MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
Az alábbi kerettanterv a hat évfolyamos gimnáziumok számára készült. A tanterv két fő részre
osztható: a 7–8. évfolyam tematikai egységeiben elsősorban a fejlesztési célok és
követelmények a fontosak. A két évfolyam legfontosabb fejlesztési célja a szövegértési és -
alkotási készségek folyamatos továbbfejlesztése, az elméleti alapfogalmak biztos alkalmazása,
az nyelvi-irodalmi elemzőkészség kialakulása. A tematikai egységek sorrendje változtatható és
más koherens rendszerbe is építhető (pl. tematikus elrendezésű anyagba). Mindezzel a
következő négy éves, 9–12. évfolyam irodalomtörténeti megközelítésű ciklusa készíthető elő.
A nyelvtan témakörök megegyeznek a felső tagozat 7–8. évfolyamának anyagával. A 9–12.
évfolyam nyelvtan és irodalom tanterve megegyezik a négy évfolyamos gimnáziumok és
szakközépiskolák tantervével. A középiskolai tanterv az érettségi témaköreit is érvényesítve
tartalmazza a tananyagot (pl. Életművek, Portrék, Látásmódok, Világirodalom, Kortárs
irodalom, Színház és dráma, Irodalom és kultúra) – a tanárnak szabad kezet biztosítva az egyes
anyagrészek sorrendjének megállapításához.
A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítás és tanulása különösen alkalmas a társadalom
közösen vallott értékeinek közvetítésére. Tartalommal tölti meg és erősíti a nyelvi és kulturális
identitást, a nemzeti önazonosságot, felkelti a megnyilatkozás iránti igényt, erősíti az etikai és
erkölcsi ítélőképességet, elősegíti más kultúrák megismerését. Az anyanyelvi nevelés alapvető
feladata a nyelv mint változó rendszer megismerése, illetve a nyelvi kompetencia fejlesztése
annak érdekében, hogy a tanulók életkoruknak megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és
írásbeli kommunikáció eszköztárát, képessé váljanak azok funkcionális elemzésére, gyakorlati
alkalmazására. Így segítve és megalapozva a tanulók önálló ismeretszerzését, tanulását,
valamint a velük szoros összefüggésben levő differenciált gondolkodást, az élethosszig tartó
tanulás képességét és igényét. A tanuló folyamatosan fejlődő szövegértési és -alkotási tudása
teszi lehetővé, hogy önállóan, illetve másokkal együttműködve képes legyen a verbális és nem
verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak, tényezőinek azonosítására, tudatos
alkalmazására, a különböző szövegek megértésére, elemzésére, kritikai feldolgozására.
Mindezek birtokában alkalmassá válik a másodlagos, átvitt kifejezésmódból adódó jelentések
felismerésére, reflexiójára és arra, hogy saját szövegek alkotása során maga is éljen velük. A
szövegek önálló megalkotásában képes megfelelni a beszédhelyzetet, a hallgatóságot
figyelembe vevő, az alkotói szándékból, az olvasók igényeiből, továbbá a különféle
szövegműfajok normáiból fakadó erkölcsi, esztétikai és kulturális elvárásoknak.
Az anyanyelvi nevelés további feladata, hogy tudatosítsa a diákokban: a nyelv változó,
fejlődő rendszer, eszközszerű használata elengedhetetlen a világról való tudás megszerzéséhez
és a hatékony kifejezőképesség fejlesztéséhez. A nyelvi rendszer nem értelmezhető a beszélőtől
független létező jelenségként, a nyelvi jelentés a nyelv szóbeli és írásos működése során jön
létre. Feladata továbbá, hogy tudatosítsa és rendszerezze a korábban megszerzett tudást a nyelv
társas, társadalmi szerepéről, a nyelv és gondolkodás viszonyáról, az anyanyelv jelenbeli és
múltbeli változásairól, más nyelvekkel való azonosságairól és különbözőségeiről.
A magyar nyelv és irodalom tantárgy a tartósan elfogadott értékekkel szerves egységben,
párhuzamosan közvetíti a jelenben alakuló, változó nyelvi és irodalmi kultúrát. Tartalommal
tölti meg és erősíti a nyelvi és kulturális identitást, felkelti a minőségi megnyilatkozás iránti
igényt, erősíti az etikai, erkölcsi ítélőképességet, elősegíti más kultúrák megismerését. E
feladatát a magyar nyelv és irodalomtanítás akkor tölti be, ha hiteles kérdések és válaszok
megfogalmazásával, motiváló befogadási, kifejezési helyzetek teremtésével reagál a diákok
mindennapi életvilágára, önkifejezési, értelmezési problémáira és érzelmi-gondolati
felismeréseire egyaránt.
A jelentős művek szembesítik a befogadót az élet alapvető kérdéseivel, biztosítva a
kultúra folytonosságát, folyamatos megújulását. Segítenek az emberi és társadalmi problémák
megértésében, átélésében, a saját és más kultúrák megismerésében, az én és a másik közötti
különbség megfogalmazásában, tiszteletében. Az irodalmi alkotások fejlesztik az emlékezetet,
az élmények feldolgozásának és megőrzésének képességét, hozzájárulnak ahhoz, hogy a
diákokban megteremtődjék a hagyomány elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye.
A fenti célok mellett az irodalmi nevelés kitüntetett feladata az olvasási kedv felkeltése
és megerősítése, az irodalomnak mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos
formájának megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak élményteremtő
megismertetése. Az így megszerzett tudás lehetőséget teremt az ön- és emberismeret, a
képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik
a sokoldalú és többjelentésű hagyomány fogalmát, a nyelvi és művészi konvenciókat. Az
irodalomtanítás feladata, hogy a művészet hatása révén kreatív érzelmeket, gondolatokat,
intenzív élményeket közvetítsen, a megbeszélés, a szóbeli és írásbeli szövegalkotás révén pedig
az önkifejezés és a másik meghallgatásának társas élményéhez juttassa a diákokat. Átélhetnek,
megismerhetnek, sőt saját élményeiken, reflexióikon átszűrve meg is érthetnek olyan
élethelyzeteket, érzelmeket, döntési szituációkat, erkölcsi dilemmákat, megoldási mintákat,
magatartásformákat, értékeket, eszméket és gondolatokat, amelyek a saját életükben is
érvényesíthetők. Együttérzővé válhatnak más magatartások, életformák, szociális helyzetek,
gondolatmenetek, világlátások, meggyőződések iránt. Megszerezhetik azt a műveltségi
anyagot, amely a magyar és az európai kultúra hivatkozási alapja.
A magyar nyelv és irodalom tantárgy révén közvetített tudás konstruálásában, a
fogalmi műveltség felépítésében folyamatos tevékenység a fogalmi gondolkodás fejlesztése.
(Ahogyan e kerettanterv részletes tartalmi kidolgozása is jelzi, a magyar nyelv és irodalom
műveltségterület, tantárgy is – a témakörökhöz, témákhoz rendelt fogalmak közlésével –
felépítette a maga sajátos fogalomrendszerét.) A fogalomrendszer lehetővé teszi, illetve alapul
szolgál a nyelvi, irodalmi jelenségek, tények, mintázatba rendezéséhez. A fogalmakkal
kapcsolatos tudás folyamatos bővítése és elmélyítése az értelmes tanulás egyik összetevője.
A magyar nyelv és irodalom műveltségterület tartalmai hozzájárulnak a tanulók lelki-
érzelmi nevelődéshez. Ez pedig, különösen a pszichoszomatikus problémákra érzékeny
serdülőkorban, támogatja a testi-lelki egészség megőrzését, fenntartását. Az irodalmi
olvasmányok, élmények belső tartalékok is, fejlesztik az önismeretet, a valóságismeretet,
összességükben az élet értékét sugallják. A tantárgyunk tehát nem a kevésbé a konkrét
egészségfejlesztési ismeretekkel, inkább az egészségmegőrzéshez szükséges attitűdök
kialakításával járulhat hozzá a mindenkori ifjú nemzedékek jóllétéhez. Az emberi kapcsolatok
mikrotörténéseinek, a kapcsolatok szociális tartalmainak érzékelése, felfogása, értékelése
fejleszti a szociális érzékenységet, az irodalmi művek révén megismert különféle alkatok,
magatartásformák pedig támogatják az erkölcsi ítélőképességet. Az értékkeresés az értékválság
folyamatának megfigyelése, értelmezése módot az empátia, az önismeret és az erkölcsi
tudatosság elmélyítéséhez. A nyelvi, irodalmi tanulmányaik révén a tanulók képessé válnak
annak bemutatására, másokkal való megosztására, hogyan hordozzák és fejezik ki a magyar és
a világirodalom alkotói különböző korok és emberek tapasztalatit, élményeit, gondolatait,
erkölcsi megfontolásait. Mindezzel hatékonyan támogatja nyelvi és kulturális identitásuk
alakulását, megerősödését. Az irodalmi alkotásokban fölmutatott változatos emberi életsorsok
növelik a valóságismeretet, több szempontból elemezhető modelleket mutatnak, hozzásegítve a
diákokat sokféle emberi életút, életpálya megismeréséhez, ezáltal is támogatva a saját életükkel,
további tanulmányaikkal, pályaválasztásukkal kapcsolatos felelős döntéseiket.
A magyar nyelv és irodalomtanítás sajátos célja természetesen az is, hogy a tanulók
éljenek meg, szerezzenek tapasztalatot különböző tevékenységekben, az egyéni
feladatvállalásban, anyaggyűjtésben és előadásban, a kooperatív tanulás helyzeteiben
(pármunkában, csoportmunkában), dramatikus játékban, különböző szövegértelmezési
eljárások alkalmazásában. Mindez jelentősen fejleszti tanulási képességeiket, ezáltal támogatja
középiskolai tanulmányaik sikerességét is. Szövegértési és szövegalkotási tudásuk alkalmazása
minden tantárgyban érvényes és alkalmazható. A fenntarthatóságra és környezettudatosságra
nevelés természetes terepe a szövegértő olvasás fejlesztéséhez felkínált, ebben alkalmazott
szöveganyag, elsősorban az ismeretterjesztő és a dokumentum típusú szövegek feldolgozása
révén. Érdemes tehát e szövegtípusok közül a környezeti hatásokkal, az ökológiával, a
környezet és a társadalom viszonyával foglalkozókat előnyben részesíteni. Az érvelés, a vita
tanításában-tanulásában is van motiváló ereje, ha ilyen össztársadalmi érdekeltségű,
ugyanakkor az egyén mindennapjaiban is releváns témákat érintünk. Az irodalmi olvasmányok
ember és természet sokféle viszonyát mutatják fel, ezek megbeszélése, tanulmányozása
hozzásegíthet a természeti és a teremtett környezethez való tudatos viszony kialakításához. A
kritikus fogyasztói magatartásra való nevelés természetes területe a szövegértés. Több nyelvi
témakör kínál módot például a reklámnyelv, a reklámhatás kritikus nyelvi elemzésére, az
információk helyes értékelésére, a manipuláció felismerésére. Mindebben számíthatunk a
tanulók önálló anyaggyűjtésére, kiselőadásaira, prezentációira. A magyar nyelv és irodalom
tantárgy alkalmas arra, hogy a kulturális fogyasztás területén is igényt teremtsen.
A tantárgy azzal is számol, hogy az elektronikus információhordozók, a világháló
térhódításának és napi használatának közegében működik. E kihívás ugyanis jelentős erővel
alakítja az anyanyelvi kultúrát és hat az irodalomolvasás szellemi jelentőségére. A digitális
kultúrát és a hatékony önálló tanulást egyaránt fejlesztik az önálló adatgyűjtés módszerei, a
könyvtári szolgáltatások, katalógusok, bibliográfiák használata mellett az internet kínálta
lehetőségek alkalmazása. A tantárgy kínálta lehetőség és feladat is egyúttal a megfelelő
információk kiválasztása, rendszerezése, egyszerűbb bibliográfia, forrásjegyzék összeállítása,
az információfeldolgozás, az idézés technikai szabályainak, etikai normáinak ismerete és
alkalmazása.
A tanterv a vizsgakövetelmények témaköreit is figyelembe véve tartalmazza a
tananyagot (Életművek, Portrék, Látásmódok, Világirodalom, Kortárs irodalom, Színház és
dráma, Irodalom és kultúra) – a tanárnak szabad kezet biztosítva az egyes anyagrészek
sorrendjének megállapításához.
A magyar nyelv és irodalom tantárgy rendelkezésére álló óraszám 90%-át a kerettanterv a
következőképpen kezeli: a 7-8. évfolyamon összesen 97 nyelvtanórát és 130 irodalomórát
tervez, 9. évfolyamon heti 2 nyelvtan és 2 irodalomórával, 10-12. évfolyamokon pedig heti 1
nyelvtan és 3 irodalomórával számol. Így a jelzett 90%-os aránnyal a kerettanterv a 9-10.
évfolyamon összesen 260 órát, a 11-12. évfolyamon pedig összesen 242 órát fed le.
7–8. évfolyam
A 7–8. évfolyamon – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a
már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése (azaz megerősítése, bővítése, finomítása,
hatékonyságuk, változékonyságuk növelése) történik. Az információ felismerése (azonosítása),
visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje szintén nagy jelentőséget
kap, mint pl. a digitális tartalomalkotás és -megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés
az interneten keresztül. Fontos feladat a nyelvről tanult ismeretek mélyítése, a nyelv
szerkezetének, változó egységeinek megfigyelése mondat- és szövegépítő eljárásokkal. Mire
eljutottak a tanulók a 7 8. évfolyamig, addigra már megismerkedtek a János vitézzel és a
Toldival, a mesékkel és a mondákkal, az első közösen megismert terjedelmesebb regényekkel.
Az olvasás és írás, a szövegértés és szövegalkotás ekkorra már több kell, hogy legyen számukra
merő technikai gyakorlatnál vagy egyszerű kódoló – dekódoló eljárásnál. Érteniük kell, hogy
az irodalom olyan üzenet, amelyet elődeink és a rendkívüli képességekkel megáldott művészek
örökítettek ránk, s amely üzenetnek a megfejtése és életünkbe építése a mi dolgunk. Ekkorra
már szerencsés, ha a tanulók jól értik: a pragmatikus tudáselemeken túl az embernek szüksége
van egy transzpragmatikus, ünnepnapi tudásra is, amelyben elsősorban a művészetek adhatnak
eligazítást. Hogy az irodalommal ebben a másfajta jelentésében is képesek legyenek
szembesülni, ehhez több előfeltételnek is teljesülnie kell. Előfeltétele ennek a tanterv, az iskola
és a nevelő részéről, hogy vegye figyelembe a tanuló sajátos serdülőkori viszonyát a
tanulmányokhoz, a mély lelki kérdéseket érintő kommunikációhoz és a tekintélyhez, és csakis
ezt a kritikus és sebezhető kamaszt jól ismerve fogalmazza meg célkitűzéseit. Ugyanennek
másik előfeltétele a tanuló részéről, hogy legyen partner azoknak a képességeknek a
kialakításában, amelyek az effajta irodalomértéshez elengedhetetlenek. Ennek megfelelően
7 8. évfolyamon számos képességszintet el kell érni. Beszédkészség szempontjából a 7 8.
évfolyamon a tanuló beszédében már nemcsak megfelelően artikulál, hanem kiejtésével közlő
szándékát is jól tükrözi, továbbá a mondat- és szövegfonetikai eszközöket is megfelelően
alkalmazza. Már nemcsak összefoglalni tudja az olvasottakat, hanem érvelni is képes, és a
beszédtárssal empatikusan együtt tud működni. Nemcsak a beszédhelyzethez alkalmazkodik,
hanem különféle kommunikációs technikákat is képes alkalmazni. Tanulási képesség
szempontjából már nemcsak használni képes a vázlatot, hanem ő maga is képes az önálló
vázlatkészítés különféle eljárásaira. Szövegértés szempontjából már nemcsak értelmezésre,
hanem formai- stilisztikai elemzésre is képes, továbbá a zenei és ritmikai eszközök típusainak
azonosítására. Irodalomismeret szempontjából már nemcsak a lírai és az elbeszélő szerkezetek
kulcsfogalmait ismeri, hanem érti a formai jegyek jelentésteremtő szerepét is, továbbá
megismerkedik a drámával, a befogadóval, a hatással, a beszédhelyzettel, a jellemzés módjaival
és a tantervben számára előírt további fogalmakkal. Erkölcsi ítélőképesség szempontjából már
nemcsak a tetszésnyilvánításra és az eltérő vélemény tiszteletére képes, hanem érti az ízlés
kontextuális összefüggéseit, kulturális, történeti, közösségi, családi, egyéni beágyazottságát is.
Ismeri a média működésének, társadalmi hatásainak alapvető összefüggéseit, a történetalakítás
és elbeszélés mozgóképi eszközeit.
Magyar nyelv
Órakeret: 72
óra
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Órakeret
6 óra
Előzetes tudás
A beszéd zenei eszközei: dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet;
beszédhelyzet; nem nyelvi kifejezőeszközök: arcjáték, gesztus,
testtartás, távolság, külső megjelenés.
A kommunikáció folyamata, tényezői: adó, vevő, csatorna, kód,
kapcsolat, valamint a különféle beszédhelyzetekben való részvétel
formái.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A társas viselkedés szabályozásához szükséges nyelvi kompetenciák
fejlesztése, a kulturált véleménynyilvánítás, vitázás alapelveinek
tudatosítása, a konfliktuskezelés képességének fejlesztése.
Különféle iskolai közéleti és kisközösségi beszédhelyzetek sémái, a
helyzetnek és a kommunikációs célnak megfelelő beszédmód, szókincs,
nyelvi viselkedés gyakoroltatása. A magyar nyelv kiejtési
sajátosságainak (hangsúly, hanglejtés) tudatosításával a nyelvi, nemzeti
identitás erősítése.
A nyelvjárási változatok (pl. hangkészlet) felismertetése, az elfogadó
attitűd, a másság iránti tisztelet erősítése.
A tömegkommunikáció formáinak, céljának, működési módjainak és
hatásának, valamint néhány gyakoribb műfajának megismertetése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Kifejező, a beszéd zenei eszközeit, a nem verbális jeleket a
beszédhelyzetnek megfelelően használó megnyilatkozás.
A különféle mindennapi megnyilatkozások, valamint a
tömegkommunikáció üzeneteinek dekódolása.
Az érvelés alapjainak megismerése. Részvétel beszélgetésben,
vitában, a saját álláspont előadása, megvédése, esetleges korrigálása
a témának, a kommunikációs helyzetnek megfelelő kifejezésmóddal.
Reagálás mások véleményére kisközösségi (iskolai, családi, baráti)
helyzetekben.
A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és műfajai: megbeszélés,
vita, felszólalás, hozzászólás, rövid alkalmi beszéd, köszöntés,
kiselőadás, a helyzetnek és a kommunikációs célnak megfelelő
beszédmód, szókincs használata.
Minden tantárgy:
felszólalás, kiselőadás,
(ünnepi) beszéd,
részvétel
beszélgetésben,
vitában.
Vizuális kultúra:
szöveg és kép
kapcsolata a vizuális
médiumokban.
Dráma és tánc:
kifejező
szövegmondás
dramatikus játékban.
Ének-zene:
beszédhang, énekhang,
beszédtempó, ritmus.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Vélemény, vita, érv; megbeszélés, hozzászólás, felszólalás, kiselőadás,
köszöntő, ünnepi beszéd.
Tömegkommunikáció, sajtó, rádió, televízió, internet.
Sajtóműfaj (hír, tudósítás, interjú).
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Olvasás, szövegértés
Órakeret
6 óra
Előzetes tudás
A tanult szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás,
előzetes tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása
különféle megjelenésű és típusú szövegeken. A saját szövegértési hiba
felismerése, korrigálása.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Szövegfeldolgozási módok, adatkeresési technikák, olvasási formák
(intenzív és extenzív olvasás) megismertetése.
A kifejező szövegtolmácsolás képességének fejlesztése.
A tanulási képesség fejlesztése: adatkeresési technikák,
információkezelési módok megismertetése, gyakorlati alkalmazása
nyomtatott és elektronikus szövegekben.
Kritikai gondolkodás fejlesztése: az elektronikus, internetes
információforrások kezelése a megbízhatóság, hitelesség
szempontjából. A tömegkommunikációs szövegekben rejlő
manipulációk felismerésének képességének fejlesztése.
A webes felületek nem lineáris szövegeinek olvasási sajátosságainak
felismertetése, a nehézségek tudatosítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A megismert szövegfeldolgozási módok gyakorlása, újabb technikák,
olvasási formák megismerése (intenzív és extenzív olvasás), azok
gyakorlatban történő alkalmazása.
A szöveg érzelmi-gondolati tartalmát kifejező olvasás.
A különféle szövegfeldolgozási módok (szó szerinti, kritikai, kreatív
olvasás) használata elektronikus és nyomtatott, folyamatos és nem
folyamatos szövegeken.
