Élelmiszeripari és Földmérési Szakközép- és Szakmunkásképző
Iskola
Szombathely, Szent László király utca 10 szám
Tel/fax: (94)-513-500
PEDAGÓGIAI PROGRAM
(helyi tanterv)
Készítette: az iskola tantestülete
Helyi tentervek, a középszintű érettségi vizsga témakörei
A kerettanterv meghatározó alap a helyi tantervek és a tantárgyi programok számára. A helyi
tanterv az iskolai oktatásnak a teljes képzési ciklusra szóló terve. A közoktatási törvény
előírásainak megfelelően az intézményünk nevelési-oktatási céljait meghatározó pedagógiai
program részeként, elsősorban tartalmazza: az egyes évfolyamokon tanított kötelező és választható
tantárgyakat, tanórai foglalkozásokat: azok óraszámait; fő témaköreit és követelményeit a
magasabb évfolyamba lépés feltételeit; az ellenőrzés, értékelés és minősítés tartalmi és formai
követelményeit; a differenciálás módjait; az alkalmazható tankönyveket és más taneszközökre
vonatkozó döntéseket. Ezekhez kapcsolódnak az egyes évfolyamok tantárgyi programjai. A helyi
tantervet iskolánk pedagógusai a kész tantervek, tantárgyi programok átvétele, adaptálása útján,
illetve önállóan állítják össze.
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTÁRGY ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
A vizsga formája
Középszinten: írásbeli és szóbeli.
Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.
A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga célja
A vizsgakövetelményekben a vizsga mindkét szintjén meghatározó szerepet töltenek be a
szövegértés, az írásbeli és szóbeli szövegalkotás képességei és tevékenységei. Hangsúlyosak
azok a szövegfeldolgozási, elemzési és értelmezési szempontok, nyelvi és irodalmi ismeretek,
amelyek a magyar és az európai kulturális hagyomány mellett a jelen világnak, a jelen
kultúrájának megértéséhez elengedhetetlenek, amelyek szükségesek az önálló tájékozódáshoz,
az ítélőképességhez, az érzelmi, a szociális, az intellektuális élmények megéléséhez és
kifejezéséhez. A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgája olyan kitüntetett alkalom, amely
az alábbi célokat követve teszi lehetővé a vizsgázó nyelvi kultúrájának és irodalmi
műveltségének minősítését és értékelését.
Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó
- hogyan tudja alkalmazni nyelvi, nyelvhasználati, irodalmi és fogalmi ismereteit, olvasói
tapasztalatait a múlt és a jelenkor nyelvi, kulturális jelenségeinek megértésében;
- hogyan képes tudását, gondolatait, véleményét szóban és írásban előadni a
vizsgafeladatoknak megfelelő műfajban, a szükséges és lehetséges tartalmakkal, szerkezetben
és stílusban;
- önállóan tud-e reagálni különböző korszakok különböző műfajú szépirodalmi, köznapi,
tudományos szövegeinek gondolataira, állításaira, következtetéseire;
- képes-e élethelyzetek, döntési szituációk, etikai kérdések, gondolatok, érzelmek,
magatartások, szociális beállítódások, elvek, eszmék, érzelmek árnyalt bemutatására,
értelmezésére;
- teljesítményében kifejeződik-e önálló gondolkodása, problémalátása, lényegkiemelő és
rendszerező képessége, kreativitása, nyelvi-irodalmi kultúrájának egyéni sajátosságai,
értékválasztásai;
- tud-e logikusan érvelni, következtetéseit, gondolatait világos nyelvi formában előadni,
véleményt alkotni;
- képes-e különböző alkotói magatartások, kifejezésmódok megkülönböztetésére,
összevetésére, különböző szövegek elemzésére, összehasonlítására, értelmezésére,
értékelésére;
- felismeri-e egy-egy korszak kifejezésmódjának, művészetének találkozási pontjait;
- tud-e irodalmi és nem irodalmi szövegek kérdésfelvetések és válaszok sokféleségében
tematikusan és kronológiailag tájékozódni.
A középszintű vizsga a magyar nyelv használatában és az irodalomban tájékozódni tudó
ember nyelvi, irodalmi műveltségét, szövegértő és szövegalkotó képességeit, problémalátását,
problémamegoldó gondolkodását vizsgálja, így a vizsga a jelöltektől a mindennapi életben és
az önművelésben szükséges ismeretszerzési eljárásokat, írásbeli és szóbeli kifejezőképességet,
a rendszerezés és alkalmazás alapvető formáit, valamint az elemzés, az értelmezés és az
ítéletalkotás képességének bizonyítását várja el.
Az emelt szintű vizsga elsősorban a felsőoktatásban tovább tanulni szándékozó vizsgázó
képességeit és ismereteit vizsgálja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vizsga a jelöltektől a
középszintű követelményeket meghaladó bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokat,
összetettebb rendszerezési, alkalmazási összehasonlítási, és elemzési szempontokat, valamint
magasabb fokú gondolkodási, önállóbb ítéletalkotási képességeket várja el, az olvasottság, a
nyelvi, irodalmi, fogalmi ismeretek, tények, összefüggések tágabb körét kéri számon.
Tartalmi követelmények
KÖZÉPSZINT
Témakörök/képességek Követelmények
Szövegértés
Információk feldolgozása és megítélése Nyomtatott és elektronikus közlések információinak
célirányos és kritikus használata.
Szépirodalmi és nem irodalmi szövegek értelmezése A szövegértési képesség bizonyítása
különféle szakmai-tudományos, publicisztikai, gyakorlati, szépirodalmi szövegek
értelmezésével, összehasonlításával.
Különböző szövegértelmezési eljárások alkalmazása.
Szövegalkotás
Írásbeli kifejezőképesség Különböző témákban, különböző műfajokban széles körű
olvasottságon alapuló tájékozottság és személyes vélemény megfogalmazása a műfajnak, a
témának, a címzettnek megfelelő szabatossággal.
Kérdéskör, kérdés, probléma írásbeli megvitatása, a téma több nézőpontú értékelését is
magában foglaló vélemény, álláspont, következtetés megfogalmazása az érvelés módszerével.
Hivatalos írásművek nyelvi normáinak alkalmazása
A köznyelvi norma alkalmazása, biztos helyesírás, rendezett, olvasható kézírás, a helyesírási
és a nyelvhelyességi hibák javításának képessége.
Beszéd, szóbeli szövegalkotás
A beszédhelyzetnek, a műfajnak és a témának megfelelő tartalmú, szóhasználatú lényegre
törő, világos felépítésű, kifejtett közlés.
Memoriter: teljes művek és részletek szöveghű előadása.
Fogalmi műveltség
Fogalomismeret, fogalomhasználat Nyelvi és irodalmi fogalmak beszédhelyzetnek, témának,
megfelelő helyénvaló alkalmazása.
Fogalmak értelmezése.
KÖZÉPSZINT
Témakörök Követelmények
1. Magyar nyelv
1.1. Ember és nyelv A nyelv mint jelrendszer.
A beszéd mint cselekvés.
A nyelv és a gondolkodás viszonya.
Nyelvcsalád, nyelvtípus.
A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai.
1.2. Kommunikáció A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a
kifejezésmóddal.
A kommunikáció interdiszciplináris jellege.
Jel, jelrendszer.
Nyelvi és vizuális kommunikáció.
A nyelvhasználat, mint kommunikáció.
Kommunikációs funkciók és közlésmódok.
Személyközi kommunikáció.
A tömegkommunikáció.
1.3. A magyar nyelv története Változás és állandóság a nyelvben.
A magyar nyelv rokonsága.
A magyar nyelv történetének fő szakaszai. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd
és könyörgés, Ó-magyar Mária-siralom.
Nyelvművelés.
1.4. Nyelv és társadalom Társadalmi és területi nyelvváltozatok.
Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban.
Kisebbségi nyelvhasználat.
A határon túli magyar nyelvűség.
Tömegkommunikáció és a nyelvhasználat.
1.5. A nyelvi szintek Hangtan.
Alaktan és szótan.
Mondattan.
A mondat szintagmatikus szerkezete.
A mondat a szövegben.
Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Szókincs és frazeológia.
1.6. A szöveg A szöveg és a kommunikáció.
A szöveg szerkezete és jelentése.
Szövegértelmezés.
A szöveg szóban és írásban.
Az intertextualitás.
A szövegtípusok.
Szöveg a médiában.
1.7. A retorika alapjai A nyilvános beszéd.
Érvelés, megvitatás, vita.
A szövegszerkesztés eljárásai.
1.8. Stílus és jelentés Szóhasználat és stílus.
A szójelentés.
Állandósult nyelvi formák.
Nyelvi, stilisztikai változatok.
Stíluseszközök.
Stílusréteg, stílusváltozat.
2. Irodalom
2.1. Szerző, művek
2.1.1. Életművek a magyar irodalomból Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits
Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila.
Az életmű: az életút jelentős tényei, a főbb művek szövegismeretén alapuló értelmezése,
kapcsolatok a művek között.
Memoriterek.
2.1.2. Portrék Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc,
Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti
Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János.
Két-három lírai és/vagy néhány epikai/drámai alkotás bemutatása, értelmezése.
Memoriterek.
2.1.3. Látásmódok Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos,
Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Németh László, Örkény István, Nagy László,
Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos.
Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. (A lista bővíthető legfeljebb két, a
fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel.)
2.1.4. A kortárs irodalomból Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy epikai művének
értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból.
Irodalmi nyilvánosság; nyomtatott szöveg, digitális közlés.
2.1.5. Világirodalom Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia.
A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzői és
egy-két kiemelkedő képviselője.
2.1.6. Színház és dráma Színház és dráma különböző korszakokban.
1-1 mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách
Imre: Az ember tragédiája.
2.1.7. Az irodalom határterületei Az irodalom kulturális határterületei. Népköltészet,
műköltészet, folklór.
Az adaptáció - irodalom filmen, dalszövegben, a virtuális valóságban.
A szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei, egy-két tipikus műfaja.
Mítosz, mese és kultusz. Sikerek, divatjelenségek.
Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus műfajai.
2.1.8. Regionális kultúra Interkulturalitás.
A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai.
Kisebbségi irodalmak.
Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok bemutatása.
2.2. Értelmezési szintek, megközelítések
2.2.1. Témák, motívumok Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus
egyezéseinek és különbségeinek összevetése.
Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak felismerése, értelmezése.
2.2.2. Műfajok, poétika Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása.
2.2.3. Korszakok, stílustörténet A kifejezésmód és világlátás változása a különböző
korszakokban a középkortól a szimbolizmusig.
A magyar irodalom és a társművészetek kapcsolatának tanítása, felkészítés a középszintű
érettségire
I. osztály
Az ókori görög irodalom: a görög építészet jellemzői, jelentős alkotásai
A Parthenon, Istenek és gigászok harca , Részletek a pergamoni oltár frieséről, Az epidauruszi
színház.
A görög szobrászat: A milói Vénusz, Müron: Diszkozvető, Szophoklész márványszobra
Vázaképek: a görög mitológia történetei vázaképeken
Film: Odüsszeia
A középkor irodalma: Építészet: román stílus, Jáki templom, Maria Laach bencés kolostor
temploma,
Gótikus stílus: reemsi dóm, a párizsi Notre Dame, a soproni
ferences kolostor káptalanterme,
Szobrászat: Szent László-herma, Kolozsvári testvérek: Sárkányölő Szent György, Notre
Dame kapurészlete
Festészet: Báti Mester: Alexandriai Szent Katalin megtérése
Zene: Gregorián énekek lemezről, Részletek a Carl Orff.: Carmina Burana
Reneszansz:
Építészet: Pitti palota, Strozzi-palota, Szent Péter bazilika egyes részei,
Szobrászat: Michelangelo: Dávid, Piéta
Festészet: Leonardo da Vinci: Mona Lisa, Botticelli: Vénusz születése, Michelangelo: Sixtus
kápolna
Zene: Palestrina, Bakfark Bálint
Film: Zeffirelli: Romeo és Julia
Barokk:
Építészet: szombathelyi Székesegyház, püspöki palota, szentgotthárdi templom, fertődi
Esterházy kastély, keszthelyi Festetich kastély
Szobrászat: Bernini: Szent Teréz látomása
Festészet: Caravaggi, Rembrandt, Rubens, Velazquez, El Greco
Mányoki Ádám
Zene:Bach, Vivaldi, Handel valamelyik műve
II. osztály:
A felvilágosodás korszaka:
Klasszicizmus:
Építészet: Magyar Nemzeti Múzeum, Esztergomi Főszékesegyház,
Szobrászat: Ferenczy: Pásztorleányka, Canova: Ámor és Psziché
Festészet: Dávid: Horatiusok esküje
Zene: Haydn, Mozart, Beethoven műveiből
Szentimentalizmus:
Festészet: Fragonard: A hinta
Romantika::
Építészet: Budapesti Operaház neoreneszánsz, Halászbástya neoromán, Parlament neogótikus
Szobrászat: Izsó Miklós: Busuló juhász, Strobl Alajos: Anyánk
Festészet: Delacroix: A szabadság…., Géricault: A Medúza tutaja, Madarász Viktor: Hunyadi
László a ravatalon,
Zene: Erkel: Hunyadi László, Himnusz, Chopin, Verdi,
Film: Victor Hugo: Nyomorultak, Katona: Bánk bán operaváltozata, Jókai: Az arany ember
III. osztály
Realizmus:
Festészet: Corot: Coubroni emlék Paál László: Erdei út, Courbet: Kőtörők, Munkácsy:
Siralomház,, Szinyei: Majális,
Film: Móricz: Úri muri, Kosztolányi: Édes Anna, Mikszáth: Noszty fiú esete Tóth Marival,
Beszterce ostroma
A realizmustól a naturalizmusig:
Impresszionista festészet: Monet képei , Ferenczy Károly, Manet, Renoir, Degas, Van Gogh
Szobrászat: Rodin szobrai,
Zene: Debussy, Liszt, Muszorgszkij, Csajkovszkij,
IV. osztály
Avantgarde stílusok:
Építészet: szecesszió: Lechner Ödön, Gaudi,
Bauhaus: Moholy-Nagy László, Makovecz Imre,
Festészet: Matiss, Picasso, Salvador Dali, Kassák Lajos, Derkovits Gyula,
Szobrászat: Medgyessy Ferenc, Borsos Miklós, Varga Imre, Kovács Margit , Kisfaludy
Strobl Zsigmond
Zene: Kodály, Bartók , Sosztakovics, Webber, Bernstein,
Film: Hair, Schindler listája, Bacsó Péter: Tanú, Örkény: Tóték, Déry: Szerelem,
Szabó István: Mephisto, Redl ezredes, A napfény íze,
Koltay: Csocsó, Valami Amerika,
/A társművészeti anyagrész beépül az adott fejezeteket bevezető irodalmi óra anyagába./
TÖRTÉNELEM TANTÁRGY ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
A vizsga formája
Középszinten: írásbeli és szóbeli.
Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.
A történelem érettségi vizsga célja
A vizsga azt hivatott megállapítani, hogy a vizsgázó
- rendelkezik-e a történeti gondolkodásmód kialakulásához szükséges alapokkal;
- birtokában van-e az alapvető történelmi tényeknek (időpontok, személyek stb.);
- tudja-e használni a történelmi fogalmakat, a szaknyelvet;
- képes-e ismereteit szóban és írásban előadni;
- elsajátította-e azokat a képességeket és ismereteket, amelyekkel a történelmi eseményeket és
jelenségeket értelmezni tudja;
- képes-e a történelmi forrásokat - legyenek akár eredeti források, akár a múltról szóló
feldolgozások - vizsgálni és elemezni, a múlt emberének életét reálisan elképzelni;
- fel tudja-e használni történeti ismereteit arra, hogy a jelenkor társadalmi jelenségeit
értelmezze;
- képes-e az érvekkel alátámasztott, árnyalt és tényszerű történelmi értékeléseket előnyben
részesíteni a leegyszerűsítő véleményekkel szemben.
A követelményekben
- hangsúlyosan szerepelnek a képesség jellegű követelmények, valamint azok az elemzési
szempontok és történelmi ismeretek, amelyek a jelen világának megértéséhez szükségesek;
- nagy figyelmet kapnak a társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatok, illetve azok a
készségek és ismeretek, amelyek az egyes korszakok komplex, életszerű bemutatásához
szükségesek;
- fontos szerep jut a politika- és eseménytörténet mellett a társadalom-, a gazdaság-, a
művelődés- és mentalitástörténetnek.
A középszintű vizsga a jelöltektől az egyszerűbb ismeretszerzési eljárásokat,
kifejezőképességeket, a rendszerezés és alkalmazás alapvető formáit, valamint a történelmi
ítéletalkotás készségének meglétét várja el.
Az emelt szintű vizsga elsősorban a felsőoktatásban történelmet tovább tanulni szándékozó
vizsgázó képességeit és ismereteit vizsgálja. A jelöltektől a középszintű követelményeket
meghaladó bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezőképességeket, összetettebb
rendszerezési alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontokat, valamint magasabb
fokú gondolkodási műveleteket, önállóbb ítéletalkotási készségeket vár el, továbbá a
történelmi tények, adatok tágabb körét kéri számon.
Tartalmi követelmények
KÖZÉPSZINT
Témakörök/Kompetenciák Követelmények
1. Kompetenciák
Források használata és értékelése Történelmi forrásokból (pl. tárgyi, írásos) információk
gyűjtése, következtetések megfogalmazása.
Különböző típusú forrásokból származó információk összevetése.
Képi források (pl. fényképek, karikatúrák, plakátok) megadott szempont szerinti értelmezése.
A történelmi térképek felhasználása az ismeretszerzéshez.
Információk gyűjtése és következtetések levonása egyszerű statisztikai táblázatokból,
diagramokból, grafikonokból, kronológiákból.
A tények és feltételezések megkülönböztetése.
A szaknyelv alkalmazása Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata.
Tájékozódás térben és időben Történelmi helyszínek azonosítása különböző térképeken.
A földrajzi környezet szerepe az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulásában.
Egyszerű történelmi térképvázlatok készítése.
Konkrét történelmi események térben és időben való elhelyezése.
Különbségek és egybeesések felismerése a világtörténet és a magyar történelem legfontosabb
eseményei között.
A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének, sorrendjének, valamint
legfontosabb jellemzőinek ismerete.
Az eseményeket alakító tényezők feltárása A tanultak okok és következmények szerinti
rendezése.
Annak bizonyítása, hogy a történelmi eseményeknek általában több oka és következménye
van.
Különböző típusú okok és következmények megkülönböztetése, azok eltérő jelentőségének
felismerése.
A lényeges és kevésbé lényeges szempontok, tényezők megkülönböztetése, mérlegelése.
Önálló kérdések megfogalmazása a tanult történelmi események okairól és
következményeiről.
A változás és a fejlődés közötti különbség értelmezése konkrét példákon.
A különböző történeti régiók eltérő fejlődésének bemutatása.
Aktuális események történelmi előzményeinek bemutatása.
Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése egy-egy történelmi esemény
alakulásában.
Annak megállapítása, hogy miként függhetnek össze a történelmi események okai,
következményei és a benne résztvevők szándékai.
Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása Gazdaság,
gazdaságpolitika, anyagi kultúra.
Népesség, település, életmód.
Egyén, közösség, társadalom.
A modern demokráciák működése.
Politikai intézmények, eszmék, ideológiák.
Nemzetközi konfliktusok és együttműködés.
2. Témakörök
Az ókor és kultúrája Vallás és kultúra az ókori Keleten.
A demokrácia kialakulása Athénban.
A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása.
Az antik hitvilág, művészet, tudomány.
A kereszténység kialakulása és elterjedése.
A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása.
A középkor A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői.
A nyugati és a keleti kereszténység.
Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése.
A középkori városok.
Egyházi és világi kultúra a középkorban.
A humanizmus és a reneszánsz Itáliában.
Az oszmán birodalom terjeszkedése.
A középkori magyar állam A magyar nép őstörténete és vándorlása.
megteremtése és virágkora A honfoglalástól az államalapításig.
Az Árpád-kor.
Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond
idején.
A Hunyadiak.
Kultúra és művelődés.
Szellemi, társadalmi és politikai A nagy földrajzi fölfedezések és következményei.
változások az újkorban Reformáció és katolikus megújulás.
A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában.
A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás.
Magyarország a Habsburg A mohácsi csata és az ország három részre szakadása.
Birodalomban Az Erdélyi Fejedelemség virágkora.
A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc.
Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban.
Művelődés, egyházak, iskolák.
A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus A francia polgári forradalom
politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata.
kora A XIX. század eszméi.
Az ipari forradalom és következményei.
Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón.
Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik.
A polgárosodás kezdetei és A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései.
kibontakozása Magyarországon A reformkori művelődés, kultúra.
Polgári forradalom.
A szabadságharc.
A kiegyezés előzményei és megszületése.
Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában.
Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése.
Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig
Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék.
A gazdaság a társadalom és életmód új jelenségei a fejlett világban.
Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság.
A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa.
A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években.
A második világháború előzményei és jelentős fordulatai.
A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői.
A szocialista rendszerek bukása.
Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig
Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei.
A Horthy-rendszer jellege, jellemzői.
A művelődési viszonyok és az életmód.
A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái.
Magyarország részvétele a világháborúban.
A német megszállás, a holokauszt Magyarországon.
Magyarország 1945-től a A szovjet felszabadítás és megszállás.
rendszerváltozásig.
A határon túli magyarság sorsa.
A kommunista diktatúra kiépítése és működése.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc.
A Kádár-rendszer jellege, jellemzői.
A rendszerváltozás.
A jelenkor A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái.
Az európai integráció története.
A "harmadik világ".
Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés.
A globális világ kihívásai és ellentmondásai.
A mai magyar társadalom és életmód Alapvető állampolgári ismeretek.
Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban.
A magyarországi roma társadalom.
A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság.
Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások.
A történelem és a társművészetek kapcsolatának tanítása, felkészítés a középszintű érettségire
I osztály
l. Ókor: Mezopotámia: Építészet: Úr, Uruk városkép ismertetése
zikkurat
Szobrászat: a despotikus uralom és a víz fontosságának
Megjelenítése: Lagas enszijének kőszobra,
Hammurapi törvényoszlopáról részletek
Egyiptom: Építészet:Dzsószer fáraó piramisa:
Szakkarában
Gizai szfinx
Luxor temploma
Szobrászat: Az egyiptomi írnok
Abu-Szimbeli templom /szoborcsoport/
Hellasz: Építészet: Knószoszi kir. Palota
Mükénéi kir. Palota – oroszlános kapu
Athén: Akropolisz épületegyüttese: fontos
Építészeti elemek és arányok
Pharoszi világítótorony
Festészet: Vörös és fekete alakos amphorák
Szobrászat: portrészobrászat: Szolón, Hérodotosz,
Themisztoklész ábrázolása
Egész alakos ábrázolás: Pheidiász, Praxitelész,
Müron l-l alkotása
Római birodalom: Építészet: Vesta-szentély, Colosseum, Pantheon
/Róma/
Hadriánusz fala Britanniában
Aquincum: fürdő, fórum
Mozaik-művészet: Savaria helytartósági palota
Padlózata
Szobrászat: portrészobrászat: Pompeius, Caesar,
Marcus Aurelius márványportré
Augustus békeoltára
2. Korai köztépkor: Nagy Theodorik császár síremléke: Ravenna
Ötvösművészet emlékeiből: Nagy Károly koronája,
Lothar-kereszt
Szent Katalin kolostora a Sínai hegyen
Konstantinápoly: Hagia Sophia
3. Magyar történelem: X-XI. sz.: ötvösművészet emlékei: Koronázási
jelvények és a Nagyszentmiklósi
kincsek
II osztály:
Az érett középkor Európában:
a./ A román stílusjegyek és emlékei:
Európában: Mainzi dóm, Wormsi dóm
Magyarországon: Ják, Csempeszkopács, Lébény, Tihanyi apátság altemplom,
Első esztergomi bazilika,
Pécsváradi apátság, Szepesvár
A jáki templom apostolszobrai
Kálti Márk: Képes krónika- illusztrációk
Miniatúrafestészet
A gótikus stílusjegyek és emlékei:
Európában: Párizsi Notre Dame, reimsi katedrális, kölni dóm,
Kassai Szent Erzsébet templom, Budavári Nagyboldogasszony
Templom, Bécs: Stephanskirche
Magyarországon: Diósgyőri vár, Visegrádi kir. Palota
Szent László hermája /győri székesegyház/
Sümegi vár öregtornya
Szobrászat: Kolozsvári testvérek: Szent György szobra, /Prága/
Budai kir. Palota
Ötvösművészet: Mátyás kir. Kálváriája, Esztergom
Festészet: Lőcsei szárnyasoltár – részletek
Velemér római kat. Templom freskói
A reneszánsz stílusjegyei és emlékei Európában:
Építészet: Firenzei városháza
Szent Péter bazilika, Vatikán
A firenzei dóm
Magyarországi stílusjegyek:
Visegrádi kir. Palota részletei és díszkút
Sárospataki vár Perényi szárnya
Esztergomi Bakócz-kápolna
Sopronkeresztúr: Nádasdy várkastély /Ausztria/
Erdély emlékei: Bethlenszentmiklósi Bethlen-kastély
Szobrászat:
Európában: Michelangelo_ Piéta, Mózes
Verrocchio: Colleoni velencei lovas
Magyarországon: Relief: Báthory Madonna /Szépművészeti Múzeum/
Festészet: Leonardo da Vinci: Utolsó vacsora
Magyarországon: A Corvin-Graduale címlapja
A barokk stílusjegyek és emlékek:
Európában: Építészet: Bécs: Hofburg
Károly templom
Versailles: Kir. – palota
Magyarországon: Szombathely: Hefele Menyhért, A. Maulbertsch, S. Dorfmeister
Prokof munkássága
Festészet: Sárvári Nádasdy vár freskói
Szombathely: püspökség freskói
III osztály
Klasszicizmus stílusjegyei és emlékei
Európában: David: Marat halála /olajkép/
Párizs: Pantheon
Magyarországon: Nemzeti Múzeum
Debrecen Református Kollégium
Református Nagytemplom
Szekszárd: Megyeháza
Festészet: Barabás Miklós: A Lánchíd alapkőletétele
Borsos József: Lányok bál után
XIX Sz. 2. fele: romantika, realizjmus:
Építészet,képzőművészet: Izsó Miklós: Búsuló juhász
Fadrusz János: Mátyás király
Zala György: Millenniumi Emlékmű /részletei/
Hausmann Alajos: Magyar Nemzeti Galéria
Néprajzi Múzeum
Székely Bertalan: II. Lajos holttestének meg-
Találása
Szinyei M. Pál: Majális
XIX. sz. vége: magyar szecesszió:
Lechner Ödön: Iparművészeti Múzeum,
Szombathely: Takarékpénztár épülete /Centrum Áruház/
Rippl Rónai: Öreg hölgy ibolyával
Nagybányai művésztelep művészeinek néhány alkotása, „nyolcak” művészcsoport néhány
alkotása
IV osztály
Modern építészet új anyagai és formái
Bauhaus csoport, /Walter Gropiusz/ Courbusier művei,
Derkovics Gyula festményei
MATEMATIKA TANTÁRGY ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
A vizsga formája
Középszinten: írásbeli.
Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.
A matematika érettségi vizsga célja
A matematika érettségi vizsga célja annak vizsgálata, hogy a vizsgázó
- tud-e logikusan gondolkodni, rendelkezik-e megfelelő matematikai probléma- és
feladatmegoldó, valamint absztrakciós, analizáló és szintetizáló képességgel;
- tud-e állításokat, egyszerűbb gondolatmenetű bizonyításokat szabatosan megfogalmazni,
áttekinthető formában leírni;
- elsajátította-e a mindennapi életben használatos számolási technikákat, rendelkezik-e biztos
becslési készséggel, az önellenőrzés igényével;
- képes-e statisztikai gondolatok megértésére, intelligens felhasználására, a függvény- vagy
függvényszerű kapcsolatok felismerésére és értékelésére;
- képes-e a leírt síkbeli és térbeli szituációk elképzelésére, tud-e ezekhez ábrát készíteni, s
ennek segítségével az adott konstrukcióban gondolkodni, számolni;
- képes-e a tanult ismereteket más tantárgyakhoz kapcsolódó feladatokban alkotó módon
alkalmazni;
- képes-e hétköznapi szövegben rejlő matematikai problémákat észrevenni, egy-egy
gyakorlati kérdés megoldásához matematikai modellt alkotni, különböző problémamegoldó
stratégiákat alkalmazni;
- képes-e a különböző matematikai segédeszközök (függvénytáblázat, zsebszámológép)
célszerű alkalmazására; a mindenkori tárgyi feltételek függvényében, azokkal szinkronban a
matematikai eszközökkel való problémamegoldásban a programozható számológép, a
grafikus kalkulátor és a számítógép használata fokozatosan követelménnyé válhat.
Az emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga célja annak mérése, hogy a tanuló
- rendelkezik-e a felsőfokú matematikai tanulmányokhoz szükséges alapokkal;
- képes-e hipotéziseket megfogalmazni, és sejtéseit bizonyított állításaitól megkülönböztetni;
- milyen szintű kombinatív készséggel rendelkezik, mennyire kreatív a gondolkodása;
- képes-e gondolatmenetében érthetően, világosan alkalmazni a matematikai modellalkotás
lépéseit (probléma megfogalmazása, matematikai formába öntése, összefüggések keresése, az
eredmények matematikai módszerekkel történő kiszámítása, igazolása, értelmezése).
Az ismeretek legnagyobb része a középszinten és az emelt szinten egyaránt megjelenik. Ezen
ismeretek feldolgozásában az emelt szintet az igényesebb felépítés, az összetettebb
alkalmazás, a nehezebb feladatok jellemzik. A követelmények leírásában gyakran szereplő
"szemléletes" jelző azt fejezi ki, hogy az adott fogalom matematikailag precíz ismerete nem
követelmény. A matematika tanításában csak spirálisan lehet haladni, s így több téma, pl. az
analízis - a felkészülésre fordítható idő alatt - a középiskolai tanulmányok végére is csak
szemléletes formában tanítható meg, s csak bizonyos alkalmazásokat tesz lehetővé.
Tartalmi követelmények
KÖZÉPSZINT
Témakör Követelmények
1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok
Halmazelmélet Halmazelméleti alapfogalmak.
Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok.
A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika különböző
területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok).
Logika
Logikai műveletek A negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, ekvivalencia ismerete, alkalmazása.
A "minden", "van olyan" logikai kvantorok ismerete, alkalmazása.
Egyszerű matematikai szövegek értelmezése.
A tárgyalt definíciók és tételek pontos megfogalmazása.
Fogalmak, tételek, Bizonyítások a
matematikábanSzükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása.
Kombinatorika Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása.
Gráfok A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai.
Gráfelméleti alapfogalmak.
2. Számelmélet, algebra
Számfogalom A valós számkör.
A valós számok különböző alakjai.
Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a valós
számkörben.
Az adatok és az eredmény pontossága.
Számrendszerek, a helyi értékes írásmód.
Számelmélet Az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma.
A számelmélet alaptétele, számok prímtényezőkre bontása, legnagyobb közös osztó,
legkisebb közös többszörös.
Egyszerű oszthatósági feladatok.
Algebrai kifejezések, műveletek Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel.
Másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok alkalmazása.
Hatvány, gyök,
logaritmusDefiníciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű hatványok, racionális
kitevőjű hatványok).
A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben.
Egyenletek, egyenlőtlenségek Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása.
Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban.
Egyszerű négyzetgyökös, algebrai törtes, abszolútértékes egyenletek.
A definíciókra és az azonosságok egyszerű alkalmazására épülő exponenciális, logaritmusos és
trigonometrikus egyenletek.
Két pozitív szám számtani és mértani közepének viszonya.
Kétismeretlenes lineáris és másodfokú egyenletrendszerek.
Egyszerű egyenlőtlenség-rendszerek.
3. Függvények, az analízis elemei
Függvények függvények grafikonjai,
függvénytranszformációkA függvény matematikai fogalma, megadásának módjai.
Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, harmadfokú és négyzetgyök-függvények,
fordított arányosság, exponenciális és logaritmusfüggvény, trigonometrikus
függvények, abszolútérték-függvény) és egyszerű transzformáltjaik: f(x) + c, f(x + c),
c f(x), f(c x x)
Függvények jellemzése Zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, paritás.
Sorozatok Számtani sorozat, mértani sorozat
Kamatos kamat számítása.
4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria
Alapfogalmak, ponthalmazok Térelemek távolsága, szöge.
Nevezetes ponthalmazok.
Geometriai transzformációk Egybevágósági transzformációk, egybevágó alakzatok.
Középpontos hasonlóság, hasonlóság.
Hasonló alakzatok tulajdonságai.
Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek alkalmazása
egyszerű feladatokban.
Síkgeometriai alakzatok
HáromszögekTételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra -
alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban.
Négyszögek Nevezetes négyszögek (trapézok, deltoidok) és tulajdonságaik.
Alaptulajdonságok.
Sokszögek Szabályos sokszögek.
Kör A kör és részei.
Kör és egyenes kölcsönös helyzete.
Térbeli alakzatok Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp.
Kerület-, terület-, felszín- és Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe.
térfogatszámítás Testek felszínének és térfogatának számítása.
Hasonló síkidomok és testek különböző mérőszámainak és a
hasonlóság arányának viszonya.
Vektorok A vektor fogalma.
Vektorműveletek (összegvektor, különbségvektor, skalárral való szorzás,
skaláris szorzat) és tulajdonságaik.
