%
3,9%
6,3%
8,7%
7,8%
11,2%
9,1%
13,0%
18,5%
18,2%
19,7%
21,3%
25,9%
28,5%
27,4%
27,4%
28,9%
4,7%
5,1%
5,4%
7,6%
6,1%
12,7%
12,7%
14,3%
14,7%
17,5%
18,6%
17,6%
13,5%
14,6%
19,0%
18,1%
19,9%
21,1%
22,1%
24,5%
18,9%
27,8%
24,6%
29,3%
36,3%
27,2%
27,0%
29,5%
28,7%
23,3%
21,7%
28,5%
30,9%
29,8%
30,8%
28,0%
26,1%
23,9%
30,9%
25,3%
26,9%
18,0%
18,2%
19,1%
14,1%
15,0%
16,8%
14,4%
13,5%
12,8%
10,9%
35,0%
36,2%
32,7%
35,2%
21,6%
21,7%
16,7%
13,9%
14,9%
13,4%
12,8%
12,4%
13,6%
13,3%
7,0%
6,1%
5,9%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
Egy kulturális program akkor jó, ha elgondolkodtat, ha emlékezetes.
Egy kulturális program akkor jó, ha könnyed, szórakoztat, kikapcsol.
Számomra a kulturális elfoglaltság elsősorban érdeklődés kérdése.
Az élő kulturális program (pl. koncert) számomra mindig nagyobb élmény.
A kulturális elfoglaltság jól tükrözi az ember személyiségét, életstílusát.
Egy vonzó kulturális programért hajlandó vagyok elutazni is.
A kulturális elfoglaltság jól tükrözi az emberek közötti társadalmi
különbségeket.
Számomra a kulturális elfoglaltság elsősorban idő kérdése.
A konzervkultúra (pl. koncert DVD-ről) számomra könnyebben elérhető.
Kulturális időtöltésem egyre inkább az internethez kötődik.
Számomra a kulturális elfoglaltság elsősorban pénz kérdése.
Kulturális érdeklődésem alakulására nagy hatással voltak a szüleim.
A párom nagymértékben befolyásolja kulturális időtöltésemet.
Elsősorban személyes okok (pl. elköltözés, gyermekszületés) miatt történt,
hogy felhagytam korábbi kulturális elfoglaltságokkal.
A barátaim nagymértékben befolyásolják kulturális időtöltésemet.
Az a művelt, kulturált ember, aki a magaskultúra iránt érdeklődik.
A korszellem, a divat nagymértékben befolyásolja kultúrafogyasztásomat.
25
3.2. Kultúrával kapcsolatos követett magatartás
Ebben a blokkban összefoglaljuk a megkérdezettek tényleges kulturális részvételének
jellemzőit az alábbi témakörök mentén: kulturális programok, események, helyszínek
látogatása, távolmaradás/kultúra nemfogyasztás, könyvolvasás, otthoni, illetve otthonon kívüli
kulturális időtöltés, kulturális termékek vásárlása, aktív/alkotó jellegű kulturális tevékenység.
A kulturális részvételt elsőként aszerint vizsgáltuk, hogy milyen gyakran voltak a
megkérdezettek egyes programokon, eseményeken, helyszíneken az előző évben. A 11. ábra
szerint a válaszadók 10% feletti arányban több mint évi 5 alkalommal látogattak
szórakozóhelyeket, mozit, műemlékeket/történelmi emlékhelyeket/helyszíneket, nyilvános
könyvtárakat és művelődési/közösségi házakat. Ezzel szemben a válaszadók 80% feletti
arányban egyszer sem látogattak opera előadást és dzsesszkoncertet. Három eset kivételével
(mozi, műemlékek/történelmi emlékhelyek/helyszínek, múzeum/képtár) azok vannak
többségben, akik egyszer sem voltak az adott kulturális programon, eseményen vagy
helyszínen. Azok között pedig, akik legalább egy alkalommal voltak, többségben vannak
azok, akik 1-2 alkalommal vettek részt az adott programon.
11. ábra: Egyes kulturális programokon, eseményeken való részvétel
az elmúlt évben (n=1038)
„Az utóbbi egy évben hány alkalommal volt Ön...?”
Forrás: saját szerkesztés
A távolmaradók körében részletesen vizsgáltuk ennek okait is. A 12. ábra szerint minden
programtípus esetén az érdeklődés hiánya a legjellemzőbb magyarázat. Ezt többnyire az
anyagi lehetőségek, illetve az idő hiánya követi. Az elégtelen kínálat játszik legkevésbé
szerepet az akadályozó tényezők között. 70% feletti arányban válaszolták az érdeklődés
hiányát az opera előadások, a dzsesszkoncertek, az operett vagy magyar nóta előadások,
illetve a balett vagy más táncművészeti előadások esetében. A pénz hiányát 20% feletti
arányban, tehát átlag feletti mértékben válaszolták a fesztiválok, mozik, könnyűzenei
koncertek és színházi előadások kapcsán. Ugyancsak 20% feletti arányban választották az idő
hiányát a mozik, műemlékek/történelmi emlékhelyek/helyszínek, nyilvános könyvtárak,
36,7%
31,7%
26,2%
57,7%
42,7%
46,7%
36,6%
46,6%
49,8%
73,2%
74,2%
79,6%
86,3%
78,0%
74,8%
83,7%
33,4%
32,3%
37,2%
21,7%
32,2%
29,3%
37,7%
35,2%
35,5%
18,9%
18,6%
15,0%
9,5%
17,7%
21,6%
12,7%
15,0%
21,5%
23,4%
8,9%
14,9%
15,6%
19,1%
12,8%
10,9%
5,3%
5,2%
3,5%
2,8%
3,3%
2,9%
3,0%
15,0%
14,5%
13,2%
11,7%
10,3%
8,5%
6,5%
5,3%
3,8%
2,6%
2,0%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
szórakozóhelyen (pl. diszkó, zenés, műsoros klub, kávézó)
moziban
műemlékek, történelmi emlékhelyek, helyszínek látogatásán
nyilvános könyvtárban
művelődési, közösségi házban
színházi előadáson
múzeumban vagy képtárban
könnyűzenei koncerten
fesztiválon
népzenei, világzenei koncerten
komolyzenei koncerten
operett vagy magyar nóta előadáson
opera előadáson
balett vagy más táncművészeti előadáson
cirkuszi előadáson
dzsesszkoncertenegyszer sem 1-2-szer 3-5-ször több mint 5-ször
26
színházi előadások, múzeumok vagy képtárak esetében. A társaság hiánya a színházi
előadások esetében eredményez legmagasabb arányban távolmaradást.
Megkérdeztük a válaszadókat, hány könyvet olvastak el az elmúlt egy évben (nem számítva a
munkával kapcsolatos és az iskolai kötelező olvasmányokat). A 13. ábra szerint a legnagyobb
csoportot (18,1%) azok alkotják, akik egyetlen könyvet sem olvastak a jelzett feltételekkel.
Válasza alapján 59 fő viszont legalább 50 könyvet olvasott. A 14. ábra kategóriákba sorolva
mutatja be a megoszlásokat. 33,8% válaszolta, hogy legfeljebb 4 könyvet olvasott. További
23,4% legfeljebb 10-et, 10,6% pedig legfeljebb 11-20 könyvet olvasott az elmúlt 1 évben.
Ennél több könyv olvasását 13,5% jelezte.
12. ábra: Egyes kulturális programokról, eseményekről való távolmaradás okai
„Mi az a legfőbb indok, amiért az utóbbi egy évben Ön nem volt vagy nem volt gyakrabban
a felsorolt kulturális programokon? Csak egy válasz lehetséges!”
Forrás: saját szerkesztés
13. ábra: Az elmúlt évben elolvasott könyvek száma (n=1038)
„Hány könyvet olvasott az elmúlt évben, nem számítva a munkájával kapcsolatos
és/vagy az iskolai kötelező olvasmányokat?”
Forrás: saját szerkesztés
72,5%
71,1%
71,7%
72,8%
68,4%
69,6%
67,3%
66,3%
54,0%
40,7%
48,7%
69,5%
54,6%
51,9%
36,1%
44,7%
11,6%
10,2%
10,7%
11,3%
10,6%
11,8%
13,2%
5,6%
24,0%
21,4%
22,9%
8,2%
18,7%
13,7%
23,0%
18,9%
6,8%
8,9%
9,0%
8,0%
13,1%
9,2%
10,4%
21,0%
13,1%
20,2%
13,4%
13,3%
11,9%
20,4%
26,2%
21,5%
5,7%
5,4%
5,2%
3,9%
3,7%
6,4%
4,7%
2,0%
6,1%
12,6%
10,3%
5,2%
12,0%
9,9%
9,0%
10,8%
3,4%
4,4%
3,4%
4,0%
4,2%
3,1%
4,4%
5,0%
2,8%
5,0%
4,7%
3,9%
2,8%
4,2%
5,8%
4,1%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
opera előadáson
dzsesszkoncerten
operett vagy magyar nóta előadáson
balett vagy más táncművészeti előadáson
cirkuszi előadáson
komolyzenei koncerten
népzenei, világzenei koncerten
nyilvános könyvtárban
fesztiválon
színházi előadáson
könnyűzenei koncerten
művelődési, közösségi házban
szórakozóhelyen (pl. diszkó, zenés, műsoros klub, kávézó)
múzeumban vagy képtárban
moziban
műemlékek, történelmi emlékhelyek, helyszínek látogatásán
érdeklődés hiánya pénzhiány időhiány társaság hiánya nem megfelelő kínálat
18,1%
7,3%
12,2%
10,1%
4,3%
9,3%
3,4%
0,9% 2,3%
0,2%
7,4%
0,5% 1,9%
0,2% 0,8%
3,3%
0,3% 0,1%
3,8%
0,3% 0,3%
1,9%
0,2% 0,3%
2,6%
0,2% 0,4% 1,0%
2,3%
0,9% 0,2% 0,4% 0,5%
0,2% 0,3%
0%
5%
10%
15%
20%
25%
0 d
b1 d
b2 d
b3 d
b4 d
b5 d
b6 d
b7 d
b8 d
b9 d
b10
db
11
db
12
db
13
db
14
db
15
db
16
db
17
db
20
db
21
db
22
db
23
db
24
db
25
db
26
db
27
db
28
db
29
db
30
db
32
db
35
db
36
db
37
db
40
db
42
db
48
db
50
db
60
db
62
db
63
db
70
db
75
db
79
db
80
db
10
0 d
b10
1 d
b10
2 d
b10
5 d
b12
5 d
b15
0 d
b20
0 d
b22
0 d
b24
5 d
b
27
14. ábra: Az elmúlt évben elolvasott könyvek számának megoszlása
kategóriák szerint (n=1038)
„Hány könyvet olvasott az elmúlt évben, nem számítva a munkájával kapcsolatos
és/vagy az iskolai kötelező olvasmányokat?”
Forrás: saját szerkesztés
Ma erősen fejlődő kulturális terület a fesztiválok világa, ezért részletesen is megvizsgáltuk,
hogy hogyan alakult a különböző fesztiváltípusokon való részvétel. A felsoroltak közül többet
is megjelölhettek a válaszadók aszerint, hogy milyen jellegű fesztiválon vettek részt az elmúlt
két évben. A válaszadók közel 60%-a volt valamilyen település szintű helyi rendezvényen.
Sorban a borfesztiválok és a gasztronómiai fesztiválok következnek. A legkisebb
látogatottság, 5% körüli részvételi arány jellemző a komolyzenei és az irodalmi fesztiválokra
(15. ábra).
15. ábra: Fesztiválokon való részvétel az elmúlt két évben (n=1038)
„Az alábbiak közül milyen fesztiválokon vett részt az utóbbi két évben?
Több válasz is lehetséges!”
Forrás: saját szerkesztés
A kulturális időtöltést abban a metszetben is vizsgáltuk, hogyan oszlik meg egymás között az
otthon végzett, illetve az otthonon kívüli tevékenység. A 16. ábra szerint átlagosan 4,22-es
értékkel válaszoltak a megkérdezettek a 10 fokozatú skálán, ami az otthoni időtöltés nagyobb
arányát mutatja. 43,4% a skála 1-3-as fokozatait választotta, tehát inkább otthoni
tevékenységet végez, 13,3% pedig legalább 8-as értéket adott, tehát a válaszadók ekkora
hányada lényegesen több időt tölt otthonon kívüli kulturális tevékenységgel.
18,7%
33,8%
23,4%
10,6%
13,5%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
egyet sem
1-4 db-ot
5-10 db-ot
11-20 db-ot
legalább 21 db-ot
59,6%
36,8%
33,4%
26,4%
16,8%
15,1%
10,7%
7,6%
6,8%
6,7%
6,4%
5,9%
5,7%
5,1%
4,9%
24,0%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
városnapok, falunapok, búcsú, helyi rendezvények
borfesztivál
gasztronómiai fesztivál
könnyűzenei fesztivál
történelmi hagyományokhoz, helyszínekhez kötődő fesztivál
természeti ünnepekhez vagy történelmi eseményekhez kötődő fesztivál
gyermek- és ifjúsági fesztivál
nemzetiségi fesztivál
táncfesztivál
roadshow-termékbemutatók
színházi fesztivál
egyházi fesztivál
filmfesztivál
komolyzenei fesztivál
irodalmi fesztivál
egyik sem
átlag: 16,5%
28
A kulturális javakkal kapcsolatos vásárlási szokásokat 4 termékkör kiemelésével vizsgáltuk.
A válaszadók 65,5%-a jelezte, hogy vásárolt valamilyen könyvet, 22,4%-a pedig valamilyen
audiovizuális terméket. 10% alatti arányban jutottak hozzá vásárlással képzőművészeti,
iparművészeti alkotáshoz, 6% alatti arányban pedig valamilyen régiséghez. A válaszadók
valamivel több, mint egynegyede (27,7%) nem vásárolt a fenti kategóriákba tartozó kulturális
termékekből (17. ábra). Kulturális célokra átlagosan 9422,25 Ft-ot költenek havonta azok a
megkérdezettek, akik ezt meg tudták becsülni. A kategóriákba sorolt válaszok szerint az
összes válaszadó 12,2%-legfeljebb 2000 Ft-ot költött ilyen céllal, 5000 Ft-nál többet pedig
19,9%. A többség nem válaszolt, vagy nem tudott válaszolni a kérdésre
(18. ábra).
16. ábra: Az otthoni és otthonon kívüli kulturális időtöltés megoszlása (n=1038)
„Összességében hogyan oszlik meg az Ön kulturális időtöltése otthoni,
illetve otthonon kívüli elfoglaltságra?”
Forrás: saját szerkesztés
17. ábra: Az elmúlt évben vásárolt kulturális termékek megoszlása (n=1038)
„Mit vásárolt az elmúlt évben az alábbi kulturális termékek köréből?
Több válasz is lehetséges!”
Forrás: saját szerkesztés
18. ábra: Kulturális célú kiadások alakulása (n=1038)
„Ön körülbelül mennyi pénzt költ havonta kultúrára, beleértve az olyan
többletkiadásokat is mint pl. az utazási költség?”
Forrás: saját szerkesztés
4,1% 23,9% 8,3% 11,3% 7,8% 15,2% 9,0% 7,1% 6,0%
1,7%
5,6%
0% 20% 40% 60% 80% 100%nem tudom, nem szeretnék válaszolni 1 - lényegesen több időt tölt otthoni 2 3 4 5 6 7 8 9 10 - lényegesen több időt tölt otthonon kívüli
átlag: 4,22
65,5%
22,4%
9,9%
5,7%
27,7%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
könyv
műsoros CD, DVD
képzőművészeti, iparművészeti alkotás
régészeti, történeti jellegű, jelentőségű emlék
(minden 50 évnél régebbi tárgy)
egyiket sem
12,2%
13,4%
9,2%
6,2%
4,6%
54,4%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
legfeljebb 2000 Ft
2001 - 5000 Ft között
5001 - 10000 Ft között
10001 - 20000 Ft között
20001 Ft felett
NT/NV
29
A passzív – a befogadó jellegű – kulturális időtöltés mellett vizsgáltuk az aktív kulturális
részvételt is, ahol maga a megkérdezett egyedül vagy valamely csoport tagjaként alkotó
kulturális tevékenységet végez. Általában megállapítható, hogy a válaszadók szűk köre – a
vizsgált területek átlagában 12,2%-a – vesz részt valamilyen alkotó tevékenységben, és 47%-a
semmi ilyesmit nem végez. Kivételt a fotózás jelent (32,9%), amiben minden harmadik
válaszadó érintett, és az átlagosnál nagyobb aktivitást találtunk a tánc, a kézműveskedés és
rajzolás, valamint az éneklés területén is. Ugyanakkor csupán néhány százaléknyi a részvétel
az alábbi területeken: filmkészítés, színjátszás, kreatív írás (19. ábra).
19. ábra: Egyedül vagy közösségben végzett kulturális tevékenységek (n=1038)
Az elmúlt évben Ön akár egyedül, akár egy szervezett csoport tagjaként az alábbi
tevékenységek közül melyeket végezte? Több válasz is lehetséges!”
Forrás: saját szerkesztés
3.3. Kulturális részvétel feltételei, eszközei
A kulturális részvételt befolyásoló kulturális tőkefeltételek közül kutatásunkban részletesen,
explicit módon vizsgáltuk a kultúrával kapcsolatos nem kötelező tanulmányok körét, valamint
a kulturális célú internethasználatot.
A kulturális részvétel feltérképezése érdekében azt is megkérdeztük, milyen nem kötelező
kreatív/művészeti tanulmányokat folytattak a válaszadók 18 éves korukig. A 20. ábra a
különböző tanulmányok megoszlását szemlélteti. A tanult tevékenységek között az ének, a
tánc, a hangszeres zene, illetve a kézműveskedés, rajzolás jellemzi átlag feletti arányban a
válaszadókat. Legkisebb arányban a filmkészítést, a kreatív írást, illetve a kreatív
számítógépes munkát tanulták. Figyelemreméltó, hogy 41,9% egyik felsorolt területen sem
képezte magát fiatal korában. A fiatalkori tanulmányok és a megkérdezést megelőző évben
folytatott alkotó tevékenységek, valamint a befogadó jellegű kulturális részvétel közötti
kapcsolat mélyebb elemzésére később kerül sor.
32,9%
17,4%
16,2%
16,1%
8,1%
7,7%
6,4%
2,7%
2,4%
47,0%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
fotózás
tánc
kézműveskedés, rajzolás
ének
hangszeres zene
kreatív számítógépes munka (pl. weboldal
vagy blog tervezés)
vers-, esszé-, novella- stb. írás
színjátszás
filmkészítés
egyik sem
átlag: 12,2%
30
20. ábra: Kulturális jellegű tanulmányok 18 éves korig (n=1038)
„Mit tanult az alábbiak közül a kötelező iskolai tanulmányokon kívül legalább egy évig
18 éves kora előtt (ha még nincs 18 éves, akkor mostanáig)? Több válasz is lehetséges!”
Forrás: saját szerkesztés
Az online megkérdezés keretében vizsgáltuk az internet kultúrafogyasztásban betöltött
szerepét is. A megkérdezettek 76,1%-a válaszolta, hogy használja ezt a csatornát kulturális
célokra (21. ábra). Kiemelten vizsgáltuk néhány online tevékenység esetében, hogy milyen
gyakran végzik azokat a válaszadók (22. ábra). Ezek között a napi gyakoriság mindenekelőtt a
zenehallgatásra jellemző. A sorban következő tevékenységeket napi vagy heti gyakorisággal
végzik: kulturális rádió vagy TV programok hallgatása vagy nézése, kulturális információk
keresése. Magas arányban (80% körül) olvasnak blogokat vagy újságcikkeket az interneten
ebben a témában. Háromból ketten vásárolnak is valamit online, jellemzően havonta. A saját
tartalmú weboldal vagy blog készítése, illetve a saját tartalom megosztása csak szűk kört
érint, kevesebb, mint 20%-ot.
21. ábra: Az internet használata kulturális céllal (n=1038)
„Használja Ön az internetet kulturális céllal?”
Forrás: saját szerkesztés
28,1%
23,2%
21,3%
19,6%
10,5%
10,4%
7,9%
7,5%
1,8%
41,9%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
ének
tánc
hangszeres zene
kézműveskedés, rajzolás
fotózás
színjátszás
kreatív számítógépes munka (pl. weboldal vagy blog tervezés)
vers-, esszé-, novella- stb. írás
filmkészítés
egyik sem
átlag: 14,5%
76,1%
23,9% használja az internetet kultrális
céllal
nem használja
31
22. ábra: A kulturális célú internethasználat területei (n=790, akik használják az
internetet kulturális céllal)
„Milyen gyakran használja az internetet az alábbi kulturális célokra?”
Forrás: saját szerkesztés
4. Az online kutatás háttérelemzési eredményei
A demográfiai háttérelemzések során – ahogy azt a fentiekben már felvezettük – azt
vizsgáljuk, hogy a feltett kérdésekre adott válaszokban az egyes demográfiai csoportok
mutatnak-e statisztikailag igazolható eltéréseket. A háttérelemzést öt változó mentén végeztük
el: nem, generációk (16-29 éves fiatal, 30-59 éves középgeneráció, 60-74 éves idős), lakóhely
településtípusa (Budapest, megyei jogú város, város, falu vagy község), iskolai végzettség
legmagasabb foka (alapfok, középfok, felsőfok), jövedelmi helyzet szubjektív megítélése.
Az alábbiakban csak azokat az eredményeket közöljük, melyek a statisztikai elemzési
kritériumoknak megfelelnek és szignifikáns eltéréseket mutattak.
4.1. A kultúrához fűződő személyes viszony
A megkérdezés során a kultúrával kapcsolatos kérdéseket azzal nyitottuk, hogy a kultúra
szóval kapcsolatos érzelmeket fejezzék ki a válaszadók egy 10 fokozatú skálán. A kiemelt
demográfiai csoportok véleménye között nincs szignifikáns különbség e kérdésben.
Összességében is értékeltettük a kultúra fontosságát. A kapott válaszok alapján a nemek
mutatnak jelentősebb véleménykülönbségeket (23. ábra). A nők 58,6% válaszolt legalább 8-as
értékkel a 10 fokozatú skálán, míg a férfiak 47,3%-a tett így. Legfeljebb 3-as értéket adott
meg a férfiak 7,7%-a, a nők körében 3,4% volt ilyen véleményen.
27,8%
15,9%
11,5%
7,3%
6,8%
6,1%
5,3%
3,4%
2,3%
2,2%
1,8%
21,5%
16,2%
19,7%
6,8%
15,7%
17,5%
7,8%
5,2%
2,8%
3,2%
2,7%
27,2%
31,8%
36,1%
18,5%
27,3%
28,5%
21,3%
20,0%
12,4%
6,3%
6,8%
14,2%
24,2%
29,0%
25,7%
28,1%
30,8%
23,3%
34,4%
51,1%
5,8%
10,8%
9,2%
11,9%
3,7%
41,6%
22,0%
17,2%
42,3%
37,0%
31,4%
82,5%
78,0%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
zenét hallgat
filmeket, kulturális rádió vagy TV programokat
hallgat, illetve néz
információt keres kulturális termékekről,
eseményekről
zenét tölt le
kulturális blogokat olvas vagy néz
kulturális témájú online újságcikkeket olvas
filmeket, kulturális rádió vagy TV programokat tölt le
múzeumi, könyvtári vagy más szakosított weboldalt
látogat tudása bővítése érdekében
kulturális termékeket vásárol (pl. könyv, színházjegy,
CD)
kulturális tartalmú saját weboldalt vagy blogot készít
saját kulturális tartalmat tesz fel a hálóra, pl.
közösségi hálózatra vagy megosztó oldalra
naponta többször naponta egyszer hetente havonta soha
32
23. ábra: A kultúra fontossága összességében – demográfiai különbségek
„Összességében mennyire fontos Önnek a kultúra?”
Forrás: saját szerkesztés
A kultúra iránti érdeklődést illetően a vizsgált 17 különböző kulturális terület közül több
esetében is találtunk értelmezhető különbségeket az egyes demográfiai csoportok között.
A demográfiai különbségeket bemutató ábrákat az egyes területek iránti átlagos érdeklődés
alapján rendeztük sorba. A legnagyobb érdeklődéssel bíró kulturális terület, a film és mozi
kapcsán nincsenek jelentős különbségek. A könnyűzene (pop) iránt átlag feletti arányú
érdeklődést mutatnak a nők és az alapfokon képzettek (24. ábra).
24. ábra: A könnyűzene (pop) iránti érdeklődés – demográfiai különbségek
„Mennyire érdeklődik az alábbi kulturális területek iránt?”
Forrás: saját szerkesztés
A műemlékek, történelmi emlékhelyek, helyszínek iránt átlag feletti arányban mutatnak
érdektelenséget az alapfokon képzettek és azok, akik a hétköznapokban megélhetési
gondokkal küzdenek (25. ábra). Minél magasabb a válaszadó képzettsége, annál valószínűbb,
hogy mutat érdeklődést ilyen témák iránt. A jövedelmi csoportok közül ugyancsak a jobb
körülmények között élők érdeklődnek legnagyobb arányban a műemlékek, történelmi
emlékhelyek, helyszínek iránt.
A filmsorozatok iránt a nők nagyobb arányban mutatnak érdeklődést, mint a férfiak
(26. ábra). A generációk közül kiemelkedik a fiatalok érintettsége. A szubjektív jövedelmi
csoportok közül a jobb körülmények között élők átlag feletti arányban adtak 4-es értéket.
A szórakoztató irodalom kapcsán több eltérést is mutatnak az eredmények. A nemek között a
nők, a generációk között az idősebbek mutatnak átlag feletti érdeklődést (legalább 4-es
értékelés) (27. ábra). Minél nagyobb településen lakik a válaszadó, annál valószínűbb, hogy
érdekli ez a terület. A végzettségi csoportok között a felsőfokon képzettek mutatják a
2,5%
2,0%
3,0%
1,5%
1,8%
1,3%
1,4%
1,8%
0,9%
2,6%
4,2%
1,1%
3,6%
4,4%
2,8%
11,4%
14,9%
8,1%
10,4%
10,7%
10,2%
13,5%
13,1%
13,9%
19,9%
20,4%
19,4%
12,4%
12,3%
12,6%
20,8%
14,7%
26,7%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
nem tudja, nem szeretne válaszolni 1 - egyáltalán nem fontos 2 3 4 5 6 7 8 9 10 - nagyon fontos
5,2%
5,0%
5,5%
8,3%
5,9%
3,6%
9,4%
11,1%
7,7%
5,8%
10,4%
9,3%
29,8%
31,2%
28,6%
34,6%
26,0%
31,4%
34,7%
36,9%
32,7%
26,9%
37,2%
35,8%
20,8%
15,9%
25,6%
24,4%
20,6%
20,0%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
1 - egyáltalán nem érdeklődik 2 3 4 5 - nagyon érdeklődik
33
legnagyobb érdeklődést, míg az alapfokú képesítéssel rendelkezők körében kiemelkednek az
1-es értéket választók. Akik megélhetési gondokkal küzdenek, kisebb arányban érdeklődnek,
illetve magasabb arányban válaszolták, hogy egyáltalán nem foglalkoztatja őket ez a terület.
A színházzal kapcsolatos beállítottság kérdésében szembetűnő a nemek közötti különbség: a
nők nagyobb érdeklődést mutatnak (28. ábra). Generációs bontásban az idősek érdeklődése
emelkedik ki különösen. A lakóhely településtípusa szerint a fővárosiak, az iskolai képzettségi
szintek szerint a magasan képzettek mutatnak szembetűnő érdeklődést. A szépirodalom
területe is hasonló demográfiai csoportokat vonz elsősorban: a nők, az idősek, a magasan
képzettek, illetve a jó anyagi körülmények között élők mutatják a legnagyobb mértékű
affinitást (29. ábra).
25. ábra: A műemlékek, történelmi emlékhelyek, helyszínek iránti érdeklődés –
demográfiai különbségek
„Mennyire érdeklődik az alábbi kulturális területek iránt?”
Forrás: saját szerkesztés
26. ábra: A filmsorozatok iránti érdeklődés – demográfiai különbségek
„Mennyire érdeklődik az alábbi kulturális területek iránt?”
Forrás: saját szerkesztés
6,6%
15,4%
6,6%
4,0%
2,7%
5,6%
6,9%
18,8%
10,9%
9,6%
10,7%
11,6%
10,7%
11,4%
10,8%
7,3%
28,3%
32,7%
30,6%
24,2%
22,7%
26,3%
30,2%
26,0%
31,8%
22,4%
30,1%
36,4%
40,0%
34,2%
31,5%
19,8%
22,4%
19,9%
21,9%
23,8%
24,0%
22,5%
20,6%
28,1%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
jól él, félre tud tenni (n=75)
megél, keveset tud félretenni (n=377)
éppen elegendő, nem tud félretenni (n=378)
megélhetési gondokkal küzd (n=96)
1 - egyáltalán nem érdeklődik 2 3 4 5 - nagyon érdeklődik
10,3%
11,5%
9,2%
4,2%
10,7%
14,2%
13,3%
9,8%
8,7%
14,6%
14,9%
17,7%
12,2%
5,6%
18,0%
15,4%
14,7%
15,4%
16,7%
12,5%
28,3%
31,0%
25,7%
22,5%
28,2%
33,6%
20,0%
29,2%
29,1%
32,3%
24,9%
22,2%
27,4%
26,8%
25,4%
21,9%
30,7%
24,7%
22,0%
16,7%
21,7%
17,7%
25,5%
40,8%
17,6%
15,0%
21,3%
21,0%
23,5%
24,0%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
jól él, félre tud tenni (n=75)
megél, keveset tud félretenni (n=377)
éppen elegendő, nem tud félretenni (n=378)
megélhetési gondokkal küzd (n=96)
1 - egyáltalán nem érdeklődik 2 3 4 5 - nagyon érdeklődik
34
27. ábra: A szórakoztató irodalom iránti érdeklődés – demográfiai különbségek
„Mennyire érdeklődik az alábbi kulturális területek iránt?”
Forrás: saját szerkesztés
28. ábra: A színház iránti érdeklődés – demográfiai különbségek
„Mennyire érdeklődik az alábbi kulturális területek iránt?”
Forrás: saját szerkesztés
10,6%
14,1%
7,3%
15,1%
12,1%
3,2%
7,0%
10,1%
9,6%
14,4%
24,2%
10,9%
5,3%
6,7%
7,4%
14,3%
17,7%
14,0%
17,6%
10,5%
12,3%
15,2%
12,1%
11,8%
15,4%
13,3%
15,1%
18,5%
15,2%
11,4%
12,0%
12,2%
15,3%
11,5%
27,4%
30,7%
24,3%
27,8%
27,7%
26,7%
24,2%
23,2%
29,2%
31,4%
23,6%
25,9%
29,7%
28,0%
29,2%
25,1%
27,1%
29,3%
25,0%
33,3%
25,9%
26,8%
37,7%
31,7%
31,1%
31,2%
23,2%
20,4%
29,7%
32,3%
38,7%
29,7%
28,8%
25,0%
18,8%
12,7%
24,5%
18,9%
18,2%
20,2%
25,3%
20,2%
16,7%
15,9%
13,4%
18,3%
21,3%
14,7%
21,5%
16,4%
18,8%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
Budapest (n=185)
megyei jogú város (n=228)
város (n=353)
falu, község (n=272)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
jól él, félre tud tenni (n=75)
megél, keveset tud félretenni (n=377)
éppen elegendő, nem tud félretenni (n=378)
megélhetési gondokkal küzd (n=96)
1 - egyáltalán nem érdeklődik 2 3 4 5 - nagyon érdeklődik
12,3%
17,0%
7,9%
14,6%
13,3%
7,7%
5,4%
8,7%
13,4%
18,8%
32,1%
12,5%
5,3%
15,5%
19,4%
11,8%
16,0%
16,8%
12,2%
10,8%
13,1%
17,3%
18,8%
18,6%
17,3%
13,1%
28,0%
30,7%
25,5%
26,3%
29,2%
26,8%
23,7%
31,9%
24,4%
32,4%
25,6%
30,3%
27,4%
25,4%
21,6%
29,1%
27,2%
23,5%
28,9%
30,6%
24,9%
28,7%
18,4%
12,2%
23,9%
30,9%
18,7%
11,3%
25,7%
16,0%
17,1%
24,4%
29,6%
21,4%
16,2%
11,8%
11,5%
16,0%
23,4%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
Budapest (n=185)
megyei jogú város (n=228)
város (n=353)
falu, község (n=272)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
1 - egyáltalán nem érdeklődik 2 3 4 5 - nagyon érdeklődik
35
29. ábra: A szépirodalom iránti érdeklődés – demográfiai különbségek
„Mennyire érdeklődik az alábbi kulturális területek iránt?”
Forrás: saját szerkesztés
A képzőművészet iránt az idősek és a fővárosiak mutatják a legnagyobb érdeklődést a
demográfia csoportok közül (30. ábra). Mérhetőek a különbségek az iskolai végzettség
tekintetében is – a felsőfokon képzettek javára –, ebben a dimenzióban azonban kisebbek a
vélemények közötti eltérések.
30. ábra: A képzőművészet iránti érdeklődés – demográfiai különbségek
„Mennyire érdeklődik az alábbi kulturális területek iránt?”
Forrás: saját szerkesztés
14,5%
18,8%
10,5%
20,2%
16,6%
4,9%
31,4%
13,2%
9,5%
14,7%
12,7%
15,6%
27,1%
19,2%
24,8%
13,9%
23,0%
21,9%
9,3%
16,7%
23,9%
16,4%
14,7%
21,2%
20,6%
10,4%
27,2%
28,6%
25,8%
30,5%
29,0%
20,3%
29,5%
27,4%
26,1%
26,7%
26,0%
26,5%
28,1%
21,1%
17,3%
24,7%
16,9%
17,8%
32,1%
14,1%
20,6%
24,2%
25,3%
19,1%
21,2%
18,8%
18,0%
10,5%
25,1%
9,4%
14,7%
33,3%
8,3%
15,0%
23,8%
18,7%
21,0%
16,1%
15,6%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
jól él, félre tud tenni (n=75)
megél, keveset tud félretenni (n=377)
éppen elegendő, nem tud félretenni (n=378)
megélhetési gondokkal küzd (n=96)
1 - egyáltalán nem érdeklődik 2 3 4 5 - nagyon érdeklődik
18,5%
23,9%
22,1%
5,3%
14,1%
17,5%
17,6%
23,5%
30,1%
19,3%
13,9%
20,8%
13,6%
24,4%
18,8%
14,1%
18,0%
24,6%
22,8%
19,9%
20,9%
20,5%
32,7%
36,2%
30,4%
35,1%
32,4%
35,5%
30,6%
33,5%
26,3%
33,8%
34,2%
18,5%
15,5%
15,5%
28,2%
25,9%
20,2%
17,3%
13,6%
15,4%
17,0%
21,1%
9,5%
10,8%
7,6%
12,7%
13,5%
8,8%
9,9%
6,6%
8,3%
8,9%
10,3%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
Budapest (n=185)
megyei jogú város (n=228)
város (n=353)
falu, község (n=272)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
1 - egyáltalán nem érdeklődik 2 3 4 5 - nagyon érdeklődik
36
A népzene és világzene területe a fiatalokat és az időseket jobban érdekli, mint a
középgenerációhoz tartozókat (31. ábra). A felsőfokon képzettek ugyancsak magasabb
arányban mutatnak érdeklődést.