Az olvasott szöveg tartalmának és az azt kiegészítő képek, ábrák
összefüggéseinek felfedése, értelmezése.
Adatkeresés technikái (szelektív olvasás, átfutás).
Az internetes adatkeresés, szöveghálók, az intertextualitás kezelése, a
különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és
használhatóságának kérdése.
A különböző forrásból származó információk megadott szempontok
szerint való összehasonlítása, kritikai következtetés levonása.
Ismeretterjesztő szövegek jellemzői és feldolgozási technikái.
Elektronikus és nyomtatott szótárhasználat.
Minden tantárgy: az
egyes tantárgyakban
olvasott szövegek
feldolgozásának
tantárgyi sajátosságai.
Informatika: keresési
ismeretek alkalmazása.
Vizuális kultúra: ábrák,
képek, illusztrációk
értelmezése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Adatkeresés, szótár, folyamatos szöveg, nem folyamatos szöveg,
szövegfeldolgozás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Írás, fogalmazás
Órakeret
6 óra
Előzetes tudás
Adatgyűjtés, jegyzet- és vázlatkészítés különböző technikákkal.
Megadott témához, problémához való célzott anyaggyűjtés (pl. adatok,
példák, érvek) a könyvtár nyomtatott és elektronikus eszközeinek és
forrásainak felhasználásával.
A tanult műfajokban történő önálló szövegalkotás. A fogalmazás
folyamatközpontúságának alkalmazása.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A társas kultúrában való részvételhez szükséges írástechnikai
kompetenciák fejlesztése: az érzelmek hiteles kifejezésének képessége,
a szeretetteljes emberi kapcsolatok ápolásának képessége,
konfliktuskezelés képessége, udvariassági formulák ismerete,
alkalmazása stb.
Néhány tömegkommunikációs műfaj jellemzőinek megismertetése, a
műfaji sajátosságoknak megfelelő szövegalkotás.
Többféle jegyzetelési technika, forma elsajátíttatása, a célnak megfelelő
kiválasztása, alkalmazása tanári segítséggel.
A bemutatkozás írásos formáinak megismerése, írása.
A nyilvános felületeken történő önbemutatás etikai kérdéseinek,
következményeinek elemző megismerése, megvitatása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A kommunikációs céloknak megfelelő papíralapú és elektronikus
szövegek írása. Forrásjegyzék önálló elkészítése, az idézés pontos
jelölése.
Néhány tömegkommunikációs műfajban való kreatív szövegalkotás
(hír, interjú, riport, tudósítás).
A tanulást segítő papíralapú és számítógépes jegyzetelés gyakorlása,
törekvés a legoptimálisabb egyéni forma kialakítására.
Különböző nézőpontú és műfajú szövegek alkotása: elbeszélés,
jellemzés, vélemény.
Az írásban történő bemutatkozás szabályai a papíralapú és az online
felületen (önéletrajz, blogbejegyzés, internetes közösségi portál).
Informatika: a
szövegszerkesztő
programok lehetőségei.
Vizuális kultúra:
tipográfia ismeretek.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Jegyzet, elbeszélés, jellemzés, vélemény, elektronikus szöveg, komment,
blog; önéletrajz.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Helyesírás
Órakeret
11 óra
Előzetes tudás
Alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve,
hagyomány elve, egyszerűsítés) ismerete, alkalmazásuk a szövegalkotás
folyamatában; önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A nyelvi tudatosság növelése: a normakövető és a normától eltérő
helyesírás értelemtükröztető szerepének értelmezése. Szövegértelmezési
képességek fejlesztése: a mondatfajták, a mondat szerkezeti típusainak
írásjelhasználata; a szöveg központozásának, a párbeszéd és az idézetek
leggyakoribb szabályainak megismertetése.
A nyelvtani ismeretek alapján megismert összetett szavak helyesírása,
az értelemtükröztető rendszer megismertetése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A helyesírás értelemtükröztető szerepének felhasználása különféle
írásbeli műfajokban.
Az írásjelek, a szöveg központozásának legfontosabb szabályai.
A párbeszéd és az idézetek (egyenes, szabad függő, függő)
írásmódja.
Összetett szavak helyesírásának alapvető szabályainak megismerése,
alkalmazása.
Informatika: a
helyesírási ellenőrző
programok.
Vizuális kultúra:
tipográfiai ismeretek –
esztétikus és célszerű
íráskép.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Központozás, írásjel (vessző, pont, kérdőjel, felkiáltójel, kettőspont,
gondolatjel).
Egyenes, szabad függő, függő idézet.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
A nyelv szerkezete és jelentése
Órakeret
38 óra
Előzetes tudás
Szótő, toldalék: képző, jel, rag, összetett szók; alapszófajok: ige, főnév,
melléknév, számnév, határozószó, névmások, igenevek: főnévi,
melléknévi, határozószói igenév.
Mondatfajták típusai, használatuk.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A nyelv szerkezetének, változó egységeinek megfigyeltetése mondat- és
szövegépítő eljárásokkal. A mondatfajták közlési szándékának
felismertetése a beszélt és írott nyelvben, alkalmazásuk a mindennapi
kommunikációban.
A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismertetése, az
elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése.
A viszonyszók és mondatszók funkcionális szerepének megismertetése.
A szóalkotási módok megismertetése.
A modalitásnak (a mondatfajtáknak) megfelelő akusztikai eszközök
tudatosítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
A mondat nyelvi funkciója, felépítése, szerkezete, mondatfajták,
szövegszervező ereje.
Mondatátalakítási gyakorlatok a beszédhelyzetnek és a
kommunikációs szándéknak megfelelően szóban és írásban.
Szószerkezetek típusai, fajtái: mellérendelés, alárendelés. A
szószerkezetek és a mondatok megalkotásában szerepet játszó
viszonyszók és mondatszók.
A szószerkezettípusok felépítésének megfigyelése, felismerésük és
alkotásuk.
A fő mondatrészek szerepének és mondatbeli viszonyainak, a
hozzájuk kapcsolódó vonzatok jellemzőinek tanulmányozása. Fő
mondatrészek szerepe, funkciója és fajtái, mondatbeli viszonyaik,
vonzatok.
A szóösszetételek típusai, jelentésük változása, helyesírási szabályai.
A szóösszetétel, a szóképzés és a jelentés összefüggésének elemzése
szépirodalmi és nem irodalmi szövegekben; szógyűjtés és játékos
szóalkotás-képzéssel, összetétellel.
Szóösszetétel, alapszó, képzett szó, szókapcsolat megkülönböztetése.
Vizuális kultúra:
vizuális
kommunikáció, a
vizuális közlések
felépítése.
Idegen nyelvek: a
tanult idegen nyelv
szóalkotása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Mondatfajta, kijelentő, kérdő, felszólító, felkiáltó, óhajtó mondat.
Egyszerű és összetett mondat; tagolt és tagolatlan mondat; minimális és
bővített mondat; alárendelő és mellérendelő mondat.
Mondatrész, alany, állítmány, jelző (minőség, birtokos, mennyiség),
határozó (idő, hely, mód, társ, eszköz, állapot).
Szószerkezet, mellérendelő és alárendelő szószerkezet.
Viszonyszó, névelő, kötőszó, névutó, partikula, segédige, igekötő.
Mondatszó, indulatszó, módosítószó.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
A nyelv állandósága és változása
Órakeret
5 óra
Előzetes tudás A nyelv változó jelenség. Szótárhasználat, szókincsünk változásai.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A mai és korábbi nyelvállapot különbségének felismertetése.
A nyelvi tudatosság fejlesztése: a nyelv állandóságának és változásának
megfigyelése, értelmezése különböző régi és mai szövegeken.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
A nyelv állandóságának és változásának megfigyelése különböző régi
és mai szövegeken. A nyelvi változás bizonyítékainak értelmezése
különböző korokból származó írott szövegeken és irodalmi példákon.
Nyelvhasználatunk, a környezetünkben lévő nyelvváltozatok néhány
jellemzőjének megfigyelése, megnevezése.
A Magyarországon élő nemzetiségek nyelve, nyelvhasználata.
A szókincs változása: régi és új szavak, kifejezések gyűjtése,
összehasonlítása.
A magyar nyelv eredete (finnugor rokonság), helye a nyelvek között.
Nyelvünk agglutináló (ragasztó) jellegének bizonyítékai példákkal.
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek: a magyarság
történetének kezdetei.
Ének-zene: régi és új
stílusú népdalok.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Nyelvváltozat, nyelvcsalád, uráli nyelvcsalád.
Irodalom
Órakeret: 216
óra
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Kisepikai alkotások (pl. kisregény, elbeszélés, novella,
legenda, anekdota)
Órakeret
18 óra
Előzetes tudás
Epikai műnem. Verses és prózaepika (néhány, már tanult műfajjal).
Mese, monda, mitológiai történet, bibliai elbeszélés.
Cselekmény, idő, helyszínek, fordulat, szereplő; szerkezet; elbeszélés,
párbeszéd, leírás; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az érzelmi tartalmak felismerésének (pl. indulatok, szeretet, együttérzés,
segítőkészség, félelem, bizalom, hála), az erkölcsi választások
értelmezésének és véleményezésének fejlesztése.
Az irodalmi élmény befogadásának és megosztásának fejlesztése.
Ismeretek
Követelmények
Kapcsolódási pontok
Az egyes kisepikai műfajok
sajátosságai (pl. tér-,
időviszonyok, előreutalás,
késleltetés, nézőpont,
szerkesztésmód, szereplők,
hangnem, téma, motívumok).
Kosztolányi Dezső, Mikszáth
Kálmán és más magyar
elbeszélők alkotásai.
A ta
nuló kisepikai alkotásokban
azonosítja, elemzi az idő- és
térviszonyokat; érzékeli az
elbeszélés és a történet
időrendje közötti eltérést;
azonosítja az
előreutalásokat,
késleltetéseket; felismeri az
elbeszélői nézőpontot,
beszédhelyzetet;
Erkölcstan:
nemzedékek, család,
felnőttek, gyerekek
kapcsolatai.
Dráma és tánc: érzelmi
tartalmak kifejezése
drámajátékban,
szerepjátékban.
műelemzések nyomán rögzíti
az egyes műfajok
sajátosságait;
azonosítja az irodalom nagy
témáit, pl. család, iskola,
gyerekek és felnőttek,
próbatételek;
képes az irodalmi élmény
megosztására;
képes érzelmi tartalmak
felismerésére, erkölcsi
választások értelmezésére és
véleményezésére, pl.
indulatok, szeretet,
együttérzés, segítőkészség,
félelem, bizalom, hála;
memoriterek (prózaepikai
szövegrészletek) előadására.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Kisepika, mese, monda, legenda, anekdota, novella, elbeszélés, kisregény,
szerkezet, időrend, elbeszélői nézőpont, beszédhelyzet.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Nagyepikai alkotás – regényelemzés
Órakeret
20 óra
Előzetes tudás
Regényelemzések a megelőző évfolyamokból (házi és egyéni
olvasmányok, ifjúsági regények).
Nagyepikai művek jellemzői: szerkezet, idő- és térviszonyok,
cselekmény, fordulat, epizód, kitérő, késleltetés, előreutalás; szereplők
rendszere; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Annak felismerése és tudatosítása, hogy az elemző-értelmező olvasás
elmélyíti az élmény- és tapasztalatszerzést, hogy az irodalomolvasás
érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények forrása.
Epikai alkotások elemző, értelmező képességének fejlesztése.
Nagyepikai alkotás(ok)ban az idő- és térviszonyok azonosítása,
elemzése; az elbeszélés és a történet időrendje közötti eltérés
érzékeltetése; az előreutalások, késleltetések szerepét azonosító
szövegértelmező képességek fejlesztése. A műelemzések alapján műfaji,
poétikai, tematikai, erkölcsi következtetések megfogalmazásának
képessége.
Az irodalmi élmény megosztása, önálló olvasmányválasztás indoklása,
olvasmányainak ajánlása.
Ismeretek
Követelmények
Kapcsolódási pontok
Mikszáth Kálmán: Szent Péter
esernyője – sok szempontú
megközelítés.
Tér- és időviszonyok,
cselekmény, szerkezet,
A tanuló nagyepikai
alkotás(ok)ban
azonosítja, elemzi az idő- és
térviszonyokat;
érzékeli az elbeszélés és a
Informatika: források
önálló feltárása és
felhasználása.
Földrajz: az olvasott
anekdotikusság.
A szereplők jellemzése (egyéni
állásfoglalással).
Elemzések, értelmezések és
kreatív írások.
Ajánlott és/vagy egyéni
olvasmányok, pl. Jules Verne,
Mark Twain, Dickens és mások
műveiből; a klasszikus és kortárs,
magyar és világirodalmi ifjúsági
irodalomból – műbemutatások,
értelmezések, ajánlások (a házi
olvasmányok megközelítési
szempontjainak alkalmazása,
önálló állásfoglalással).
történet időrendje közötti
eltérést;
azonosítja az előreutalásokat,
késleltetéseket; felismeri az
elbeszélői nézőpontot,
beszédhelyzetet; a
műelemzés nyomán rögzíti a
műfaji sajátosságokat;
azonosítja az irodalom nagy
témáit (pl. család, gyerekek
és felnőttek, próbatételek,
szerelem);
képes az irodalmi élmény
megosztására; képes a
szereplők jellemzésére,
tetteik minősítésére;
erkölcsi választások
értelmezésére és
véleményezésére;
memoriterek (prózaepikai
szövegrészletek) előadására;
képes annak felismerésére
és tudatosítására, hogy az
elemző-értelmező olvasás
elmélyíti az élmény- és
tapasztalatszerzést; képes az
irodalmi élmény
megosztására,
olvasmányainak ajánlására;
alkalmas az önálló
olvasmányválasztás
indoklására.
művek topológiája.
Erkölcstan: erkölcsi
dilemmák.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Nagyepika, szerkezet, időviszony, térviszony, cselekmény, fordulat, epizód,
kitérő, késleltetés, előreutalás; anekdotikus; magatartásforma.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Lírai műfajok (óda, himnusz, elégia, dal, epigramma)
Órakeret
28 óra
Előzetes tudás
Lírai műnem. Népköltészet, műköltészet. Dal, tájleíró költemény,
életkép.
Verselési rendszerek. Hangsúlyos verselés (ütem, felező 8-as, felező 12-
es.) Időmértékes verselés, versláb. Rím, rímelhelyezkedés, páros rím,
félrím, alliteráció. Szóképek: hasonlat, megszemélyesítés, metafora.
Alakzatok: ismétlés, párhuzam, ellentét, fokozás, szórendcsere.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az alapvető lírai műfajok sajátosságainak (pl. beszédhelyzet,
megszólított; tematika, motívumok, műfaji és tematikus kapcsolatok)
felismerése különböző korok alkotóinak művei alapján. A ritmusérzék, a
belső hallás fejlesztése. Szövegértési és szövegelemző képességek
fejlesztése: alakzatok, képek azonosítása, a jelentésteremtő szerep
elemzése, a kompozíció meghatározó elemeinek értelmezése, érzelmi
tartalmak megértése. Szövegelemzések, értelmezések sok szempontú
megközelítésben. A szöveghű, kifejező szövegmondás fejlesztése.
Ismeretek
Követelmények
Kapcsolódási pontok
Alkotások műfaji szempontokból a
magyar irodalom különféle
korszakaiból, pl. Ady Endre,
Arany János, Csokonai Vitéz
Mihály (A Reményhez), Janus
Pannonius (Pannónia dicsérete),
József Attila, Kölcsey Ferenc,
Petőfi Sándor, Radnóti Miklós,
Szabó Lőrinc, Vörösmarty
Mihály, Weöres Sándor műveiből
és kortárs magyar lírai
alkotásokból.
Tematikus, motivikus
kapcsolódások felismerése – a
műválasztás felölel alapvető lírai
témákat (pl. természet, évszakok
és napszakok, szülőföld, haza,
család, szerelem, öntudat,
költősors, költészet/ars poetica).
Nemzeti himnuszunk, ódáink –
Kölcsey: Hymnus; Vörösmarty:
Szózat; Petőfi: Nemzeti dal –
műértelmezések, sok szempontú
elemzések (pl. vershelyzet,
szerkezet, műfaji változat,
poétikai megoldások, versforma).
A ta
nuló
felismeri az alapvető lírai
műfajok sajátosságait
különböző korok alkotóinak
művei alapján (elsősorban 19-
20. századi alkotások);
felismeri néhány lírai mű
beszédhelyzetét, a megszólító-
megszólított viszony néhány
jellegzetes
típusát;
azonosítja a művek
tematikáját, meghatározó
motívumait; felfedez műfaji
és tematikus-motivikus
kapcsolatokat; azonosítja a
zenei és ritmikai eszközök
típusait, felismeri
funkciójukat, hangulati
hatásukat; azonosít képeket,
alakzatokat, szókincsbeli és
mondattani
jellegzetességeket, a lexika
jelentésteremtő szerepét
megérti a lírai szövegekben;
megismeri a kompozíció
meghatározó elemeit (pl.
tematikus szerkezet, tér- és
időszerkezet, logikai
szerkezet, beszédhelyzet és
változása);
felismer érzelmi tartalmakat;
sok szempontú
megközelítésben elemez,
értelmez különféle műfajú
lírai alkotásokat és meg is
tanul néhányat (pl.
elégia/Csokonai Vitéz
Mihály: A Reményhez;
epigramma/Janus
Pannonius: Pannónia
dicsérete); sok szempontú
megközelítésben értelmezi,
elemzi nemzeti
Ének-zene: ritmusok,
ritmusfajták
azonosítása.
Vizuális kultúra: a
kompozíció szerepe a
festészetben,
építészetben.
himnuszunkat, ódáinkat
(Kölcsey: Hymnus;
Vörösmarty: Szózat; Petőfi:
Nemzeti dal; memoriterek is).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Óda, himnusz, elégia, dal, epigramma; verselési rendszer, rímes időmértékes
verselés, rímtelen időmértékes verselés, versláb, spondeus, trocheus,
trochaikus verselés, daktilus, kötött verssor, hexameter, pentameter,
disztichon; rím, rímelhelyezkedés; szókép, hasonlat,
megszemélyesítés, metafora; alakzat, ismétlés, párhuzam, ellentét, fokozás,
szórendcsere.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Egy korstílus – a romantika
Órakeret
18 óra
Előzetes tudás Petőfi Sándor néhány műve. Jellemző műfajok a 19. sz. első feléből.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az irodalmi művek megismerése során a múlt értékes törekvéseinek
megbecsülése, azonosulás a máig ható értékekkel.
Ismerkedés egy korstílussal, korstílus és mű/vek összefüggéseivel.
Romantikus jegyek, vonások azonosítása, megnevezése, művészeti
kapcsolódások feltárása. Képesség az önálló ismeretszerzésre, digitális
források használatával.
Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok
Egy korstílus – a romantika.
Egykét szemelvény a korszak
jellemző alapvetéseiről,
törekvéseiről (pl. szabadság az
irodalomban; új,
jellegzetes
műfajok; kevertség, töredékesség;
romantika és népiesség).
Szemelvények Kölcsey,
Vörösmarty, Petőfi korstílusra
jellemző, különféle műfajú,
tematikájú alkotásaiból (pl.
Kölcsey: Huszt; Vörösmarty:
Ábránd; Petőfi: Egy gondolat
bánt engemet…).
A ta
nuló
ismerkedik egy korstílussal, a
korstílus és egy-egy mű
közötti összefüggéssel;
ismerkedik a korszak irodalmi
életével (pl. folyóiratok,
színházi élet, irodalmi
kapcsolatok); megismeri a
korszakolás nehézségeit; a
romantika hátterét, esztétikai
elveit, törekvéseit,
ábrázolásmódját, hangnemeit;
a stílus formajegyeit;
ismerkedik romantika és
népiesség, romantika és
reformkor összefüggésével;
jellemző műveken felismeri a
legjellemzőbb romantikus
jegyeket, vonásokat; felismer
zenei és képzőművészeti
vonatkozásokat,
kapcsolódásokat; az önálló
ismeretszerzés
Vizuális kultúra:
romantikus
festmények, épületek,
viseletek.
Ének-zene: a zenei
romantika.
Informatika: önálló
ismeretszerzés, a
források azonosítása.
többféle módszerével (pl.
internet, elektronikus
könyvtár) is gyűjt
információkat.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Műfaji fogalmak (pl. óda, epigramma, rapszódia); romantikus ellentétezés,
romantikus képalkotás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Nagyepikai alkotás – egy Jókai-regény és a romantikus
korstílus (regényelemzés)
Órakeret
12óra
Előzetes tudás
Regényelemzések (házi és egyéni olvasmányok). A romantikus korstílus.
Nagyepikai művek jellemzői: szerkezet, idő- és térviszonyok,
cselekmény, fordulat, epizód, kitérő, késleltetés, előreutalás; szereplők
rendszere; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Fogékonyság a tematikai és erkölcsi megközelítésre, értékek
azonosítására, megvitatására, a szereplők erkölcsi dilemmáinak,
döntéseinek mérlegelésére.