Vektor koordinátái.
Vektorok alkalmazása.
Trigonometria Szögfüggvények fogalma.
Egyszerű összefüggések a szögfüggvények között.
Szinusztétel, koszinusztétel.
Koordináta-geometria Alakzatok (egyenes, kör) egyenlete és kölcsönös helyzetük.
5. Valószínűségszámítás, statisztika
Leíró statisztikaStatisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai (kördiagram,
oszlopdiagram).
Gyakoriság, relatív gyakoriság.
Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián),
leggyakoribb érték (módusz).
Szórás.
Valószínűség-számítás Valószínűség fogalma.
A valószínűség klasszikus kiszámítási módja.
Visszatevéses mintavétel.
IDEGEN NYELV TANTÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
Az idegen nyelv érettségi vizsga célja
Az idegen nyelvi érettségi vizsga célja a kommunikatív nyelvtudás mérése, azaz annak
megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e valós kommunikációs céljait megvalósítani.
Az idegen nyelvi érettségi vizsga a nyelvoktatás céljai közül (pragmatikus, kognitív,
személyiségfejlesztő célok) csak a pragmatikus cél megvalósulását méri, vagyis azt, hogy a
vizsgázó rendelkezik-e a kommunikatív kompetencia meghatározott szintjével. Bár nagyon
fontos, hogy a tanulók a tanítási folyamat során ismereteket szerezzenek a világról, a nyelvről
és a célkultúrákról, ezeket az ismereteket az idegen nyelvi érettségi vizsga közvetlen módon
nem méri. Ezek az ismeretek azonban megjelennek a vizsgafeladatokban használt autentikus
anyagokban.
A vizsga mindkét szinten írásbeli és szóbeli részből áll, és a négy nyelvi alapkészséget méri:
olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, beszédkészség és íráskészség. A kommunikatív
készségek alkalmazásához a nyelvhasználónak rendelkeznie kell megfelelő mennyiségű
szókinccsel, és ismernie kell a nyelv struktúráját is. Ezért a nyelvtani és lexikai kompetenciát
mindkét szinten külön vizsgarész keretében is mérik. A vizsga egynyelvű, azaz közvetítési
készséget nem mér.
Az idegen nyelvi érettségi vizsga szintmeghatározásai igazodnak az Európa Tanács
skálájához. A vizsga középszintje az A2-B1, az emelt szint pedig a B2 szintnek felel meg.
A középszintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e a fontosabb
információkat megérteni olyan írott és hallott, köznapi, egyszerű, eredeti idegen nyelvű
szövegekben, amelyek gyakori élethelyzetekhez kapcsolódnak (pl. iskola, szabadidő, munka).
A vizsga azt is méri, hogy vizsgázó tud-e kommunikálni egyszerű helyzetekben, és tud-e
egyszerű, összefüggő szöveget alkotni olyan témákban, amelyeket ismer, vagy amelyek az
érdeklődési körébe tartoznak.
Az emelt szintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e megérteni
különböző fajtájú igényesebb és hosszabb, konkrét vagy elvont témájú írott és hallott idegen
nyelvű szövegek fő gondolatmenetét, és követni tudja-e a hosszabb, összetettebb érveléseket
is. A vizsga azt is méri, hogy a vizsgázó képes-e idegen nyelven mind szóban, mind írásban
folyamatosan és természetes módon kifejezni magát, világos, jól szerkesztett szöveget
létrehozni, és eközben megbízhatóan használja-e a szövegszerkesztési mintákat,
szövegösszekötő elemeket, továbbá indokolni tudja-e véleményét.
KÖZÉPSZINT
Témákörök/Konpetenciák Követelmények
1. Kommunikatív készségek
Beszédértés (hallott szöveg
értése)
Rövidebb, hétköznapi témájú beszélgetések, interjúk lényeges
információinak, alapvető kommunikációs szándékának megértése.
Egy hallott szövegből az adott helyzetben szükséges kulcs- és
részletinformációk) megértése.
Az értési célnak megfelelő stratégia alkalmazása (globális, szelektív,
részletes értés).
BeszédkészségKommunikációs szándék megvalósítása megadott egyszerű,
hétköznapi helyzetekben és szerepekben.
Egyértelmű, egyszerű és összefüggő megnyilatkozás megadott
ismerős témákról.
A szintnek megfelelő kommunikációs stratégiák alkalmazása.
Szövegértés (olvasott szöveg értése)Köznyelven íródott, a mindennapi élet témáival foglalkozó, gyakori
szövegfajták lényegének megértése.
Egy szövegből az adott helyzetben szükséges információ(k) megértése,
vélemény, érvelés követése.
Az értési célnak megfelelő olvasási stratégia alkalmazása (globális,
szelektív, részletes értés).
ÍráskészségKommunikációs szándék megvalósítása a mindennapi életben
általánosan és gyakran használt szövegfajtákban.
Egyértelmű, egyszerű, összefüggő szöveg alkotása megadott,
hétköznapi témákról.
Egyéb készségek (stratégiák) A feladatok megtervezéséhez, megoldásához, értékeléséhez szükséges
készségek és technikák alkalmazása.
A nyelvi nehézségek áthidalásához szükséges legalapvetőbb technikák
alkalmazása.
2. Nyelvi kompetencia
A vizsgázó tudásszintjének megfelelő szövegfajtákban előforduló
alapvető lexikai elemek és nyelvi szerkezetek felismerése és
nyelvileg elfogadható, azaz a megértést nem akadályozó használata.
A kommunikációs szándékok megvalósításához szükséges nyelvi
eszközök alkalmazása szóban és írásban.
Az írott és a beszélt nyelv funkcionális használata.
3. Témák
Személyes vonatkozások, család Például: a vizsgázó személye, családi élet.
Ember és társadalom Például: a másik ember külső és belső jellemzése, ünnepek, vásárlás.
Környezetünk Például: az otthon, a lakóhely és környéke, időjárás.
Az iskola Például: a saját iskola bemutatása, nyelvtanulás.
A munka világa Például: diákmunka, pályaválasztás.
Életmód Például: napirend, kedvenc ételek.
Szabadidő, művelődés, szórakozás Például: színház, mozi, kedvenc sport.
Utazás, turizmus Például: tömegközlekedés, utazási előkészületek.
Tudomány és technikaPéldául: népszerű tudományok, ismeretterjesztés, a technikai
eszközök szerepe a mindennapi életben.
FIZIKA TANTÁRGY ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
A vizsga formája
Középszinten: írásbeli és szóbeli.
Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.
A fizika érettségi vizsga célja
A középszintű fizika érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó
- rendelkezik-e a köznapi műveltség részét képező fizikai ismeretekkel;
- képes-e ismereteit a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, a technikai eszközök
működésével összekapcsolni;
- ismeri-e a természettudományos gondolkodás, a természettudományok művelése során
egyetemessé fejlődött megismerési módszerek alapvető sajátosságait;
- képes-e az alapmennyiségek mérésére, a mért adatokból egyszerű számításokkal
meghatározható további mennyiségek értékeire következtetni;
- képes-e egyszerűen lefolytatható fizikai kísérletet elvégezni, valamint a kísérleti
tapasztalatokat kiértékelni, grafikont elemezni;
- rendelkezik-e a mértékekkel, mértékrendszerekkel, mennyiségekkel összefüggő gyakorlatias
belső látásmóddal és arányérzékkel;
- képes-e a tananyag által közvetített művelődési anyag alapvető fontosságú tényeit és az
ezekből következő alaptörvényeket, összefüggéseket szabatosan kifejteni;
- megérti-e a napjainkban felmerülő, fizikai ismereteket is igénylő problémák lényegét;
- ismeri-e a fizikatörténet legfontosabb eseményeit és személyiségeit, a tananyag által
közvetített legjelentősebb kultúrtörténeti vonatkozásokat.
Az emelt szintű fizika érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó
- elsajátította-e a követelményekben előírt ismereteket;
- képes-e az ismeretanyag belső összefüggéseit, az egyes témakörök közötti kapcsolatokat
áttekinteni, felismerni;
- tudja-e ismereteit jelenségek értelmezésében, problémák megoldásában - a megfelelő
matematikai eszközöket is felhasználva - alkalmazni;
- járatos-e a fizika tanult vizsgálati és következtetési módszereiben;
- ismeri-e a természettudományos gondolkodás, a természettudományok művelése során
egyetemessé fejlődött megismerési módszerek alapvető sajátosságait, felismeri-e
alkalmazásukat;
- képes-e a tanultak alapján lefolytatható fizikai mérés, kísérlet megtervezésére és
elvégzésére, valamint a kísérleti tapasztalatok kiértékelésére, következtetések levonására,
grafikonelemzésre;
- rendelkezik-e a mértékekkel, mértékrendszerekkel, mennyiségekkel összefüggő gyakorlatias
belső látásmóddal és arányérzékkel, pontosan használja-e a mértékegységeket;
- képes-e a tananyag által közvetített művelődési anyag logikai csomópontjait képező,
alapvető fontosságú tényeket és az ezekből következő alaptörvényeket, összefüggéseket
szabatosan kifejteni, megmagyarázni;
- képes-e a mindennapi életet befolyásoló fizikai természetű jelenségeket értelmezni;
- ismeri-e a legfontosabb technikai eszközök, rendszerek működési elveit;
- rendelkezik-e több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett
fizikai feladatok, problémák megoldási képességével;
- tájékozott-e a legfontosabb fizikatörténeti és kultúrtörténeti vonatkozásokban;
- képes-e a környezetvédelemmel és természetvédelemmel összefüggő problémák
megértésére és elemzésére.
-
Tartalmi követelmények
KÖZÉPSZINT
Témakör Követelmények
1. Mechanika
A dinamika törvényei A testek mechanikai kölcsönhatása, az erő, az erő mérése, erők
összegzése.
Newton törvényeinek értelmezése.
Kényszererők felismerése konkrét példákban.
Az impulzus (lendület) megmaradása, felismerése és alkalmazása konkrét példákra.
Az erőpár fogalma, a forgatónyomaték kiszámítása egyszerű esetekben.
Tömegközéppont alkalmazása homogén, egyszerű alakú testek esetében.
Testek egyensúlyi helyzetének értelmezése.
Egyszerű gépek működésének leírása.
Mozgások A vonatkoztatási rendszer, pálya, út, idő, elmozdulás fogalmainak alkalmazása, a
mozgás viszonylagossága.
Az egyenes vonalú, egyenletes mozgás leírása.
Az egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás leírása, a sebesség, gyorsulás alkalmazása.
Az átlagsebesség és a pillanatnyi sebesség megkülönböztetése.
A szabadesés és a függőleges hajítás leírása.
Az egyenletes körmozgás leírása, a harmonikus rezgőmozgás jellemzői.
E mozgások dinamikai feltételének alkalmazása konkrét példákra.
A súrlódás jelensége.
A rezonancia jelensége, felismerése gyakorlati példákban.
A matematikai inga és az időmérés kapcsolata.
A frekvencia, hullámhossz, terjedési sebesség fogalmának alkalmazása.
A longitudinális és transzverzális hullám leírása.
A hullámjelenségek felismerése és leírása.
A hang tulajdonságainak (hangmagasság, hangerősség, hangszín) összekapcsolása fizikai
jellemzőivel.
Állóhullámok felismerése.
Munka és energia A munka és a teljesítmény. A hatásfok.
A mozgási energia.
Az emelési munka, a helyzeti energia.
A munka grafikus ábrázolása. A rugalmas energia.
A mechanikai energia megmaradása, a törvény alkalmazása.
2. Hőtan, termodinamika
Állapotjelzők, termodinamikai Az állapotjelzők ismerete, alkalmazásuk.
egyensúly Hőmérők és használatuk. A Kelvin-skála.
Avogadro-törvény, anyagmennyiség.
A termikus egyensúly értelmezése.
Hőtágulás Szilárd testek vonalas és térfogati hőtágulásának leírása.
Folyadékok hőtágulásának leírása.
A hőtágulási jelenségek gyakorlati jelentősége.
Összefüggés a gázok állapotjelzői Az ideális gáz speciális állapotváltozásainak leírása.
között p-V-diagramok értelmezése.
Az egyesített gáztörvény alkalmazása egyszerűbb problémákban.
Az állapotegyenlet ismerete.
A kinetikus gázmodell A hőmozgás értelmezése.
Az állapotjelzők kvalitatív értelmezése a modell alapján.
Termikus és mechanikai A hőközlés, hőmennyiség, fajhő fogalmainak ismerete, alkalmazása.
kölcsönhatások A belső energia értelmezése.
A térfogati munka értelmezése.
A termodinamika I. főtétele és jelentősége, egyszerű alkalmazások.
Nyílt folyamatok ideális gázokkal: izoterm, izochor, izobár, adiabatikus folyamatok
energetikai jellemzése.
A gázok állandó nyomáson és állandó térfogaton mért fajhőjének megkülönböztetése.
Halmazállapot-változások A halmazállapotok tulajdonságainak ismerete.
Olvadás és fagyás.
Párolgás és lecsapódás. Forrás.
E folyamatok energetikai vizsgálata.
A nyomás szerepének kvalitatív leírása a forrás esetében.
A víz különleges tulajdonságainak ismerete, ezek jelentősége.
A levegő páratartalma.
A légkört érő káros behatások és következményeik.
A termodinamika II. főtétele A II. főtétel szemléltetése mindennapi példákon.
A hőerőgépek hatásfokának korlátai.
3. Elektromágnesség
Elektrosztatika Elektrosztatikai alapjelenségek értelmezése, bemutatása.
A töltésmegmaradás törvénye.
A Coulomb-törvény ismerete.
Az elektrosztatikai mező jellemzése: térerősség, erővonalak, feszültség.
Többlettöltés fémen, alkalmazások.
A kapacitás fogalma, a kondenzátorok egy-két gyakorlati alkalmazásának ismerete.
Az egyenáram Az áramkör részei. Áram- és feszültségmérés.
Ohm törvénye. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás.
Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása, az eredő ellenállás meghatározása egyszerű
esetekben.
Az egyenáram munkája és teljesítménye.
Az egyenáram hatásai, alkalmazások.
A galvánelem és az akkumulátor.
Az érintésvédelmi szabályok ismerete és betartása.
Félvezetők tulajdonságai, alkalmazások.
Magnetosztatika. A Föld mágnessége, az iránytű használata.
Egyenáram mágneses mezője A magnetosztatikai mező jellemzése: a mágneses
indukcióvektor és a mágneses fluxus.
Az elektromágnes, gyakorlati alkalmazások.
A Lorentz-erő.
Az elektromágneses indukció A mozgási és a nyugalmi indukció jelenségének leírása, Lenz
törvénye.
Az önindukció jelensége az áram ki- és bekapcsolásánál.
A váltakozó áram A váltakozó áram jellemzése, az effektív feszültség és áramerősség.
A váltakozó áram munkája, effektív teljesítménye ohmikus fogyasztó esetében.
Az elektromos energia gyakorlati alkalmazásai (generátor, motor, transzformátor).
Elektromágneses hullámok A rezgőkörben zajló folyamatok kvalitatív leírása.
Az elektromágneses hullámok tulajdonságai (terjedési sebesség, hullámhossz, frekvencia).
Az elektromágneses hullámok spektrumának és biológiai hatásainak ismerete.
Az elektromágneses hullámok alkalmazásainak ismerete.
A fény Fényforrások, fénynyaláb, fénysugár, a fény terjedési sebessége.
A fény visszaverődése, a visszaverődés törvénye.
A fénytörés, a Snellius-Descartes-törvény, a teljes visszaverődés jelensége.
Színfelbontás prizmával, homogén és összetett színek.
A fény hullámjelenségeinek felismerése (interferencia, polarizáció).
Képalkotás, valódi és látszólagos kép, nagyítás fogalmának ismerete, alkalmazása.
A síktükör, a gömbtükrök és a leképezési törvény ismerete.
Az optikai lencsék és a leképezési törvény ismerete, dioptria fogalma.
Optikai eszközök: a nagyító, a mikroszkóp, a távcső, a szem, a szemüveg, a fényképezőgép
működésének alapelvei.
4. Atomfizika, magfizika
Az anyag szerkezete Az atom, molekula, ion, elem fogalma.
Az anyag atomos természetének alátámasztása konkrét jelenségekkel.
Az atom szerkezete Az elektromosság atomos természetének értelmezése az elektrolízis
alapján.
Az elektron töltése és tömege.
Rutherford szórási kísérlete és atommodellje.
A kvantumfizika elemei Az energia kvantáltsága, Planck-formula.
A fotoeffektus és értelmezése. A foton és energiája. A fény kettős természete.
A vonalas színképek keletkezésének ismerete.
Az elektron kettős természete.
A Bohr-modell sajátosságai, újszerűsége.
Az elektronburok szerkezete: a fő- és mellékkvantumszám és az elektronhéj fogalma, a Pauli-
elv szerepe.
Az atommagban lejátszódó Az atommag összetétele.
jelenségek Az erős kölcsönhatás, nukleonok, tömeghiány és kötési energia, tömeg-energia
ekvivalencia fogalmainak használata az atommag leírásában.
A természetes radioaktív sugárzás (alfa, béta, gamma) leírása; felezési idő, aktivitás.
Atommag-átalakulások leírása, izotópok, alkalmazások. Maghasadás, láncreakció,
atomreaktor, atombomba. Az atomenergia jelentősége, előnyei, hátrányai, összehasonlítás
más energiafelhasználási módokkal.
Magfúzió, hidrogénbomba, a Nap energiája.
Sugárvédelem A radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásainak ismerete, a
sugárterhelés fogalma. A sugárvédelem módszerei.
5. Gravitáció, csillagászat
Gravitáció Az általános tömegvonzási törvény és jelentősége.
A bolygók mozgásának leírása: Kepler törvényei.
A mesterséges égitestek mozgása.
Nehézségi erő, a súly, a súlytalanság értelmezése.
A gravitációs gyorsulás mérése.
A csillagászat elemeiből A Naprendszer és főbb részeinek jellemzése.
A csillag fogalma, összehasonlítás a Nappal.
A Tejútrendszer, galaxisok.
Az Univerzum tágulása. Ősrobbanás-elmélet.
A világűr megismerésének legfontosabb módszerei, eszközei.
6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek
Személyiségek Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm,
Joule, Ampére, Faraday, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curie
család, Planck, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő a tanultakkal kapcsolatos
legfontosabb eredményeinek ismerete.
Elméletek, felfedezések, találmányok A geo- és heliocentrikus világkép összehasonlítása.
Galilei munkásságának jelentősége: a kísérletezés szerepe.
Newton munkásságának jelentősége: "az égi és földi mechanika egyesítése",
a newtoni fizika hatása.
A távcső, a mikroszkóp, a gőzgép, az elektromotor, a generátor, a transzformátor, az elektron,
belső égésű motor, a röntgensugárzás, a radioaktivitás, a félvezetők, az atomenergia
felhasználásának felfedezése, illetve feltalálása és hatásuk - összekapcsolás a megfelelő
nevekkel.
A követelményekben szereplő ismeretek alapján megállapítható eltérések a klasszikus fizika
és a kvantummechanika között.
Az űrkutatás történetének legfontosabb állomásai.
KÉMIA TANTÁRGY ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
A vizsga formája
Középszinten: írásbeli és szóbeli.
Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.
A kémia érettségi vizsga célja
A középszintű érettségi vizsgán elsősorban a megismert elemek és vegyületek tulajdonságait
kell értelmeznie, illetve kísérletekkel igazolnia a vizsgázónak. Ehhez szükség van a kizárólag
általános iskolában tanult anyagrészek szintézisére, a középiskolában tanult ismeretek alapján
történő újraértelmezésére.
A középszintű vizsga hivatott mérni, hogy a vizsgázó
- képes-e ismereteit szóban és írásban előadni;
- rendelkezik-e a természettudományos gondolkodás alapjaival;
- ismeri-e a természettudományos megismerési módszereket;
- ismeri-e a kémiatudomány legfontosabb történeti vonatkozásait;
- ismeri-e az alapvető kémiai fogalmakat és összefüggéseket;
- tudja-e értelmezni a megismert anyagok tulajdonságait és változásait;
- képes-e egyszerű kémiai számításokat elvégezni;
- képes-e egyszerű kémiai kísérleteket elvégezni, illetve értelmezni;
- képes-e munkájához kiválasztani és használni táblázatok adatait;
- ismeri-e a kémiai elveken és módszereken alapuló környezetvédelem legfontosabb
összefüggéseit;
- kémiai ismeretei alkalmasak-e korszerű ökológiai világkép kialakulásához.
Az emelt szintű vizsgán a kémiatanulás során megismert elemek és vegyületek
tulajdonságainak ismeretén túl a vizsgázó legyen képes megbecsülni különböző elemek,
vegyületek tulajdonságait.
Az emelt szintű vizsga hivatott mérni, hogy a vizsgázó
- képes-e ismereteit szóban és írásban előadni;
- rendelkezik-e a természettudományos gondolkodás alapjaival;
- ismeri-e a kémiatudomány legfontosabb történeti vonatkozásait;
- ismeri-e és tudja-e alkalmazni a természettudományos megismerési módszereket,
rendelkezik-e a felsőoktatási tanulmányokhoz szükséges természettudományos
alapismeretekkel;
- ismeri-e az alapvető kémiai fogalmakat és összefüggéseket;
- tudja-e használni a megismert kémiai fogalmakat és összefüggéseket az elemek és
vegyületek tulajdonságainak és változásainak értelmezésénél;
- képes-e egyszerű kémiai kísérleteket tervezni, szakszerűen elvégezni, illetve értelmezni;
- képes-e kémiai számításokat elvégezni, számításai végeredményét megfelelő pontossággal
megadni;
- képes-e munkájához kiválasztani és használni táblázatok adatait;
- ismeri-e a kémiai elveken és módszereken alapuló környezetvédelem legfontosabb
összefüggéseit, a kémiatudomány gyakorlati és műszaki alkalmazásait, hasznosságát,
veszélyeit, azok elkerülésének módjait, a kémiatudomány és a vegyipar fejlődésének irányát,
az európai normák érvényesülését;
- kémiai ismeretei alkalmasak-e korszerű ökológiai világkép kialakulásához.
Tartalmi követelmények
KÖZÉPSZINT
Témakör Követelmények
1. Általános kémia
Atomok és a belőlük származtatható Az elemi részecskék szerepe az atom felépítésében.
ionok Az atomszerkezet kiépülésének törvényszerűségei.
Hasonlóságok és különbségek megállapítása az anyagi tulajdonságokban a periódusos
rendszer alapján.
A periódusos rendszerben megmutatkozó tendenciák.
A periódusos rendszer használata a tulajdonságok meghatározásához.
Molekulák és összetett ionok Egyszerű szervetlen és szerves molekulák, valamint az
ammónium- és az oxóniumion szerkezete.
A molekulák és a megismert összetett ionok összegképlete, a megismert molekulák
szerkezeti képlete.
Halmazok Az anyagi halmazok tulajdonságai és az azokat felépítő részecskék szerkezete
közötti kapcsolat értelmezése modellek alapján.
Az anyagi halmazok csoportosítása és jellemzése különböző szempontok (pl. komponensek
száma, halmazállapot, homogenitás) szerint.
Az oldatok és a kolloid rendszerek legfontosabb tulajdonságai.
A kémiai reakciók Egyszerű kísérlet elvégzése leírás alapján, a tapasztalatok értelmezése.
A kémiai reakciók jelölése Sztöchiometriai és egyszerűbb ionegyenletek felírása, rendezése.
Termokémia A termokémiai fogalmak és törvények ismerete, alkalmazásuk egyszerűbb
esetekben.
Reakciókinetika A reakciók végbemenetelének feltételei.
A reakciósebességet befolyásoló tényezők.
Kémiai egyensúly A dinamikus egyensúly értelmezése a megismert reakciókra.
Az egyensúlyi állandó és az egyensúlyi koncentrációk közötti kapcsolat.
Az ipari szempontból fontos gyártási folyamatok optimális paramétereinek értelmezése.
Reakciótípusok A kémiai reakciók csoportosítása különböző szempontok (pl. irány,
reakcióhő, sebesség, részecskeátmenet stb.) szerint.
A megismert anyagok csoportosítása kémiai viselkedésük alapján (sav, bázis, oxidálószer,
redukálószer stb.).
A megismert kémiai folyamatok besorolása különböző reakciótípusokba (pl. protolitikus,
redoxi stb.).
Protonátmenettel járó reakciók A vizes közegben lejátszódó protolitikus reakciók értelmezése
egyszerűbb, illetve tanult példák alapján (pH, kémhatás, közömbösítés, hidrolízis).
Elektronátmenettel járó reakciók A redoxi-reakciók értelmezése (elektronátmenet,
oxidációsszám-változás).
A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása A kémiai energia és az elektromos
energia kapcsolata (galvánelem, elektrolizáló cella működése).
A redoxireakciók iránya és a standardpotenciálok közötti összefüggés.
Táblázatok adatainak használata a redoxifolyamatok irányának meghatározására.
A gyakorlati életben használt galvánelemek (akkumulátorok).
Korróziós jelenségek, korrózióvédelem.
Az elektrolízis során végbemenő elektródfolyamatok felírása és értelmezése a keletkező
termékek ismeretében.
Az elektrolízis mennyiségi törvényei.
Tudománytörténet A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások
megnevezése (pl. Mengyelejev, Hevesy György, Faraday, Arrhenius, Brönsted, Avogadro).
2. Szervetlen kémia
Az elemek és vegyületek szerkezete (az atom-, a molekula- és a halmaz-szerkezet kapcsolata)
A megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak magyarázata az általános
kémiai ismeretek alapján.
Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti értelmezése Az
általános kémiában tanult fogalmak, összefüggések, szabályok alkalmazása a megismert
elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak magyarázatára.
Az elemek és vegyületek kémiai Megismert elemek jellemzése a periódusos rendszer adatai
alapján.
sajátságai Egyszerűbb kísérletek elvégzése leírás alapján és a tapasztalatok anyagszerkezeti
értelmezése. A természettudományos megfigyelési, kísérleti és elemzési módszerek
alkalmazása.
A megfigyelések, mérések során nyert adatok rendezése, ábrázolása, értelmezése.
Képlet- és adatgyűjtemény, szaklexikon önálló használata.
Az anyagok tulajdonságainak összehasonlítása és értelmezése táblázat adatai alapján.
A képlet alapján a megismert vegyületek besorolása a megfelelő rácstípusba és főbb
tulajdonságaik jellemzése.
A megismert vegyületek képleteinek, a reakciók reakcióegyenleteinek felírása.
Az elemek és vegyületek előfordulása A megismert elemek előfordulásának formái.
Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Az elemek, szervetlen vegyületek
laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai és módjai.
Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai Annak ismerete, hogyan kell
felelősségteljesen használnia környezetben előforduló elemeket és szervetlen vegyületeket.
Az elemek és vegyületek jelentősége Megismert elemek és vegyületek felhasználása, élettani
hatása, gyógyító, károsító hatása.
A környezetkárosító anyagok hatásai és a megelőzés módjai.
Az energiatermelés szervetlen kémiai vonatkozásai.
A környezetszennyezés okai, környézetvédelem.
Tudománytörténet A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások
megnevezése (pl. Hevesy György, Irinyi János, Semmelweis Ignác).
3. Szerves kémia
A szerves vegyületek szerkezete és A szerves anyag fogalma.
csoportosításuk A szerves vegyületek csoportosítása a szénatomok közötti kötések szerint.
A funkciós csoport fogalma.
A szerves vegyületek csoportosítása a funkciós csoportok szerint.
A szerves vegyületek elnevezésének alapelvei és annak alkalmazása.
A mindennapi életben használt vegyületek köznapi neve.
A főbb vegyületcsoportok általános képlete.
A konstitúció, a konfiguráció és a konformáció.
Szerkezeti képlet írása.
Az izoméria különböző típusai, annak példával történő illusztrálása.
A konstitúciós izomerek felismerése.
A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai Megismert vegyületek fizikai tulajdonságainak
molekula- és halmazszerkezeti értelmezése.
A szerves vegyületek kémiai sajátosságai A szerves vegyületek kémiai reakciói a szénváz és a
funkciós csoportok alapján.
A kémiai változások reakcióegyenleteinek felírása a megismert vegyületek példáján.
Egyszerű kísérletek elvégzése leírás alapján, ezek eredményének értelmezése.
A szerves vegyületek előfordulása A legismertebb szerves vegyületek előfordulási területei.
A szerves vegyületek jelentősége A mindennapi életben fontos vegyületek felhasználása,
élettani, gyógyító, károsító hatása (pl. drogok).
Az energiatermelés szerves kémiai vonatkozásai, megújuló energiaforrások.
A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Az egyes szerves vegyületcsoportok
legismertebb tagjai, laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai és előállítási módjai.
Tudománytörténet A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások
megnevezése (pl. Szent-Györgyi Albert, E. Fischer, F. Sanger, A. Nobel).
4. Kémiai számítások
Általános követelmények Az SI-mértékegységek használata.
A periódusos rendszer adatainak használata a számításokhoz.
A feladatok szövegének, adatainak helyes értelmezése.
Az anyagmennyiség A tömeg, az anyagmennyiség, a részecskeszám és a térfogat közti
összefüggések (moláris tömeg, sűrűség, Avogadro-állandó) és alkalmazásuk.
Az Avogadro-törvény Az Avogadro-törvény, illetve az Avogadro-törvényből következő
összefüggések (gázok moláris térfogata, sűrűsége, relatív sűrűsége) alkalmazása egyszerűbb
feladatokban.
Oldatok, elegyek (százalékos összetételek, koncentráció, oldhatóság stb.) Az oldatok
százalékos összetételének és koncentrációjának alkalmazása egyszerűbb feladatokban.
A képlettel és reakcióegyenlettel kapcsolatos számítások A vegyületek összegképlete és
százalékos összetétele közötti kapcsolat és annak alkalmazása.
A kémiai egyenlet jelentései, ez alapján egyszerűbb számítási feladatok megoldása.
Termokémia A reakcióhő és a képződéshők közötti kapcsolat és alkalmazása, a reakcióhő
alkalmazása egyszerű kémiai számítási feladatokban.
Kémiai egyensúly, pH-számítás Az egész értékű pH és az oldatok oxónium-, illetve
hidroxidion-koncentrációja közötti kapcsolat alkalmazása.
Elektrokémia A standardpotenciál és galvánelemek elektromotoros ereje közötti kapcsolat
alkalmazása.
BIOLÓGIA TANTÁRGY ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
A vizsga formája
Középszinten: írásbeli és szóbeli.
Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.
A biológia érettségi vizsga célja
A biológia érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó
- ismeri-e a vizsgálati módszereket (eszközök, eljárások, elméleti háttér), az egyes módszerek
korlátait, problémáit;
- képes-e egyszerű biológiai vizsgálatokat elvégezni, ezeket értelmezni, értékelni;
- érti-e az alapfogalmakat, ismeri-e történeti kialakulásukat, mai értelmezésüket;
- képes-e megkülönböztetni a tudományosan megalapozott, de egymással esetleg ellentétes
hipotéziseket, különösen az etikailag is fontos kérdésekben;
- felismeri-e a betegségekre, diszharmonikus állapotokra utaló tüneteket, ismeri-e a megelőzés
és az egészséges életmód szabályait;
- ismeri-e a természet- és környezetvédelem alapvető problémáit és azok lehetséges megoldási
módjait;
- képes-e véleményét - különösen az etikailag is fontos kérdésekben - kifejteni, alátámasztani,
ismeri-e a lehetséges ellenérveket.
A középszintű követelmények a gyakorlathoz közelebb álló, kevésbé elvont és
mennyiségében is kisebb ismeretkört tartalmaznak. Az emelt szintű követelmények a
középszinthez képest (azon felül és ahhoz kapcsolódva) a biológia tudományának elvontabb
területeit is tartalmazzák. Ahol és amennyire szükséges, az ismeretek köre is szélesebb. Az
emelt szint alapvetően a biológiából továbbtanulni szándékozók számára készült, ezért
lehetővé kell tennie az esetleg szükséges szelekciót is.
KÖZÉPSZINT
Témakör Követelmények
1. Bevezetés a biológiába
A biológia tudománya A rendszertani kategóriák, a faj, a mesterséges és természetes rendszer
fogalma.
A szerveződési szint fogalma.
Fizikai, kémiai alapismeretek A diffúzió, az ozmózis, a felületi kötődés és a katalízis biológiai
jelentősége, feltételei.
2. Egyed alatti szerveződési szint
Szervetlen és szerves alkotóelemek: A C, H, O, N, S, P szerepe az élő szervezetben.
Elemek, ionok A H+, Ca2+, Mg2+, Fe2+-3+, HCO3, CO32-, NO3- ionok természetes
előfordulásai.
Szervetlen molekulák A víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentősége az élővilágban.
Lipidek A lipidek oldódási tulajdonságait, a zsírok és olajok, a foszfatidok, az epe biológiai
szerepe.
Szénhidrátok A fontosabb szénhidrátok természetes előfordulása, tulajdonságai.
Fehérjék A fehérjék általános szerkezete (peptidlánc). Térszerkezete és aminosav sorrend.
A fehérjék és az esszenciális aminosavak biológiai szerepe.
Nukleinsavak, nukleotidok A DNS információhordozó, örökítő (önmegkettőződő) szerepe.
Az anyagcsere folyamatai:
Felépítés és lebontás kapcsolata Az élőlények felépítő és lebontó folyamatainak kapcsolata
(fototrófok, kemotrófok, autotrófok és heterotrófok). Az endo- és exocitózis.