A fesztiválok a nemek és generációk mentén osztja meg a válaszadókat (32. ábra): a nők
valamivel nagyobb érdeklődést mutatnak férfi társaikhoz képest. Generációs bontásban a
fiatalok affinitása tűnik ki egyértelműen.
A népművészet területének generációs bontása mutat értékelhető különbségeket: az idősek
magasabb arányban érintettek (legalább 4-es érték), körükben az elzárkózók is kevesebben
vannak (33. ábra).
31. ábra: A népzene, világzene iránti érdeklődés – demográfiai különbségek
„Mennyire érdeklődik az alábbi kulturális területek iránt?”
Forrás: saját szerkesztés
32. ábra: A fesztiválok iránti érdeklődés – demográfiai különbségek
„Mennyire érdeklődik az alábbi kulturális területek iránt?”
Forrás: saját szerkesztés
33. ábra: A népművészet iránti érdeklődés – demográfiai különbségek
„Mennyire érdeklődik az alábbi kulturális területek iránt?”
Forrás: saját szerkesztés
17,6%
18,8%
20,2%
10,6%
24,2%
19,8%
13,3%
25,1%
24,4%
25,4%
25,6%
20,4%
29,0%
23,4%
30,0%
27,7%
30,6%
30,5%
29,9%
27,7%
32,4%
17,5%
16,4%
14,7%
24,8%
14,6%
14,5%
20,8%
9,7%
12,7%
9,0%
8,5%
10,8%
8,9%
10,1%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
1 - egyáltalán nem érdeklődik 2 3 4 5 - nagyon érdeklődik
21,6%
23,4%
19,9%
13,6%
21,9%
27,5%
22,9%
25,8%
20,2%
19,7%
20,9%
30,8%
26,7%
24,2%
29,0%
27,2%
26,4%
26,7%
18,4%
18,7%
18,2%
20,2%
21,1%
10,5%
10,4%
7,9%
12,7%
19,2%
9,7%
4,5%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
1 - egyáltalán nem érdeklődik 2 3 4 5 - nagyon érdeklődik
18,8%
24,9%
20,9%
8,5%
27,3%
28,2%
28,7%
23,4%
29,6%
27,2%
29,4%
32,3%
16,1%
13,1%
13,7%
24,2%
8,2%
6,6%
7,3%
11,7%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
1 - egyáltalán nem érdeklődik 2 3 4 5 - nagyon érdeklődik
37
A következő terület az iparművészet és design (34. ábra). Ebben a kérdésben a fővárosiak és a
felsőfokon képzettek a leginkább érdeklődőek. A generációk között az idősek adtak
legnagyobb arányban pozitív válaszokat, de tőlük a fiatalok sincsenek nagyon lemaradva.
A komolyzene iránt érdeklődőket az idősek, a fővárosiak és a felsőfokon végzettek körében
találjuk legnagyobb arányban (35. ábra). A fiatalok ugyan átlag feletti arányban mutatnak
elzárkózást, ugyanakkor körükben az érdeklődők aránya is figyelemre méltó. Szembetűnő,
hogy az alacsonyan képzettek körében magas arányban mutatkozik meg az érdeklődés teljes
hiánya.
34. ábra: Az iparművészet, design iránti érdeklődés – demográfiai különbségek
„Mennyire érdeklődik az alábbi kulturális területek iránt?”
Forrás: saját szerkesztés
35. ábra: A komolyzene iránti érdeklődés – demográfiai különbségek
„Mennyire érdeklődik az alábbi kulturális területek iránt?”
Forrás: saját szerkesztés
20,8%
19,8%
24,6%
12,7%
14,5%
18,9%
21,2%
26,1%
34,0%
21,6%
15,4%
23,6%
25,5%
23,0%
23,3%
19,4%
23,7%
25,1%
24,6%
19,9%
25,4%
23,2%
32,9%
32,1%
32,0%
35,5%
32,3%
31,6%
31,9%
35,3%
28,2%
31,0%
35,2%
15,5%
12,7%
13,1%
23,3%
21,0%
19,7%
14,4%
9,2%
11,5%
13,2%
19,0%
7,3%
9,9%
7,3%
5,3%
12,9%
6,1%
7,3%
4,8%
6,4%
8,7%
7,2%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
Budapest (n=185)
megyei jogú város (n=228)
város (n=353)
falu, község (n=272)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
1 - egyáltalán nem érdeklődik 2 3 4 5 - nagyon érdeklődik
27,8%
32,9%
30,1%
18,0%
21,4%
23,8%
28,6%
34,2%
43,6%
31,6%
18,5%
26,1%
17,8%
28,0%
28,6%
20,3%
28,6%
24,6%
29,4%
19,2%
28,8%
25,9%
25,8%
26,3%
26,3%
24,1%
32,1%
25,1%
24,9%
23,2%
22,4%
24,9%
28,0%
12,3%
14,1%
10,0%
15,9%
13,9%
12,8%
13,3%
9,6%
7,7%
8,9%
16,8%
8,1%
8,9%
5,5%
13,5%
12,3%
9,7%
8,5%
3,7%
7,1%
5,9%
10,7%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
Budapest (n=185)
megyei jogú város (n=228)
város (n=353)
falu, község (n=272)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
1 - egyáltalán nem érdeklődik 2 3 4 5 - nagyon érdeklődik
38
Az operett és a magyar nóta műfajától a férfiak az átlaghoz képest magasabb arányban
zárkóznak el (1-es érték). A fiatalok és a középgeneráció tagjai körében is ezt a tendenciát
láthatjuk. Az idősek körében vannak az érdeklődők legnagyobb arányban (36. ábra).
A dzsessz általánosságban kevésbé kedvelt műfaj, azonban több ismérv mentén különbségeket
mutatnak a vélemények (37. ábra). A férfiakra nagyobb mértékű megosztottság jellemző:
magasabb arányban vannak az érdeklődők, ugyanakkor az érdektelenek is. A generációk
között az időseket szólítja meg ez a terület legnagyobb arányban, illetve ők a legkevésbé
elutasítóak. A fővárosiak körében nagyobb affinitás mérhető, ahogy a magasan képzettek
csoportjában is.
36. ábra: Az operett, magyar nóta iránti érdeklődés – demográfiai különbségek
„Mennyire érdeklődik az alábbi kulturális területek iránt?”
Forrás: saját szerkesztés
37. ábra: A dzsessz iránti érdeklődés – demográfiai különbségek
„Mennyire érdeklődik az alábbi kulturális területek iránt?”
Forrás: saját szerkesztés
36,9%
41,1%
32,8%
41,1%
42,9%
19,1%
23,6%
22,5%
24,6%
25,2%
23,4%
22,8%
21,1%
17,6%
24,4%
19,2%
19,4%
26,4%
12,1%
13,4%
10,9%
11,2%
8,5%
21,5%
6,4%
5,3%
7,3%
3,3%
5,9%
10,2%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
1 - egyáltalán nem érdeklődik 2 3 4 5 - nagyon érdeklődik
38,7%
40,3%
37,3%
40,2%
43,0%
27,2%
33,7%
39,0%
38,1%
43,0%
46,8%
44,7%
30,4%
25,0%
25,0%
25,1%
25,7%
25,0%
24,4%
23,4%
23,2%
23,9%
29,4%
23,1%
22,6%
28,3%
21,0%
17,5%
24,3%
18,2%
19,0%
28,0%
20,1%
24,6%
22,2%
16,9%
19,2%
19,3%
23,0%
9,7%
11,5%
8,1%
10,7%
8,5%
12,2%
15,2%
7,5%
10,5%
7,0%
6,4%
8,9%
11,6%
5,5%
5,8%
5,2%
5,1%
4,5%
8,1%
7,6%
5,7%
5,4%
3,7%
4,5%
4,6%
6,8%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
Budapest (n=185)
megyei jogú város (n=228)
város (n=353)
falu, község (n=272)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
1 - egyáltalán nem érdeklődik 2 3 4 5 - nagyon érdeklődik
39
A cirkusz a fiatalokat és az alapfokon képzetteket érdekli leginkább a demográfiai csoportok
közül (38. ábra).
A balettal vagy más táncművészettel szemben a férfiak, a középgeneráció tagjai és az
alapfokú képesítéssel rendelkezők a leginkább elutasítóak: ezekben a csoportokban közel
50%-ban, vagy a felett választották a skála 1-es értékét (39. ábra). A nők a férfiaknál
jelentősen nagyobb arányban mutatnak érdeklődést, illetve a fiatalok és az idősek is a
középgeneráció képviselőivel szemben.
38. ábra: A cirkusz iránti érdeklődés – demográfiai különbségek
„Mennyire érdeklődik az alábbi kulturális területek iránt?”
Forrás: saját szerkesztés
39. ábra: A balett vagy más táncművészet iránti érdeklődés – demográfiai különbségek
„Mennyire érdeklődik az alábbi kulturális területek iránt?”
Forrás: saját szerkesztés
A két kiemelt kulturális terület, a színházi és a filmes műfajok vonatkozásában mutatkozó
érdeklődés és kedveltség részletes vizsgálata során az alábbi demográfiai sajátosságokat
találtuk a háttérelemzés segítségével. A felsorolt színházi műfajok közül a vígjáték iránt a nők
magasabb arányban érdeklődnek a férfiaknál. Az egyes skálaértékek megoszlását a 40. ábra
mutatja be.
39,0%
30,7%
40,8%
42,3%
34,8%
36,1%
43,4%
25,2%
20,3%
25,9%
27,6%
23,9%
25,2%
25,3%
22,0%
25,5%
21,1%
21,5%
21,9%
25,2%
18,9%
8,2%
11,3%
7,9%
5,7%
9,0%
7,4%
8,8%
5,6%
12,3%
4,3%
2,8%
10,3%
6,1%
3,6%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
1 - egyáltalán nem érdeklődik 2 3 4 5 - nagyon érdeklődik
40,4%
50,0%
31,3%
31,9%
49,7%
25,6%
54,2%
41,8%
34,4%
24,0%
23,8%
24,2%
25,8%
21,2%
28,9%
18,1%
23,0%
27,0%
22,2%
17,9%
26,3%
25,8%
18,0%
28,9%
13,5%
22,4%
24,9%
7,8%
6,3%
9,2%
10,3%
6,2%
9,3%
5,8%
7,7%
8,4%
5,6%
2,0%
9,0%
6,1%
4,8%
7,3%
8,4%
5,1%
5,3%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
1 - egyáltalán nem érdeklődik 2 3 4 5 - nagyon érdeklődik
40
A 41. ábra szerint a stand up comedy iránt átlag feletti arányban érdeklődnek a fiatalok és a
középgeneráció tagjai, a felsőfokon képzettek, illetve a legalább jó jövedelmi helyzetben élők.
A musical műfaja iránti érdeklődésben a nők emelkednek ki legnagyobb arányban, őket az
idősek, illetve a magasan képzettek követik. A férfiak és az alapfokon képzettek mutatnak
legnagyobb arányban érdektelenséget a kérdésben (42. ábra).
40. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: vígjáték – demográfiai különbségek
„Kérjük, jelölje be, hogy mennyire érdeklik Önt az alábbi színházi műfajok!”
Forrás: saját szerkesztés
41. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: stand up comedy –
demográfiai különbségek
„Kérjük, jelölje be, hogy mennyire érdeklik Önt az alábbi színházi műfajok!”
Forrás: saját szerkesztés
42. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: musical – demográfiai különbségek
„Kérjük, jelölje be, hogy mennyire érdeklik Önt az alábbi színházi műfajok!”
Forrás: saját szerkesztés
6,5%
7,5%
5,6%
6,6%
8,1%
5,2%
19,9%
22,9%
17,0%
34,3%
35,8%
33,0%
32,6%
25,7%
39,1%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)nő (n=533)
1 - egyáltalán nem érdeklődik 2 3 4 5 - nagyon érdeklődik
20,1%
19,2%
16,6%
29,1%
30,1%
22,1%
15,0%
18,7%
17,0%
19,4%
31,6%
13,3%
8,0%
12,8%
18,6%
12,2%
13,2%
13,3%
12,0%
11,9%
13,8%
21,1%
19,5%
19,2%
17,6%
24,7%
20,5%
16,5%
21,7%
14,7%
18,0%
22,6%
16,8%
24,5%
24,9%
27,3%
17,8%
17,9%
24,9%
26,4%
22,7%
28,1%
22,3%
15,8%
22,5%
28,6%
25,6%
9,7%
19,2%
23,2%
23,6%
32,0%
24,9%
21,8%
14,7%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
jól él, félre tud tenni (n=75)
megél, keveset tud félretenni (n=377)
éppen elegendő, nem tud félretenni (n=378)
megélhetési gondokkal küzd (n=96)
1 - egyáltalán nem érdeklődik 2 3 4 5 - nagyon érdeklődik
18,8%
24,6%
13,3%
23,9%
21,1%
8,9%
31,8%
20,4%
13,1%
13,4%
18,5%
8,6%
13,1%
13,0%
14,2%
13,0%
15,0%
11,8%
23,7%
26,4%
21,2%
23,0%
23,8%
24,3%
24,7%
19,1%
26,9%
25,2%
20,6%
29,5%
21,1%
23,1%
33,6%
16,2%
24,9%
28,8%
18,9%
9,9%
27,4%
18,8%
19,0%
19,0%
14,3%
20,6%
19,4%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
1 - egyáltalán nem érdeklődik 2 3 4 5 - nagyon érdeklődik
41
A rockopera érdekesebb a nők számára: 43%-uk legalább 4-es értéket választott, míg a férfiak
körében 31,3%-ot tesznek ki a hasonló véleményről nyilatkozók (43. ábra).
A zenés színművek iránt átlag feletti arányú érdeklődést mutatnak a nők (43% legalább 4-es
érték). A legmagasabb arányú érdektelenséget az alacsonyan képzettek és a férfiak mutatják: e
két csoportban 50% feletti arányban nem érdeklődnek (legfeljebb 2-es érték) (44. ábra).
A klasszikus színművek, drámák, tragédiák iránt a nők, az idősek, a fővárosban élők, a
felsőfokon képzettek, illetve a jobb jövedelmi helyzetben lévők mutatnak átlag feletti
arányban érdeklődést (a skálán legalább 4-es értéket választottak). Minél jobb helyzetben van
a válaszadó a társadalmi státuszt mutató demográfiai változók vonatkozásában (képzettség,
lakóhely településtípusa, jövedelmi helyzet), annál nagyobb érdeklődést mutat a műfaj iránt
(45. ábra). A kortárs színművek iránt a felsőfokon képzettek és a nők érdeklődnek a
legmagasabb arányban. A generációk között a fiatalok és idősek is átlag feletti arányban
érintettek (46. ábra).
A táncszínházak a nők érdeklődését váltják ki leginkább (47. ábra).
Az operett ugyancsak a nőket, illetve az időseket érdekli átlag feletti arányban. Különösen az
idősek csoportja mutat kiemelkedő figyelmet ezen színházi műfaj iránt (48. ábra).
Az ifjúsági és gyermek színművek a nőket átlag feletti arányban érdeklik, míg a férfiak
többsége, több mint 70%-a nem igazán mutat érdeklődést (49. ábra).
43. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: rockopera – demográfiai különbségek
„Kérjük, jelölje be, hogy mennyire érdeklik Önt az alábbi színházi műfajok!”
Forrás: saját szerkesztés
44. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: zenés színmű – demográfiai különbségek
„Kérjük, jelölje be, hogy mennyire érdeklik Önt az alábbi színházi műfajok!”
Forrás: saját szerkesztés
21,1%
21,4%
20,8%
14,9%
16,4%
13,5%
26,7%
30,9%
22,7%
22,1%
19,0%
25,0%
15,2%
12,3%
18,0%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
1 - egyáltalán nem érdeklődik 2 3 4 5 - nagyon érdeklődik
21,4%
27,4%
15,8%
24,8%
24,4%
11,8%
35,5%
21,6%
16,5%
17,5%
23,4%
11,8%
16,4%
17,3%
18,7%
17,4%
20,6%
14,3%
27,0%
24,4%
29,5%
21,5%
27,1%
31,3%
19,4%
23,9%
32,3%
22,0%
17,9%
25,9%
26,2%
18,3%
26,8%
16,1%
20,8%
25,3%
12,2%
6,9%
17,1%
11,2%
13,0%
11,4%
11,6%
13,2%
11,6%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
1 - egyáltalán nem érdeklődik 2 3 4 5 - nagyon érdeklődik
42
45. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: klasszikus színmű, dráma, tragédia –
demográfiai különbségek
„Kérjük, jelölje be, hogy mennyire érdeklik Önt az alábbi színházi műfajok!”
Forrás: saját szerkesztés
46. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: kortárs színmű –
demográfiai különbségek
„Kérjük, jelölje be, hogy mennyire érdeklik Önt az alábbi színházi műfajok!”
Forrás: saját szerkesztés
47. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: táncszínház – demográfiai különbségek
„Kérjük, jelölje be, hogy mennyire érdeklik Önt az alábbi színházi műfajok!”
Forrás: saját szerkesztés
26,0%
31,0%
21,2%
24,4%
29,6%
18,7%
17,8%
22,8%
29,0%
30,5%
48,7%
28,0%
16,8%
21,3%
22,1%
27,8%
35,4%
17,2%
18,4%
16,1%
17,4%
18,7%
13,4%
15,1%
16,7%
17,6%
18,8%
15,4%
20,6%
14,3%
13,3%
15,7%
17,7%
17,7%
26,0%
25,7%
26,2%
26,3%
24,9%
28,5%
23,8%
27,2%
26,4%
25,7%
19,2%
24,9%
29,2%
25,3%
26,3%
28,0%
29,2%
19,0%
15,4%
22,5%
19,7%
14,7%
28,5%
25,9%
20,2%
17,0%
15,8%
8,3%
17,8%
23,7%
25,3%
20,2%
18,8%
9,4%
11,8%
9,5%
14,0%
12,2%
12,1%
11,0%
17,3%
13,2%
9,9%
9,2%
8,3%
8,7%
16,0%
14,7%
15,7%
7,7%
8,3%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
Budapest (n=185)
megyei jogú város (n=228)
város (n=353)
falu, község (n=272)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
jól él, félre tud tenni (n=75)
megél, keveset tud félretenni (n=377)
éppen elegendő, nem tud félretenni (n=378)
megélhetési gondokkal küzd (n=96)
1 - egyáltalán nem érdeklődik 2 3 4 5 - nagyon érdeklődik
32,1%
36,5%
27,9%
29,7%
36,3%
24,4%
52,3%
35,3%
22,5%
22,5%
24,2%
21,0%
20,8%
22,5%
24,4%
21,3%
23,9%
21,9%
23,9%
20,2%
27,3%
25,5%
21,8%
27,2%
16,1%
22,3%
27,4%
14,2%
12,9%
15,4%
16,5%
11,2%
19,1%
4,5%
12,7%
18,9%
7,3%
6,2%
8,4%
7,5%
8,1%
4,9%
5,8%
5,8%
9,3%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
1 - egyáltalán nem érdeklődik 2 3 4 5 - nagyon érdeklődik
35,4%
43,1%
28,1%
22,6%
25,2%
20,2%
19,5%
17,9%
21,0%
14,3%
9,9%
18,4%
8,3%
4,0%
12,4%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
1 - egyáltalán nem érdeklődik 2 3 4 5 - nagyon érdeklődik
43
48. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: operett – demográfiai különbségek
„Kérjük, jelölje be, hogy mennyire érdeklik Önt az alábbi színházi műfajok!”
Forrás: saját szerkesztés
49. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: ifjúsági és gyermek színmű –
demográfiai különbségek
„Kérjük, jelölje be, hogy mennyire érdeklik Önt az alábbi színházi műfajok!”
Forrás: saját szerkesztés
Az előadóestek, versmondások a nőket és az időseket szólítják meg legnagyobb arányban.
Az idősek több mint 50%-a legalább 3-asra értékelte érintettségét (50. ábra).
Az alternatív, kísérleti előadások a fiatalokat és magasan képzetteket vonzzák a legnagyobb
arányban. A generációk között a középgeneráció tagjai körében vannak legnagyobb arányban
az érdektelenek (51. ábra).
Az opera, mint színházi műfaj az időseket, a fővárosiakat és a felsőfokon képzetteket érdekli
átlag feletti arányban. A nemek között a nők mutatnak magasabb arányban nyitottságot a
műfaj iránt. A generációk között a középgeneráció képviselőinek körében vannak az
érdektelenek legnagyobb arányban, az iskolai végzettség szerinti csoportok között pedig az
alapfokon képzettek (52. ábra).
50. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: előadóestek, versmondás –
demográfiai különbségek
„Kérjük, jelölje be, hogy mennyire érdeklik Önt az alábbi színházi műfajok!”
Forrás: saját szerkesztés
39,0%
45,5%
32,8%
50,2%
43,9%
17,4%
18,9%
20,0%
17,8%
18,8%
17,3%
23,1%
18,2%
16,0%
20,3%
13,6%
18,7%
21,1%
13,9%
12,3%
15,4%
12,2%
9,9%
24,7%
10,0%
6,1%
13,7%
5,2%
10,2%
13,8%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
1 - egyáltalán nem érdeklődik 2 3 4 5 - nagyon érdeklődik
37,2%
41,9%
32,7%
28,0%
30,6%
25,6%
21,4%
19,2%
23,5%
9,5%
6,2%
12,6%
4,0%
2,2%
5,6%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
1 - egyáltalán nem érdeklődik 2 3 4 5 - nagyon érdeklődik
41,0%
45,0%
37,2%
47,9%
44,3%
27,5%
24,4%
25,7%
23,2%
18,3%
28,4%
20,6%
21,1%
18,2%
23,7%
22,5%
18,5%
25,9%
9,8%
8,5%
11,0%
8,9%
6,2%
18,6%
3,8%
2,6%
4,9%
2,3%
2,6%
7,3%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
1 - egyáltalán nem érdeklődik 2 3 4 5 - nagyon érdeklődik
44
51. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: alternatív, kísérleti előadások –
demográfiai különbségek
„Kérjük, jelölje be, hogy mennyire érdeklik Önt az alábbi színházi műfajok!”
Forrás: saját szerkesztés
52. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: opera – demográfiai különbségek
„Kérjük, jelölje be, hogy mennyire érdeklik Önt az alábbi színházi műfajok!”
Forrás: saját szerkesztés
A balett iránt a nők, az idősek, a budapestiek és a magasan képzettek körében van a legtöbb
érdeklődő. A férfiak, a középgeneráció tagjai és az alapfokon képzettek érdeklődése a
leginkább mérsékelt (53. ábra).
A bábelőadások a nőket nagyobb arányban érdekli a férfi válaszadókhoz képest (54. ábra).
45,6%
36,9%
49,3%
44,9%
41,4%
42,6%
47,0%
49,4%
62,2%
48,1%
38,3%
23,7%
19,6%
24,4%
25,5%
29,0%
23,9%
21,5%
22,5%
13,5%
22,4%
27,4%
19,5%
26,6%
15,9%
21,9%
14,0%
20,0%
21,5%
20,3%
14,7%
21,6%
19,8%
7,7%
12,1%
6,9%
5,7%
11,3%
9,6%
7,9%
3,3%
4,5%
5,6%
10,7%
3,5%
4,7%
3,5%
2,0%
4,3%
3,9%
2,0%
4,4%
5,1%
2,3%
3,8%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
Budapest (n=185)
megyei jogú város (n=228)
város (n=353)
falu, község (n=272)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
1 - egyáltalán nem érdeklődik 2 3 4 5 - nagyon érdeklődik
52,3%
56,3%
48,4%
55,9%
58,0%
35,8%
45,2%
49,3%
54,1%
57,6%
66,7%
57,1%
43,7%
21,1%
21,1%
21,0%
16,0%
19,9%
28,0%
15,6%
24,2%
23,2%
19,2%
15,4%
19,9%
23,2%
12,8%
10,3%
15,2%
13,1%
11,8%
15,0%
16,1%
13,7%
11,9%
10,7%
11,5%
10,5%
15,6%
7,4%
7,7%
7,1%
10,3%
5,7%
9,3%
11,8%
5,7%
5,4%
8,9%
1,9%
6,9%
9,7%
6,4%
4,5%
8,3%
4,7%
4,7%
11,8%
11,3%
7,0%
5,4%
3,7%
4,5%
5,6%
7,8%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
Budapest (n=185)
megyei jogú város (n=228)
város (n=353)
falu, község (n=272)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
1 - egyáltalán nem érdeklődik 2 3 4 5 - nagyon érdeklődik
45
53. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: balett – demográfiai különbségek
„Kérjük, jelölje be, hogy mennyire érdeklik Önt az alábbi színházi műfajok!”
Forrás: saját szerkesztés
54. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: bábelőadások – demográfiai különbségek
„Kérjük, jelölje be, hogy mennyire érdeklik Önt az alábbi színházi műfajok!”
Forrás: saját szerkesztés
A filmes műfajok kedveltségének elemzése során a krimi műfajában nem találtunk jelentős
demográfiai különbségeket. A többi filmes műfaj esetében a lenti demográfiai különbségeket
mértük. A bemutatási sorrendet az általában vett kedveltség arányai alapján állítottuk fel.
A vígjátékot a nők átlag feletti arányban kedvelik: körükben 50,5% válaszolt 5-ös értékkel,
míg a férfiaknál 41,0% (55. ábra).
A természetfilmeket az idősebbek kedvelik leginkább: 83,3%-uk legalább 4-es értéket
választott. Minél idősebb generációhoz tartozik a válaszadó, annál valószínűbb, hogy nagyobb
mértékben kedveli ezt a filmes műfajt (56. ábra).
A kalandfilmek a férfiak és a középgenerációsok körében a legnépszerűbbek: több mint 70%-
uk legalább 4-es értékkel válaszolt. Az idősek körében vannak a kedvelők legkisebb
arányban: köreikben 57,8% választott 4-es vagy 5-ös értéket (57. ábra).
Az akciófilmek az alapfokon végzettek és a férfiak körében a legnépszerűbbek (5-ös értékek
magas aránya). Minél magasabb végzettséggel rendelkezik a válaszadó, annál valószínűbb,
hogy kevésbé kedveli az akciófilmeket. Az elutasítók az idősek (32,8%) és a nők (25,7%)
körében vannak legnagyobb arányban (1-es és 2-es értékek magas aránya) (58. ábra).
55,1%
62,8%
47,9%
47,9%
64,4%
40,2%
50,3%
54,4%
58,1%
55,5%
65,8%
57,8%
49,5%
20,0%
20,8%
19,3%
23,0%
17,1%
24,0%
21,6%
19,7%
17,6%
22,1%
15,5%
20,4%
21,3%
12,8%
8,5%
16,9%
14,1%
9,5%
19,1%
8,6%
15,8%
13,6%
12,1%
9,0%
10,7%
15,6%
7,0%
5,5%
8,4%
9,4%
5,0%
9,8%
9,2%
7,0%
6,5%
6,3%
1,9%
6,1%
9,5%
5,0%
2,4%
7,5%
5,6%
4,0%
6,9%
10,3%
3,1%
4,2%
4,0%
7,7%
5,1%
4,2%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
Budapest (n=185)
megyei jogú város (n=228)
város (n=353)
falu, község (n=272)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
1 - egyáltalán nem érdeklődik 2 3 4 5 - nagyon érdeklődik
53,9%
53,4%
54,3%
23,6%
26,8%
20,6%
15,3%
14,3%
16,3%
4,4%
4,0%
4,9%
2,8%
1,6%
3,9%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
1 - egyáltalán nem érdeklődik 2 3 4 5 - nagyon érdeklődik
46
55. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: vígjáték – demográfiai különbségek
„Ön mennyire kedveli az alábbi filmes műfajokat?”
Forrás: saját szerkesztés
56. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: természetfilm – demográfiai különbségek
„Ön mennyire kedveli az alábbi filmes műfajokat?”
Forrás: saját szerkesztés
57. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: kalandfilm – demográfiai különbségek
„Ön mennyire kedveli az alábbi filmes műfajokat?”
Forrás: saját szerkesztés
58. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: akciófilm – demográfiai különbségek
„Ön mennyire kedveli az alábbi filmes műfajokat?”
Forrás: saját szerkesztés
1,9%
2,2%
1,7%
4,4%
4,6%
4,3%
14,9%
15,4%
14,4%
32,9%
36,8%
29,1%
45,9%
41,0%
50,5%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
1 - egyáltalán nem 2 3 4 5 - nagyon kedveli
4,1%
7,9%
4,0%
1,2%
9,5%
13,6%
10,5%
3,7%
18,5%
27,1%
18,3%
11,8%
28,0%
23,4%
27,3%
33,3%
39,9%
28,0%
39,9%
50,0%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
1 - egyáltalán nem 2 3 4 5 - nagyon kedveli
3,9%
2,2%
5,6%
3,3%
3,5%
5,7%
7,2%
6,3%
8,1%
10,3%
5,4%
8,5%
22,2%
18,8%
25,3%
20,7%
20,4%
28,0%
33,8%
36,4%
31,3%
28,6%
35,2%
35,0%
32,9%
36,2%
29,6%
37,1%
35,6%
22,8%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)1 - egyáltalán nem 2 3 4 5 - nagyon kedveli
8,0%
2,6%
13,1%
4,7%
5,5%
16,6%
3,2%
8,9%
8,8%
9,6%
6,5%
12,6%
9,9%
6,9%
16,2%
3,8%
8,9%
11,8%
21,8%
19,8%
23,6%
22,1%
20,7%
23,9%
20,5%
19,1%
23,9%
30,0%
33,9%
26,3%
28,6%
34,2%
21,1%
23,7%
31,0%
31,5%
30,6%
37,2%
24,4%
34,7%
32,6%
22,3%
48,7%
32,1%
23,9%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
1 - egyáltalán nem 2 3 4 5 - nagyon kedveli
47
A dokumentumfilmek a férfiak (60,2%), az idősek (59,7%), illetve a kisebb városok lakói
(57,7%) körében a legnépszerűbbek (4-es és 5-ös értékek). Az elutasítók a fiatalok körében
vannak legnagyobb arányban: 22,8% legfeljebb 2-esre értékelte véleményét (59. ábra).
A családról, gyerekekről szóló filmek a nők körében a legkedveltebbek: közel 60%-uk
legalább 4-es értékkel válaszolt. A legkevésbé a férfiak kedvelik ezt a műfajt: a legkisebb
arányban vélekednek pozitívan (4-es és 5-ös értékek: 36,6%), illetve a legnagyobb arányban
negatívan (1-es és 2-es értékek: 28,8%) (60. ábra).
A kosztümös, történelmi témájú filmeket az idősek, a felsőfokon képzettek, a jó jövedelmi
helyzetben élők és a nők kedvelik legmagasabb arányban (legalább 4-es értékek magas
aránya). Ezt a műfajt a fiatalok (41,5%), az alapfokon képzettek (36,6%) és a megélhetési
gondokkal küzdők (36,5%) utasítják el legnagyobb arányban (1-es és 2-es értékek) (61. ábra).
59. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: dokumentumfilm – demográfiai különbségek
„Ön mennyire kedveli az alábbi filmes műfajokat?”
Forrás: saját szerkesztés
60. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: családról, gyerekekről szóló film –
demográfiai különbségek
„Ön mennyire kedveli az alábbi filmes műfajokat?”
Forrás: saját szerkesztés
5,9%
5,0%
6,8%
8,4%
5,7%
4,1%
6,5%
4,4%
6,8%
5,1%
11,6%
9,7%
13,3%
16,4%
11,9%
6,5%
6,5%
13,6%
9,7%
15,8%
28,3%
25,1%
31,3%
26,6%
28,4%
29,7%
30,8%
26,8%
25,9%
31,3%
29,1%
32,1%
26,3%
26,2%
28,9%
32,1%
28,1%
34,6%
30,7%
23,2%
25,1%
28,1%
22,3%
22,4%
25,1%
27,6%
28,1%
20,6%
27,0%
24,6%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
Budapest (n=185)
megyei jogú város (n=228)
város (n=353)
falu, község (n=272)
1 - egyáltalán nem 2 3 4 5 - nagyon kedveli
9,2%
10,5%
7,9%
15,5%
7,4%
8,8%
14,0%
18,3%
9,9%
5,8%
15,1%
16,0%
28,3%
34,6%
22,3%
31,6%
24,7%
29,7%
26,6%
23,3%
29,8%
21,9%
27,6%
27,4%
21,9%
13,3%
30,0%
25,2%
25,3%
18,1%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
1 - egyáltalán nem 2 3 4 5 - nagyon kedveli
48
61. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: kosztümös, történelmi film –
demográfiai különbségek
„Ön mennyire kedveli az alábbi filmes műfajokat?”
Forrás: saját szerkesztés
A sci-fi műfaját átlag feletti arányban kedvelik (legalább 4-es érték) a férfiak, az alapfokon
képzettek, illetve a jobb jövedelmi helyzetben élők körében. Legkevésbé az idősek mutatnak
érdeklődést a műfaj iránt, körükben vannak legnagyobb arányban az elutasítók (legfeljebb
2-es érték) is. Őket a nők követik (62. ábra).
A mesefilmek a fiatalok és a nők körében kedvelt kiemelkedő arányban. Minél idősebb a
válaszadó, illetve minél magasabban képzett, annál valószínűbb, hogy kevésbé kedveli ezt a
műfajt (63. ábra).
62. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: sci-fi – demográfiai különbségek
„Ön mennyire kedveli az alábbi filmes műfajokat?”