Komplex képességfejlesztés: egy Jókai-regény sok szempontú
megközelítése, elemzése (pl. idő- és térviszonyok, előreutalások,
késleltetések, elbeszélői nézőpont, stílusjellemzők).
Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok
Nagyepikai alkotás
(regényelemzés) - sok szempontú
megközelítés.
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai
(vagy esetleg egy másik regénye,
pl. Az új földesúr vagy A jövő
század regénye) – sok szempontú
megközelítés.
Tér- és időviszonyok,
cselekmény, szerkezet. Hősök,
magatartásformák, erkölcsi
választások – a szereplők
jellemzése (egyéni
állásfoglalással).
Regényműfaji változat (pl.
heroikus regény, irányregény,
utópia stb.).
A romantika megjelenési formái
(pl. szerkezet,
cselekményfordulatok, jellemek,
hangnem, előadásmód).
Elemzések, értelmezések és
kreatív írások.
A ta
nuló egy Jókai-regényben
azonosítja, elemzi az idő- és
térviszonyokat, az
előreutalásokat,
késleltetéseket, epizódokat; a
szereplők kapcsolatait, a
cselekmény elemeit; felismeri
az elbeszélői nézőpontot,
beszédhelyzetet; műelemzés
nyomán rögzíti a műfaji
sajátosságokat és romantikus
epika jellemzőit; azonosítja a
műben megjelenő
tematikát (pl. család,
szerelem, hősiesség,
hazafiság, önfeláldozás);
képes a szereplők
jellemzésére, tetteik
minősítésére; erkölcsi
választások értelmezésére
és véleményezésére;
alkalmas a megjelenített
értékek, erkölcsi kérdések,
motivációk,
magatartásformák
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek: a történelmi
regény eseményei és a
történelem.
Földrajz: az olvasott
Jókai-regény
topológiája.
Mozgóképkultúra és
médiaismeret: Jókai-
regények filmes
adaptációi.
felismerése, értelmezésére;
alkalmas az irodalmi élmény
megosztására; beszámoló,
ajánlás készítésére, különféle
vélemények összevetésére;
képes memoriterek
(prózaepikai szövegrészletek)
előadására;
képes annak felismerésére és
tudatosítására, hogy az
elemző-értelmező olvasás
elmélyíti az élmény- és
tapasztalatszerzést.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Romantikus regény; regényműfaji változat, pl. heroikus regény; romantikus
hős, jellem, ábrázolásmód.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Drámai műfajok (egy komédia)
Órakeret 10
óra
Előzetes tudás Dramatikus játék, dialógus, szerepjáték, dráma, színház.
A tematikai
egység
nevelési-
fejlesztési céljai
Drámai mű/vek közös és önálló olvasása, befogadása, feldolgozása; a
műnem jellemzőinek (pl. szerkezet, jellem, szituáció, nyelv) feltárása.
Képesség az epikai és a drámai történetmegjelenítés közötti
hasonlóságok és eltérések azonosítására. A műben megjelenített
konfliktusok, döntések felismerése és mérlegelése. A komikum mint
műfajformáló minőség felismerése, formáinak megkülönböztetése.
Részvétel megjelenítésben (drámajátékban), színházi előadás
megbeszélésében.
Ismeretek
Követelmények
Kapcsolódási pontok
Drámai műfajok - egy komédia
sok szempontú megközelítése
Molière: Fösvény (esetleg pl.
Képzelt beteg) vagy
Shakespeare egy vígjátéka vagy
Szigligeti: Liliomfi vagy
Goldoni: Két úr szolgája.
Tér- és időviszonyok, szereplők
rendszere, alapszituáció,
cselekmény, konfliktusok.
Drámai szerkezet.
A komikum megjelenési formái
(pl. helyzet- és jellemkomikum).
Komikus jellem, jellemtípus.
A ta
nuló
megismeri a drámai műnem
legfontosabb jellemzőit, a
komédia műfaját közös és
önálló olvasással,
feldolgozással, műelemzéssel;
képes az epikai és a drámai
történetmegjelenítés közötti
hasonlóságok és eltérések
azonosítására;
a drámai szerkezet, drámai
jellem és nyelv néhány
jellemzőjének felismerésére; a
komikum mint műfajformáló
minőség felismerésére,
formáinak
Dráma és tánc: dráma
és színház, a színházi
megjelenítés, szituáció,
jellem, díszlet, színpadi
szövegmondás.
megkülönböztetésére; egy
jellemtípus azonosítására;
képes szituációk és instrukciók
értelmezésére, esetleg
megjelenítésére;
alkalmas részlet
megtanulására, esetleg jelenet
előadására az olvasott drámai
műből, valamint egy látott
jelenet (színházi előadás vagy
felvétele) értelmezésére.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Dráma, komédia, dialógus, konfliktus, alapszituáció, helyzetkomikum,
jellemkomikum, típus, jellemtípus.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Kisepikai alkotások - prózai és verses, pl. novella,
elbeszélés, kisregény, anekdota, karcolat, komikus eposz,
ballada
Órakeret
22 óra
Előzetes tudás
Verses és prózaepika (néhány, már tanult műfajjal). Mese, monda,
mitológiai történet, bibliai elbeszélés, novella, kisregény, anekdota,
ballada.
Cselekmény, idő, helyszínek, fordulat, szereplő; szerkezet; elbeszélés,
párbeszéd, leírás; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
Tematikus kapcsolódások, alapvető élethelyzetek, érzelmi tartalmak
felismerése, erkölcsi választások értelmezése, és véleményezése (pl.
indulatok, szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála).
Kisepikai művek műelemzései eljárásainak alkalmazása, a műelemzések
alapján következtetések, általánosan érvényes megállapítások
megfogalmazása. Szövegtudás megosztása kifejező előadással.
Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok
Kisepikai alkotások - prózai és
verses műfajok.
Novella, elbeszélés, kisregény,
anekdota, karcolat, egyperces
novella, komikus eposz, ballada -
műfaji rendszerezés.
Tematikus kapcsolódások,
archetipikus helyzetek
felismerése (pl. gyerekkor-
felnőttkor, szegénység-
gazdagság, bűn-bűnhődés,
házastársi kapcsolatok, hűség,
kitartás, beavatás).
Kosztolányi Dezső, Móricz
Zsigmond, Mikszáth Kálmán,
Örkény István műveiből,
valamint választható:
A ta
nuló
műelemzések során rögzíti az
egyes műfajok sajátosságait is;
felismeri az epikus
közlésformát, valamint a
verses és a prózaforma
műfajmegkötő vagy műfaj-
független szerepét;
alkalmazza a művek már
ismert értelmezési
szempontjait (elemzi az idő-
és térviszonyokat, szerkezeti
megoldásokat,
előreutalásokat,
késleltetéseket); felismeri az
elbeszélői nézőpontot,
beszédhelyzetet; azonosítja
az irodalom nagy
Vizuális kultúra:
témák, tematikus
kapcsolódások a
festészetben.
Erkölcstan: beavatás;
bűn, bűnhődés,
lelkiismeret.
Dráma és tánc:
kifejező
szövegmondás,
élménymegosztás.
Petőfi Sándor: A helység
kalapácsa – a komikus eposz
műfaji sajátosságai, illetve Arany
János egy balladája (pl. Zách
Klára; Szondi két apródja).
Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem
(részletek) – házi olvasmány. A
karcolatgyűjtemény szerkezete;
pár-novellák összevetése.
témáit, pl. család, iskola,
gyerekek és felnőttek,
szegénység; a kisepikai
műfajok rendszerezésével
(eredet, forma, műfaji
jellemzők) összefoglalja,
átismétli a négy
év során megszerzett
ismereteit;
képes az irodalmi élmény
megosztására;
képes érzelmi tartalmak
felismerésére, erkölcsi
választások értelmezésére és
véleményezésére, pl.
indulatok, szeretet,
együttérzés, segítőkészség,
félelem, bizalom, hála stb.;
memoriterek (verses és
prózaepikai szövegrészletek)
előadására.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Kisepika, anekdota, novella, egyperces novella, komikus eposz, szerkezet,
időrend, elbeszélői nézőpont, beszédhelyzet.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Nagyepikai alkotás - regényelemzés
Órakeret 18
óra
Előzetes tudás
Regények, regényműfaj-változatok. Regényelemzések. Nagyepikai
alkotások közlésformái.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az emberismeret, az önismeret fejlesztése: képesség a szereplők
jellemzésére, tetteik minősítésére; alapvető emberi helyzetek, erkölcsi
választások értelmezésére, megbeszélésére, véleményezésére.
Nagyepikai alkotások elolvasása, több szempontú megközelítése,
feldolgozása, a narráció sajátosságainak megbeszélése, megvitatása. Az
irodalmi nagy témáinak felismerése, azonosítása pl. szülő és gyerek,
gyerekek és felnőttek, iskola és nevelés; beavatás, próbatételek,
szerelem. Az emberismeret, az önismeret fejlesztése: képesség a
szereplők jellemzésére, tetteik minősítésére; alapvető emberi helyzetek,
erkölcsi választások értelmezésére és megbeszélésére, véleményezésére.
Ismeretek
Követelmények
Kapcsolódási pontok
Nagyepikai alkotás – egy regény
sok szempontú megközelítése.
Pl. Tamási Áron: Ábel a
rengetegben vagy Szabó Magda:
Abigél vagy Móricz Zsigmond:
Légy jó mindhalálig (vagy egy
másik regénye, pl. Pillangó,
A tanuló nagyepikai
alkotás(ok)ban
azonosítja, elemzi az idő- és
térviszonyokat, a narráció
sajátosságait (az elbeszélés és
a történet időrendje,
előreutalások, késleltetések);
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek: nagyepikai
alkotások
társadalomképe.
Erkölcstan: hősök,
Árvácska) vagy Gárdonyi Géza:
A láthatatlan ember vagy egy
kortárs magyar vagy
világirodalmi alkotás.
Tér- és időviszonyok,
cselekmény, szerkezet, elbeszélői
nézőpont, hangnem,
ábrázolásmód.
Hősök, tettek, magatartásformák
– a szereplők jellemzése (egyéni
állásfoglalással).
Regényműfaji változat (pl.
fejlődésregény, történelmi
regény, példázatos regény).
Elemzések, értelmezések és
kreatív írások.
A ta
a műfaji változatot;
felismeri az elbeszélői
nézőpontot,
beszédhelyzetet; azonosítja
az irodalom nagy témáit, pl.
szülő és gyerek, gyerekek és
felnőttek, iskola és nevelés;
beavatás, próbatételek,
szerelem.
nuló
képes a szereplők
jellemzésére, tetteik
minősítésére; alapvető
emberi helyzetek, erkölcsi
választások értelmezésére és
megbeszélésére,
véleményezésére; felidézi és
rendszerezi az olvasott,
feldolgozott regényeket
(összefoglalás); képes az
irodalmi élmény
megosztására,
olvasmányainak ajánlására;
alkalmas az önálló
olvasmányválasztás
indoklására; memoriterek
(prózaepikai
szövegrészletek)
előadására.
tettek,
magatartásformák
értelmezése.
Mozgóképkultúra és
médiaismeret:
nagyepikai alkotások
filmes feldolgozásai és
hatásuk.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Elbeszélői nézőpont, hangnem, ábrázolásmód; fejlődésregény, humor,
példázat / parabola, történelmi regény.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Lírai és átmeneti műfajok, műtípusok - óda, dal,
epigramma, elégia, ekloga, életkép, tájlíra, hangulatlíra,
gondolati líra
Órakeret
25 óra
Előzetes tudás
Lírai műnem. Dal, óda, himnusz, elégia, epigramma. Poétikai
és verstani alapfogalmak.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Annak felismerése, hogy líra különböző műfajai az emberi érzelmek,
erkölcsi döntések átélésének és a velük való azonosulás lehetőségét
teremtik meg.
Az alapvető lírai műfajok sajátosságainak (pl. beszédhelyzet,
megszólított; tematika, motívumok, műfaji és tematikus kapcsolatok)
felismerése különböző korok alkotóinak művei alapján. A ritmusérzék,
a belső hallás fejlesztése. Szövegértési és szövegelemző képességek
fejlesztése: alakzatok, képek azonosítása, a jelentésteremtő szerep
elemzése, a kompozíció meghatározó elemeinek értelmezése, az
érzelmi intelligencia, az empátia fejlesztése, az érzelmi tartalmak
megértése révén. Szövegelemzések, értelmezések sok szempontú
megközelítésben. A szöveghű, kifejező szövegmondás fejlesztése.
Képesség a reklám, a popzene új szóbeli költészetének értelmezésére,
közműveltségi helyének, szerepének megértésére.
Ismeretek
Követelmények
Kapcsolódási pontok
Lírai és átmeneti műfajok,
műtípusok, pl. óda, dal,
epigramma, elégia, ekloga,
életkép, tájlíra, hangulatlíra,
gondolati líra - műfaji
rendszerezés.
Tematikus, motivikus
kapcsolódások felismerése (a
műválasztás felölel alapvető lírai
témákat, pl. természet, évszakok
és napszakok, szülőföld, haza,
család, szerelem, háború,
szabadság, öntudat, költősors,
költészet / ars poetica).
Verstani, poétikai fogalmak
rendszerezése.
Szemelvények Ady Endre, Arany
János, Csokonai Vitéz Mihály,
Janus Pannonius, József Attila,
Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor,
Radnóti Miklós (Nem tudhatom),
Szabó Lőrinc, Vörösmarty
Mihály, Weöres Sándor műveiből
és kortárs magyar lírai
alkotásokból.
Szemelvények a reklám és a
popzene új szóbeli költészetéből.
A fogalmi háló a választott
művekhez kapcsolódik.
A ta
nuló
elemzi az alapvető lírai
műfajok sajátosságait
különböző korok alkotóinak
művei alapján, értelmezi
néhány lírai mű
beszédhelyzetét, a megszólító-
megszólított viszony néhány
jellegzetes
típusát;
azonosítja a művek
tematikáját, meghatározó
motívumait; felfedez műfaji
és tematikus-motivikus
kapcsolatokat; elemzi a zenei
és ritmikai eszközök típusait,
felismeri funkciójukat,
hangulati hatásukat; elemzi a
képeket, alakzatokat,
szókincsbeli és mondattani
jellegzetességeket, a lexika
jelentésteremtő szerepét
megérti a lírai szövegekben;
elemzi a kompozíció
meghatározó elemeit (pl.
tematikus szerkezet, tér- és
időszerkezet, logikai
szerkezet, beszédhelyzet és
változása);
elemzi a művekből feltáruló
érzelmi tartalmakat; sok
szempontú megközelítésben
elemez, értelmez különféle
műfajú lírai alkotásokat és
meg is tanul néhányat (Ady
Endre, József Attila,
Kosztolányi Dezső, Weöres
Sándor egy- egy művét,
Radnóti Miklós Nem
tudhatom című alkotását és
kortárs magyar szerzők
néhány költeményét;
rendszerezi műfajelméleti,
verstani, poétikai ismereteit
Ének-zene: dallam- és
ritmusvariációk;
énekelt versek,
ritmushatások; a
rockzene néhány
jellemzője.
Dráma és tánc:
kifejező
szövegmondás.
Társadalomismeret;
mozgóképkultúra és
médiaismeret: a
reklámeszközök és
hatásuk.
(ismétléssel is);
ismerkedik a reklám és a
popzene új szóbeli
költészetével, illetve ennek
helyével, szerepével, hatásával
a közműveltségben.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Óda, himnusz, elégia, dal, epigramma, ekloga, verselési rendszer, rímes és
rímtelen időmértékes verselés, versláb, spondeus, trocheus, trochaikus
verselés, daktilus, kötött verssor, hexameter, pentameter, disztichon, rím,
rímelhelyezkedés, alliteráció; szókép, hasonlat, megszemélyesítés,
metafora, alakzat, ismétlés, párhuzam, ellentét, fokozás, figura etymologica,
inverzió.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Stílusirányzatok a 20. század elején (klasszikus
modernség)
Órakeret112
óra
Előzetes tudás
A romantika mint az utolsó egységes korstílus.
Ady, Kosztolányi (vagy más, korszakbeli szerző) egy-két műve.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Annak megértése, hogy egy korszak sokféle módon vet fel erkölcsi és
esztétikai kérdéseket, és sokféle műformában és hangnemben felelhet a
problémákra.
Megismerkedés egy korszak irodalmi életével és stílusirányzataival –
pl. impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió –, az irányzatok és egy-
egy mű összefüggésével. A stíluselemzési képességek fejlesztése. Az
önálló ismeretszerzés, könyvtárhasználat és forráskezelés támogatása. A
regionális és helyi kötődések elmélyítése a korszak irodalmi, művészeti,
kulturális emlékeinek, emlékhelyeinek azonosításával.
Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok
Stílusirányzatok a 20. század
elején (klasszikus modernség).
Az impresszionizmus,
szimbolizmus, szecesszió stílus-
és formajegyei.
Jellemző művek, ábrázolásmódok
pl. Ady, Babits, Juhász Gyula,
Tóth Árpád műveiből.
A ta
nuló megismerkedik
egy korszak
stílusirányzatai- val – pl.
impresszionizmus,
szimbolizmus, szecesszió –,
az irányzatok és egy-egy
mű összefüggésével;
ismerkedik a korszak
irodalmi életével (pl. a
Nyugat szerepe, hatása;
irodalmi kapcsolatok);
megismeri a korszakolás
nehézségeit;
az irányzatok főbb esztétikai
elveit, törekvéseit,
ábrázolásmódját, stílus- és
formajegyeit (szimbólum-
használat és szimbolizmus
megkülönböztetésével);
jellemző műveken felismeri
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismertek: a korstílusok
művelődéstörténeti,
életmódbeli
vonatkozásai.
Vizuális kultúra:
stílusirányzatok a 20.
század elején.
az irányzatok jellegzetes-
ségeit, főbb vonásait;
az önálló ismeretszerzés
többféle módszerével (pl.
internet, elektronikus
könyvtár stb.) is gyűjt
információkat;
keres a korszakhoz regionális
és helyi kulturális
kötődéseket (bármely
művészeti ágból, pl. festészet,
szobrászat, építészet is).
Kulcsfogalmak/
fogalmak Impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, szinesztézia, allegória,
szimbólum, összetett költői kép.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Nagyepikai alkotás az ifjúsági és/vagy a
szórakoztató irodalom köréből - magyar vagy
világirodalom,
regényelemzés
Órakeret
10 óra
Előzetes tudás
Regényelemzések (legalább 5–6, korábban közösen, részletesen
értelmezett nagyepikai alkotás tapasztalatai). Témák, hősök, műfaji
változatok.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A szociális képességek, az önismeret, az empátia, az erkölcsi tudatosság
fejlesztése. Műmegközelítési, műelemzési eljárások alkalmazása, a
személyes irodalmi élmények megosztása, olvasmányválasztás önálló
indoklása. Megbeszélésekben a tetszés- vagy véleménynyilvánítás
árnyaltabb nyelvi formáinak alkalmazása, az eltérő ízlésítéletek
különbözőségének megértése. A szórakoztató irodalom, a populáris
irodalom egyes alkotásainak, különféle filmes feldolgozásoknak
esztétikai szempontú, kritikus értékelése.
Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok
Nagyepikai alkotás az ifjúsági
és/vagy a szórakoztató irodalom
köréből – egy magyar vagy
világirodalmi regény sok
szempontú megközelítése.
A népszerű irodalom műfajai (pl.
ifjúsági, bűnügyi, fantasztikus
regény, kalandregény, sci-fi),
megoldásai, hatása; hangnemei
(pl. humoros regény), formái
(pl. naplóregény, levélregény).
Pl. Golding: A Legyek Ura /
Salinger: Zabhegyező / Rejtő Jenő
egy műve / Verne egy műve / egy
klasszikus bűnügyi regény.
A ta
nuló
tudja alkalmazni a művek
megközelítésének
(korábban gyakorolt)
lehetőségeit; képes az
irodalmi élmény
megosztására, olvasmányai-
nak ajánlására; alkalmas az
önálló olvas- mányválasztás
indoklására; képes
memoriterek (próza- epikai
szövegrészletek) előadására;
tud tájékozódni erkölcsi
kérdésekben, és ezt igényli is;
megérti az igazság és
nézőpont, a személyes és a
Társadalomismeret: a
bűnügyi regények
társadalomképe.
Vizuális kultúra; Ének-
zene: a populáris
kultúra műfajai,
jellemzői.
Mozgóképkultúra és
médiaismeret:
filmtípusok,
műsortípusok (pl. sci-
fi; krimi).
A fogalmi háló a választott
művekhez kapcsolódik.
közösségi igazság
konfliktusát;
képes az önálló műbefogadás
mind teljesebb élményére, a
hatás feldolgozására
(csoportos beszélgetésben való
részvétellel és egyéni
szövegalkotással egyaránt);
képes a tetszés- vagy
véleménynyilvánítás
árnyaltabb nyelvi formáinak
alkalmazására, az eltérő
ízlésítéletek különbözősé-
gének megértésére;
képes a szórakoztató irodalom,
a populáris irodalom egyes
alkotásainak, különféle filmes
feldolgozá- soknak esztétikai
szempontú, kritikus
értékelésére.