Felépítő folyamatok Lényegük (reduktív, energia-felhasználó) és helyük.
A fotoszintézis szerepe a földi életben, alapfolyamatai.
Lebontó folyamatok A biológiai oxidáció lényege, bruttó egyenlete.
Az erjedés lényege, felhasználása.
Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) Ismerje fel rajzolt ábrán, mikroszkópban a sejtalkotókat.
A biológiai hártyák (membránok) szerepe, felépítésük általános elve.
A passzív és az aktív szállítás.
Állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi szervezetben.
A sejtek osztódási ciklusa. Mitózis és a meiózis.
Sejtválasz külső és belső ingerekre.
3 Az egyed szerveződési szintje
Nem sejtes rendszerek:
Vírusok Fepítésük, biológiai, egészségügyi jelentőségük. A járványok.
Önálló sejtek:
Baktériumok A baktérium és az eukarióta sejt szerveződése.
A baktériumok jelentősége; anyagcseréjük.
Egysejtű eukarióták Testszerveződésük és felépítő anyagcseréjük példákon.
Többsejtűség Az öt regnum elkülönítésének alapja.
Gombák, növények, állatok elkülönülése Az egysejtű szerveződés és a többsejtű szerveződés
típusai (sejttársulás, sejtfonal, teleptest).
Sejtfonalak A gombák fonalas testfelépítése, spórás szaporodása.
Teleptest és álszövet A teleptest és az álszövet jellemzői.
Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak A növényvilág fejlődésének hajtóerői. Evolúciós
"újítások" a harasztoknál, a nyitvatermőknél és a zárvatermőknél.
A testfelépítés az életmód és a környezet kapcsolata (szivacsok, laposférgek, gyűrűsférgek,
rovarok, lábasfejűek, a gerincesek nagy csoportjai - halak, kétéltűek, hüllők, madarak,
emlősök).
Növényi szövettípusok működései, mikroszkópos képük. Felépítésük és alapfunkcióik. Fás
szár. A virág biológiai szerepe, része, típusai.
A virágos növények ivaros és az ivartalan szaporodása, szaporítása.
Állati szövettípusok, működésük, mikroszkópos képük.
A petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnősség és a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az
embrionális és posztembrionális fejlődés fogalma.
Életkörülmények és szaporodási mód kapcsolata. Regeneráció.
Viselkedés Reflex, irányított mozgás, mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás.
4. Az emberi szervezet
Homeosztázis A homeosztázis fogalma, jelentősége.
Kültakaró A bőr funkciói, részei. Ápolása, védelme.
A mozgás A csontváz biológiai funkciói, a csontok szerkezete, lehetséges kapcsolataik.
Néhány fontosabb emberi izom helye és funkciója. A vázizom felépítése.
Az agykérgi funkciók szerepe.
A mozgási szervrendszer gyakoribb betegségei.
A táplálkozás A táplálkozás jelentősége, folyamatai.
Az emésztőrendszer részei, funkciói. A máj szerepe.
A fog részei, a szájápolás higiéniája.
A bélbolyhok helye, működése. A bélperisztaltika.
Az éhség-, szomjúságérzet.
A tápanyagok természetes forrásai, hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk következményei.
Az étrend változása tevékenységtől, kortól, nemtől és állapottól függően.
Az élelmiszer- és ételtartósítás alapvető szabályai.
A légzés A légzőrendszer szervei, funkciói.
A légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggései.
A gége részei, a hangszalagok szerepe.
A vér szén-dioxid koncentrációjának szerepe.
A légzőrendszert károsító tényezők és a légzőrendszer gyakori betegségeit fölismerésük,
kezelésük.
Az anyagszállítás A vér, szövetnedv, nyirok összetétele, fő működéseik.
A vérzéscsillapítás módja. A vérszegénység lehetséges okai.
A vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolata.
A szív, a koszorúerek felépítése és működése. Vérnyomás, pulzus.
Befolyásoló élettani hatások. A véreloszlás megváltozásának élettani funkciója.
Az életmód és a táplálkozás hatása. Sebellátás.
A kiválasztás A kiválasztás funkciója, a vizeletkiválasztó rendszer főbb részei.
A vizelet összetételét és mennyiségét befolyásoló tényezők.
Vesekőképződés megelőzése, művesekezelés.
A szabályozás A szabályozás a vezérlés és a visszacsatolások.
Az idegsejt felépítése és funkciója. A receptor, a receptornak megfelelő (adekvát) inger,
típusai (mechanikai, kémiai, fény, hő).
A szinapszis fogalma, a serkentő vagy gátló hatás magyarázata.
Az idegrendszer általános jellemzése A reflexív és a reflexkör fogalma. Hierarchikus
felépítés.
A gerincvelő főbb funkciói.
Az agy főbb részei.
A bőr és a belső szervek receptorai.
Az érzékszervek működésének általános elvei.
A szem részei, ezek működése, látáshibák, korrigálásuk.
A pupilla, akkomodációs és szemhéjzáró reflex, a távolságészlelés.
A külső-, közép- és belső fül része, működései.
A nyúltvelői kemoreceptorok szerepe.
A szaglóhám, az ízlelőbimbók szerepe.
Az akaratlagos mozgások szerveződése.
A motiváció szerepe.
A kisagy fő funkciója, az alkohol hatása.
A vegetatív működés fogalma, a szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolás
következményei.
Az emberi magatartás biológiai- Az öröklött és tanult magatartásformák
pszichológiai alapjai Öröklött és tanult elemek az emberi viselkedésben. A tanulás és az
érzelmek kapcsolata.
A tanulás kritikus szakaszait az egyedfejlődés során.
Lorenz bevésődésre vonatkozó kísérletei.
Megerősítés, szokás, függőség kialakulása.
Vonzódás és taszítás, ezek formái, a csoportok közötti taszítás (agresszió) és altruizmus
megnyilvánulásai.
Érzelmi és értelmi fejlődés kapcsolata.
Életmód, stresszbetegségek. Fájdalomcsillapítás. Az idegrendszer néhány betegsége.
A pszichoaktív szerek főbb csoportjai, a kémiai és a viselkedési függőségek közös
jellegzetességei.
Hormonrendszer, hormonális A hormonrendszer működésének lényege és szabályozása.
működések A neurohormonális rendszer.
Az inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin termelődési helye és hatása.
A női nemi ciklus során végbemenő hormonális, és testi változások. A hormonális
fogamzásgátlás biológiai alapjai.
A cukorbetegség.
Immunrendszer, immunitás Antitest, antigén, immunitás. Az immunrendszer jellemző sejtjei.
A gyulladás.
Az immunizálás, a kötelező védőoltások.
Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentősége.
Az AB0 és Rh-vércsoportrendszer. Rh-összeférhetetlenség
Vérátömlesztés, véradás, szervátültetés.
A láz és a lázcsillapítás módjai.
Az allergia és a környezetszennyezés közti kapcsolat.
Szaporodás és egyedfejlődés A férfi és női nemi szervek felépítése, működése, a
megtermékenyítés. Az ivar meghatározottságának szintjei.
Az ember magzati fejlődésének, születésének és posztembrionális fejlődésének fő szakaszai.
Az öregedés során bekövetkező biológiai változások.
Az emberi élet vége.
A családtervezés módjai, a terhességmegszakítás lehetséges következményei.
A meddőség gyakoribb okai és az ezeket korrigáló orvosi beavatkozások. Etikai problémák a
(mesterséges ondóbevitel, lombikbébi, béranyaság, klónozás).
Várandósság, terhesgondozás. Nemi úton terjedő betegségek megelőzése.
5. Egyed feletti szerveződési szintek
Populáció A populáció fogalma.
Növekedési modellek, korfák.
A környezet fogalma, időbeli és térbeli változása.
Tűrőképességi görbék és indikáció.
A territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív magatartás, a rituális harc, a behódolás
fogalma, a párosodási rendszerek (csoportszerveződés) típusai.
A szimbiózis, a versengés, az asztalközösség (kommenzalizmus,) az antibiózis, az élősködés
és a táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fogalma, állati és növényi példákkal.
Életközösségek (élőhelytípusok) A flóra és fauna és az életközösség (élőhelytípus) fogalma.
Térbeli és időbeli mintázatok, az emberi hatás felismerése.
Egy tó feltöltődésének folyamata.
A gyomnövény fogalma.
Bioszféra, globális folyamatok A bioszféra fogalma. A Gaia-elmélet.
Civilizációs ártalmak, a természetes növény- és állatvilágot pusztító és védő emberi
beavatkozások.
Globális és helyi problémák.
Az ökológiai válság társadalmi és gazdasági összefüggései.
Ökoszisztéma Az ökoszisztéma fogalma.
Az életközösségek anyagforgalmának és energiaáramlásának jellemzői.
A szén és az oxigén körforgása. (Biogeokémiai ciklus.)
Környezet- és természetvédelem A természetvédelem fogalma, a mellette szóló érvek.
A védett területek típusai.
Hazánk nemzeti parkjai.
A környezetvédelem a kibocsátás és ülepedés, a határérték fogalma.
A légszennyezés forrásai, az üvegházhatás. A lehetséges teendők. A vizek tisztulása,
tisztítása. Hagyományos és "alternatív" energiaforrások. A talaj romlásának, illetve
javításának folyamata. A hulladék típusai, kezelésük lehetséges módja.
6. Öröklődés, változékonyság, evolúció
Molekuláris genetika A gén és allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a rekombináció, a
kromatinfonál és homológ kromoszóma fogalma.
A DNS bázissorendje, a fehérje aminosav sorrendje, térszerkezete és biológiai funkciója,
valamint a tapasztalható jelleg közötti általános összefüggés.
A mutáció fogalma, evolúciós szerepe és lehetséges hatásai. Mutagén hatások, csökkentésük
vagy kivédésük lehetőségei. Kromoszóma-mutációk, kockázati tényezők.
A génműködés szabályozásának fogalma.
A daganatos betegségek és a kockázati tényezők.
Mendeli genetika A haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus és fenotípus
fogalmai.
Az öröklésmenetek alaptípusai.
A humángenetikai sajátos módszerei (családfaelemzés).
Az ivarsejtek szerepe az ivar meghatározásában.
A génkölcsönhatás és a génkapcsoltság.
Öröklődő mennyiségi tulajdonságok és hajlamok.
Populációgenetika és evolúciós folyamatok Az ideális és a reális populáció fogalma, a
mutációk, a szelekció szerepe, kapcsolat a fajkeletkezés elméletével. A természetes szelekció
darwini modellje.
A populáció nagyságának természetvédelmi jelentősége.
Adaptív és nem adaptív jellegű evolúciós folyamatok
Az evolúció közvetlen bizonyítékai.
A klón fogalma. Biotechnológai módszerek.
Néhány, a géntechnológia mellett és ellen felsorakoztatható érv.
Genetikai tanácsadás. Biológiai alkalmasság (fittnes) és az emberi élet értéke.
A Human Genom Program célja.
A bioszféra evolúciója A fizikai és kémiai evolúció fogalma.
Az emberszabású majmok és az ember vonásai. Az emberi faj egysége.
FÖLDRAJZ (FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK)
TANTÁRGY ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
A vizsga formája
Középszinten: írásbeli és szóbeli.
Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.
A földrajz (Földünk és környezetünk) érettségi vizsga célja
A középszintű tantárgyi érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó
- rendelkezik-e a köznapi műveltség részét képező földrajzi-környezeti ismeretekkel;
- képes-e összekapcsolni ismereteit a mindennapokban tapasztalható természeti, társadalmi-
gazdasági és környezeti jelenségekkel, folyamatokkal;
- rendelkezik-e a földrajzi-környezeti szemlélet- és gondolkodásmód alapjaival;
- képes-e eligazodni a témákhoz kapcsolódó információhordozókban, belőlük adatokat,
tényeket megállapítani, tudja-e értelmezni az információkat, illetve tud-e levonni alapvető
következtetéseket azokból;
- jártas-e a különböző fajta térképeken közölt információk olvasásában, értelmezésében;
- képes-e földrajzi ismereteiről logikusan felépített, szabatosan megfogalmazott formában
számot adni szóban és írásban;
- képes-e egyszerű gyakorlati és alapvető számítási feladatok elvégzésére, az eredmények
értelmezésére.
Az emelt szintű tantárgyi érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó
- rendelkezik-e a felsőfokú tanulmányokhoz szükséges tantárgyi alapismeretekkel;
- képes-e felismerni az ismeretanyag belső összefüggéseit, az egyes témakörök közötti
kapcsolatokat;
- tudja-e alkalmazni ismereteit a természeti, a társadalmi-gazdasági és a környezeti jelenségek
és folyamatok értelmezésében;
- jártas-e a földrajzi-környezeti tartalmú információhordozók kiválasztásában és
használatában, a bennük közölt információk feldolgozásában, értelmezésében; képes-e
azokból következtetések levonására, összefüggések és törvényszerűségek megállapítására;
- rendelkezik-e a több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő
problémák, feladatok felismerésének és megoldásának képességével;
- képes-e földrajzi ismereteiről logikusan felépített, szabatosan megfogalmazott formában
számot adni szóban és írásban, illetve milyen szinten képes különböző típusú írásbeli
feladatok megoldására;
- képes-e a földrajzi-környezeti tartalmú információkkal kapcsolatos egyszerű vázlatrajzok,
folyamatábrák, keresztmetszeti rajzok és térképvázlatok készítésére és azok értelmezésére.
A vizsga sikeres teljesítéséhez szükség van az általános iskolában tanult tananyagrészek
szintézisére és a középiskolában elsajátított ismeretek alapján történő újraértelmezésére.
Tartalmi követelmények
KÖZÉPSZINT
Témakör Követelmények
1. Térképi ismeretek
A földrajzi környezet ábrázolásának lehetőségei, módjai.
A különböző tartalmú és fajtájú térképeken közölt információk leolvasása, az egyszerű
összefüggések feltárása és alkalmazása.
Helymeghatározás a térképen, távolságmérés és -számítás.
Az űrtérképezés gyakorlati jelentősége.
Földrajzi és környezeti elemek azonosítása űrfelvételeken.
2. Kozmikus környezetünk
A Naprendszer felépítése és annak földi következményei. A Nap.
A Föld mozgásai és azok következményei.
A helyi és a zónaidő számításával kapcsolatos gyakorlati feladatok megoldása.
Az űrkutatás eredményeinek gyakorlati vonatkozásai.
3. A geoszférák földrajza
A kőzetburok Tájékozódás a földtörténeti időegységekben, főbb eseményeikben.
Égitestünk gömbhéjas szerkezete.
A kőzetlemezek és mozgásuk következményei.
A Föld nagyszerkezeti egységei.
A belső és külső erők felszínformáló szerepe, a felszínformák.
A leggyakoribb ásványok és kőzetek felismerése, gazdasági hasznosíthatóságuk.
A levegőburok A légkör szerkezete, anyagi felépítése.
A légkörben lezajló folyamatok és törvényszerűségeik, az éghajlati elemek közötti
kölcsönhatások.
Az időjárási elemek szerepe a felszínformálódásban.
Az időjárási elemekkel kapcsolatos számítási feladatok megoldása.
Az időjárás-jelentések értelmezése, a változások okainak magyarázata.
A légkör szennyeződésének okai és a szennyezettség következményei.
A vízburok A vízburok tagolódása és a víz körforgása.
Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzői, gazdasági jelentőségük.
A felszíni és felszín alatti víztípusok, hasznosíthatóságuk lehetőségei.
A vízgazdálkodás főbb tevékenységei.
A vízellátás és a vízszennyezés helyi, ill. az egész bolygóra kiható problémái, megoldási
lehetőségek.
A víz és a jég felszínformáló tevékenysége.
A talaj A talaj természeti és gazdasági jelentősége, a talajpusztulás és következményei.
4. A földrajzi övezetesség
A szoláris és a valós éghajlati övezetek.
A földrajzi övezetek, övek, területek/vidék elhelyezkedése, hasonló és eltérő vonásai, a
gazdálkodás jellemzői, a környezeti problémák.
A függőleges és a vízszintes övezetesség kapcsolata.
5. Népesség- és településföldrajz
A Föld népességnövekedésének időbeli alakulása, okai, környezeti következményei.
A népesség szerkezete.
A népesség térbeli eloszlását meghatározó legfontosabb tényezők, a területi megoszlás
különbségei.
Az urbanizáció és a népességmozgások vonásai és következményei.
Az egyes településtípusok jellemzői, kialakulásuk okai.
6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe
A világgazdaság A világgazdaság ágazati felépítése.
A gazdasági fejlettség mérésére alkalmas legfontosabb mutatók.
A fejlettség területei különbségei.
A piacgazdaság működésének elve.
A jelentősebb nemzetközi gazdasági és pénzügyi tevékenységek és szervezetek.
A nemzetközi munkamegosztás és a világkereskedelem főbb irányai, résztvevői.
A globalizáció.
Az integráció legfontosabb lépései az Európai Unió példáján.
A gazdasági ágazatok A legfontosabb gazdasági ágazatok telepítő tényezői, azok változása.
A gazdasági szerkezetváltás folyamata.
A mezőgazdaság termelés jellemzői.
Az energiagazdaság és az ipar jelentősége, átalakulási tendenciái.
Az infrastruktúra szerepe és kapcsolata az életminőséggel.
7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok
Földünk országainak csoportosítása társadalmi-gazdasági jellemzőik szerint.
A világgazdasági központok és a peremterületek, eltérő és változó szerepük a
világgazdaságban.
A különböző egyedi szerepköröket betöltő országcsoportok és országok földrajzi jellemzői.
8. Magyarország földrajza
Magyarország földrajzi helyzete.
Hazánk természeti adottságai és erőforrásai, a medencejelleg érvényesülése.
Népességföldrajzi folyamatok és azok következményei. A népesség nemzetiségi
összetételének változásai és következményei a Kárpát-medencében.
Magyarország gazdaságának jellemző vonásai. A gazdaság fő ágai, ágazatai, területi és
szerkezeti átrendeződése, annak okai és társadalmi-gazdasági következményei.
Nemzetközi gazdasági kapcsolataink. Hazánk idegenforgalma.
A hazai tájak és régiók eltérő természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági képének bemutatása.
Hazánk környezeti állapota, legfőbb természeti, kulturális és környezeti értékei, gazdasági
eredményei.
A lakóhely és a régió természeti, társadalmi-gazdasági jellemzői.
9. Európa regionális földrajza
Európa természeti és társadalmi-gazdasági képe.
Az egyes kontinensrészek és a tipikus tájak földrajzi jellemzői.
Az európai országok szerepe a kontinens, illetve a világ gazdaságában. Társadalmi-gazdasági
adottságaik közös és eltérő vonásai, jellemzői.
Az Európai Unió kialakulásának társadalmi-gazdasági alapjai, működésének jellemző
földrajzi vonásai. Egyes területeinek és országainak hasonlóságai és különbségei.
A környezeti problémák területi jellemzői, a megoldásukra tett törekvések Európában.
10. Az Európán kívüli földrészek földrajza
Az egyes kontinensek általános természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági jellemzői, tipikus
tájaik.
Az eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségű területek, a világgazdaságban kiemelkedő
jelentőségű országcsoportok és országok.
Példák a társadalom természeti környezetbe való beavatkozására az egyes földrészeken.
11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai
A legfőbb globális problémák és azok kialakulásának természeti, társadalmi-gazdasági okai.
Példák a globális környezeti gondok megoldási lehetőségeire.
INFORMATIKAI ALAPISMERETEK
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
A vizsga formája
Középszinten: írásbeli és szóbeli.
Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.
A tantárgy célja
Az Informatikai alapismeretek elnevezésű szakmai előkészítő tantárgy érettségi vizsga
részletes vizsgakövetelményei, a műszaki szakterület szoftver irányultságú informatika
szakmacsoportjába tartozó szakközépiskolák számára készült. A tantárgy az érettségi vizsgán
a szabadon választható vizsgatárgyak körét bővíti. A részletes követelmények az előírt
kerettantervekhez illeszkednek, s nem tartalmazzák az egyes intézmények helyi tanterveiben
megfogalmazott kiegészítő témakörök követelményeit.
Az Informatikai alapismeretek komplex vizsgatantárgy. Részletes követelményei az
informatika szakmacsoport kerettantervének témaköreire épülnek, de figyelembe veszi a
műszaki orientációs ismeretek egyes témaköreit is. Mivel informatikai témakörben a tanulók
választhatják a közismereti informatikát is, ezért az "Informatikai alapismeretek" nem
tartalmazza az ott számon kért ismeretek nagy részét.
Az Informatikai alapismeretek tantárgy az informatikai szakterület OKJ szakmái közül az
alapfokú (számítógép kezelő-használó) és a középfokú (számítástechnikai szoftverüzemeltető)
vizsgákkal mutat rokonságot.)
A részletes vizsgakövetelmények közép- és emelt szinten egyaránt a kompetenciaelv alapján
készültek. Az emelt szintű követelmények tartalmazzák a középszintű követelményeket is.
Középszinten alapvetően az ismeret és a megértés szintje a jellemző, emelt szinten előtérbe
kerül az alkalmazási és integrálási képesség is.
A középszintű vizsgakövetelmények figyelembe veszik a szakmai előkészítő érettséginek azt
a funkcióját, hogy a vizsgával a szakmai alapozás központi elvek szerint megvalósuló lezárása
megtörténjék, így elősegítse a tanulóknak az informatikai szakterületen belül a szakma
kiválasztását, és előkészítse bekapcsolódásukat a szakmai képzésbe. Középszinten az
informatikai szakmai alapismeretek tantárgy érettségi vizsga célja, hogy a tanuló adjon
számot a szakmai orientáció és a szakmacsoportos alapozó oktatás során szerzett
szoftvertechnológiai ismereteinek tartalmáról és mértékéről.
Az emelt szintű vizsgakövetelmények figyelembe veszik a szakmai előkészítő érettségi azon
célját is, hogy segítse a szakirány szerinti felsőfokú szakképző intézményekben történő
továbbtanulást. Ezen túlmenően figyelembe veszi azt is, hogy bizonyos szakterületekhez - az
adott intézmény pedagógiai programjában rögzített előírásokkal összhangban - szükségessé
válhat az emelt szintű vizsga letétele.
Az ismeretek és készségek legnagyobb része középszinten és emelt szinten egyaránt
megjelenik. A középszintű célok elsősorban az egyszerűbb ismeretszerzési eljárásokat,
kifejezőkészséget, a rendszerezés és az alkalmazás legalapvetőbb formáit várja el. Emelt
szinten az igényesebb felépítés, az alkalmazás és integrálás összetettsége, a feladatok
nehézségi fokának erősödése a jellemző.
A középszintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó:
- Képes-e a helyi hálózatba (LAN) felhasználóként belépni.
- Tudja-e a hálózat erőforrásait - jogosultságának megfelelően - használni. (Belépés, jelszó
változtatás, program indítás, adatmentés, felhasználói környezet létrehozása, illetve
módosítása).
- Ismeri-e az informatikai hálózatok kialakításához, használatához szükséges fogalmakat,
eszközök, módszerek, eljárások alapjait.
- [Topológia, protokollok, fizikai közegek, csatlakozók, lezárók, hálózatok kialakítására
szolgáló aktív eszközök {jelismétlő (repeater), többportos jelismétlő (multiport repeater -
hub), híd (bridge), kapcsoló (switch), útválasztó (router)} ISO/OSI-modell, TCP/IP.]
- Képes-e az algoritmikus gondolkodásra, tudja-e alkalmazni az algoritmus-leíró eszközöket.
- Ismeri-e a legfontosabb programozási tételeket.
- Képes-e egy fejlesztői környezetben egyszerű programot készíteni, abban hibát keresni,
tesztelést végezni.
- Tud-e a gyakorlatban használni egy adatbáziskezelő programot.
- Tud-e egy létező adatbázisból meghatározott feltételek szerint adatokat kinyerni és előírt
formátumban megjeleníteni.
- Képes-e a dokumentumok és a táblázatok emelt szintű használatára.
- Képes-e szövegszerkesztő és táblázatkezelő programok kimeneteként HTML formátumú
dokumentumokat előállítani.
- Képes-e valamely algoritmus-leíró eszközzel egy egyszerű feladatot algoritmizálni.
- Képes-e egy elemi feladatot a megfogalmazásától a kész program átadásáig önállóan
megvalósítani.
- Ismeri-e a relációs adatbázis kialakításának főbb szempontjait.
- Ismeri-e az SQL nyelv alapelemeit, tud-e egyszerű lekérdezéseket létrehozni.
Az emelt szintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó:
- Tudja-e megfelelő gyakorlottsággal használni a tanult programnyelv programfejlesztői
lehetőségeit.
- Képes-e valamely algoritmus-leíró eszközzel a megadott feladatot algoritmizálni.
- Képes-e egy egyszerű feladatot a megfogalmazásától a kész program átadásáig önállóan
megvalósítani.
- Ismeri-e a relációs adatbázisok kialakításának főbb szempontjait.
- Képes-e egy szóban megfogalmazott egyszerű feladatot relációs adatbázissá konvertálni, és
azt megvalósítani.
- Ismeri-e az SQL elemeit, tud-e egyszerű lekérdezéseket létrehozni.
- Tud-e egy objektumorientált fejlesztői környezetet használni.
A tantárgy általános követelményei
Témakörök Követelmények középszinten elmények kiegészítése emelt szinten
Tartalmi szint Viselkedési szint Feltételek Teljesítési szint ési szint Feltételek Teljesítési szint
1. Hardver alapismeretek
A számítógépek felépítése
Ismerje a Neumann-elvű
számítógépek elvi
felépítését és a tárolt
program elvét.
Funkcionális egységek
Tudja ismertetni az
alapvető hardverelemek
funkcióit.
Tudja felsorolni egy
számítógép-konfiguráció
összeállításához szükséges
eszközöket, szerszámokat,
szabályokat.
A rendelkezésre álló
eszközök közül történő
kiválasztással
Írásban és/vagy szóban
Tudja
ismertetni
a nagy
kapacitású
tárolóeszkö
zök
működése
között
meglevő
különbsége
ket.
Az IDE és az SCSI
eszközök előnyeinek és
hátrányainak ismeretében
Írásban és/vagy szóban
2. Szoftver alapismeretek
A számítógép előkészítése
Tudjon partíciókat
létrehozni és
megformázni. Ismerje a
tanult operációs
rendszerhez alkalmazható
fájlrendszer(eke)t.
A gyakorlatban
Ismerje az
alkalmazot
t
fájlrendsze
r
alkalmazás
szintű
jellemzőit,
Írásban és/vagy szóban
előnyeit,
hátrányait,
tudja
választását
megindoko
lni.
Programok telepítése
Ismerje egy operációs
rendszer telepítését.
Tudja installálni a
szokásos felhasználói
programokat.
Írásban, vagy szóban
A gyakorlatban
Ismerje
egy
számítógép
re két
operációs
rendszer
telepítésén
ek módját.
Az esetleg szükséges
segédprogram
használatával.
Írásban vagy szóban
Operációs rendszer
használata
Ismerje a tanult operációs
rendszer állományait, a
betöltési folyamatot, a
memóriakezelést.
Írásban és/vagy szóban
A gyakorlatban
Két
telepített
operációs
rendszer
esetén
legyen
képes
bármelyike
t elindítani.
A használni kívánt
programok ismeretében.A gyakorlatban
Tudjon
könyvtárszerkezetet
kialakítani, másolni,
törölni, átnevezni.
Jogosultságok szerint A gyakorlatban
Állományok kezeléseIsmerje és tudja
alkalmazni azA gyakorlatban
állománykezelő
parancsokat.
Ismerje az állomány-
attribútumokat, tudja
azokat megváltoztatni.
Segédprogramok
telepítése, használata
Legyen képes állományok
tömörítésére. Ismerje a
tömörítési fajtákat.
Kereskedelmi vagy szabad
szoftver felhasználásávalA gyakorlatban
Értékelje a
veszteséges
és a
veszteség
nélküli
tömörítések
tulajdonsága
it.
Írásban és/vagy szóban
Alkalmazzon víruskereső
programot. Tudjon
lemezkarbantartást;
állomány
töredezettségmentesítést
végezni.
Legyen képes valamilyen
külső tároló eszközre
biztonsági másolatot
készíteni.
Operációs rendszer
segédprogramjával
Tudja meghatározni a
lemezkarbantartás javasolt
időintervallumát.
A lemezkarbantartás
szükségességének és
fontosságának
ismeretében.
Írásban és/vagy szóban
3. Szövegszerkesztés
Szövegszerkesztő
program kezelése
Legyen képes a program
emelt szintű használatára.
Tudjon szöveges
állományt előírt helyről
beolvasni, menteni;
konvertálni.
Rutinszerűen alkalmazza a
formázásokat. Tudjon a
szövegbe objektumokat
csatolni vagy beilleszteni.
Tudjon generálni
tartalomjegyzéket.
Használja a helyesírás-
ellenőrzőt, az automatikus
elválasztást.
Tudjon élőfejet és élőlábat
készíteni.
Ismerje a stílus fogalmát,
jelentőségét.
Tudjon körlevelet
készíteni különböző
forrásból származó
adatok- és
törzsdokumentum
felhasználásával.
Alkalmazza a
képletszerkesztőt.
Ismerje valamely képfájl
tartalmának módosítási
lehetőségeit.
A gyakorlatban
Tudjon saját stílust
definiálni.
A tanult program
lehetőségeit
használva a
körlevél
adatbázisából
legyen képes
különböző méretű
borítékokra és
szabványos
címkékre
nyomtatni.
Tudjon űrlapot
készíteni.
Tudjon HTML
formátumban
mentést készíteni.
Alkalmazzon
képfeldolgozó
programot a
szövegbe
illesztendő képek
módosításához
Alkalmazza az
elemi ábrák
rajzolási funkcióit.
A gyakorlatban
Grafikus információk
kezelése
Ismerje valamely képfájl
tartalmának módosításiA gyakorlatban
lehetőségeit.
Weblapok kezeléseIsmerje a weblapkészítés
alapjait.
Szövegszerkesztő és
célprogramA gyakorlatban
4. Táblázatkezelés
Táblázatkezelő program
kezelése
Legyen képes a program
emelt szintű használatára.
Legyen képes a
munkakörnyezet
megfelelő beállítására.
Ismerje a különböző
adattípusokat.
A gyakorlatban
Legyen képes
bonyolultabb
(egymásba
ágyazott, több-
paraméteres,
különböző
kategóriájú)
függvényekkel
is dolgozni.
A gyakorlatban
Legyen képes egyszerű
gyakorlati feladatok
kapcsán konstansokkal,
hivatkozásokkal,
függvényekkel dolgozni.
Ismerje a szűrők
használatát. Az elkészült
táblázatokon tudjon
formázási előírásokat
megvalósítani. Legyen
képes diagramok
készítésére. Az elkészült
táblázatokat, diagramokat
tudja kinyomtatni.
Tudjon HTML
formátumban
mentést készíteni.
5. Informatikai alapismeretek
Számábrázolás,
számrendszerek
Ismerje a bináris,
decimális, hexadecimális,
oktális, binárisan kódolt
decimális
számábrázolást.
Írásban és/vagy szóban
A gyakorlatban
Tudja
ismertetni a
számítógépe
s
számábrázol
ásból adódó
hibákat.
Írásban és/vagy szóban
Segédeszköz használata
nélkül legyen képes 8
bites bináris számok oda-
vissza alakítására bináris,
decimális, hexadecimális
számok esetében. A gyakorlatban
Tudjon aritmetikai és
logikai műveleteket
végrehajtani kettes
számrendszerben.
Ismerje a fix- és
lebegőpontos ábrázolást.
Legyen képes egy
megadott számot az előírt
módon ábrázolni.
A gyakorlatban
Kódolás
Ismerje a kód-, kódolás
fogalmát. Ismerjen
numerikus és
alfanumerikus kódokat.
Írásban és/vagy szóban
Ismerjen
legalább
kétféle
hibafelismer
ő és/vagy
javító kódot.
Mutassa be
egy bit
Írásban és/vagy szóban
A gyakorlatban
hibajavítását
.
6. Hálózati ismeretek
LAN
Legyen képes a helyi
hálózat erőforrásait
használni. Ismerje a
biztonsági hierarchiát.
Tudja a felhasználói
környezetet beállítani.
Ismerje fel a hibát a
hálózat működésében.
Ismerje az IP címzés
jellegzetességeit.
Ismerje a lokális hálózatok
építőelemeit,
a leggyakrabban használt
fizikai közegeket,
tulajdonságaikat.
Tudja ismertetni legalább
három szokásos aktív
eszköz funkcióját.
Tudja a különböző
topológiákat ismertetni.
Tudja ismertetni az
ISO/OSI és a TCP/IP
modellek, illetve
protokollok sajátosságait.
Ismerje a levelezés
lehetőségeit és veszélyeit
A rendelkezésre álló,
kizárólag oktatási célra
szolgáló hálózat
segítségével
A rendelkezésre álló
eszközök közül történő
kiválasztással
A rendelkezésre álló ábrák
segítségével
A gyakorlatban
Írásban és/vagy szóban
Szóban
írásban és/vagy szóban
A gyakorlatban
Ismerje,
hogy
milyen
eszközöket
, klienseket
és
protokollo
kat kell
installálni a
használt
operációs
rendszer
alatt, hogy
pont-pont,
illetve
kliens-
szerver,
valamint
modemes
kapcsolatot
meg
lehessen
valósítani.