Forrás: saját szerkesztés
12,4%
13,9%
11,0%
18,9%
12,3%
6,5%
23,1%
14,0%
7,2%
13,3%
9,5%
12,7%
24,0%
14,3%
15,0%
13,7%
22,6%
12,1%
12,7%
13,5%
15,0%
13,7%
9,3%
14,6%
15,4%
12,5%
24,2%
25,1%
23,2%
22,6%
24,9%
24,1%
21,8%
22,9%
26,1%
32,0%
23,3%
23,9%
18,8%
24,0%
25,5%
22,5%
17,5%
24,5%
28,6%
17,9%
23,9%
26,5%
18,7%
23,5%
27,1%
21,9%
25,1%
20,4%
29,6%
18,4%
26,3%
28,2%
23,7%
24,2%
26,5%
26,7%
29,1%
21,0%
22,9%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
jól él, félre tud tenni (n=75)
megél, keveset tud félretenni (n=377)
éppen elegendő, nem tud félretenni (n=378)
megélhetési gondokkal küzd (n=96)
1 - egyáltalán nem 2 3 4 5 - nagyon kedveli
19,2%
10,7%
27,3%
12,2%
15,7%
33,5%
20,0%
19,8%
18,3%
20,0%
21,0%
17,0%
25,0%
14,4%
9,5%
19,0%
12,7%
13,1%
19,0%
7,1%
12,7%
17,7%
14,7%
14,1%
12,5%
10,4%
19,1%
17,5%
20,7%
24,4%
16,6%
20,2%
20,0%
19,3%
18,7%
12,0%
17,6%
23,3%
15,6%
20,5%
22,8%
18,2%
17,8%
23,3%
16,1%
16,8%
22,8%
20,2%
20,0%
19,9%
22,3%
17,7%
26,8%
39,5%
14,8%
32,9%
31,3%
11,3%
36,1%
25,4%
25,1%
33,3%
27,4%
24,9%
31,3%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
jól él, félre tud tenni (n=75)
megél, keveset tud félretenni (n=377)
éppen elegendő, nem tud félretenni (n=378)
megélhetési gondokkal küzd (n=96)
1 - egyáltalán nem 2 3 4 5 - nagyon kedveli
49
63. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: mesefilm – demográfiai különbségek
„Ön mennyire kedveli az alábbi filmes műfajokat?”
Forrás: saját szerkesztés
Figyelemreméltó, hogy a fantasy filmeket a fiatalok jelentősen átlag feletti arányban kedvelik.
Különösen azok aránya jelentős, akik 5-ösre értékelték ezek kedveltségét (közel 40%).
A generációk közül az idősek inkább elutasítóak: 63,2% inkább nem kedveli ezt a műfajt
(64. ábra).
Az animációs filmek ugyancsak a fiatalok körében népszerűek leginkább – ezzel szemben
minden második idős inkább nem kedveli ezt a műfajt. A nagyobb városok lakói nagyobb
arányú érdeklődést mutatnak, mint a kisebb városokban vagy községekben élők (65. ábra).
64. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: fantasy film – demográfiai különbségek
„Ön mennyire kedveli az alábbi filmes műfajokat?”
Forrás: saját szerkesztés
13,6%
15,4%
11,8%
6,6%
11,9%
23,6%
10,2%
10,1%
17,0%
13,9%
14,1%
12,5%
14,5%
19,4%
22,1%
16,9%
12,7%
19,3%
25,2%
14,0%
19,7%
19,3%
23,1%
15,4%
19,6%
20,0%
26,0%
29,1%
23,1%
24,4%
27,1%
24,8%
33,9%
28,9%
25,9%
18,7%
23,1%
23,9%
28,4%
21,6%
21,5%
21,6%
24,9%
22,6%
16,3%
22,6%
22,4%
21,3%
20,5%
19,9%
21,1%
22,9%
19,4%
11,9%
26,6%
31,5%
19,0%
10,2%
19,4%
18,9%
16,5%
23,8%
27,6%
22,9%
14,3%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
Budapest (n=185)
megyei jogú város (n=228)
város (n=353)
falu, község (n=272)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
1 - egyáltalán nem 2 3 4 5 - nagyon kedveli
21,2%
13,7%
28,3%
9,8%
17,1%
40,5%
14,6%
21,0%
23,6%
22,8%
16,0%
13,1%
18,8%
11,7%
14,9%
22,7%
17,3%
15,3%
15,6%
16,5%
18,3%
19,1%
17,6%
18,7%
19,2%
16,2%
20,0%
15,7%
18,8%
19,1%
20,4%
24,7%
16,3%
20,1%
23,7%
13,0%
18,4%
22,7%
21,3%
18,4%
24,0%
29,4%
18,9%
39,7%
25,2%
7,7%
29,7%
25,3%
20,7%
23,2%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
Budapest (n=185)
megyei jogú város (n=228)
város (n=353)
falu, község (n=272)
1 - egyáltalán nem 2 3 4 5 - nagyon kedveli
50
65. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: animációs film – demográfiai különbségek
„Ön mennyire kedveli az alábbi filmes műfajokat?”
Forrás: saját szerkesztés
A filmdrámákhoz a magasan képzettek és a legalább jó jövedelműek viszonyulnak a
leginkább pozitívan, tehát körükben vannak legnagyobb arányban a műfaj kedvelői. Minél
alacsonyabban képzett valaki, illetve minél szűkösebb anyagi körülmények között él, annál
valószínűbb, hogy inkább nem kedveli a műfajt (66. ábra).
A musical műfaja az idősek, a nők és a magasan képzettek körében a legnépszerűbb (legalább
4-es értékek magas aránya). Az elutasítók az alapfokon képzettek körében vannak kimagasló
arányban: közel 30% 1-esre értékelte beállítottságát (67. ábra).
A western filmek a férfiak és az alapfokon képzettek körében a legnépszerűbbek. Szembetűnő
a nők érdeklődésének lemaradása más demográfiai csoportokhoz képest (68. ábra).
A pszicho-thriller témájú filmek a fiatalok és az alapfokon képzettek körében a
legnépszerűbbek. A legkisebb arányú érdeklődést az idősek körében mértük (69. ábra).
66. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: filmdráma – demográfiai különbségek
„Ön mennyire kedveli az alábbi filmes műfajokat?”
Forrás: saját szerkesztés
16,3%
13,1%
19,3%
6,1%
14,9%
28,0%
10,2%
13,5%
19,3%
18,4%
17,6%
17,3%
18,0%
9,4%
17,5%
25,6%
12,4%
18,3%
18,1%
20,2%
26,0%
29,0%
23,2%
22,5%
25,6%
30,1%
29,6%
23,1%
26,1%
25,7%
22,3%
23,2%
21,3%
28,6%
24,6%
11,0%
30,1%
27,1%
19,3%
16,9%
17,8%
17,5%
18,2%
33,3%
17,5%
5,3%
17,7%
17,9%
17,3%
18,8%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
Budapest (n=185)
megyei jogú város (n=228)
város (n=353)
falu, község (n=272)
1 - egyáltalán nem 2 3 4 5 - nagyon kedveli
16,7%
27,1%
18,5%
10,9%
12,0%
13,3%
18,5%
24,0%
17,5%
16,8%
18,5%
16,4%
14,7%
18,4%
16,7%
15,6%
27,2%
23,9%
26,6%
29,5%
30,7%
24,2%
32,0%
22,9%
22,9%
16,1%
22,6%
25,7%
20,0%
26,3%
22,0%
17,7%
15,7%
16,1%
13,7%
17,5%
22,7%
17,8%
10,8%
19,8%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
jól él, félre tud tenni (n=75)
megél, keveset tud félretenni (n=377)
éppen elegendő, nem tud félretenni (n=378)
megélhetési gondokkal küzd (n=96)
1 - egyáltalán nem 2 3 4 5 - nagyon kedveli
51
67. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: musical – demográfiai különbségek
„Ön mennyire kedveli az alábbi filmes műfajokat?”
Forrás: saját szerkesztés
68. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: western – demográfiai különbségek
„Ön mennyire kedveli az alábbi filmes műfajokat?”
Forrás: saját szerkesztés
69. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: pszicho-thriller – demográfiai különbségek
„Ön mennyire kedveli az alábbi filmes műfajokat?”
Forrás: saját szerkesztés
19,4%
25,3%
13,7%
24,1%
21,8%
9,8%
29,5%
18,5%
16,7%
16,3%
21,6%
11,3%
17,5%
17,8%
11,4%
15,4%
16,8%
16,1%
25,6%
25,9%
25,2%
26,9%
24,0%
28,0%
22,4%
25,4%
26,0%
22,9%
19,2%
26,3%
15,6%
21,1%
33,3%
16,7%
20,8%
27,1%
15,9%
7,9%
23,5%
16,0%
15,2%
17,5%
16,0%
18,5%
14,2%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
1 - egyáltalán nem 2 3 4 5 - nagyon kedveli
18,0%
9,9%
25,7%
19,9%
17,3%
18,1%
19,9%
15,1%
24,5%
11,5%
19,5%
22,7%
28,3%
28,4%
28,3%
24,4%
27,9%
29,9%
21,3%
29,2%
13,9%
20,5%
24,6%
18,9%
12,4%
17,5%
7,7%
23,7%
10,7%
10,3%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
1 - egyáltalán nem 2 3 4 5 - nagyon kedveli
28,9%
23,2%
34,3%
19,6%
25,1%
45,5%
30,1%
28,8%
28,3%
17,3%
18,3%
16,5%
20,1%
16,1%
18,3%
10,9%
18,8%
17,9%
18,7%
21,8%
15,7%
17,3%
18,5%
20,3%
18,6%
15,0%
21,9%
17,5%
18,8%
16,3%
20,1%
19,7%
10,2%
16,0%
18,3%
17,5%
17,5%
17,9%
17,2%
22,9%
20,6%
5,7%
24,4%
19,1%
14,3%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
1 - egyáltalán nem 2 3 4 5 - nagyon kedveli
52
A rövidfilmeket átlag alatti arányban kedvelik az alapfokon képzettek és a falvak, községek
lakói, illetve körükben vannak legnagyobb arányban azok, akik egyáltalán nem kedvelik ezt a
műfajt (70. ábra).
A művészfilmeket a felsőfokon képzettek és az idősek kedvelik átlagot meghaladó arányban.
A kedvelők tábora az alapfokon képzettek körében a legszűkebb, illetve körükben vannak
legnagyobb arányban az elutasítók is (71. ábra).
Az opera témájú filmek kapcsán az idősek érintettsége jelentősen kiemelkedik: körükben
vannak legkisebb arányban az elutasítók (1-es érték), illetve legnagyobb arányban azok, akik
valamilyen mértékben kedvelik e műfajt (legalább 3-as érték) (72. ábra).
A balettfilmeket a nők és az idősek kedvelik leginkább. A megoszlások alapján figyelemre
méltó a férfiak és a középgeneráció képviselőinek érdektelensége (73. ábra).
70. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: rövidfilm – demográfiai különbségek
„Ön mennyire kedveli az alábbi filmes műfajokat?”
Forrás: saját szerkesztés
71. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: művészfilm – demográfiai különbségek
„Ön mennyire kedveli az alábbi filmes műfajokat?”
Forrás: saját szerkesztés
19,2%
18,9%
21,9%
16,4%
20,3%
28,2%
19,1%
15,8%
25,0%
21,1%
22,4%
24,9%
30,3%
21,8%
26,5%
24,5%
30,6%
33,5%
32,5%
30,3%
27,7%
26,3%
28,8%
34,0%
17,1%
17,3%
17,1%
21,8%
10,7%
10,9%
17,6%
19,0%
8,1%
9,2%
6,1%
6,5%
11,1%
12,8%
8,1%
6,8%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
Budapest (n=185)
megyei jogú város (n=228)
város (n=353)
falu, község (n=272)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
1 - egyáltalán nem 2 3 4 5 - nagyon kedveli
28,8%
30,2%
32,2%
19,6%
39,5%
29,3%
24,2%
25,4%
24,1%
26,5%
24,5%
19,7%
27,2%
25,4%
24,0%
26,4%
20,2%
30,2%
24,2%
26,2%
22,5%
12,7%
11,8%
10,7%
18,4%
8,9%
10,4%
16,4%
9,1%
7,5%
10,4%
7,3%
7,6%
6,9%
11,6%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
1 - egyáltalán nem 2 3 4 5 - nagyon kedveli
53
72. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: operafilm – demográfiai különbségek
„Ön mennyire kedveli az alábbi filmes műfajokat?”
Forrás: saját szerkesztés
73. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: balettfilm – demográfiai különbségek
„Ön mennyire kedveli az alábbi filmes műfajokat?”
Forrás: saját szerkesztés
Demográfiai háttérelemzést végeztünk a vizsgálatba bevont 17 attitűdállítás kapcsán is,
keresve az egyes csoportok között megfigyelhető és értelmezhető különbségeket.
Az alábbiakban az egyetértés mértéke alapján rangsoroltuk az egyes állításokat.
Abban a kérdésben, miszerint „Egy kulturális program akkor jó, ha elgondolkodtat, ha
emlékezetes”, átlag feletti arányban mutatnak egyetértést az idősek és a felsőfokon képzettek
(legalább 4-es értékek) (74. ábra). Minél idősebb a válaszadó, illetve minél magasabban
képzett, annál valószínűbb, hogy egyetért ezzel az állítással.
Az élő kulturális programokat a nők és a magasan képzettek vélik élményszerűbbnek
legnagyobb arányban. Az állítással az alapfokon végzettek értenek egyet legkevésbé
(75. ábra).
A kulturális időtöltés és a személyiség, valamint az életstílus kapcsolatával a nők és a
felsőfokon képzettek értenek egyet leginkább (4-es és 5-ös válaszok magas aránya).
A végzettségi csoportok között az alapfokon képzettek közel 23%-a inkább nem ért egyet
ezzel, illetve legnagyobb arányban azok vannak közöttük, akik semlegesen viszonyulnak a
kérdéshez (3-as érték) (76. ábra).
55,6%
56,5%
60,6%
42,5%
64,5%
58,4%
49,9%
19,1%
17,8%
18,7%
21,5%
12,3%
16,8%
23,4%
14,1%
15,0%
11,6%
19,4%
14,8%
13,3%
14,7%
6,2%
5,1%
5,2%
9,3%
2,6%
6,4%
7,4%
5,0%
5,6%
4,0%
7,3%
5,8%
5,1%
4,6%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
1 - egyáltalán nem 2 3 4 5 - nagyon kedveli
58,5%
62,4%
54,9%
57,9%
65,1%
42,9%
62,2%
61,7%
54,0%
21,4%
22,0%
20,9%
20,1%
17,3%
32,0%
16,0%
18,8%
25,4%
10,5%
9,3%
11,7%
9,8%
9,7%
13,4%
12,2%
9,1%
11,3%
5,8%
4,0%
7,5%
7,5%
4,0%
8,9%
2,6%
7,1%
6,1%
3,8%
2,4%
5,1%
4,7%
4,0%
2,8%
7,1%
3,3%
3,2%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
1 - egyáltalán nem 2 3 4 5 - nagyon kedveli
54
74. ábra: „Egy kulturális program akkor jó, ha elgondolkodtat, ha emlékezetes” –
demográfiai különbségek
„Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal?”
Forrás: saját szerkesztés
75. ábra: „Az élő kulturális program (pl. koncert) számomra mindig nagyobb élmény” –
demográfiai különbségek
„Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal?”
Forrás: saját szerkesztés
76. ábra: „A kulturális elfoglaltság jól tükrözi az ember személyiségét, életstílusát” –
demográfiai különbségek
„Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal?”
Forrás: saját szerkesztés
4,4%
7,0%
4,5%
2,4%
7,7%
4,3%
3,2%
3,9%
3,3%
4,5%
3,2%
10,3% 3,8%
2,1%
4,8%
5,2%
5,7%
2,4%
7,1%
6,1%
2,7%
21,6%
26,3%
21,2%
18,1%
16,7%
22,8%
22,1%
30,8%
29,6%
30,5%
32,7%
23,7%
26,6%
36,2%
34,5%
28,6%
33,6%
41,1%
34,6%
36,3%
33,7%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
nem tudja, nem szeretne válaszolni 1 - egyáltalán nem ért egyet 2 3 4 5 - teljes mértékben egyetért
5,6%
6,3%
4,9%
9,0%
5,6%
4,0%
8,9%
9,9%
8,1%
20,6%
9,4%
4,8%
7,7%
9,1%
6,4%
9,7%
9,7%
5,0%
19,2%
20,0%
18,5%
16,8%
19,6%
20,0%
23,8%
24,7%
23,0%
16,1%
21,1%
28,4%
34,7%
30,0%
39,1%
27,7%
34,6%
37,8%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
nem tudja, nem szeretne válaszolni 1 - egyáltalán nem ért egyet 2 3 4 5 - teljes mértékben egyetért
5,8%
6,0%
5,4%
7,8%
5,6%
4,4%
8,0%
8,9%
7,1%
16,9%
7,9%
5,5%
6,2%
8,2%
4,3%
5,8%
6,9%
5,7%
27,7%
28,4%
27,2%
29,2%
30,0%
25,4%
30,4%
30,8%
30,0%
19,5%
27,0%
36,8%
21,9%
17,7%
25,9%
20,8%
22,6%
22,3%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
nem tudja, nem szeretne válaszolni 1 - egyáltalán nem ért egyet 2 3 4 5 - teljes mértékben egyetért
55
Egy kulturális program érdekében vállalt utazásra a magasan képzettek mutatnak legnagyobb
arányban hajlandóságot: körükben 53,8% legalább 4-es értéket adott az 5 fokozatú skálán.
Az alapfokon képzettek körében 30,7% van ilyen véleményen (77. ábra).
Az idő kérdését a fiatalok tartják legnagyobb arányban meghatározónak: 40,4%-uk legalább
4-es értékkel válaszolt. Ugyanakkor a módusz mindhárom generáció esetén a 3-as skálaérték.
Az idősek átlag feletti arányban válaszolták, hogy nem értenek egyet az állítással.
A végzettségi csoportok között a magasan képzettek vannak leginkább idő szűkében, bár
körükben is a 3-as értéket választók vannak legnagyobb arányban (78. ábra).
Az internetes kultúrafogyasztás a férfiakra, az idősekre és az alapfokon képzettekre jellemző
átlag feletti arányban (4-es és 5-ös válaszok magas aránya). A nők és középgeneráció tagjai
vannak azon a véleményen legnagyobb arányban, miszerint nem értenek ezzel egyet (79. ábra).
A szülők hatása kapcsán abban mutatkoznak meg a véleménykülönbségek, hogy az alapfokon
képzettek magas arányban nem értenek egyet (1-es skálaérték), míg a magasan képzettek
körében a 3-as értéket választók vannak többségben (80. ábra).
A párok hatását a magasan képzettek, illetve a jobb jövedelemi helyzetben élők ismerik el
legnagyobb arányban. A nők körében azok vannak többségben, akik nem értenek egyet ezzel.
Legnagyobb arányan a megélhetési gondokkal küzdők utasítják el az állítást (81. ábra).
77. ábra: „Egy vonzó kulturális programért hajlandó vagyok elutazni is” –
demográfiai különbségek
„Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal?”
Forrás: saját szerkesztés
78. ábra: „Számomra a kulturális elfoglaltság elsősorban idő kérdése” –
demográfiai különbségek
„Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal?”
Forrás: saját szerkesztés
4,4%
5,8%
4,3%
3,6%
11,1%
26,5%
10,5%
6,7%
13,0%
14,2%
15,8%
9,9%
24,9%
23,9%
25,8%
25,0%
25,2%
12,3%
23,2%
30,9%
21,3%
17,4%
20,4%
23,9%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
nem tudja, nem szeretne válaszolni 1 - egyáltalán nem ért egyet 2 3 4 5 - teljes mértékben egyetért
4,5%
6,1%
4,1%
4,0%
7,1%
4,3%
3,4%
13,2%
7,0%
11,6%
22,3%
19,2%
14,0%
10,3%
14,1%
13,1%
13,6%
15,8%
13,5%
12,4%
15,6%
36,9%
33,3%
38,3%
36,4%
32,1%
39,8%
36,5%
17,7%
26,3%
16,6%
13,0%
10,9%
17,3%
20,0%
13,7%
14,1%
15,7%
8,5%
17,3%
12,2%
14,1%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
nem tudja, nem szeretne válaszolni 1 - egyáltalán nem ért egyet 2 3 4 5 - teljes mértékben egyetért
56
79. ábra: „Kulturális időtöltésem egyre inkább az internethez kötődik” –
demográfiai különbségek
„Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal?”
Forrás: saját szerkesztés
80. ábra: „Kulturális érdeklődésem alakulására nagy hatással voltak a szüleim” –
demográfiai különbségek
„Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal?”
Forrás: saját szerkesztés
81. ábra: „A párom nagymértékben befolyásolja kulturális időtöltésemet” –
demográfiai különbségek
„Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal?”
Forrás: saját szerkesztés
4,8%
5,6%
4,1%
6,5%
4,5%
3,7%
6,5%
5,1%
3,8%
18,2%
12,3%
23,8%
11,2%
20,4%
19,5%
15,5%
19,8%
17,5%
17,4%
17,9%
16,9%
18,2%
18,3%
14,6%
15,5%
14,5%
20,4%
27,4%
25,2%
29,5%
32,7%
27,7%
22,0%
23,9%
26,7%
29,3%
19,1%
22,8%
15,6%
18,2%
17,5%
23,6%
14,8%
20,6%
19,2%
13,1%
16,3%
10,1%
13,1%
11,6%
16,7%
23,9%
13,2%
9,9%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
nem tudja, nem szeretne válaszolni 1 - egyáltalán nem ért egyet 2 3 4 5 - teljes mértékben egyetért
4,7%
5,8%
3,6%
4,4%
21,6%
32,1%
22,7%
17,9%
17,9%
13,5%
18,1%
18,9%
29,1%
23,7%
28,3%
31,8%
14,9%
12,2%
15,1%
15,8%
11,7%
12,8%
12,2%
11,2%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
nem tudja, nem szeretne válaszolni 1 - egyáltalán nem ért egyet 2 3 4 5 - teljes mértékben egyetért
6,7%
6,9%
6,6%
7,7%
6,4%
6,1%
9,2%
5,3%
6,1%
9,4%
26,2%
20,8%
31,3%
36,1%
30,6%
19,8%
14,5%
22,1%
29,3%
38,5%
13,5%
15,8%
11,3%
14,2%
12,0%
14,3%
14,5%
14,6%
12,1%
8,3%
23,6%
25,3%
22,0%
23,2%
22,7%
24,7%
22,4%
23,1%
24,8%
25,0%
16,5%
17,8%
15,2%
7,7%
14,8%
20,9%
21,1%
21,0%
15,3%
6,3%
13,5%
13,3%
13,7%
11,0%
13,5%
14,1%
18,4%
13,8%
12,4%
12,5%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
jól él, félre tud tenni (n=75)
megél, keveset tud félretenni (n=377)
éppen elegendő, nem tud félretenni (n=378)
megélhetési gondokkal küzd (n=96)
nem tudja, nem szeretne válaszolni 1 - egyáltalán nem ért egyet 2 3 4 5 - teljes mértékben egyetért
57
A kulturális szokásokra a személyes okok változásai átlag feletti arányban gyakoroltak hatást a
magasan képzettek körében, illetve azok esetében, akiknek jövedelmi helyzete problémás,
gondokkal teli (82. ábra). Legkevésbé azok értenek egyet az állítással, akik jobb jövedelmi
helyzetben vannak.
A barátok hatását a fiatalok érzékelik legnagyobb arányban, őket a magasan képzettek
követik (4-es és 5-ös értékek magas aránya). Az alapfokú végzettséggel rendelkezők értenek
egyet legkevésbé az állítással (83. ábra).
A magaskultúra műveltséget meghatározó szerepét a férfiak, az idősek, illetve a magasan
képzettek ismerik el legnagyobb arányban (legalább 3-as érték). Az alapfokon képzettek
körében vannak legnagyobb arányban, akik nem értenek egyet a kulturált ember ilyetén
meghatározásával (84. ábra).
A korszellem, a divat befolyásoló hatását a fiatalok és az alapfokon képzettek ismerik el
legnagyobb arányban (legalább 4-es érték). Ugyanakkor az alapfokon képzettek és az idősek
körében vannak legnagyobb arányban azok is, akik nem értenek ezzel egyet (85. ábra).
82. ábra: „Elsősorban személyes okok (pl. elköltözés, gyermekszületés) miatt történt,
hogy felhagytam korábbi kulturális elfoglaltságokkal” – demográfiai különbségek
„Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal?”
Forrás: saját szerkesztés
83. ábra: „A barátaim nagymértékben befolyásolják kulturális időtöltésemet” –
demográfiai különbségek
„Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal?”
Forrás: saját szerkesztés
7,3%
11,5%
4,8%
6,9%
6,8%
4,8%
6,6%
8,2%
28,9%
31,4%
32,3%
25,7%
39,2%
30,3%
27,2%
24,7%
14,7%
11,5%
15,3%
15,6%
6,8%
18,9%
13,5%
5,2%
21,6%
18,6%
20,6%
23,6%
21,6%
21,0%
21,2%
26,8%
14,0%
9,0%
14,5%
15,2%
13,5%
13,6%
16,1%
12,4%
13,5%
17,9%
12,5%
13,1%
12,2%
11,4%
15,3%
22,7%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
jól él, félre tud tenni (n=75)
megél, keveset tud félretenni (n=377)
éppen elegendő, nem tud félretenni (n=378)
megélhetési gondokkal küzd (n=96)
nem tudja, nem szeretne válaszolni 1 - egyáltalán nem ért egyet 2 3 4 5 - teljes mértékben egyetért
4,4%
6,1%
4,0%
4,5%
7,6%
4,1%
3,2%
27,1%
15,0%
28,2%
34,8%
38,2%
29,0%
22,1%
18,7%
18,3%
17,8%
20,6%
16,6%
18,1%
19,6%
28,7%
31,9%
29,2%
25,1%
22,9%
29,0%
30,9%
14,1%
20,2%
13,5%
10,1%
6,4%
14,5%
16,2%
6,9%
8,5%
7,4%
4,9%
8,3%
5,3%
8,0%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
nem tudja, nem szeretne válaszolni 1 - egyáltalán nem ért egyet 2 3 4 5 - teljes mértékben egyetért
58
84. ábra: „Az a művelt, kulturált ember, aki a magaskultúra iránt érdeklődik” –
demográfiai különbségek
„Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal?”
Forrás: saját szerkesztés
85. ábra: „A korszellem, a divat nagymértékben befolyásolja kultúrafogyasztásomat” –
demográfiai különbségek
„Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal?”
Forrás: saját szerkesztés
Nincs értékelhető demográfiai különbség a következő attitűdállítások esetében:
− „Egy kulturális program akkor jó, ha könnyed, szórakoztat, kikapcsol.”
− „Számomra a kulturális elfoglaltság elsősorban érdeklődés kérdése.”
− „A kulturális elfoglaltság jól tükrözi az emberek közötti társadalmi különbségeket.”
− „A konzervkultúra (pl. koncert DVD-ről) számomra könnyebben elérhető.”
− „Számomra a kulturális elfoglaltság elsősorban pénz kérdése.”
4.2. Kultúrával kapcsolatos követett magatartás
Demográfiai háttérelemzésekkel mélyítettük a megkérdezettek tényleges kulturális
részvételének jellemzőit is. Ebben a blokkban a kulturális programok, események, helyszínek
látogatása, távolmaradás/kultúra nemfogyasztás, könyvolvasás, otthoni, illetve otthonon kívüli
kulturális időtöltés, kulturális termékek vásárlása, aktív kulturális tevékenység körében
végzett háttérelemzések eredményeit közöljük.
4,5%
5,0%
4,1%
6,1%
4,2%
4,5%
5,2%
4,3%
4,0%
28,1%
23,0%
32,9%
31,6%
28,9%
23,1%
39,4%
29,0%
23,8%
17,8%
17,0%
18,6%
21,2%
17,8%
14,6%
15,5%
20,4%
16,4%
31,2%
34,5%
28,2%
27,4%
32,7%
31,2%
25,8%
30,0%
34,1%
12,6%
14,5%
10,9%
10,4%
11,1%
18,2%
6,5%
11,5%
15,6%
5,7%
6,1%
5,3%
3,3%
5,4%
8,5%
7,7%
4,8%
6,1%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
nem tudja, nem szeretne válaszolni 1 - egyáltalán nem ért egyet 2 3 4 5 - teljes mértékben egyetért
4,5%
7,0%
4,2%
3,3%
6,5%
4,6%
3,4%
28,8%
19,2%
28,2%
38,6%
37,4%
28,6%
25,9%
19,7%
15,9%
21,6%
18,7%
11,6%
17,1%
24,7%
30,3%
35,5%
29,6%
27,2%
25,2%
33,9%
29,3%
11,0%
14,5%
10,7%
8,5%
9,0%
10,5%
12,0%
5,7%
7,9%
5,7%
3,7%
10,3%
5,4%
4,6%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
nem tudja, nem szeretne válaszolni 1 - egyáltalán nem ért egyet 2 3 4 5 - teljes mértékben egyetért
59
A követett magatartást elsőként azon kérdés mentén elemeztük, hogy milyen gyakran voltak a
megkérdezettek egyes eseményeken, helyszíneken az elmúlt évben. A háttérelemzési
eredményeket ezúttal is a legszélesebb kört érintő területekkel kezdjük.
Szórakozóhelyeken átlag feletti arányban jelentek meg a fiatalok (arányukat és a gyakoriságot
tekintve is), a jobb jövedelemi helyzetűek, illetve a fővárosban élők. Mindhárom demográfiai
ismérv mentén jól látszik a tendencia: minél idősebb a válaszadó, vagy minél kisebb
településen él, illetve minél szerényebb, szűkösebb anyagi lehetőségei vannak, annál kevésbé
látogat ilyen helyeket. A megoszlások számszerűsítését a 86. ábra foglalja össze.
A moziban átlag feletti arányban voltak az elmúlt évben a fiatalok, a Budapesten élők, a
felsőfokon képzettek, illetve azok, akiknek az anyagi lehetőségei megengedik, hogy kiadásaik
mellett félre is tudjanak tenni (87. ábra). Ezekben a csoportokban 20% feletti arányban
vannak azok, akik legalább 5 alkalommal voltak moziban. Szembetűnő a férfiak magas
arányú elmaradása (50%).
Műemlékeket, illetve történelmi emlékhelyeket elsősorban a fővárosban élők és a jól szituáltak
látogatnak: a magasan képzettek és a jó anyagi helyzetben élők (88. ábra).
Nyilvános könyvtárakat az átlagosnál magasabb arányban a nők, a fiatalok, a kisebb városok
lakói, illetve a jól képzettek látogatnak (89. ábra).
A művelődési és közösségi házak legnagyobb arányban az időseknek, a kisebb várásokban
élőknek nyújtottak programokat a vizsgált időhorizonton. Legnagyobb arányban a Budapesten
élők és az alapfokon képzettek maradnak el ezekről a helyszínekről (90. ábra).
Színházi előadáson 60% feletti arányban vettek részt a fővárosiak, a magasan képzettek és a
jó jövedelmi helyzetben élők (akik valamilyen mértékben félre is tudnak tenni). Az alapfokon
képzettek csoportja a legszűkösebb anyagi helyzetben élőkhöz hasonló arányban maradtak el
a színházakból (91. ábra).
86. ábra: Szórakozóhelyek (pl. diszkó, zenés, műsoros klub, kávézó) látogatásának
aránya az elmúlt évben – demográfiai különbségek
„Az utóbbi egy évben hány alkalommal volt Ön...?”
Forrás: saját szerkesztés
36,6%
21,6%
35,6%
52,0%
31,4%
33,2%
36,6%
43,4%
20,0%
32,1%
41,8%
52,1%
33,4%
30,0%
35,8%
30,9%
31,4%
35,4%
33,2%
33,1%
32,0%
34,2%
32,8%
28,1%
15,0%
20,2%
15,4%
9,8%
15,1%
14,8%
15,1%
15,1%
14,7%
15,9%
15,3%
12,5%
14,9%
28,2%
13,3%
7,3%
22,2%
16,6%
15,1%
8,5%
33,3%
17,8%
10,1%
7,3%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
Budapest (n=185)
megyei jogú város (n=228)
város (n=353)
falu, község (n=272)
jól él, félre tud tenni (n=75)
megél, keveset tud félretenni (n=377)
éppen elegendő, nem tud félretenni (n=378)
megélhetési gondokkal küzd (n=96)
egyszer sem 1-2-szer 3-5-ször több mint 5-ször
60
87. ábra: Moziban való részvétel aránya az elmúlt évben – demográfiai különbségek
„Az utóbbi egy évben hány alkalommal volt Ön...?”
Forrás: saját szerkesztés
88. ábra: Műemlékek, történelmi emlékhelyek, helyszínek látogatásának aránya
az elmúlt évben – demográfiai különbségek
„Az utóbbi egy évben hány alkalommal volt Ön...?”
Forrás: saját szerkesztés
31,7%
50,0%
31,3%
12,3%
32,4%
47,0%
20,5%
27,6%
30,9%
43,9%
50,0%
30,5%
26,9%
21,3%
28,4%
32,6%
54,7%
32,3%
23,8%
24,2%
28,8%
32,7%
34,4%
32,4%
35,1%
33,1%
28,8%
28,2%
32,8%
32,6%
29,3%
29,7%
33,7%
30,5%
21,5%
17,9%
26,3%
31,6%
20,4%
15,4%
25,9%
25,0%
19,8%
18,1%
15,4%
21,4%
24,2%
25,3%
23,1%
23,1%
8,4%
14,5%
6,3%
9,2%
27,4%
14,5%
3,2%
21,1%
12,3%
16,1%
9,2%
6,4%
15,3%
16,4%
24,0%
18,8%
10,6%
6,3%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
Budapest (n=185)
megyei jogú város (n=228)
város (n=353)
falu, község (n=272)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
jól él, félre tud tenni (n=75)
megél, keveset tud félretenni (n=377)
éppen elegendő, nem tud félretenni (n=378)
megélhetési gondokkal küzd (n=96)
egyszer sem 1-2-szer 3-5-ször több mint 5-ször
26,1%
31,9%
49,7%
25,6%
21,0%
26,3%
22,9%
33,5%
42,3%
26,6%
20,6%
21,3%
18,6%
28,8%
48,4%
37,2%
25,8%
21,2%
28,9%
36,0%
37,3%
39,7%
34,6%
36,5%
40,6%
33,9%
25,3%
37,1%
41,0%
30,5%
23,5%
25,8%
18,0%
28,9%
25,8%
19,3%
23,8%
25,0%
15,4%
21,6%
27,8%
26,7%
25,7%
22,0%
15,8%
13,2%
10,3%
6,2%
9,3%
17,2%
17,1%
13,6%
7,0%
5,8%
11,2%
17,7%
26,7%
18,6%
8,2%
5,3%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
Budapest (n=185)
megyei jogú város (n=228)
város (n=353)
falu, község (n=272)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
jól él, félre tud tenni (n=75)
megél, keveset tud félretenni (n=377)
éppen elegendő, nem tud félretenni (n=378)
megélhetési gondokkal küzd (n=96)
egyszer sem 1-2-szer 3-5-ször több mint 5-ször
61
89. ábra: Nyilvános könyvtár látogatásának aránya az elmúlt évben –
demográfiai különbségek
„Az utóbbi egy évben hány alkalommal volt Ön...?”