Kulcsfogalmak/
fogalmak Népszerű irodalom, bűnügyi történet, kalandregény, fantasztikus regény,
tudományos-fantasztikus irodalom, humoros hangnem.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Drámai műfajok - egy tragédia és/vagy egy komédia
Órakeret
10 óra
Előzetes tudás A drámai műnem, drámai szerkezet, drámai jellem, jellemtípusok.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A drámában megjelenített konfliktusok, erkölcsi választások mérlegelése
és értékelése, azonosulás a műben megjelenített pozitív értékekkel,
magatartásokkal.
Drámai mű/vek közös és önálló olvasása, befogadása, feldolgozása; a
műnem jellemzőinek (pl. szerkezet, jellem, szituáció, nyelv) feltárása.
Képesség drámai hősök jellemzésére, kapcsolataik, konfliktusaik
elemzésére. A tragikum/komikum mint műfajformáló minőség
megértése, műbeli megjelenési formáinak felismerése. Különféle
dramatikus formák kipróbálása révén (pl. helyzetgyakorlat,
stílusgyakorlat, dramatikus improvizáció) az empatikus készségek
fejlesztése.
Ismeretek
Követelmények
Kapcsolódási pontok
Drámai műfajok - egy tragédia
és/vagy egy komédia sok
szempontú megközelítése.
Shakespeare: Romeo és Júlia
(vagy egy Shakespeare-komédia
vagy Gogol: A revizor).
A ta
nuló
felismeri és elemzi a drámai
műnem főbb jellemzőit, a
választott alkotás műfaját
közös és önálló olvasással,
feldolgozással, műelemzéssel;
elemzi a drámai szerkezet,
drámai jellem és nyelv
Dráma és tánc: dráma
és színház; a tragikus, a
komikus minőség
megjelenítése; színházi
előadás elemzése,
értékelése.
Erkölcstan:
Tér- és időviszonyok, szereplők
rendszere, alapszituáció,
cselekmény, konfliktusok.
Drámai szerkezet.
A meghatározó minőség szerepe
(tragikus/komikus cselekmény;
tragikus/komikus hős).
Hősök (egyéni és tipikus
vonások). Tragikus
bukás,
értékveszteség/komikus
lelepleződés.
néhány jellemzőjét;
felismeri a
tragikumot/komikumot mint
műfajformáló minőséget,
elemzi a műbeli megjelenési
formáit;
tudja jellemezni a drámai
hősöket, elemezni
kapcsolataikat,
konfliktusaikat; képes
szituációk és instrukciók
értelmezésére, esetleg
megjelenítésére; tud elemezni
és értelmezni egy látott
jelenetet (színházi előadás
vagy felvétele); alkalmas egy
szövegrészlet megtanulására,
jelenet előadására az olvasott
drámai műből vagy annak
alapján; különféle dramatikus
formák kipróbálása révén (pl.
helyzetgyakorlat,
stílusgyakorlat, dramatikus
improvizáció) fejlődik
empatikus készsége.
tragikus/komikus
történés, cselekmény;
érték, értékveszteség.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Dráma, komédia, tragédia, komikum, tragikum, dialógus, konfliktus,
alapszituáció, drámai nyelv, drámai jellem.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
A média kifejezőeszközei (1)
Történet és elbeszélés a mozgóképen
Órakeret 6
óra
Előzetes tudás
Megfigyeli és azonosítja a különböző médiaszövegekben megjelenő
egyszerű helyszín- és idő-, illetve konfliktusviszonylatokat.
Képsorozattal meg tud jeleníteni valamely egyszerű cselekményt. Érti a
rövid, egy szálon futó, történetet bemutató művekben az ok- okozati
viszonyokat, azonosítja a történet idejét és helyszínét a cselekmény
kezdő- és végpontját, a cselekményelemek sorrendjét. Dramatikus
szövegek és drámajátékok segítségével képes átélni mindennapi
konfliktusokat.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Annak felismerése, hogy a média nyújtotta lehetőségek közti választás
erkölcsi-esztétikai felelősséget is jelent.
Az életkornak megfelelő mozgóképi (film, televízió, videó,
komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztése, az önálló
és kritikus attitűd kialakítása, a mediális írás-olvasástudás fejlesztése.
A médiumok nyelvi apparátusára vonatkozó alapszintű tájékozottság
megszerzése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Helyszín- és időviszonylatok, illetve jellemek és
konfliktusviszonylatok felismerése, megfigyelése a
médiaszövegekben (pl. rádióműsorban, riportban).
Átélt, elképzelt vagy hallott esemény mozgóképi megjelenítésének
megtervezése az életkornak megfelelő szinten (pl. story-board,
animáció, interjú alkalmazásával).
A beállítás (snitt; a kamera által rögzített folyamatos tér és idő), a
jelenet (nagyobb tér és/vagy időugrások által határolt szerkezeti
egység), a fordulat és epizód fogalmának magyarázata.
A korosztálynak megfelelő mozgóképi szövegeken a cselekmény- és
történetszervezés, valamint az elbeszélés (narráció) megfigyelése és
tudatosítása, és mindezzel összefüggésben konkrét szövegek
elemzése során az expozíció, bonyodalom, lezárás már ismert
fogalmainak alkalmazása.
Egyszerűbb médiaszövegek létrehozásával (pl. interjú, újságcikk,
közösségi portálra készülő adatlap, önportré) a képzelőerő,
kifejezőkészség fejlesztése.
Vizuális kultúra: idő- és
térbeli változások
megjelenítése
képsorozatokkal.
Dráma-tánc: az
alapvető fogalmak
(történet, cselekmény,
szándék, feszültség,
konfliktus, fordulópont
stb.) ismerete és
alkalmazása a saját
játékok értékelő
megbeszélése során.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Jellem, hős, konfliktus, cselekmény, történet, elbeszélés, narráció,
expozíció, bonyodalom, lezárás, beállítás, jelenet, epizód, fordulat.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
A média kifejezőeszközei (2)
A mozgóképi és az írott sajtó szövegeinek rendszerezése
Órakeret
3 óra
Előzetes tudás
Az egyes médiumokban megjelenő médiaszövegek közötti különbségek
érzékelése, médiaszövegek fikciós vagy dokumentum jellegének
megfigyelése.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
Annak belátása, a mozgóképi és írott szövegek közti választás erkölcsi-
esztétikai mérlegelést és értékelést igényel.
Az életkornak megfelelő mozgóképi (film, televízió, videó,
komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztése, önálló és
kritikus attitűd kialakítása, a mediális írás-olvasástudás fejlesztése.
A médiumok nyelvi apparátusára vonatkozó alapszintű tájékozottság
megszerzése.
A tudatos szövegválasztás képességének fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Annak tudatosítása és próbája, hogy noha a mozgóképi szövegeknek
nincs minden szövegre alkalmazható osztályozása, a filmek
értelmezését, elemzését segíti a rendszerezés néhány alapszempontja
(a valóságanyag természete, dokumentumfilm-fikció; az alkotói
szándék és nézői elvárás – műfajfilm, szerzői film).
A szerzői és a műfajfilm néhány meghatározó jellemzőjének
meghatározása (a nézők számára ismerős témák, szériaszerű
filmalkotások, könnyen befogadható ábrázolási konvenciók, illetve a
személyesebb, a szerzővel azonosítható eredeti formanyelv
Ének-zene: zenei
stílusok, műfajok
ismerete - dal, kánon,
kórusmű, szimfónia,
más hangszeres és
zenekari művek,
opera.
Dráma és tánc:
alapvető tánctípusok,
használata).
A meghatározó sajtóműfajok felismerése, alapvető jellemzőik
tudatosítása (tudósítás, riport, publicisztika, kritika).
táncstílusok és
kísérőzenéjük
azonosítása, mozgás-
vagy mozgásszínházi
formák
megkülönböztetése.
Vizuális kultúra:
Képzőművészeti
ágak, az építészet, a
design főbb
jellemzőinek ismerete.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Dokumentum, fikció, műfaji, western, sci-fi, melodráma, burleszk, thriller;
szerzői, ábrázolási konvenció; tudósítás, riport, kritika, publicisztika.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
A média társadalmi szerepe, használata
A média nyelve, a médiaszövegek értelmezése
Órakeret
6 óra
Előzetes tudás
A médiaszövegek emberek által mesterségesen előállított tartalmak.
A médiaszövegek elemi szövegalkotó kódjainak, kifejező eszközeinek
ismerete. A metafora és a metonímia felismerése, alkalmazása. A
hírműfajhoz kapcsolódó meghatározó tevékenységek (pl. újságíró,
fotóriporter) ismerete.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
Annak belátása, hogy a média nagyfokú társadalmi szerepet játszik; a
szerep megítéléséhez elvi-erkölcsi alapon nyugvó mérlegelés
szükséges.
A média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi
szerepének, működési módjának tisztázása.
Alapszintű, a média művelődéstörténetére vonatkozó tájékozottság
megszerzése, a naiv fogyasztói szemlélet átértékelése.
Önálló és kritikus attitűd kialakítása, a kritikai médiatudatosság
fejlesztése.
A résztvevő és aktív állampolgári szerep elsajátítása, kritikai képességek
fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Annak felismerése, hogy a médiaszövegek megformálásához
(„írásához”) és megértéséhez („olvasásához”) az adott médiumra
vonatkozó nyelvismeretre van szükség, és a tömegkommunikáció
médiumai más- és más jelrendszert, kódokat használnak írott,
szimbolikus –, például egy képen látható tárgy – és technikai –,
például a kameramozgás – kódokat).
Annak tudatosítása, hogy a technikai úton rögzített képeket (is)
alkalmazó kommunikáció sajátossága, hogy a képeken,
mozgóképeken látható formáknak, motívumoknak nincs pontosan
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek: a médiumok
hírei és a környezetben
tapasztalt valóság
összehasonlítása.
Informatika:
meghatározott értelme – a jelentés nagymértékben függ a
befogadótól.
A mágikus gondolkodás fogalmának vizsgálata, meghatározása (a
tárgyak képének azonosítása az ábrázolttal, a kép és a valóság
öntudatlan azonosítása).
Annak felismerése, hogy míg a művek esetében a befogadó a szerző
által megjelenített cselekményvilág eseményeiből maga konstruálja
a történetet, a média direkt értelmezési kereteket kínál a
fogyasztónak a közrebocsátott történetjavaslatok értelmezésére.
Kérdések és állítások megfogalmazása a mediatizált kommunikáció
egyirányú és/vagy interaktív jellegével kapcsolatban.
Annak megismerése és aktuális médiaesemények feldolgozásával
tudatosítása, miért és hogyan érvényesül a médiában a sztereotip
megfogalmazás kényszere, milyen veszélyekkel járhat mindez. A
nemeknek, foglalkozásoknak, életmódmintáknak, kisebbségeknek
a tapasztalati valóságtól eltérő megjelenítésének felismerése a
médiában, annak tudatosítása, hogy a médiaszövegek a közösség
kulturális képviselői (reprezentánsai).
A sztereotípia és a reprezentáció fogalmának meghatározása, annak
érzékelése, miért problematikus hogy a világ nem olyan módon
jelenik meg a médiában, mint a tapasztalati valóságban.
Élmények és tapasztalatok összevetése a média által közvetített,
megjelenített világokkal (pl. hírműsorok, talk-showk, reality-showk,
életmód magazinok, közösségi portálok alapján az azonosságok és
az eltérések megfigyelése, megbeszélése).
Azonos események eltérő megfogalmazásainak összevetése,
ésszerű indoklás az egyszerűbb reprezentációk különbözőségeire
(érdekek, nézőpontok, politikai és gazdasági érintettség), illetve
műfaji, nyelvi különbségek feltárása a hírműsorokban,
hírportálokon, napisajtóban).
algoritmus kódolása a
számítógép számára
egyszerű programozási
nyelven.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Szimbolikus kód, technikai kód, mágikus gondolkodás, értelmezési keret,
egyirányú kommunikáció, interaktív kommunikáció, sztereotípia,
reprezentáció.
A fejlesztés várt
eredményei a
két évfolyamos
ciklus végén
A tanuló képes a kulturált szociális érintkezésre, eligazodik és hatékonyan
részt vesz a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben,
vitákban. Figyeli és tudja értelmezni partnerei kommunikációs szándékát,
nem nyelvi jeleit.
Képes érzelmeit kifejezni, álláspontját megfelelő érvek, bizonyítékok
segítségével megvédeni, ugyanakkor empatikusan képes beleélni magát
mások gondolatvilágába, érzelmeibe, megérti mások cselekvésének
mozgatórugóit.
Képes a különböző megjelenésű és műfajú szövegek globális (átfogó)
megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a
szövegből információk visszakeresésére.
Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot
készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját
véleményét szóban és írásban megfogalmazni, állításait indokolni.
Ismeri és a törekszik a szövegalkotásban a különböző mondatfajták
használatára. Alkalmazza az írásbeli szövegalkotásban a mondatvégi, a
tagmondatok, illetve mondatrészek közötti írásjeleket. A helyesírási
segédkönyvek segítségével jártas az összetett szavak és gyakoribb
mozaikszók helyesírásában.
Ismeri a tömegkommunikáció fogalmát, legjellemzőbb területeit.
Képes a könnyebben besorolható művek műfaji azonosítására, 8–10 műfajt
műnemekbe tud sorolni, és a műnemek lényegét meg tudja fogalmazni. A
különböző regénytípusok műfaji jegyeit felismeri, a szereplőket jellemezni
tudja, a konfliktusok mibenlétét fel tudja tárni. Felismeri az alapvető lírai
műfajok sajátosságait különböző korok alkotóinak művei alapján
(elsősorban 19–20. századi alkotások). Felismeri néhány lírai mű
beszédhelyzetét, a megszólító-megszólított viszony néhány jellegzetes
típusát, azonosítja a művek tematikáját, meghatározó motívumait. Felfedez
műfaji és tematikus-motivikus kapcsolatokat, azonosítja a zenei és ritmikai
eszközök típusait, felismeri funkciójukat, hangulati hatásukat. Azonosít
képeket, alakzatokat, szókincsbeli és mondattani jellegzetességeket, a
lexika jelentésteremtő szerepét megérti a lírai szövegekben, megismeri a
kompozíció meghatározó elemeit (pl. tematikus szerkezet, tér- és
időszerkezet, logikai szerkezet, beszédhelyzet és változása). Konkrét
szövegpéldán meg tudja mutatni a mindentudó és a tárgyilagos elbeszélői
szerep különbözőségét, továbbá a közvetett és a közvetlen elbeszélésmód
eltérését. Képes a drámákban, filmekben megjelenő emberi kapcsolatok,
cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konfliktusok összetettségének
értelmezésére és megvitatására. Az olvasott, megtárgyalt művek erkölcsi
kérdésfeltevéseire véleményében, erkölcsi ítéleteiben, érveiben tud
támaszkodni.
Képes egyszerűbb meghatározást megfogalmazni a következő
fogalmakról: novella, rapszódia, lírai én, hexameter, pentameter,
disztichon, szinesztézia, szimbólum, tragédia, komédia, dialógus,
monológ. Képes néhány egyszerűbb meghatározás közül kiválasztani azt,
amely a következő fogalmak valamelyikéhez illik: fordulat, retorika,
paródia, helyzetkomikum, jellemkomikum. Az ismertebb műfajokról tudja
az alapvető információkat.
Képes művek, műrészletek szöveghű felidézésére.
Képes beszámolót, kiselőadást, prezentációt készíteni és tartani különböző
írott és elektronikus forrásokból, kézikönyvekből,
atlaszokból/szakmunkákból, a témától függően statisztikai táblázatokból,
grafikonokból, diagramokból.
Tisztában van a média alapvető kifejezőeszközeivel, az írott és az
elektronikus sajtó műfajaival. Ismeri a média, kitüntetetten az
audiovizuális média és az internet társadalmi szerepét, működési módjának
legfőbb jellemzőit. Kialakul benne a médiatudatosság elemi szintje, az
önálló, kritikus attitűd.
9–10. évfolyam
A magyar nyelvi tanulmányok, a nyelvvel és a nyelv megismerésével kapcsolatos
tevékenységek célja a tanulók szövegértési technikáinak, szókincsének, befogadói
érzékenységének, fogalomértésének és fogalomhasználatának bővítése, fejlesztése. Kiemelt cél
továbbá az anyanyelvű írásbeliség normáinak alkalmazása, olvasható írás, biztos,
problémaérzékeny helyesírás. Elvárt az olvasási és szövegértési képességek folyamatos
differenciálása és mélyítése; az értő hangos és néma olvasás, amely magában foglalja a
különféle nyelvi szintek jelenségeinek felismerését, azonosítását, jelentésadó és
jelentésmódosító szerepükre való reflexiót, a megértés szóbeli és írásbeli alkalmazását az elemi
feladatmegoldástól a beszélgetésen át az önálló írásműig. Az anyanyelvi képzés kiemelt területe
különféle hosszúságú, bonyolultságú, műfajú, rendeltetésű (pl. szépirodalmi, dokumentum- és
ismeretterjesztő) különféle hordozókon közzétett szövegek olvasása, illetve megértésének,
értelmezésének fejlesztése. A szövegalkotási képesség fejlesztésével összefüggő, azt megelőző,
illetve kísérő feladat az önálló jegyzet és vázlatkészítés fejlesztése, az olvasott szöveg
tartalmával kapcsolatos saját vélemény megfogalmaztatása szóban és írásban.
A kulturált nyelvi magatartás kialakítása feltételezi az önkifejezéshez és a társas-társadalmi
párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztését. Átfogó cél a
beszédpartnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelő nyelvi magatartás
kialakítása, hangzó szövegek verbális és nem verbális kódjainak megértése és értelmezése, a
hangzó szöveg különféle kommunikációs helyzetekben, beszédszándékokkal és célokkal, a
beszédpartnerek kommunikációs szándékának, nem nyelvi jeleinek felismerése, azonosítása.
Elvárt feladat a mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvi,
nyelvtani ismeret továbbépítése, fejlesztése; felkészítés a nyelvtani ismereteik önállóan
alkalmazására a nyelvi-nyelvhasználati jelenségek megközelítésében. Cél az önálló
kézikönyvhasználat mellett a biztos helyesírású szövegek megírása. A nyelvi tudatosság
fejlesztésének része, hogy a tanuló képessé váljon szövegformálási, szövegszerkesztési és
helyesírási problémák megnevezésére a hibák önálló javítására.
A magyar nyelvi fejlesztés és ismeretanyag tartalmazza szakmai-tudományos,
publicisztikai, közéleti, szépirodalmi szövegek földolgozását, értelmezését, értékelését
jelentéstani és stilisztikai szempontok érvényesítésével (pl. szinonimitás, többértelműség,
konkrét és átvitt jelentés; szóképek, alakzatok, hangszimbolika, jóhangzás). A szövegek
feldolgozásának célja az analizáló, jelentésfeltáró és a szöveget egybelátó (holisztikus)
szövegelemzési eljárások alkalmazása, a fent mondottakkal egybehangzóan szakmai-
tudományos, ismeretterjesztő, publicisztikai, közéleti szövegek jelentésének értelmezésében.
Cél a szövegelemzés már ismert módszereinek gazdagítása a stilisztikai és szövegtani ismeretek
alkalmazásával. E tevékenységekhez járul a szöveg vizuális összetevőinek értelmezése
különféle digitális, informatikai alapú műfajokban. A szövegértés fejlesztése eljut oda, hogy a
tanuló kritikai és kreatív olvasással képes szakmai-tudományos, publicisztikai – írott,
audiovizuális, digitális környezetben megjelenő – szövegek, metaforikus, metonimikus
jelentésének feltárására, értelmezésére, manipulációs szándékok, technikák felfedezésére,
szépirodalmi, szakmai, publicisztikai szóbeli és írásos szövegek értékelésében a szerkezeti és
stiláris egység, a vizuális megformáltság, a kifejtettség és információs gazdagság fölismerésére,
értékelésére. Ismeri hivatalos írásművek (meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai
önéletrajz) jellemzőit, és képes önálló (kézi és digitális) szövegalkotásra e műfajokban. Képes
a konnotatív jelentések felfedezésével a szépirodalmi művek üzenetének teljesebb megértésére.
Az irodalomtanítás feladata – szoros együttműködésben az anyanyelvi képzéssel – az
olvasott, feldolgozott irodalmi művek érzelmi, gondolati befogadásának támogatása, a művek
műfaji természetének megfelelő szöveg-feldolgozási eljárások megismerése, alkalmazása (pl. a
kontextus, a téma, a műfaj megállapítása, jelentésrétegek feltárása). E szövegfeldolgozási
eljárások keretében különböző műfajú és hangnemű lírai alkotások értelmezése, költői képek,
alakzatok, szókincsbeli és mondattani jellegzetességek jelentésteremtő szerepének megértését
elősegítő elemző-értelmező tevékenységek, a költői nyelvhasználat összetettségének
felismertetése, a grammatikai eszközök funkciójának tudatosítása.