Ismerje a
kliens
oldali
operációs
rendszerek
A gyakorlatban
A gyakorlatban
komponens
einek
frissítését a
javító
csomagok
használatát
.
7. Programozási alapismeretek
A feladatmegoldás
lépései, módszerei
Ismerje a megoldás
lépéseit (feladat
meghatározása,
specifikáció, algoritmus-
készítés, kódolás,
tesztelés, hibakeresés, -
javítás,
hatékonyságvizsgálat,
dokumentálás). Változók
és típusaik, kiinduló- és
végpont meghatározása.
Ismerje az elemi
adattípusokat. Ismerje a
tömböt, a karakterláncot,
valamint a verem-, a sor-,
és a listastruktúrákat.
Algoritmusok
Ismerje az algoritmusleíró
eszközöket (mondatszerű
leírás, folyamatábra,
struktogram).
Írásban és/vagy szóban
Szövegesen
megfogalmaz
ott feladat
megoldását
legyen képes
egy
Írásban és/vagy szóban
algoritmus-
leíró eszköz
segítségével
megjeleníteni.
Példaprogram
ot tudjon
elemezni.
Szóban
Programnyelv
Tudjon egyszerű
programot létrehozni a
tanult nyelv fejlesztői
környezetében. Ismerje a
nyelv elemeit, szerkezetét.
Tudjon forráskódot
létrehozni. Ismerje a
fordítás és szerkesztés
folyamatát, tudja a
gyakorlatban alkalmazni.
A gyakorlatban
Értse a rekord,
sor, lista
adatszerkezetek
et.
Értse az
állományok
definiálását.
Értse a külső
programmodul
ok beépítését.
A gyakorlatban
Programozási ismeretek
Deklaráció, értékadás,
változók, konstansok.
Alkalmazza az elemi
adattípusokat.
Alkalmazza a vezérlési
szerkezeteket.
Tudjon egy egyszerű
probléma megoldására
programot készíteni.
A kapott eredményt tudja
megjeleníteni az
elsődleges output
eszközön.
Tudjon típusos és
Elméletben
A gyakorlatban
Írásban és/vagy szóban és /vagy
gyakorlatban
Legyen
képes
külső
programm
odulok
beépítésére
.
A gyakorlatban
szöveges állományokat
kezelni.
A programkönyvtár
fontosabb eljárásait és
függvényeit tudja
alkalmazni.
Programozási tételek
Ismerje a programozási
tételeket. Tudja ismertetni
ezek célját, alkalmazási
körét.
- összegzés tétele
- eldöntés tétele
- kiválasztás tétele
- keresés tételei
- megszámlálás tétele
-- szélsőérték kiválasztás
tételei
- kiválogatás tétele
- metszetképzés tétele
- egyesítés tétele
- összefuttatás tétele
- buborékos rendezés
- rendezés minimum
kiválasztással
- rendezés közvetlen
elemkiválasztással.
Írásban és/vagy szóban
Adott
feladatra
tudja
alkalmazni a
programozás
i tételeket.
Ismerjen
rekurziót
bemutató
algoritmust.
Egyszerű program
segítségévelA gyakorlatban
Hibakeresés, tesztelés,
hatékonyság és
helyfoglalás
Tudja felsorolni a
tesztelési és hibakeresési
módszereket.
Ismertesse a
hatékonyságvizsgálatok,
Írásban és/vagy szóban
és a helyfoglalás
csökkentésének
szempontjait.
Tudjon ismertetni egy
dinamikus tesztelési
módszert. Ismerje
előnyeit, hátrányait.
Ismerje a töréspontok
elhelyezése és a
lépésenkénti végrehajtást,
mint hibakeresési eszközt.
A gyakorlatban
Az objektumorientált
programozás alapjai
Ismerje a modern vizuális
programozás alapjait, a
vizuális objektumok
fogalmát.
A gyakorlatban
Ismerje az
objektumor
ientált
programoz
ás elvét, az
objektum
fogalmát,
szerkezetét
.
Ismerje az
objektumo
khoz
kapcsolódó
metódusok
at.
Ismerje az
objektumo
k általános
felépítését,
elvét,
tartalmát,
Szóban
A gyakorlatban
az
öröklődés
fogalmát.
Tudja
elemezni
az
objektumo
k
viselkedésé
t és
hierarchiáj
át.
Ismerje az
esemény
vezérlést
8. Adatbázis-kezelés
Az adatbázis-kezelés
alapfogalmai
Ismerje az adatbázis
fogalmát, típusait, az
adattábla, rekord, mező,
kulcs fogalmakat.
Írásban és/vagy szóban
Adatbázis-kezelő
használata
Használói szinten tudjon
alapvető adatbázis-kezelő
műveleteket
megvalósítani.
Tudjon kimutatásokat
készíteni képernyőre és
nyomtatott formában.
Ismerje az adattábla
szűrését.
A gyakorlatban
Az adatbázis-készítés
lépései
Legyen képes egy
adatbázis-kezelő szoftver
segítségével egy egyszerű
adatbázist létrehozni.
Ismerje az adattípusokat,
tudjon egyszerű adatbázist
definiálni.
A gyakorlatban
Legyen képes egy
relációs adatmodell
megalkotására
kapcsolatok
kezelésének módját.
Írásban
Adatbázis-elmélet
Ismerje az
adatbázis
megalkotására
használatos
normál
formákat (INF,
2NF, 3NF)
Ismerje a táblák
közötti
kapcsolatokat
(1:1, 1:N, N:M)
szóban
Az SQL nyelv használata
Ismerje az SQL
szintaktikáját, adattípusait,
műveleteit. Ismerje az
adatdefiníciós-adatkezelő-
és adatfelügyeleti
utasításokat. Legyen képes
adatbázist létrehozni és
lekérdezni.
A tanult adatbázis-kezelő
segítségévelA gyakorlatban
Értse az
adatbázis-
lekérdezési
feladatok
programoz
ását
szóban
SZAKISKOLÁK
Célok és feladatok
A szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamán az általános műveltséget megalapozónevelés-oktatás folyik, továbbá pályaorientáció és szakmai alapozás is folyhat. A szakképzésiévfolyamokon – az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott – szakképzésikövetelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik.
A szakiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és aszakmai képzés szerves egységet alkot. A szakiskola a képességek fejlesztését akkorvégezheti eredményesen, ha követelményeiben a tanulók adottságaihoz igazodik.
A szakiskolában tanulók egy köre a szakmai vizsga letételével befejezi iskolai rendszerűtanulmányait. Ezért a szakiskolának különösen nagy figyelmet kell fordítania aszemélyiségfejlesztésre, az anyanyelv igényes használatára, a tanulók érzelmi kultúrájánakgazdagítására, erkölcsi tudatosságuk erősítésére.
A szakiskolai nevelés-oktatás folyamatában a tanulókban fejlődik saját egészségük, azemberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzet, az igény amunkatársakkal való együttműködő, egyenrangú, szolidáris viszony kialakítására, a közösségiés az egyéni érdekek, értékek egyensúlyának megteremtésére.
A szakiskola társadalmi kötelezettsége, hogy a tanulók életpályájuk során ne atársadalom leszakadó, gyakran gondoskodásra is szoruló rétegéhez tartozzanak, hanemtovábbi tanulmányokra is képes fiatalokká, a társadalom elfogadott tagjaivá váljanak.Lehetővé kell tenni a szakiskolai tanulók számára a korábban kialakult tudásbeli és szociálishátrányok felszámolását, a munkaerőpiacon piacképes szakképesítés megszerzését.
A szakiskolai oktatás alapvető célja tehát, hogy tanulói képesek legyenek sikeresszakmai vizsgát tenni, majd szakmájukban elhelyezkedni, tudásuk, képességeik és készségeikmegfeleljenek a munkába állásuk idején támasztott elvárásoknak, követelményeknek. Ahatékony és motiváló tanulási módszerek elsajátítása révén növekszik képességük szakmai ésmás munkatevékenységek értő és alkotó megtanulására, a folyamatos fejlődésre, a szakmánbelül további tanulásra, továbbképzésre és szükség esetén szakmaváltásra. Lehetőséget kellkapniuk a magasabb szintű szakképzettség megszerzésére a szakmai előmenetel, az egészéleten át tartó tanulás folyamán.
A szakiskolai tanítási-tanulási folyamat során nő a tanulókban a szakmához kötődőismeretek önálló megszerzésének igénye, valamint alkalmasságuk egyéb ismeretekbefogadására, értelmezésére, hasznosítására, az összefüggések felismerésére. Elsősorbankonkrét feladatok segítik a problémamegoldó gondolkodás fejlődését, de megerősítik ésfejlesztik az elvont fogalmi gondolkodást is. A tanulók alapokat kapnak a munkahelyi-szakmai követelményeknek való megfeleléshez, valamint kommunikációs, idegen nyelvi ésinformatikai képességeik folyamatos fejlődéséhez.
A szakiskolában a kerettantervek alapján meghatározott tananyagok tartalma elsősorbana szakképzésre és a munkatevékenységekre, az ezekhez szükséges tudás megszerzésére,képességek és készségek fejlesztésére irányul, és a tanulók minél cselekvőbb részvételétfeltételezi. Ennek érdekében a kerettanterv lehetőséget ad az általános műveltséget
megalapozó évfolyamokon is a gyakorlati oktatás megszervezésére, növelve ezzel a tanulókszakmatanulás iránti motivációját, lehetővé téve sikerélményhez jutásukat.
A tanulók munkatapasztalataik és munkakultúrájuk révén képesek lesznek beilleszkednia termelési, illetve munkakörnyezetbe, fejlődik bennük az igényesség munkájukeredményessége, minősége iránt, és kialakul a munkájukkal kapcsolatos felelősségérzet.
A szakiskola első, differenciált pedagógiai eljárásokat igénylő szakaszában az újismeretek átadása mellett vállalja az általános iskolai ismeretek rendszerezését, a hiányokpótlását, a gyengébb képességű tanulók fejlesztését a továbbhaladáshoz szükséges szintre,valamint tudatos motiválásukat. A helyi pedagógiai programokban meg kell határozni aszakmai képzéshez szükséges és a tanulók többsége számára fejlődésre ösztönző, dedifferenciált, egyénhez igazodó módszerek alkalmazását és a megfelelő tanulói aktivitásmellett teljesíthető tevékenységeket, hogy elkerülhetővé váljanak az iskolai tanulási kudarcok.
A szakiskola kilencedik vagy tizedik évfolyamának befejezése után a tanulók számáralehetőséget kell biztosítani – az átvevő iskola pedagógiai programja szerint – átlépésre agimnáziumi vagy a szakközépiskolai képzésbe.
A felzárkóztató oktatásban a tanulók a szakképzés megkezdéséhez, valamintszocializációjukhoz szükséges általános műveltségi ismeretekre, készségekre, képességekretehetnek szert.
Az előírt számú felzárkóztató évfolyam sikeres elvégzése után a tanuló bekapcsolódhata szakképzésbe (első szakképzési évfolyamba léphet), általános iskolai záróvizsgárajelentkezhet, illetve a szakképzési évfolyamokon folytathatja felkészülését az általános iskolaizáróvizsgára és az alapműveltségi vizsgára is.
A szakiskola tizedik évfolyamának befejezése után a tanulók alapműveltségi vizsgáttehetnek, szakképzési évfolyamra léphetnek és az átvételre vonatkozó rendelkezéseknekmegfelelően másik szakiskola, középiskola megfelelő évfolyamán folytathatjáktanulmányaikat.
A szakiskolai kerettanterv szerkezete
Közismereti tantárgyak
A kilencedik évfolyamon a közismereti képzés elsődleges feladata a tanulásimotiváció felkeltése, az alapismeretek rendszerezése, kiegészítése, stabilizálása, azalapkészségek fejlesztése. Az ismeretek és készségek továbbfejlesztése, továbbépítése atizedik évfolyam feladata.
A közismereti kerettantervekben azoknak a funkcionális készségeknek,képességeknek és ismereteknek kell előtérbe kerülniük, amelyek a szakképzésbe valóbelépéshez feltétlenül szükségesek. A kilencedik-tizedik évfolyam kerettanterveinekcélja az is, hogy az alapműveltségi vizsgára felkészítse a tanulókat.
A szakiskolák 9–12. évfolyamára két-két óratervi változat készült. Az „A” változatalapvetően azokat a funkcionális készségeket, képességeket kívánja fejleszteni, amelyeka szakképzésbe való belépéshez feltétlenül szükségesek. A „B” változat a megalapozottismeretekkel és tanulási képességekkel belépő, jobban terhelhető tanulók műveltségénektovábbfejlesztésére készült.
A szakképzési évfolyamokon azoknak a tanulóknak, akik nem rendelkeznekalapműveltségi vizsgával– amennyiben a szakmai vizsga letételének előfeltétele ennek megléte –, alapműveltségivizsgára való felkészítés is folyik.
Pályaorientáció, szakmai alapozás
A pályaorientáció a 9. évfolyamon folyó oktatás, melynek célja a pályaválasztásidöntés megalapozása, a tanuló önállóságának fejlesztése, önbizalmának növelése,érdeklődésének felkeltése, a szakképzéssel és a foglalkoztatási rendszerrel kapcsolatosinformációk, tapasztalatok átadása.
A pályaorientáció összekapcsolja a különböző tantárgyak közös elemeit. Azoktatás tartalma elsősorban a tanulók tapasztalataira épül. A tanulók vagytanulócsoportok aktuális problémái, igényei, az osztály, az iskola eseményei jelenthetika kiindulást a képzési cél eléréséhez. A tanulmányi kirándulások, üzemlátogatások,külső szakértők meghívása elősegítik a pályaválasztás folyamatát, és hozzájárulnak atanulók eredményes iskolai szocializációjához.
A pályaorientáció keretében a tanulók megismerik a különböző szakmacsoportoktevékenységformáit és szakmai lehetőségeit.
A pályaorientáció az „A” változat esetében önálló tantárgyként jelenik meg 74órás időkeretben, míg a „B” változatban a szakmai alapozás programjába integrálvaoktatható.
A szakiskolákban a szakmai alapozás keretében a különböző szakmacsoportokáltalános szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességekfejlesztése folyik. A szakmai alapozás célja a tapasztalatszerzés, a megalapozottpályaválasztási döntés megerősítése. A szakmai alapozás tevékenységorientált. Ezt aprogramban részt vevő tanulók helyzete, motivációs szintje elkerülhetetlenné teszi. Aprogram nem korlátozódik a manuális munkára. A gyakorlati problémákhoz kapcsolódikaz elméleti szakmai alapozás, amelybe az adott foglalkozási területek igényeihezszervesen illeszkedő műveltségmodulok is integrálódnak. A szakiskolában a szakmaialapozás manuális tevékenységgel összefüggő része megszervezhető tanműhelyben,tankertben, tanirodában is.
A szakmai alapozás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti ésgyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmaialapozás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellettmegismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasználtanyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek azOrszágos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására.
Szakmai alapozás időkeretei, arányai
A helyi pedagógiai programokban a szakiskolák meghatározhatják, hogykívánnak-e pályaorientációt és szakmai alapozást folytatni. Ha pedagógiai programjukbanem építenek be pályaorientációt, szakmai alapozást, akkor megnövelhető a szabadontervezhető tanulói foglalkozások helyi óraszáma. Ha ilyen oktatást folytatnak, akkor akerettantervi időkeret, illetve arányok szerint kell elkészíteniük helyi pedagógiaiprogramjukat.
A pályaorientáció és szakmai alapozás tartalmát, követelményeit a szakképzőiskolák helyi tanterveikben határozzák meg az alábbiak együttes figyelembevételével:
a) az OKJ szakképesítések központi programjai,b) a pályaorientáció, a szakmai alapozás kerettantervi programjai, illetve ezek
követelményei.
„B”
9. évfolyam összóraszáma: 185 óra10. évfolyam összóraszáma: 259 óra
Éves óraszámok évfolyamonkéntÉvfolyamok9. 10.
Elmélet 74–185 74–148Gyakorlat 0–111 111–185Szakmai alapozás összesen 185 259
Szakképzési évfolyamok
A szakképzési évfolyamokon a központi programban meghatározott feltételekszerint folyik a szakmai vizsgára való felkészítés az alapműveltségi vizsga bevezetéséig.
A szakképzési évfolyamokon a szakiskola a tanulók számára szakmai elméletioktatás mellett továbbra is biztosít 222 órás időkeretet a készségfejlesztő, általánosanművelő, illetve a szakmai elméleti képzést kiegészítő közismereti képzésre. Ez magábanfoglalhatja a kerettantervi rendeletben meghatározottakon kívül a testnevelést, azanyanyelvi képzést, a szakmai számításokat, az informatikát, a tanult szakmáhozilleszkedő természettudományokat, az idegen nyelveket is.
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
9-10. évfolyam
Célok és feladatokA szakiskolában a magyartanítás elsődleges célja a tág értelem vett olvasás-, írás- és
beszédtanítás - s mindezeken keresztül a gondolkodástanítás. Ez a feladat elválaszthatatlan azönbizalom-erősítéstől és a sikerélmény-nyújtástól. E célok elérése érdekében a diákok saját,mindennapi és jobbára az elektronikus tömegkultúrából táplálkozó kultúráját is méltányolnikell, illetve kiindulási alapként szükséges bevonni az anyanyelvi és az irodalmi nevelésbe.Lehetőségként figyelembe kell venni az audiovizuális-elektronikus tömegkultúrát is, s ezt aforrást fel kell használni a személyes kifejezőképesség fejlesztésében, illetve a magaskultúra,a szépirodalom s ezen belül a nemzeti irodalom befogadása iránti készség erősítésében.
Az irodalom, a művészet önismereti, az önmegértési és önmeghatározást elősegítőlehetőségeit kell tudatosítani. Az olvasmányok kiválasztása az olvasási kedv erősítését és akommunikációs nevelést szolgálja. Az aktív (s ez által is motivált) befogadás elősegítéseérdekében nagy súlyt kell kapniuk a kreatív szövegértési-szövegalkotási gyakorlatoknak.
A leíró nyelvtan tanítása nem különülhet el a szövegértéstől és szövegalkotástól, annakfunkcionális részeként kap helyet. A szakiskolai magyartanításnak különösen szorosan kellegyüttműködnie a társadalom- és emberismerettel, illetve az ezekkel szervesenösszekapcsolódó etikai neveléssel. Kapcsolatot kell keresnie a diákok valóságoséletproblémáival és kielégítetlen társadalmi szükségleteivel.
Fejlesztési követelmények
A kulturált nyelvi magatartás kialakítása nélkülözhetetlen a sikeres társas-társadalmibeilleszkedéshez és együttműködéshez, az eredményes problémamegoldáshoz, a konfliktusokkezeléséhez. Szükség van mind az ösztönös kommunikációs ismeretek tudatossá tételére,mind a nyelvi alapképességek szintre hozására és továbbfejlesztésére. Fejlesztendő abeszédpartnerekkel való nyelvi együttműködés képessége, a különféle szóbeli és írásosműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása, a kommunikációs zavarok felismerésénekfeloldásának képessége.
Szükséges gyakoroltatni a kétszemélyes, a kiscsoportos és a hivatalos-nyilvánoskommunikáció módozatait: a körülményekhez, a címzetthez, a témához való rugalmasalkalmazkodást; az együttműködés képességét mind a kortárs, mind a felnőtt partnerekkel, azodafigyelést mások gondolataira és érzelmeire, az udvariasság és a nyelvi illemszabályokmegtartását.
A szövegértés fejlesztése az alapja a többi anyanyelvi terület fejlesztésének, ezért errekívánatos különös gondot fordítani. Elengedhetetlenül szükséges a beszédértés tudatosfejlesztése, ennek fontos mozzanatai a közvetlen kommunikációban és az elektronikustömegkommunikációban szereplő beszédműfajok, szövegfajták szerkezeti sajátosságainaktudatosítása, illetve a figyelem edzése és irányítása.
Az olvasás képessége erősen összetett, beleértjük az olvasástechnikát, a szó szerinti, azértelmező, a kritikai és kreatív olvasás képességét, a pontos és kifejező felolvasást s aszövegbe kódolt üzenet megfejtését, megértését. Az olvasási képességhez hozzátartozik aszöveghez kapcsolódó kérdések föltevése, valamint az olvasói válaszadás is.
A szóbeli és írásos szövegalkotás képességét egyaránt fejlesztenünk kell. Önbizalom-erősítő célzattal fel kell tárni a diákokban szunnyadó, illetve az iskola falain gyakran kívülmaradó történetmondási és meggyőző képességet. Erre lehet azután építeni az irodalmielbeszélések mélyülő megértését és az írásbeli fogalmazások fejlesztését. Ehhez kapcsolódikaz igényes és a helyzethez illő szóhasználat, mondat- és szövegalkotás gyakoroltatása, amondat- és szövegfonetikai eszközök, valamint a nem verbális nyelvi elemek összehangolt éscélszerű használatának kialakítása. Erősíteni kell az alapvető fogalmazási típusokmegalkotásának képességét szóban (felszólalás, hozzászólás, köszöntő stb.) és írásban(elbeszélés, leírás, jellemzés, levél). Különös gondolt kell fordítani a közéleti szövegekmegalkotásának képességére, szóban (állásinterjú) és írásban (önéletrajz, kérvény, pályázatstb.). A fejlesztés meghatározó területe a rendszeres szövegtömörítés, -kiegészítés és -bővítés.
A tanulási képesség fejlesztése mindenekelőtt az ismeretfeldolgozási technikákmegismertetését és gyakoroltatását jelenti. Ez az egész iskola együttes feladata, determészetesen kiemelt szerepet kap az anyanyelvi-irodalmi-kommunikációs nevelésben is.Idetartoznak a jegyzetelés, a könyvtári anyaggyűjtés, illetve az olyan szövegfeldolgozásitechnikák, mint a vázlatkészítés és a lényegkiemelés. Mindez a számítógép korábantermészetesen kapcsolódik össze a számítógépes szövegszerkesztés gyakoroltatásával. Különfigyelmet kell szentelni a vizuális információ értelmezésének fejlesztésére. Az alapvetőkönyvtárhasználati ismeretek elsajátíttatása mellett a szakiskolás diákoknak is személyesgyakorlati tapasztalatot kell szerezniük a számítógépes információforrások kezeléséről.
Az anyanyelvi ismeretek nem külön, hanem integráltan szerepelnek a tananyagban. Anyelvi tudatosság nem elvont fogalmak ismeretét jelenti, hanem a nyelv megfigyelését,analizálásának képességét. Ezt az analizáló képességet azonban fejleszteni kell, elsősorban azalá-, fölé-, mellérendeltségi és a rész-egész viszonyok felismertetésével. A nyelvtaniismereteket a többi fejlesztési feladathoz és a szövegekhez célszerű kapcsolni. A hangtant azolvasás-írás és kiejtés fejlesztéséhez, a szófajtant és az alaktant a szóelemzési elven alapulóhelyesírási esetek tanításához, a mondattant pedig a szövegértő olvasás, illet a szövegalkotásfejlesztéséhez.
Az irodalom és az olvasó kapcsolatáról, az irodalom jelentésközvetítő szerepérőlszerzett kapcsolatoknak alapvető feladata, hogy felismertessék a tanulókkal, hogy az irodalmimű nem a valóság közvetlen lenyomata, hanem világértelmezés és teremtett világ, illetvesajátos kommunikációs forma. Epikai, lírai és drámai művek, illetve műrészletek olvasása éselemzése során a diákok ismereteket és élményeket szereznek arról, hogy az egyes műnemek,illetve műfajok sajátos kifejezésmódjának eszközeit alkalmazó alkotások hogyan járulnakhozzá az olvasó önismeretének, világértelmezésének gyarapodásához, illetve egy nemzetikultúra közös utalásrendszerének kialakulásához. Kiemelt fejlesztési feladat azirodalomolvasás motivációjának megerősítése. Tudatosítani kell, hogy a művet mindig kettenalkotják: a szöveg és olvasója, és hogy az olvasónak mindig van bizonyos értelmezésiszabadsága, de az értelemadásnak vannak a szöveg és kontextusa által kijelölt határai.
A szakiskolai irodalomtanítás nem csak műveltségközvetítésre törekszik, hanembetekintést nyújt a magyar irodalom – és kisebb mértékben a világirodalom – néhány jelentősalkotásának világába is. Kialakítja, illetve megerősíti az igényt, hogy a diák a műben érzékeljeaz idő (a keletkezés korának) sajátosságait, illetve fölkészíti bizonyos alapvető műfaji ésstiláris vonások fölismerésére.
A szövegértési és szövegalkotási képesség fejlesztésétől nem választható el azítélőképesség, az esztétikai és erkölcsi érzékenység növelése. A tömegkultúra és aszépirodalom rendszeresen ismétlődő együttes, illetve párhuzamos tárgyalása különösen jóalkalmat teremt minderre. A szórakoztatóipari termékekben megmutatkozó leegyszerűsítettértékszerkezetek és az igényes szépirodalom árnyaltabb értékvilága közötti különbségtételegyszerre fejleszti az erkölcsi és az esztétikai érzékenységet. A szereplők tetteibenmegnyilvánuló értékrendszer vizsgálata, az indítékok, körülmények és következményekmérlegelése, miképpen a különböző értékek közötti választások elemzése, kiemelt szerepetkap a szakiskolai tanulók irodalmi nevelésében.
9. évfolyamBelépő tevékenységformák
Kulturált nyelvi magatartásA beszélő és a hallgató szerepének megfigyelése és gyakorlása.Az órai eszmecserékben, a vizsgált televíziós műsortípusokban és az irodalmiművekben megjelenő álláspontok követése, az eltérő vélemények saját szavakkal valóújrafogalmazása, a megértés visszaigazolása.A nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) megfigyelése és tudatos alkalmazása.A beszédhelyzet és a felhasznált nyelvi eszközök, megszólítási és kapcsolattartásiformák viszonyának tanulmányozása, a helyzetnek megfelelő eszközök alkalmazásánakgyakorlása.
SzövegértésA szó szerinti, az értelmező (interpretáló), a kritikai és a kreatív olvasás fejlesztése.Szövegek, szövegrészek globális témájának megállapítása (pl. fiktív újság fiktívcikkeinek téma és műfaj szerinti azonosítása alapján rovatokba rendezés).Kép és szövegrész témaazonosítás alapján történő összekapcsolása.Szövegrészek (bekezdések) időrendi és/vagy logikai kapcsolatának felismerése.Jelölt és jelöletlen ok-okozati kapcsolatok felismerése, következtetések keresése,megfogalmazása.Összegző általánosításokhoz alátámasztó részletek, részletekhez összegzőáltalánosítások (tételmondatok) keresése, azonosítása.Elbeszélő, leíró és érvelő szövegtípusok megkülönböztetése.
SzövegalkotásRendezett, tagolt, olvasható írásmód.Köznapi izgalmas történetek (forró helyzetek), illetve sikeres közönségfilmek, népszerűtelevíziós műfajok (pl. egy népszerű tévésorozat egy epizódja) cselekményénekelbeszélése.A kívülállók számára homályos utalások fokozatos kibontásának, a mondatok teljesebbétételének gyakorlása.Szövegkiegészítési, szövegtömörítési és szövegbővítési gyakorlatok.Elbeszélés, leírás, magánlevél fogalmazása.Kreatív gyakorlatok az „alkotótárs” helyzetéből, például a művek szereplőinekjellemzése egy másik szereplő nézőpontjából, jelenetek előadása hangnemváltással,befejezésváltozatok alkotása, más nézőpontból való történetátírás, hiányzó szövegrészekbeírása, szövegrészek rendjének újraalkotása, szereplők szituációhoz kötődő, ki nemmondott gondolatainak megfogalmazása.Szerzői utasítás megfogalmazása jelenethez; színpadkép, jelmez legjellemzőbbvonásainak vázlatos leírása.
Tanulási képességLényegkiemelés mintakövetés alapján ismeretterjesztő, illetve tankönyvi szövegekből.Meghatározott elemzési szempontok alapján adatgyűjtés a mű szövegéből az értelmezéselőkészítésére vagy alátámasztására.Az összegyűjtött szövegadatok szembesítése felkínált értelmezési változatokkal.Vázlatkészítés minta alapján.Vázlat szöveggé bővítése.Tételmondat kiegészítése érvekkel, példákkal, alátámasztó részletekkel.Szövegtömörítés minta követésével, majd önállóan.Alapismeretek a könyvtárak számítógépes nyilvántartásáról, illetve a számítógépeskeresőprogramokról.
AnyanyelvismeretÉlőszóban kellő figyelem a mondatfonetikai eszközök helyes – a beszélő szándékánakés az alkalomnak megfelelő – használatára.Törekvés a szöveghű és kifejező felolvasásra, szövegmondásra, versmondásra.Mások beszédében a hangzó eszközök szerepének, jelentésének megfigyelése,értelmezése.Irodalmi és nem irodalmi szövegek feldolgozásában a szavak jelentéséről, szófajárólszerzett ismeretek felhasználása.Minden írásbeli feladatban a tanult szabályok ismeretében a helyesírási hibák kijavítása,a helyesírási szótár önálló, rendszeres használata az önellenőrzésben.A nehezebb helyesírási kérdésekben a szóelemző módszer alkalmazása az alaktaniismeretek felhasználásával.
Az irodalom és az olvasó kapcsolataAz irodalmi mű mint valóságmodell és teremtett világ – a fogalmak értelmezésepéldákkal.Az irodalomolvasás motivációjának megerősítése a diákok aktuális életproblémáivalrokon kérdéseket felvető irodalmi művek közös értelmezésével.Annak tudatosítása, hogy a művet mindig ketten alkotják: a szöveg és olvasója.
Irodalmi kifejezésformákA szerző, az elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése, az elbeszélői nézőpont és abeszédhelyzet (látókör) felismerése.Az előreutalások és késleltetések felismerése, funkciójuk megfogalmazása.A leírások funkciójának értelmezése, a jellemzés eszközeinek azonosítása.
A tanult epikai műfajok (regény, novella) megkülönböztetése, illetve azonosítása.Az elbeszélő általi és a párbeszédes-színpadi történetmegjelenítés közötti különbségtételgyakorlása.A több szálon futó cselekmény szálainak szétválasztása és kapcsolódási pontjaikbemutatása (pl. népszerű közönségfilmben).Jelképes tárgyak és visszatérő motívumok felismerése.Az olvasott művek elhelyezése az időben, a megírás és a cselekmény idejénekmegkülönböztetése a tanult művek esetében.Néhány fontos részlet felidézése az alkotók életrajzából.
Ítélőképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenységTapasztalat szerzése az irodalom önmegértést, önértelmezést elősegítő funkciójáról.A művekben megjelenő emberi szerepek csoportnormák és értékek fölismerése ésazonosítása.Az eltérő és egymással szembesülő igazságok, egyazon kérdésre adott eltérőmagatartásválaszok fölismerése és jellemzése.„Szöveg a szöveg ellen” – állásfoglalás írása a mű egy szereplőjének vagy egészénekértékrendje ellen.Értelmezések tételmondatainak kiemelése, alátámasztása vagy cáfolata saját érvekkel.
Megjegyzés: a tantárgy integrált jellegének megfelelően az irodalmi és anyanyelvi témaköröknem válnak el egymástól, az anyanyelvi-kommunikációs fejlesztés terepe a témák éstevékenységek mentén szervezett magyaróra. Az anyanyelvi fejlesztés elsősorban az egyesirodalmi témakörök megbeszélése és a hozzájuk kapcsolódó szövegértési és szövegalkotásitevékenységek közben folyik, a nyelvi témákat tehát nem egymás után következőfejezetekként, hanem folyamatosan fejlesztendő képességterületként kell felfogni.
IRODALOM
TémakörökTartalmak
Csináljunk újságothozott anyagból!
Szövegek témájának és műfajának azonosítása – szövegértésigyakorlatok. Kép és szöveg, illetve szövegrész tematikusösszekapcsolása.
Indítékok éskövetkezmények
Okok és okozatok ismeretterjesztő szövegekben, 19. és 20. századinovellákban, a diák által hozott történetekben, televíziós fikciókban.
Sikerek, kudarcok,életutak – történeteka képernyőn, azéletben és azirodalomban
A népszerű tévésorozatok, lektűrök és a valóságos élethelyzetek.Emberek és szereplőtípusok.Hétköznapi konfliktusok a tévéfilmekben és az irodalomban.Regény és teleregény.Mitől lesz érdekes a történetmondás?
Kedvencek, különcökés kedvtelések
Kedvenc hírességek, állatkedvencek, sportok, hobbi, zene, film, színház,sztárok. Hősök és különcök, régi és mai időtöltések a bulvársajtóban ésaz irodalomban.
Beilleszkedés éskívülmaradás
Iskolai történetek novellában, filmben és regényben(regényrészletekben). Versek a magányról.
Nevetés és irodalom Humoros, szatirikus, ironikus prózai és verses szövegek, drámai jelenetek
Klasszikusok filmen Rész és egész, film és irodalom – a történetmondás hasonló és eltérőelemei. Egy-egy részlet kinagyítása. Melyik miben ad többet?
MAGYAR NYELV
TémakörökTartalmak
Kétszemélyes éskisközösségikommunikáció
Kommunikációs helyzetek; a beszélő és a hallgató szerepe. A nyelvi és anem nyelvi kifejezőeszközök (pl. testbeszéd). Nyelvi viselkedés: „Ki,mikor, mit, hol, miért, hogyan s mely eszközök által?” Mindennapiszövegek: a bemutatkozás és a bemutatás, a névjegy, a meghívó és ameghívás, a köszönés és a megszólítás, a köszöntés. A beszélgetésillemtana.