Forrás: saját szerkesztés
90. ábra: Művelődési, közösségi ház látogatásának aránya az elmúlt évben –
demográfiai különbségek
„Az utóbbi egy évben hány alkalommal volt Ön...?”
Forrás: saját szerkesztés
57,7%
62,4%
53,3%
50,2%
62,2%
53,8%
62,2%
60,7%
54,3%
56,6%
67,3%
61,8%
50,4%
21,7%
19,2%
24,0%
24,4%
20,6%
21,9%
18,4%
20,1%
23,9%
22,8%
21,2%
17,6%
25,4%
9,0%
9,1%
8,8%
12,7%
7,9%
8,1%
8,6%
7,9%
9,1%
9,6%
7,1%
9,4%
9,5%
11,7%
9,3%
13,9%
12,7%
9,3%
16,2%
10,8%
11,4%
12,8%
11,0%
4,5%
11,2%
14,7%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
Budapest (n=185)
megyei jogú város (n=228)
város (n=353)
falu, község (n=272)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
egyszer sem 1-2-szer 3-5-ször több mint 5-ször
42,7%
46,9%
44,3%
35,4%
55,1%
49,6%
33,0%
41,0%
54,5%
40,5%
40,0%
32,2%
31,9%
33,0%
30,1%
27,6%
28,9%
37,2%
31,4%
30,1%
32,8%
32,6%
14,8%
14,1%
13,7%
18,3%
9,7%
12,3%
19,3%
14,8%
9,0%
14,8%
16,8%
10,3%
7,0%
9,0%
16,3%
7,6%
9,2%
10,5%
12,9%
6,4%
12,0%
10,5%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
Budapest (n=185)
megyei jogú város (n=228)
város (n=353)
falu, község (n=272)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
egyszer sem 1-2-szer 3-5-ször több mint 5-ször
62
91. ábra: Színházi előadáson való részvétel aránya az elmúlt évben –
demográfiai különbségek
„Az utóbbi egy évben hány alkalommal volt Ön...?”
Forrás: saját szerkesztés
Múzeumban vagy képtárban az idősek, a fővárosiak, illetve a magasan képzettek jártak az
elmúlt időszakban, legnagyobb arányban. Az alapfokon végzettek körében van relatíve a
legtöbb távolmaradó, ők 55,1%-ot tesznek ki (92. ábra).
92. ábra: Múzeum vagy képtár látogatásának aránya az elmúlt évben –
demográfiai különbségek
„Az utóbbi egy évben hány alkalommal volt Ön...?”
Forrás: saját szerkesztés
46,7%
52,2%
41,6%
49,8%
48,7%
38,9%
31,4%
50,2%
45,3%
55,9%
69,2%
49,6%
36,4%
38,2%
39,0%
52,5%
62,5%
29,3%
27,2%
31,3%
31,9%
29,0%
27,9%
32,4%
26,2%
29,7%
29,0%
23,1%
30,0%
30,9%
34,2%
31,6%
26,8%
27,1%
15,5%
13,9%
17,0%
14,6%
12,8%
23,1%
21,1%
12,7%
18,4%
10,7%
5,8%
13,5%
20,4%
13,2%
18,6%
15,9%
7,3%
8,5%
6,7%
10,1%
3,8%
9,5%
10,1%
15,1%
10,9%
6,5%
4,4%
1,9%
6,9%
12,2%
14,5%
10,9%
4,8%
3,1%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
Budapest (n=185)
megyei jogú város (n=228)
város (n=353)
falu, község (n=272)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
jól él, félre tud tenni (n=75)
megél, keveset tud félretenni (n=377)
éppen elegendő, nem tud félretenni (n=378)
megélhetési gondokkal küzd (n=96)
egyszer sem 1-2-szer 3-5-ször több mint 5-ször
36,7%
39,8%
33,8%
37,1%
38,9%
30,9%
30,8%
36,8%
33,2%
45,0%
55,1%
38,3%
28,8%
37,7%
37,6%
37,9%
38,5%
39,8%
32,5%
40,0%
39,0%
38,4%
34,3%
32,1%
37,8%
39,6%
19,1%
15,3%
22,7%
18,3%
15,2%
28,9%
20,0%
16,2%
21,6%
17,3%
9,0%
17,6%
23,8%
6,5%
7,4%
5,6%
6,1%
6,1%
7,7%
9,2%
7,9%
6,8%
3,3%
3,8%
6,4%
7,8%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)nő (n=533)
fiatal (16-29 éves) (n=213)középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
Budapest (n=185)megyei jogú város (n=228)
város (n=353)falu, község (n=272)
alapfokú végzettség (n=156)középfokú végzettség (n=393)felsőfokú végzettség (n=475)
egyszer sem 1-2-szer 3-5-ször több mint 5-ször
63
A könnyűzenei koncertek a fővárosban élőket, illetve a magasan képzetteket vonzotta
legnagyobb arányban. A generációk között a fiatalok mellett a középgeneráció képviselői is
magas arányban vettek részt ilyen programokon (93. ábra).
A fesztiválok közönségét illetően a végzettség mutatott értelmezhető különbségeket: minél
jobban képzett a válaszadó, annál nagyobb valószínűséggel látogatott meg valamilyen
fesztivált. Az is megfigyelhető, hogy a középgeneráció tagjai vannak legtöbben, akik
gyakrabban látogattak ilyen helyszíneket (94. ábra).
Valamilyen táncművészeti előadáson a nők magasabb arányban voltak jelen férfi társaikhoz
képest. Más demográfiai ismérv mentén nem találtunk jelentős különbségeket (95. ábra).
93. ábra: Könnyűzenei koncerten való részvétel aránya az elmúlt évben –
demográfiai különbségek
„Az utóbbi egy évben hány alkalommal volt Ön...?”
Forrás: saját szerkesztés
94. ábra: Fesztivál látogatásának aránya az elmúlt évben – demográfiai különbségek
„Az utóbbi egy évben hány alkalommal volt Ön...?”
Forrás: saját szerkesztés
95. ábra: Balett vagy más táncművészeti előadás látogatásának aránya az elmúlt évben –
demográfiai különbségek
„Az utóbbi egy évben hány alkalommal volt Ön...?”
Forrás: saját szerkesztés
46,7%
45,5%
43,4%
55,7%
40,5%
45,2%
44,6%
54,6%
59,6%
47,2%
41,9%
35,2%
32,9%
36,9%
33,3%
35,1%
34,2%
37,8%
33,2%
31,4%
36,0%
35,6%
12,8%
12,2%
14,4%
9,8%
15,1%
15,4%
12,5%
9,6%
6,4%
12,8%
15,2%
5,3%
9,4%
5,4%
1,2%
9,2%
5,3%
5,1% 2,6%
2,6%
4,1%
7,4%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
fiatal (16-29 éves) (n=213)középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
Budapest (n=185)megyei jogú város (n=228)
város (n=353)falu, község (n=272)
alapfokú végzettség (n=156)középfokú végzettség (n=393)felsőfokú végzettség (n=475)
egyszer sem 1-2-szer 3-5-ször több mint 5-ször
49,8%
60,3%
50,1%
46,6%
35,5%
30,8%
31,8%
39,7%
10,9%
6,4%
13,0%
10,5%
3,8%
2,6%
5,1%
3,2%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
egyszer sem 1-2-szer 3-5-ször több mint 5-ször
78,0%
81,6%
74,6%
17,6%
14,3%
20,9%
3,3%
3,2%
3,4%
1,1%
1,0%
1,1%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
egyszer sem 1-2-szer 3-5-ször több mint 5-ször
64
Nincsenek szignifikáns különbségek a demográfiai csoportok között a következő kulturális
programokon való részvételben: népzenei, világzenei koncertek, komolyzenei koncertek,
operett vagy magyar nóta előadások, opera előadások, cirkuszi előadások, dzsesszkoncertek.
Ugyanezen kulturális területek kapcsán vizsgáltuk a távolmaradás okait is. A háttérelemzést
ezekre a kérdésekre is elvégeztük, a következő eredményekkel.
Az opera előadások kapcsán a fiatalok nyilatkoztak legnagyobb arányban az érdeklődés
hiányáról. A társaság hiánya az időseket akadályozza leginkább, ahogy a pénzhiány is.
Az időhiány a fiatalok körében a leginkább meghatározó (96. ábra).
A dzsesszkoncertek esetén szintén a fiatalok azok, akikre az érdeklődés hiánya legnagyobb
arányban jellemző. A pénzhiány az időseket tartja átlag feletti arányban távol, míg az idő
hiánya a középgeneráció képviselőit (97. ábra).
Operett vagy magyar nóta előadások kapcsán is a fiatalok emelkednek ki az érdeklődés
hiánya kérdésében. Ezen a téren már nagyobbak a generációk közötti különbségek.
Az idősek azzal tűnnek ki, hogy a pénz, az idő vagy a társaság hiánya rájuk jellemző
leginkább (98. ábra).
A balett vagy más táncművészeti előadásokról való távolmaradás a generációk mellett a
nemek között is mutat különbségeket (99. ábra). A nőkre sokkal inkább jellemző a pénz vagy
a társaság hiánya. A generációk között a középgeneráció képviselői a leginkább érdektelenek,
az anyagiak pedig az idősebbeket érinti legnagyobb arányban.
A cirkuszi programok esetében az érdeklődés hiánya a nőkre és az idősekre jellemző
leginkább. Az időt a fiatalok és a férfiak jelölték meg legnagyobb arányban. A társaság hiánya
az idősekre jellemző leginkább (100. ábra).
96. ábra: A távolmaradás okai: opera előadások – demográfiai különbségek
„Mi az a legfőbb indok, amiért az utóbbi egy évben Ön nem volt vagy nem volt gyakrabban
a felsorolt kulturális programokon? Csak egy válasz lehetséges!”
Forrás: saját szerkesztés
97. ábra: A távolmaradás okai: dzsesszkoncertek – demográfiai különbségek
„Mi az a legfőbb indok, amiért az utóbbi egy évben Ön nem volt vagy nem volt gyakrabban
a felsorolt kulturális programokon? Csak egy válasz lehetséges!”
Forrás: saját szerkesztés
72,5%
75,5%
74,3%
64,5%
11,6%
6,0%
11,5%
17,0%
6,8%
8,2%
7,0%
5,5%
5,7%
6,5%
3,7%
10,0%
3,3%
3,8%
3,5%
3,0%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=896)
fiatal (16-29 éves) (n=184)
középgenerációs (30-59 éves) (n=512)
idős (60-74 éves) (n=200)
érdeklődés hiánya pénzhiány időhiány társaság hiánya nem megfelelő kínálat
71,0%
74,4%
72,9%
63,6%
10,2%
7,4%
8,9%
15,7%
8,9%
5,7%
10,9%
7,1%
5,4%
7,4%
3,4%
8,6%
4,5%
5,1%
3,8%
5,1%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=869)
fiatal (16-29 éves) (n=176)
középgenerációs (30-59 éves) (n=496)
idős (60-74 éves) (n=198)
érdeklődés hiánya pénzhiány időhiány társaság hiánya nem megfelelő kínálat
65
98. ábra: A távolmaradás okai: operett vagy magyar nóta előadások –
demográfiai különbségek
„Mi az a legfőbb indok, amiért az utóbbi egy évben Ön nem volt vagy nem volt gyakrabban
a felsorolt kulturális programokon? Csak egy válasz lehetséges!”
Forrás: saját szerkesztés
99. ábra: A távolmaradás okai: balett vagy más táncművészeti előadások –
demográfiai különbségek
„Mi az a legfőbb indok, amiért az utóbbi egy évben Ön nem volt vagy nem volt gyakrabban
a felsorolt kulturális programokon? Csak egy válasz lehetséges!”
Forrás: saját szerkesztés
100. ábra: A távolmaradás okai: cirkuszi előadások – demográfiai különbségek
„Mi az a legfőbb indok, amiért az utóbbi egy évben Ön nem volt vagy nem volt gyakrabban
a felsorolt kulturális programokon? Csak egy válasz lehetséges!”
Forrás: saját szerkesztés
A komolyzenei koncertek kapcsán a férfiak az érdeklődés hiányát, a nők a társaság hiányát
jelezték átlagot meghaladó arányban (101. ábra).
A népzenei és világzenei koncertek kapcsán a fiatalok nyilatkozták legnagyobb arányban az
érdeklődés hiányát. Az idősek, a falvakban és községekben élők, illetve az alapfokú
végzettséggel rendelkezők esetében a pénzhiány átlag feletti arányban jelent akadályt. Az idő
71,6%
79,4%
70,9%
65,7%
10,7%
5,1%
11,9%
13,4%
9,1%
4,0%
10,2%
11,0%
5,2%
6,9%
3,1%
9,3%
3,4%
4,6%
4,0%
0,6%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=826)
fiatal (16-29 éves) (n=185)
középgenerációs (30-59 éves) (n=479)
idős (60-74 éves) (n=172)
érdeklődés hiánya pénzhiány időhiány társaság hiánya nem megfelelő kínálat
72,8%
78,6%
66,8%
74,2%
76,0%
63,2%
11,4%
9,5%
13,3%
6,7%
10,8%
17,2%
8,0%
7,5%
8,5%
8,6%
7,9%
7,5%
3,8%
1,5%
6,3%
5,5%
2,3%
6,3%
4,0%
2,9%
5,0%
4,9%
3,0%
5,7%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=809)
férfi (n=412)
nő (n=397)
fiatal (16-29 éves) (n=163)
középgenerációs (30-59 éves) (n=472)
idős (60-74 éves) (n=174)
érdeklődés hiánya pénzhiány időhiány társaság hiánya nem megfelelő kínálat
68,4%
64,4%
72,1%
67,1%
67,3%
71,9%
10,6%
10,0%
11,1%
6,8%
11,2%
11,8%
13,1%
15,4%
11,1%
18,5%
14,3%
6,9%
3,6%
5,1%
2,2%
4,1%
1,9%
6,9%
4,3%
5,1%
3,5%
3,4%
5,4%
2,5%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=777)
férfi (n=371)
nő (n=406)
fiatal (16-29 éves) (n=146)
középgenerációs (30-59 éves) (n=428)
idős (60-74 éves) (n=203)
érdeklődés hiánya pénzhiány időhiány társaság hiánya nem megfelelő kínálat
66
hiánya a középgeneráció tagjaira és a megyei jogú városok lakóira jellemző leginkább.
A társaság hiányát az idősek válaszolták legnagyobb arányban (102. ábra).
Színházi előadásokon az alapfokon képzettek és a férfiak nem vettek részt legnagyobb
arányban az érdeklődés hiánya miatt. A pénzhiány a nőket érinti leginkább ezen a területen.
Az idő hiányát a felsőfokon képzettek válaszolták kimagasló arányban, ahogy az elégtelen
kínálatot is (103. ábra).
A távolmaradás kérdésében nincs sziknifikáns különbség a vizsgált demográfiai csoportok
között a következő helyszínek látogatása esetében: nyilvános könyvtárak, fesztiválok,
könnyűzenei koncertek, művelődési, közösségi házak, szórakozóhelyek (pl. diszkó, zenés,
műsoros klub, kávézó), múzeumok vagy képtárak, mozi, műemlékek, történelmi emlékhelyek,
helyszínek.
101. ábra: A távolmaradás okai: komolyzenei koncertek – demográfiai különbségek
„Mi az a legfőbb indok, amiért az utóbbi egy évben Ön nem volt vagy nem volt gyakrabban
a felsorolt kulturális programokon? Csak egy válasz lehetséges!”
Forrás: saját szerkesztés
102. ábra: A távolmaradás okai: népzenei, világzenei koncertek –
demográfiai különbségek
„Mi az a legfőbb indok, amiért az utóbbi egy évben Ön nem volt vagy nem volt gyakrabban
a felsorolt kulturális programokon? Csak egy válasz lehetséges!”
Forrás: saját szerkesztés
69,5%
72,3%
66,9%
11,8%
11,8%
11,8%
9,2%
9,7%
8,8%
6,4%
3,2%
9,3%
3,1%
3,0%
3,3%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=770)
férfi (n=372)
nő (n=398)
érdeklődés hiánya pénzhiány időhiány társaság hiánya nem megfelelő kínálat
67,2%
75,0%
67,2%
60,8%
73,9%
67,5%
67,2%
63,3%
63,0%
68,0%
67,7%
13,3%
9,0%
12,9%
17,6%
12,7%
7,2%
13,8%
17,6%
18,9%
16,0%
8,7%
10,4%
7,1%
12,6%
8,0%
8,2%
13,9%
8,1%
11,4%
8,7%
10,0%
11,5%
4,7%
4,5%
3,5%
8,0%
6,6%
7,3%
3,3%
6,3%
3,7%
5,3%
4,3%
4,5%
3,7%
5,7%
5,2%
4,8%
3,6%
4,3%
3,1%
2,3%
6,8%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=759)
fiatal (16-29 éves) (n=156)
középgenerációs (30-59 éves) (n=427)
idős (60-74 éves) (n=176)
Budapest (n=134)
megyei jogú város (n=166)
város (n=247)
falu, község (n=212)
alapfokú végzettség (n=127)
középfokú végzettség (n=300)
felsőfokú végzettség (n=322)
érdeklődés hiánya pénzhiány időhiány társaság hiánya nem megfelelő kínálat
67
103. ábra: A távolmaradás okai: színházi előadások – demográfiai különbségek
„Mi az a legfőbb indok, amiért az utóbbi egy évben Ön nem volt vagy nem volt gyakrabban
a felsorolt kulturális programokon? Csak egy válasz lehetséges!”
Forrás: saját szerkesztés
Az elolvasott könyvek számát tekintve a fent bemutatott kategóriák alapján végeztük el a
háttérelemzést. Az eredmények szerint (104. ábra) az alapfokon képzettek körében három
válaszadóból egy egyetlen könyvet sem olvasott a megelőző évben. 20% feletti arányban
válaszoltak így a fiatalok és a középgenerációba tartozók, illetve a megélhetési gondokkal
küzdők, és akik éppen megélnek. A legtöbb könyvet az idősek olvassák, illetve a nők és a
felsőfokon képzettek (legalább 11 db-ot évente).
104. ábra: Elolvasott könyvek száma kategóriák szerint – demográfiai különbségek
„Hány könyvet olvasott az elmúlt évben, nem számítva a munkájával kapcsolatos
és/vagy az iskolai kötelező olvasmányokat?”
Forrás: saját szerkesztés
A következőkben az egyes fesztivál típusokon való részvételi arányok alapján elemezzük a
demográfiai különbségeket az általánosságban vett népszerűség sorrendjében.
A legnépszerűbbnek bizonyult város- és falunapok, illetve más helyi rendezvények a nőket, a
kisebb városok és községek lakóit, illetve a jó jövedelmi helyzetben élőket vonzották
legnagyobb arányban (105. ábra). A demográfiai csoportok közül a fővárosban élők és a
legszűkösebb anyagi helyzetben lévők látogattak ilyen rendezvényeket legkisebb arányban az
utóbbi két évben.
40,8%
47,7%
32,6%
51,9%
41,0%
32,4%
21,3%
17,2%
26,2%
22,2%
22,6%
20,2%
20,3%
19,1%
21,7%
10,2%
21,0%
24,9%
12,6%
10,3%
15,4%
13,0%
11,8%
14,5%
5,0%
5,7%
4,1%
2,8%
3,6%
8,1%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=484)
férfi (n=262)
nő (n=222)
alapfokú végzettség (n=108)
középfokú végzettség (n=195)
felsőfokú végzettség (n=173)
érdeklődés hiánya pénzhiány időhiány társaság hiánya nem megfelelő kínálat
18,7%
25,0%
12,7%
21,0%
21,1%
11,3%
32,7%
21,4%
11,6%
10,7%
16,4%
21,7%
27,8%
33,8%
34,7%
33,0%
35,0%
36,8%
25,5%
29,5%
33,3%
35,6%
38,7%
31,8%
36,0%
29,9%
23,4%
20,2%
26,4%
26,6%
21,8%
24,3%
20,5%
23,9%
24,0%
34,7%
23,6%
19,3%
20,6%
10,7%
8,5%
12,7%
8,4%
9,2%
16,2%
7,7%
8,4%
13,9%
4,0%
13,5%
10,3%
7,2%
13,5%
11,7%
15,2%
8,9%
11,2%
22,7%
9,6%
13,0%
14,9%
12,0%
14,6%
12,7%
14,4%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
jól él, félre tud tenni (n=75)
megél, keveset tud félretenni (n=377)
éppen elegendő, nem tud félretenni (n=378)
megélhetési gondokkal küzd (n=96)
egyet sem 1-4 db-ot 5-10 db-ot 11-20 db-ot legalább 21 db-ot
68
A borfesztiválokon való részvétel differenciálja a generációkat: az idősek átlag alatti, míg a
fiatalok átlagot meghaladó arányban képviseltetik magukat (106. ábra). Az iskolai végzettség
és a jövedelmi helyzet még jobban differenciálja az érintettséget. Minél képzettebb a
válaszadó, illetve minél jobb anyagi helyzetben él, annál valószínűbb, hogy járt ilyen
eseményen. Több nő, mint férfi jár ilyen rendezvényre.
A gasztronómiai fesztiválok a nagyvárosok lakóit, a felsőfokon képzetteket, illetve a legalább
jó jövedelmi helyzetben élőket vonzották átlag feletti arányban (107. ábra).
Könnyűzenei fesztiválon a fiatalok, a magasan képzettek, illetve a legalább jó jövedelműek
vettek részt magasabb arányban. A települési típusok között a falvak, községek lakói
elmaradnak a városiakhoz képest a részvételben (108. ábra).
105. ábra: Fesztiválokon való részvétel: városnapok, falunapok, búcsú, helyi
rendezvények – demográfiai különbségek
„Az alábbiak közül milyen fesztiválokon vett részt az utóbbi két évben?
Több válasz is lehetséges!”
Forrás: saját szerkesztés
106. ábra: Fesztiválokon való részvétel: borfesztivál – demográfiai különbségek
„Az alábbiak közül milyen fesztiválokon vett részt az utóbbi két évben? Több válasz is
lehetséges!”
Forrás: saját szerkesztés
59,6%
55,0% 63,9%
46,5% 51,3%
66,3% 66,5%
54,7% 67,4%
59,0% 43,2%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)nő (n=533)
Budapest (n=185)megyei jogú város (n=228)
város (n=353)falu, község (n=272)
jól él, félre tud tenni (n=75)megél, keveset tud félretenni (n=377)
éppen elegendő, nem tud félretenni (n=378)megélhetési gondokkal küzd (n=96)
36,7%
40,4%
33,2%
41,3%
38,4%
29,1%
23,9%
36,0%
41,7%
50,7%
42,7%
34,0%
15,8%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)nő (n=533)
fiatal (16-29 éves) (n=213)középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
alapfokú végzettség (n=156)középfokú végzettség (n=393)felsőfokú végzettség (n=475)
jól él, félre tud tenni (n=75)megél, keveset tud félretenni (n=377)
éppen elegendő, nem tud félretenni (n=378)megélhetési gondokkal küzd (n=96)
69
107. ábra: Fesztiválokon való részvétel: gasztronómiai fesztivál –
demográfiai különbségek
„Az alábbiak közül milyen fesztiválokon vett részt az utóbbi két évben?
Több válasz is lehetséges!”
Forrás: saját szerkesztés
108. ábra: Fesztiválokon való részvétel: könnyűzenei fesztivál –
demográfiai különbségek
„Az alábbiak közül milyen fesztiválokon vett részt az utóbbi két évben?
Több válasz is lehetséges!”
Forrás: saját szerkesztés
A történelmi hagyományokhoz, helyszínekhez kötődő fesztivál jellegű rendezvények az
időseket, a megyei jogú városok lakóit, a magasan képzetteket, illetve a legalább jó anyagi
helyzetben élőket vonzotta az átlagnál magasabb arányban. Az alapfokon képzettek, illetve a
megélhetési gondokkal küzdők képviseltették magukat a legkisebb arányban (109. ábra).
A természeti ünnepekhez vagy történelmi eseményekhez kötődő fesztiválok a nőket, az
időseket, a magasan képzetteket, illetve a legalább jó anyagi helyzetben élőket vonzották
átlagot meghaladó arányban (110. ábra).
A gyermek és ifjúsági fesztiválokon a nők jelentek meg legmagasabb arányban. A generációk
között a fiatalok és középgeneráció tagjai nagyobb érintettséget mutatnak, mint az idősek
(111. ábra).
33,4%
40,0%
39,0%
32,7%
25,0%
17,9%
29,8%
41,7%
42,7%
39,9%
30,0%
22,9%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
Budapest (n=185)
megyei jogú város (n=228)
város (n=353)
falu, község (n=272)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
jól él, félre tud tenni (n=75)
megél, keveset tud félretenni (n=377)
éppen elegendő, nem tud félretenni (n=378)
megélhetési gondokkal küzd (n=96)
26,4%
34,1% 27,1%
18,2%
29,2% 27,6% 29,0%
19,9%
14,2% 23,9%
32,4%
33,3% 30,5%
24,1% 17,7%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
fiatal (16-29 éves) (n=213)középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
Budapest (n=185)megyei jogú város (n=228)
város (n=353)falu, község (n=272)
alapfokú végzettség (n=156)középfokú végzettség (n=393)felsőfokú végzettség (n=475)
jól él, félre tud tenni (n=75)megél, keveset tud félretenni (n=377)
éppen elegendő, nem tud félretenni (n=378)megélhetési gondokkal küzd (n=96)
70
A roadshow-k, termékbemutatók a férfiakat nagyobb arányban vonzották az elmúlt két év
időszakában, mint a női megkérdezetteket (112. ábra). Ezeken a fesztiválokon több mint
kétszerese volt a férfiak részvételi aránya, mint a nőké.
Színházi fesztiválokon a megyei jogú városok lakói vettek részt legmagasabb arányban, őket a
felsőfokon képzettek követik (113. ábra).
A filmfesztiválokon a Budapesten élők és a megyei jogú városok lakói vettek részt kimagasló
arányban (114. ábra).
109. ábra: Fesztiválokon való részvétel: történelmi hagyományokhoz, helyszínekhez
kötődő fesztivál – demográfiai különbségek
„Az alábbiak közül milyen fesztiválokon vett részt az utóbbi két évben?
Több válasz is lehetséges!”
Forrás: saját szerkesztés
110. ábra: Fesztiválokon való részvétel: természeti ünnepekhez vagy történelmi
eseményekhez kötődő fesztivál – demográfiai különbségek
„Az alábbiak közül milyen fesztiválokon vett részt az utóbbi két évben?
Több válasz is lehetséges!”
Forrás: saját szerkesztés
16,9%
11,7%
17,0%
20,7%
15,1%
22,4%
17,0%
12,9%
9,7%
11,7%
23,6%
21,3%
22,5%
12,7%
10,4%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
fiatal (16-29 éves) (n=213)középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
Budapest (n=185)megyei jogú város (n=228)
város (n=353)falu, község (n=272)
alapfokú végzettség (n=156)középfokú végzettség (n=393)felsőfokú végzettség (n=475)
jól él, félre tud tenni (n=75)megél, keveset tud félretenni (n=377)
éppen elegendő, nem tud félretenni (n=378)megélhetési gondokkal küzd (n=96)
15,1%
11,7%
18,4%
10,8%
13,8%
22,0%
8,4%
12,0%
20,0%
21,3%
20,2%
10,6%
11,6%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)nő (n=533)
fiatal (16-29 éves) (n=213)középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
alapfokú végzettség (n=156)középfokú végzettség (n=393)felsőfokú végzettség (n=475)
jól él, félre tud tenni (n=75)megél, keveset tud félretenni (n=377)
éppen elegendő, nem tud félretenni (n=378)megélhetési gondokkal küzd (n=96)
71
111. ábra: Fesztiválokon való részvétel: gyermek és ifjúsági fesztivál – demográfiai
különbségek
„Az alábbiak közül milyen fesztiválokon vett részt az utóbbi két évben?
Több válasz is lehetséges!”
Forrás: saját szerkesztés
112. ábra: Fesztiválokon való részvétel: roadshow-termékbemutatók –
demográfiai különbségek
„Az alábbiak közül milyen fesztiválokon vett részt az utóbbi két évben?
Több válasz is lehetséges!”
Forrás: saját szerkesztés
113. ábra: Fesztiválokon való részvétel: színházi fesztivál – demográfiai különbségek
„Az alábbiak közül milyen fesztiválokon vett részt az utóbbi két évben?
Több válasz is lehetséges!”
Forrás: saját szerkesztés
114. ábra: Fesztiválokon való részvétel: filmfesztivál – demográfiai különbségek
„Az alábbiak közül milyen fesztiválokon vett részt az utóbbi két évben?
Több válasz is lehetséges!”
Forrás: saját szerkesztés
10,8%
8,3%
13,1%
12,7%
12,3%
5,7%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
6,6%
9,1%
4,3%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
6,4%
7,0%
10,1%
5,9%
3,7%
1,3%
6,9% 7,8%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
Budapest (n=185)megyei jogú város (n=228)
város (n=353)falu, község (n=272)
alapfokú végzettség (n=156)középfokú végzettség (n=393)felsőfokú végzettség (n=475)
5,8%
10,2%
8,3%
4,5%
2,2%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
Budapest (n=185)
megyei jogú város (n=228)
város (n=353)
falu, község (n=272)
72
A komolyzenei fesztiválok elsősorban a felsőfokon képzetteket szólították meg (115. ábra).
Az irodalmi fesztiválok esetében a lakóhely mutatkozik differenciáló hatásúnak: minél
nagyobb városban él a válaszadó, annál valószínűbb, hogy részt vett ilyen rendezvényen
(116. ábra).
Igen magas értéket mutat a felsoroltak közül egyik fesztivált sem látogatók aránya (24%).
A többi csoporthoz képest kimagasló arányban nem vettek részt fesztiválon az idősek és az
alapfokon képzettek. Figyelemreméltó, hogy a legnagyobb arányban (45,3%) a megélhetési
gondokkal küzdők jelezték a távolmaradásukat (117. ábra).
Nincsenek szignifikáns különbségek az egyes demográfiai csoportok között a következő
fesztiváltípusok esetében: egyházi fesztivál, nemzetiségi fesztivál, táncfesztivál.
115. ábra: Fesztiválokon való részvétel: komolyzenei fesztivál –
demográfiai különbségek
„Az alábbiak közül milyen fesztiválokon vett részt az utóbbi két évben?
Több válasz is lehetséges!”
Forrás: saját szerkesztés
116. ábra: Fesztiválokon való részvétel: irodalmi fesztivál – demográfiai különbségek
„Az alábbiak közül milyen fesztiválokon vett részt az utóbbi két évben?
Több válasz is lehetséges!”
Forrás: saját szerkesztés
117. ábra: Fesztiválokon való részvétel: egyik sem – demográfiai különbségek
„Az alábbiak közül milyen fesztiválokon vett részt az utóbbi két évben?
Több válasz is lehetséges!”
Forrás: saját szerkesztés
5,0%
0,0%
4,8%
7,2%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
4,9%
9,1%
5,7%
3,4%
3,7%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
Budapest (n=185)
megyei jogú város (n=228)
város (n=353)
falu, község (n=272)
24,1%
18,3%
24,2%
28,5%
34,6%
26,5%
18,5%
17,3%
17,8%
23,6%
45,3%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
fiatal (16-29 éves) (n=213)középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
alapfokú végzettség (n=156)középfokú végzettség (n=393)felsőfokú végzettség (n=475)
jól él, félre tud tenni (n=75)megél, keveset tud félretenni (n=377)
éppen elegendő, nem tud félretenni (n=378)megélhetési gondokkal küzd (n=96)
73
Az otthoni és az otthonon kívüli kulturális tevékenységek kapcsán a nemek között
tapasztaltunk értékelhető különbségeket (118. ábra): a nők jelentősen magasabb arányban
választották az 1-es értéket a 10-es skálán. A legmagasabb értékeket viszont valamivel kisebb
arányban választották ők, mint a férfiak. Ez azt jelenti, hogy körükben nagyobb arányt
képvisel az otthoni kulturális elfoglaltság, mint a férfiaknál.
118. ábra: Az otthoni és az otthonon kívüli kulturális elfoglaltságok megoszlása –
demográfiai különbségek
„Összességében hogyan oszlik meg az Ön kulturális időtöltése otthoni,
illetve otthonon kívüli elfoglaltságra?”
Forrás: saját szerkesztés
A kulturális javak vásárlása körében a felsorolt kulturális termékek közül a könyvek és a
műsoros CD-k, DVD-k kapcsán találtunk szignifikáns demográfiai különbségeket. Könyveket
a nők, az idősek, illetve a magasan képzettek és a jó anyagi körülmények között élők
vásároltak legnagyobb arányban az elmúlt évben (119. ábra). A legnagyobb különbségeket az
iskolai végzettség és a szubjektív jövedelemi helyzet alapján mutatnak a csoportok. A könyvet
vásárlók aránya a felsőfokú végzettségűek körében kétszer olyan gyakori, mint az alapfokon
képzettek között. Műsoros CD-t vagy DVD-t a férfiak, az idősek és magasan képzettek
vásároltak legnagyobb, míg a fiatalok a legkisebb arányban (120. ábra).
119. ábra: Könyvek vásárlása – demográfiai különbségek
„Mit vásárolt az elmúlt évben az alábbi kulturális termékek köréből?
Több válasz is lehetséges!”
Forrás: saját szerkesztés
4,2%
5,2%
3,4%
23,4%
19,2%
27,4%
8,0%
9,9%
6,2%
10,9%
11,9%
9,9%
7,8%
8,5%
7,1%
15,8%
14,5%
17,1%
9,2%
8,3%
9,9%
7,4%
8,3%
6,6%
6,1%
6,9%
5,3%
1,6%
2,4%
0,9%
5,5%
4,8%
6,2%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
nem tudja, nem szeretne válaszolni 1 - lényegesen több időt tölt otthoni elfoglaltsággal 2 3 4 5 6 7 8 9 10 - lényegesen több időt tölt otthonon kívüli elfoglaltsággal
65,0%
57,8% 71,9%
60,1% 63,7%
72,4%
71,5% 62,7%
68,8% 57,7%
36,1% 63,9%
75,6%
73,3% 69,5%
62,4% 51,6%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)nő (n=533)
fiatal (16-29 éves) (n=213)középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
Budapest (n=185)megyei jogú város (n=228)
város (n=353)falu, község (n=272)
alapfokú végzettség (n=156)középfokú végzettség (n=393)felsőfokú végzettség (n=475)
jól él, félre tud tenni (n=75)megél, keveset tud félretenni (n=377)
éppen elegendő, nem tud félretenni (n=378)megélhetési gondokkal küzd (n=96)
74
120. ábra: Műsoros CD, DVD vásárlása – demográfiai különbségek
„Mit vásárolt az elmúlt évben az alábbi kulturális termékek köréből?