A 9–10. évfolyam továbbfejleszti a narratív és a dráma műneméhez tartozó művek
megértését, melynek része az epikus és a drámai történetmondás, idő-, tér- és
cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése, a drámai
közlésmód jellemző szövegtípusainak felismertetése különböző szövegfeldolgozási
eljárásokkal, kreatív tevékenységekkel. Mind a művek hatásának, mind mélyebb megértésének
feltétele az előreutalások, késleltetések és az elbeszélő művek motivikus- metaforikus
szintjének értelmezése, továbbá a művekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések,
motivációk, magatartásformák megbeszélése, értelmezése, megvitatása.
Az irodalmi műveltség épüléséhez hozzájárul, ha a tanulók képessé válnak az olvasott,
különböző korú és világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok,
formai megoldások közötti kapcsolódási pontok azonosítására, megértésére, a megismert
korszakok, művek máig tartó kulturális, irodalmi hatásának megértésére, konkrét példák
felidézésére. Kívánatos, hogy tudásukat alkalmazni tudják, például szövegek kapcsolatának és
különbségének felismerésében, értelmezésében (pl. tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások,
nem irodalmi és irodalmi szövegek, tények és vélemények összevetése. A gondolkodási
képességet, az önkifejezést, a kreativitást fejlesztő feladathelyzet a megismert formák és
stilisztikai, nyelvi sajátosságok alkalmazása a mindennapi történetmondásban, a kreatív írásban.
A tanulási képesség fejlesztéséhez, az önállóság növeléséhez járul hozzá a felkészítés egy-
egy nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szöveg (pl. beszámoló,
ismertetés, esszé, egyszerűbb értekezés) írására; verbális és nem verbális (hangzó és képi)
információk célszerű gyűjtésére, szelekciójára, rendszerezésére, kritikájára és felhasználására.
Mind a magyar nyelv, mind az irodalomtanítás feladata az információ- felhasználás normáinak
(pl. a források megjelölését, idézést) közvetítése. Elvárható önálló műelemzés készítése adott
szempont/ok szerint.
Magyar nyelv
Órakeret 72 óra
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Kommunikáció, tömegkommunikáció
Órakeret
7 óra
Előzetes tudás
Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás,
törekvés az érthető, kifejező beszédre. A beszéd zenei eszközei, nem
verbális kommunikáció. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása,
utasítások megfelelő követése, a kommunikációs partner szóbeli
közlésének megértése. Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi
formák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás,
kérdezés, kérés stb.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A hallott szöveg megértésének fejlesztése (üzenet, szándék, hatás). A
szövegértési és szövegalkotási készségek fejlesztése annak érdekében,
hogy önállóan, illetve másokkal együttműködve a tanuló képes legyen
a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak,
tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző
szövegek megértésére, elemzésére, illetve kritikai feldolgozására a
kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepeinek (kontextus)
megfelelően.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A beszédhelyzetnek megfelelő adekvát nyelvhasználat:
szövegszerkesztés élőszóban, szó- és beszédfordulatok,
kommunikációs helyzetek a kommunikációs helyzet tér, idő és
résztvevői szerepek (kontextus) megfigyelése.
A kommunikációt kísérő nem nyelvi jelek lehetőségeinek és
korlátainak megtapasztalása: az élőszó zenei kifejezőeszközei,
nonverbális kommunikáció.
A testbeszéd, a térközszabályozás szerepének ismerete, tudatos
alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben; dekódolása a
hétköznapi kommunikációs helyzetekben és a
tömegkommunikációban.
A különféle kommunikációs helyzetekben elhangzó üzenetek
céljának dekódolása, az üzenetek manipulatív szándékának
felismerése.
A személyközi kommunikációs helyzetek megfigyelése, a
kommunikáció folyamatának elemzése a tanult szakkifejezések
alkalmazásával.
A kommunikáció típusainak, jellemzőinek megismerése: személyes,
csoportos, nyilvános és tömegkommunikáció.
A tömegkommunikáció jellemzői, funkciói, megjelenési formái,
nyelvi és képi kifejezési formái.
Néhány tömegkommunikációs műfaj megismerése.
Az új „szóbeliség” (skype, chat) jelenségei és jellemzői.
Mozgóképkultúra és
médiaismeret:
médiaműfajok és
jellemzőik;
médiatudatosság. a
média társadalmi
hatása.
Dráma és tánc:
beszédhelyzetek,
dramatikus játékok.
Vizuális kultúra: A
vizuális kommunikáció
különböző formái;
megkülönböztetés,
értelmezés.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Kommunikáció, kommunikációs tényező (adó, vevő, kód, csatorna, üzenet,
kapcsolat, kontextus, a világról való tudás).
Kommunikációs cél és funkció (tájékoztató, felhívó, kifejező, metanyelvi,
esztétikai szerep, kapcsolatfelvétel, -fenntartás, -zárás), nem nyelvi jel
(tekintet, mimika, gesztus, testtartás, térköz, emblémák),
tömegkommunikáció.
Tájékoztató műfaj (hír, közlemény, tudósítás, riport, interjú).
Véleményközlő műfaj (kommentár, glossza, jegyzet, olvasói levél,
ismertetés, ajánlás).
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői
Órakeret
25 óra
Előzetes tudás
Hangtani, alaktani, szótani, szószerkezettani és mondattani ismeretek és
azok megfelelő használata az írott és szóbeli szövegalkotás
folyamatában.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A nyelvi szintek elemző áttekintése révén az analitikus gondolkodás, a
nyelvi tudatosság fejlesztése.
A nyelvi elemek értő, elemző használatának fejlesztése.
A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismertetése, az
elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Hangtani ismeretek: a magyar hangállomány ismerete, magánhangzók
és mássalhangzók rendszere, a hangok alapvető képzési, ejtési
jellemzői.
A hangkapcsolódási szabályosságok típusai és a helyesírás
összefüggése.
A magyar hangrendszer nyelvjárási eltéréseinek megfigyelése,
valamint egy tanult idegen nyelvi hangrendszerrel történő
összehasonlítás.
Alaktani sajátosságok: a szótő, a szóelemek szerepe és funkciója,
kapcsolódási szabályaik.
A szavak szófaji rendszerbe sorolásának kritériumai, hagyományai,
egy lehetséges szófaji rendszer megismerése.
A szószerkezet fogalma, a szintagmák típusai, szerepük a mondat
felépítésében, mondatbeli viszonyaik, a vonzatok.
A mondatrészek fogalma, fajtái, felismerésük mondatban, helyes
használatuk a mondatok felépítésében.
A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség és mondatfajta szerinti
típusai, az egyszerű és összetett mondatok típusainak felismerése,
elemzése, a helyes mondatszerkesztés a gyakorlatban.
A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv
hangtanával, alaktani szerkezetével, szóalkotási módjaival,
mondatszerkezetével.
A nyelvi szintek elemkészletéről, rendszeréről tanultak fogalmi
szintű megnevezése, rendszerező áttekintése.
Idegen nyelvek: a tanult
idegen nyelv hangtana,
alaktani szerkezete,
szóalkotási módjai,
mondatszerkezete.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Hang, fonéma, hangtörvény, szóelem (morféma): szabad és kötött morféma,
szótő, képző, jel, rag.
Szófaj: alapszófaj, viszonyszó, mondatszó.
Szószerkezet (szintagma): alárendelő, mellérendelő szintagma.
Mondatrész: alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző. Vonzat.
Mondat, a mondat szerkesztettsége, mondatfajta; egyszerű mondat,
összetett mondat.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Szövegértés, szövegalkotás
Órakeret
10 óra
Előzetes tudás
A tanult szóbeli, írott és elektronikus szövegtípusok és jellemzőik.
Olvasási stratégiák és azok adekvát alkalmazása különböző típusú és
műfajú szövegek feldolgozásában, nyomtatott és elektronikus
adathordozókon. A szöveg információinak és gondolatainak értelmezése
és értékelése. A szövegalkotás lépései, az anyaggyűjtés technikák.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A szöveg tartalmának, céljának megfelelő jegyzetelési technika
kialakítása.
A társalgás általános szerkezetének, szabályszerűségének megfigyelése.
A leggyakoribb hivatalos szövegtípusok szerkezetének, formájának
megismertetése, tárgyszerű és funkcionális hivatalos szövegek
alkotásának képessége.
Az esszéírás technikájának megismerése és alkalmazása különböző
témájú és típusú esszé írásakor.
A kritikai gondolkodás és a felelősségérzet fejlesztése elektronikus,
internetes szövegtípusok hitelességének, megbízhatóságának vizsgálata,
az internetes szövegek adta nyilvánosság etikai, jogi kérdéseinek
értelmezése során.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Önálló szövegfeldolgozás a szövegbefogadás céljának megfelelő
olvasási stratégia és szöveg-feldolgozási mód megválasztásával.
A szöveg és kép összefüggése. Hatékony jegyzetelési és vázlatírási
technikák megismerése, adekvát alkalmazásuk.
Különböző magánjellegű és hivatalos szövegek szerkezetének,
jellemzőinek megismerése, hivatalos szövegek alkotásának
képessége.
Szövegátalakító gyakorlatok szempontváltással, a kommunikációs
célnak megfelelően: adott szempontok és terjedelem szerinti
szövegtömörítés, szövegbővítés.
Az anyaggyűjtés módjai írott és nem írott források felhasználásával,
az idézés szabályai.
Önálló, több forrástípusra is kitérő könyvtári anyaggyűjtés
(katalógus- és adatbázis-használat, forráskiválasztás, visszakeresést
biztosító jegyzetelés) és az információknak a feladatnak megfelelő
alkotó és etikus felhasználása. Pontos forrásmegjelölés.
Az esszé típusai, jellemzői, az esszéírás folyamata.
A tanulmány, az értekezés jellemzői, kidolgozásának állomásai.
Néhány, gyakoribb internetes szöveg szerkezetének,
megjelenésének, közlési szándékának megfigyelése, a tapasztalatok
felhasználása a szövegbefogadáskor, az internetes szövegek
nyilvánosságának kérdése, etikája.
Internetes szövegalkotási gyakorlatok (pl. szöveges adatbázis,
forrásjegyzék összeállítása, fórum, blogbejegyzés írása).
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek: különböző
típusú források
feldolgozása; esszéírás.
Valamennyi tantárgy:
vázlatírás, jegyzetelés.
Informatika:
információkezelés,
forrásfelhasználás,
hivatkozás, szöveges
adatbázis, az
internethasználat jogi,
etikai kérdései.
Kulcsfogalmak/
fogalmak Hivatalos levél, kérvény, önéletrajz, motivációs levél, meghatalmazás,
elismervény. Esszé, értekezés, tanulmány.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Helyesírási ismeretek
Órakeret
10 óra
Előzetes tudás
Helyesírási alapelvek felismerése, használata, írásjelek adekvát
használata, helyesírási szótárak ismerete és használata a gyakorlatban.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A nyelvi normaérzék, a normakövető írás fejlesztése.
A helyesírás rendszerszerűségének megismertetése.
A hibajavítási képesség és az önkorrekció fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A helyesírás alapelvei, megismert főbb szabályszerűségei. A
szöveg központozásának szabályai, használata, az írásjelek
funkciója.
Szövegelemzési gyakorlatok a központozás szerepének
tanulmányozására.
Helyesírási gyakorlatok az egybe- és különírás, a gyakoribb
tulajdonnevek írására stb.
Idegen szavak helyesírása, a latin betűs szavak átírása.
Helyesírási szótárak, elektronikus helyesírás-ellenőrző programok
szerkezetének és működésének megismerése, használatuk az iskolai
és a mindennapi szövegalkotásban.
Az internetes szövegek eltérő helyesírásának, jelhasználatának
funkciója.
A normától való eltérés stilisztikai hatásának felismerése,
értelmezése.
Minden tantárgy:
helyesírás.
Informatika: helyesírás-
ellenőrző programok
ismerete, használata.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Helyesírási alapelv, nyelvi norma.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
A szöveg
Órakeret
10 óra
Előzetes tudás
A szövegértési és szövegalkotási képesség megfelelő szintje:
szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes
tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása különféle
megjelenésű és típusú szövegeken. Elbeszélő, magyarázó, dokumentum
típusú szövegek kommunikációs funkcióinak, fő jellemzőinek ismerete.
Beszélt és írott nyelvi, továbbá internetes szövegek eltéréseinek
azonosítása. Rendszeres könyv- és könyvtárhasználat.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
A szövegszervező erők megismertetése és alkalmazása a gyakorlatban. A
szöveg általános szerkezetének, a szövegértelem összetevőinek
megfigyelési és értelmezési képességének fejlesztése a legjellemzőbb
szövegtípusokon.
A valamilyen szempontból egymással összefüggő szövegek közötti
értelemhálózat felismertetése.
A szövegelemző képességek fejlesztése: a szövegfeldolgozás módjainak
gyakorlása a feladatnak megfelelő leghatékonyabb olvasástípus
alkalmazásával.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A szöveg fogalma, jellemzőinek megfigyelése, megnevezése,
rendszerezése.
A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra. A szóbeli
és írott szövegek szerepe, eltérő jegyei. A szövegfonetikai eszközök
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek: a
forrásszövegek típusai.
és az írásjegyek szövegértelmező szerepe.
A szöveg szerkezete: a szöveg és a mondat viszonya,
szövegegységek.
A szövegértelem összetevői: pragmatikai, jelentésbeli és nyelvtani
szintje.
Szövegtípusok jellemzői megjelenés, műfajok és nyelvhasználati
színterek szerint. A legjellegzetesebb szövegtípusok: a beszélt
nyelvi társalgási és az írott monologikus szövegek. Szövegköziség,
az internetes szövegek jellemzői.
Az írott és internetes szövegek összehasonlítása, az eltérő és azonos
jegyek megfigyelése, megnevezése.
Az internetes adatkeresés, szöveghálók, az intertextualitás kezelése, a
különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és
használhatóságának kérdései.
A különböző forrásból származó információk megadott szempontok
szerint való összehasonlítása, megvitatása, kritikai következtetés
levonása.
Szövegek összefüggése, értelemhálózata; intertextualitás.
A szövegértés, szövegfeldolgozás technikája, olvasási típusok és
stratégiák.
Idegen nyelvek: az
idegen nyelvi
szöveg/ek kultúrafüggő
felépítése.
Biológia-egészségtan;
Fizika; Kémia;
Földrajz: a
természettudományos
ismeretterjesztő, illetve
szakszövegek
témahálózata,
szókincse, felépítése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Szöveg, szövegösszefüggés, beszédhelyzet.
Szövegmondat, bekezdés, tömb, szakasz.
Szövegkohézió (témahálózat, téma-réma, szövegtopik, szövegfókusz,
kulcsszó, cím).
Szövegpragmatika (szövegvilág, nézőpont, fogalmi séma, tudáskeret,
forgatókönyv).
Nyelvtani (szintaktikai) tényező (kötőszó, névmás, névelő,
határozószó, előre- és visszautalás, deixis, egyeztetés). Intertextualitás.
Szövegtípus (monologikus, dialogikus és polilogikus; beszélt,
írott, elektronikus; spontán, tervezett). Szövegműfaj (elbeszélő,
leíró, érvelő).
Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípus (mindennapi, közéleti és
hivatalos, tudományos, sajtó és média, szépirodalmi).
Szövegfonetika (hangsúly, hanglejtés, hangerő, szünet, beszédtempó).
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Stilisztikai alapismeretek
Órakeret
5 óra
Előzetes tudás
Befogadói és műelemzési tapasztalatok, alapvető szóképek és alakzatok,
nyelvi játékok, kreatív írás. Stílusregiszterek, nyelvi magatartás, nyelvi
norma.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Annak megtapasztalása, hogy a nyelvi elemek stílusértéke a konkrét
szövegben, nyelvhasználatban kap szerepet; a stílust befolyásolja a
beszélő, a kommunikációs helyzet, a megnyilatkozás célja. A
megismert jelentéstani, stilisztikai, a szövegtani jelenségek
felismerése és alkalmazása a műelemzésben, a mindennapi élet
nyelvi
jelenségeinek megítélésében, szövegalkotásban.
A közlési szándéknak és beszédhelyzetnek megfelelő stílusréteg,
stílusárnyalat és stíluseszköz használata.
A fogalmi, a kreatív gondolkodás, a szövegértelmező képesség
fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési
követelmények Kapcsolódási pontok
A jellegzetes stílustípusok (stílusárnyalatok) megismerése (pl. a
társalgás bizalmas vagy közömbös), felismerése, hatásának elemzése.
A nyelvi szintek alkalmi és a szótárakban jelölt állandó
stílusértékének megfigyelése, felismerésük, valamint alkalmazásuk a
szövegalkotásban.
A leggyakoribb stílusrétegek jellemzőinek megismerése, felismerése,
elemzése, összefüggésben a szövegtani jellemzőkkel.
A szövegek stílusának, jelentésének a befogadóra tett hatásának
(stílushatás) megtapasztalása, vizsgálata; stílusgyakorlatok,
szövegtranszformációk.
A stíluselemek, stíluseszközök szerepének értelmezése művészi és
mindennapi szövegekben (jelentésfeltáró, hatáselemző gyakorlatok).
A helyzetnek, kommunikációs célnak megfelelő stíluseszközök
tudatos használata a szövegalkotásban.
A metafora funkciója és használata a mindennapi, továbbá a
publicisztikai és a tudományos nyelvhasználatban.
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek: különböző
forrásszövegek
stílusjellemzői.
Idegen nyelvek: beszélt
nyelvi
stílusregiszterek.
Biológia-egészségtan;
Fizika; Kémia;
Földrajz: metaforák a
természettudományos
szövegekben.
Dráma és tánc:
drámajáték; társalgási
stílusárnyalatok
megjelenítése.
Mozgóképkultúra és
médiaismeret:
nyilvános
megnyilatkozások,
különféle
műsortípusok, illetve
internetes felületek
jellemző
stílusregiszterei.
Informatika, könyvtár:
kézikönyvek,
egynyelvű szótárak
használata.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Stílus, stilisztika, stílustípus (bizalmas, közömbös, választékos stb.).
Stílusérték (alkalmi és állandó).
Stílusréteg (társalgási, tudományos, publicisztikai, hivatalos, szónoki,
irodalmi). Stílushatás.
Szókép (metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett
költői kép, allegória, szimbólum).
Alakzat (ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatritmus, oximoron).
Mondatstilisztikai eszköz (verbális stílus, nominális stílus, körmondat).
Hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura
etimologica, expresszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni
szóalkotás, poétizáció.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Jelentéstan
Órakeret
5 óra
Előzetes tudás
Befogadói, jelentéselemzési tapasztalatok. Szókincs, világismeret. Az
azonos alakú, többjelentésű és a rokon értelmű szavak, alkalmazásuk a
beszélt és írott szövegalkotásban. Közmondások, szólások jelentésének
és eredeti funkciójának ismerete, nyelvi és nem nyelvi kommunikációs
üzenetek jelentése. Közismert egynyelvű szótárak önálló használata (pl.
értelmező, szinonima).
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
A hangalak és jelentés viszonyának felismerése, értelmezése különböző
beszédhelyzetekben. A mondat és szövegjelentést meghatározó tényezők
felismerése.
A magyar szórend megváltozása és az üzenet jelentésváltozása közötti
összefüggés felismerése mondat-átalakítási gyakorlatokkal.
Nyelvünk gyakori metaforikus kifejezéséinek és használati körének
megfigyelése, értelmezése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek.
A hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező.
Motivált és motiválatlan szavak felismerése, használata.
A metaforikus kifejezések szerkezete, jellemző típusai, használati
köre.
A mondat és szövegjelentés.
A jelentés szerepe a nyelvi szerkezetek kialakításában. A jelentés és a
nyelvi-grammatikai funkció összefüggése.
A szórend jelentésváltozatainak megfigyelése, hatásértelmezés.
Egynyelvű szótárak használata.
Idegen nyelvek:
motivált, motiválatlan
szavak, szórend.
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek; Etika;
Filozófia: kifejezések
köznyelvi és tantárgyi
jelentése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, jelhasználati szabály.
Denotatív, konnotatív jelentés. Metaforikus
jelentés.
Motivált és motiválatlan szó, hangutánzó, hangulatfestő szó.
Egyjelentésű, többjelentésű szó, homonima, szinonima, hasonló alakú
szópár, ellentétes jelentés.
Irodalom
Órakeret: 216
óra
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Világirodalom – görög mitológia, antik görög epika és
líra
Órakeret
20 óra
Előzetes tudás
Mitológiai ismeretek, műnemek, epika (elbeszélés, monda), líra (dal,
elégia, epigramma, himnusz, óda), időmértékes verselés. Műfordítás.