Beszéd és beszédértés A beszéd dallama, a hangsúlyozás, a beszédtempó, a hangerő, abeszédszünet. A kifejező beszéd és a felolvasás. A kiejtési hibák és abeszédhibák javítása. Beszédművek meghallgatása, beszámolás ahallottakról.
Írás A beszéd és az írás. Érdekességek az írás történetéről és a különféleírásrendszerekről. A magyar írásrendszer főbb sajátosságai (hangjelölő ésbetűíró), kialakulása, a helyesírás szabályozása. Az íráskép mint nemverbális kommunikáció: a tagolt és rendezett íráskép. A helyesírásiszabályzat (AkH.), a helyesírási szótárak. Az alapvető helyesírásiszabályok megtartása (a mondatkezdés és -zárás, a szavak különírása, aszavakban a betűk pontos és helyes sorrendű leírása). A kiejtés, aszóelemzés, a hagyomány és az egyszerűsítés elve szerinti írásalapesetei. A szótani ismeretek rendszerezése és bővítése.
Szövegelemzés ésszövegalkotás
A megbeszélés és a vita. Az elbeszélés, a leírás, a jellemzés és amagánlevél. Szövegszerkesztési ismeretek: a téma megjelölése,anyaggyűjtés, az elrendezés, a kidolgozás, a címadás. A memorizálás ésaz előadás; a vázlatkészítés. A szövegértésben és a szövegelemzésbenmeghatározó jelentőségű szófaji, alaktani és mondattani ismeretekismétlése, kibővítése.
Olvasás Olvasástechnikai gyakorlatok (a pontos és a szintagmákat egyben tartóolvasás kialakítása, szintre hozás). A szó szerinti, az értelmező(interpretáló), a kritikai és a kreatív olvasás fejlesztése.
FogalmakFikció, az irodalom mint teremtett világ és sajátos kommunikáció, társadalmi szerepek
és hőstípusok, a Biblia, példázat, a mitológia, anekdota, novella, egyperces, regény, elbeszélőinézőpont, elbeszélői; látókör (elbeszélői beszédhelyzet); dráma, tragédia, komédia, konfliktus,helyzet- és jellemkomikum, monológ, dialógus, előreutalás és késleltetés, feszültségkeltés;megszólító-megszólított viszony a versben, ritmus, szóképek és alakzatok, komikum, irónia,szatíra, groteszk; hír, kommentár, interjú, riport.
MemoriterTeljes művek és részletek szöveghű felidézése (3 vers, egy-két 15-20 soros próza- vagy
drámarészlet).
A továbbhaladás feltételeiA kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználat, a nyelvi, valamint
mondatfonetikai eszközök és a nem verbális eszközök (testbeszéd) összehangolása. Azanyanyelvi képességeket megalapozó beszédértés, közepes nehézségű és hosszúságú (mintegyötszáz szavas) szövegek elolvasása és elemi szintű megértése meghatározott időn (kb.15 percen) belül: a globális téma azonosítása, a szövegben szereplő ok-okozati viszonyokfelismerése; mindennapi szövegek alkotása, egyoldalas, elfogadható külalakú és helyesírásúfogalmazás (az élménybeszámoló jellegű elbeszélés és a magánlevél műfajában),vázlatkészítés. Sikeres szövegkiegészítés, lényegkiemelés, szövegtömörítés. Az elbeszélés,illetve a vizsgált dramatikus műfajok legalapvetőbb feszültségkeltő eszközeinek megragadása,a tanult drámai és epikus művek történetmegjelenítése közötti különbségtétel; alapvetőismeretek a tanult irodalmi művek műfaji besorolásáról.
10. évfolyam
TémakörökTartalmak
A meggyőzésművészete
Meggyőzés, rábeszélés reklámokban, publicisztikában ésszépirodalomban.
Szerelem Szerelmes versek a klasszikus és a modern magyar költészetből. Vágy ésvalóság, harmónia és diszharmónia. A versben mondás többlete – avagyamit a formák fejeznek ki.
Konfliktusok Köznapi és drámai konfliktusok megjelenítése és elemzése. Örökségünk Nemzeti identitásunk, a magyar irodalom néhány alapszövege. Az emberek titkai Versek és elbeszélő művek a személyiség összetettségéről, szerepek és
személyiség, személyiség és élettörténet összefüggéseiről. Erőszak éskiszolgáltatottság
Bűnügyi történetek a médiában és a szépirodalomban (pl. egy bűnügyi hír,egy krimi és az Édes Anna összevetése).
Mire jó az irodalom?Értekező és szépirodalmi művek az irodalom hatásáról, „hasznáról”.
MAGYAR NYELV
TémakörökTartalmak
Kisközösségi éstömegkommunikáció
Kommunikációs helyzetek (állandósult szókapcsolatok, szokványoskifejezések, társalgási fordulatok, körülírások, képes kifejezések,szakkifejezések, szólások megfigyelése, gyűjtése és beépítése aszövegekbe). A tömegkommunikáció összetevői, folyamata éseszközei. A sajtó; a rádió és a televízió. Nyelvi, nem nyelvi és képiüzenethordozók és hatásuk.
Beszéd és beszédértés A nem nyelvi elemek a szóbeli közlésben: a tekintet, az arckifejezés, amozdulat, a megjelenés, a testtartás, a hangjelek. Az írásos (saját ésszépirodalmi) szöveg kifejező előadása. Hosszabb és igényesebb művekhallás utáni követése, beszámolás a hallottakról.
Írás Nem nyelvi jelek az írásbeli közlésben: a margók, a tagolás, a bekezdés, asorok, a szavak és a betűk, a kiemelések, a javítások. Helyesírás: atulajdonnevek és az összetett szavak fontosabb tanult esetei, gyakoribbrövidítések; a számok és a keltezés írása; a központozás alapesetei; apárbeszéd és az idézés módja.
Szövegelemzés ésszövegalkotás
Mindennapi szövegek. A vita, a megbeszélés, a felszólalás, ahozzászólás, az alkalmi beszéd (pl. köszöntő). Az elbeszélés, a leírás, ajellemzés és a magánlevél írásának finomítása, pl. a leírás és az elbeszéléskombinálása, a párbeszédek beépítése, az idézetek alkalmazása. Közéletiszövegek: hivatalos levél, önéletrajz, kérvény, hirdetés, válasz ahirdetésre, pályázat. Tájékoztató műfajok: a hír, a tudósítás, a riport, azinterjú, a reklám. Véleményt közlő műfajok: a cikk, a kommentár, akritika, az olvasói levél. Szöveg, mondat, mondatfajták, szófaj, szóelem(tő és toldalék), mondat- és szövegfonetikai eszközök. A szövegnyelvtani és jelentésbeli kapcsolóelemeinek szerepe és a szövegértelmezése. A beszédhelyzet hatása a szöveg jelentésére.
Olvasás A mondatelemzés és a szövegértő olvasás összekapcsolása (amondatrészek és a köztük lévő viszonyok felismerése, a főmondatmegkeresése, a beékelt mondatok elemzése és felolvasása stb.). Aszórend és a hangsúly összefüggése. Olvasás a sorok között, amanipuláció felismerése.
Fogalmak
Szólás, szakkifejezés, állandósult szókapcsolat; központozás, párbeszéd, idézésírásmódja; a szöveg, a mondat, mondatfajta, főmondat, mellékmondat, , mondatrész,szintagma, tételmondat, bekezdés, utalószavak; szófajok, toldalékok.Az irodalom mint sajátos kommunikáció, a vers zenei eszközei (rím, ritmus, szöveghangzás),áthajlás, a versmondat, a vers szóláshelyzete, dal, óda, elégia, ballada; értekezés; a szóképek,alakzatok; reklámklip, híradó, hír, kommentár, riport, interjú, hozzászólás, felszólalás,hirdetés, kérvény, kritika, olvasói levél; a szöveg jelentésbeli kapcsolatai, stílusrétegek.
Memoriter
Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (6 vers, egy-két 15-20 soros próza- vagydrámarészlet).Idézetek a célnak és a szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása szóban és írásban.
Szerzők és művek a 9–10. évfolyamra
A Célok és feladatok részben megfogalmazottaknak megfelelően a szövegválasztásbanelsőbbséget élveznek a rövid, prózai alkotások, elsősorban 20. századi magyar szerzők, ahumoros írások, illetve a diákok élethelyzeteihez közelálló szituációkat megjelenítő művek. A19. századi klasszikusoktól, például Jókaitól vagy Mikszáthtól a regények mellett, illetvehelyett több rövidebb novella és karcolat szerepelhet. A magyartanításban megszokottnáljóval többször dolgozhatunk föl műegész helyett műrészletet. Kitüntetett helyük van a nemszépirodalmi szövegeknek is. Mindezt az alábbi műlista hűen nem tükrözheti, viszont későbbelkészülő ajánlólisták kibonthatják majd.
Évente hat-nyolc rövidebb elbeszélés főképp a 20. század irodalmából (pl. Kosztolányi,Karinthy, Móra, Móricz, Örkény, Szabó István, Galgóczi Erzsébet, Hajnóczy Péter, CsalogZsolt, Kafka, Hemingway novelláiból, illetve kortárs hazai és külföldi szerzőktől); évente egy,a tanulócsoport érdeklődésének figyelembevételével kiválasztott regény. Egy-két részlet atémakörökbe vágó prózai műből (pl. A boldog emberből vagy a Puszták népéből vagy KassákEgy ember élete című önéletrajzi regényéből vagy Tersánszky Józsi Jenő Kakukk Marcijábólés/vagy az Iskola a határon című regényből, illetve A helység kalapácsából és/vagy RejtőJenő valamelyik regényéből). Néhány a témakörökbe beleillő 20. századi magyar vers (pl.Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének; József Attila: Tiszta szívvel; Juhász Gyula, SzabóLőrinc, Radnóti Miklós, Pilinszky János, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes egy-egy verse).Egy-két bibliai és mitológiai történet; Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, BerzsenyiDániel, Vörösmarty Mihály (pl. Ábránd), Petőfi Sándor és Arany János egy-egy verse; részletKölcsey Ferenc Parainesiséből; egy-két részlet Katona József Bánk bánjából; Jókai Mór egynovellája vagy egy regénye, illetve regényrészlete; Mikszáth Kálmán egy novellája vagy egyregénye, illetve részlete; Shakespeare és/vagy Moliere egy drámájának megtekintéseszínházban, filmen, videón vagy részletek olvasása.
A továbbhaladás feltételei
A kommunikációs helyzetek és a tömegkommunikáció műfajainak ismerete. Értelmesfelolvasás és előadás(felelet, egy megírt szöveg előadása); a szöveg tagolása. A gyakorlat megkívánta helyesírásiesetek ismerete: tulajdonnevek, rövidítések, számok leírása stb. Néhány mű ismerete amagyar irodalom legjelentősebb alkotóitól, gondolatok megfogalmazása a tanult művekjelentéséről és hatásának eszközeiről. A két feldolgozott regény, egy dráma, nyolc-tíz novellaés hat-nyolc lírai vers közül bármelyiknek bemutatása rövid felkészüléssel, kézbe vehetőszöveg alapján.
MATEMATIKA
9–10. évfolyam
Célok és feladatokA matematikatanítás célja és ennek kapcsán feladata, hogy megalapozza a tanulók
korszerű, alkalmazásra képes matematikai műveltségét, biztosítsa a többi tantárgy tanulásáhozszükséges matematikai ismereteket és eszközöket, amelyekkel alkalmassá válhatnak aszakképzésre. A szakiskolákban ezt a pozitív motiváció biztosításával, az ismeretek konkrét amindennapi gyakorlatban előforduló feladatok alkalmazásával segítjük.
A kerettantervünkben figyelembe vettük a szakiskolába kerülő tanulók sajátos igényeités lehetőségeit. Feladatunk az ő felzárkóztatásuk, az ismeretek, készségek stabilizálása ésalapkészségeik fejlesztése.
Fontos, hogy a tanulók képessé váljanak a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára,törekedjenek önellenőrzésre, legyenek képesek a kapott eredmények reális voltánakmegítélésére.
A matematikával való foglalkozás fejlessze a tanulók térbeli tájékozódását, esztétikaiérzékét, alakítsa ki a problémahelyzetek megfelelő önbizalommal történő megközelítését,ismertesse meg a problémamegoldás örömét, és mutassa meg az emberi kultúrában betöltöttszerepét.
Célunk a megértésen alapuló gondolkodás kialakítása és fejlesztése, a valóságosszituációk és a matematikai modellek közötti kétirányú út megismertetése.
A szakiskolai matematikatanítás tegye képessé a tanulókat további tanulmányokfolytatására, valamint az alapvizsga sikeres letételére.
Fejlesztési követelmények
Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazásaA matematikai szemlélet fejlesztése
A szakiskolában tanulóknál elsősorban a szemléletesen kialakított fogalmakmegerősítésére kerül sor.
Az alapműveletek körében a biztos műveletfogalom és a számolási készségfejlesztését a zsebszámológépek alkalmazása is segíti. A tananyag különbözőfejezeteiben előforduló számításoknál is fontos a zsebszámológép biztos használata ésegyéb modern technikai eszközök megismerése.
A mindennapi élet, más tantárgyak és a szakma is megköveteli, hogy amatematika elemi fogalmait alkalmazzuk a feladatokban.
A változó mennyiségek közötti kapcsolatok vizsgálatával fejlesztjük afüggvényszemléletet. A grafikonok elemzése más tárgyak megértéséhez isnélkülözhetetlen. A geometriában modellek segítségével fejlesztjük a sík- éstérgeometriai szemléletet, a szögfüggvények alkalmazása a gyakorlat szempontjábólfontos. A tanításban tudatosan használjuk a matematikai logika elemeit. A„ha...akkor...” típusú következtetések helyes használata az élet számos területénhasznos.
Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásbanA mindennapi életben, más tárgyakban, a szakmában felmerülő problémák
megoldásához elengedhetetlen a szövegértő és szövegelemző képesség fejlesztése. Atöbbféle megoldás keresése, megtalálása a logikus gondolkodást is fejleszti. A kerület,terület, felszín, térfogat szemléletes fogalmának, számítási módjának alkalmazása mástárgyakban is nélkülözhetetlen.
Egyszerű feladatok segítségével értetjük meg a biztos, a lehetetlen és a lehetségesesemények, továbbá a valószínűség szemléletes fogalmát.
Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazásaFontos, hogy a mindennapi életből is szerepeltessünk állításokat, amelyek igaz
vagy hamis voltát döntik el a tanulók. Ezek segítségével juttatjuk el őket sejtések ésszabályszerűségek megfogalmazásához a matematikában.
A különböző témakörökben végzett csoportosítás, sorbarendezés, a bizonyosfeltételeknek eleget tévő elemek kiválasztása fejleszti a halmazszemléletet. Afeladatokhoz készített ábrák és modellek, egyszerű gráfok segítik a feladatok megértésétés megoldását. Ezek felhasználásával vezetjük rá tanulóinkat a modellekalkalmazásának fontosságára.
Helyes tanulási szokások fejlesztéseA gyakorlati számításokat zsebszámológéppel (számítógéppel) végzik a tanulók.
El kell érnünk, hogy a becslés, kerekítés alkalmazásával reális eredményeket fogadjanakel, a feladatmegoldások helyességét más módokon is ellenőrizzék.
Hozzászoktatjuk a tanulókat, hogy megoldási tervet készítsenek, és a megoldástmeg is tudják fogalmazni szóban és írásban egyaránt. A lényeg kiemelésére azanyanyelv és a szaknyelv pontos használatára nagy súlyt fektetünk. Az érvelés, cáfolás,a vitakészség, a helyes kommunikáció állandó fejlesztése fontos feladatunk. Atankönyvek, feladatgyűjtemények, képletgyűjtemények, statisztikai zsebkönyvhasználatára meg kell tanítanunk diákjainkat.
A matematikai érdekességek, a máig meg nem oldott sejtések, a nagymatematikusok életéről szóló történetek komoly motivációt jelentenek tanításunkban.
9. évfolyam
Gondolkodási módszerek
Fejlesztési feladatok,tevékenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
Kombinatorikus gondolkodásfejlesztése.
Egyszerű kombinatorikaifeladatok
Számtan, algebra
Fejlesztési feladatok,tevékenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
A számfogalom mélyítése, aszaknyelv használata.
A természetes szám, az egészszám és a racionális számfogalma, ellentett, abszolútérték, reciprok, tört, tizedestört. Ábrázolás aszámegyenesen.
A tízes számrendszer biztosismerete, a számok írása,olvasása, ábrázolása,összehasonlítása.
Műveletfogalom mélyítése,kiterjesztése, a szaknyelvmegértése. A négy alapművelet azsebszámológépen.
Alapműveletek egészszámokkal és tizedes törtekkel.
A négy alapművelet és a műveletisorrend ismerete és alkalmazásavéges tizedes törtekkel.
A szöveg értelmezése, megértése,a következtetési képességfejlesztése.A gyakorlati életben felmerülő ésa matematikát felhasználótantárgyakban felmerülőfeladatok.Az eredmények realitásánakvizsgálata.
Arány, aránypár, arányososztás. Az egyenes és afordított arányosság fogalma.Arányossági feladatok.Százalékszámítás.
A szakmában, a mindennapiéletben előforduló, konkrétarányossági és százalékszámításifeladatok megoldása.
Az alapvető műveletek azsebszámológépen.
Hatványozás pozitív egészkitevőre. Azonosságok.Négyzetgyökvonászsebszámológép vagy táblázatsegítségével.
Azonosságok alkalmazása a 10pozitív egész kitevős hatványaira.
A mérlegelv tudatos alkalmazása.Értő, elemző olvasás, azösszefüggések felismerése,modellezése.
Elsőfokú egyenletek,egyenlőtlenségek, képletekrendezése.Egyszerű szöveges feladatokegyenlettel vagykövetkeztetéssel
Néhány lépésben megoldhatóegyszerű elsőfokú egyenletek, amegoldás ellenőrzése. Elsősorbana szakmához kapcsolódószöveges feladatok megoldása.
Függvények, sorozatok
Fejlesztési feladatok,tevékenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
Tájékozottság a koordináta-rendszerben.
A derékszögű koordináta-rendszer ismerete, pontokábrázolása, grafikonokkészítése, jellemzése.
A pont ábrázolása és akoordináták leolvasásakészségszinten.
Táblázat és grafikon készítésekonkrét függvényekhez.
A függvény szemléletesfogalma, megadási módjai.Képlettel megadott függvényábrázolása, jellemzése agrafikon alapján.
Változó mennyiségek közöttikapcsolatok, szabályokfelismerése, megfogalmazásaképlettel.
Az egyenes és a fordítottarányosság grafikonja. axx ;
xax ábrázolása
konkrét pozitív „a” esetén.
Geometria
Fejlesztési feladatok,tevékenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
A gyakorlati élethez, atermészettudományi és szakmaitárgyakhoz kapcsolódó mérésekvégzése, mértékegységekátváltása.
A hosszúság, terület, térfogat,tömeg, idő mértékegységei,átváltásuk.Szögmérés (ívmérték is),szögfajták.
A szabványos mértékegységekismerete, átváltásuk.
A rendszerező képesség és akommunikációs képességfejlesztése.Geometriai alakzatokfelismerése, tulajdonságaikvizsgálata.
A háromszögek, négyszögekbelső szögeinek összege.A háromszög külső szögénekfogalma, a külső szögekösszege.
A szögösszegek alkalmazásaegyszerű feladatokban.
Képesség a tanult kerület-,terület-, felszín- és térfogatszámítási képletek alkalmazására.
Speciális háromszögek, aháromszögek osztályozásaszögek szerint, kerületük,
A háromszögek kerülete, területe.
Fejlesztési feladatok,tevékenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
területük.Pitagorasz tételénekalkalmazása a hiányzó adatkiszámítására.
Pitagorasz tételének ismerete.
Az eredmények reális voltának éspontosságának vizsgálata.
A speciális négyszögektulajdonságai, kerületük,területük.A kör kerülete és területe.
Speciális négyszögektulajdonságai, kerületük,területük.
A kocka, a téglatest, egyeneshasáb és a forgáshenger hálója,felszíne és térfogata.
A kocka, a téglatest, az egyeneshasáb és az egyenes körhengerfelszíne és térfogata egyszerűgyakorlati feladatokban.
Valószínűség, statisztika
Fejlesztési feladatok,tevékenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
Adatok elemzése, értelmezése. Adatok gyűjtése,rendszerezése. Táblázatok ésgrafikonok olvasása,értelmezése és készítése.
Grafikonok olvasása, készítése.
Tapasztalatszerzés eseményekmegfigyelésében, a relatívgyakoriság meghatározásában.
Az átlag kiszámítása néhányelem esetén.Valószínűségi kísérletek,gyakoriság, relatív gyakoriság.
Az átlag kiszámítása néhányelem esetén.
10. évfolyam
Gondolkodási módszerek
Fejlesztési feladatok,tevékenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
Konkrét halmazok éshalmazműveletek segítségével ahalmazszemlélet fejlesztése.
A megismert számhalmazok.Véges és végtelen halmazok.Ponthalmazok.Halmazműveletek: unió,metszet, részhalmaz.
Szemléltetés halmazábrán,számegyenesen,koordinátarendszerben.
Gyakorlottság az összes esetrendszerezett felsorolásában,áttekintésében.
Kombinatorikai feladatok: azösszes eset áttekintése,sorbarendezése és kiválasztásanéhány elem esetén.
Néhány elem összes lehetségessorrendjének előállítása.
Számtan, algebra
Fejlesztési feladatok,tevékenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
A hatványozás fogalmánakcélszerű kiterjesztése,permanencia elv.
A nulla és a negatív egészkitevős hatvány fogalma.A számok normálalakja.
A számok normálalakjánakbiztos ismerete.
A zárójelek szerepe, felbontása, aszaknyelv értő használata.
Algebrai egész kifejezésekazonos átalakításai. Nevezetesazonosságok, két tag négyzete,két tag négyzeténekkülönbsége, szorzattáalakítások. Egyszerű gyakorlatifeladatok.
Függvényszemlélet azalgebrában, a számolási készségfejlesztése.
Egyszerűbb esetekben ahelyettesítési értékkiszámítása.
Helyettesítési értékekkiszámítása.
Az egyenletek ellenőrzésével azönellenőrző képesség fejlesztése.
Elsőfokú egyenletek, elsőfokúkétismeretlenesegyenletrendszerek.
Elsőfokú egyenletek biztosmegoldása.
Értő, elemző szövegolvasás ésgyakorlottság a szövegesfeladatok megoldásában.
A mindennapi gyakorlatbanelőforduló szöveges feladatokmegoldása.
A gyakorlati életben fellépőkamatszámítási feladatok.
Kamatos kamat számítása.
Függvények, sorozatok
Fejlesztési feladatok,tevékenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
Fejlesztési feladatok,tevékenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
A függvények jellemzőinekfelismerése a grafikonon.
Lineáris függvény, a pozitívegészeken értelmezett lineárisfüggvény.Az y = ax + b egyenletű egyenesábrázolása, konkrét a és besetén. Két egyenesmetszéspontja.Az x→x2 függvény ábrázolásaés jellemzése a grafikon alapján.Az abszolútérték függvény.
Lineáris függvények ábrázolásakonkrét esetekben.
A feladatok különböző megoldásilehetőségeinek felismerése.
Egyenletek, egyenlőtlenségekmegoldása grafikusan.
Összefüggések felismerésével afüggvényszemlélet fejlesztése.
A szögfüggvények fogalma(hegyesszög esetén).
A hegyesszögekszögfüggvényeinek felismerése.
Geometria
Fejlesztési feladatok,tevékenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
Tájékozottság a megismertsíkidomok tulajdonságaiban.
A háromszögekkel,négyszögekkel, sokszögekkel,körrel kapcsolatos fogalmakrendszerezése és kiegészítése,egyszerű szerkesztések.
Gyakorlottság a körző és vonalzóhasználatában.
Középpontosan hasonlósíkidomok, a tulajdonságokalkalmazása.
A hasonlósági transzformáció,a háromszögekhasonlóságainak alapesetei.A hasonlóság alkalmazásagyakorlati számítási ésszerkesztési feladatokban.
A hasonlóság gyakorlatialkalmazásai.
A szabályszerűségek felismerése,megfogalmazása, akommunikációs készségfejlesztése.
Körív hossza, körcikk területe.
Gyakorlati jellegű feladatok,felszín- és térfogatszámításra.
A gúla, a forgáskúp és a gömbfelszíne és térfogata.
A felszín és térfogat kiszámításimódjának biztos ismerete.
Síkbeli és térbeli tájékozódás, azeredmények helyes kerekítése.
A szögfüggvényekalkalmazása kerület-, terület-,felszín- és térfogatszámításifeladatokban.
Valószínűség, statisztika
Fejlesztési feladatok,tevékenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
A valószínűség becslése éskiszámítása konkrét, egyszerűesetekben (számítógéppel is).
A valószínűség szemléletesfogalma.Statisztikai adatok ésábrázolásuk (kördiagram,oszlopdiagram).Adathalmazok elemzése (átlag,módusz, medián).
Az átlag kiszámítása kisméretűadathalmazok esetén.
9–10. évfolyam
A szakiskolai nyelvtanulás a többi középiskolás nyelvtanulásához hasonlóan a korábbitanévek anyagára, követelményeire és tapasztalatára épül. Cél, hogy a 10. évfolyam végére adiákok eljussanak az A2–B1 szintre (Alapvizsgára felkészítő program), melynekkövetelményei és céljai az érettségit adó középiskolák 9–10. évfolyamaira az első idegennyelvre megfogalmazottakkal nagyjából azonosak.
A szakiskola 9–10. évfolyama számára készült idegen nyelv kerettanterv, a tanulóksajtosságaihoz, nyelvi szintjének fejlettségéhez alkalmazkodva az A1–A2 nyelvi szint eléréséttekinti reális kimeneti célkitűzésnek. Az általános iskolából jobb nyelvi felkészültséggelérkező, jobb nyelvi készségekkel rendelkező tanulók számára a tanterv lehetővé tesz a B1nyelvi szint teljesítését is.
Fejlesztési követelményekFejlődjön a tanulóban a pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. Alakuljon ki
együttműködési készsége, tudjon részt venni pár- és csoportmunkában. Alakuljanak ki atanulóban az alapvető nyelvtanulási stratégiák. Legyen képes idegen nyelvű információtmegérteni és adni, interakcióban sikerrel részt venni. Legyen képes a tanárral és társaival acélnyelven együttműködni a nyelvórai feladatok megoldásában. Alakuljon ki az igény atanulóban, hogy az osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatásokat (tévéműsorok, újságok stb.)is megpróbálja hasznosítani önálló haladása érdekében.
Témalista (ajánlás) Én és a családom. Az otthon: a szűkebb környezet: a lakás bemutatása. Barátok és barátnők jellemzése. Időjárás. Étkezés: kedvenc ételek, italok. Öltözködés: ruhadarabok télen és nyáron. Milyen szakmát szeretnél tanulni? Szabadidő, szórakozás: sportok; zene. Alapvető szolgáltatások (vásárlás, posta, benzinkút, étterem) igénybevétele
9–10. évfolyam
TartalomA kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó három nyelvre (angol,
német, francia) kidolgozott kimeneti követelményeket a kerettanterv tartalmazza.
Kommunikációs szándékokTársadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok:
megszólítás; köszönés, elköszönés; bemutatkozás; érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás; engedélykérés és arra reagálás; köszönet és arra reagálás; bocsánatkérés és arra reagálás; gratuláció, jókívánság és arra reagálás.
Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: sajnálkozás; öröm; csodálkozás; bánat; bosszúság.
Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: véleménykérés és arra reagálás; egyetértés, egyet nem értés; tetszés, nem tetszés; kívánság, képesség, szükségesség, lehetőség.
Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: dolgok, személyek, események megnevezése, leírása; információkérés, információadás; igenlő vagy nemleges válasz; tudás, nem tudás;
A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: kérés; tiltás, felszólítás; segítségkérés és arra reagálás; javaslat és arra reagálás; kínálás és arra reagálás; meghívás és arra reagálás.
Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: visszakérdezés, ismétléskérés; nem értés; felkérés lassabb, hangosabb beszédre;
Fogalomkörök: cselekvés, történés, létezés kifejezése, birtoklás kifejezése, térbeli és időbeli viszonyok, mennyiségi és minőségi viszonyok, modalitás, esetviszonyok, logikai viszonyok, szövegösszetartó eszközök.
A továbbhaladás feltételei
Hallott szöveg értéseA tanuló legyen képes kéréseket és utasításokat követni, azokra cselekvéssel válaszolni; egyszerű kérdéseket és közléseket megérteni; egyszerű szöveg lényegét megérteni; egyszerű szövegben számára fontos információt megérteni.
BeszédkészségA tanuló legyen képes köszönési, üdvözlési formákat alkalmazni; egyszerű kérdésekre egy-két szavas választ adni; személyével kapcsolatosan és a tanult témakörökben közvetlen információkat
megfogalmazni; megértési problémák esetén segítséget kérni; környezetével kapcsolatos egyszerű kérdéseket feltenni.
Olvasott szöveg értéseA tanuló legyen képes ismerős nyelvi elemekből álló 60-80 szavas szöveg lényegét megérteni; ismerős nyelvi elemekből álló 60-80 szavas szövegben fontos információt megtalálni; megérteni és követni egyszerű feliratokat, utasításokat.
ÍráskészségA tanuló legyen képes
ismert szavakat helyesen leírni; ismerős szavak írott alakját felismerni és elolvasni; egyszerű nyomtatványt kitölteni.
Az idegen nyelvi követelmények átlagosan 10%-kal két évfolyamonként csökkentésrekerültek, nyelvi melléklet pedig az egyes nyelvekből változatlanul mintául szolgálnak.
TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET
9–10. évfolyam
Célok és feladatok
A tantárgy tanításának alapvető célja nemzeti történelmünk kiemelkedő eseményeinek,sorsfordulóinak felelevenítése. A tantárgy megismertet a modern társadalmak kialakulásánaktörténelmi körülményeivel, működésük sajátosságaival, valamint felkészíti a tanulókat atársadalmi jelenségek értelmezésére és az állampolgári feladatokra. A történelem éstársadalomismeret tantárgy felkelti a tanulókban a múlt és a jelen társadalmi kérdései irántiérdeklődést, elősegíti a tanulók hazaszeretetének fejlesztését, felkészít a demokratikusközéletben való tudatos részvételre és szerepvállalásra, hozzájárul a hazánkban élőnemzetiségek, etnikumok, a szomszéd népek, más országok és népek megismeréséhez ésmegértéséhez, hozzásegíti a diákokat ahhoz, hogy elfogadják a jogilag szabályozottdemokratikus viszonyok alapelveit és értékeit.
Fejlesztési követelményekA történelem és társadalomismeret tanításban a jártasságok és készségek formálása a
tananyag földolgozásának folyamatában, az ismeretszerzés gyakorlatában és önállóképességfejlesztő órákon történik.
Ismeretszerzési és feldolgozási képességekTudjon ismereteket meríteni közérthető elsődleges forrásokból, egyszerű statisztikai
táblázatokból, grafikonokból, diagramokból, törvényrészletekből és egyéb forrásokból.Legyen képes társadalmi tapasztalataiból, valamint egyszerű és közérthető szöveges és képiinformációból származó ismereteit önállóan értelmezni, és következtetéseket levonni belőlük.Legyen képes egy adott témához információkat gyűjteni az iskolai vagy más könyvtárban.
A tanult történelmi események kapcsán tudja megkülönböztetni a tényeket, illetveaz ezekhez kapcsolódó véleményeket. Értse meg, hogy több szempontból is nézhetjük ajelent és a múltat. Legyen képes a különböző ismeretforrásokból (újság, rádió, televízióstb.) származó információkat kritikusan szemlélni.
Értse a folyamatosság és a változás szerepét a tantervben szereplő társadalmi-történelmi folyamatokban. Értse, hogy a folyamatosságnak, az értékek őrzésének és aváltozásnak egyaránt nagy jelentősége van a társadalom életében. Értse, hogy azemberek az eseményeket és a változásokat különbözőképpen érzékelik és értékelik.
Legyen képes személyek, helyzetek, események, intézmények bemutatása mellettazok egyszerű értékelésére is. Értékítéletét tudja röviden indokolni. Értse, hogy aszemélyek és a csoportok cselekedeteit helyzetük, érdekük és az adott történelmi helyzethogyan befolyásolja. Tudja, hogy a társadalmi-történelmi jelenségeknek lehetnek egyidőben pozitív és negatív oldalai. Konkrét esetekben tudjon különbséget tenni „jó” és„rossz” történelmi döntés között. Legyen képes a többségi és kisebbségi véleménymegkülönböztetésére.
KifejezőképességekTudjon rövid kiselőadást tartani különböző forrásokból vett szemelvények alapján
(irodalmi művek, tömegkommunikáció stb.). Legyen képes saját szavaival magyarázniegyszerű társadalmi-történelmi összefüggéseket.
Tudjon a grafikonokból és statisztikákból egyszerű következtetéseket levonni.
Sajátítsa el kulturált vitatkozás szabályait.Legyen képes egy-egy adott témáról néhány mondatban kifejteni önálló
véleményét. Legyen képes a tankönyvből rövid önálló vázlatot készíteni.Tudjon önállóan gyűjtött képekből tablót készíteni.Szóbeli felelet, feladatlap megoldásához szükséges képességek?