Több válasz is lehetséges!”
Forrás: saját szerkesztés
Átlag feletti arányban egyik vizsgált kulturális terméket (könyv, műsoros CD, DVD, képző-
vagy iparművészeti alkotás, régiség) sem vásárolták a férfiak, a falvak és községek lakói,
illetve a megélhetési gondokkal küzdők. Szembetűnő a semmilyen kulturális terméket nem
vásárlók magas aránya az alapfokú végzettséggel rendelkezők körében (121. ábra).
121. ábra: Kulturális termékek vásárlása: egyiket sem – demográfiai különbségek
„Mit vásárolt az elmúlt évben az alábbi kulturális termékek köréből?
Több válasz is lehetséges!”
Forrás: saját szerkesztés
A kulturális célokra fordított kiadások háttérelemzése szerint a férfiak átlag feletti arányban
költenek legfeljebb 2000 Ft-ot, míg a nők körében azok aránya magasabb, akik 2001 és 5000 Ft
között költenek. A végzettségi csoportok között az alapfokon képzettek 53%-a nem költ
2000 Ft-nál többet. A középfokú végzettséggel rendelkezők körében a 2001 és 5000 Ft közötti
költések képezik a móduszt. A felsőfokon képzettek sajátja, hogy legmagasabb arányban
költenek legalább 5001 Ft-ot (122. ábra).
21,4%
24,2%
18,8%
15,5%
22,1%
24,7%
18,6%
16,8%
26,5%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
28,3%
33,5%
23,5%
21,6%
30,3%
25,9%
34,3%
48,4%
30,0%
20,0%
20,0%
24,7%
31,0%
36,5%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)nő (n=533)
Budapest (n=185)megyei jogú város (n=228)
város (n=353)falu, község (n=272)
alapfokú végzettség (n=156)középfokú végzettség (n=393)felsőfokú végzettség (n=475)
jól él, félre tud tenni (n=75)megél, keveset tud félretenni (n=377)
éppen elegendő, nem tud félretenni (n=378)megélhetési gondokkal küzd (n=96)
75
122. ábra: Kulturális célokra fordított költések havonta, kategóriák szerint –
demográfiai különbségek
„Ön körülbelül mennyi pénzt költ havonta kultúrára, beleértve az olyan
többletkiadásokat is mint pl. az utazási költség?”
Forrás: saját szerkesztés
Az egyénileg vagy közösségben végzett aktív, alkotó jellegű kulturális időtöltés körében a
háttérelemzések során a lenti szignifikáns demográfiai különbségeket találtuk.
A fotózást a férfiak és a felsőfokon képzettek 37% feletti arányban végzik. A fiatalok átlag
alatti arányban érintettek ebben a tevékenységben (123. ábra).
Táncban inkább a nők és a fiatalok érintettek, ők átlag feletti arányban végezték ezt a
tevékenységet az elmúlt évben (124. ábra).
A kézműveskedés, rajz a nőkre jelentősen magasabb arányban jellemző, mint a férfi
válaszadókra (125. ábra).
123. ábra: Aktív kulturális tevékenységek: fotózás – demográfiai különbségek
„Az elmúlt évben Ön akár egyedül, akár egy szervezett csoport tagjaként az alábbi
tevékenységek közül melyeket végezte? Több válasz is lehetséges!”
Forrás: saját szerkesztés
124. ábra: Aktív kulturális tevékenységek: tánc – demográfiai különbségek
„Az elmúlt évben Ön akár egyedül, akár egy szervezett csoport tagjaként
az alábbi tevékenységek közül melyeket végezte? Több válasz is lehetséges!”
Forrás: saját szerkesztés
27,4%
35,7%
19,9%
52,9%
26,7%
19,9%
28,8%
24,1%
33,1%
22,1%
31,8%
28,6%
20,0%
16,1%
23,5%
7,4%
19,9%
23,8%
13,7%
10,7%
16,3%
8,8%
11,4%
16,9%
10,1%
13,4%
7,2%
8,8%
10,2%
10,8%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=473)
férfi (n=224)
nő (n=249)
alapfokú végzettség (n=68)
középfokú végzettség (n=176)
felsőfokú végzettség (n=231)
legfeljebb 2000 Ft 2001 - 5000 Ft között 5001 - 10000 Ft között 10001 - 20000 Ft között 20001 Ft felett
32,9%
37,4%
28,7%
24,4%
31,3%
37,7%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
17,3%
12,1%
22,3%
24,4%
16,8%
13,0%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középkorú (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
középgenerációs
76
125. ábra: Aktív kulturális tevékenységek: kézműveskedés, rajzolás –
demográfiai különbségek
„Az elmúlt évben Ön akár egyedül, akár egy szervezett csoport tagjaként az alábbi
tevékenységek közül melyeket végezte? Több válasz is lehetséges!”
Forrás: saját szerkesztés
A megkérdezettek körében a nők és a fiatalok énekeltek az elmúlt évben legnagyobb
arányban. A középgenerációba tartozókra és az idősekre hasonló arányban jellemző ez a
tevékenység, de mindkettő elmarad a fiataloktól (126. ábra).
Hangszeres zenét a fiatalok műveltek az elmúlt időszakban legnagyobb arányban, a fiatal
generációhoz tartozók 16%-a (127. ábra).
A kreatív számítógépes munka kapcsán több demográfiai ismérv mentén jelentős
különbségeket találtunk a csoportok között. Ez a tevékenység legnagyobb arányban férfiakra,
a jobb jövedelmi helyzetben levőkre, illetve a Budapesten élőkre és a fiatalokra jellemző.
A végzettségi csoportok között a felsőfokon képzettek a leginkább érintettek (128. ábra).
A színjátszás a demográfiai csoportok közül a férfiakra és a fiatalokra jellemző átlag feletti
arányban (129. ábra). Ugyancsak a férfiak és a fiatalok emelkednek ki érintettségükkel a
filmkészítés területén is (130. ábra).
A kreatív írás kapcsán nem találtunk szignifikáns demográfiai különbségeket.
126. ábra: Aktív kulturális tevékenységek: éneklés – demográfiai különbségek
„Az elmúlt évben Ön akár egyedül, akár egy szervezett csoport tagjaként az alábbi
tevékenységek közül melyeket végezte? Több válasz is lehetséges!”
Forrás: saját szerkesztés
127. ábra: Aktív kulturális tevékenységek: hangszeres zene – demográfiai különbségek
„Az elmúlt évben Ön akár egyedül, akár egy szervezett csoport tagjaként az alábbi
tevékenységek közül melyeket végezte? Több válasz is lehetséges!”
Forrás: saját szerkesztés
16,2%
9,7% 22,3%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)nő (n=533)
16,1%
12,7%
19,3%
23,0%
14,4%
14,2%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)nő (n=533)
fiatal (16-29 éves) (n=213)középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
8,1%
16,0%
5,9%
6,5%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
77
128. ábra: Aktív kulturális tevékenységek: kreatív számítógépes munka –
demográfiai különbségek
„Az elmúlt évben Ön akár egyedül, akár egy szervezett csoport tagjaként az alábbi
tevékenységek közül melyeket végezte? Több válasz is lehetséges!”
Forrás: saját szerkesztés
129. ábra: Aktív kulturális tevékenységek: színjátszás – demográfiai különbségek
„Az elmúlt évben Ön akár egyedül, akár egy szervezett csoport tagjaként az alábbi
tevékenységek közül melyeket végezte? Több válasz is lehetséges!”
Forrás: saját szerkesztés
130. ábra: Aktív kulturális tevékenységek: filmkészítés – demográfiai különbségek
„Az elmúlt évben Ön akár egyedül, akár egy szervezett csoport tagjaként az alábbi
tevékenységek közül melyeket végezte? Több válasz is lehetséges!”
Forrás: saját szerkesztés
7,8%
9,7%
6,0%
13,6%
7,8%
2,8%
13,5%
10,5%
5,7%
4,4%
3,9%
6,1%
10,3%
18,7%
7,4%
6,9%
8,4%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)nő (n=533)
fiatal (16-29 éves) (n=213)középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
Budapest (n=185)megyei jogú város (n=228)
város (n=353)falu, község (n=272)
alapfokú végzettség (n=156)középfokú végzettség (n=393)felsőfokú végzettség (n=475)
jól él, félre tud tenni (n=75)megél, keveset tud félretenni (n=377)
éppen elegendő, nem tud félretenni (n=378)megélhetési gondokkal küzd (n=96)
2,7%
3,8%
1,7%
5,2%
2,1%
2,0%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
2,4%
4,0%
0,9%
4,7%
2,4%
0,4%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
78
Egyik kiemelt kulturális tevékenységet sem végezték az elmúlt időszakban átlag feletti
arányban az idősek, illetve a kisebb települések lakói. Minél kisebb településen lakik a
válaszadó, annál valószínűbb, hogy nem érintett ezen tevékenységekben. Ugyanez a tendencia
érvényesül az iskolai végzettség kapcsán is (131. ábra).
131. ábra: Aktív kulturális tevékenységek: egyiket sem – demográfiai különbségek
„Az elmúlt évben Ön akár egyedül, akár egy szervezett csoport tagjaként az alábbi
tevékenységek közül melyeket végezte? Több válasz is lehetséges!”
Forrás: saját szerkesztés
4.3. Kulturális részvétel feltételei, eszközei
A kulturális tőkefeltételek köréből részletesen vizsgált két témakör – a kultúrával kapcsolatos
nem kötelező tanulmányok, valamint a kulturális célú internethasználat – kapcsán a következő
szignifikáns demográfiai különbségeket kaptuk a háttérelemzések során:
A kultúrával kapcsolatos – kreatív/művészeti – tanulmányok demográfiai háttérelemzését az
érintettség arányai alapján felállított sorrendben tekintjük át.
A kulturális tanulmányok közül az ének tanulása a nőkre és a fiatalokra jellemző legnagyobb
arányban (132. ábra).
132. ábra: Kulturális jellegű tanulmányok: ének – demográfiai különbségek
„Az alábbiak közül mit tanult az alábbiak közül a kötelező iskolai tanulmányokon kívül
legalább egy évig 18 éves kora előtt (ha még nincs 18 éves, akkor mostanáig)?
Több válasz is lehetséges!”
Forrás: saját szerkesztés
47,1%
35,2%
49,7%
51,2%
39,2%
44,5%
48,2%
52,9%
57,1%
48,6%
41,5%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
Budapest (n=185)
megyei jogú város (n=228)
város (n=353)
falu, község (n=272)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
28,3%
21,8%
34,3%
39,4%
25,4%
25,5%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
79
A tánctanulás a fiatalokra kiemelkedően jellemző, körükben 41% az érintettek aránya.
Kiemelkedő a nők részvételi aránya is az ilyen oktatásban (133. ábra).
Hangszeres zenét a fiatalok, a kisebb városok lakói, illetve a felsőfokú képesítéssel
rendelkezők tanultak jelentős arányban 18 éves korukig (134. ábra).
A kézművesség és a rajzolás tanulása a fiatalokra jellemző leginkább. Átlag feletti arányban
válaszolták a nők, illetve a nagyobb városok lakói is, hogy részt vettek ilyen képzésben
(135. ábra).
Fotózást a válaszadók közül a férfiak, illetve az idősek tanultak 18 éves korukig legnagyobb
arányban. A végzettségi csoportok között a magasan képzettek is kiemelkednek. Legkevésbé
a fiatalok vettek részt korábban ilyen oktatásban (136. ábra).
133. ábra: Kulturális jellegű tanulmányok: tánc – demográfiai különbségek
„Az alábbiak közül mit tanult az alábbiak közül a kötelező iskolai tanulmányokon kívül
legalább egy évig 18 éves kora előtt (ha még nincs 18 éves, akkor mostanáig)?
Több válasz is lehetséges!”
Forrás: saját szerkesztés
134. ábra: Kulturális jellegű tanulmányok: hangszeres zene – demográfiai különbségek
„Az alábbiak közül mit tanult az alábbiak közül a kötelező iskolai tanulmányokon kívül
legalább egy évig 18 éves kora előtt (ha még nincs 18 éves, akkor mostanáig)?
Több válasz is lehetséges!”
Forrás: saját szerkesztés
23,3%
16,7%
29,6%
41,1%
20,0%
15,9%
23,2%
25,0%
23,6%
21,7%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
Budapest (n=185)
megyei jogú város (n=228)
város (n=353)
falu, község (n=272)
21,9%
30,0%
20,4%
18,3%
21,5%
24,6%
25,9%
14,4%
10,9%
16,8%
29,9%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
Budapest (n=185)
megyei jogú város (n=228)
város (n=353)
falu, község (n=272)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
80
135. ábra: Kulturális jellegű tanulmányok: kézművesség, rajzolás –
demográfiai különbségek
„Az alábbiak közül mit tanult az alábbiak közül a kötelező iskolai tanulmányokon kívül
legalább egy évig 18 éves kora előtt (ha még nincs 18 éves, akkor mostanáig)?
Több válasz is lehetséges!”
Forrás: saját szerkesztés
136. ábra: Kulturális jellegű tanulmányok: fotózás – demográfiai különbségek
„Az alábbiak közül mit tanult az alábbiak közül a kötelező iskolai tanulmányokon kívül
legalább egy évig 18 éves kora előtt (ha még nincs 18 éves, akkor mostanáig)?
Több válasz is lehetséges!”
Forrás: saját szerkesztés
Színjátszást a fiatalok, a fővárosban élők, illetve a magasan képzettek tanultak korábban.
Legnagyobb arányban a fővárosiak jelezték érintettségüket. Minél alacsonyabb a válaszadó
képzettsége, annál kevésbé valószínű, hogy részt vett ilyen képzésben (137. ábra).
A kreatív számítógépes munka tanulása a férfiakra és a fiatalokra jellemző leginkább
(138. ábra). A kreatív írást a fiatalok tanulták átlag feletti arányban (139. ábra).
A filmkészítés a férfiakra nagyobb arányban jellemző, mint a női válaszadókra (140. ábra).
Kultúrával kapcsolatos, nem kötelező jellegű tanulmányok folytatása legkevésbé az alapfokon
képzettekre jellemző: körükben 53,8% egyik vizsgált területen sem képezte magát 18 éves
koráig. A generációk között a középgeneráció képviselői és az idősek is átlag feletti arányban
válaszolták, hogy nem vettek részt ilyen oktatásban (141. ábra).
19,7%
16,2%
23,0%
31,5%
17,6%
14,2%
21,1%
22,8%
17,6%
18,5%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)idős (60-74 éves) (n=246)
Budapest (n=185)megyei jogú város (n=228)
város (n=353)
falu, község (n=272)
10,1%
15,0%
5,4%
5,1%
9,7%
15,4%
3,8%
8,1%
14,1%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)nő (n=533)
fiatal (16-29 éves) (n=213)középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
alapfokú végzettség (n=156)középfokú végzettség (n=393)felsőfokú végzettség (n=475)
81
137. ábra: Kulturális jellegű tanulmányok: színjátszás – demográfiai különbségek
„Az alábbiak közül mit tanult az alábbiak közül a kötelező iskolai tanulmányokon kívül
legalább egy évig 18 éves kora előtt (ha még nincs 18 éves, akkor mostanáig)?
Több válasz is lehetséges!”
Forrás: saját szerkesztés
138. ábra: Kulturális jellegű tanulmányok: kreatív számítógépes munka –
demográfiai különbségek
„Az alábbiak közül mit tanult az alábbiak közül a kötelező iskolai tanulmányokon kívül
legalább egy évig 18 éves kora előtt (ha még nincs 18 éves, akkor mostanáig)?
Több válasz is lehetséges!”
Forrás: saját szerkesztés
139. ábra: Kulturális jellegű tanulmányok: vers-, esszé-, novella- stb. írás –
demográfiai különbségek
„Az alábbiak közül mit tanult az alábbiak közül a kötelező iskolai tanulmányokon kívül
legalább egy évig 18 éves kora előtt (ha még nincs 18 éves, akkor mostanáig)?
Több válasz is lehetséges!”
Forrás: saját szerkesztés
140. ábra: Kulturális jellegű tanulmányok: filmkészítés – demográfiai különbségek
„Az alábbiak közül mit tanult az alábbiak közül a kötelező iskolai tanulmányokon kívül
legalább egy évig 18 éves kora előtt (ha még nincs 18 éves, akkor mostanáig)? Több válasz is
lehetséges!”
Forrás: saját szerkesztés
10,9%
16,4% 7,4%
13,4%
17,2% 8,8% 11,0%
8,1%
3,8% 10,4%
13,5%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
fiatal (16-29 éves) (n=213)középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
Budapest (n=185)megyei jogú város (n=228)
város (n=353)falu, község (n=272)
alapfokú végzettség (n=156)középfokú végzettség (n=393)felsőfokú végzettség (n=475)
8,3%
10,1%
6,6%
18,8%
6,2%
4,1%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)
nő (n=533)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
7,5%
14,1%
4,7% 8,5%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
fiatal (16-29 éves) (n=213)középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
1,8%
3,0% 0,8%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
férfi (n=505)nő (n=533)
82
141. ábra: Kulturális jellegű tanulmányok: egyiket sem – demográfiai különbségek
„Az alábbiak közül mit tanult az alábbiak közül a kötelező iskolai tanulmányokon kívül
legalább egy évig 18 éves kora előtt (ha még nincs 18 éves, akkor mostanáig)?
Több válasz is lehetséges!”
Forrás: saját szerkesztés
A kulturális céllal történő internethasználat kérdésében is végeztünk háttérelemzést. Ennek
alapján azt látjuk, hogy elsősorban a budapestiek, a felsőfokon képzettek, illetve a jobb anyagi
helyzetben élők használják ilyen célokra a világhálót (142. ábra). Ezek a csoportok 80%
feletti érintettséget mutatnak. Legkisebb arányban az alapfokú képesítéssel rendelkezők
érintettek, körükben 60%-os ez az arány.
142. ábra: Internethasználat kulturális célokra – demográfiai különbségek
„Használja Ön az internetet kulturális céllal?”
Forrás: saját szerkesztés
Az internethasználattal kapcsolatos kiemelt tevékenységek esetén is elvégeztük a demográfiai
háttérelemzést. Az alábbiakban a gyakoriság sorrendjében mutatjuk be az egyes
tevékenységekben megmutatkozó szignifikáns különbségeket.
A zenehallgatás a generációkat osztja meg (143. ábra): az idősek átlag feletti arányban
jelezték, hogy soha nem hallgatnak zenét az interneten, míg legkisebb arányban ez a fiatalokra
jellemző. A fiatalok közel 62%-a legalább naponta hallgat interneten zenét, míg a
középgeneráció tagjai körében már csak 50% ez az arány.
A televíziós és rádiós műsorok nézése és hallgatása a férfiakra és a fiatalokra jellemző
leginkább (144. ábra). Az idősek jelezték legnagyobb arányban, hogy sosem fogyasztanak
ilyen tartalmakat (20,6%). A fiatalok 37,8%-a minden nap végez ilyen tevékenységet.
41,7%
25,8%
45,9%
45,7%
53,8%
46,8%
32,8%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
fiatal (16-29 éves) (n=213)
középgenerációs (30-59 éves) (n=579)
idős (60-74 éves) (n=246)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
76,0%
84,4%
74,2%
76,4%
71,3%
60,3%
74,6%
83,2%
81,3%
79,8%
73,8%
66,3%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=1038)
Budapest (n=185)
megyei jogú város (n=228)
város (n=353)
falu, község (n=272)
alapfokú végzettség (n=156)
középfokú végzettség (n=393)
felsőfokú végzettség (n=475)
jól él, félre tud tenni (n=75)
megél, keveset tud félretenni (n=377)
éppen elegendő, nem tud félretenni (n=378)
megélhetési gondokkal küzd (n=96)
83
143. ábra: Internethasználat gyakorisága kulturális célokra: zenét hallgat–
demográfiai különbségek
„Milyen gyakran használja az internetet az alábbi kulturális célokra?”
Forrás: saját szerkesztés
144. ábra: Internethasználat gyakorisága kulturális célokra: filmeket, kulturális rádió
vagy TV programokat hallgat, illetve néz – demográfiai különbségek
„Milyen gyakran használja az internetet az alábbi kulturális célokra?”
Forrás: saját szerkesztés
Információkeresési céllal az idősek 75%-a legalább heti gyakorisággal használja az internetet.
Körükben vannak azok is legnagyobb arányban, akik legalább napi rendszerességgel
használják ilyen céllal a világhálót (145. ábra).
A zeneletöltés kérdésében a generációk mutatják a legnagyobb különbségeket. A fiatalok
80%-a használja valamilyen rendszerességgel erre az internetet, közel 25%-uk naponta.
Az idősek körében 57% egyáltalán nem végez ilyen tevékenységet. Az iskolai végzettség
tekintetében azt tapasztaljuk, hogy minél magasabban képzett a válaszadó, annál valószínűbb,
hogy ritkábban tölt le online zenét. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében 10% alatti
arányban vannak azok, akik ezt naponta megteszik (146. ábra).
A kulturális témájú blogok olvasása a nőkre és az idősebbekre jellemző leginkább. Ezzel
szemben legritkábban a fiatalok böngésznek ilyen oldalakat kulturális témákban (147. ábra).
145. ábra: Internethasználat gyakorisága kulturális célokra: információkat keres
kulturális termékekről, eseményekről – demográfiai különbségek
„Milyen gyakran használja az internetet az alábbi kulturális célokra?”
Forrás: saját szerkesztés
9,3%
2,4%
7,6%
18,9%
14,1%
15,2%
12,7%
16,3%
26,9%
20,0%
30,6%
24,2%
21,7%
17,6%
24,2%
19,5%
28,1%
44,8%
24,9%
21,1%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=790)
fiatal (16-29 éves) (n=167)
középgenerációs (30-59 éves) (n=435)
idős (60-74 éves) (n=188)soha havonta hetente naponta egyszer naponta többször
12,0%
8,8%
14,9%
7,8%
9,9%
20,6%
24,0%
24,2%
23,9%
18,6%
26,9%
22,2%
32,2%
33,2%
31,3%
35,9%
32,6%
28,0%
16,2%
18,9%
13,7%
14,4%
16,6%
16,9%
15,5%
14,9%
16,1%
23,4%
14,0%
12,2%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=790)
férfi (n=376)nő (n=414)
fiatal (16-29 éves) (n=167)középgenerációs (30-59 éves) (n=435)
idős (60-74 éves) (n=188)
soha havonta hetente naponta egyszer naponta többször
4,1%
4,8%
4,4%
2,6%
29,7%
30,7%
32,5%
22,2%
35,6%
36,7%
33,6%
39,2%
19,4%
13,9%
18,4%
26,5%
11,3%
13,9%
11,1%
9,5%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=790)
fiatal (16-29 éves) (n=167)
középgenerációs (30-59 éves) (n=435)
idős (60-74 éves) (n=188)
soha havonta hetente naponta egyszer naponta többször
84
146. ábra: Internethasználat gyakorisága kulturális célokra: zenét tölt le –
demográfiai különbségek
„Milyen gyakran használja az internetet az alábbi kulturális célokra?”
Forrás: saját szerkesztés
147. ábra: Internethasználat gyakorisága kulturális célokra: kulturális blogokat olvas
vagy néz – demográfiai különbségek
„Milyen gyakran használja az internetet az alábbi kulturális célokra?”
Forrás: saját szerkesztés
Kulturális témájú online újságcikkeket az idősek olvasnak átlag feletti arányban, a fiatal
generáció tagjai ebben is kisebb gyakoriságot mutatnak (148. ábra).
A filmek, TV programok vagy rádiós tartalmak letöltése a fiatalokra jellemző leginkább, az
idősekre a legkevésbé. A férfiak gyakrabban végeznek ilyen tevékenységet, mint a nők, illetve
szélesebb körben is. A generációk között a fiatalok 43%-a legalább heti rendszerességgel tölt
le ilyen tartalmakat, velük szemben az időseknek csupán 25%-a. Az iskolai végzettség szerinti
bontásban az alapfokon képzettek a legintenzívebb felhasználók (149. ábra).
148. ábra: Internethasználat gyakorisága kulturális célokra: kulturális témájú online
újságcikkeket olvas – demográfiai különbségek
„Milyen gyakran használja az internetet az alábbi kulturális célokra?”
Forrás: saját szerkesztés
41,1%
20,5%
42,1%
56,9%
37,2%
36,7%
45,2%
26,3%
33,1%
25,7%
21,3%
20,2%
26,5%
27,4%
18,1%
21,7%
18,6%
13,8%
12,8%
19,0%
18,5%
6,9%
10,8%
6,7%
3,7%
17,0%
6,5%
4,8%
7,6%
13,9%
6,9%
4,3%
12,8%
11,2%
4,1%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=790)
fiatal (16-29 éves) (n=167)
középgenerációs (30-59 éves) (n=435)idős (60-74 éves) (n=188)
alapfokú végzettség (n=94)
középfokú végzettség (n=293)
felsőfokú végzettség (n=394)soha havonta hetente naponta egyszer naponta többször
22,4%
25,6%
19,6%
26,5%
24,6%
13,8%
28,8%
29,9%
27,8%
34,3%
29,7%
21,7%
27,0%
29,1%
25,1%
22,3%
24,4%
37,0%
15,2%
10,9%
19,1%
9,6%
14,7%
21,7%
6,6%
4,5%
8,5%
7,2%
6,7%
5,8%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=790)
férfi (n=376)
nő (n=414)
fiatal (16-29 éves) (n=167)
középgenerációs (30-59 éves) (n=435)
idős (60-74 éves) (n=188)
soha havonta hetente naponta egyszer naponta többször
16,7%
17,6%
18,9%
11,1%
31,8%
37,0%
33,3%
23,7%
28,1%
24,2%
26,9%
34,2%
17,3%
15,8%
14,9%
24,2%
6,1%
5,5%
6,0%
6,8%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=790)
fiatal (16-29 éves) (n=167)
középgenerációs (30-59 éves) (n=435)
idős (60-74 éves) (n=188)
soha havonta hetente naponta egyszer naponta többször
85
149. ábra: Internethasználat gyakorisága kulturális célokra: filmeket, kulturális rádió
vagy TV programokat tölt le – demográfiai különbségek
„Milyen gyakran használja az internetet az alábbi kulturális célokra?”
Forrás: saját szerkesztés
A kulturális termékek vásárlása csak a nemek között mutat értékelhető különbségeket: a
férfiak körében magasabb arányban vannak, akik sosem vásárolnak ilyen céllal, míg a nők
körében a havonta vásárlók tűnnek ki átlag feletti arányukkal (150. ábra).
150. ábra: Internethasználat gyakorisága kulturális célokra: kulturális termékeket
vásárol – demográfiai különbségek
„Milyen gyakran használja az internetet az alábbi kulturális célokra?”
Forrás: saját szerkesztés
Nincs szignifikáns demográfiai különbség a következő online kulturális tevékenységek terén:
múzeumi, könyvtári, vagy más szakosított weboldalt látogat tudása bővítése érdekében,
kulturális tartalmú saját weboldalt vagy blogot készít, saját kulturális tartalmat tesz fel a
hálóra, pl. közösségi hálózatra vagy megosztó oldalra.
42,6%
36,3%
48,3%
26,1%
43,3%
55,6%
44,1%
42,0%
43,0%
23,1%
21,9%
24,2%
30,9%
21,9%
19,0%
14,0%
25,9%
22,8%
21,4%
24,3%
18,8%
28,5%
21,2%
15,9%
19,4%
20,8%
22,3%
7,6%
10,4%
5,1%
7,9%
7,8%
6,3%
11,8%
4,1%
8,9%
5,3%
7,2%
3,6%
6,7%
5,8%
3,2%
10,8%
7,2%
3,0%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=790)
férfi (n=376)
nő (n=414)
fiatal (16-29 éves) (n=167)
középgenerációs (30-59 éves) (n=435)
idős (60-74 éves) (n=188)
alapfokú végzettség (n=94)
középfokú végzettség (n=293)
felsőfokú végzettség (n=394)
soha havonta hetente naponta egyszer naponta többször
31,4%
36,0%
27,3%
51,3%
46,4%
55,8%
12,3%
12,5%
12,1%
2,8%
3,5%
2,2%
2,2%
1,6%
2,7%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=790)
férfi (n=376)
nő (n=414)
soha havonta hetente naponta egyszer naponta többször
86
5. A személyes megkérdezés elsődleges eredményei
Ebben a fejezetben a módszertan bemutatásában jelzett, 2001 fős személyes megkérdezés
kultúrával kapcsolatos eredményeit foglaljuk össze, azon belül is az elsődleges elemzésből
nyert adatokat (átlagok és gyakorisági eredmények). A 2. táblázat a megkérdezetti kör
demográfiai jellemzőit mutatja be.
2. táblázat: A személyes megkérdezés mintájának demográfiai jellemzői
Demográfiai csoportok fő % Demográfiai csoportok fő %
Nemek 2001 100,0% Család havi nettó jövedelme (szubjektív) 2001 100,0%
férfi 973 48,6% Nem tudom / nem válaszolok. 72 3,6%
nő 1028 51,4% Nagyon jól megél(nek) belőle és félre is tud(nak) tenni. 151 7,5%
Megél(nek) belőle, de keveset tud(nak) félre tenni. 790 39,5%
Korcsportok 2001 100,0% Éppen elegendő, hogy megéljen(ek) belőle, de félretenni már nem tudnak. 869 43,4%
15-24 éves 287 14,3% Néha arra se nagyon elég, hogy megéljen(ek) belőle. 97 4,8%
25-34 éves 324 16,2% Rendszeresen napi megélhetési gondjai(k) vannak. 22 1,1%
35-44 éves 414 20,7%
45-54 éves 342 17,1% Iskolai végzettség 2001 100,0%
55-64 éves 356 17,8% nem szeretnék válaszolni 10 0,5%
65-74 éves 278 13,9% legfeljebb 8 általános 271 13,5%
szakmunkásképző 681 34,1%
Generációk 2001 100,0% szakközépiskolai érettségi 406 20,3%
fiatal (16-29 éves) 462 23,1% gimnáziumi érettségi 239 11,9%
középgeneráció (30-59 éves) 1082 54,1% felsőfokú technikum 125 6,2%
idős (60-74 éves) 457 22,8% főiskolai diploma 191 9,5%
egyetemi diploma 78 3,9%
Családi állapot 2001 100,0% Lakóhely településtípusa 2001 100,0%
hajadon/nőtlen 437 21,9% Budapest 372 18,6%
házas 867 43,3% megyei jogú város 423 21,2%
elvált 207 10,3% város 654 32,7%
özvegy 162 8,1% falu, község 552 27,6%
élettársi kapcsolatban él 327 16,4%
Gazdasági aktivitás 2001 100,0%
Háztartás tagjainak száma 2001 100,0% nem tudja/nem szeretne válaszolni 24,00 1,2%
1 fő 306 15,3% aktív fizikai dolgozó 841,00 42,0%
2 fő 687 34,3% aktív szellemi dolgozó 374,00 18,7%
3 fő 450 22,5% tanuló 124,00 6,2%
4 fő 353 17,6% nyugdíjas 471,00 23,6%
5 fő 140 7,0% munkanélküli 42,00 2,1%
6 fő 33 1,7% egyéb inaktív keresők 106,00 5,3%
7 fő 18 0,9% egyéb eltartottak 18,00 0,9%
8 fő 11 0,6%
9 fő 3 0,1%
13 fő 1 0,0%
14 éven aluliak száma a háztartásban 2001 100,0%
nincs 14 éven aluli 1441 72,0%
1 fő 354 17,7%
2 fő 152 7,6%
3 fő 38 1,9%
4 fő 10 0,5%
5 fő 6 0,3%
6 fő 1 0,0%
60 év felettiek száma a háztartásban 2001 100,0%
nincs 60 éven felüli 1367 68,3%
1 fő 379 18,9%
2 fő 247 12,3%
3 fő 8 0,4%
Forrás: saját szerkesztés
87
A személyes megkérdezés során az online megkérdezéshez hasonló nagyobb témakörökben
vizsgálódtunk, melyek a következők: a kultúrához fűződő személyes viszony, a kultúrával
kapcsolatos követett magatartás, valamint a kulturális részvétel feltételei, eszközei.
5.1. A kultúrához fűződő személyes viszony
Ebben a kérdésblokkban a kultúra általában vett fontosságáról, valamint a kultúrával
kapcsolatos néhány attitűdállításról alkotott véleményeket vizsgáltuk.
A kultúrát összességében inkább fontosnak tartják a válaszadók, a 10 fokozatú skálán,
véleményük átlaga 6,31-re. 13,7%-ot tesznek ki azok, akik legfeljebb 3-asra értékelték a téma
fontosságát, legalább 8-as értéket 34,5% választott (151. ábra). A szóbeli és az online
megkérdezés eredményeinek összehasonlítása szerint az online kutatás válaszadói kedvezőbb
véleményen vannak: az átlagos válaszok magasabbak 1 értékkel. 19% ponttal azok is többen
vannak az online válaszadók körében, akik legalább 8-asra értékelték beállítottságukat.
151. ábra: A kultúra fontossága összességében (n=2001)
„Összességében mennyire fontos Önnek a kultúra?”
Forrás: saját szerkesztés
A kultúrával kapcsolatos beállítottságot 10 attitűdállítás segítségével mértük 5 fokozatú skála
segítségével, amelyek itt is alapvetően a kultúrával kapcsolatos követett magatartás különböző
aspektusait fogalmazták meg. A 152. ábra a kapott válaszok átlagait, míg a 153. ábra azok
megoszlását mutatja be. Az állításokkal átlagosan 3,4-es értékű egyetértést mutatnak a
megkérdezettek. A leginkább azzal értettek egyet, hogy „Egy kulturális program akkor jó, ha
könnyed, szórakoztat, kikapcsol” – ezt átlagosan valamivel 4 felett értékelték a válaszadók.
Legkevésbé azzal értettek egyet, hogy a kulturális időtöltés egyre inkább az internethez
kötődne, illetve, hogy a magaskultúra iránti érdeklődés alapozza meg a műveltséget – ezek
átlagos értéke 3 alatti. Az online megkérdezés során a fenti állításokat továbbiakkal
egészítettük ki, összesen 17 attitűdállítást vizsgálva. Az eredmények így csak korlátozottan
hasonlíthatóak össze, az azonban látszik, hogy az állítások sorrendje hasonló képet mutat a két
megkérdezésben.