Epikai és lírai művek elemzése, értelmezése. Elbeszélés és történet. A
kompozíció meghatározó elemei. Zeneiség, ritmus. Költői képek
típusai.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Annak felismerése és tudatosítása, hogy az irodalomolvasás érzelmi,
gondolati, erkölcsi és esztétikai élmények forrása. Más kultúrák
megismerése iránti igény erősítése.
Alapvető emberi magatartásformák felismertetése, megvitatása révén
az erkölcsi és esztétikai érzék fejlesztése. Az irodalmi alapműveltség
építése. Irodalmi alapformák, műfajok, motívumok befogadása,
értelmezése. Hatásértelmezés, kapcsolatkeresés az antik-görög és a mai
kultúra nagy hagyományaival, kódjaival.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Mitológiai történetek és hősök
különféle feldolgozásokban;
történettípusok.
Homérosz: Iliász, Odüsszeia
(részletek).
Egy szemelvény a görög lírából
(pl. Anakreón, Szapphó,
Alkaiosz, Szimónidész) és
prózaepikából (Aiszóposz
fabuláiból).
A szerzőkhöz, illetve hősökhöz
kapcsolódó toposzok.
Irodalmi alapformák, történetek
és motívumok hatása,
továbbélése többféle
értelmezésben az európai és a
magyar irodalomban,
képzőművészetben, filmen.
A ta
nuló
felismer és azonosít alapvető
emberi magatartásformákat
mitológiai történetekben és
eposzokban megismer
irodalmi alapformákat,
műfajokat és motívumokat;
elemzi a történetmesélés
formáit, az elbeszélői
nézőpontokat és a narratív
struktúra szerepét;
felismeri a görög kultúra
máig tartó hatását: pl.
archetipikus helyzetek,
mitológiai és irodalmi
adaptációk,
intertextualitás; mai
magyar szókincs.
Vizuális kultúra: az
antik-görög művészet
néhány alkotása;
illusztrációk és irodalmi
művek párhuzamai,
későbbi korok
témafeldolgozásai.
Földrajz: topológiai
tájékozódás.
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek: az antik világ
nagy szónokai,
történetírói.
Matematika; fizika:
tudománytörténet; az
antik világ
tudományosságának
öröksége.
Filozófia: antik
filozófusok, filozófiai
irányzatok.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Szóbeliség, írásbeliség, antikvitás, mítosz, mitológia, eposz, eposzi
konvenciók, kaland, utazás mint cselekményszervező elv; dal, elégia,
epigramma, himnusz, hexameter, fabula, archetípus, toposz.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Színház- és drámatörténet – az antik színház és dráma
Órakeret
8 óra
Előzetes tudás
Dráma, tragédia, komédia, színház, előadás, párbeszéd, helyzet, jelenet,
konfliktus. A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Alapvető erkölcsi értékek képviselete, azonosulás a példaadó emberi
magatartásformákkal. Dialogikus művek befogadásának,
értelmezésének képessége, az erkölcsi gondolkodás fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az antik görög színház jellemzői.
Drámai előadások (tragédia és
komédia), versenyjátékok.
Szophoklész: Antigoné (és
az Oidipusz király részlete).
Az antik dráma hatása a
drámatörténetre.
A ta
nuló
képes dialogikus mű
olvasására, befogadására,
értelmezésére, egy
drámarészlet előadására;
felismer különféle
magatartásformákat,
konfliktusokat, értékeket és
hibákat (harmónia,
mértéktartás, hübrisz);
ezek elemzésével,
értékelésével fejlődik
erkölcsi érzéke; pontosítja
a katarzis fogalmát;
felismeri, hogy a
befogadóra tett hatások
változatosak; képes a
műről szóló vélemények
kritikus befogadására.
Vizuális kultúra;
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek: görög és
római színházépítészet.
Földrajz: egy-két
fennmaradt antik
színház topológiája.
Etika; filozófia:
Arisztotelész
Poétikájának néhány
alapvetése.
Dráma és tánc:
színházművészet,
színháztörténet.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Színház, esztétikai minőség, tragikum, komikum, tragédia, komédia,
dialógus, akció, dikció, alapszituáció, konfliktus, drámai szerkezet, kar,
katarzis.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Világirodalom – antik római irodalom
Órakeret
5 óra
Előzetes tudás
Antik görög irodalom, homéroszi eposzok, műnemek, műfajok,
időmértékes verselés.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Különböző magatartásformák megértésének és értékelésének képessége,
azonosulás a példaadó erkölcsi értékekkel.
Műfajok, versformák szervezői elveinek felismerése, befogadása.
Hatásértelmezés, kapcsolatkeresés az antik római és a mai kultúra nagy
hagyományaival, kódjaival.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Szemelvények a római lírából és
epikából, Horatius és Vergilius
egy műve, továbbá például
Catullus, Ovidius, Phaedrus –
művek vagy részletek.
A római irodalom műfajainak,
témáinak, motívumainak hatása,
továbbélése.
A ta
nuló
azonosít, értékel emberi
magatartásformákat a
művek, illetve a szerzők
portréi alapján; véleményezi
a horatiusi életelvek
érvényességét; megismer
irodalmi műfajokat,
versformákat; értelmezi a
görög és római kultúra
viszonyát; felismeri a római
kultúra máig tartó hatását
(mitológiai és irodalmi
adaptációk, intertextualitás;
Catullus / Horatius noster;
latinizmusok a mai magyar
szókincsben).
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek; Földrajz: az
antik római kultúra
topológiája.
Vizuális kultúra:
korabeli művek és
későbbi feldolgozások.
Kulcsfogalmak/
fogalmak Dal, óda, strófaszerkezet, elégia, ekloga, episztola, ars poetica, átváltozás-
történet.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Világirodalom – Biblia
Órakeret
16 óra
Előzetes tudás Bibliai történetek, az Ó- és Újszövetség néhány szereplője.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A bibliai történetek etikai vonatkozásainak tudatosítása. Bibliai
élethelyzetek, magatartásformák, témák, motívumok megismertetése,
befogadásának képessége, továbbélő hatásuk tudatosítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Szemelvények az Ószövetségből
(pl. Teremtéstörténet, Káin és
Ábel; A vízözön, Bábel tornya,
József története, Mózes és a
tízparancsolat, próféták, Jónás
A tanuló
megismer/felismer bibliai
élethelyzeteket,
magatartásformákat, témákat,
motívumokat;
Vizuális kultúra; Ének-
zene: a Biblia hatása más
művészeti ágakra;
különböző korok bibliai
témafeldolgozásai,
története, zsoltárok).
Szemelvények az Újszövetségből
(pl. Máté evangéliuma;
példabeszédek, pl. A tékozló fiú,
Az irgalmas szamaritánus; a
passió, Pál apostol
„szeretethimnusza”; az
Apokalipszis egy részlete).
A bibliai hagyomány továbbélése
az európai és a magyar szóbeli és
írásos kultúrában (pl.
szókincsben, szólásokban,
témákban, motívumokban).
tudja néhány közkeletű
bibliai szólás, állandósult
kifejezés eredetét és
jelentését; ismeri a
Bibliához kapcsolódó
ünnepek, hagyományok
(karácsony, húsvét,
pünkösd, vízkereszt stb.)
eredetét, tartalmát;
tudatosítja a bibliai
motívumok, témák, műfajok
továbbélését a kultúrában;
ismeri a Biblia máig tartó
hatását az európai irodalomra
és művészetre (zene,
képzőművészet, film;
dramatikus hagyomány;
parafrázisok, adaptációk
többféle művészeti ágból).
különféle művészeti
ágak példáival.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Biblia, Ószövetség, Újszövetség, kánon, teremtéstörténet, pusztulástörténet,
zsoltár, próféta, evangélium, apostol, példabeszéd, apokalipszis.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Világirodalom – az európai irodalom a 4–15.
században (középkor) Órakeret 8
óra
Előzetes tudás Himnusz, verses epika, rím, középkor.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy
hagyományaival, kódjaival. A történelmi és művelődéstörténeti
korszakolás problémáinak (ókor- középkor- reneszánsz fogalmak
koordinátái) megértetése, érzékenyítés a középkori irodalom
sajátosságaira, műfajok, világkép, értékrend, néhány alkotás
befogadásának támogatása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Szemelvények a 4–14. századi
európai irodalomból, példák,
jellemző rövid részletek a
különféle irodalomtípusokra,
pl. himnuszköltészet,
vallomás, legendák; hősi ének,
trubadúr- és lovagi
költészet,vágánsdalok.
Dante: Isteni színjáték (részlet/ek
a Pokolból).
Villon művei (pl. egy-két részlet
a Nagy testamentumból, 15. sz.).
A ta
nuló
megérti a történelmi és
művelődéstörténeti
korszakolás problémáit
(ókor- középkor- reneszánsz
fogalmak koordinátái;
megismerkedik a középkori
irodalom jellegével az
ókeresztény és középkori
szakaszban; a vallásos és
világi irodalom
együtthatásával;
felismeri az antikvitás hatását
a középkorra (pl. Vergilius-
Vizuális kultúra; Ének-
zene: a középkori
építészet,
képzőművészet, zene
néhány alkotása.
Informatika, könyvtár:
tájékozódás a Villon-
fordításokról.
Dante);
néhány szemelvény alapján
értékeli Dante és Villon
életművének jelentőségét.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Középkori irodalom, himnusz, legenda, vallomás, trubadúr, lovagi
költészet, vágánslíra, nyugat-európai verselés, rím, tercina, testamentum,
balladaforma, refrén.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Világirodalom – az európai irodalom a 14–16.
században (reneszánsz)
Órakeret 7
óra
Előzetes tudás
Szerkesztett ciklus, kötet, versszerkezet, rím, rímképlet, lírai én, novella,
reneszánsz.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az eszménykép és műalkotás helyének tudatosítása a hétköznapi
életben. A reneszánsz eszmények, értékek, témák, alkotások, alkotói
magatartások befogadása révén az azonosulás és kritikai érzék
fejlesztése.
Művelődéstörténeti és stílustörténeti korszakolás problémáinak
tudatosítása. A poétikai műveltség továbbépítése (novella,
szonettforma, versciklus).
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Szemelvények a 14–16. századi
európai reneszánsz irodalomból.
Az itáliai kora reneszánsz
irodalomból:
Petrarca: Daloskönyv (egy-két
szonett),
Boccaccio: Dekameron (egy
novella).
A ta
nuló
tudatosítja a legfontosabb
reneszánsz eszményeket,
értékeket, tárgyakat, témákat;
Petrarca és Boccaccio néhány
műve alapján megismerkedik
a kor lehetséges/sajátos
alkotói magatartásaival
(kettősségek: tudós
humanizmus és személyes
élményanyag, illetve a
szórakoztatás szándéka);
pontosítja ismereteit
műelemzés alapján a novella
műfajáról; felismeri a
szonettformát.
Vizuális kultúra; Ének-
zene: a reneszánsz
építészet,
képzőművészet, zene
néhány alkotása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Reneszánsz, humanizmus, humanista, novella, szonett, versciklus.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Színház- és drámatörténet – drámajátékos
tevékenységgel
Órakeret 2
óra
Előzetes tudás Dramatikus megjelenítés, előadási formák.
A tematikai egység A helyzetfelismerés és rögtönzés szerepe hétköznapi szituációkban,
nevelési-fejlesztési
céljai
váratlan helyzetek kezelése.
A megismert emberi magatartásformák mérlegelő megítélése.
Színház- és drámatörténeti ismeretek drámajátékos tevékenységgel
történő megközelítése. A dráma és a színjáték műfaji sajátosságainak
vizsgálata, és elhelyezése a dráma- és színháztörténet korszakaiban.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Néhány sajátos színjátéktípus a
10–16. században (a középkor és
reneszánsz vallásos és világi
előadási formái). Rögtönzés
cselekményváz alapján.
A ta
nuló
részt vesz a témakörhöz
kapcsolódó drámajáték
előkészítésében és
előadásában; képes
rögtönzésre (cselekményváz
és adott állandó típusok
alapján); megismer néhányat
az európai színjátszás máig
élő hagyományaiból;
felismeri az előadásmódok és
színpadformák sokféleségét
a középkori játéktípusokban.
Dráma és tánc: dráma és
színháztörténet,
játéktípusok.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Commedia dell’arte, farce, misztériumjáték, moralitás, passió, rögtönzés,
állandó típusok, színpadformák.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Középkori nyelvemlékek
Órakeret 5
óra
Előzetes tudás
Nyelvtörténeti alapismeretek, szórványemlék, szövegemlék, kódex,
legenda, himnusz.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A nyelvi és irodalmi hagyomány megbecsülése.
Az anyanyelvi kultúra építése: a magyar kultúra legkorábbi emlékeinek
megértése, értelmezése – összefüggésben a középkori írásbeliség
szerepének, a nyelvemlékek jelentőségének tudatosításával.
Művelődéstörténeti összefüggések megértése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Középkori írásbeliség, műfajok,
nyelvemlékek.
Halotti beszéd és könyörgés;
Ómagyar Mária-siralom.
A ta
nuló
értelmezi a magyar nyelvű
kultúra legkorábbi írásos
emlékeit (kötelező művek:
HB; ÓMS);
megismeri a középkori
írásbeliség sajátosságait;
tudatosítja a nyelvemlékek
szerepét, jelentőségét és
továbbélésüket későbbi
korokban (l. „Halotti beszéd”-
ek)
Történelem és
állampolgári
ismeretek: a
könyvnyomtatás
történetéről;
könyvtártörténet.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Írásbeliség, szóbeliség, nyelvemlék, szövegemlék, kódex, prédikáció.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Janus Pannonius portréja Órakeret 6
óra
Előzetes tudás
Időmértékes verselés, disztichon, epigramma, elégia, ars poetica.
Humanizmus, humanista. Pannónia dicsérete
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Egy humanista alkotó portréjának megismertetése. Az életmű néhány
fontos témájának tudatosítása, értékelése. Az emberi lét és az embert
körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat
felölelő megvitatása, test és lélek viszonyának értelmezési lehetőségei.
A történeti és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: fogalmak
változó jelentésének megértése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Janus Pannonius lírája, jellemző
témái (pl. öntudat, békevágy,
betegség).
Epigrammák és elégiák (pl. Egy
dunántúli mandulafáról, Búcsú
Váradtól, Saját lelkéhez).
A ta
nuló
megismeri egy humanista
alkotó portréját, költői és
emberi szerepvállalását;
személyes élményanyagának
költészetformáló szerepét;
tudatosítja, értékeli az életmű
néhány fontos témáját, a lírai
alany magatartását (pl. költői
öntudat, művészi becsvágy,
búcsúzás, betegség,
katonáskodás, test és lélek);
megismeri néhány fogalom
változó jelentését (pl. elégia,
epigramma);
elemzési minimuma:
Pannónia dicsérete és Janus
Pannonius még egy műve.
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek: a 15. sz.
kulturális élete
Magyarországon.
Vizuális kultúra; Ének-
zene: a reneszánsz
kultúra
Magyarországon.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Elégia, epigramma, búcsúzásvers, refrén, disztichon, költői magatartás,
irónia, gúny, interkulturalitás, újplatonizmus.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Balassi Bálint portréja
Órakeret
8 óra
Előzetes tudás
Reneszánsz, kompozíció, ütemhangsúlyos verselés, lírai én, téma,
motívum.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A Balassi-versekben megjelenített magatartásformák és értékek
felismerése. A szövegvers és dallamra írott énekvers
megkülönböztetésének kérdései. Életformák találkozásai, értelmezései:
végvári élet, költő lét.
Az életmű megközelítési problémáinak (kötetkompozíció; kéziratos
énekeskönyv; különféle felfogások: kompozíció / tematika, dallamvers,
szövegvers) megértését támogató Balassi Bálint portré közvetítése.
Szövegbefogadási képességek, ritmusérzék fejlesztése: ütemhangsúlyos
formák ritmizálása, a Balassi-strófa azonosítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Balassi Bálint lírája; költői A tanuló tudatosság; az életmű
néhány megismeri az alkotó költői
tematikus és formai jellemzője. portréját és magatartását (az
életmű 3-4 darabja nyomán);
Egy katonaének (kompozíció, tudatosítja az életmű
értékrend). megközelítési problémáit
Legalább további két mű (kötetkompozíció; kéziratos
értelmezése (szerelmi tematika, énekeskönyv; különféle pl.
Júlia-vers / Célia-vers; istenes felfogások: kompozíció /
tematika, zsoltárparafrázis vagy tematika); könyörgésvers,
pl. Adj már megkülönbözteti a
csendességet) dallamvers és szövegvers
Megformáltság, szerkezet (pl. fogalmát; aranymetszés,
hárompillérű tud ritmizálni
kompozíció). ütemhangsúlyos formákat,
felismeri a Balassi-strófát;
elemzési minimuma: Egy
katonaének és még egy-két
mű.
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek: a 16. sz.
kulturális élete
Magyarországon.
Vizuális kultúra: a
reneszánsz kultúra
Magyarországon; az
aranymetszés.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Kötetkompozíció, dallamvers, szövegvers, ütemhangsúlyos verselés,
rímelhelyezkedés, Balassi-strófa.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Világirodalom – késő reneszánsz, barokk, klasszicizmus
(16–17. század)
Órakeret 5
óra
Előzetes tudás Reneszánsz, humanizmus, reformáció.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A reneszánsz, barokk, klasszicista életeszmény mai tanulságai.
A kronológiai tájékozottság, a fogalmi műveltség, a történeti érzék
továbbfejlesztése (pl. művelődéstörténeti korszak, korstílus,
stílusirányzat, irányzatok egymás mellett élése); képesség a reneszánsz
és a barokk/klasszicizmus alapvető formai és stílusjegyeinek
azonosítására, megnevezésére.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
A reneszánsz kései szakasza
(manierizmus).
Szemelvény a korszakból:
Cervantes: Don Quijote (részlet).
Barokk és klasszicizmus a 17.
században (háttér, tematika,
A ta
nuló
ismeri a fogalomhasználati
problémákat
(művelődéstörténeti korszak,
korstílus, stílusirányzat);
tisztában van irányzatok
egymás mellett élésével;
Vizuális kultúra; Ének-
zene: az irányzatokhoz
kapcsolódó, jellemző
alkotások formajegyei
(minden művészeti
ágból).
stílus- és formajegyek).
Szemelvényrészletek az
irányzatokról, szerzőkről,
művekről.
meg tudja különböztetni a
reneszánsz / barokk /
klasszicizmus alapvető formai
és stílusjegyeit, ismeri ezek
esztétikai hátterét;
műismereti minimuma: Cervantes: Don Quijote
(részlet).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Barokk, klasszicizmus; korstílus, stílusirányzat.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Színház- és drámatörténet – az angol színház a 16–17.
században és Shakespeare
Órakeret 8
óra
Előzetes tudás
A drámai műnem. A tragédia műfaja, alapfogalmai.
Drámai szövegek olvasása, elemzése, előadása, egy dráma ismerete.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A végzetszerűség és az egyéni felelős cselekvés dilemmája. A
szeretetteljes kapcsolat próbái. Konfliktushelyzetek kezelésének
módjai.
A művekben felvetett erkölcsi problémák mérlegelő megítélése.
A műismereti tájékozottság, a kulturális emlékezet növelése
(Shakespeare-szállóigék felidézése); az angol reneszánsz színház és
dráma jellemzői, a shakespeare-i dramaturgia és nyelvezet befogadása,
a dráma létformájának, a dramaturgiai jellemzőknek a megértetése
drámajátékkal. Színházlátogatás, illetve színházi előadás élményének
megbeszélése. Reflektálás Shakespeare drámaírói életművének,
művészetének mai hatására.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok Az angol színház a 16–17.
században (színház, előadás és
dramaturgia összekapcsolódása).
Shakespeare egy drámája
(Hamlet / esetleg Romeo és Júlia
vagy más, választott mű).
A ta
nuló
ismer néhány Shakespeare-
témát, szállóigét; képes egy
mű részletes elemzése
kapcsán a hősök
jellemzésére, magatartásuk,
konfliktusaik értékelésére;
megérti a befogadói
elvárások (korabeli
közönség) és a dramaturgia
összefüggését; részt vesz
egy jelenet kidolgozásában
és előadásában; felismeri a
dráma másik létformáját
(aktuális színházi
előadások, rendezői
értelmezések hatásával);
értékeli az újrafordítások,
Vizuális kultúra; Ének-
zene; Mozgóképkultúra
és médiaismeret:
illusztrációk, zenei és
filmes feldolgozások
Shakespeare-művekből.
Dráma és tánc:
színháztörténet,
színházművészet,
színpadi hatás.
filmes feldolgozások szerepét;
lehetőség szerint megtekint
egy színházi előadást (vagy
felvételét);
műismereti minimuma: egy
Shakespeare-dráma elemző
feldolgozása és memoriter:
egy monológ/részlete;
alkalmassá válik az adott
műről szóló vélemények
kritikus befogadására; egy
szóbeli érettségi témakör
anyagának összeállítására és
az abban megjelölt feladat
kifejtésére.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Drámai műfajok, drámai szerkezet, drámai nyelv, drámai jellem, blank
verse.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Színház- és drámatörténet – a francia klasszicista
színház (17. század)
Órakeret
8 óra
Előzetes tudás
Barokk és klasszicizmus a 17. században. Ars poetica.