Tájékozódás az időbenTudja a különbségeket és egybeeséseket a világtörténelem korszakai és a hazai
történelem korszakaiközött. Konkrét események kapcsán különböztesse meg a jelent, a múltat.
Tudja a tantervben szereplő évszámokat használni a történelmi időben valótájékozódás céljából.
Tudjon használni egyszerű kronológiai táblázatokat.
Tájékozódás a térbenTudjon eseményeket leolvasni térképről. Tudja különböző időszakok térképeitösszehasonlítani. Tudja megmutatni különböző jellegű és méretarányú térképeken atantervben szereplő topográfiai helyeket.
9. évfolyam
Belépő tevékenységformák
Az általános iskolában megismert tevékenységek továbbfejlesztésére szolgálnak.
Ismeretszerzési és feldolgozási képességekEgyszerű történelmi, társadalmi jelenségek összehasonlítása.Atársadalmi és politikai viszonyokra vonatkozó egyszerű állítások és következtetésekmegfogalmazása.Néhány konkrét példán keresztül annak bemutatása, hogy egyes történelmi eseményekés személyek megítélése miként változott az idők folyamán.Eligazodás a könyvtárban a tárgyi katalógusok alapján.
Kifejezőképességek:Egyszerű történelmi események elbeszélése.Különböző forrásokból gyűjtött információk összevetése szóban.Kérdés megfogalmazása egy-egy történelmi témáról.Kiemelkedő történelmi személyek konkrét tetteinek megokolása.Rövid írásbeli válaszok megfogalmazása.Vázlat készítése tanári segédlettel.Ábra, rajz készítése adott témából tanári segítséggel.
Tájékozódás az időbenA nagyobb korszakok nevének és sorrendjének ismerete.Egyszerű kronológiai táblázatok használata.
Tájékozódás a térbenEgyszerű események leolvasása a térképről.
Témakörök Tartalmak
A nemzeti múlt
kiemelkedő eseményei,
sorsfordulóiA honfoglalás és amagyar államalapítás
Honfoglalás és letelepedés. Az államalapítás. A kereszténykirályság. Géza és Szent István.
Fogalmak:törzsszövetség, fejedelem, táltos, államszervezet, királyi vármegye, ispán,legenda,nádor, Szent Korona, székelyek.
Személyek:Árpád, Géza, Szent István, Szent László.
Helynevek:Vereckei-hágó, Erdély, Dunántúl.
Évszámok:
895, 1000
A középkori magyarkirályság virágkora
Védekezés az oszmán-török terjeszkedés ellen. Hunyadi János. HunyadiMátyás uralkodása. Kultúra és művelődés. Fogalmak:főnemes, köznemes, város, végvár, Corvina.
Személyek:
Hunyadi János, Hunyadi Mátyás.
Helynevek:Buda, Nándorfehérvár.
Évszámok: 1456Az önálló magyarkirályság hanyatlásaés bukása, afüggetlenségi harcok
A mohácsi vész. Az ország három részre szakadása. Az ErdélyiFejedelemség. A török kiűzése. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca.
Fogalmak:török hódoltság, végvári harcok, hajdúk, kuruc-labanc, trónfosztásErdélyi Fejedelemség, Buda felszabadítása.
Személyek:Bocskai István, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc
Helynevek:Mohács, Eger.
Évszámok:1526, 1541, 1703, 1711
A polgári átalakuláskora
A mezőgazdasági és az ipari forradalom eredményei éskövetkezményei. A modern társadalmak születése. Városi és vidékiélet. A XIX. század uralkodó eszméi.
Az imperializmuskora
Nagyhatalmi politika, nagyhatalmi szövetségek
Fogalmak:kapitalizmus, gőzgép, szabadverseny, munkásmozgalom, nacionalizmus,liberalizmus, konzervatizmus, szocializmus, nemzeti államok, központihatalmak, antant, gyarmatbirodalom, monopólium
Személyek:Watt
Helynevek: Anglia, Franciaország, USA A modernMagyarországmegszületése a XIX.század folyamán.
A reformkor. Széchenyi István és Kossuth Lajos élete, munkássága. Areformkori magyar társadalom. A nemzeti kultúra születése.
A polgárosodáskezdeteiMagyarországon
Fogalmak:reformok, örökváltság, közteherviselés, államnyelv, polgárosodás,Akadémia
Személyek:Széchenyi István, Kossuth Lajos, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály,Liszt Ferenc
Helynevek: Évszámok:
Az 1848–1849-esforradalom ésszabadságharc
Az 1848-as márciusi forradalom főbb eseményei és a szabadságharceseményei.
Fogalmak:12 pont, sajtószabadság, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás,választójog, állami függetlenség
Személyek:Petőfi Sándor, Batthyány Lajos, Bem József, Görgey Artúr
Helynevek:Pákozd, Debrecen, Isaszeg, Arad
Évszámok: 1848. március 15., 1849. október 6. A polgárosodáskibontakozásaMagyarországon
Kiegyezés. Gazdasági felzárkózás. Népességi és nemzetiségiviszonyok.
Fogalmak:kiegyezés, polgárosodás, nemzetiségi viszonyok, tőkés fejlődés, Osztrák–MagyarMonarchia, közös ügyek, dualizmus, nemzetiségi viszonyok
Személyek: Deák Ferenc, I. Ferenc József Évszámok:1849. október 6., 1867
Helynevek:Pest, Buda, Óbuda
Társadalmi,művelődési éskulturális viszonyok aszázadfordulónEurópában éshazánkban.A „boldog békeidők”
A gazdasági-társadalmi és kulturális modernizáció felgyorsulása.A „modern idők” az életforma változásai.
A hazai kulturális és tudományos élet jelentős képviselői. Életviszonyoka századfordulón hazánkban.
Fogalmak:millennium, asszimiláció, kivándorlás szociáldemokrácia
Személyek:Ady Endre, Csonka János, Eötvös Lóránd, Jedlik Ányos
Állampolgáriismeretek
Az alapvető emberi jogok.Az alkotmány fogalma tartalmi elemei, országos és helyi döntési szintek
Fogalmak: Alkotmány, államforma, demokrácia, diktatúra, választójog,közvetett, közvetlen választás, jobboldal, baloldal, parlament,önkormányzat
10. évfolyam
Belépő tevékenységformák
Ismeretszerzési és feldolgozási képességekKépi információk gyűjtése, értelmezése.Különböző forrásokból gyűjtött információk feldolgozása tanári irányítással.Az események hátterében meghúzódó szándékok felismerése korabeli újságcikkek,emlékiratok, levelek, beszédek és naplók segítségével.A fejlődés és a változás megkülönböztetése konkrét jelenségek tanulmányozásával.Feladatok megoldása több könyvtári forrás felhasználásával.
KifejezőképességekEgyszerű beszámoló, rövid kiselőadás tartása.A konkrét korokhoz kötődő történelmi állampolgári fogalmak megkülönböztetése.Egyéni vázlatkészítés (szövegtömörítés).Különböző típusú forrásokról kérdések és vélemények megfogalmazása.
Tájékozódás az időbenEgyetemes történelmi és magyar történelmi események szinkronitásának felismerése.
Tájékozódás a térbenKülönböző korszakok térképeinek összehasonlítása.Egy-egy régió bemutatása térképeken.
Témakörök Tartalmak
Az első világháborúdemokráciák ésdiktatúrák a kétvilágháború között
Az első világháború okai, indítékai, következményei A Párizs környékibékerendszer. Az orosz forradalom és a bolsevik hatalomátvétel. Anagy gazdasági világválság. Hitler, a náci politika legfontosabbjellemzői. A sztálini diktatúra jellemzői. Az Amerikai EgyesültÁllamok. Fogalmak:forradalom és polgárháború, hatalomátvétel, kommunizmus, nagy
gazdasági világválság, fasiszta, nemzeti szocializmus, fajelmélet,egypártrendszer, GULÁG.
Személyek:Lenin, Sztálin, Hitler, Roosevelt
Helynevek:Versailles, Szovjetunió
Évszámok:1917, 1919–1920, 1929–1933
A másodikvilágháború okai éskövetkezményei
A második világháború okai, indítékai.A világháborús szövetségi rendszerek.Békekötések és következményeik.A megosztott világ.A kommunista diktatúrák bukása
Fogalmak:Totális háború, koncentrációs tábor, holocaust, háborús bűnös,atombomba, hidegháború
Személyek: Churchill
Helynevek:Sztálingrád, Normandia, Hirosima
Évszámok:1939–1945. 1990
A jelenkor és aglobális problémák
A környezet védelme.Az Észak–Dél-probléma.Terrorizmus.Városiasodás.
Fogalmak:globalizáció, világgazdaság, régió, környezeti katasztrófa, urbanizáció,terrorizmus
Az első világháborúsvereségkövetkezményeihazánkban
Forradalom és ellenforradalom.A trianoni békeszerződés és következményei.
Fogalmak:Őszirózsás forradalom, Tanácsköztársaság, trianoni békeszerződés,határon túli magyarok, ellenforradalom, kormányzó, konszolidáció
Személyek:Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Bethlen István
Helynevek:Trianon, Magyarország új határai
Évszámok:1918, 1919, 1920
Hazánk és a másodikvilágháború
A revízió körülményei, eredményei és következményei. Magyarország német megszállása
Fogalmak:Területi revízió, bécsi döntések, zsidótörvények, nyilas uralom, deportálás
Személyek:Teleki Pál
Helynevek:Felvidék, Kárpátalja, Észak-Erdély, Délvidék
Évszámok: 1941, 1944. március 19., 1944. október 15. A másodikvilágháborúkövetkezményeihazánkban
Háborús veszteségek, a megszállás következményei. Az újjáépítés. Apárizsi békeszerződés.
Fogalmak: Koalíció, beszolgáltatásÉvszám. 1945–47
Az 1956-osforradalom ésszabadságharc okai éskövetkezményei
A pártállam. A forradalomhoz vezető út. Az 1956-os forradalom ésszabadságharc. A forradalom és szabadságharc leverése. A megtorlás.
Fogalmak:Pártállam, függetlenség, munkástanács
Személyek:Rákosi Mátyás, Nagy Imre
Évszámok: 1956. október 23.–november 4. A Kádár-korszak A Kádár-korszak jellemzői. Az életszínvonal és az
eladósodás. Társadalmi válságtünetek. A rendszerváltozás előzményeiés menete. Fogalmak:Rendszerváltozás.
Személyek:Kádár János, Antall József, Göncz Árpád
Évszámok: 1989–1990
Társadalmiismeretek.A család, a helyi
A család jellemzői, mai problémái. Társadalmi csoportok alakóhelyen. Az iskolai diákönkormányzat.
társadalomFogalmak:felelősségvállalás, érzelmi biztonság, népességcsökkenés, társadalmicsoportok, beilleszkedési zavarok
Társadalmi éspolitikai tagoltságMagyarországon
Nemzeti, nemzetiségi csoportok.A cigányok Magyarországon.Egyházak és vallási közösségek.Pártok, képviseleti szervek, szakszervezetek, kamarák.
Fogalmak: pártok, szakszervezetek, nemzetiségi és területi tagoltság,egyházi tagoltság, bűnözés, alkoholizmus, kábítószer, idegengyűlölet
A helyi társadalom ésdemokrácia
Az önkormányzat feladatai. Az önkormányzatok szervezete. Aképviselőtestület, a polgármester. A polgármesteri hivatal, a helyiközigazgatás működése. Ügyintézés a helyi hatóságoknál. Kisebbségiönkormányzatok.
Állampolgáriismeretek,a választási rendszer
Az állampolgárság kritériumai, a választójog Magyarországon.A választójog gyakorlásának technikája.
Fogalmak:állampolgárság, választójog, parlamenti és önkormányzati választás
Az állampolgárijogok és kötelességek
A legfontosabb állampolgári jogok és kötelességek feldolgozása. Azélethez, az emberi méltósághoz, a személyes szabadsághoz való jogalapjogként való ismerete. A gyermekek jogai. Fogalmak: gazdasági, szociális és kulturális jogok
A demokratikuskormányzatirendszerek
Az országgyűlés.A törvényhozás és a törvények végrehajtása.Az ellenzék és kormánypárt.A köztársasági elnök.A miniszterelnök és a minisztériumok.
Fogalmak: törvény, parlament, kormány Azigazságszolgáltatás
A bíróságok. A polgári, peres és büntető eljárás. Az ügyészségek.
Fogalmak:polgári per, büntető per, bíróság ügyészség, védelem
A belső rend védelmeA honvédelem
A rendőrség. A bűnüldözés, a közrend és a közbiztonságvédelme. Közlekedésrendészet. A rendészeti szervek, a polgárőrség. Fogalmak: rendőrség, közrend, közbiztonság, honvédelmi éshadkötelezettség.
Művelődés,egészségügy ésszociálpolitikahazánkban
A műveltség társadalmi szerepe.A közoktatás, a szakoktatás, a felsőoktatás.Az iskolán kívüli művelődés.A társadalombiztosítás.Az egészségügyi ellátás.A szociálpolitika.
Fogalmak: társadalmi egyenlőtlenség, jog a tanuláshoz és aművelődéshez, egészségbiztosítás, nyugdíjbiztosítás, szociális ellátás
A munka világa A munkaviszony fogalma.A munkáltató és munkavállaló kapcsolata.A munkaszerződés. A kollektív szerződés. A vállalkozás formái.
Fogalmak: munkaviszony, munkaszerződés, munkáltató, munkavállaló,érdekvédelem
Hazánk és Európa Az Európai Unió szervezete. A NATO. Magyarország és az EurópaiUnió. A határon túl élő magyarság. Fogalmak: Európai Unió, NATO Útlevél, vízum, nagykövetség
A továbbhaladás feltételei
Tudjon önálló következtetéseket levonni tárgyi, szóbeli és írásos források alapján.Képes legyen különböző forrásokból gyűjtött információk összevetésére és feldolgozásáratanári irányítással. Tudjon feladatokat megoldani több könyvtári forrás felhasználásával.Legyen képes a tanári magyarázat vagy egyéb előadás reprodukálására. Tudjon egy-egytémáról önálló kiselőadást tartani. Képes legyen önállóan vázlatot készíteni egy-egy megadotttémából. Ismerje a megtanult történelmi korszakok legfontosabb időbeli és térbeli jellemzőit.
INFORMATIKA
9–10. évfolyam
Célok és feladatok
Az egyén alapvető érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához és élete alakításáhozszükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni ésalkalmazni. Az iskola feladata: felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési, -feldolgozási és -átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogiés etikai szabályait.
A számítástechnika – beleértve a multimédia- és az internethasználatot is – akönyvtárhasználattal együtt alkotja az informatika tantárgy legfontosabb területeit.
Az informatikai nevelés logikusan gondolkodni, problémákat megoldani tanít, éspraktikus alkalmazói tudást, készséget és képességet kíván kialakítani, korszerű(számítógépes) informatikai eszközök alkalmazásával. Felkészít a munkára, a mindennapiéletre, és valamennyi tantárgy tanulását segíti. Az informatikai nevelés célja annakmegmutatása, hogy az információs és kommunikációs technológiák gyors fejlődése atársadalmat átalakítja, kialakulóban van az információs társadalom, amelyben élni ésdolgozni kell
A tantárgy célja a korábban megszerzett informatikai ismeretek rendszerezése, atanulók érdeklődésének ébren tartása az informatika iránt, az informatika korábban megismerteszközeinek, módszereinek és fogalmainak stabilizálása, illetve bővítése, amelyek lehetővéteszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuk, alapkészségeikfejlesztését, készségeik alkalmazását más tantárgyakban és a mindennapi életben. Cél az is,hogy stabilizált informatikai tudásuk és számítógép-alkalmazói készségük alapján informatikatárgyból alapvizsgát tudjanak tenni.
Ezen a gyorsan változó, fejlődő területen különösen fontos, hogy a tanulókbankialakítsuk informatikai ismereteik folyamatos megújításának igényét.
Az eszközök közül sokoldalúságával kiemelkedik a számítógép, amely újszerűprobléma-megoldási lehetőségeket biztosít. Hálózatba kapcsolva pedig újfajtakommunikációs lehetőségeket nyújt, (például web, csevegés, e-mail).
A számítástechnika oktatásának fő célkitűzései:a korszerű alkalmazói készség kialakítása: a számítógépek, az informatikai eszközök
lehetőségeit kihasználni tudó tanulók képzése;önálló munkára nevelés: a számítógép mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló
eszköz, lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra, a több gyakorlást igénylő feladatokegyéni feldolgozására;
együttműködésre nevelés, csoportmunka: a nagyobb számítógépes feladatok megoldásamegköveteli a csoportmunkát, a feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást;
alkotó munkára nevelés: a számítógépes munka végeredménye többnyire egy újproduktum lesz;
az informatika társadalomban játszott szerepének felismertetése: az informatikarohamos fejlődése az egész társadalmat átalakítja, s ebben az állandóan változó világbanotthon kell éreznie magát a tanulónak;
informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása: az iskolai élet eseményeihez vagy atantárgyakhoz kapcsolódó feladatok megoldására a tanulók használjanak informatikaieszközöket (dolgozat, előadás, bemutatás, tantárgyi feladatmegoldás, szervezés, tanulás);
az esztétikai készség fejlesztése: a számítógépes produktum külső formájának esztétikuskialakítása;
az informatika etikai és jogi szabályainak megismertetése: tudatosítani a tanulókban azinformációszerzés, -feldolgozás és -felhasználás etikai és jogi szabályait.
A könyvtárhasználat oktatásának célkitűzései:felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására: az információszerzés
kibővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára,feldolgozására és a folyamat értékelésére;
a könyvtárra alapozott önművelés képességének kialakítása, fejlesztése a könyvtáriinformációs rendszer lehetőségeinek felhasználásával;
a forrásokat komplex és alkotó módon alkalmazó tanulási technikák és módszerekkifejlesztése;
az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével,valamint a velük végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos, biztos használói magatartáskialakítása;
a könyvtárhasználati tudás eszközjellegű beépítése a tanulók tantárgyi képzéséhez,iskolai fejlődéséhez és a mindennapi problémák megoldásához szükségesinformációszerzésbe és -feldolgozásba;
a forrásfelhasználás etikai szabályainak elsajátíttatása és a normakövetéskövetelményének elfogadtatása;
a különböző társadalmi szerepekbe beilleszkedni, azokat szükség szerint változtatni ésbennük hasznosan tevékenykedni képes személyek nevelése.
Fejlesztési követelmények
A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel abalesetek megelőzésére. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokatpontosan követve dolgozzon. Legyen tisztában a számítógépes környezet alapvető ergonómiaikérdéseivel, az egészségvédelem lehetőségeivel számítógépes munkakörnyezetben. Sajátítsa
el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben:felhasználói szinten tudja kezelni a számítógépet és perifériáit. Szerezzen tapasztalatokat azinformatikai eszközök és információhordozók használatában.
Tudjon információt különféle formákban megjeleníteni; legyen képes a különbözőformákban megjelenő információt felismerni. Sajátítsa el az önálló tájékozódás,ismeretszerzés alapjait.
Legyen képes a számítógéppel való interaktív kapcsolat tartására, tudja alkalmazni azoperációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- ésadatvédelem szabályait. Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait.Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén.
Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képesmegvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására,különböző formában való megjelenítésére. Tudjon keresni nyilvántartásokban kézzel,adatbázisokban egyszerű keresővel. Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatottválaszokat. Segítséggel ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket.
Ismerje meg az informatika társadalmi szerepét, a programok használatának jogi ésetikai alapjait. Értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a világ informatikaikultúrájának fejlődésében.
Legyen tudatában az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító,személyiségromboló hatásának (pl. számítógép-függőség, videojáték-függőség problémái).
Tájékozódjon arról, hogy az iskola szakmai irányultságának megfelelő szakmákban,milyen szerepe van az informatikai eszközöknek.
Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni főbbszolgáltatásait. Igényelje az iskolai könyvtár használatát. Alkalmazza a könyvtárhasználatszabályait, és kövesse a könyvtári viselkedés normáit. Tudjon különbséget tenni az alapvetődokumentumtípusok között. Megadott forrásból tudjon információt meríteni. Tudjon egyszerűszótárat, lexikont használni.
Az iskolai könyvtár használatán túl szerezzen tapasztalatokat a lakóhelyiközkönyvtárban. Szerezzen tapasztalatokat arról is, hogy az új technológiákon alapulóinformatikai eszközök kibővítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit.
9. évfolyam
Belépő tevékenységformák
Az informatika alapjaiA személyi számítógép fő részeinek csoportosítása és a működés lényegének megértése;a billentyűzet és az egér gyakorlott kezelése, a lemez és más perifériák használata,tájékozódás a mai hardvereszközök világában. Neumann-elvű számítógépekfelépítésének és működésének bemutatása. Különféle jelfajták, csoportosítása; azinformáció és adat megkülönböztetése.
Operációs rendszer használataFloppylemez formázása, azon a kívánt könyvtárszerkezet kialakítása a formázás,létrehozás, törlés parancsok használatával. Állományok kijelölése, azok másolása,mozgatása, átnevezése, nyomtatása, törlése. Egy ismert nevű állomány megkereséseadott háttértáron. Állományok, gépek védelme. Vírusok fajtái, védekezés a terjedésükellen, vírusirtó futtatása. Tömörített állományok létrehozása, tömörített állományokkibontása. Tömörített állomány tartalmának megtekintése.
Kommunikáció hálózatonAz intézmény számítógépes hálózatának és a hálózat használati módjának,
azonosító megadás módjának, jelszó használat sajátságainak megismerése. Egylevelezőprogram készségszintű használata, levél küldése, fogadása, a fő mezők céljánakmegismerése: a címzett, a tárgy és a saját másolat. Hálózati keresőgépek használata, azegyszerű kulcsszavas és tematikus keresés. Egy letöltött weboldal részletének elmentésesaját háttértárra vagy új állományba a vágólap használatával. Összetett keresésifeladatok megoldása, valamint egy kapott témakörrel foglalkozó webhelyek tárolása,feljegyzése. Hasznos webhelyek felkeresése, (például magyar honlap, MEK, vasútiinformáció, érdeklődési körbe tartozó oldalak). (Keresés az iskola irányultságánakmegfelelő ismeretek problémáinak megoldásához.)
KönyvtárhasználatTájékozódási gyakorlatok az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Azalapvető dokumentumtípusok különbségeinek és hasonlóságainak megállapítása.Információkeresés hagyományos és számítógépes forrásokban. Dokumentumokkeresése a katalógusokból szerző, cím és téma szerint.
TÉMAKÖRÖKTARTALMAK
Az informatikaalapjai
A számítógép fő részei. Neumann- elvű számítógépek. Számítástechnikaieszközök kezelése: billentyűzet, egér, lemezek, nyomtató.Hardvereszközök fajtái és jellemzőik. Információ, kód, adatmennyiség.Adatátvitel, kommunikáció.
Az operációs rendszerhasználata
Lemez formázása, használhatóságának ellenőrzése. Könyvtárszerkezetkialakítása a háttértárolón. Kiválasztott állományok másolása, mozgatása,átnevezése, nyomtatása, törlése. Fájl- és gépvédelem. A vírusok irtása,terjedésük megakadályozása. Tömörítés fogalma, célja, egyszerűtömörítési módok. Tömörített állományok kicsomagolása. Kiválasztottkönyvtár tartalmának tömörítése. Multimédia oktatóprogramok használata.
Kommunikációhálózaton
Iskolai szolgáltatások és számítógépek használatának rendje. Iskolaiazonosító használata. Hálózati kommunikáció. Saját e-mail címlétrehozása, használata. Elektronikus levelezés alapfunkcióinak
használata: küldés, fogadás. Hasznos webhelyek önálló felkeresése.Weboldal szövegének, ábráinak mentése a háttértárra. Tematikus éskulcsszavas kereső használata webhely kereséshez.
Könyvtárhasználat Könyvtárismeret: a könyvtár terei, állományrészei, raktári rend.Dokumentumtípusok: nyomtatott, audiovizuális, számítógéppel olvashatódokumentumok. Tájékoztató eszközök: kézikönyvtár, katalógusok.
A továbbhaladás feltételei
Kezelje a billentyűzetet, az egeret és a perifériákat. Alapvető állományműveleteket tudjonelvégezni a számítógépen. Használja a helyi és a távhálózati kommunikációs lehetőségeket.Tudjon levelezni, keresni, anyagot letölteni. Legyen képes tájékozódni a szakiskolai könyvtártér- és állományszerkezetében. Legyen képes információt keresni hagyományos ésszámítógépes forrásokból. Tudjon forrásokat keresni a könyvtár katalógusaiban.
10. évfolyam
Belépő tevékenységformák
Dokumentumkészítés számítógéppelSzövegegységekre vonatkozó formázási ismeretek rendszerezése, az ismeretekstabilizálása. Rajzeszközök használatával ábrakészítés és dokumentumba illesztés. Avágólap használata (kivágás, másolás, beillesztés, mozgatás, törlés). A dokumentummentése és nyomtatása. A dokumentumkészítés szokásos menetének gyakorlása.Többféle formázási megoldást tartalmazó dokumentumok készítése minta alapján,illetve feladatleírás alapján (pl. önéletrajz, beadvány, jegyzőkönyv, üzleti levél, műszakileírás). Az iskola irányultságának megfelelő típusdokumentumok elkészítése.
TáblázatkezelésA táblázatkezelés alapfogalmainak (cella, sor, oszlop, hivatkozás, képlet) használatapéldákban. Táblázatok számítógéppel történő létrehozása, módosítása (adatbevitel,mozgatás, másolás, törlés). A táblázatokban szereplő adatok típusának felismerése,alapvető adattípusok használata; az adatok többféle formában való megjelenítése.Egyszerű matematikai műveletek, képletek, beépített függvények önálló használata. Afüggvényhivatkozások másolása. Diagramok készítése egy-egy gyakorlati problémáhozigazodva. Adatok összefüggésének megjelenítése diagramon. Egyszerű táblázatokönálló megtervezése szöveges feladat alapján. Esztétikus, jól áttekinthető táblázatokkészítése. Tantárgyi feladatok megoldása táblázatkezelővel.
Adatbázisban keresésKeresés, adatszűrés, tantárgyi oktatóprogramok adatbázisaiban vagy a szakmaiirányultságnak megfelelő adatbázisokban.
KönyvtárhasználatA lakóhelyi közkönyvtár megismerése. A tantárgyi témákhoz források keresése akönyvtár számítógépes katalógusában, adatbázisaiban és az interneten. A hagyományosés elektronikus közhasznú tájékoztatóeszközök használata.
TÉMAKÖRÖKTARTALMAK
Dokumentumkészítésszámítógéppel
Karakter- bekezdés- és oldalformázás. Műveletek vágólappal. Ábrákrajzolása, kész rajzok módosítása. Képek, ábrák bevitele adokumentumba. A szöveg- ill. képszerkesztő programok fejlettszolgáltatásai. Objektum, táblázat beillesztése. A fejléc, lábléc, azoldalszámozás. Tabulátorok, felsorolás. Hasábok kialakítása. A szövegátrendezése, keresés csere, helyesírás-ellenőrzés. Dokumentumokkészítése. Típusdokumentumok.
Táblázatkezelés Adatok táblázatos formába rendezése és feldolgozása.. Cella, sor, oszlop,hivatkozás. Függvények, képletek. Adattípusok, adatmegjelenítésiformák. Adatmódosítás. A diagram, fogalma, összefüggés függvények ésdiagramok között. Diagramtípusok. Problémamegoldás táblázatkezelővel.
Adatbázisban keresés Keresési és lekérdezési feladatok meglévő adatbázisban.Könyvtárhasználat Könyvtártípusok: közkönyvtár, szakkönyvtár. A közhasznú tájékozódás
forrásai, eszközei.
A továbbhaladás feltételei
A tanuló önállóan tudjon többféle formázást tartalmazó dokumentumot tervezni ésmegszerkeszteni. Tudjon dokumentumot menteni és nyomtatni. Tudjon táblázatokatszámítógéppel létrehozni, módosítani. Tudjon műveleteket táblázatban végezni, ésösszefüggéseket diagramban megjeleníteni. Ismerje és kövesse a forrásfelhasználás szabályaités etikai normáit. Tudjon tájékozódni a közhasznú információs forrásokban, adatbázisokban.Ismerje a könyvtártípusokat.
FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK
9-10. évfolyam
Célok és feladatok
A földrajz tantárgy megismerteti a tanulókat a földrajzi környezet természeti éstársadalmi-gazdasági jellemzőivel. Az alapozó szakasz tantervi előzményeire építve elősegíti,hogy megismerjék az ember életteréül szolgálóFöldet, a természet és a társadalom főbb sajátosságait, jelenségeit, folyamatait, valamint azokkölcsönhatásait.
Tananyaga komplex és több szempontból is szemléletformáló, hiszen a földrajzi-környezeti jelenségeket, folyamatokat összefüggéseikben vizsgálja, a természettudományok, atársadalomtudományok, valamint az egyéb környezettudományok szempontjai szerint.Tananyaga az életkori sajátosságoknak megfelelően az általános természeti és társadalmi-gazdasági folyamatok térbeli és időbeli változásainak vizsgálatával, az összefüggések és akölcsönhatások feltárásával valósítja meg szemléletformáló szerepét.
A földrajz tantárgy célja, hogy a tanulók felismerjék az élettelen és az élő természetfolyamatainak társadalomra gyakorolt hatásait, azok időbeli változásait. Lássák, hogy atársadalom működése hogyan hat vissza a földrajzi környezetre. Tudjanak általánosítani ésszintetizálni, lássák a földrajzi-környezeti jelenségek és főbb folyamatok helyét a földirendszerben. A természet és a társadalom kölcsönhatásainak, összefüggéseinek megismerésenyomán fejlődjön ki a tanulókban a környezettudatos gondolkodás.
Célja, hogy a tanulók el tudják helyezni Magyarországot és Európát a világ társadalmi-gazdasági folyamataiban, kialakuljon bennük a nemzeti és az európai identitástudat, akülönböző társadalmi csoportok, nemzetiségek, népek életformája, kultúrája, értékei irántitisztelet. A földrajzoktatás célja továbbá, hogy a történeti-földrajzi szemlélet kialakításávalfelismertesse a földrajzi helyzet időben változó megítélését. Megismertesse az egyre növekvőtársadalmi igények kielégítéséért folyó termelőtevékenységet és annak eltérő vonásait,teljesítményeit a Föld különböző térségeiben. Felismertesse a társadalmi-gazdasági életbenjelen lévő többirányú, kölcsönös függőséget, a termelés és a fogyasztás viszonyát,növekedésük korlátait és következményeit, ezzel együtt a Föld globális problémáit.Kifejlessze a tanulókban az aktív részvétel készségét közösségük, régiójuk, országukproblémáinak megoldásában. Megalapozza a rövid és hosszútávon érvényesülőgazdaságosság mérlegelésével a választott szakterületen a felelős, környezetkímélőmunkavégzést.
A tantárgy tudatosítja a tanulókban, hogy a Föld egységes rendszer, amelyben az embertermészeti és társadalmi lényként él. Megmutatja, hogy az ember társadalmi-gazdaságitevékenysége során jelentősen átalakította, és ma is alakítja környezetét. Ennek ésszerű
korlátozása, a környezet és az ember érdekeit egyaránt figyelembe vevő, tudatos környezetimagatartást, az erőforrások tervszerű felhasználását, sőt a nemzetek közötti összefogástkívánja.
A szakközépiskolai földrajzoktatás komplex ismeretanyaga révén segíti a tanulókpályaorientációját, a szakképzésbe való bekapcsolódását, a változások iránti fogékonyságfejlesztésével folyamatos önképzésre, helytállásra ösztönöz. Hozzájárul ahhoz, hogy aziskolából kilépő diákok képesek legyenek felelős döntéshozatalra állampolgári szerepeikgyakorlása során.
Fejlesztési követelményekA tananyag feldolgozása során el kell érni, hogy a tanulók ismerjék a földi
képződményeket, a természeti és a társadalmi jelenségeket, folyamatokat és ezek főbbösszefüggéseit. Az általános természetföldrajzi és az általános társadalomföldrajzi témakörökáttekintésekor alkalmazzák regionális földrajzi ismereteiket. Értelmezzék a természetifeltételek és a társadalmi-gazdasági jellemzők közötti kapcsolatokat a földrajzi térben.Ismerjék fel a helyi, a regionális és a globális történések összefüggéseit, különböző szintűkövetkezményeit.
A földrajzi tanulmányok befejezésekor a tanulók biztonsággal tudjanak eligazodni atermészeti és a társadalmi-gazdasági környezetben. Használják fel földrajzi ismereteiket amindennapi élet szempontjából fontos döntések meghozatalakor. Alakuljon ki bennük azigény arra, hogy későbbi életük folyamán önállóan tovább gyarapítsák földrajzi-környezetiismereteiket.
A szakközépiskolai földrajztanítás során el kell érni, hogy a tanulók önállóan tudjákelemezni, a természetföldrajzi és a társadalmi-gazdasági történéseket. Elsősorban arra kelltörekedni, hogy a tanulók rendszerben gondolkodjanak és szintetizálják korábbi ismereteiket,biztonsággal tájékozódjanak a Földön lezajló folyamatokban, térben és időben egyaránt.Rendelkezzenek valós képzetekkel a környezeti elemek méreteiről, a számszerűen kifejezhetőadatok és az időbeli változások nagyságrendjéről. El kell érni, hogy képesek legyenekkülönböző földrajzi adatsorok és mutató-számok alapján a tendenciák megfogalmazására. Alkalmazzák a kommunikációs, a kooperatívés a gondolkodási képességeket pl. az adatok értelmezése és feldolgozása, a problémákfelismerése és megoldása, az általános törvényszerűségek felismerése és az ítéletalkotássorán. Legyenek képesek információszerzésre a speciális információhordozókból (tematikusés különböző méretarányú térképek, szak- és ismeretterjesztő irodalom, folyóiratok,statisztikai kiadványok, lexikonok, almanachok, CD-ROM, Internet, kiállítások, filmek).Tapasztalataikat szabatosan fogalmazzák meg, véleményüket támasszák alá érvekkel avitákban. A földrajzórák is járuljanak hozzá ahhoz, hogy jártasságot szerezzenek az emberiségés a környezet szempontjából egyaránt előnyös döntéshozatalban.