0,9%
4,7%
2,8% 6,2%
5,4% 18,3% 13,4% 13,8% 15,9% 7,2% 11,4%
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
NT/NV egyáltalán nem fontos 2 3 4 5 6 7 8 9 nagyon fontos
átlag: 6,31
88
152. ábra: Kultúrával kapcsolatos beállítottság az attitűdkérdésekre
adott válaszok átlagai szerint
„Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal?”
Forrás: saját szerkesztés
153. ábra: Kultúrával kapcsolatos beállítottság az attitűdkérdésekre adott válaszok
gyakorisági megoszlása szerint
„Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal?”
Forrás: saját szerkesztés
4,06
3,88
3,82
3,77
3,56
3,40
3,11
3,00
2,82
2,54
1 2 3 4 5
Egy kulturális program akkor jó, ha könnyed,
szórakoztat, kikapcsol.
Számomra a kulturális elfoglaltság elsősorban
érdeklődés kérdése.
Az élő kulturális program (pl. koncert) számomra mindig
nagyobb élmény.
Egy kulturális program akkor jó, ha elgondolkodtat, ha
emlékezetes.
Számomra a kulturális elfoglaltság elsősorban idő
kérdése.
Kulturális időtöltésem annak kérdése, hogy a program a
lakóhelyemen zajlik-e.
Számomra a kulturális elfoglaltság elsősorban pénz
kérdése.
A konzervkultúra (pl. DVD-ről játszott koncert)
számomra könnyebben elérhető.
Az a művelt, kulturált ember, aki a magaskultúra iránt
érdeklődik.
Kulturális időtöltésem egyre inkább az internethez
kötődik.
1,1%
1,0%
0,6%
0,9%
0,9%
0,5%
3,0%
4,8%
6,5%
9,0%
6,1%
11,4%
12,9%
17,8%
21,1%
23,7%
33,9%
5,2%
4,6%
6,4%
6,5%
6,3%
9,4%
10,7%
12,1%
12,3%
13,7%
17,1%
21,4%
19,3%
26,3%
26,7%
28,6%
31,0%
29,0%
29,6%
27,7%
25,4%
27,6%
23,1%
25,3%
24,8%
23,3%
21,5%
20,7%
20,5%
14,0%
47,5%
38,7%
41,3%
35,2%
29,9%
25,8%
18,1%
16,6%
11,0%
10,6%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
Egy kulturális program akkor jó, ha könnyed, szórakoztat,
kikapcsol.
Számomra a kulturális elfoglaltság elsősorban érdeklődés
kérdése.
Az élő kulturális program (pl. koncert) számomra mindig
nagyobb élmény.
Egy kulturális program akkor jó, ha elgondolkodtat, ha
emlékezetes.
Számomra a kulturális elfoglaltság elsősorban idő kérdése.
Kulturális időtöltésem annak kérdése, hogy a program a
lakóhelyemen zajlik-e.
Számomra a kulturális elfoglaltság elsősorban pénz kérdése.
A konzervkultúra (pl. DVD-ről játszott koncert) számomra
könnyebben elérhető.
Az a művelt, kulturált ember, aki a magaskultúra iránt
érdeklődik.
Kulturális időtöltésem egyre inkább az internethez kötődik.
NV egyáltalán nem ért egyet 2 3 4 teljes mértékben egyetért
n=2001
n=1979
n=1980
n=1990
n=1983
n=2001
n=1982
n=1991
n=1941
n=2001
átlag: 3,40
n=2001
n=1979
n=1980
n=1990
n=1983
n=2001
n=1982
n=1991
n=1941
n=2001
89
5.2. Kultúrával kapcsolatos követett magatartás
Ennek keretében először azt kérdeztük a válaszadóktól, milyen rendszeresen látogattak
különböző kulturális programokat az előző évben. A 154. ábra erről ad összefoglalást, a
látogatások arányának sorrendjében. Az online megkérdezéshez hasonlóan a válaszadók a
szórakozóhelyeket és a mozikat látogatták legnagyobb arányban, illetve leggyakrabban is.
A résztvevők aránya azonban ezek esetében sem érte el az 50%-ot. 10% alatti volt a
látogatottsági arány a következő kulturális programok esetében: balett vagy más
táncművészeti előadások, dzsesszkoncertek, opera előadások, operett vagy magyar nóta
előadások. Az online megkérdezés válaszadói nagyobb arányban vettek részt minden felsorolt
programban valamilyen rendszerességgel, illetve azok is nagyobb arányban vannak az online
válaszadók körében, akik gyakoribb kategóriákat választottak (3-5-ször, több mint 5-ször).
154. ábra: Egyes kulturális programokon, eseményeken való részvétel
az elmúlt évben (n=2001)
„Az utóbbi egy évben hány alkalommal volt Ön .....?”
Forrás: saját szerkesztés
Az online kutatáshoz hasonlóan a személyes módszerrel végzett megkérdezés során is
vizsgáltuk, hány könyvet olvastak el az elmúlt évben, nem számítva a szakmai és iskolai
kötelező olvasmányokat. Átlagosan 8,63 db könyvet olvastak el azok a válaszadók, akik
tudtak válaszolni a kérdésre (155. ábra). Legnagyobb arányban azok vannak, akik egyetlen
könyvet sem olvastak el. Az online megkérdezés válaszadói nagyobb arányban, és többet is
56,0%
53,5%
66,4%
69,9%
82,8%
61,9%
71,3%
72,2%
64,7%
89,5%
88,1%
92,5%
91,0%
95,3%
95,3%
85,2%
19,3%
22,8%
21,3%
20,3%
10,3%
25,8%
20,0%
20,8%
26,4%
7,2%
9,0%
5,7%
7,5%
3,8%
3,8%
12,7%
12,3%
14,4%
8,2%
6,3%
3,7%
9,5%
6,8%
5,2%
7,3%
2,6%
2,3%
1,3%
1,3%
0,7%
0,7%
2,2%
12,3%
9,2%
4,1%
3,6%
3,2%
2,9%
1,9%
1,7%
1,5%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
szórakozóhelyen (pl. diszkó, zenés, műsoros klub, kávézó)
moziban
színházi előadáson
művelődési, közösségi házban
nyilvános könyvtárban
könnyűzenei koncerten
műemlékek, történelmi emlékhelyek, helyszínek látogatásán
múzeumban vagy képtárban
fesztiválon
komolyzenei koncerten
népzenei, világzenei koncerten
balett vagy más táncművészeti előadáson
dzsesszkoncerten
opera előadáson
operett vagy magyar nóta előadáson
cirkuszi előadáson
egyszer sem 1-2-szer 3-5-ször több, mint 5-ször
90
olvasnak: a legszembetűnőbb különbség azok között mérhető, akik egy könyvet sem olvastak
az elmúlt időszakban: több mint 25% pontos az eltérés a két válaszadói kör között az online
kutatás javára (43,3% szemben a 18,1%-kal). Az elolvasott könyvek számának gyakoriságát
kategóriákba rendezve azt látjuk, hogy közel minden harmadik válaszadó legfeljebb
4 könyvet olvasott az elmúlt évben (156. ábra). A kategóriák megoszlása azt láttatja, hogy a
több könyvet olvasók körében vannak az eltérések a két minta között: az 1-4 könyvet olvasók
hasonló arányban vannak a két mintában, az ennél több könyvet olvasók azonban jóval
magasabb arányban vannak az online válaszadók körében.
155. ábra: Elolvasott könyvek száma az elmúlt évben (n=2001)
„Hány könyvet olvasott az elmúlt évben, nem számítva a munkájával kapcsolatos
és/vagy az iskolai kötelező olvasmányokat?”
Forrás: saját szerkesztés
156. ábra: Elolvasott könyvek száma az elmúlt évben kategóriánként (n=2001)
„Hány könyvet olvasott az elmúlt évben, nem számítva a munkájával kapcsolatos
és/vagy az iskolai kötelező olvasmányokat?”
Forrás: saját szerkesztés
5,4%
43,3%
32,6%
11,6%
4,1%
2,9%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
nem válaszol
egyet sem
1-4 db-ot
5-10 db-ot
11-20 db-ot
legalább 21 db-ot
5,4%
43,3%
7,6%
13,0%
7,5%
4,5%5,3%
1,4%0,3%1,0%
3,5%
0,6%1,5%
0,2%1,5%
0,4%0,9% 0,5%
0,5%0,3%0%
5%
10%
15%
20%
25%
30%
35%
40%
45%
50%
NV 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
20
22
24
25
30
32
35
37
40
50
100
102
átlag: 8,63
91
Vizsgáltuk az otthoni és otthonon kívüli kulturális elfoglaltságok egymáshoz viszonyított
arányát. Átlagosan 4,17-es értéket választottak a 10 fokozatú skálán (157. ábra), ami hasonló
mintázatot mutat az online megkérdezettek szokásaihoz viszonyítva. A személyes módon
végzett megkérdezés válaszadói körében 44,9% választott legfeljebb 3-as értéket, legalább 8-
ast pedig 13%. Az egyes skálaértékek megoszlásában sem találunk jelentős eltéréseket az
online és a személyes megkérdezés válaszadói között.
157. ábra: Az otthoni és az otthonon kívüli kulturális időtöltések megoszlása (n=2001)
„Összességében hogyan oszlik meg az Ön kulturális időtöltése otthoni, illetve otthonon kívüli
elfoglaltságra?”
Forrás: saját szerkesztés
A felsorolt kulturális termékek közül könyvet vásároltak legnagyobb arányban, a válaszadók
36,3%-a. Műsoros audiovizuális terméket 14%, képzőművészeti vagy iparművészeti alkotást
pedig 6% körüli arányban vásároltak. Elenyésző azoknak az aránya, akik régiséget szereztek
be ilyen módon. A nemvásárlók meghaladják az 55%-ot (158. ábra). Az online válaszadók
körében jelentősen magasabb arányban vannak a vásárlók: 72,3% szemben a személyes
megkérdezés 44,5%-ával. A termékek népszerűségi sorrendje viszont ugyanazt a képet
mutatja mindkét mintában.
158. ábra: Kulturális termékek vásárlási gyakorisága (n=2001)
„Mit vásárolt az elmúlt évben az alábbi kulturális termékek köréből? Több válasz is
lehetséges!”
Forrás: saját szerkesztés
23,3% 9,2% 12,4% 7,3% 18,1% 10,3% 6,4% 7,3% 3,2%
2,5%
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
otthoni kulturális időtöltés 2 3 4 5 6 7 8 9 otthonon kívüli kulturális időtöltés
36,3%
13,6%
5,9%
1,0%
55,5%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
könyv
műsoros CD, DVD
képzőművészeti, iparművészeti alkotás
régészeti, történeti jellegű emlék (minden 50
évnél régebbi tárgy)
egyiket sem
átlag: 4,17
92
5.3. Kulturális részvétel feltételei, eszközei
A személyes megkérdezés során arra az egy kérdésre kerestük a választ, hogy a
megkérdezettek használják-e az internetet kulturális célokra. A válaszadók körében 52,1%
azok aránya, akik erre a kérdésre igennel válaszoltak (159. ábra). Az online kutatás válaszadói
körében 24 százalékponttal magasabb arányban vannak az érintettek.
159. ábra: Az internet használata kulturális céllal (n=2001)
„Használja Ön az internetet kulturális céllal?”
Forrás: saját szerkesztés
6. A személyes megkérdezés háttérelemzési eredményei
A demográfiai háttérelemzések bemutatása során azt vizsgáljuk, hogy az egyes kérdések
kapcsán vannak-e statisztikailag igazolható jelentős eltérések a demográfiai csoportok között.
Öt változó mentén végeztük el a háttérelemzést: nem, generációk (16-29 éves fiatal, 30-59
éves középgeneráció, 60-74 éves idős), lakóhely településtípusa (Budapest, megyei jogú
város, város, falu vagy község), iskolai végzettség legmagasabb foka (alapfok, középfok,
felsőfok), jövedelmi helyzet szubjektív megítélése. Az alábbiakban azokat az eredményeket
közöljük, melyek a statisztikai elemzési kritériumoknak megfelelnek és szignifikáns
eltéréseket mutattak.
6.1. A kultúrához fűződő személyes viszony
A kultúra fontosságát a nők, a nagyobb városok és a főváros lakói, illetve a legalább
középfokon képzettek tartják átlag feletti arányban fontosnak (legalább 8-as érték a 10-es
skálán). Az érdektelenek a kisebb községek és az alapfokon képzettek köréből kerülnek ki
magasabb arányban (160. ábra).
A 10 vizsgált attitűdállításra kapott válaszok kapcsán az egyetértés mértéke szerinti
sorrendben mutatjuk be a szignifikáns demográfiai különbségeket.
A kulturális programok könnyedségét, szórakoztató jellegét a falvak és községek lakói és az
alapfokon képzettek tartják legfontosabbnak (4-es és 5-ös értékek átlag feletti aránya)
(161. ábra).
Az érdeklődésnek való megfelelés a megyei jogú városok lakói és a magasan képzettek
számára magas arányban jelent fontos kritériumot a programok terén (162. ábra).
52,1% 47,9%
használja az internetet
kultrális céllal
nem használja
93
160. ábra: A kultúra fontossága összességében – demográfiai különbségek
„Összességében mennyire fontos Önnek a kultúra?”
Forrás: saját szerkesztés
161. ábra: „Egy kulturális program akkor jó, ha könnyed, szórakoztat, kikapcsol” –
demográfiai különbségek
„Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal?”
Forrás: saját szerkesztés
4,7%
5,8%
3,7%
3,0%
1,9%
6,9%
5,5%
8,1%
1,7%
1,3%
2,8%
3,1%
2,6%
3,3%
2,4%
2,6%
3,1%
4,2%
2,3%
0,5%
6,2%
6,7%
5,8%
5,7%
2,4%
7,9%
7,7%
8,6%
4,9%
2,8%
5,5%
6,3%
4,7%
5,4%
4,3%
4,8%
7,5%
5,6%
6,3%
4,1%
18,5%
19,5%
17,5%
15,4%
19,8%
18,3%
19,6%
21,0%
18,0%
13,6%
13,6%
13,0%
14,0%
15,4%
11,7%
13,4%
13,7%
13,0%
15,3%
11,8%
14,0%
13,5%
14,3%
13,3%
15,7%
14,0%
12,8%
12,8%
13,5%
17,7%
16,0%
16,0%
16,0%
11,7%
19,8%
17,7%
14,1%
12,7%
20,2%
17,4%
7,2%
6,6%
7,8%
7,3%
8,6%
6,2%
7,5%
6,0%
6,1%
12,1%
11,5%
9,3%
13,6%
19,5%
13,6%
8,2%
8,4%
7,9%
11,7%
18,7%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=2001)
férfi (n=973)
nő (n=1028)
Budapest (n=372)
megyei jogú város (n=423)
város (n=654)
falu, község (n=552)
alapfokú végzettség (n=952)
középfokú végzettség (n=644)
felsőfokú végzettség (n=394)
egyáltalán nem fontos 2 3 4 5 6 7 8 9 nagyon fontos
4,8%
2,9%
3,8%
5,0%
6,5%
6,2%
3,4%
3,8%
5,2%
7,0%
5,9%
4,6%
4,2%
4,3%
5,9%
6,3%
17,1%
20,4%
21,3%
16,4%
12,5%
15,4%
17,7%
19,5%
25,5%
20,6%
27,9%
24,5%
28,1%
24,1%
25,3%
28,2%
47,5%
49,1%
41,1%
49,5%
48,7%
50,0%
47,6%
42,1%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=2001)
Budapest (n=372)
megyei jogú város (n=423)
város (n=654)
falu, község (n=552)
alapfokú végzettség (n=952)
középfokú végzettség (n=644)
felsőfokú végzettség (n=394)
egyáltalán nem ért egyet 2 3 4 teljes mértékben egyetért
94
162. ábra: „Számomra a kulturális elfoglaltság elsősorban érdeklődés kérdése” –
demográfiai különbségek
„Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal?”
Forrás: saját szerkesztés
Az élő kulturális programokat a fiatalok, a magasan képzettek, illetve a jobb jövedelműek
tartják legnagyobb arányban élményt adónak (legalább 4-es érték) (163. ábra).
Hogy egy program elgondolkodtató és emlékezetes legyen, elsősorban a felsőfokú
végzettséggel rendelkezők és a jobb anyagi helyzetben élők számára fontos (164. ábra).
Az időtényezőt a kulturális elfoglaltság szempontjából a fővárosban élők és a középgeneráció
tagjai tartják lényegesnek legnagyobb arányban (5-ös értékek magas aránya) (165. ábra).
163. ábra: „Az élő kulturális program (pl. koncert) számomra mindig nagyobb élmény”
– demográfiai különbségek
„Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal?”
Forrás: saját szerkesztés
6,6%
8,6%
3,6%
6,1%
8,3%
8,8%
5,2%
3,6%
4,6%
3,5%
3,8%
4,4%
6,3%
5,6%
4,2%
2,8%
21,7%
23,5%
19,7%
20,1%
23,8%
24,8%
19,7%
17,9%
27,9%
20,5%
36,7%
26,4%
28,0%
26,5%
29,1%
29,8%
39,2%
43,8%
36,3%
43,1%
33,7%
34,3%
41,8%
45,9%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=2001)
Budapest (n=372)
megyei jogú város (n=423)
város (n=654)
falu, község (n=552)
alapfokú végzettség (n=952)
középfokú végzettség (n=644)
felsőfokú végzettség (n=394)
egyáltalán nem ért egyet 2 3 4 teljes mértékben egyetért
9,0%
5,4%
6,8%
18,2%
9,6%
7,8%
8,4%
10,3%
11,2%
7,5%
6,6%
3,3%
7,3%
10,6%
19,1%
6,4%
5,0%
6,0%
8,7%
6,0%
4,5%
6,3%
8,3%
6,9%
6,6%
4,8%
6,6%
4,8%
7,0%
9,6%
19,4%
19,1%
19,2%
20,4%
20,2%
22,6%
19,5%
16,4%
22,2%
17,0%
16,8%
17,2%
17,4%
21,5%
17,4%
23,4%
21,0%
26,0%
19,7%
22,1%
24,9%
23,2%
23,2%
21,7%
24,6%
25,2%
21,2%
23,5%
23,5%
23,5%
41,7%
49,5%
42,0%
33,0%
42,1%
40,1%
42,6%
41,9%
38,0%
44,3%
46,6%
51,7%
46,9%
37,5%
30,4%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=2001)
fiatal (16-29 éves) (n=462)
középkorú (30-59 éves) (n=1082)
idős (60-74 éves) (n=457)
Budapest (n=372)
megyei jogú város (n=423)
város (n=654)
falu, község (n=552)
alapfokú végzettség (n=952)
középfokú végzettség (n=644)
felsőfokú végzettség (n=394)
jól él, félre tud tenni (n=151)
megél, keveset tud félretenni (n=790)
éppen elegendő, nem tud félretenni (n=869)
megélhetési gondokkal küzd (n=119)
egyáltalán nem ért egyet 2 3 4 teljes mértékben egyetért
középgenerációs
95
164. ábra: „Egy kulturális program akkor jó, ha elgondolkodtat, ha emlékezetes” –
demográfiai különbségek
„Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal?
Forrás: saját szerkesztés
165. ábra: „Számomra a kulturális elfoglaltság elsősorban idő kérdése” –
demográfiai különbségek
„Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal?
Forrás: saját szerkesztés
A programok lakóhelytől való távolsága az idősek, a kisebb települések lakói és az alapfokon
képzettek számára a legfontosabb (4-es és 5-ös értékek átlag feletti aránya) (166. ábra).
A pénz, illetve az anyagi lehetőségek meghatározó jellegét a kultúrafogyasztásban a
megélhetési gondokkal küzdők és a Budapesten élők tartják legnagyobb mértékben
kardinálisnak (5-ös értékek magas aránya) (167. ábra).
A konzervkultúra a fiatalok, a megyei jogú városok lakói és a felsőfokon végzettek számára a
legkönnyebben elérhető (4-es és 5-ös értékek magas aránya). A jövedelmi csoportok között a
legjobb és a legrosszabb körülmények között élők hasonló arányban nyilatkoztak ilyen
kedvezően (168. ábra).
6,1%
5,6%
3,8%
6,2%
8,2%
8,4%
4,7%
3,0%
1,3%
5,8%
6,9%
8,6%
6,5%
5,6%
3,8%
8,5%
7,1%
7,0%
7,0%
5,1%
6,7%
4,2%
8,3%
8,6%
26,4%
27,2%
28,6%
29,0%
21,2%
27,9%
25,7%
23,6%
20,0%
23,0%
29,1%
26,7%
25,4%
23,1%
30,7%
25,1%
23,3%
24,8%
25,7%
26,4%
22,0%
26,4%
25,7%
25,0%
35,4%
38,4%
33,1%
31,3%
40,1%
32,0%
37,0%
41,9%
50,0%
40,6%
30,0%
31,0%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=2001)
Budapest (n=372)
megyei jogú város (n=423)
város (n=654)
falu, község (n=552)
alapfokú végzettség (n=952)
középfokú végzettség (n=644)
felsőfokú végzettség (n=394)
jól él, félre tud tenni (n=151)
megél, keveset tud félretenni (n=790)
éppen elegendő, nem tud félretenni (n=869)
megélhetési gondokkal küzd (n=119)
egyáltalán nem ért egyet 2 3 4 teljes mértékben egyetért
11,5%
10,0%
9,1%
18,8%
10,5%
14,7%
9,8%
11,7%
6,4%
6,1%
6,2%
7,3%
5,7%
4,7%
7,7%
6,4%
27,0%
27,0%
26,0%
29,0%
27,8%
29,1%
26,3%
25,3%
25,0%
29,0%
25,4%
20,1%
16,5%
28,7%
25,7%
27,5%
30,1%
27,9%
33,3%
24,8%
39,5%
22,7%
30,5%
29,1%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=2001)
fiatal (16-29 éves) (n=462)
középkorú (30-59 éves) (n=1082)
idős (60-74 éves) (n=457)
Budapest (n=372)
megyei jogú város (n=423)
város (n=654)
falu, község (n=552)
egyáltalán nem ért egyet 2 3 4 teljes mértékben egyetért
középgenerációs
96
166. ábra: „Kulturális időtöltésem annak kérdése, hogy a program a
lakóhelyemen zajlik-e” – demográfiai különbségek
„Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal?
Forrás: saját szerkesztés
167. ábra: „Számomra a kulturális elfoglaltság elsősorban pénz kérdése” –
demográfiai különbségek
„Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal?
Forrás: saját szerkesztés
12,9%
13,2%
12,3%
13,8%
18,3%
11,6%
12,4%
10,7%
10,6%
16,0%
13,7%
21,9%
14,4%
9,7%
17,6%
9,4%
11,0%
9,7%
7,0%
13,7%
9,7%
8,6%
7,4%
6,7%
9,9%
14,9%
11,9%
10,4%
8,1%
11,8%
28,6%
30,3%
29,7%
24,1%
28,0%
29,3%
29,1%
27,9%
27,0%
29,3%
31,1%
28,5%
27,0%
30,0%
21,0%
23,4%
24,2%
21,9%
26,0%
14,8%
20,8%
25,2%
28,8%
25,8%
20,6%
21,8%
16,6%
24,6%
24,1%
20,2%
25,9%
21,2%
26,4%
29,1%
25,3%
28,6%
24,8%
25,2%
29,8%
24,2%
18,5%
21,2%
23,7%
28,2%
29,4%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=2001)
fiatal (16-29 éves) (n=462)
középkorú (30-59 éves) (n=1082)
idős (60-74 éves) (n=457)
Budapest (n=372)
megyei jogú város (n=423)
város (n=654)
falu, község (n=552)
alapfokú végzettség (n=952)
középfokú végzettség (n=644)
felsőfokú végzettség (n=394)
jól él, félre tud tenni (n=151)
megél, keveset tud félretenni (n=790)
éppen elegendő, nem tud félretenni (n=869)
megélhetési gondokkal küzd (n=119)
egyáltalán nem ért egyet 2 3 4 teljes mértékben egyetért
középgenerációs
18,0%
14,0%
23,3%
15,0%
20,2%
16,5%
18,5%
21,6%
28,7%
18,4%
16,2%
17,9%
10,8%
12,1%
6,7%
13,9%
9,2%
9,6%
11,3%
12,4%
16,0%
11,9%
8,7%
10,3%
31,3%
31,5%
34,0%
31,6%
28,6%
31,9%
31,5%
29,9%
25,3%
32,2%
31,9%
26,5%
21,7%
14,8%
24,7%
21,5%
24,2%
20,2%
23,2%
22,8%
13,3%
23,7%
22,0%
17,1%
18,3%
27,5%
11,4%
18,0%
17,8%
21,9%
15,6%
13,2%
16,7%
13,8%
21,1%
28,2%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=2001)
Budapest (n=372)
megyei jogú város (n=423)
város (n=654)
falu, község (n=552)
alapfokú végzettség (n=952)
középfokú végzettség (n=644)
felsőfokú végzettség (n=394)
jól él, félre tud tenni (n=151)
megél, keveset tud félretenni (n=790)
éppen elegendő, nem tud félretenni (n=869)
megélhetési gondokkal küzd (n=119)
egyáltalán nem ért egyet 2 3 4 teljes mértékben egyetért
97
168. ábra: „A konzervkultúra (pl. DVD-ről játszott koncert) számomra
könnyebben elérhető” – demográfiai különbségek
„Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal?
Forrás: saját szerkesztés
A műveltség és a magaskultúra szoros kapcsolatát a fővárosiak és a megélhetési gondokkal
küzdők utasítják el legnagyobb arányban (1-es értékek magas aránya) (169. ábra).
Az interneten zajló kulturális időtöltés elsősorban a fiatalokra jellemző: 67,5%-uk jelölt
legalább 3-as értéket. Kiemelkedik még a megyei jogú városokban és a fővárosban élők, a
felsőfokon végzettek, illetve a legjobb anyagi körülmények között élők csoportja. Ez a
beállítódás legkevésbé az idősekre jellemző (170. ábra).
169. ábra: „Az a művelt, kulturált ember, aki a magaskultúra iránt érdeklődik” –
demográfiai különbségek
„Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal?
Forrás: saját szerkesztés
21,2%
14,3%
18,9%
33,6%
18,9%
14,0%
21,1%
28,4%
24,7%
18,7%
17,3%
20,7%
21,9%
20,3%
31,0%
12,2%
13,0%
13,3%
8,6%
11,1%
10,5%
14,7%
11,2%
11,6%
13,4%
11,7%
10,7%
13,6%
11,7%
9,5%
29,1%
30,2%
29,7%
26,5%
29,6%
32,1%
28,2%
27,5%
27,5%
31,0%
29,0%
24,0%
30,5%
28,9%
14,7%
20,8%
23,9%
21,4%
16,2%
22,9%
25,2%
19,4%
17,4%
20,3%
20,9%
21,6%
20,0%
20,3%
22,1%
19,0%
16,7%
18,5%
16,7%
15,1%
17,5%
18,1%
16,5%
15,4%
15,9%
15,9%
20,4%
24,7%
13,7%
17,0%
25,9%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=2001)
fiatal (16-29 éves) (n=462)
középkorú (30-59 éves) (n=1082)
idős (60-74 éves) (n=457)
Budapest (n=372)
megyei jogú város (n=423)
város (n=654)
falu, község (n=552)
alapfokú végzettség (n=952)
középfokú végzettség (n=644)
felsőfokú végzettség (n=394)
jól él, félre tud tenni (n=151)
megél, keveset tud félretenni (n=790)
éppen elegendő, nem tud félretenni (n=869)
megélhetési gondokkal küzd (n=119)
egyáltalán nem ért egyet 2 3 4 teljes mértékben egyetért
középgenerációs
24,4%
28,1%
21,9%
22,0%
26,8%
24,0%
27,3%
22,3%
27,4%
12,7%
12,4%
9,7%
15,2%
12,4%
15,3%
12,7%
11,3%
21,2%
30,5%
32,6%
34,7%
27,8%
28,8%
29,3%
29,6%
32,6%
22,1%
21,1%
17,7%
28,0%
19,6%
19,7%
15,3%
20,3%
22,7%
20,4%
11,3%
9,3%
5,7%
15,3%
12,4%
16,0%
10,2%
11,1%
8,8%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=2001)
Budapest (n=372)
megyei jogú város (n=423)
város (n=654)
falu, község (n=552)
jól él, félre tud tenni (n=151)
megél, keveset tud félretenni (n=790)
éppen elegendő, nem tud félretenni (n=869)
megélhetési gondokkal küzd (n=119)
egyáltalán nem ért egyet 2 3 4 teljes mértékben egyetért
98
170. ábra: „Kulturális időtöltésem egyre inkább az internethez kötődik” –
demográfiai különbségek
„Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal?
Forrás: saját szerkesztés
6.2. Kultúrával kapcsolatos követett magatartás
A kulturális részvétel kérdésében elsőként 16 különböző területet vizsgáltunk. A demográfiai
csoportok közötti különbségeket a részvétel gyakoriságának sorrendjében mutatjuk be.
Szórakozóhelyeken (pl. diszkó, zenés, műsoros klub, kávézó) átlag feletti arányban voltak
jelen az elmúlt évben a fiatalok, a fővárosban élők, a felsőfokon képzettek, illetve a jobb
anyagi helyzetben élők. Ezek a csoportok a látogatás gyakoriságában is kitűnnek a többi
szegmenshez képest. Az egyes ismérvek között a generációk mentén látjuk a legnagyobb
eltéréseket (171. ábra). A demográfiai csoportok közül az idősek látogattak szórakozóhelyeket
a legkisebb arányban.
A részvételi gyakoriság sorrendjében a mozi követi a szórakozóhelyeket. Ezeken a
helyszíneken a fiatalok, a nagyobb városokban és a fővárosban élők, a felsőfokon képzettek és
a jobb anyagi helyzetben élők fordultak meg átlag feletti arányban. A legaktívabb csoportnak
ezen a területen a jómódúak mutatkoznak (172. ábra).
Színházi előadásokon a megyei jogú városokban élők, illetve a felsőfokon képzettek vettek
részt átlagot meghaladó arányban. A nők valamivel nagyobb arányban, illetve gyakrabban is
voltak színházi előadáson, mint a férfi válaszadók (173. ábra).
Művelődési vagy közösségi házakban a kisebb városok lakói, illetve a magasan képzettek
fordultak meg átlag feletti arányban (174. ábra).
Nyilvános könyvtárban a fiatalok és a felsőfokon képzettek voltak az elmúlt évben
legnagyobb arányban (175. ábra).
A könnyűzenei koncerteken való részvétel a generációk között mutat legnagyobb
különbségeket: míg a fiatalok 59,1%-a volt valamilyen gyakorisággal ilyen eseményeken,
addig az időseknek csak 12,8%-a (176. ábra).
34,0%
17,3%
32,1%
55,0%
26,6%
25,9%
36,6%
41,8%
41,7%
28,6%
24,4%
27,8%
32,6%
34,9%
46,6%
13,7%
15,2%
14,6%
10,3%
12,9%
12,5%
15,9%
12,7%
11,0%
16,6%
15,7%
15,9%
14,7%
11,6%
17,8%
27,7%
32,5%
29,9%
17,7%
30,6%
36,1%
25,4%
22,1%
23,3%
31,7%
31,2%
29,8%
27,4%
28,9%
15,3%
14,1%
22,3%
12,5%
9,4%
10,5%
15,3%
13,6%
15,9%
14,2%
13,5%
14,5%
8,6%
15,5%
13,9%
11,0%
10,6%
12,8%
10,9%
7,6%
19,4%
10,1%
8,4%
7,6%
9,9%
9,6%
14,2%
17,9%
9,7%
10,7%
9,3%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=2001)
fiatal (16-29 éves) (n=462)
középkorú (30-59 éves) (n=1082)
idős (60-74 éves) (n=457)
Budapest (n=372)
megyei jogú város (n=423)
város (n=654)
falu, község (n=552)
alapfokú végzettség (n=952)
középfokú végzettség (n=644)
felsőfokú végzettség (n=394)
jól él, félre tud tenni (n=151)
megél, keveset tud félretenni (n=790)
éppen elegendő, nem tud félretenni (n=869)
megélhetési gondokkal küzd (n=119)
egyáltalán nem ért egyet 2 3 4 teljes mértékben egyetért
középgenerációs
99
171. ábra: Kulturális programokon való részvétel: szórakozóhelyen (pl. diszkó, zenés,
műsoros klub, kávézó) – demográfiai különbségek
„Az utóbbi egy évben hány alkalommal volt Ön...?”
Forrás: saját szerkesztés
172. ábra: Kulturális programokon való részvétel: moziban – demográfiai különbségek
„Az utóbbi egy évben hány alkalommal volt Ön...?”
Forrás: saját szerkesztés
56,0%
30,3%
55,2%
83,8%
49,6%
54,5%
55,7%
61,9%
65,0%
49,6%
44,9%
37,1%
50,5%
63,6%
76,3%
19,3%
18,4%
24,3%
8,6%
19,6%
19,4%
19,9%
18,3%
17,8%
20,5%
21,8%
21,9%
21,5%
17,0%
17,8%
12,4%
22,1%
11,8%
3,7%
12,1%
12,8%
13,6%
10,7%
9,7%
13,0%
17,5%
13,9%
14,7%
10,6%
4,2%
12,4%
29,2%
8,7%
3,9%
18,8%
13,3%
10,7%
9,1%
7,6%
16,9%
15,7%
27,2%
13,3%
8,7%
1,7%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=2001)
fiatal (16-29 éves) (n=462)
középkorú (30-59 éves) (n=1082)
idős (60-74 éves) (n=457)
Budapest (n=372)
megyei jogú város (n=423)
város (n=654)
falu, község (n=552)
alapfokú végzettség (n=952)
középfokú végzettség (n=644)
felsőfokú végzettség (n=394)
jól él, félre tud tenni (n=151)
megél, keveset tud félretenni (n=790)
éppen elegendő, nem tud félretenni (n=869)
megélhetési gondokkal küzd (n=119)
egyszer sem 1-2-szer 3-5-ször több mint 5-ször
középgenerációs
53,6%
28,8%
51,5%
83,6%
47,2%
46,2%
52,8%
64,1%
66,4%
45,2%
36,3%
28,3%
45,6%
62,0%
82,2%
22,9%
24,0%
27,3%
10,9%
23,7%
25,9%
23,5%
19,0%
19,5%
24,1%
29,2%
28,9%
25,4%
21,0%
13,6%
14,4%
26,0%
14,0%
3,7%
17,0%
16,7%
14,7%
10,5%
8,3%
19,4%
20,8%
19,7%
18,6%
10,7%
3,4%
9,2%
21,2%
7,3%
1,8%
12,1%
11,1%
9,0%
6,3%
5,8%
11,3%
13,7%
23,0%
10,4%
6,3%
0,8%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=2001)
fiatal (16-29 éves) (n=462)
középkorú (30-59 éves) (n=1082)
idős (60-74 éves) (n=457)
Budapest (n=372)
megyei jogú város (n=423)
város (n=654)
falu, község (n=552)
alapfokú végzettség (n=952)
középfokú végzettség (n=644)
felsőfokú végzettség (n=394)
jól él, félre tud tenni (n=151)
megél, keveset tud félretenni (n=790)
éppen elegendő, nem tud félretenni (n=869)
megélhetési gondokkal küzd (n=119)
egyszer sem 1-2-szer 3-5-ször több mint 5-ször
középgenerációs
100
173. ábra: Kulturális programokon való részvétel: színházi előadások –
demográfiai különbségek
„Az utóbbi egy évben hány alkalommal volt Ön...?”