Drámatörténeti és drámaelméleti ismeretek. Komikum és tragikum.
Lehetséges: Fösvény vagy más Molière-mű ismerete.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az emberi magatartások sokféleségének belátása és felelős megítélése.
Kötelesség és szenvedély, egyén és közösség viszonya.
A klasszicista normatív esztétika sajátosságainak (műfaji hierarchia,
szabályok); a korabeli elvárások és a dramaturgia összefüggésének
felismertetése. A komikum műfajformáló minőségének és
változatainak megértése pl. drámajátékban való részvétel révén.
Műelemző képesség fejlesztése: egy mű részletes elemzése, a hősök
jellemzése, magatartásuk, konfliktusaik értékelése. Színházlátogatás,
illetve színházi előadás élményének megbeszélése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
A klasszicizmus elvárásai.
Tragédia és komédia. A francia
színház a 17. században
(színház, előadás és dramaturgia
összekapcsolódása). Molière:
Tartuffe (vagy más műve). A
komikum megjelenési formái.
A ta
nuló
felismeri a klasszicista
normatív esztétika
sajátosságait (műfaji
hierarchia, szabályok); a
korabeli elvárások és a
dramaturgia
összefüggését; megérti a
komikum műfajformáló
minőségét és változatait
(helyzet- és
Dráma és tánc:
színháztörténet, a
színpadi kísérő zene, a
koreográfia.
jellemkomikum); képes
egy mű részletes
elemzése kapcsán a hősök
jellemzésére, magatartásuk,
konfliktusaik értékelésére;
részt vesz egy jelenet
kidolgozásában és
előadásában;
lehetőség szerint megtekint
egy színházi előadást (vagy
felvételét);
műismereti minimuma: egy
Molière-mű elemző
feldolgozása és memoriter:
egy részlet;
alkalmassá válik az adott
műről szóló vélemények
kritikus befogadására; egy
szóbeli érettségi témakör
anyagának összeállítására és
az abban megjelölt feladat
kifejtésére.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Felvonás, jelenet, díszlet, jelmez, szerzői utasítás, hármas egység,
mértéktartás, helyzetkomikum, jellemkomikum, nyelvi komikum,
jellemtípus, bizalmas, rezonőr.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Látásmód – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem
Órakeret
6 óra
Előzetes tudás Barokk, eposz, eposzi konvenciók (kellékek).
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok megértése, a morális
gondolkodásra és ítéletalkotásra való képesség fejlesztése. A hazához
való kötődés erősítése, a Zrínyi által képviselt értékek elfogadása.
Tájékozottság a stíluskorszakokban, a stílus-és formaérzék fejlesztése: a
barokk formajegyeinek, a világkép és műfajok, poétikai/retorikai
megoldások összefüggéseinek megismertetése (az irodalmi művekben
és más művészeti ágakban). A műfaji konvenció jelentéshordozó
szerepének bemutatása. Az olvasott művek befogadásának,
megértésének támogatása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok Magyar barokk irodalom.
Szemelvény: Pázmány Péter
értekező prózájából (hitvita,
prédikáció).
Zrínyi Miklós: Szigeti
veszedelem (részletek); a barokk
eposz (szerkezet; koncepció;
embereszmény /a főhős mint
A ta
nuló
felismeri a barokk
formajegyeit az irodalmi
művekben és más
művészeti ágakban is,
összhangban az
irodalommal; megismeri
világkép és műfajok,
poétikai / retorikai
megoldások összefüggését;
Vizuális kultúra; Ének-
zene: a barokk
formajegyei a
festészetben,
építészetben, a
zenében.
Krisztus katonája; értékrend). tisztában van az eposzi
kellékek
hagyományozódásával, az
antik és barokk eposzok
különbségével (koncepció,
szerkezet, értékrend,
embereszmény);
műismereti minimuma: Zrínyi
Miklós: Szigeti veszedelem
(részlete).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Barokk eposz, eposzi konvenciók a barokkban, erkölcsi érték, heroizmus,
körmondat.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Világirodalom – az európai irodalom a 18. században
Órakeret
10 óra
Előzetes tudás Felvilágosodás, klasszicizmus, regény, regényműfaji változatok.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Különböző világlátású művek megjelenített témáinak, élethelyzeteknek
elhelyezése többféle értelmezési kontextusban; az erkölcsi és esztétikai
ítélőképesség fejlesztése.
A felvilágosodás eszmerendszerében felvetett erkölcsi problémák. A
szabadság eszményének különböző megközelítései. Összehasonlítás és
megkülönböztetés: az eszmetörténeti korszak, filozófiai irányzat és
stílusirányzat kategóriáinak megkülönböztetése, összefüggések
megvilágítása. Szemelvények, művek értelmezése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A felvilágosodás irodalmának
jellemző műfajai és
stílusirányzatai: klasszicizmus,
szentimentalizmus
(érzékenység), rokokó.
Művek, szemelvények az angol,
francia és német irodalomból,
pl. Defoe, Swift, Jane Austen;
Voltaire, Rousseau; Goethe,
Schiller különféle műfajú
alkotásaiból.
A választott szerzőkhöz,
művekhez kacsolódó fogalmi
ismeretek.
A ta
nuló
megkülönbözteti az
eszmetörténeti korszak,
filozófiai irányzat és
stílusirányzat kategóriáit;
megismeri a bölcseleti háttér
és a stílusirányzat, műfaj,
tematika néhány
összefüggését, az egyes
irányzatok jellemző
tendenciáit, irodalmi
műfajait, máig ható
kérdésfeltevéseit az európai
irodalmakból vett egyes
szemelvények alapján;
választható beszámolót
készíthet olvasmányélménye
vagy látott színházi élménye
alapján (pl. Defoe, Jane
Austen, Schiller művei);
műismereti minimuma:
Vizuális kultúra; Ének-
zene: klasszicizmus,
rokokó más művészeti
ágakban; megzenésített
irodalmi művek (pl.
Goethe, Schiller
alkotásai).
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek; Filozófia;
Etika: a felvilágosodás
korának bölcselete;
értekezések a kor
szerzőitől.
Swift, Voltaire, Goethe egy-
egy művének /részletének
ismerete.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Felvilágosodás, klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó, valóság és
fikció, elbeszélői nézőpont, kalandregény, robinzonád, fejlődésregény,
énregény, levélregény, tézisregény, ellenutópia, szatíra (szatirikus
hangnem).
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Magyar irodalom a 18. században – portrék: Csokonai
Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel
Órakeret
24óra
Előzetes tudás
Barokk és felvilágosodás. Anakreón és Horatius életművének néhány
jellemzője. Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az európai és a magyar irodalom összekapcsolódásának felismerése által
a nemzeti és az európai identitás erősítése. Az egyén és közösség
problémáinak európai és hazai dimenziói: polgárosodás, parlagiasság.
Az anyanyelv és az anyanyelvi kultúra fejlesztésére irányuló törekvések
megbecsülése.
A magyar nyelv ügyében született legfontosabb programok, értekezések
gondolatainak; Kazinczy tevékenységének; a magyar felvilágosodás
időszakának, irodalmi életének, néhány sajátosságának megismertetése;
a nyelvújítási mozgalom jelentőségének tudatosítása.
Jellemző stílusirányzatok, műfajok, verstípusok és versformák
felismertetése, összefüggésben Csokonai és Berzsenyi életművének
jellegével.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A 18. század irodalma a
felvilágosodás előtt
(a kuruc költészethez kapcsolódó
irodalmi formák; Mikes
Kelemen: Törökországi levelek
részlete).
A felvilágosodás korának
irodalma.
Művelődési programok.
Bessenyei György értekező
prózai művének részlete (pl.
Magyarság).
Alkotói csoportok, irodalmi
központok, sajátos életutak (pl.
Batsányi János, Kármán József).
Kazinczy Ferenc
irodalomszervező tevékenysége
A ta
nuló
ismeri a magyar nyelv ügyében
született legfontosabb
programok, értekezések
gondolatait; Kazinczy
tevékenységét; a magyar
felvilágosodás időszakának,
irodalmi életének néhány
sajátosságát;
tudatosítja a nyelvújítási
mozgalom jelentőségét;
tisztában van Csokonai és
Berzsenyi életművének
jellegével, az alkotók helyével,
szerepével a magyar irodalom
történetében; felismer jellemző
stílusirányzatokat, műfajokat,
verstípusokat és versformákat;
Vizuális kultúra; ének-
zene:
stílusirányzatok
egymásmellettisége a
18. században.
Földrajz: a
témakörhöz, az
alkotókhoz
kapcsolódó topológia.
és írói munkássága (legalább egy epigrammája).
Csokonai Vitéz Mihály portréja;
életművének műfaji, formai és
stiláris sokszínűsége A
Reményhez, A tihanyi Ekhóhoz és
még legalább egy mű (pl. Az
estve, Tartózkodó kérelem, A
Magánossághoz) alapján.
Berzsenyi Dániel portréja;
jellemző műfajok, témák,
életérzések költészetében. A
közelítő tél, A magyarokhoz I. és
legalább még egy mű (pl.
Levéltöredék barátnémhoz,
Osztályrészem) értelmezése.
Csokonai és Berzsenyi hatása,
továbbélése a későbbi magyar
költészetben.
műismereti minimuma: Mikes
Kelemen: Törökországi levelek
(részlet), Kazinczy Ferenc egy
epigrammája; Bessenyei
György egy értekező prózai
részlete; Csokonai Vitéz
Mihály: A Reményhez; A tihanyi
Ekhóhoz és egy mű; Berzsenyi
Dániel: A közelítő tél, A
magyarokhoz I. és egy mű.
Csokonai és Berzsenyi kapcsán
alkalmassá válik legalább 3-4
alkotásuk és a műveikről szóló
vélemények, elemzések
értelmezésére; egy-egy szóbeli
témakör kifejtésére;
memoriterek tolmácsolására.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Nyelvújítás, irodalmi élet, művelődési program, értekezés, szentencia,
szimultán ritmus, bölcseleti óda, elégiko-óda, elégia, dal, episztola,
létösszegzés, időszembesítő verstípus.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Világirodalom – az európai irodalom a 19. század első
felében (romantika, romantika és realizmus)
Órakeret
14 óra
Előzetes tudás Romantika, a romantikus korstílus néhány alapvető jellemzője.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A nemzeti és az európai identitás erősítése. Eszmény és valóság
viszonyának értelmezése. Embertípusok, életvezetési stratégiák, eszmei
és erkölcsi törekvések értékelése.
A romantika korstílus jellegének, jelentőségének, a romantika és a
kritikus, realista szemlélet együtthatásának megértetése. Felkészítés a
stiláris és hangnemi összetettség, az irónia és a groteszk befogadására.
Információgyűjtés- és feldolgozás, szövegalkotás, értelmező
képességek: házi olvasmány önálló feldolgozása, beszámoló készítése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
A romantika irodalmának
jellemzői (esztétikai elvek,
művészi szabadság, stílus- és
formajegyek; ironikus látásmód,
groteszk minőség). Új műfajok,
formák (pl. történelmi regény,
bűnügyi történet, drámai
költemény, verses regény).
A tanuló
felismeri az életművek
egymásmellettiségét az 1830-
as években (klasszika,
romantika, realizmus
tendenciái, l.
Goethe/Hugo/Stendhal,
Balzac) és a romantika
korstílus-jellegét,
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek; Vizuális
kultúra; Ének-zene: a
romantika művészete.
Mozgóképkultúra és
médiaismeret: a
romantika, romantikus
Társadalmi típusok (felesleges és
karrierista hősök, hivatalnokok)
megjelenése a romantikával
egyidejű, realista szemléletű
művekben.
Művek, szemelvények az
angol/amerikai, francia, német és
orosz irodalomból, pl. Byron,
Shelley, Keats; Poe; Victor
Hugo, E. T. A. Hoffmann,
Puskin vagy mások alkotásaiból;
illetve Balzac, Stendhal, Gogol
műveiből.
A választott szerzőkhöz,
művekhez kacsolódó fogalmi
ismeretek.
jelentőségét; a romantika és a
kritikus, realista szemlélet
együtthatását; megismeri az
irodalmi liberalizmus
szerepét és hatását az
esztétikára (új műfaji
változatok; stiláris és
hangnemi összetettség, irónia
és groteszk);
műismerete: Shelley, Keats, Poe, V. Hugo, E. T. A.
Hoffmann, Puskin, illetve
Balzac, Stendhal, Gogol egy-
egy művének / részletének
ismerete;
képes egy választott/kijelölt
epikai alkotás (házi
olvasmány) elemző
bemutatására a közös
értelmezés után;
beszámolót/könyvajánlót
készíthet egyéni
olvasmányélménye alapján a
korszak műveiből; alkalmassá
válik a korszakról, a
szerzőkről, művekről szóló
vélemények kritikus
befogadására, egy lehetséges
szóbeli tétel kifejtésére.
mai médiaértelmezése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Műfajkeveredés, hangnemi kevertség, groteszk, irónia, bűnügyi történet,
történelmi regény, verses regény, regényciklus, analitikus regény.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán
Órakeret
6 óra
Előzetes tudás
Klasszicizmus és romantika. Tragédia, drámai szerkezet. A tragikus hős
összeomlása.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Élet-válaszutak a különböző helyzetekben.
A tettek és a szavak közötti viszony szerepének felismerése. A „nemzeti
dráma” mint közös ismeret.
A tragédiában megjelenített magánéleti és közéleti konfliktus értékelése.
Felkészítés a Bánk bán olvasására, befogadására, értelmezésére
(problematika, drámai szerkezet és nyelv, sajátos lezárás, „megoldás”).
Érvelő képesség: álláspontok megismerése, összevetése, értékelése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Katona József: Bánk bán – sok
szempontú műértelmezés. Pl.
A tanuló
ismeri a magyar színház
Ének-zene:
operafeldolgozás.
magánéleti és közéleti
konfliktus, alapkérdések;
a szereplők körei, Bánk
összeomlása; a címszereplő
megítélésének változatai;
felépítés, szerkezeti
megoldások (az V. felvonás
szerepe).
történetének néhány
sajátosságát (az állandó magyar
színház hiányát, törekvéseket a
létrehozására); képes elemezni
nemzeti tragédiánk
sajátosságait (problematika,
drámai szerkezet és nyelv,
sajátos lezárás, „megoldás)
megismer néhány álláspontot a
műértelmezéshez;
lehetőség szerint megtekint egy
színházi előadást (vagy
felvételét), és közös elemzéssel
értékelik az adott
interpretációt;
műismereti minimuma: a
tragédia (házi olvasmány)
elemző feldolgozása és
memoriter: részlet(ek) a műből;
alkalmassá válik a mű
értelmezéseinek kritikus
befogadására; egy szóbeli
érettségi témakör anyagának
összeállítására és az abban
megjelölt feladat kifejtésére.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Vándorszínház, állandó színház, szerepkör, intrikus, naiva, késleltetés,
drámai nyelv, klasszicizmus és romantika.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Magyar irodalom a 19. század első felében –
portrék: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály
Órakeret
22 óra
Előzetes tudás
Romantika; néhány népdal; ismeretek Kölcseyről, Vörösmartyról.
Kölcsey Ferenc: Hymnus, Huszt ; Vörösmarty Mihály: Szózat
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Törekvés a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok,
kérdésfelvetések szellemi hátterének megértésére, a morális
gondolkodásra és ítéletalkotásra. Az alkotók műveiben megjelenített
egyéni és nemzeti sorsproblémák megértése és értékelése. A reformkor–
nemzeti romantika–népiesség fogalmak tartalmának, szerepének és
jelentőségének felismertetése. Kölcsey- és Vörösmarty- művek
befogadásának, értelmezésének elősegítése, jelentőségük megértése,
elfogadása. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség
fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok Magyar irodalmi élet a 19.
század első felében; orgánumok,
folyóiratok, alkotói csoportok. A
A tanuló
ismeri a magyar irodalom
néhány sajátosságát a 19.
Vizuális kultúra; Ének-
zene: a magyar
romantika más
reformkori nemzeti romantika.
A népiesség programjai.
Kölcsey Ferenc alkotói portréja;
közéleti szerep, egyéni és
közösségi sors. Hymnus és még
egy lírai alkotása (pl. Elfojtódás;
Vanitatum vanitas; Zrínyi dala;
Zrínyi második éneke).
Értekező prózája (pl. Nemzeti
hagyományok és / vagy a
Parainesis részlete).
Vörösmarty Mihály portréja.
Romantikus világlátás, tematika
és képalkotás lírában és
drámában a Szózat; Előszó és
még egy-két lírai alkotás (pl.
Késő vágy; Gondolatok a
könyvtárban; Az emberek, A vén
cigány) alapján, illetve a
Csongor és Tünde
értelmezésével (pl. alapkérdések,
értékszerkezet, motívumok,
század első felében; felismeri
a reformkor-nemzeti
romantika-népiesség
fogalmak
tartalmát, szerepét és
jelentőségét; tisztában van
Kölcsey és Vörösmarty
életművének jellegével, az
alkotók helyével, szerepével a
magyar irodalom
történetében; műismereti
minimuma: Kölcsey: Hymnus,
Huszt és még egy lírai mű,
egy értekező prózai részlet;
Vörösmarty:
Szózat, Előszó és még egy-két
lírai mű, valamint a Csongor
és Tünde; memoriterek;
Kölcsey és Vörösmarty
kapcsán alkalmassá válik
legalább négy alkotásuk és a
műveikről szóló vélemények,
elemzések értelmezésére; egy-
egy szóbeli témakör
művészeti ágakban.
Földrajz: az alkotókhoz
kapcsolódó topológia.
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek: a reformkori
művelődés és
társadalmi élet.
műfaji sajátosságok:
mesejáték/drámai költemény).
kifejtésére; memoriterek
tolmácsolására.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Irodalmi élet, népköltészet, népdalgyűjtés; nemzeti himnusz, értekezés,
intelem, értékszembesítő és időszembesítő verstípus, rapszódia, romantikus
irónia, drámai költemény.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Életmű – Petőfi Sándor
Órakeret
18 óra
Előzetes tudás
Romantika, népiesség, népdal, dal, helyzetdal, elbeszélő költemény,
életkép, episztola, felező tizenkettes versforma. Ismeretek Petőfi
életútjáról, műveiről.
Anyám tyúkja; Füstbe ment terv; János vitéz; Az Alföld; Nemzeti dal és
más lírai alkotások.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A lírai beszédmód változatainak értelmezése; Petőfi jellemző témáinak,
műfajainak, poétikai megoldásainak, versformáinak
megkülönböztetése, jellemző hangnemeinek (pl. humor és irónia)
befogadása.
A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése.
Felkészítés önálló műértelmezés megfogalmazására. Petőfi műveiről
szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Petőfi Sándor életműve. A tanuló Hon és népismeret:
Pályaszakaszok (életérzések,
költői magatartás) és jellemző
alkotások.
A népi szemléletmód hatása;
romantika és népiesség.
Témák (pl. szerelem, táj, ars
poetica), versciklusok; lírai
műfajok és líratípusok (pl.
dalok, helyzetdalok, ódák,
elégiák, rapszódiák; tájlíra,
forradalmi látomásvers) és
versformák változatossága; A
puszta, télen; A XIX. század
költői; Európa csendes, újra
csendes…; Szeptember
végén, és még legalább
három-négy lírai alkotás
elemző feldolgozása.
Verses epika (pl. A helység
kalapácsa mint eposzparódia;
és/vagy Az apostol.
Utalás egy-egy téma,
motívum, poétikai jellemző
kortárs irodalmi
megjelenítésére; az evokáció,
az intertextualitás néhány
példája.
ismeri az életmű főbb alkotói
korszakait; Petőfi helyét, szerepét
a magyar irodalom történetében;
költészetének jellegét; tisztában
van a romantikus korstílus és a
népiesség stílustendenciájának
együtthatásával; műelemzések
során megismeri Petőfi jellemző
témáit, műfajait, poétikai
megoldásait, versformáit;
megkülönbözteti jellemző
hangnemeit (pl. humor és irónia);
képes önálló műértelmezés
megfogalmazására;
műismereti minimuma: Az Alföld;
Nemzeti dal ; János vitéz; A
puszta, télen; A XIX. század
költői; Európa csendes, újra
csendes…; Szeptember végén és
még három-négy mű és
memoriterek;
képessé válik Petőfi életművének
bemutatására (legalább 10–12 lírai
és 1–2 verses epikai alkotás
alapján); a műveiről szóló
vélemények, elemzések
értelmezésére, kritikus
befogadására; egy szóbeli
témakörben kijelölt feladat
kifejtésére, memoriterek
tolmácsolására.
Petőfi emlékhelyek.
Földrajz: Petőfi
életútjának
topológiája.