Belépő tevékenységek
Különféle természetföldrajzi, környezeti és társadalmi-gazdasági témákat feldolgozótematikus térképek logikai és összehasonlító elemzése.A témákhoz kapcsolódó topográfiai fogalmak, jelenségek felismerése kontúrtérképen.Egyszerű térképi ábrázolások készítése.Légköri jelenségek felismerése, összehasonlítása időjárási térképeken ésműholdfelvételeken.Az egyes térségek, régiók világgazdasági szerepének összehasonlítása különbözőstatisztikai mutatók, tematikus térképek alapján.
A gazdasági ágazatok szerepét, jelentőségét bemutató statisztikai adatok, diagramokösszehasonlító elemzése.
A Föld fő mozgástípusainak és azok következményeinek magyarázata különböző típusúábrák és modellek segítségével.Az egyes geoszférák szerkezeti felépítésének, természetföldrajzi jelenségeinek ésfolyamatainak bemutatása, értelmezése különböző típusú ábrák, képek és modellekalapján.
Felszínfejlődési folyamatok és felszínformák felismerése képek és ábrák (pl.keresztszelvények, tömbszelvények és folyamatábrák) alapján.Éghajlati diagramok felismerése, elemzése, kapcsolása a földrajzi övezetességhez, atájakhoz.Népesség- és településföldrajzi jellemzők bemutatása képek, térképek, diagramok,statisztikai adatok, alaprajzok, leírások alapján.
Földtörténeti időoszlop, kortáblázat készítése, a földtörténet fő eseményeivelkapcsolatban.Magyarázó rajz készítése ciklonról, anticiklonról és időjárási frontokról.Időjárási elemekkel kapcsolatos adatok grafikus ábrázolása.Helymeghatározási és időszámítási feladatok önálló megoldása.Számítási feladatok a középhőmérséklettel, a hőingadozással, a vízrajzi jellemzőkkel ésa népesedéssel kapcsolatban.Ásvány- és kőzetvizsgálati gyakorlatok.Időjárás- és vízállásjelentés értelmezése.
Adatok gyűjtése különféle forrásokból az adott témákhoz kapcsolódóan.Adatok gyűjtése az egyes termékek, termékcsoportok világpiaci szerepénekváltozásáról, az információs szolgáltatás fejlődéséről.Információk gyűjtése az egyes kontinenseken vagy régiókban lezajlott gazdaságifejlődés jellemző vonásairól gazdaságtörténeti térképek felhasználásával.Sajtó- és tv-figyelő: aktualitások gyűjtése regionális és globális környezetiproblémákról, a környezet állapotát veszélyeztető folyamatokról, az emberi tevékenységkövetkeztében károsodott tájak, térségek helyreállításáról.Információk gyűjtése sajtóból, hírműsorokból a globalizálódó világ jellemző vonásairól.
Aktuális cikkek csoportmunkában történő feldolgozása, véleményalkotás az adotttémakörökhöz kapcsolódóan.Leírások gyűjtése és elemzése a természeti katasztrófákról, az elhárítás lehetőségeiről, akörnyezet fokozatos átalakításáról, a természeti feltételek szerepének átértékelődéséről.Tanulói kiselőadás a feldolgozott témákhoz kapcsolódóan ismeretterjesztő- ésszakirodalom felhasználásával.Terméklisták összeállítása a különböző multinacionális és hazai cégek termékeiből.Tanulói kiselőadás az egyes témákhoz kapcsolódóan önálló vagy csoportosinformációgyűjtés alapján.A mindennapi környezetvédelem lehetőségeinek bemutatása.Szituációs játék például ipari park létesítéséről, multinacionális vállalatokterjeszkedéséről. Vita az éghajlatváltozások okairól és lehetséges következményeirőlcikkek alapján.
Véleményütköztetés és érvelés a globalizálódó világ és a nemzeti gazdaságokérdekellentéteiről.
Témakörök Tartalmak
Térképi ismeretek A térkép és a valóság kapcsolata. A térképi ábrázolás módszerei.
Kozmikuskörnyezetünk
A NaprendszerA Naprendszer felépítése, elhelyezkedése a világegyetemben.
A Föld mint égitestA Föld mozgásai és azok következményei. A napi és az évi időszámítás.A helyi és a zónaidő számítása.
Az űrkutatás a Föld szolgálatábanAz űrkutatás eredményeinek felhasználása a mindennapi életben és agazdaságban.
A geoszférák földrajza
Tájékozódás a földtörténeti időben
A kőzetburok földrajzaFöldünk gömbhéjas szerkezete.A kőzetburok felépítése.A lemeztektonika alapjai.A Föld nagyszerkezeti egységei és kapcsolatuk az ásványkincsekkel.A kőzetburokban lejátszódó folyamatok kísérőjelenségei ésrészfolyamatai: a gyűrődés, a vetődés, a vulkánosság és a földrengés.Az ásványok és a kőzetek keletkezése, tulajdonságaik, csoportosításuk.
A légkör földrajzaA légkör anyagi összetétele, szerkezete.Az időjárási-éghajlati elemek és változásaik.A légkör alapfolyamatai: felmelegedés, csapadékképződés, légmozgások.Ciklonok, anticiklonok, időjárási frontok.Az időjárás-változások hatása a mindennapi életre.Az általános légkörzés.
A vízburok földrajzaA vízburok tagolódása, víztípusai. A tengervíz tulajdonságai és mozgásai.Az a világtenger természeti erőforrásai.A szárazföld vizeinek típusai, felhasználásuk.A vízgazdálkodás.
A talaj földrajzaA talaj kialakulása, szerkezete.A Föld jellemző talajfajtái. A talajok hasznosítása.
A Föld felszínformáiA belső és a külső erők szerepe a felszín fejlődésében.A jellegzetes felszínformák, kialakulásuk és átalakulásuk.
A földi szférák környezeti problémáiAz éghajlatváltozás, a levegő, a talajok és a vizek szennyezése, agazdasági tevékenységek környezetkárosító hatása.
A földrajzi övezetesség Éghajlati övezetességA szoláris és a valódi éghajlati övezetek, övek kialakulása az éghajlatokjellemzői.
A földrajzi övezetességA vízszintes és a függőleges övezetesség rendszere.A forró, a mérsékelt, a hideg övezet és tagolódásuk.Az élővilág, a talaj, a vízrajzi jellemzők, a felszínformálódás éghajlattólfüggő övezetessége.A természetföldrajzi övezetesség hatása a gazdasági életre.
Népesség- éstelepülésföldrajz
A Föld népességeA népességszám változásai.A népesség összetétele, eloszlásának területi különbségei.A népesség térbeli mozgásai.
Települések a FöldönA települések területi elhelyezkedését meghatározó tényezők.A településtípusok és jellemzőik.A városodás és a városiasodás.
A világ változótársadalmi-gazdaságiképe
A gazdasági élet szerkezetének átalakulásaA gazdasági ágazatok fő telepítő tényezői és azok jelentőségénekátértékelődése.A gazdasági szektorok jellemzői, szerepük változásai.
A világgazdaság jellemző folyamataiA globalizáció, az integrálódás, a regionális folyamatok, és anemzetgazdaság kapcsolata.A világgazdasági szerepkörök történeti és területi változása.A nemzetközi együttműködés lehetőségei, a nemzetközi szervezetekszerepe a világ társadalmi-gazdasági életének alakításában.A piacgazdaság. A multinacionális vállalatok szerepe.A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolatai.
A működőtőke és a pénz világaA nemzetközi tőkeáramlás. A pénz szerepe napjaink világgazdaságában.
A világgazdaságbankülönböző szerepet
A világgazdasági pólusokA gazdasági pólusok kialakulása és a világgazdaságban betöltött szerepük
betöltő régiók,országcsoportokés országok
változása: Kelet- és Délkelet-Ázsia, Észak-Amerika, Európai Unió.
A fejlődő országokÁltalános problémáik és eltérő fejlettségű csoportjaik, helyük és szerepüka világgazdaságban.
MagyarországHazánk helye és szerepe a nemzetközi társadalmi-gazdaságifolyamatokban.Az Európai Unióhoz történő csatlakozás földrajzi alapjai.A gazdasági rendszerváltásból adódó sajátosságok, gazdaságunkjellemzői.
A globális környezetiproblémák földrajzivonatkozásai
A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzikövetkezményeiA demográfiai robbanás, az élelmezési válság, a nyersanyag- ésenergiaválság, valamint az urbanizáció környezeti következményei.
A környezeti válság kialakulásaA különböző geoszférákat ért környezeti károsodások kölcsönhatásai.A regionális és a globális környezeti veszélyek összefüggései.A harmonikus és fenntartható fejlesztés elvei, a megvalósítás korlátai.
A tananyag feldolgozásához szükséges topográfiai fogalmak
A középfokú földrajzoktatás az általános iskolában megismert névanyag új szempontokszerinti feldolgozását és alkalmazását is szükségessé teszi.
Új topográfiai fogalmakAfrikai-lemez, Antarktiszi-lemez, Atacama-sivatag, Ausztrál–Indiai-lemez, Azori-szigetek, Csendes-óceáni-lemez, Dél-amerikai-lemez, Észak-amerikai-lemez, Eurázsiai-hegységrendszer, Eurázsiai-lemez, Fülöp-lemez, Gondwana, Japán-árok, Kaledóniai-hegységrendszer, Krakatau, Laurázsia, Lengyel-tóhátság, Líbiai-sivatag, Mariana-árok,Mount St. Helens, Namib-sivatag, Nasca-lemez, Pacifikus-hegységrendszer, Pangea,Popocatépetl, Szent Gotthárd-hágó, Takla-Makán, Teleki-vulkán, Turáni-alföld,Variszkuszi-hegységrendszer, Vereckei-hágó;Boden-tó, Brahmaputra, Csád-tó, Duna-delta, Erie-tó, Eufrátesz, Felső-tó, Genfi-tó,Gyilkos-tó, Hévízi-tó, Huron-tó, Holt-tenger, IJssel-tó, Ladoga-tó, La Plata, Mekong,Michigan-tó, Niagara-vízesés, Ontario-tó, szegedi Fehér-tó, Szelidi-tó, Szent Anna-tó,Watt-tenger;Asszuáni Nagy-gát, Europoort, Randstad, Száhel-öv; Szilícium-völgy, Gibraltár.
A továbbhaladás feltételeiA tanuló tudjon helymeghatározási és térképészeti számításokat végezni. Legyen képes
egyszerű időszámítási feladatokat megoldani. Tudja bemutatni a földi szférák szerkezetét,felépítését, legfontosabb folyamatait ábrák és modellek segítségével. Mutassa be az egyesszférák jellemző folyamatainak hatását a mindennapi életre. Ismertesse a földi szférákatveszélyeztető, környezetkárosító folyamatokat, tudjon azokra példákat mondani. Magyarázzameg példák alapján a természeti környezet és a társadalmi-gazdasági folyamatok közöttialapvető összefüggéseket.
A tanuló tudja jellemezni a gazdasági élet legfontosabb ágait, ágazatait, mutassa beszerepük, jelentőségük változását. Tudja értelmezni a világ különböző térségeibenmegfigyelhető integrációs folyamatokat, a világgazdaságban betöltött szerepüket. Legyenképes bemutatni a világgazdasági pólusok helyét, szerepét a világ társadalmi-gazdaságirendszerében, kapcsolatukat a fejlődő világgal. Tematikus térképek segítségével tudjabemutatni a környezetkárosító tényezők földrajzi megjelenését. Következtessen ezekből aglobális veszélyek kialakulására. Tudja példákkal alátámasztani a növekvő termelési ésfogyasztási igények környezeti hatásait.
BIOLÓGIA
9–10. évfolyam
Célok és feladatok
Szakközépiskolában a biológiatanítás célja az elméleti ismeretátadás, a gyakorlatikészségfejlesztés és a tanulók természettudományos szemléletének a formálása során, ezekegységében valósul meg.
Nem elmélyült tudományos ismeretátadás a cél, hanem a már meglévő ismeretekkiegészítésével összegzésre, szintézisre törekvés. Az általános iskolai tudásra alapozva atanulók megismerik az élő természet működésének legfontosabb törvényszerűségeit. Arendszerező gondolkodás kialakítását segíti annak tudatosítása, hogy mikor, mi és miérttörténik természetes és mesterséges környezetünkben. El kell érni, hogy a diákok ismerjéksaját testük felépítésének és működésének alapjait, az egészséges életmód szabályait.
Az új ismeretek feldolgozása során a mindennapi élethez, a gyakorlathoz kapcsolódvanyilvánvalóvá kell tenni, hogy az elsajátítandó tudás elsősorban nem önmagáért szükséges,hanem a napi tapasztalatokkal együtt megalapozza a környező világ jelenségeinek megértését,és lehetővé teszi ezek befolyásolását.
A szakközépiskolában a biológia oktatása az általános képzés és a szakképzésigényeinek megfelelően hasznosítható tudást közvetít. A biológia tanításának – a többitantárggyal együtt – az is a célja, hogy kialakuljon az új ismeretek önálló megszerzésének ésalkalmazásának képessége. Alapvető feladata, hogy az ismeretek elsajátítása folyamánképessé tegye a tanulókat arra, hogy logikus összefüggésekben, rendszerekbengondolkodjanak.
Képesek legyenek biológiai objektumokkal kapcsolatosan természettudományosmegismerési módszereket használni.
A biológia tantárgy tanulói megfigyelések és vizsgálatok, tanulókísérletekszervezésével, vizsgálati eljárások bemutatásával megalapozza a közvetlen ismeretszerzésélményét, és kialakítja annak igényét. Csoportos tevékenységekkel elősegíti azegyüttműködésre vonatkozó készségek kialakulását.
A biológiatanítás feladata az általános műveltség részeként olyan természetszemlélet ésbiológiai tudat kialakítása, mely az élet minden formájának a tiszteletére neveli a tanulókatazáltal, hogy szemlélteti az élőlények és az életközösségek változatosságát és beláttatja abiológiai sokféleség fontosságát. Felhívja a figyelmet azokra a problémákra, amelyek azélővilág sokféleségét veszélyeztetik, és amelyekkel az emberiségnek szembe kell néznie ajövőben. Rámutat az életközösségek szerveződésében felismerhető alapvető összefüggésekre.Bemutatja és alátámasztja az élővilág egységét és azt, hogy ennek a rendszernek az ember isrésze.
Ismerteti az emberi szervezet felépítésének és működésének lényeges sajátságait, és
biztosítja az életmóddal kapcsolatos alternatívák helyes kiválasztásához szükséges tájékozottságot.
Segíti az ember és ember, valamint ember és környezete közötti együttélési szabályok megértését.Célja továbbá, hogy az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolat
tudatosításával növelje az élővilág fennmaradásának és az emberek egészséges életénekesélyeit.
A szakközépiskola működésének egészébe integrálódva a biológia tantárgy fontos célja,hogy a maga eszközeivel megkönnyítse a szocializációt, a társadalmi környezetbe történőbeilleszkedést.
Fejlesztési követelményekIsmertessük meg a tanulóval a szűkebb, illetve a tágabb környezetében előforduló
és a biológiai művelődési anyagban szereplő – különböző szerveződési szintű –anyagok, élőlények alapvető tulajdonságait, az élő anyag jellemzőit.Tegyük képessé a tanulót arra, hogy magyarázni tudja ismereteinek mennyisége és
mélysége szerint a biológiai művelődési anyagban feldolgozott jelenségekhez, folyamatokhozhasonlókat is, és használja, alkalmazza a mindennapi élet feladatainak, problémáinakmegoldásában a biológiai művelődési anyag elsajátítása során szerzett jártasságait,képességeit, készségeit.
Ismertessük meg az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggést, azember egészséges életműködését veszélyeztető anyagok hatásait.
Tudatosítsuk a tanulóban, hogy a biológiai jelenségek, folyamatok egyik alapvetőjellemzője az idő; az idő múlásával az élőlények is változnak. Adjunk áttekintést a földi életperiodikus változásairól, az emberi élet szakaszainak főbb jellemzőiről, az életfolyamatokvisszafordíthatatlanságáról.
Adjunk képet az egyes kontinensek legismertebb életközösségeiről és hazánk tájainakjellegzetes növényeiről, állatairól.
Alakítsuk ki a tanuló az irányú képességét, hogy el tudja mondani, le tudja írni abiológiai objektumokról, jelenségekről szerzett ismereteit.
Tegyük képessé a biológiai ismeretszerzés szempontjából lényeges és lényegtelenjellemzők, tényezők elkülönítésére.
Törekedjünk arra, hogy a tanuló ismeretszerzési tevékenységében tudja használni anyomtatott, illetve az elektronikus információhordozókat, értse a szellemi fejlettségénekmegfelelő szintű biológiai ismeretterjesztő kiadványok és elektronikus médiumok biológiávalkapcsolatos információit.
Keltsük fel az érdeklődést a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Tegyük képessé abiológiai jelenségek, folyamatok önálló megfigyelésére, tudjon egyszerűbb vizsgálatokat,kísérleteket önállóan elvégezni.
A biológiai kísérletek kapcsán legyen képes megállapítani, hogy mely tényezők mikéntváltoznak meg, tanári segítséggel rendezze a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyertadatokat.
Legyen némi gyakorlata a hasonló, illetve eltérő tulajdonságok, jellemzők alapjána biológiai objektumok, jelenségek, folyamatok csoportosításában, rendszerezésében.Törekedjen a vizsgálatok, kísérletek eredményeinek értelmezésére.Segítsük a tanulót, hogy a megfigyelései, vizsgálatai, kísérletei során szerzett ismereteit
szellemi fejlettségének megfelelő szinten – a legfontosabb szakkifejezéseket helyeshasználatával – tudja megfogalmazni; írásban, egyszerű vázlatrajzokon rögzíteni; leolvasni,értelmezni a biológiai jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos diagramok, ábrákinformációtartalmát.
Ismertessük meg, vétessük észre a természet szépségeit, és segítsünk, hogy a természetiszépségek megfelelő helyet foglaljanak el értékrendjében.
Mindenekelőtt annak érdekében kövessünk el mindent, hogy a tanulónak legyen igényefizikai és lelki egészségének, egészséges – természetes és mesterséges – környezeténekmegőrzésére, tekintse ezeket az emberiség közös értékének.
Törekedjünk arra, hogy a tanuló megértse és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet-és természetvédelem legfontosabb alapelveit, vállaljon szerepet mikrokörnyezetében aszennyező anyagok káros mértékű felhalmozódásának megelőzésében.
Tudatosítsuk, hogy a biológiai ismeretek fejlődése a különböző népek, országoktudósai, kutatói egymásra épülő munkájának eredménye, s ebben a munkában jelentősszerepet töltöttek be a magyar tudósok, kutatók is.
Belépő tevékenységformákAz élőlények szervezeti felépítésének ismertetése ábrák, modellek segítségével.Az élőlények felépítése és életműködése közötti összefüggések felismerése,megfogalmazása.Egyszerű kísérletek, megfigyelések önálló elvégzése és értékelése.A különféle élőlények testének, életműködéseinek összehasonlítása, a hasonlóságok éskülönbségek megértése.Az állatok és növények legfontosabb életfolyamatainak megnevezése és ismertetése.A heterotróf és autotróf anyagcsere fogalmának ismerete.A természet- és környezetvédelem fontosságának belátása és kiselőadások tartásaebben a témakörben.Érvelés a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyező,környezetpusztító magatartás ellen.Az életközösségek anyag- és energiaforgalmának önálló ismertetése vázlatrajzoksegítségével.Az életközösségek anyag- és energiaforgalmában az emberi tevékenységkövetkezményeinek az ismertetése.A biológiai környezet megismeréséhez rendelkezésre álló ismeretterjesztő folyóiratok,könyvek, határozók és egyéb információhordozók használata.Tájékozódás az élővilág természetes rendszerében, a fejlődéstörténeti rendszerlényegének ismerete.Annak belátása, hogy egyes emberi tevékenységek a földi környezetet szélsőségesmértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, amit azevolúció nem képes követni, és minderre csak az egyének és a közösségek tudatoskörnyezetkímélő magatartása hozhat megoldást.A legfontosabb sejtalkotók szerepének felismerése, a sejtszintű és a szervezetszintűéletfolyamatok közötti kapcsolat belátása.Az ember legfontosabb életműködéseinek ismerete és az életműködések köztikapcsolatok felfedezése.A legfontosabb életműködések szabályozásának illusztrálása egy-egy példával.Az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás fontosságának megértése.Az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányainak belátása.A rendszeres testmozgás szükségességének felismerése.A betegségmegelőzés, a védőoltások egyéni és közösségi-társadalmi szükségességénekbelátása.Tartózkodó magatartás a testi és mentális egészségre káros anyagoktól.Az egészséges életmódot erősítő értékek felismerése és az egészség megőrzésételősegítő magatartás elsajátítása. Az emberi szexualitás folyamatának megismerése biológiai és társadalmi-etikaiszempontból.Törekvés a felelősségteljes nemi magatartásra.Az öröklődés lényegének ismerete.Az élőlények és az élővilág állandó változásának belátása.Az egészségmegőrzés szükségességének megértése és a betegségmegelőzés gyakorlati
megvalósíthatóságának megismerése.Egyszerű biokémia vagy élettani vizsgálatok, kísérletek elvégzése, dokumentálása,értékelése.
TémakörökTartalmak
Az élőlények testfelépítésének és életműködéseinek változatossága
Vírusok, prokariótákés egysejtűeukarióták
A vírusok életciklusa és egészségügyi jelentősége. A baktériumokfelépítése és jelentőségük. A kórokozó eukarióta egysejtűek ésjelentőségük.
Az állatok teste éséletműködései
Az állati test szerveződésének bemutatása tipikus példákon keresztül.Az állati sejt, a szövetek típusai, funkciói.Az állatok kültakarójának típusai, funkciója.A különböző szerveződésű állatok mozgása.Néhány eltérő szerveződésű állat táplálkozása, a heterotróf anyagcserelényege.Néhány eltérő szerveződésű állat légzése.Az állatok anyagszállításának formái, a különböző anyagszállításirendszerek legfontosabb közös jellemzői.A kiválasztás szerepe.Néhány eltérő szerveződésű állat szaporodása.Az ivadékgondozás jelentősége néhány példán keresztül.Az állatok életműködéseinek szabályozása.Az állatok érzékszervei, kommunikációja.Az állatok életmódjának, testfelépítésének és környezeténekösszefüggése.Környezetünkben leggyakrabban előforduló fajok, ezek jelentősége.
A növények teste éséletműködései
A növényi test szerveződése.A növényi szövetek típusai, funkciói.A növények anyag-felvétele, a tápanyagok szállítása, az autotrófanyagcsere lényege.A növények szervei és ezek szerepe. A növények mozgásai.A növények ivaros és ivartalan szaporodásának lényege, a zárvatermőkvirága.Az életmód, testfelépítés és a környezet összefüggései.Környezetünkben leggyakrabban előforduló fajok, ezek jelentősége.
A gombák teste éséletműködései
A gombák testfelépítésének és életműködésének sajátosságai.A legfontosabb ehető és mérgező gombák felismerése.A gombák jelentősége, kölcsönhatások növényekkel és állatokkal.
Az életközösségek általános jellemzői
Az élettelenkörnyezeti tényezőkés ezek változásai
A fény, a víz, a levegő és a talaj legfontosabb jellemzői.A víz- levegő- és talajvédelem.Az élettelen környezeti tényezők élővilágra gyakorolt hatásai.Az élőlények tűrőképessége.
Az élő környezetitényezők
Populációk közötti kölcsönhatások.Táplálkozási hálózatok.
Az életközösségekanyag- ésenergiaforgalma
Termelők, fogyasztók, lebontók.Létfontosságú anyagok körforgása a természetben.Az emberi tevékenység következményei az anyagforgalomban.Az anyagforgalom és az energiaáramlás összefüggése.
A természetes ésmesterségeséletközösségek
A természetes életközösségek.
Az élővilág sokféleségének fontossága, az ember hatása azéletközösségekre.Környezetrombolás és környezetvédelem.
Az élővilág törzsfejlődése
Az evolúció alapjai ésbizonyítékai
Az evolúció fogalma.A fajok kialakulása, az evolúció bizonyítékai.
Az evolúció lehetségesfolyamata
Az élet keletkezése és az evolúció legkorábbi történései.A növény- és állatvilág őseinek kialakulása.A szárazföldi növények megjelenése.Az állatok alkalmazkodása a szárazföldhöz.
Az ember evolúciója A korai emberfélék kialakulása.
A Homo nemzetség evolúciója.A nagyrasszok kialakulása.
A jelenkori bioszféra A Föld globális problémái. A fejlődés alternatív lehetőségei. Abioszféra jövője.
A sejtek felépítése és működése
A sejtek felépítéseés anyagcseréje
A biogén elemek és a víz.A szénhidrátok, lipidek, fehérjék és nukleinsavak legfontosabbtulajdonságai.A biológiai membránok és a sejtmag felépítése és funkciója.Az enzimek.A felépítő és lebontó anyagcsere-folyamatok jelentősége.
A szaporodás ésöröklődés sejttanialapjai
A sejtciklus.Örökletes információ a sejtben, a kromoszóma és a gén fogalma.A mitózis és a meiózis biológiai jelentősége.A mutáció fogalma, a mutagén hatások és ezek következményei.
Az ember életműködései és az életműködések szabályozása
A bőr és a mozgás A bőr felépítése és funkciói.A csontok szerkezete és kapcsolódása, a csontváz.Az izmok funkciója és kapcsolódása a vázrendszerhez.A mozgásszervi és bőrbetegségek, sérülések megelőzése, a mindennapostestmozgás jelentősége.
A táplálkozás Az emésztés lényege.A bélcsatorna szakaszai és működésük.A táplálkozással kapcsolatos egészségügyi ismeretek, az egészségestáplálkozás.
A légzés A légzőkészülék felépítése és működése.A légzőszervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek.
A keringési rendszer A vér összetétele.Az ember keringési szervrendszerének részei és működése.A szív- és érrendszeri betegségek veszélyeztető tényezői és megelőzése.
A kiválasztás A kiválasztószervek. A vese működésének lényege.A kiválasztó szervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek.
Az idegrendszer Az idegi és a hormonális szabályozás alapelvei. Az idegsejtek felépítése,az idegszövet. A reflexkör fogalma. Az idegrendszer tagolódása: akörnyéki és a központi idegrendszer. A központi idegrendszer részei ésezek szerepe. Az idegrendszer működésével kapcsolatos egészségügyiismeretek.
Az immunitás Az immunrendszer szerepe.A védőoltások.A vércsoportok.Az immunrendszerrel kapcsolatos alapvető egészségügyi ismeretek.
A hormonálisszabályozás
A hormonális szabályozás alapelvei, a neuroendokrin rendszer.A legfontosabb belső-elválasztású mirigyek és hormonjaik.Az ember leggyakoribb hormonális betegségei.
Az érzékelés A szem felépítése és működése.A hallószerv felépítése és működése.A szem és a hallószerv védelme és betegségei, megelőzési lehetőségek.
Az emberszaporodásaés egyedfejlődése
Az ivarsejtek.A hím ivarszervek felépítése és működése.A női ivarszervek felépítése és működése, a ciklus.A megtermékenyítés, a terhesség kialakulása és lefolyása, a szülés.Az emberi szexualitás.A fogamzásgátlás, nemi betegségek és megelőzésük.Az embrionális és posztembrionális fejlődés jellemzői.
Az öröklődés alapjai
Egy gén általmeghatározotttulajdonságöröklődése. A génekés a környezet hatásaa tulajdonságokkialakulására
A fenotípus és a genotípus, a homozigóta és a heterozigóta fogalma.A környezet szerepe a fenotípus kialakulásában.A domináns–recesszív öröklésmenet jellemzői.Néhány fontos emberi tulajdonság, betegség, vércsoportok öröklődése.
Több tulajdonságegyidejű öröklődése.
Az emberi ivar kialakulása.A nemhez kapcsolt tulajdonságok öröklődése.
A genetikai ismeretekgyakorlativonatkozásai
A genetikai kutatások jelentősége . A genetikai eredmények és kutatásoketikai kérdései.
Általánosegészségügyiismeretek
A mindennapok egészségügyi ismeretei, elsősegélynyújtás. Az orvosiellátás igénybevétele, megelőzés, szűrővizsgálatok. Veszélyeztetőtényezők, civilizációs betegségek, szenvedélybetegségek. Azutódvállalás, családtervezés, genetikai tanácsadás. Környezet-egészségtan, környezet-higiéné. A lelki egészség.
A továbbhaladás feltételei
A tanulók tudják kiemelni és röviden megfogalmazni a különféle élőlényekéletműködéseinek lényegét. Ismerjék fel, hogy hasonló életműködést többféle testfelépítés isbiztosíthat.
Legyenek képesek különböző csoportokba sorolni az élőlényeket lényegestulajdonságaik kiemelésével, értsék a fejlődéstörténeti rendszer lényegét.
Lássák meg az összefüggést a környezetükben előforduló élőlények életmódja és akörnyezet között.
Tudjanak érvelni a természetvédelmi területek fontossága mellett és akörnyezetszennyező, környezetpusztító magatartás ellen.
Legyenek képesek táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzőitvázlatosan ábrázolni, az ilyen ábrákat értelmezni.
Használjanak ismeretterjesztő folyóiratokat, könyveket, határozókat és egyébinformációhordozókat a biológiai környezet megismeréséhez.
Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. Lássák be azegészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait.
Tudatosan tartsák távol magukat a testi és mentális egészségre káros anyagoktól.Legyenek képesek az egészséget erősítő értékek felismerésére és az egészséget
elősegítő magatartás elsajátítására.Értsék meg, hogy az élőlények biológiai jellemzői anyagilag meghatározottak és az
örökítő anyagban nem kódolt tulajdonságok nem fejleszthetők ki.
KÉMIA
Célok és feladatokA szakközépiskolai kémia tantárgy tematikája lényegében ugyanaz, mint a gimnáziumé,
a különbség a feldolgozás módjában van. A szakközépiskolában a kémia oktatásának azáltalános képzés és a szakképzés igényeinek megfelelő, hasznosítható tudást kell közvetíteni.
A szakközépiskola 9–10. évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon továbbépítjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban szerzett tudássalegyre több ponton érintkezünk e folyamat során: részben alapozunk rá, részben megerősítjüka más szempontú megközelítéssel, és tovább fejlesztjük a tanulók ismeretrendszerét,világképét és képességeit.
A diákok ebben a korban már képesek az elvontabb fogalmak befogadására és igényükis van rá, ezért a megértés dominál a kémiatanulásában. Korábbi fizikai ismereteik és azáltalános kémia tudományos igényű tárgyalása a diákok korábbi szervetlen kémiai tudását isértelmezi, és olyan alapot ad a jelenségek megértéséhez, ami az élő rendszerekben lezajlóbonyolult szerves kémiai folyamatokat is kezelni tudja. A hétköznapi életből vett példákteszik ezt a megismerési folyamatot életközelivé.
A diákok anyagismerete középiskolai tanulmányaik során egészül ki a háztartás, aközvetlen környezet, a gazdaság és a természet szempontjából kiemelkedő szerves anyagoktulajdonságaival. Megismerik az egészségkárosító szenvedélybetegségek kulcsvegyületeit(alkohol, nikotin, koffein, drogok), és ezek biológiai, társadalmi hatását.
Tanári felügyelet mellett, leírás alapján önállóan készítenek össze és hajtanak végre,esetenként értelmeznek is kísérleteket.
A molekulamodellek használata a kovalens és a másodrendű kémiai kötések, valamint aszerves kémia feldolgozása során elengedhetetlen. A modellezés segít megérteni abonyolultabb térbeli viszonyokat, fejleszti a térszemléletet és nagyon szívesen végzik agyerekek. A bonyolultabb molekulák modelljeinek elkészítése izgalmas kihívás számukra.
A szakmai gyakorlatok fontos szerepe az ipar és a mindennapi élet eddig ismeretlenvetületének bemutatása, a pályaorientáció előkészítése. Élmény és megerősítés a diákoknak,amikor a termelő üzem szakemberei az általuk ismert kémiai fogalmakkal írják le a gyártásfolyamatát, a felmerülő problémákat, a környezeti gondokat.
A tantárgyi koncentráció egymást erősítő hatása eredményeként a 10. évfolyam végéreszínvonalas szóbeli és írásbeli szövegalkotásra képesek. Ki kell használni, hogy ezeket atevékenységeket szívesen és nagy hozzáértéssel végzik számítógép segítségével.
A 14–16 éves korban szellemileg és érzelmileg is nagyon fogékonyak a környezetigondokra a gyerekek. Már kezdik átlátni a világot, érzékelik és értik a fonák helyzeteket, erősa kritikai érzékük és érzelmileg, értelmileg is nagyon nyitottak. Fontos cél és egybenlehetőség a szakközépiskolai környezeti nevelés érdekében a biológia, a földrajz és a fizikatárgyak integrálása. Komoly eredményeket lehet így elérni a környezeti nevelés terén a diákokvilágképe, környezetszemlélete, értékrendje és mindennapi szokásaik tekintetében is.