Forrás: saját szerkesztés
174. ábra: Kulturális programokon való részvétel: művelődési, közösségi házban –
demográfiai különbségek
„Az utóbbi egy évben hány alkalommal volt Ön...?”
Forrás: saját szerkesztés
175. ábra: Kulturális programokon való részvétel: nyilvános könyvtárban –
demográfiai különbségek
„Az utóbbi egy évben hány alkalommal volt Ön...?”
Forrás: saját szerkesztés
66,4%
70,5%
62,5%
64,7%
56,0%
66,9%
75,2%
77,0%
62,5%
47,7%
21,3%
19,6%
22,9%
23,2%
23,9%
22,7%
16,5%
15,8%
23,1%
32,0%
8,2%
7,0%
9,3%
7,3%
14,7%
6,6%
5,6%
4,9%
9,8%
13,2%
4,1%
2,9%
5,2%
4,9%
5,4%
3,8%
2,7%
2,3%
4,7%
7,1%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=2001)
férfi (n=973)nő (n=1028)
Budapest (n=372)megyei jogú város (n=423)
város (n=654)falu, község (n=552)
alapfokú végzettség (n=952)középfokú végzettség (n=644)felsőfokú végzettség (n=394)
egyszer sem 1-2-szer 3-5-ször több mint 5-ször
69,8%
71,8%
67,9%
76,6%
78,5%
61,7%
68,5%
71,7%
71,8%
62,2%
20,3%
20,7%
19,9%
16,7%
14,2%
25,7%
20,8%
20,2%
18,0%
23,9%
6,3%
4,9%
7,6%
3,5%
5,2%
7,2%
7,8%
5,9% 6,8%
6,6%
3,6%
2,6%
4,6%
3,2%
2,1%
5,4% 2,9%
2,2%
3,4%
7,4%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=2001)
férfi (n=973)nő (n=1028)
Budapest (n=372)megyei jogú város (n=423)
város (n=654)falu, község (n=552)
alapfokú végzettség (n=952)középfokú végzettség (n=644)felsőfokú végzettség (n=394)
egyszer sem 1-2-szer 3-5-ször több mint 5-ször
82,8%
85,6%
80,2%
76,7%
82,4%
89,7%
83,1%
84,7%
78,9%
85,5%
88,7%
80,8%
72,0%
10,3%
9,1%
11,4%
14,3%
10,4%
5,9%
10,2%
8,3%
13,5%
8,2%
8,1% 9,6%
16,8%
3,7%
3,0%
4,4%
6,3%
3,4%
1,8%
2,2%
4,2%
4,1%
4,0%
2,2%
5,1%
5,1%
3,3%
2,4%
4,1%
2,8%
3,7%
2,6%
4,6%
2,8% 3,5% 2,4%
1,1%
4,5%
6,1%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=2001)
férfi (n=973)nő (n=1028)
fiatal (16-29 éves) (n=462)középkorú (30-59 éves) (n=1082)
idős (60-74 éves) (n=457)
Budapest (n=372)megyei jogú város (n=423)
város (n=654)falu, község (n=552)
alapfokú végzettség (n=952)középfokú végzettség (n=644)felsőfokú végzettség (n=394)
egyszer sem 1-2-szer 3-5-ször több mint 5-ször
középgenerációs
101
176. ábra: Kulturális programokon való részvétel: könnyűzenei koncerten –
demográfiai különbségek
„Az utóbbi egy évben hány alkalommal volt Ön...?”
Forrás: saját szerkesztés
A műemlékek és történelmi emlékhelyek a magasan képzett válaszadókat vonzották
legnagyobb arányban (177. ábra).
Múzeumban vagy képtárban a nők, a középgeneráció tagjai, a megyei jogú városokban élők és
a felsőfokon képzettek jártak átlag feletti arányban az elmúlt évben. A generációk között
elsősorban a középgeneráció és a fiatalok intenzívebben érintettek az időseknél (178. ábra).
Fesztiválokon a fiatalok kimagasló arányban vettek részt a vizsgált csoportok között.
Átlag feletti érintettséget mutatnak még a megyei jogú városok lakói és a felsőfokon
képzettek (179. ábra).
Operett vagy magyar nóta előadásra a nők magasabb arányban jutottak el, mint a férfi
válaszadók (180. ábra).
Cirkuszi előadáson egyetlen válaszadó sem volt 5-nél több alkalommal. A csoportok között a
kisebb városokban élők jártak ilyen programon legnagyobb arányban (181. ábra).
177. ábra: Kulturális programokon való részvétel: műemlékek, történelmi emlékhelyek,
helyszínek látogatásán – demográfiai különbségek
„Az utóbbi egy évben hány alkalommal volt Ön....?”
Forrás: saját szerkesztés
61,8%
40,9% 60,1%
87,1%
61,7% 55,1%
58,6% 71,0%
71,4% 54,6%
50,6%
25,8%
36,4% 28,4%
8,8%
25,1% 25,1%
30,7% 20,8%
19,6% 29,8%
34,1%
9,5%
16,7% 9,5%
2,4%
11,1% 14,7%
8,6% 5,8%
7,6% 11,2% 11,7%
2,8%
6,1% 1,9% 1,8%
2,2% 5,2% 2,1%
2,4%
1,5%
4,5% 3,6%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=2001)
fiatal (16-29 éves) (n=462)középkorú (30-59 éves) (n=1082)
idős (60-74 éves) (n=457)
Budapest (n=372)megyei jogú város (n=423)
város (n=654)falu, község (n=552)
alapfokú végzettség (n=952)középfokú végzettség (n=644)felsőfokú végzettség (n=394)
egyszer sem 1-2-szer 3-5-ször több mint 5-ször
középgenerációs
71,2%
70,6%
68,0%
79,8%
72,2%
68,8%
69,3%
75,0%
79,0%
70,5%
54,5%
20,0%
20,8%
22,1%
14,3%
15,6%
22,0%
21,4%
19,8%
16,2%
20,5%
28,5%
6,8%
6,5%
7,7%
5,0%
10,0%
6,9%
7,6%
3,6%
3,8%
6,7%
14,0%
1,9%
2,2% 2,2%
0,9%
2,2%
2,4%
1,7%
1,6%
1,1%
2,3%
3,1%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=2001)
fiatal (16-29 éves) (n=462)középkorú (30-59 éves) (n=1082)
idős (60-74 éves) (n=457)
Budapest (n=372)megyei jogú város (n=423)
város (n=654)falu, község (n=552)
alapfokú végzettség (n=952)középfokú végzettség (n=644)felsőfokú végzettség (n=394)
egyszer sem 1-2-szer 3-5-ször több mint 5-ször
középgenerációs
102
178. ábra: Kulturális programokon való részvétel: múzeumban vagy képtárban –
demográfiai különbségek
„Az utóbbi egy évben hány alkalommal volt Ön...?”
Forrás: saját szerkesztés
179. ábra: Kulturális programokon való részvétel: fesztiválon –
demográfiai különbségek
„Az utóbbi egy évben hány alkalommal volt Ön...?”
Forrás: saját szerkesztés
180. ábra: Kulturális programokon való részvétel: operett vagy magyar nóta előadáson
– demográfiai különbségek
„Az utóbbi egy évben hány alkalommal volt Ön...?”
Forrás: saját szerkesztés
72,3%
75,1% 69,6%
71,9% 69,4%
79,4%
73,4% 64,3%
72,3% 77,4%
80,7% 70,3%
55,4%
20,8%
18,8% 22,7%
21,6% 22,7%
15,3%
18,0% 26,2%
21,4% 17,8%
15,0% 22,8%
31,4%
5,3%
5,0%
5,4%
5,0%
5,9%
3,9%
6,7%
6,4%
5,2%
3,4%
3,5%
5,0%
9,6%
1,7%
2,3%
1,5% 2,0% 1,3%
1,9%
3,1% 1,1%
1,4%
0,8%
1,9% 3,5%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=2001)
férfi (n=973)nő (n=1028)
fiatal (16-29 éves) (n=462)középkorú (30-59 éves) (n=1082)
idős (60-74 éves) (n=457)
Budapest (n=372)megyei jogú város (n=423)
város (n=654)falu, község (n=552)
alapfokú végzettség (n=952)középfokú végzettség (n=644)felsőfokú végzettség (n=394)
egyszer sem 1-2-szer 3-5-ször több mint 5-ször
középgenerációs
64,7%
61,7%
67,6%
43,8%
65,4%
84,2%
72,6%
56,3%
63,5%
67,4%
70,1%
61,0%
57,4%
26,4%
28,6%
24,4%
39,9%
27,1%
11,2%
21,0%
31,7%
27,2%
25,0%
22,8%
27,8%
33,2%
7,3%
8,1%
6,6%
13,9%
6,3%
3,3%
5,1%
10,4%
7,2%
6,7%
5,7%
9,6%
7,9%
1,5%
1,6%
1,4%
2,4%
1,2%
1,3%
1,3%
1,7%
2,1%
0,9%
1,5%
1,6%
1,5%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=2001)
férfi (n=973)
nő (n=1028)
fiatal (16-29 éves) (n=462)
középkorú (30-59 éves) (n=1082)
idős (60-74 éves) (n=457)
Budapest (n=372)
megyei jogú város (n=423)
város (n=654)
falu, község (n=552)
alapfokú végzettség (n=952)
középfokú végzettség (n=644)
felsőfokú végzettség (n=394)
egyszer sem 1-2-szer 3-5-ször több mint 5-ször
középgenerációs
90,2%
92,4%
88,1%
7,8%
5,7%
9,8%
1,4%
1,3%
1,4%
0,7%
0,6%
0,7%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=2001)
férfi (n=973)
nő (n=1028)
egyszer sem 1-2-szer 3-5-ször több mint 5-ször
103
181. ábra: Kulturális programokon való részvétel: cirkuszi előadáson –
demográfiai különbségek
„Az utóbbi egy évben hány alkalommal volt Ön...?”
Forrás: saját szerkesztés
A demográfiai háttérelemzések szerint nincsenek jelentős eltérések az egyes csoportok között
a részvétel kérdésében a következő kulturális programok esetén: komolyzenei koncertek,
népzenei, világzenei koncertek, balett vagy más táncművészeti előadások, dzsesszkoncertek,
opera előadások.
Az olvasott könyvek számát tekintve a legtöbbet olvasók a Budapesten élők és a felsőfokú
végzettségűek köréből kerülnek ki. Az alapfokon képzettek, a férfiak, a városok és a kisebb
települések lakói körében 50%-ot meghaladó arányban vannak, akik egy könyvet sem
olvastak az elmúlt évben (182. ábra).
Az otthoni és otthonon kívüli kulturális időtöltés megoszlásának kérdésében végzett
háttérelemzés eredményei szerint az idősek, a budapestiek és az alapfokon képzettek körében
vannak legnagyobb arányban azok, akiket szinte csak az otthoni időtöltés jellemez. A skála
másik oldalán vannak a fiatalok, a megyei jogú városok lakói, illetve a felsőfokon képzettek,
akikre magasabb arányban jellemző az inkább otthonon kívüli kulturális időtöltés (183. ábra).
182. ábra: Elolvasott könyvek száma kategóriánként – demográfiai különbségek
„Hány könyvet olvasott az elmúlt évben, nem számítva a munkájával kapcsolatos és/vagy az
iskolai kötelező olvasmányokat?”
Forrás: saját szerkesztés
85,2%
83,5% 82,3%
93,9%
90,1% 83,7% 82,7% 85,9%
12,7%
14,3% 14,9%
5,7%
9,4% 15,4%
14,2% 11,1%
2,2%
2,2% 2,9%
0,4%
0,5% 0,9%
3,1% 3,1%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=2001)
fiatal (16-29 éves) (n=462)középkorú (30-59 éves) (n=1082)
idős (60-74 éves) (n=457)
Budapest (n=372)megyei jogú város (n=423)
város (n=654)falu, község (n=552)
egyszer sem 1-2-szer 3-5-ször
középgenerációs
43,3%
50,2%
36,8%
33,6%
31,9%
50,2%
50,5%
55,1%
35,6%
28,2%
32,7%
28,9%
36,2%
35,2%
41,4%
30,9%
26,3%
28,0%
37,9%
35,5%
11,7%
9,0%
14,2%
13,4%
19,4%
8,9%
7,8%
5,3%
14,1%
23,1%
4,1%
2,9%
5,3%
5,4%
3,3%
3,2%
4,7%
1,9%
5,3%
7,6%
2,9%
2,7%
3,1%
3,8%
3,1%
1,1%
4,2%
2,5%
3,1%
3,3%
5,4%
6,4%
4,5%
8,6% 0,9%
5,7%
6,5%
7,1%
4,0%
2,3%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=2001)
férfi (n=973)
nő (n=1028)
Budapest (n=372)
megyei jogú város (n=423)
város (n=654)
falu, község (n=552)
alapfokú végzettség (n=952)
középfokú végzettség (n=644)
felsőfokú végzettség (n=394)
egyet sem 1-4 db-ot 5-10 db-ot 11-20 db-ot legalább 21 db-ot NV
104
183. ábra: Otthoni és otthonon kívüli kulturális időtöltések megoszlása –
demográfiai különbségek
„Összességében hogyan oszlik meg az Ön kulturális időtöltése otthoni, illetve otthonon kívüli
elfoglaltságra?”
Forrás: saját szerkesztés
A könyvek, mint kulturális termékek vásárlásáról a nők, a megyei jogú városok lakói, a
magasan képzettek és a jobb anyagi helyzetben élők kimagasló arányban nyilatkoztak
(184. ábra).
184. ábra: Kulturális termékek vásárlása az elmúlt évben: könyv –
demográfiai különbségek
„Mit vásárolt az elmúlt évben az alábbi kulturális termékek köréből?
Több válasz is lehetséges!”
Forrás: saját szerkesztés
23,4%
23,4%
23,3%
11,5%
22,1%
38,1%
31,4%
19,3%
21,8%
22,8%
29,7%
18,1%
16,5%
9,2%
8,8%
9,5%
7,4%
8,7%
12,2%
9,1%
5,4%
9,5%
11,8%
10,6%
9,4%
5,8%
12,4%
10,2%
14,5%
11,3%
12,8%
12,4%
9,9%
11,1%
13,7%
13,4%
12,4%
13,2%
11,1%
7,3%
6,9%
7,7%
6,5%
7,9%
6,5%
5,4%
5,0%
7,8%
9,8%
7,8%
5,9%
8,1%
18,1%
19,5%
16,7%
20,2%
18,9%
13,9%
17,2%
22,2%
17,5%
16,1%
16,2%
19,8%
19,5%
10,3%
9,6%
11,0%
13,2%
10,4%
7,0%
8,0%
13,2%
10,4%
9,4%
8,0%
13,2%
10,6%
6,4%
6,7%
6,1%
9,8%
6,3%
3,5%
5,6%
7,3%
7,5%
4,9%
4,9%
7,1%
8,6%
7,4%
8,4%
6,3%
9,5%
8,1%
3,3%
7,0%
8,5%
6,4%
7,8%
5,7%
7,6%
11,4%
3,2%
3,5%
2,9%
5,4%
2,8%
2,2%
1,6%
5,9%
2,6%
3,1%
2,7%
3,6%
4,1%
2,5%
3,0%
1,9%
5,2%
2,0%
0,9%
4,8%
2,1%
2,8%
0,9%
2,0%
2,2%
4,3%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=2001)
férfi (n=973)
nő (n=1028)
fiatal (16-29 éves) (n=462)
középkorú (30-59 éves) (n=1082)
idős (60-74 éves) (n=457)
Budapest (n=372)
megyei jogú város (n=423)
város (n=654)
falu, község (n=552)
alapfokú végzettség (n=952)
középfokú végzettség (n=644)
felsőfokú végzettség (n=394)
otthoni kulturális időtöltés 2 3 4 5 6 7 8 9 otthonon kívüli kulturális időtöltés
középgenerációs
36,3%
29,7%
42,6%
42,0%
53,8%
30,0%
26,4%
22,0%
43,1%
59,4%
51,3%
40,6%
29,9%
31,9%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=2001)
férfi (n=973)
nő (n=1028)
Budapest (n=372)
megyei jogú város (n=423)
város (n=654)
falu, község (n=552)
alapfokú végzettség (n=952)
középfokú végzettség (n=644)
felsőfokú végzettség (n=394)
jól él, félre tud tenni (n=151)
megél, keveset tud félretenni (n=790)
éppen elegendő, nem tud félretenni (n=869)
megélhetési gondokkal küzd (n=119)
105
Audiovizuális termékeket a megyei jogú városok lakói és a jobb jövedelműek vásároltak
átlagot meghaladó arányban (185. ábra).
Képzőművészeti vagy iparművészeti alkotást a felsőfokon képzettek vásároltak a legnagyobb
arányban (186. ábra).
A megkérdezettek körében az alapfokon képzettek nyilatkoztak legnagyobb arányban arról,
hogy egyik felsorolt kulturális terméket sem vásárolták az elmúlt évben. Átlagon felül
jelezték, hogy nem vásároltak a felsorolt kulturális javakból az idősek, a kisebb városok, a
falvak és községek lakói, illetve a szerényebb anyagi helyzetben lévők (187. ábra).
185. ábra: Kulturális termékek vásárlása az elmúlt évben: műsoros CD, DVD –
demográfiai különbségek
„Mit vásárolt az elmúlt évben az alábbi kulturális termékek köréből?
Több válasz is lehetséges!”
Forrás: saját szerkesztés
186. ábra: Kulturális termékek vásárlása az elmúlt évben: képzőművészeti,
iparművészeti alkotás – demográfiai különbségek
„Mit vásárolt az elmúlt évben az alábbi kulturális termékek köréből?
Több válasz is lehetséges!”
Forrás: saját szerkesztés
13,6%
16,0%
11,3%
17,3%
14,5%
7,7%
11,0%
20,1%
12,5%
11,6%
10,8%
16,0%
16,2%
17,2%
15,9%
11,2%
10,1%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=2001)
férfi (n=973)nő (n=1028)
fiatal (16-29 éves) (n=462)középkorú (30-59 éves) (n=1082)
idős (60-74 éves) (n=457)
Budapest (n=372)megyei jogú város (n=423)
város (n=654)falu, község (n=552)
alapfokú végzettség (n=952)középfokú végzettség (n=644)felsőfokú végzettség (n=394)
jól él, félre tud tenni (n=151)megél, keveset tud félretenni (n=790)
éppen elegendő, nem tud félretenni (n=869)megélhetési gondokkal küzd (n=119)
középgenerációs
5,9%
3,5%
6,1%
8,4%
4,5%
4,0%
6,1%
10,2%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=2001)
Budapest (n=372)
megyei jogú város (n=423)
város (n=654)
falu, község (n=552)
alapfokú végzettség (n=952)
középfokú végzettség (n=644)
felsőfokú végzettség (n=394)
106
187. ábra: Kulturális termékek vásárlása az elmúlt évben: egyiket sem –
demográfiai különbségek
„Mit vásárolt az elmúlt évben az alábbi kulturális termékek köréből?
Több válasz is lehetséges!”
Forrás: saját szerkesztés
6.3. Kulturális részvétel feltételei, eszközei
A kulturális célú internethasználat kérdésében a fiatalok, a felsőfokon képzettek, illetve a
jobb jövedelműek azok, akik legnagyobb arányban, míg az idősek, az anyagi gondokkal
küzdők és az alapfokon képzettek a legkisebb arányban érintettek. Kiemelkedő a generációk
közötti, a végzettség szerinti, valamint a jövedelmi csoportok közötti különbség. A fiatalok
kulturális célú internethasználata 40 százalékponttal haladja meg az idősekét, a felsőfokú
végzetteké 35 százalékponttal az alapfokon végzettekét, a jómódúaké 30 százalékponttal a
megélhetési gondokkal küzdőkét (188. ábra).
188. ábra: Az internet használata kulturális céllal – demográfiai különbségek
„Használja Ön az internetet kulturális céllal?”
Forrás: saját szerkesztés
55,5%
60,6% 50,6%
53,0% 53,7%
61,9%
52,4% 37,8%
60,2% 65,6%
68,3% 49,6%
34,8%
38,0% 48,8%
63,8% 62,2%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=2001)
férfi (n=973)nő (n=1028)
fiatal (16-29 éves) (n=462)középkorú (30-59 éves) (n=1082)
idős (60-74 éves) (n=457)
Budapest (n=372)megyei jogú város (n=423)
város (n=654)falu, község (n=552)
alapfokú végzettség (n=952)középfokú végzettség (n=644)felsőfokú végzettség (n=394)
jól él, félre tud tenni (n=151)megél, keveset tud félretenni (n=790)
éppen elegendő, nem tud félretenni (n=869)megélhetési gondokkal küzd (n=119)
középgenerációs
52,2%
49,2% 55,0%
69,5% 55,6%
26,3%
60,6% 56,7%
49,4% 46,2%
37,8% 60,4%
72,6%
68,2% 59,2%
44,8% 36,1%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
átlag (n=2001)
férfi (n=973)nő (n=1028)
fiatal (16-29 éves) (n=462)középkorú (30-59 éves) (n=1082)
idős (60-74 éves) (n=457)
Budapest (n=372)megyei jogú város (n=423)
város (n=654)falu, község (n=552)
alapfokú végzettség (n=952)középfokú végzettség (n=644)felsőfokú végzettség (n=394)
jól él, félre tud tenni (n=151)megél, keveset tud félretenni (n=790)
éppen elegendő, nem tud félretenni (n=869)megélhetési gondokkal küzd (n=119)
középgenerációs
107
7. Fókuszcsoportos viták eredményei
7.1. A kutatás bemutatása, módszertan
A fókuszcsoportos viták során általában 8-10, egymás számára ismeretlen ember beszélget
különböző témákról egy képzett moderátor vezetésével nagyjából 1,5-2 óra hosszan.
A moderátor egy forgatókönyv alapján irányítja a beszélgetést, teszi fel kérdéseit. A jelen
tanulmányban bemutatott fókuszcsoportos vitákon az alábbi nagyobb témaköröket érintettük:
− a kultúrához való viszony, a kultúra fontossága,
− kulturális érdeklődés,
− követett magatartás: kulturális részvétel, kultúrafogyasztás, kultúra-nemfogyasztás,
− az internet szerepe a kultúrafogyasztásban.
A fókuszcsoportos viták 2018 áprilisában és májusában zajlottak három magyarországi
városban: Budapesten, Pécsett és Szolnokon az alábbiak szerint:
− 2018. április 19. Budapest,
− 2018. április 26. Pécs,
− 2018. május 15. Szolnok.
A fókuszcsoportos vitákon 8 fő vett részt minden helyszínen. A résztvevők kiválasztása során
az alábbi szempontokat tartottuk szem előtt:
− csoportonként 3 fő fiatal (18-29 éves), 3 fő a középgeneráció képviselője (30-59 éves)
és 2 fő idős (60 év feletti) szervezését céloztuk,
− csoportonként 4 fő nő és 4 fő férfi résztvevő,
− a résztvevők kommunikatív, nyitott emberek.
További szűrőfeltétel a média-kultúra vizsgálati elem esetén az volt, hogy a fókuszcsoportok
minden tagja az előző év során legalább egy kulturális eseményen vegyen részt.
Az eredményeket két nagyobb blokkban közöljük: először az általános eredményeket, majd a
generációnkénti eltéréseket mutatjuk be.
7.2. Fókuszcsoportos viták általános eredményei
A beszélgetések rövid bemutatkozást követő első fázisában a kultúra fogalomhoz kötődő
néhány szó hallatán születő első gondolatokra, asszociációkra voltunk kíváncsiak.
A kultúra szó minden résztvevőben ébresztett gondolatokat. A többség a hagyományos
kultúra fogalomra asszociált: művészet általában, vagy valamelyik területe, színház, zene,
film, múzeum. Többen említették a szórakozást, kikapcsolódást, vidámságot. Történt utalás a
kultúra szerteágazó jellegére is.
A műveltség szóra némileg kevesebben asszociáltak. Említették a tudást, az olvasottságot, a
tájékozottságot, a műveltség szerteágazó jellegét, fejleszthetőségét és szükséges voltát.
„Egy bizonyos alapfokú műveltségnek csak meg kell lenni,
hogy mindenhez hozzá tudjon szólni valaki.” – Kati, idős generáció, Pécs
108
A magaskultúra szót is kevesebben értelmezték. Az említések között szerepelt a komolyság,
elvontság, zárkózottság, ritkaság.
„Ahhoz, hogy a magasabb szintű kultúrát valaki megértse, lehet,
hogy kell már valami háttértudás is.” – Attila, fiatal, Pécs
A populáris kultúra szó hallatán már többeknek támadt gondolata. Leginkább a tömegre,
széles körre asszociáltak, említették, hogy nem feltétlenül színvonalas.
„Számomra a populáris kultúra inkább a tömegek által fogyasztott kultúra. Gondolok itt popzenére,
ismerősebb rádióslágerre, vagy a Dal című műsorra, ezt a tömegek elérik.” – Beáta, fiatal, Pécs
A kultúrához való személyes viszony, a kultúra fontossága témakörön belül a
fókuszcsoportokon megkérdeztük a résztvevőket arról, milyen helyet foglal el a kulturális
időtöltés szabadidős elfoglaltságaik között, és volt-e az utóbbi időben nagy kulturális
élményük. A résztvevők mindegyike valamilyen módon fontosnak tartja kulturális
elfoglaltsággal (is) eltölteni szabadidejét. A válaszok azonban igen szóródnak mind az
intenzitás, mind a kulturális területek, a műfajok szempontjából. Van, aki csak alkalmi
jelleggel részese kulturális részvételnek, mások hetente több napot vagy órát töltenek ilyen
tevékenységgel, megint mások napi rendszerességgel olvasnak, filmet néznek, tévéznek, stb.
Egyesek csak egy-két műfajt említenek kedvtelésként, mások az ún. mindenevőket képviselik.
„Én mindenevő vagyok a kultúrában: szeretem a színházat, a mozit, sok mindent. Kifejezetten olyan
programokra, amiket szerveznek, azokra is szívesen járok, pl. koncertek, fesztiválok, kiállítások.” –
Emília, idős generáció, Szolnok
Többen említenek olyan elfoglaltságot, amelyet csak az újabb értelmezések szerint tekintünk
kulturális tevékenységnek. Ilyen pl. a gasztrokultúra vagy a különféle fesztiválokon való
részvétel.
„Az enyém a gasztrokultúra. Szívesen járok étterembe, szívesen készítek ételeket. Alapvégzettségem
vendéglátós, ezért a szívemhez közel áll a piknik, a nyársalás, a bográcsolás.
Jó dolog egy borkóstolás is.” – Zoltán, középgeneráció, Szolnok
A kulturális időtöltést többen a családi, baráti kapcsolataik szempontjából is fontosnak tartják.
Előbbi inkább a középgeneráció, utóbbi inkább a fiatalok képviselőit jellemzi.
„Próbálok a kisfiamnak élményeket adni. Kiállításokra vagy színházba viszem.
Ezek maradandó dolgok.” – Darinka, középgeneráció, Pécs
„Mi nyaranta járunk a gyerekkel a könyvtárba, onnan kivesszük a könyveket, megnézzük, tetszik-e a
gyereknek, ha igen, akkor megvesszük. (...) A büdös életben el nem mentem volna Ghymes koncertre,
ha nem lépett volna ott fel a gyermekem. Nagyon jól éreztük magunkat.” –
György, középgeneráció, Szolnok
„Kifejezetten egyet nem tudok megjelölni, nekem az a fontos, hogy a közeli barátaimmal együtt
legyünk, velük bármire nyitott vagyok.” – János, fiatal, Szolnok
„A barátaimmal inkább moziba szoktunk menni, az nálunk függőség.” – Bianka, fiatal, Szolnok
Az utóbbi időben átélt nagy kulturális élményről többen is lelkesen nyilatkoztak.
„Legutóbb a Ghymes koncerten voltunk, de előtte félelemmel vegyes kíváncsiság volt bennem, mert a
YouTube-on egyszerűen nem tudtuk végighallgatni a számokat. Élőben viszont olyan varázslat vette
körül az egészet, hogy élveztük.” – György, középgeneráció, Szolnok
109
„Tavalyelőtt, amikor a Red Hot Chili Peppers Magyarországra jött, az igazi kemény, amerikai banda,
akkor arra a koncertre elmentem. Azt szavakkal nem lehet leírni, hogy milyen hangulat uralkodik ott,
egy igazi nagy koncerten.” – János, fiatal, Szolnok
„Hétfőn egy melodrámát néztem meg, Az Egy asszony címűt, olvastam a könyvet is, lenyűgöző volt.” –
Beáta, fiatal, Pécs
„Tegnap voltam hangversenyen, felemelő volt.” – Edit, idős generáció, Pécs
A kultúra fontossága témakörön belül arra is rákérdeztünk, hogy kit nevezhetünk ma kulturált,
művelt embernek, és fontosnak tartják-e, hogy az emberek kulturális elfoglaltsággal is töltsék
az idejüket, divat-e ma ezzel foglalkozni. A műveltség meghatározását nehéz kérdésnek
tartották a résztvevők. Általánosságban a tájékozottságot említették, de voltak, akik ezzel
kapcsolatban az iskolázottságra, az olvasottságra utaltak azzal a megszorítással, hogy nem
mindegy, ezeknek mi a tartalma, vagyis, hogy mit tanultak (mit kellett tanulniuk), mit
olvastak.
(A művelt ember) „Sok mindenhez ért egy kicsit, felszínesen, de sok mindenben képben van.” –
Kinga, középgeneráció, Budapest
„Bármilyen beszédtémához hozzá tud szólni.” – Márk, fiatal, Budapest
„Ha valaki olvas, akkor ismeretre tesz szert. Persze nem újságot olvasok, hanem komolyabb
könyveket. Abból tanulni lehet.” – Edit, idős generáció, Pécs
„Ha valaki olyat tanul, ami hazugság és átadja a jövő generációinak, az nem kultúra.
Ellentétes az elveimmel.” – Tamás, középgeneráció, Pécs
Elsősorban a budapestiek vélik úgy, hogy a kultúra fontosságának megítélésében nagy a
különbség a főváros és a vidék között, legfőképpen a kistelepülések rovására.
„Én óriási szakadékot látok Budapest és vidék között. (...) A városok mindenképpen előrébb járnak
ebből a szempontból, mások az adottságaik, lehetőségeik. Én sem úgy gondoltam, hogy Budapest és az
összes többi vidék között van szakadék, hanem a városok és a kis falvak között.” –
Zoli, idős generáció, Budapest
„A városok és a kis, falusi közösségek között vannak különbségek.” – Géza, középgeneráció, Budapest
A résztvevők elviekben fontosnak tartják az emberek kulturális időtöltését, de megítélésük
szerint ez ma nem igazán divatos tevékenység. Vannak, akik ezt anyagi okokkal, mások
inkább az igény hiányával magyarázzák.
(A kulturális elfoglaltságot) „Fontosnak tartom, mert azzal együtt a kulturáltság is emelkedik.
Nem mindenkinél változik, de a lehetősége megvan.” – Edit, idős generáció, Pécs
„Szerintem is fontos. Az ember nem szürkül be, nem lesznek egyhangúak a napjai, hetei,
ha kicsit kimozdul.” – Attila, fiatal, Pécs
„Egyáltalán nem trendi. Van a szegény és gazdag réteg. (...) A szegény ember máról holnapra él és
gondolkozik, hogy holnap is meglegyen a betevő. (...) Manapság megszűnt a középréteg.
Csak gazdag és szegény van.” – Kati, idős generáció, Pécs
„Egy picit cáfolom. Ha végignézik a pécsi kulturális események kínálatait, rengeteg ingyenes program
van, és nagyon sok 500 forintos, és nyugdíjas jegy is. (...) Azt gondolom, hogy ez nem csak szegénység
vagy gazdagság, hanem igény kérdése is.” – Edit, idős generáció, Pécs
„Az emberek 90 százaléka nem fog elmenni hangversenyre akkor sem, ha fizetnek érte.” –
Tamás, középgeneráció, Pécs
110
A fókuszcsoportos viták következő témaköre a kulturális érdeklődésre (az ízlésre)
vonatkozott. Ennek keretében elsőként arra voltunk kíváncsiak, hogy a résztvevők hogyan
értelmezik a magas-, illetve a populáris kultúrát, mint fogalmakat. Ha van, akkor mi a fő
különbség közöttük, és milyen műfajokat sorolnának a két kategóriába. A résztvevők a
magaskultúráról fogalmazták meg inkább gondolataikat, amelyek igen sokfélék voltak.
A fogalmat elsősorban műfajokhoz kötve értelmezték: opera, komolyzene, balett. Volt, aki
igen sommásan a klasszikus műveltséggel hozta párhuzamba a magaskultúrát.
„A zenében, aki szereti az operákat, vagy aki operákkal foglalkozik, az már magaskultúrát jelent
szerintem, szemben azzal, aki csak pop koncertekre megy el esetleg, az egy kommersz,
populáris dolog.” – Ferenc, idős generáció, Pécs
„(...) ha már színház, akkor balett előadás, ami magasnak számít..”– Beáta, fiatal, Pécs
„Ez az, amit úgy neveznek, klasszikus műveltség?” – László, középgeneráció, Budapest
Volt olyan vélemény is, amely a magaskultúra elit jellegét hangsúlyozta, mintegy a tehetős
felső társadalmi osztályokhoz tartozó jelenséget. Az elit jelleget azonban mások feloldhatónak
látták, vagyis azon a véleményen vannak, hogy a magaskultúra műfajai megfelelő közvetítési
módokkal közel vihetők a nagyközönséghez is.