A kémiatanulás négy éves folyamata során olyan ismeretrendszert és képességkészletetsajátítanak el a diákok, amely továbbépíthető alapot ad a mindennapi élet szintjén az anyagokés a velük kapcsolatos információk kezeléséhez, amely ismétlés és gyakorlás után sikereskémia érettségi vizsgára készít fel és amely kevés kiegészítéssel lehetővé teszi azalaptudományok vagy az alkalmazott tudományok területén eredményes felsőfokútanulmányok folytatását.
Fejlesztési követelmények
Ismeretszerzési, -feldolgozási és -alkalmazási képességekSzerezzenek jártasságot a diákok a nyomtatott, sugárzott és digitális média kritikushasználatában. Nyelvi, kommunikációs, számítástechnikai ismereteiket és a helyiaudiovizuális lehetőségeket kiaknázva legyenek képesek előadás tartására, tanulmánymegírására.
A kísérletek sokaságának megismétlése után, legyenek képesek új kísérleteketleírás alapján elvégezni.
A molekulamodellek elkészítésében szerezzenek a diákok rutinszintű gyakorlatot.Az elkészített modellek segítségével legyenek képesek értelmezni a molekulákszerkezetét, fizikai és kémiai sajátságait.
Látniuk kell, hogy a környezeti problémák hátterében a tudományos-technikaifejlődés, az ipari, gazdasági, társadalmi folyamatok állnak, és kérdéses, hogy atársadalom meg tudja-e oldani ezeket a gondokat a tudomány segítségével. Legyenektudatában annak, hogy a lehetséges megoldások egy részének politikai, gazdaságiellenérdekeltségből eredő akadályai vannak. Ismerjék fel a tanulók a saját mindennapiéletükben a környezeti problémákat, és tanárok segítségével keressenek megoldást azegyszerűbb gondokra. Jelenjen meg mindennapi életükben a környezettudatos életvitelminél több eleme.
Családjukban, iskolájukban, tágabb környezetükben szerzett személyestapasztalataik és tanulmányaik nyomán diákjainknak meg kell érteniük, hogy azegészség és a környezet épsége semmivel nem pótolható érték az egyén és a kisebb-nagyobb közösségek számára. Ismerniük kell azokat a környezeti tényezőket éséletmódunk azon összetevőit, amelyek veszélyeztetik ezeket az értékeket. Legyenezekről a kérdésekről saját véleményük.
Tájékozottság az anyagrólAz anyag részecsketermészetéről a tanulók rendelkezzenek a koruknak, elvonatkoztatásikészségüknek megfelelő ismeretekkel. Vizsgálataik és tanulmányaik eredményekéntismerjék a környezetükben előforduló fontosabb szervetlen és szerves anyagokrészecskeszintű szerkezetét, a szerkezetből következő és egyéb fontos tulajdonságait,esetleges veszélyeit és biztonságos, szakszerű használatukat.
Legyenek tájékozottak a diákok a szervezetükbe kerülő természetes ésmesterséges eredetű tápanyagról. Legyen áttekintésük ezen anyagok szerepéről,értékéről, veszélyeiről. Legyenek tudatában a táplálkozás egészségmegőrző szerepével,ismerjék az egészséges táplálkozási szokásokat.
Az egészségkárosító anyagok közül a nikotin, az alkohol és az egyébtudatállapotot befolyásoló drogok jelentenek közvetlen veszélyt erre a korosztályra.Olyan formát kell találnunk ezen anyagok veszélyeinek, személyes és társadalmi hosszútávú következményeinek bemutatására, hogy ennek hatására a gyerekek elhatároljákmagukat ezen anyagok használatától. A diákoknak ismerniük kell az őket veszélyeztetőanyagok hatásait.
Legyenek képesek a diákok saját környezetükben felismerni a káros anyagokat.Önállóan vagy megfelelő segítséggel előzzék meg és csökkentsék felhalmozódásukat.
Tájékozódás az időben. Az idő és a természeti jelenségekAz idő alapvető tényező a természeti, technikai, társadalmi jelenségekben éppúgy, mintmindannyiunk személyes hétköznapjaiban. Lássák, hogy a kémiai folyamatok időbelilefolyása különböző lehet (a rozsdásodástól a robbanásokig). Tudják, hogy egyes kémiaifolyamatok megfordíthatók.
Tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségekLegyen a diákoknak ismeretük az atomon belüli méretarányokról, valamint a kémiairészecskék és a közvetlenül érzékelhető méretű testek méretének nagyságrendieltéréséről. Rendelkezzenek ismeretekkel a molekulák térbeli alakjáról.
Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődésérőlA diákoknak tudniuk kell, hogy a sokszínű anyagi világ egységes a felépítő részecskékés a kapcsolatukban érvényesülő törvények, szabályszerűségek tekintetében. Érteniükkell, hogy a természet egységes rendszer, melyet csupán az emberi megismerés vizsgálkülönböző szempontok és módszerek, tudományágak alapján. Tudatában kell lenniükannak, hogy a tudományos megismerés kanyargós utakat bejárva fejlődik. Afelhalmozott tudás az egész emberiség közös eredménye, melyben testet ölt a letűntgenerációk minden tapasztalata, az életüket a tudományos problémák megoldásának
szentelő tudósok munkája, tehetsége. Ismerjék meg kémiai ismereteikhez kapcsolódólegnevesebb hazai és külföldi kutatókat.
Belépő tevékenységekAz általános iskola kémia kerettantervében szereplő ismeretek, tevékenységek,
képességek közül használják, rögzítsék, gyakorolják a tanulók azokat, amelyekkapcsolódnak a szakközépiskolában szereplő tartalomhoz.Ismeretek gyűjtése szakkönyvekből, folyóiratokból, a napi sajtóból és az elektronikusmédiából.A megfigyeléssel, méréssel és a szakirodalomból összegyűjtött információkösszehasonlítása.A világ kémiai hátterű aktuális eseményeinek, híreinek (pl. balesetek, katasztrófák,tudományos és technikai sikerek) rendszeres megbeszélése.Az új eseményekről megjelenő hírek követése, összekapcsolása, összehasonlítása ésértékelése.Rendszerezést igénylő feladatok önálló elvégzése.Információk megjelenítése vonalas felosztások, táblázatok, diagramok, grafikonok,ábrák, rajzok formájában, és ezek értelmezése, használata.A verbális és a képi információk egymásba alakítása.A számítástechnikai készségek és az elérhető programok adta lehetőségek alkalmazása afenti tevékenységekben.Segítséggel vagy önállóan szerkesztett, szemléltető eszközöket is alkalmazó előadástartása az ismeretekről.A magyarázatra szoruló egyszerű vagy összetettebb problémák felismerése, és ezek egyrészének önálló magyarázata.A megismert kémiai fogalmak szabatos és tudatos használata írásban és szóban.A periódusos rendszer és az atomok elektronszerkezete közötti összefüggések, azatomok vegyértékelektron szerkezetének meghatározása a főcsoportokban.Következtetés a vegyértékelektronok számából az ion töltésszámára.Egyszerű esetekben következtetés az anyag szerkezetéből tulajdonságára,tulajdonságából a szerkezetére.Hogyan tükrözi az elemek elektronegativitása azok kémiai tulajdonságait.Az ismert anyagok tulajdonságainak összehasonlítása a bennük lévő első- ésmásodrendű kötések alapján.Az egyes anyagok besorolása tulajdonságaik alapján a megfelelő rácstípusba.Az anyagot összetartó erők okozta energiaviszonyok megismerése, ezekbőlkövetkeztetés a lejátszódó folyamatokat kísérő energiaváltozásokra.A reakcióhő felhasználása a sztöchiometriai számításokban.Kísérletek, megfigyelések a tanár szóbeli vagy írásbeli útmutatása alapján.A kísérletben felhasznált és keletkezett anyagok egészségügyi, környezeti hatásainakmegfelelő kezelése.A kísérlet és a tanult ismeret összekapcsolása.Egyszerű kémiai reakciók szerkesztése.A megismert kémiai reakciók besorolása típusuk szerint, a besoroláshoz szükségeslényeges tulajdonságok ismerete.A megismert vegyületek sav-bázis sajátságainak megállapítása.Sav-bázis reakciók értelmezése Brönsted elmélete alapján.Adott reakcióban az oxidáló- és redukálószer meghatározása.Az elektrolízis során és a galvánelemekben végbemenő elektródfolyamatok azonosítása.A kémiai jelek és a kémiai egyenlet mennyiségi értelmezésére vonatkozó ismeretek
alkalmazása.A különböző szerves vegyületek besorolása a tanult szempontok szerint.A vegyület szerkezeti képletében a jellegzetes funkciós csoport felismerése ésbesorolása a megfelelő vegyületcsaládba.A nevezéktani szabályok használata.A vegyület összegképlete alapján egyszerű esetben a konstitúciós izomerek felrajzolása.Molekulamodell készítése.A szerves vegyületek fizikai és kémiai sajátosságainak vizsgálata kísérletekkel.A szerves vegyületek kémiai sajátosságainak megismerése (az adott vegyületcsoportrajellemző reakciók, a tanult sav-bázis és redoxi-átalakulások).A tanult reakciótípusok (szubsztitúcó, addíció, polimerizáció stb.) jellemzése.Az egyenletszerkesztéssel kapcsolatos ismeretek alkalmazása a szerves kémiaireakciókban.Mindennapi életünk során megjelenő szénhidrogének számbavétele.A tanult vegyületek élettani hatásának, felhasználásának és előállításának megismerése.A mindennapi életben gyakran előforduló, az egészségre ártalmas szerves anyagokmegismerése.Az élő rendszerekre és a környezetre gyakorolt hatásaik ismerete.A tanult makromolekulás anyagok besorolása a vegyületek fajtáiba (szénhidrátok,fehérjék, nukleinsavak), jellegzetes építőköveik és a felépülés elvének megadása.A környezetünkben előforduló műanyagok tulajdonságainak vizsgálata, felhasználásilehetőségeik, esetleges környezetkárosító hatásuk magyarázata felépítésük alapján.Előadás tartása az összegyűjtött és megszerkesztett információk alapján a kémiaiszaknyelv szabatos használatával és az iskolában rendelkezésre álló audiovizuáliseszközök alkalmazásával.A globális és a közvetlen környezetünkben megjelenő helyi környezeti problémákokainak, következményeinek feltárása.
Témakörök Tartalmak
Tájékozódás arészecskék világában
Atomszerkezet:Alapállapotú atom. Az elektronfelhő szerkezete: elektronhéjak,alhéjak, atompályák, párosítatlan elektron, elektronpár. Vegyérték-elektronok, atomtörzs. Molekulaszerkezet:Elektronegativitás. Kovalens kötés, szigma- és pi-kötés, delokalizált-kötés. Poláris és apoláris kötés. A molekulák téralkatát meghatározófőbb tényezők. Apoláris molekula, dipólus molekula, a dipólusosságfeltételei. Anyagi halmazok:Avogadro-törvénye. Gázok moláris térfogata. Első- és másodrendűkötés fajtái, jellemzői és kialakulásuk feltételei. Kristályrács típusok,szerkezetük és fizikai tulajdonságaikkapcsolata. Oldatok,oldódás. Térfogatszázalékos összetétel,koncentráció (mol/dm3).
A kémiai reakciók arészecskék
ismeretében
Termokémia:Reakcióhő (exoterm és endoterm reakciók), képződéshő, Hess-tétele.
Reakciósebesség és egyensúly:A reakciósebességet befolyásoló tényezők (koncentráció, hőmérséklet,
katalizátorok). Megfordítható folyamatok. Kémiai egyensúly. A sav-bázis reakciók:A sav és a bázis fogalma Brönsted szerint. Erős és gyenge savak ésbázisok. A víz autoprotolízise, vízionszorzat (25 °C-on), kémhatás,pH. Közömbösítés, semlegesítés. Redoxireakciók:Oxidáció és redukció értelmezése elektronátadással, oxidáló- ésredukálószer. Galvánelemek:A galvánelem működési elve. Elektród, katód és anód. Katód- ésanódfolyamatok a galváncellában, elektromotoros erő. Agalvánelemek gyakorlati jelentősége (pl. zsebtelepek,ólomakkumulátor) és környezetvédelmi vonatkozások. Elektrolízis:Katód- és anódfolyamatok elektrolíziskor (a tanult folyamatokesetében). Az elektrolízis gyakorlati jelentősége (pl.alumíniumgyártás, kősó elektrolízise stb.).
Szénhidrogénkincsünk, mintenergiahordozó
Szerves kémia. A szén központi szerepe. A földgázösszetevői. Szénhidrogének. A metán, égése. PB-gáz. A kőolaj,kőolaj feldolgozás. Kőolajpárlatok és felhasználásuk, különöstekintettel a környezeti problémákra (olajszennyeződés vizekben,talajban, kipufogó gázok). A szerves vegyületek csoportosítása. Atelített szénhidrogének, homológ sora, általános képlet, összegképlet,szerkezeti képlet, konstitúció, konstitúciós izoméria,elnevezések. Telített szénhidrogének égése, reakciójahalogénekkel. Benzol (részletesen), mérgező hatása. Fontosabbhalogénezett szénhidrogének.
Legfontosabbműanyagaink
Telítetlen szénhidrogének. Etén (részletesen). Addició,polimerizáció. Az alkének ipari jelentősége (polietilén, polipropilén,polisztirol). Izoprén, kaucsuk, gumi. Polimerizációs műanyagoktulajdonságaik, jelentőségük. A halogénezett szénhidrogének (freon,vinil-klorid, PVC, teflon) élettani és környezeti hatásuk.
Szerves vegyületek akamrától alaboratóriumig
Funkciós csoport.Alkohol – alkoholok:Általános szerkezetük. A metanol, az etanol (részletesen). Azalkoholizmus. Az alkoholok lebontásának termékei a szervezetben azaldehidek. A formaldehid (a fehérjékre gyakorolt káros hatása). Ecet – karbonsavak:A karbonsavak szerkezete. A hangyasav, az ecetsav(részletesen). Biológiai szempontból fontos karbonsavak (tejsav,borkősav, citromsav). Illat- és aromaanyagok, viaszok – karbonsavészterek:A gyümölcsésztereket és a viaszokat alkotó vegyületek, képződésük,főbb tulajdonságaik. Zsírok, olajok – gliceridek:A képződésükben résztvevő vegyületek: glicerin, zsírsavak(palmitinsav, sztearinsav, olajsav). A zsírok és az olajoktulajdonságai. Margaringyártás. A szappanok, a tisztítóhatásmechanizmusa. Cukor és liszt papírzacskóban – szénhidrátok:
Egyszerű cukrok, funkciós csoportjaik. A szőlőcukor, agyümölcscukor szerkezetük, tulajdonságaik, biológiai jelentőségük. Afotoszintézis, az erjedés. Kettős cukrok: répacukor (részletesen),biológiai jelentősége. Nagymolekulájú szénhidrátok: a keményítő, acellulóz. Tej, tojás, hús – fehérjék:A természetes eredetű aminosavak általános szerkezete, azaminocsoport bázikussága, amfotéria. A fehérjék képződése,szerkezete, tulajdonságaik, csoportosításuk. A fehérjéktulajdonságának változása fizikai és kémiai hatásokra. A fehérjékbiológiai szerepe.
A biológia határán Nukleinsavak:A DNS és az RNS alkotórészei, nukleotidok, a nukleotidok kapcsolódása,bázissorrend. A DNS kettős hélix. A nukleinsavak jelentősége.
A teától a heroinig A szenvedélybetegségekkel kapcsolatos nitrogéntartalmú szervesvegyületek (nikotin, tein, koffein, kábítószerek), hatásmechanizmus,hozzászokás, függőség.
Környezeti szerveskémia
Ólomtartalmú üzemanyagok.Katalizátor a gépjárművekben.Környezetbarát gépjámű-üzemanyagok.A kipufogógázok szerepe az üvegházhatásban.Az ózonpajzs vékonyodása.Szennyvíz.Háztartási veszélyes hulladékok (elem, akkumulátor, gyógyszer,festék).A hulladékégetés problémái.Veszélyes hulladékok a mezőgazdaságban.
Továbbhaladás feltételei
A tanuló legyen képes szabatosan használni a megismert kémiai fogalmakat. Ismerje azanyagok atomos szerkezetét. Számolja ki adott összegképletű anyag moláris tömegét.Állapítsa meg a tanult atomok elektronszerkezetét a periódusos rendszer használatasegítségével. Következtessen az atom vegyértékelektronjainak számából az atomból kelet-kező ion töltésszámára. Ismerje a fontosabb elemek és szervetlen vegyületek nevét, jelét éstulajdonságait. Tudja a tanult molekulák szerkezetét, térbeli alakját, polaritását. Ismerje azanyagi halmazok jellemző sajátosságait. Tudja a megismert reakciók egyenletét rendezni.Ismerje fel egyszerű esetekben a hétköznapi életben előforduló redoxi- és a sav-bázis reakciókat. Mondjon példát az elektrolízis és a galvánelem gyakorlati felhasználására.Értelmezze az elvégzett vagy bemutatott kémiai reakciókat. Értelmezzen egyszerű, kémiaiismereteket tartalmazó ábrákat, grafikonokat, táblázatokat.
A tanuló ismerje a szerves vegyületek elemi összetételét. Tudja a szerves vegyületekalaptípusait. Ismerje a köznapi életben is előforduló, tanult szerves vegyületeket, adja meg
köznapi nevüket, molekulamodellen mutassa be térbeli szerkezetüket, ismertesse környezetiés élettani hatásukat. A szenvedélybetegségekhez kapcsolódó anyagokat sorolja fel és ismerjehatásukat az emberi szervezetre. Szerkesszen egyszerű szerves kémiai egyenleteket. Használjaszakszerűen és balesetmentesen a háztartási vegyszereket. Értse, hogyan kell aszervesvegyipari termékeket környezet- és egészségvédő módon felhasználni.
FIZIKA
9–10. évfolyam
Célok és feladatok
A fizikatanítás célja a szakközépiskolában az általános műveltség részét jelentő alapvetőfizikai ismeretek kialakítása, a tanuló érdeklődésének felkeltése a természeti jelenségekmegértése iránt, valamint az önálló ismeretszerzési készség megalapozása.
A kitűzött célokataz általános iskolai ismeretek rendszerezésével, kiegészítésévelérhetjük el. A fizika legfontosabb területeinek áttekintésekor a diákok felkészültségiszintjének megfelelő szemléletformálást tekintjük irányadónak.
A fizika szakközépiskolai tanítása során a természeti jelenségek megfigyeléséből,kísérleti tapasztalatokból kiindulva ismertetjük fel a tanulókkal a jelenségek lényegiösszefüggéseit, ok-okozati viszonyait. A törvények matematikai megfogalmazására, és azokalkalmazására feladatok megoldásában csak olyan egyszerű esetekben törekszünk, ahol ezekvalóban a fizika jobb megértését segítik elő. A diákoknak látniuk kell, hogy a természettörvényei matematikai formában is leírhatók, és a számítások eredményei kísérletilegellenőrizhetők.
A fizikai ismeretek átadása mellett alapvetően fontos tudatosítani a tanulókban, hogy atermészettudományok – ezen belül a fizika – az egyetemes emberi kultúra részét képezi, ésszoros kapcsolatban áll a kultúra más területeivel. Ugyanilyen fontos annak felismertetése,hogy nagyrészt a fizika eredményei alapozzák meg a műszaki tudományokat, lehetővé téveezzel a – napjainkban különösen is érzékelhető – gyors technikai fejlődést.
Hangsúlyoznunk kell, hogy a természet törvényeinek megismerése és az emberiségcéljaira történő felhasználása felelősséggel jár. A fizikai ismereteket természeti környezetünkmegóvásában is hasznosítani kell, ez nem csak a tudósok, hanem minden iskolázott emberfelelőssége és kötelessége.
Fejlesztési követelmények
Ismeretszerzési, -feldolgozási és -alkalmazási képességekVáljon a tanuló igényévé az önálló ismeretszerzés, a természeti és technikai környezetjelenségeinek megértése.
Tudja a jelenségeket, kísérleteket megfigyelni, tapasztalatait rögzíteni.Legyen tapasztalata az egyszerűbb kísérleti és mérőeszközök balesetmentes
használatában.Legyen jártas az SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységek, azok
tört részeinek és többszöröseinek használatában.Legyen képes önállóan használni különböző lexikonokat, képlet- és
táblázatgyűjteményeket. Értse a szellemi fejlettségének megfelelő szintű
természettudományi ismeretterjesztő kiadványok, műsorok információit, tudjaösszevetni a tanultakkal.
Legyen jártas a vizsgálódás szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők,tényezők megkülönböztetésében.
Tudja a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert tapasztalatokat áttekinteni.Megszerzett ismereteit tudja a legfontosabb szakkifejezések, jelölések megfelelő
használatával megfogalmazni, leírni.Tudja a kísérletek, mérések során nyert adatokat grafikonon ábrázolni, kész
grafikonok adatait leolvasni, értelmezni.Legyen képes a tananyaghoz kapcsolódó eszközök működésének alapelveit
felismerni.A környezet- és természetvédelmi problémák kapcsán tudja alkalmazni fizikai
ismereteit, lehetőségeihez képest törekedjék ezek enyhítésére, megoldására.
Tájékozottság az anyagról, tájékozódás térben és időbenTudja, hogy az anyagnak különböző megjelenési formái vannak. Ismerje fel a
természetes és mesterséges környezetben előforduló anyagfajtákat, tulajdonságaikat,hasznosíthatóságukat. Legyen elemi szintű tájékozottsága az anyagrészecsketermészetéről.
Tudja, hogy a fizikai folyamatok térben és időben zajlanak le, a fizikavizsgálódási területe a nem látható mikrovilág pillanatszerűen lezajló folyamataitéppúgy magába foglalja, mint a csillagrendszerek évmilliók alatt bekövetkezőváltozásait.
Ismerje fel a természeti folyamatokban a visszafordíthatatlanságot.Tudja, hogy a jelenségek vizsgálatakor általában a Földhöz viszonyítjuk a testek
helyét és mozgását, de más vonatkoztatási rendszer is választható.
Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről
A tanuló tudja, a fizikai törvények a jelenségek alapvető ok-okozati viszonyaitfogalmazzák meg. A fizikai törvények matematikai formulákkal írhatók le. A
tanulóknak a megismert egyszerű példákon keresztül világosan kell látniuk a
matematika szerepét a fizikában.A középiskolai fizika tanítása során azt is érzékeltetni kell, hogy a természet
megismerése hosszú folyamat, közelítés a valóság felé. A tudományok fejlődése nempusztán ismereteink mennyiségi bővülését jelentik, hanem az elméletek, a megállapítotttörvényszerűségek módosítását is, gyakran teljesen új elméletek születését.
Az alapvető fizikai ismereteken túl fontos látni a fizika kapcsolódását a kultúra másterületeihez, más természettudományokhoz csakúgy, mint a technikához, a filozófiáhozvagy a művészetekhez.
Belépő tevékenységformák
Fizikai jelenségek irányítással történő tudatos megfigyelése, a lényeges és kevésbélényeges tényezők megkülönböztetése. Ok-okozati kapcsolatok felismerése. A tananyaghozkapcsolódó egyszerű kísérletek önálló végrehajtása előzetes tanári útmutatás alapján. Atapasztalatok közérthető összefoglalása a tanult szakszókincs helyes használatával. A tanult
fizikai mennyiségek mértékegységének ismerete és helyes használata, a mindennapi életbenhasznált fizikai mennyiségek nagyságának becslése. A tanult fizikai törvények felismerése amindennapi élet jelenségeiben, a technikai eszközökben. Könyvtári ismerethordozók(szaklexikonok, képlet- és táblázatgyűjtemények, segédkönyvek, ismeretterjesztő kiadványok)használata, a tananyagot kiegészítő ismeretek megszerzésére. A számítógépes oktató ésszimulációs programok, multimédiás szakanyagok használata. Az Internet használata atananyagot kiegészítő információk megszerzésére, tanári irányítással.
Témakörök Tartalmak
Mechanika
Mozgások
Az egyenes vonalú
egyenletes mozgás
Az egyenes vonalú egyenletes mozgás jellemzése. Út- idő grafikonkészítése és elemzése, a sebesség kiszámítása.
Az egyenes vonalú
egyenletesen változó
mozgás, szabadesés
A egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás speciális esete: aszabadon eső test mozgásának kísérleti vizsgálata. A sebességváltozásának értelmezése, átlag- és pillanatnyi sebesség. A gyorsulásfogalma, a nehézségi gyorsulás. Az egyenletesen változó mozgás. Azegyenletesen változó mozgás grafikus leírása.
Az egyenleteskörmozgás
Az anyagi pont egyenletes körmozgásának kísérleti vizsgálata. Azegyenletes körmozgás leírása: periódusidő, kerületi sebesség mintvektormennyiség, a sebesség változása, a gyorsulás mintvektormennyiség.
A dinamika alapjai
Mozgásállapot-
változás és erő
A mozgásállapot fogalma, a testek tehetetlenségére utaló kísérletek. Atehetetlenség törvénye. Az erő fogalma, mértékegysége. Newton II.törvénye. Hatás–ellenhatás törvénye.
Erőfajták Nehézségi erő. Kényszererők. Súrlódás, közegellenállás. Rugóerő.
Erők együttes hatása A kölcsönhatásban fellépő erők vizsgálata. Az erők vektoriálisösszegzése. Erők forgatónyomatéka. A testek egyensúlyának feltétele.
A lendület-megmaradás
A lendület-megmaradás törvénye és alkalmazása (kísérleti példák,mindennapi jelenségek).
Az egyenleteskörmozgás dinamikaivizsgálata
Newton II. törvényének alkalmazása a körmozgásra. A centripetálisgyorsulást okozó erő felismerése mindennapi jelenségekben.
Munka, energia
A munka értelmezéseés kiszámítása
A munka fogalma, állandó és egyenletesen változó erő munkája.
Mechanikai energia-fajták
Mozgási energia, magassági energia, rugalmas energia. Munkatétel.
A teljesítmény éshatásfok
A teljesítmény és hatásfok fogalma, kiszámítása egyszerű esetekben.
Rezgések, hullámok
Rezgések A rugóra függesztett test mozgása. A rezgést jellemző mennyiségek(amplitúdó, rezgésidő, frekvencia) A rezgés energiája.
Hullámok Mechanikai hullámok megfigyelése, jellemzése. Hullámokvisszaverődése és törése, (elhajlás), interferencia. Állóhullámokkialakulása.
A hanghullámtulajdonságai
Hangtani alapkísérletek és egyszerű kvalitatív értelmezésük.
Elektromágnesség
Elektrosztatika
Elektromosalapjelenségek
Az elektromos állapot, két féle elektromos töltés, megosztás, vezetők,szigetelők. Töltések közti kölcsönhatás, Coulomb-törvény.
Az elektromos tér A térerősség fogalma. Az erőtér kvalitatív jellemzése egyszerű konkrétesetekben. Munkavégzés az elektrosztatikus térben, a feszültségfogalma. Vezetők elektromos térben (gyakorlati alkalmazások).
Egyenáramok
Az egyenáram Az egyenáram fogalma, jellemzése. Ohm-törvény. Vezetők ellenállása,fajlagos ellenállás. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása.
Elektromos energiaés teljesítmény
Az elektromos áram munkája, fogyasztók teljesítménye.
Elektromágneses indukció,
Elektromágneses hullámok
A mágneses térA mágneses tér jellemzése: a mágneses indukció vektor fogalma.Áramok mágneses tere.
Lorentz-erő Árammal átjárt vezetők mágneses térbenMozgó töltések mágneses térben, a Lorentz-erő fogalma
Mozgási indukció
A mozgási indukció kísérleti vizsgálata, a jelenség magyarázata, az indukált
feszültség, Lenz-törvény.
Váltakozó feszültség kísérleti előállítása, váltófeszültség, váltóáramfogalma és jellemzése.
Nyugalmi indukció
A nyugalmi indukció kísérleti vizsgálata.
Elektromágneses
hullámok
Rádióhullámok, hősugarak, fény, ultraibolya, röntgensugárzás,hasonlóságok és különbségek.Gyakorlati alkalmazások.Egészség- és környezetvédelmi vonatkozások.
Fénytan
Geometriai optika A fény egyenes vonalú terjedése, terjedési sebesség. Afényvisszaverődés törvényei. Sík- és gömbtükrök képalkotása. A törésés teljes visszaverődés jelensége, a törési törvény. Lencsék képalkotása,optikai eszközök.
Hullámoptika A fény hullámtulajdonságainak kísérleti vizsgálata: elhajlás,interferencia, fénypolarizáció. A fehér fény színekre bontása.
Termodinamika
Gázokállapotváltozásai
Állapotjelzők. Boyle–Mariotte és Gay–Lussac törvények. Kelvin-félehőmérsékleti skála. Az egyesített gáztörvény. Ideális gázokrészecskemodellje.
A hőtan főtételei A hőtan I. főtétele – (energiamegmaradás megfogalmazása). A hőtan II.főtétele (a folyamatok iránya).
Halmazállapot-változások
Olvadás–fagyás, forrás/párolgás–lecsapódás jellemzése.Halmazállapot-változások energetikai vizsgálata.
A hőterjedés Hősugárzás, hővezetés, hőáramlás kísérleti vizsgálata.
Modern fizika
Az anyag atomos szerkezete Az anyag atomos szerkezetére utaló jelenségek. Azatomok mérete.
A fény kettős természete A fény hullámtulajdonságainak összefoglalása. Afényelektromos jelenség – a fény részecsketermészete.Gyakorlati alkalmazások.
Az elektronok kettőstermészete
Az elektron mint részecske: az elemi töltés. Azelektron mint hullám: elektroninterferencia.
Az atom szerkezete Az atom belső szerkezetére utaló kísérletitapasztalatok. Rutherford-kísérlet, vonalas színkép. Azelektronburok héj-szerkezete
Az atommag szerkezete A nukleonok (proton, neutron), a nukleáris kölcsönhatásjellemzése.
A radioaktivitás Alfa-, béta- és gammabomlás jellemzése. Radioaktívsugárzás környezetünkben, a sugárvédelem alapjai. Atermészetes és mesterséges radioaktivitás gyakorlatialkalmazásai.
Maghasadás A maghasadás jelensége, láncreakció, atombomba,atomerőmű. Az atomenergia felhasználásának előnyeiés kockázata.
Magfúzió A magfúzió jelensége, a csillagok energiatermelése. Ahidrogénbomba.
Egyetemes tömegvonzás A heliocentrikus világkép (a Naprendszer bolygói,azok holdjai). Bolygómozgás: Kepler-törvények. ANewton-féle gravitációs törvény. A mesterségeségitestek mozgása.
Csillagfejlődés A csillagok születése, fejlődése és pusztulása.
A kozmológia alapjai Az Univerzum tágulása. Ősrobbanás elmélet.
A továbbhaladás feltételei
A szakközépiskolai fizikai tanulmányok végére a korábbi évek tananyagának és amodern fizika elemeinek szintetizálásával körvonalazódnia kell a diákokban egy korszerűtermészettudományos világképnek. Tudatosodnia kell a tanulókban, hogy a természetegységes egész, szétválasztását résztudományokra csak a jobb kezelhetőség, áttekinthetőség
indokolja. A fizika legáltalánosabb törvényei a kémia, biológia, földtudományok és azalkalmazott műszaki tudományok területén is érvényesek.
A konkrét jelenségeket, a tanult törvényszerűségeket tudja besorolni a fizika főbbterületei alá (mechanika, elektromágnesség, termodinamika, atom- és magfizika, csillagászat).
Tudjon különbséget tenni a hipotézis és a kísérletileg, tapasztalatilag igazolt állításközött. Tudja eldönteni, hogy egy adott kísérletből egy adott következtetés levonható-e.
Ismerje fel és tudja magyarázni a mindennapi életben tapasztalható leggyakoribb hőtanijelenségeket. Tudja, hogy a természetben végbemenő folyamatok megfordíthatatlanok.
Ismerjen olyan kísérleti bizonyítékokat, tapasztalati tényeket, amelyek az atomelméletkialakulásához vezettek. Ismerje az atomszerkezet kutatásának főbb állomásait Ismerje azatommag összetételét. Ismerje a radioaktivitás felfedezésének történetét, a radioaktívsugárzások fajtáit és ezek jellemzőit. Ismerje a magátalakulások főbb típusait (hasadás, fúzió).Ismerjen néhány konkrét felhasználási lehetőséget. Ismerje az atomenergia felhasználásánakelőnyeit és hátrányait a többi energiatermelési móddal összehasonlítva, különös tekintettel akörnyezeti hatásokra.
Legyen tisztában azzal, hogy a fizikai elméletek sohasem lehetnek lezártak ésvéglegesek, az újabb és újabb felfedezések alapján állandóan módosulnak.
Ismerjen néhány konkrét kapcsolódási pontot a fizikai elméletek és a kultúra,gondolkodás egyéb területei között.
Tudja a különböző információhordozókat megadott témakörben ismeretek szerzésérehasználni. Tudjon különbséget tenni a természettudományos módszerekkel igazolt állítások,elméletek és az egyéb elméletek között. Alakuljon ki benne kritikai érzék az ilyenekkelszemben, igényelje az érvekkel történő alátámasztást, az igazolást.