„Ez egy rossz kifejezés. Stigmatizálás. Lehet, hogy valakinek nincs lehetősége elmenni egy olyan
koncertre, de otthon esetleg Mozartot hallgat. Az elit kultúra fogyasztása anyagi háttér
függőnek tűnik.” – Emília, idős generáció, Szolnok
„A Tisza-tavi fesztivál az operára van pozícionálva, ahol neves előadók vannak. Nem olcsó a
belépőjegy. Kicsit hétköznapiasabbá tudják tenni a nyári környezettel, a tóval. Egy nyaralásos
környezetbe behoznak egy ilyen fesztivált.” – Erika, középgeneráció, Szolnok
A populáris kultúráról erős kritika fogalmazódott meg a színvonala miatt.
„(...) milyen minőségű ma a zene, de a filmművészetben még rosszabb a helyzet szerintem. Olyan
filmek jönnek be, amelyekre kár az időt pazarolni, akkor inkább pihenek, vagy olvasok.” –
Zoli, idős generáció, Budapest
A magas- és a populáris kultúra közötti különbséget a válaszadók az előképzettség
szükségességében látják, ami feltétele a megértésnek, a befogadásnak.
„Ha van olyan, hogy elit kultúra, azt érteni is kell, a komolyzenét érteni kell. A populárisat talán
többen fel tudnak fogni.” – Emília, idős generáció, Szolnok
„Sokkal kisebb a réteg.” – Ádám, fiatal, Szolnok
Kutatási témánk szempontjából igen figyelemre méltó, hogy markánsan megfogalmazódott a
magaskultúra iránti érdeklődés területén mutatkozó generációs különbség.
„Azt figyeltem meg, ha megyek színházba, múzeumba, csak akkor találkozom korombeliekkel, vagy
fiatalabbakkal, ha iskolai csoportban mennek.” – Márk, fiatal, Budapest
A kulturális érdeklődés témakörön belül kitértünk arra is, hogy mikor és milyen tényezők
hatására alakul ki valakinek a kulturális érdeklődése, ízlése. Mi a szerepe ebben az iskolának,
a családnak, a munkahelynek? Fontos-e, hogy a gyerekek művészetet tanuljanak az iskolán
kívül is? A fókuszcsoportok résztvevőinek általános véleménye az, hogy a kulturális
111
érdeklődés kialakulásában a szülők, a család, a gyermekkor hatása a meghatározó, de szerepet
játszanak a barátok, az iskola, sőt a munkahely is.
„Én pl. gimnazista voltam, amikor azzal szembesültem, hogy mennyit számít, ki, milyen családból
érkezik, mit kap otthon.” – Edit, idős generáció, Szolnok
„Szerintem már gyerekkorban kialakul az igény. (...) Ha esetleg támogatja a munkahely.
Színházbérleteket szoktak adni, ez lehet, hogy valakit arra ösztönöz, hogy elmenjen ezekre az
előadásokra, így akár meg is kedvelheti a színházat. Sajnos ez nagyon ritka.” – Attila, fiatal, Pécs
„Nekünk szerencsénk volt, mert az iskolában a gyerekekkel az akkori tanító bácsi megszerettette a
színházat. Kedvezményes bérletünk volt.”– Darinka, középgeneráció, Pécs
Általános vélemény az is, hogy a gyermekkori művészeti képzés kedvező hatással van a
kulturális érdeklődésre. Nemcsak a kultúrához való viszonyt teszi pozitívvá, hanem a
hozzáértést, a megértés, a befogadás feltételeit is javítja és növeli a művészekkel szembeni
tiszteletet.
„Az én meglátásom szerint, ha valaki belekóstol valamibe, hosszabb-rövidebb ideig csinálja, ami őt
érdekli, megmarad a rajongás, de egy kis szakmaiság is lesz benne, és kritikusabb szemmel, füllel,
aggyal áll hozzá a dolgokhoz. Ha zenész, akkor nemcsak rajongani fog, hanem sokkal nagyobb alázat,
tisztelet lesz benne azzal a zenésszel szemben. A színjátszó érti, tudja azt, hogy mi munka van abban,
hogy azt a darabot úgy játssza el. A táncosnál te azt nézed, hogy kapja a fejét, te más szemmel nézed,
mert te táncoltál.” – László, középgeneráció, Budapest
A résztvevők személyes kulturális érdeklődésének jellegéről és változásáról igen sokszínű
képet kaptunk a fókuszcsoportos vitákon. Az érdeklődést illetően többen mondták magukról,
hogy mindenevők, vegyes érdeklődésűek. Jellemző, hogy legtöbbeknek változott az
érdeklődése az utóbbi években. Ebben ugyancsak sok tényező játszott szerepet, így az
igények változása, a család hatása, az életíven való elmozdulás, az életmód változása,
különböző személyes dolgok stb.
„Színházba középiskolás koromban jártam édesanyámmal, de utána fölöslegesnek tartottam, nem
jártam már színházba. Szolnokon nem volt az elvárásaimnak megfelelő előadás.” –
János, fiatal, Szolnok
„Nem a harmincasokhoz, negyvenesekhez tartozom. Kicsit úgy érzem, hogy korábban a sláger zene is
nagyobb szerepet kapott az életemben, mint 20 évvel ezelőtt. Eltolódott a komolyzene felé inkább az
érdeklődésem.” – Edit, idős generáció, Pécs
„Az utóbbi években válogatósabb lettem színház terén, ezért a szolnoki színházba már nem nagyon
megyek. Inkább Pestre megyünk színházba.” – Erika, középgeneráció, Szolnok
„Mostanában a gyerek miatt többféle eseményen voltunk, pl. Ghymes koncert, gálák, ezek által
többféle dolgot megismerek.” – György, középgeneráció, Szolnok
„Nekem a kulturális érdeklődésem annyiban változott, hogy régebben táncoltam és csellista voltam, ez
kiesett az egyetem mellett. (...) Mióta elköltöztem otthonról, a színház is visszaszorult, most inkább a
mozi került előtérbe, a fesztiválok, a Budapesti Egyetemi Napok. Szívesebben elmegyek már
messzebbre is most, hogy felnőttem.” – Bianka, fiatal, Szolnok
A következő kérdéscsoport a követett magatartásra, a tényleges kulturális részvételre, a
kultúrafogyasztásra vonatkozott. Ennek keretében először azt kérdeztük meg a résztvevőktől,
hogy szerintük mi ma a legelterjedtebb kulturális időtöltés, és van-e a generációk között ebből
a szempontból különbség. A résztvevők határozottan és általánosan az internetet tartják a
112
legelterjedtebb kulturális időtöltésnek, és a vélemények szerint a fiatalok részben emiatt,
részben az igényes kultúra befogadásához szükséges háttértudás hiánya miatt választanak
elsősorban a könnyedebb műfajokból.
„A gyerekek nagyon függőek.” – Darinka, középgeneráció, Pécs
„A fiatalok a kocsmával, droggal foglalkoznak. A mai fiatalok selfie-znek, mobiloznak.
A saját gyerekemből indulok ki.” – Tamás, középgeneráció, Pécs
„Szerintem a fiatalabb korosztály előbb elmegy moziba. Egy operához nem is biztos, hogy elég érettek.
Nem biztos, hogy megvan az a háttértudásuk, ami kell egy ilyen mű megértéséhez. De mondhattam
volna egy kiállítást is. Kell háttértudás nagyon sok esetben. Nyilván egy mozi sokkal könnyebben
befogadható.” – Beáta, fiatal, Pécs
A témakörön belül arra is rákérdeztünk, hogy saját magukat milyen kultúrafogyasztónak
tartják a résztvevők a preferált kulturális műfajok, kulturális időtöltés, az otthoni és az
otthonon kívüli kulturális részvétel aránya szempontjából. Kitértünk a beszélgetések során
arra is, milyen feltételek esetén fordítanának több időt kulturális elfoglaltságra. A műfaji
preferenciákat illetően néhányan határozott véleményt fogalmaztak meg egyik vagy másik
kulturális szint vagy terület irányába. A többféle műfaj iránt érdeklődők inkább az idősebb
korosztály tagjai közül kerülnek ki, a fiatalabbak egysíkúbbak, a szórakoztató műfajokat
említik többször preferenciaként. Az olvasás az a kulturális terület, amit általában minden
korosztály kedvelt időtöltésnek tart.
„Én populáris vagyok. Mi könnyűzenei koncertre, pl. Hooligans, Wellhello, Piramis, 30Y, Scooter,
Cosmix stb. járunk, színházba is szeretek menni. Amikor lovasbemutatók vannak, pl. Gladiátort,
amikor játszották, Richter fivérek stb., ezekre mindig elmegyek, ez érdekel.
A komolyzene nem érdekel.” – Kinga, középgeneráció, Budapest
„A mi családunkra jellemző, hogy mindig kultúra közelében voltunk, mindig volt színházbérletünk.
Mindig mentünk családostól koncertekre, kiállításokra, mindenféle kulturális programokra.” –
Erika, középgeneráció, Szolnok
„Közepes fogyasztó vagyok. Mindenből kicsit.” – Kati, idős generáció, Pécs
„A könnyűzenét én is kedvelem, a komolyzenét nem annyira.” – Zoli, idős generáció, Budapest
„Az olvasás nálam is napirenden van. Mai napig szeretek olvasni, és a metrón is kedvelem azokat az
embereket, akik olvasnak, ritkán, de még vannak ilyen emberek.” – Grácia, fiatal, Budapest
Érdekes volt arról hallani a résztvevőktől, hogy a kulturális elfoglaltság nem egy szokványos
fogyasztói tevékenység számukra, hanem valamilyen emelkedett dolog is, aminek megadják a
módját, mert így az további értéket jelent az érintettek számára.
„(...) nekem szentély a színház, ahol megfelelőképpen jelentem meg. Most, ha elmegyek a színházba,
farmerban és pulóverben jelennek meg az emberek, ami nekem azt jelzi,
hogy semmibe veszik a kultúrát.” – Zoli, idős generáció, Budapest
„Én, ha készülök valamire, nemcsak a színészeknek, a napnak, hanem magamnak is megadom azt az
érzést, hogy másképp nézzek ki, mint tegnap. Én erre készülök, ettől szebbnek,
jobbnak gondolom magam.” – Gabriella, idős generáció, Budapest
A kultúrára fordított időt illetően a válaszadók általában közepes vagy nagyfogyasztónak
tartják magukat, de többen említették, hogy korábban gyakrabban jártak el otthonról kulturális
programokra. A budapestiek pl. a színházba járást mérsékelték, és az előadásokat inkább
otthon nézik meg tv-n vagy interneten. Ennek okát egyrészt a jegyárakkal magyarázzák, ezért
113
általános attitűd, hogy keresik a kedvező áron megszerezhető színházjegyeket. Az otthoni
kultúrafogyasztás azért is alternatívája az otthonon kívülinek, mert bizonyos esetekben
(pl. a mozinál) nagyjából ugyanaz az élmény érhető el.
„Azt hiszem, hogy a színházból luxust csináltak, mert iszonyatosan drágák a jegyek. Emlékszem, fiatal
koromban heti szinten voltam színházban, most már egyre nehezebb eljutni,
inkább a gyermekeimnek biztosítom.” – Zoli, idős generáció, Budapest
„Régebben sokkal többször jártunk mi is színházba. Igazából az ember rá van kényszerülve, hogy a
tv-ben nézze meg a színházi előadásokat.” – Gabriella, idős generáció, Budapest
„Akkor vásárolok színházjegyet, ha meg lehet venni 3-4000 forintért, 7000-10000 forintos
színházjegyre nem adok ki pénzt. Ha olyan darabra megyünk ketten, azt mindig meg lehet szerezni,
attól függ, milyen darabot hoz fel éjfélkor az az oldal, nem tudom pontosan mi a neve.” –
Kinga, középgeneráció, Budapest
„Én is azt vettem észre magamon, hogy moziba már kevésbé járok, simán ki tudom várni azt az időt,
míg felkerül az internetre, majd letöltöm. Otthon rendelkezésre áll minden, megvan a hangélmény is,
kukoricát pattogtatni otthon is lehet.” – Grácia, fiatal, Budapest
A kevés válaszból, amely arra vonatkozott, milyen feltételek esetén fordítanának több időt
kulturális elfoglaltságra az szűrhető le, hogy egyrészt a nagyobb jövedelem, másrészt a több
szabadidő a két fontos befolyásoló szempont.
„Pénzkérdés, valamint, ha egy nap nem 24 órából állna, hanem 30-ból.” – Attila, fiatal, Pécs
Rákérdeztünk arra is, hogy mely tényezők határozzák meg leginkább azt, hogy valaki mennyi
időt tölt kulturális elfoglaltsággal. A spontán válaszok során a résztvevők három olyan
tényezőt említettek, amelyek leginkább befolyásolják a kultúrafogyasztást: érdeklődés, pénz,
szabadidő.
„Ez egyrészt már gyerekkorban kialakul. Hogy utána mikor tudja ezeket gyakorolni, az pénz és
szabadidő kérdése. Ez a kettő kell hozzá mindenképpen.” – Attila, fiatal, Pécs
A kultúrafogyasztás témakörén belül konkrét kérdésként szerepelt a lakóhelyen elérhető
kulturális kínálat mennyiségének és színvonalának értékelése. Mivel a résztvevők a
fővárosnak, illetve két vidéki nagyvárosnak a lakói, ahol az országos átlagnál lényegesen több
kulturális intézménnyel, rendezvénnyel, programmal találkozhatnak a lakosok, nem meglepő,
hogy a kínálat mennyiségével elégedettek. A kínálat színvonalának megítélése már nem ilyen
egyértelműen pozitív.
„Hetente vannak koncertek, nagyon sok van belőlük, és felhígult. Inkább várjunk fél évet,
de az minőségi legyen.” – Kinga, középgeneráció, Budapest
Kitértünk a beszélgetések során a kultúra-nemfogyasztás kérdéskörére is. A nemfogyasztás
vizsgálata a marketingkutatás újabb témáinak egyike. A kultúrafogyasztás területén ez azért is
különösen indokolt, mert – a jelen kutatáshoz hasonlóan – a korábbi kutatások is a
nemfogyasztók igen magas arányát állapították meg, viszont mélyebb elemzéseket eddig nem
igazán végeztek az okok feltárására. Kutatásunkban a témakörön belül arról kérdeztük a
résztvevőket, hogy van-e olyan kulturális elfoglaltság, amiben még soha nem vettek részt, és
van-e olyan, amit korábban végeztek, de már felhagytak vele. Kíváncsiak voltunk a
magyarázatokra is. Általában is szerettük volna megtudni, hogy a résztvevők szerint mik
114
lehetnek a magyarázatai a kultúra-nemfogyasztásnak. Talán a nem egyértelmű
kérdésfeltevéssel magyarázható, hogy a résztvevők a még soha nem gyakorolt kulturális
elfoglaltság körében általában a vágyaikat fogalmazták meg, amit még nem láttak, ahol még
nem voltak, de nagyon szeretnék, ha megtörténne. Arra a kérdésre, hogy milyen kulturális
elfoglaltsággal hagytak már fel, sokféle – a kutatási céloknak is megfelelő – választ adtak.
Ilyen pl. az, hogy egyszerűen elmúlt az érdeklődés, megszűnt az a kulturális kínálat, nincs rá
idő, van ennél fontosabb.
„Nekem a mozizás kopott ki teljesen az életemből, akárhogy hívnak a barátaim.
Valamiért ódzkodom a mozitól, nem szeretem.” – Ádám, fiatal, Szolnok
„(...) régebben a nagy koncerteken az első sorban, a dühöngőben hallgattuk a zenét,
ma ez már nem így van.” – Zoltán, középgeneráció, Szolnok
„Én már nem szeretem a nagy koncerteket, amiket nagy arénákban rendeznek, akár könnyű,
akár komolyzenei legyen.” – Edit, idős generáció, Szolnok
„Régen voltak felnőtteknek szakkörök. Egyet sem tudok mondani, ami a mai napig működne.” –
Tamás, középgeneráció, Pécs
A kultúra-nemfogyasztás általában vett okaként többen említik az időhiányt, a családi
indíttatást, a pénzhiányt, a munka miatti fáradtságot, a családi okokat (pl. kisgyerek van a
családban), az egyéb feltételek hiányát (pl. megfelelő öltözék).
„Az embereknek nincs ideje, meg nem olyan családban nevelkedtek… Előfordult, hogy nem tudtam
elmenni, mert fáradt voltam.” – Edit, idős generáció, Pécs
„Biztos vagyok benne, hogy többet járnék színházba,
ha nem lenne ennyire az anyagiakhoz kötve.” – Beáta, fiatal, Pécs
„Van, aki a munkája során úgy elfárad hétvégére, hogy örül, ha hazaesik szombat este és lepihen.
Ha hétköznap van egy előadás, elkezdődik 7-kor, 11-re van vége. Ez is lehet visszatartó ok.
Az is, ha valakinek kisgyereke van, és nem tudja hova elvinni,
akkor színház projekt egy darabig nincs.” – Attila, fiatal, Pécs
„Egy melegítőben nem lehet odaállítani, kell normális cipő, stb.” – Tamás, középgeneráció, Pécs
Befejező témaként az internet kulturális célú felhasználásáról és ennek hatásairól kérdeztük a
fókuszcsoportok résztvevőit. Kíváncsiak voltunk, hogy véleményük szerint befolyásolja-e az
internet a kultúrafogyasztást, ha igen, ez miben nyilvánul meg, és ők személyesen használják-
e az internetet kulturális céllal.
Az internet kultúrafogyasztásra gyakorolt hatását a résztvevők inkább pozitívan látják.
Megítélésük szerint ez a hagyományos kulturális szolgáltatások igénybevételét ugyan
csökkenti, de nem veszélyezteti. Kedvező hatásnak vélik, hogy az interneten óriási a kínálat
minden műfajban. Széles közönség hozzáférését biztosítja kényelmes, gyors, olcsó, időhöz és
helyhez nem kötött módon.
„YouTube-on rengeteg koncertfelvétel van, szinte mindenféle műfajban, komolyzenétől a
könnyűzenéig. Lehet, hogy valaki nem megy el, hanem otthon bekapcsolja. Lehet pozitív hozadéka is a
dolognak. Aki nem ér rá, vagy nincs pénze rá, akkor, ha nem is olyan minőségen,
de mégis hozzáfér ilyenekhez.” – Attila, fiatal, Pécs
„Szerintem sokkal nagyobb réteghez el tud jutni az interneten keresztül.” –
Beáta, középgeneráció, Pécs
115
A fókuszcsoportok résztvevőinek többsége használja az internetet kulturális célra is. Többek
között kulturális hírek olvasására, jegyvásárlásra, online filmek és könyvek elérésére, előzetes
tájékozódásra, YouTube videók nézésére, stb. Előnyének tartják a mobilitást, de említenek
hátrányokat is. Így pl. azt, hogy illúzióromboló vagy hogy rossz a szemnek.
„Mozijegyet onnan szoktam rendelni. Ha nincs bérletem, akkor színházjegyet is. Én inkább ilyen
területen használom. Ha moziba elmegyek, előtte megnézem a film tartalmát interneten.” –
Edit, idős generáció, Pécs
A résztvevők határozottan egyetértettek azzal a szintén pozitív hatással, hogy az internet
segítségével az emberek megbeszélik kulturális élményeiket, ajánlanak egymásnak
programokat. Sőt, ma már ott tartunk, hogy blogokat vezetnek, írnak és ezen keresztül
befolyásolják a többieket.
7.3. Fókuszcsoportos viták generációs eredményei
Az alábbiakban a fókuszcsoportos vitákon elhangzottakat generációs szempontból értékeljük,
vagyis azokat a véleményeket foglaljuk össze, amelyekben szignifikáns különbség mutatkozik
az egyes generációs csoportok között. Kutatásunkban a 18-74 év közötti magyar lakossági
mintát generációs szempontból úgy választottuk ki, hogy lehetőség szerint azonos létszámban
legyen képviselője az alábbi három életkorcsoportnak:
− fiatal generáció: 18-29 évesek,
− középgeneráció: 30-59 évesek,
− idős generáció: 60-74 évesek.
A kultúrához való személyes viszony, a kultúra fontossága témakörben arról kérdeztük a
résztvevőket, hogy milyen helyet foglal el a kulturális időtöltés szabadidős elfoglaltságaik
között, és volt-e az utóbbi időben nagy kulturális élményük. A résztvevők mindegyike
valamilyen módon fontosnak tartja a kulturális időtöltést, de a magyarázatok között lényeges
különbséget találunk a generációk között: az idősebbekre inkább jellemző az, hogy sokféle és
elsősorban az ún. klasszikus műfajokban látják a kultúra fontosságát, míg a középgeneráció
tagjai és a fiatalok a populáris, szórakoztató műfajokat említik inkább. Az idősebbekre
jellemzőbb a mindenevőség is, szemben a fiatalok egysíkúbb gyakorlatával.
„A kultúrába minden belefér nálam, az olvasástól a zenéig, a színházig minden.” –
Edit, idős generáció, Pécs
„A könyvtárat senki sem említette, a hagyományos kultúrára nemigen gondol senki.” –
Edit, idős generáció, Szolnok
„Legutoljára a Dumaszínházban voltam Kecskeméten, amit nagyon élveztem, nagyon szeretem
Hadházit. Inkább az ilyen programokat kedvelem.” – Bianka, fiatal, Szolnok
„Nekem a legkülönösebb élményem az volt, hogy végigjártam majdnem az összes
magyar könnyűzenei előadó koncertjét.” – János, fiatal, Szolnok
„Az jutott eszembe, hogy a gasztronómia része a kultúrának, de jó dolog.” –
György, középgeneráció, Szolnok
116
A kulturális időtöltést más-más szempontból tartják fontosnak a különböző korcsoportok
tagjai. A középgeneráció tagjainak a családi, a fiataloknak inkább a baráti kapcsolataik
szempontjából fontos a kultúra.
„Próbálok a kisfiamnak élményeket adni. Kiállításokra vagy színházba viszem.
Ezek maradandó dolgok.” – Darinka, középgeneráció, Pécs
„Mi nyaranta járunk a gyerekkel a könyvtárba, onnan kivesszük a könyveket, megnézzük, tetszik-e a
gyereknek, ha igen, akkor megvesszük… A büdös életben el nem mentem volna Ghymes koncertre, ha
nem lépett volna ott fel a gyermekem. Nagyon jól éreztük magunkat.” –
György, középgeneráció, Szolnok
„A barátaimmal inkább moziba szoktunk menni, az nálunk függőség.” – Bianka, fiatal, Szolnok
A műveltség megítélésében is megfigyelhető a generációk közötti különbség. Az idősebbek
elsősorban az olvasottságot, a lexikális ismereteket tekintik a műveltség alapjának, a
fiatalabbak ezzel szemben szkeptikusak.
„Attól, hogy valakinek magas a lexikális tudása, még nem biztos, hogy kulturáltan tud viselkedni.” –
Beáta, fiatal, Pécs
„Van egy kétismeretlenes egyenlet, amit meg kell tanítani a diáknak. Elmegy a diák a boltba,
nem tud kettőt meg ötöt összeadni.” – Tamás, középgeneráció, Pécs
„Ez nagyon sokélű dolog, viszont abban mindenképp egyet kell értenünk, hogy megfelelő könyvek
olvasásával csomó ismeretet lehet szerezni.” – Edit, idős generáció, Pécs
A kulturális érdeklődés kialakulása, változása témakörben feltett kérdésekre adott válaszok
körében is számos eltérést találunk a generációk között. Egyetértés van abban, hogy az egyéni
kulturális érdeklődés a szülők, a család hatására alakul ki, és további nagyon fontos szerepet
játszik benne az iskola. A fiatalok és a középgeneráció képviselői azonban fontos szerepet
tulajdonítanak emellett a baráti társaságnak, a munkahelynek is.
„Szerintem a családi példa, a szülői példa az egyik legfontosabb része ennek, hogy én mit mutatok,
utána persze a gyermek dönti el, hogy mire van indíttatása, mire van igénye.” –
Zoli, idős generáció, Budapest
„A baráti társaság hatására is.” – Bianka, fiatal, Szolnok
Figyelemre méltó, hogy a fiatalok kevésbé vonzódnak a magaskultúra műfajaihoz, miközben
az idősebbek erős kritikával szólnak a populáris kultúráról. Érdekes momentum, hogy a
fiatalok magaskultúrához fűződő negatív attitűdjére éppen egy fiatal résztvevő hívta fel a
figyelmet.
„Azt gondolom, hogy nagyon abba az irányba megy el, hogy fantasztikum, irrealitás, erőszak.
Ez nekem nem jön be.” – Zoli, idős generáció, Budapest
„Azt figyeltem meg, ha megyek színházba, múzeumba, csak akkor találkozom korombeliekkel, vagy
fiatalabbakkal, ha iskolai csoportban mennek.” – Márk, fiatal, Budapest
A fentiek alapján már nem meglepő, hogy a résztvevők személyes kulturális érdeklődésének
jellegében és változásában is kitapinthatjuk a generációs eltéréseket. Bár a legtöbben
mindenevő kultúrafogyasztónak tartják magukat, az idősebbek többször utalnak a klasszikus
kultúra, míg a fiatalok a szórakoztató jellegű kultúra műfajaira. Az érdeklődés változásában
jellemző generációs hatás, hogy az életkor előrehaladtával az érdeklődés elmozdul a
klasszikusabb műfajok irányába, a korábban kedvelt szórakoztató műfajok aránya csökken.
117
„Próbálom vegyesen kezelni, inkább mindenevő vagyok.” – Beáta, fiatal, Pécs
„Inkább komolyzenét hallgatok, de minden mást is meghallgatok, és szelektálok közülük.” –
Edit, idős generáció, Pécs
„Moziba járunk rengetegszer.” – Krisztina, fiatal, Budapest
„Új popkultúra alakult ki, ami régen a popkultúra volt, az most magas kultúra lett, eltolódott.” –
Márk, fiatal, Budapest
„Moziba járok legkevésbé, színházba, koncertre viszont nagyon sokat.
Mindenféle érdekes előadásra is szívesen eljárok.” – Edit, idős generáció, Szolnok
„Nem a harmincasokhoz, negyvenesekhez tartozom. Kicsit úgy érzem, hogy korábban a sláger zene is
nagyobb szerepet kapott az életemben.” – Edit, idős generáció, Pécs
A követett magatartás, a tényleges kulturális részvétel, a kultúrafogyasztás témakörében
egybehangzó volt a résztvevők véleménye abban, hogy napjainkban a média, az internet a
legelterjedtebb kulturális időtöltés. Tekintettel arra, hogy az internet használata a fiatalabb
korosztályok körében totális, ez is az egyik oka annak, hogy a fiatalok a könnyedebb,
szórakoztató műfajokat preferálják.
Az internet kulturális célú felhasználását mindhárom generáció általánosnak és széleskörűnek
tartja. Mindannyian használják is kulturális elfoglaltságukkal kapcsolatban a világhálót.
A generációk közötti különbség annyiban érzékelhető, hogy az idősebbek inkább az internet
kiegészítő szolgáltatásait hasznosítják (jegyvásárlás, információkeresés), míg a fiatalabbak
szívesen fogyasztanak online kulturális tartalmat is.
„Mozijegyet onnan szoktam rendelni. Ha nincs bérletem, akkor színházjegyet is.
Én inkább ilyen területen használom.” – Edit, idős generáció, Pécs
„YouTube-on rengeteg koncertfelvétel van, szinte mindenféle műfajban,
komolyzenétől a könnyűzenéig.” – Attila, fiatal, Pécs
„A YouTube-on lehet nézni videókat, élő közvetítést… Online filmeket is lehet nézni,
könyveket is tudunk olvasni.” – Bianka, fiatal, Szolnok
„Micsoda különbség!” – Edit, idős generáció, Pécs
„Illúzióromboló… Én soha nem olvasok online könyveket.” – Emília, idős generáció, Szolnok
8. Összegzés
Jelen tanulmányban a 16-74 éves magyar lakosság kultúrával kapcsolatos beállítottságát és
követett magatartását, valamint a kulturális részvétel feltételeivel, eszközeivel kapcsolatos
jellemzőit vizsgáltuk, két nagymintás megkérdezés adatainak, illetve három fókuszcsoportos
vitának az elemzésével. Online módszerrel 1038 főt, személyes módon 2001 főt kérdeztünk
meg országosan reprezentatív mintán. A fókuszcsoportos vitákon 8-8 fős csoportokkal
dolgoztunk a fővárosban és két vidéki nagyvárosban. Jelen munkánk az elsődleges
eredmények és a demográfiai háttérelemzés eredményeinek bemutatására, valamint a
fókuszcsoportos viták összegzésére irányul. A mélyebb összefüggéseket majd további
tanulmányokban mutatjuk be.
A kvantitatív módszerek között az eltérő módon elért válaszadók különbséget mutatnak
magatartásukban és beállítottságukban egyaránt: az online válaszadók kedvezőbben értékelték
a kultúra fontosságát, és esetükben az egyes programokon való részvételi arányok, az olvasási
szokások, illetve a kulturális termékek vásárlása is azt mutatja, hogy aktívabban vesznek részt
118
a kultúrafogyasztás különböző területein, mint akiket személyes módon értünk el. Mivel a
fókuszcsoportok kialakításánál feltétel volt a megelőző évben legalább egy kulturális
programon való részvétel, az eredmények ebben a körben is valamelyest pozitívabb viszonyt
és magatartást tükröznek a kultúrával kapcsolatosan.
A megkérdezések demográfiai háttérelemzései szerint a legtöbb kérdésben vannak, több
esetben egészen jelentősek az egyes alcsoportok közötti különbségek. Lényeges különbségek
a fókuszcsoportos viták során is kitapinthatók voltak. Miután vizsgálódásunk középpontjában
a generációk állnak, az alábbiakban összefoglalást adunk azokról az eredményekről, amelyek
az egyes generációk magatartási mintázataiban jelentősebb különbségeket mutatnak.
A 3. táblázat azt mutatja be, hogy a személyes megkérdezés (2001 fő) eredményeiből mely
kérdések mutatnak szignifikáns generációs különbségeket, illetve, hogy azok kapcsán melyik
generáció emelkedik ki érintettségével (leggyakoribb részvétel, legkedvezőbb beállítottság).
A táblázatban bemutatott kiemelések szerint több attitűdállítás és a követett magatartás is a
fiatalokra jellemző leginkább: ilyen a szórakozóhelyeken való részvétel, a mozik látogatása, a
fesztiválokon való jelenlét. Ezt támasztja alá az is, hogy az otthonon kívüli elfoglaltságok is e
generáció tagjaira jellemzőek legnagyobb arányban. Az idő kérdése elsősorban a
középgeneráció, míg a lakóhelytől való távolság az idősek számára jelent befolyásoló
tényezőt.
3. táblázat: Generációs különbségek a kultúrafogyasztás egyes kérdéseiben
a személyes módon megkérdezettek körében (n=2001)
Vizsgált kulturális aspektus
Generációk
Fiatalok
(16-29 éves)
Középgeneráció
(30-59 éves)
Idősek
(60-74 éves)
„Az élő kulturális program (pl. koncert)
számomra mindig nagyobb élmény.”
70,5% választott 4-es
vagy 5-ös értéket - -
„Számomra a kulturális elfoglaltság
elsősorban idő kérdése.” -
58,7% választott 4-es
vagy 5-ös értéket -
„Kulturális időtöltésem annak kérdése,
hogy a program a lakóhelyemen zajlik-e.” - -
55,1% választott 4-
es vagy 5-ös értéket
„A konzervkultúra (pl. DVD-ről játszott
koncert) számomra könnyebben elérhető.”
42,4% választott 4-es
vagy 5-ös értéket - -
„Kulturális időtöltésem egyre inkább az
internethez kötődik.”
35,1% választott 4-es
vagy 5-ös értéket - -
Járt szórakozóhelyen (pl. diszkó, zenés,
műsoros klub, kávézó).
51,3% évente
legalább 3-szor - -
Járt moziban. 47,2% évente
legalább 3-szor - -
Járt nyilvános könyvtárban. 23,4% évente
legalább 1-szer - -
Járt könnyűzenei koncerten. 22,8% évente
legalább 3-szor - -
Látogatott műemlékeket, történelmi
emlékhelyeket. -
32,0% évente
legalább 1-szer -
Látogatott múzeumot vagy képtárat. - 30,6% évente
legalább 1-szer -
Részt vett fesztiválon. 56,2% évente
legalább 1-szer - -
119
Vizsgált kulturális aspektus
Generációk
Fiatal
(16-29 éves)
Középgenerációs
(30-59 éves)
Idős
(60-74 éves)
Részt vett cirkuszi előadáson. - 17,8% évente
legalább 1-szer -
Szinte csak otthoni kulturális időtöltés
jellemző. - -
62,7% választott
legfeljebb 10/3-as
értéket
Az otthonon kívüli kulturális időtöltés
dominál.
29,9% választott
legalább 10/7-es
értéket
- -
Vásárolt műsoros CD-t, DVD-t. 17,3% - -
Nem vásárolt kulturális terméket. - - 61,9%
Használja az internetet kulturális céllal. 69,5% - -
Nem használja az internetet kulturális
céllal. - - 73,7%
Forrás: saját szerkesztés
A fókuszcsoportos viták főbb generációs eltérései a következők:
Az idősekre inkább jellemző az, hogy sokféle és elsősorban az ún. klasszikus
műfajokban látják a kultúra fontosságát, a középgeneráció tagjai és a fiatalok a
populáris, szórakoztató műfajokat említik inkább.
Az idősek elsősorban az olvasottságot, a lexikális ismereteket tekintik a műveltség
alapjának, a fiatalabbak ezzel kapcsolatosan szkeptikusak.
Az idősekre jellemzőbb a mindenevőség, szemben a fiatalok egysíkúbb érdeklődésével.
A középgenerációnak a családi, a fiataloknak inkább a baráti kapcsolataik
szempontjából fontos a kultúra.
A kulturális érdeklődés kialakulásában, változásában a fiatalok és a középgeneráció
képviselői fontos szerepet tulajdonítanak a baráti társaságnak, a munkahelynek is.
A fiatalok kevésbé vonzódnak a magaskultúra műfajaihoz, az idősek erős kritikával
szólnak a populáris kultúráról.
Az életkor előrehaladtával az érdeklődés elmozdul a klasszikusabb műfajok irányába, a
korábban kedvelt szórakoztató műfajok aránya csökken.
Személyes kulturális érdeklődésük kapcsán az idősek többször utalnak a klasszikus, míg
a fiatalok a szórakoztató jellegű kultúra műfajaira.
Az idősek inkább az internet kiegészítő szolgáltatásait hasznosítják (jegyvásárlás,
információkeresés), míg a fiatalabbak szívesen fogyasztanak online kulturális
tartalmat is.