Vizuális kultúra; Ének-
zene: a romantika
művészete, Petőfi
művek feldolgozásai
(hangoskönyv,
színház, rajzfilm, dal).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Népiesség, elbeszélő költemény, versciklus, helyzetdal, tájlíra,
látomásköltészet, ars poetica, komikus eposz, költői szerep, váteszköltő.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Látásmód – Jókai Mór Órakeret
10 óra
Előzetes tudás
Romantika, romantikus ábrázolásmód, romantika és népiesség,
heroizmus és humor, regényműfaji változatok, történelmi regény,
anekdota, anekdotikusság.
A kőszívű ember fiai vagy más regénye.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A Jókai-regényekben fölmutatott erkölcsi, egyéni és nemzeti-közösségi
problémakörök felismerése. Értékek és szerepek konfliktusai. Jókai
művének/műveinek ismeretében, azok olvasására építve beszélgetés,
vita a korabeli és a mai olvasóközönség befogói elvárásainak
különbségéről, a különbség megértése. A befogadói horizont tágítása:
Jókai alkotásmódjának jellemzői, a romantikus
ábrázolásmód sajátosságai és a romantikus regény jellemző műfaji
változatai. Felkészítés egy regény sokoldalú megközelítésére, önálló
véleménykifejtésre. A történetmondás képességének fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Jókai alkotásainak jellemzői,
műfaji változatok az
életművében;
regényírói művészetének
sajátosságai a romantikus
prózaepika jegyében.
Jókai Mór: Az arany ember
(esetleg más regényének) elemző
értelmezése sok szempontú
megközelítéssel, pl.: a
romantika megjelenési
formái; műfaji változat;
szerkezet, jellemábrázolás,
elbeszéléstechnika,
nézőpont, közlésformák;
hangnemi és motivikus
összetettség.
Problematika (az adott műhöz pl.
természet és civilizáció, bűn és
büntetés, kettős jellem).
A ta
nuló
tisztában van a korabeli és a
mai olvasóközönség
befogadói elvárásainak
különbségével; ismeri Jókai
helyét a magyar
regényirodalom történetében,
alkotásmódjának jellemzőit;
felismeri a romantikus
ábrázolásmód sajátosságait
és a romantikus regény
jellemző
műfaji változatait; képes
egy regény sok szempontú
megközelítésére,
saját álláspont kifejtésére;
műismereti minimuma: egy
regénye: Az arany ember
(vagy más, pl. Egy magyar
nábob, Fekete gyémántok)
egy regényelemzés kapcsán
képes önálló szóbeli tétel
keretében egy elemzési
feladat kifejtő megoldására.
Hon és népismeret;
történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek; vizuális
kultúra; ének-zene: a
romantika művészete.
Mozgóképkultúra és
médiaismeret: Jókai-
művek filmes
feldolgozásai.
Földrajz: a regény/ek
topológiája.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Történelmi regény, vallomásregény, epizód, leírás, utópia, humor,
anekdota.
A fejlesztés várt
eredményei a két
évfolyamos ciklus
végén
A tanuló szóbeli és írásbeli kommunikációs helyzetekben alkalmazza a
művelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok
nyelvhelyességi normáit. Képes a beszédhelyzetnek, témának, célnak,
közönségnek megfelelő szóbeli és írásbeli megnyilatkozásra.
Képes szöveghű, értelmező felolvasásra, olvasható, rendezett írásra.
Rendszeresen használja a könyvtárat, ide értve a különféle (pl.
informatikai technológiákra épülő) információhordozók használatát is.
Képes arra, hogy önállóan eligazodjon az információk világában;
értelmesen tudj élni az önképzés lehetőségeivel. Értő módon használja a
tömegkommunikációs, illetve az audiovizuális, digitális szövegeket.
Bizonyítja különféle szövegek megértését a szöveg felépítésére,
grammatikai jellemzőire, témahálózatára, tagolására irányuló elemzéssel.
Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot
készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos véleményét
szóban és írásban megfogalmazni, indokolni.
Képes szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésére és
értelmezésére, e képesség alkalmazására elemző szóbeli és írásbeli
műfajokban. Fel tudja ismerni a szépirodalmi és nem szépirodalmi
szövegekben megjelenített értékeket, erkölcsi kérdéseket, motivációkat,
magatartásformákat.
Ismeri a hivatalos írásművek jellemzőit, képes önálló szövegalkotásra
ezek gyakori műfajaiban. Képes definíció, magyarázat, prezentáció,
egyszerűbb értekezés (kisértekezés) készítésére az olvasmányaival, a
felvetett és tárgyalt problémákkal összefüggésben, maga is meg tud
fogalmazni kérdéseket, problémákat. Alkalmazza az idézés szabályait és
etikai normáit.
Ismeri a magyar nyelv rendszerét, képes a grammatikai, szövegtani,
jelentéstani, helyesírási jelenségek önálló fölismerésére, a tanultak
tudatos alkalmazására.
Tudja alkalmazni irodalmi alkotások műfaji természetének megfelelő
szövegfeldolgozási eljárásokat, megközelítési módokat. Képes órai
eszmecserében, vitában, érvelésben az irodalmi művekben megjelenő
álláspontok azonosítására, követésére, megvitatására,
összehasonlítására, eltérő vélemények megértésére, saját véleménye
újrafogalmazására.
Képes tudásanyagának megfogalmazására, előadására a magyar és a
világirodalom kiemelkedő alkotóiról, az olvasott, feldolgozott
művekről.
Be tudja mutatni a tanult stíluskorszakok, irányzatok sajátosságait.
Képes a feldolgozott epikai, lírai és drámai művek főbb jellemzőinek
bemutatásra, a művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszer,
lényegre törő ismertetésére, értelmezésére.
Képes memoriterek szöveghű tolmácsolására a szövegfonetikai
eszközök helyes alkalmazásával, tudatos szövegmondással.
11–12. évfolyam
A magyar nyelvi képzés célja a szövegelemzési jártasság fokozatos bővítése a tanult szövegtani,
jelentéstani, stilisztikai, retorikai ismeretekkel; a kritikai érzék továbbfejlesztése különféle
műfajú és témájú és megjelenésű (pl. multimédiás-digitális, audiovizuális) szövegek
értelmezésében, szerkezeti és stiláris minőségének értékelésében, saját szövegek alkotásában.
A tevékenységek iránya kiterjed a nyelvi norma és a társadalmi igény összefüggéseinek
vizsgálatára, a saját nyelvhasználat kontrollja; a kommunikációs helyzetnek megfelelő
nyelvváltozatok szókincsének, elem- és szabálykészletének tudatos használata. A nyelvi
tudatosság fejlesztésének része a helyesírási ismeretek kibővítése. A tanulási képesség
továbbfejlesztése, az önálló adatgyűjtés módszereinek kiegészítése a könyvtári katalógusok,
bibliográfiák használata mellett a számítógépes adatbázisokkal, az internet kínálta
lehetőségekkel.
A nyelvi képzés életszerű, gyakorlati tudásösszetevője a kommunikációs zavarok
felfedezése, értelmezése, kezelési módok keresése.
A nyelvi magatartás és az általános nyelvi kultúra részeként cél a retorikai tudás növelése,
ennek keretében néhány klasszikus és mai szónoki beszéd, értekezés műfaji jellemzőinek
megfigyelése (szerkesztésmód, nyelvi kifejezésmód, retorikai eszközök használata); az érvelés
technikájának megismerése és alkalmazása: érvek, ellenérvek felsorakoztatása. Mind a
problémamegoldó gondolkodást, mind a kreativitást növeli, ha a tanuló ismeri a deduktív vagy
induktív érvelést, a cáfolat módszereit; képes szónoklatnak, alkalmi beszédnek vagy ezek egyes
részleteinek önálló kidolgozására. Retorikai tudását megfelelően képes használni a tanulásban
és a társadalmi nyilvánosságban.
Elvárt a kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ
nyelvei között, továbbá a legfontosabb nyelvemlékeink (A Tihanyi apátság alapítólevele,
Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom) megismerése.
A nyelvi tanulmányok eredményeképpen a tanuló képes hosszabb fölkészülést igénylő
szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követő
anyaggyűjtésre és válogatásra többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék
készítésére.
A nyelvtörténeti és leíró nyelvtani ismeretek birtokában kész felelős magatartásra a magyar
nyelv értékeinek őrzésében. A magyar nyelv rendszeréről, a beszédnek a társadalomban és az
egyén életében betöltött szerepéről tanultak áttekintésével fölkészül az érettségire és a
továbbtanulásra.
Az irodalomtanítás alapvető célja irodalmi művek olvasása, értelmezése, megvitatása. A
műveltségépítés szempontja a hagyományos műnemi és műfaji keretek átalakulásának,
megszűnésének megfigyelése, megnevezése és értelmezése: új regénytípusok és
regényszerkezetek, a tárgyias líra, az összetett hangneműség, a groteszk és az irónia szerepének
megértése.
Az irodalmi olvasmányok jellegéből következően fejlesztési cél a magyar és az európai
hagyományok és a modernség együtthatásának, egyedi megjelenési formáinak észrevétele,
megnevezése az életművekben, az egyes alkotásokban; stílusirányzatok jellemző, esetleg
mozgalomszerű vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti alkotásban;a
tárgyalt korszak stílusirányzati sokszínűségének megismerése, az egyes irányzatok egymás
mellett éléséből néhány következtetés megfogalmazása.
Az irodalomértést elmélyítő, az önkifejezést, a gondolkodást támogató tevékenység
művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempont követésével szóban és írásban;
nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli (pl. prezentáció) bemutatása különböző
nézőpontból, illetve különféle címzetteknek, önálló műelemzés készítése közösen fel nem
dolgozott kisepikai és lírai alkotásról többféle elemzési szempont alkalmazásával. Mind az
érvelő lépességet, mind a szociális kompetenciák, mind az erkölcsi gondolkodás fejlesztését
támogatja a jellemző hőstípusok, jellegzetes élethelyzetek, konfliktushelyzetek (pl. szerelem,
megbocsátás, felnőtté válás, bűn, bűnhődés, hazugság, kiszolgáltatottság),
személyiségdilemmák felfogása, értelmezése, megvitatása.
Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztését célozza néhány szerző és
mű utóéletének, hatásának megfigyelése az irodalmi hagyományban, a kortárs irodalomban, más
művészeti ágakban.
Alapvető irodalomszemlélet az irodalmi művek egymásra utaltságának megértése és
ennek példáiként az irodalmi szövegek összekapcsolódását bizonyító szövegek gyűjtése,
megfigyelése, a rájátszás, az evokáció, intertextualitás, reflexió példáinak elemzése, végül
annak néhány példával való bizonyítása, hogy az irodalom egyrészt folyamatos, másrészt
történetileg változó hagyomány. E témakörbe tartozó tevékenység műfaji, poétikai fogalmak
változó jelentésének megfigyelése, bizonyítása, a szépirodalom nyelvének megváltozását jelző
jelenségek megfigyelése. Az önálló ismeretszerzés elengedhetetlen feltétele a rendszeres
könyvtárhasználat (ide értve az internet adta lehetőségeket is), azaz az ismeretterjesztő
(például műelemző, művelődéstörténeti, művészettörténeti, nyelvészeti) irodalom –
audiovizuális, digitális források – alkotó felhasználása feljegyzés, beszámoló, értekezés,
kiselőadás, hozzászólás, prezentáció formájában. E tevékenység része a hosszabb fölkészülést
igénylő szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követő
anyaggyűjtés és válogatás többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék
készítése.
Az önálló tájékozódás igényével is összefügg a nyitottság a jelenkori irodalmi szövegek
befogadásában, megértésében a szokatlan szerkezetű, nyelvhasználatú művek, a magyar és az
európai szöveghagyományt újraíró, újraértelmező művek befogadása iránt. E témakörben is
kívánatos a tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban, például antológiákban, az irodalmi
ismeretterjesztés (könyvajánlás, könyvismertetés) műfajaiban, a televíziós, a filmes adaptáció
néhány kérdésében.
Cél az irodalom határterületeihez tartozó modern kori alkotások feldolgozása, egy-két tipikus
írott, digitális és filmes-audiovizuális műfaj megismerése. A kortárs irodalmi élethez tartozik
az irodalom megjelenéseinek kutatása, felismerése más közegekben (pl. filmen, rajzfilmen,
televízióban, képregényben, hangzó közegben – pl. hangoskönyv, rádiójáték, megzenésített
vers –, digitális közegben – pl. internetes közlés, multimédiás kiadás –); az adaptáció, a
műfajcsere jelensége, jellegzetes megoldásai a posztmodern, kortárs magas művészeti és
szórakoztató művekben. Fontos feladat a szórakoztató irodalom hatásának, vonzerejének és
csapdáinak értelmezése (pl. tipikus műfajainak, helyzeteinek, motívumainak bemutatása,
kultuszalkotások megismerése).
A továbbtanulásra való fölkészülésként feladattá tehető egyéni „kutatómunka” alapján nagyobb
lélegzetű dolgozat megírása, prezentáció készítése a könyvtárhasználat, digitális források
alkalmazása, szakszerű anyaggyűjtés, rendezés, kidolgozás, forrásjelölés tudásanyagának
hasznosításával; tematikus tájékozódás nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő
információforrásokban (például irodalmi adatbázisok, CD-ROM, magyar elektronikus
könyvtár), irodalmi és más kérdések megvitatásához információk kiválasztása és újrarendezése.
A szűkebb régióhoz, településhez, a hazához való kötődés érzését erősíti a tájékozódás a régió,
a település kulturális, irodalmi hagyományaiban a helyi kultúraközvetítő intézmények körében.
Magyar nyelv
Órakeret: 66
óra
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Kommunikáció
Órakeret
4 óra
Előzetes tudás Gyakorlott, tudatos szóbeli kommunikáció.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A különböző kommunikációs színtereknek és helyzeteknek megfelelő
nyelvi és nem nyelvi jelek használata. Az egyes helyzetek által megkívánt
formák megsértésének dekódolása, a szándék felismerése, megfelelő
kezelése.
A kommunikációs zavarok felismerésére és feloldására néhány taktika
elsajátítása.
A manipulációs szándékok felismerése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő
stílus és magatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs
helyzetben is.
Kommunikációs zavarok felfedezése, elhárítása.
Mozgóképkultúra és
médiaismeret: reklám,
meggyőzés,
manipuláció.
A mindennapi társalgásban, a nyilvános kommunikációs színtereken,
valamint az internetes felületeken előforduló manipulációs
szándékok, hibás következtetések felismerése.
A reklámok, internetes felületek verbális és nem verbális közlési
szándékának felismerése.
Vizuális kultúra: képi
közlés.
Dráma és tánc:
szituációk, dialógusok
értelmezése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Kommunikációs zavar. Manipuláció.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Retorika
Órakeret
12 óra
Előzetes tudás
A kommunikációs funkciók ismerete, alkalmazása. Érvelő szövegek
értelmezése és alkotása. Stilisztikai és jelentéstani ismeretek. Kulturált
véleménynyilvánítás.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A klasszikus retorika alapfogalmainak megismertetése, ezek alkalmazása
a tanulók életével, mindennapjaival összefüggő nyilvános
megszólalásokban.
A hatásos érvelés technikájának, a legfőbb érvelési hibáknak a
megismertetése.
Önálló beszéd megírásához, annak a hatásos előadásához szükséges
nyelvi, gondolkodási képességek fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A kulturált vita, véleménynyilvánítás gyakorlása.
A szónok tulajdonságai, feladatai.
A szónoki beszéd kommunikációs funkciói.
A beszéd felépítése, a beszéd megszerkesztésének menete az
anyaggyűjtéstől a megszólalásig.
Az érv felépítése.
Az érvelés logikája, technikája; az érvek elrendezése.
Az érvelési hibák.
A cáfolat módszerei.
A kiselőadás és a vizsgafelelet felépítése.
A hatásos előadásmód eszközei.
Az előadás szemléltetésének módjai: bemutatás, prezentáció stb. A
hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi (mondat- és
szövegfonetikai eszközök) és nem nyelvi kifejezésbeli eszközei a
különféle szövegműfajokban, az audiovizuális és multimédiás közlés
különböző formáiban.
A hivatalos felszólalás, hozzászólás gyakorlása különböző
helyzetekben.
Monologikus szöveg (előadás, beszéd) és memoriter kifejező
tolmácsolása.
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek: antik
szónokok, neves
magyar szónoklatok
(pl. Kölcsey, Kossuth,
Deák). Közéleti
megnyilatkozások
retorikája.
Mozgóképkultúra és
médiaismeret: a
meggyőzés,
befolyásolás, a hatás
eszközei.
Dráma és tánc: a
színpadi beszéd
retorikai elemei,
klasszikus monológok
értelmezése.
Matematika:
bizonyítás, érvelés,
cáfolat.
Filozófia: Érvelési
szerkezetek
tudatosítása
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Retorika, szónok, szónoklat, beszédfajta (bemutató,
tanácsadó, törvényszéki), alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfaj
(vita, ajánlás). Szónoklat, bevezetés (az érdeklődés felkeltése, a jóindulat
megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, érv, cáfolat, befejezés
(összefoglalás, kitekintés).
Érv, tétel, bizonyítás, összekötőelem.
Érvelés, indukció, dedukció.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Általános nyelvészeti ismeretek
Órakeret
4 óra
Előzetes tudás Kommunikáció, jelentéstan.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A rendszerező, szintetizáló képesség fejlesztése: általános, összefoglaló
ismeretek a nyelvről, a nyelv és az ember viszonyáról.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Az ember mint nyelvhasználó lény; a nyelv, a kommunikáció és az
ember elválaszthatatlan egysége.
A nyelv mint jelrendszer, a nyelv mint a gondolkodás része.
A nyelvek egyező és eltérő tulajdonságai, nyelvtipológia, főbb
nyelvtípusok és jellemzőik (az anyanyelvhez és más, tanult, ismert
nyelvek jellemző tulajdonságainak összehasonlító megfigyelése).
Nyelvi identitás.
Korlátozott kódú nyelvek: gesztusnyelvek, jelnyelvek.
Idegen nyelvek:
nyelvtípus,
kommunikáció, nyelvi
tolerancia.
Vizuális kultúra: a
vizuális nyelv
összetevői.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Nyelvtípus (agglutináló, izoláló, flektáló). Korlátozott
kód, gesztusnyelv, jelnyelv.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Pragmatikai ismeretek
Órakeret 7
óra
Előzetes tudás Szövegtani, jelentéstani és stilisztikai ismeretek.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A nyelv működésének, a nyelvhasználatnak a megfigyelése különböző
kontextusokban, különböző cél elérésére.
Annak megtapasztalása, hogy az emberek hogyan képesek a nyelvi
szöveg által közvetített jelentésen túl is hatni, befolyásolni partnerüket,
hogyan képesek megnyilatkozásaikkal akár cselekvéseket is
végrehajtani.
A kulturált nyelvi magatartás fejlesztése: a magyar nyelv leggyakoribb
udvariassági formái használati körének, nyelvi formáinak megfigyelése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
A nyelvhasználat a beszélgetés, a társalgás főbb összetevőinek a
különféle beszédaktusok szerepének, megnyilvánulási formáinak
megfigyelése, az együttműködési elvek tudatos használata, illetve
megsértésük következményeinek megtapasztalása.
A társalgásban előforduló néhány jellemző deixis forma szerepe.
Az udvariassági formák használata.
Idegen nyelvek: idegen
nyelvi kommunikáció,
udvariassági formák.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Megnyilatkozás.
Társalgás, társalgási forduló, szóátvétel, szóátadás.
Beszédaktus (lokúció, illokúció, perlokúció). Deixis.
Együttműködési elv (mennyiségi, minőségi, mód, kapcsolódási).
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Szövegalkotás Órakeret 10
óra
Előzetes tudás
A kommunikációs céloknak megfelelő papíralapú és elektronikus
szövegalkotás.
A papíralapú és számítógépes jegyzetelés technikájának, módjainak
ismerete.
Az elbeszélés, jellemzés, vélemény, esszé formai és tartalmi
jellemzőinek ismerete. A kommunikációs célnak, műfajnak,
címzettnek, kontextusnak megfelelő stíluseszközök. alkalmazása.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Gondolkodásfejlesztés, az önkifejezés fejlesztése: a papíralapú és
elektronikus szövegek eltérő és hasonló jellemzőinek megfigyelése. A
szövegalkotási képesség fejlesztése: a megismert szövegtípusokban a
közlés céljának, a helyzetnek megfelelő stílusban történő
szövegalkotás. Esszéírási gyakorlatok.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Lényegre törő, világos fölépítésű, információban gazdag, kifejtett
szöveg alkotása a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó
közlésformák valamelyikében (pl. digitális formában, multimédiás
kiegészítésekkel).
Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris
lehetőségeinek, a szavak hangulatának, stílusértékének,
nyelvrétegbeli stiláris különbségének figyelembevételével.
Az érvelő esszé szerkezete.
Informatika:
szövegszerkesztési,
könyvtárhasználati,
információkeresési
ismeretek.
Filozófia: A globális
világ kihívásaira kínált
erkölcsfilozófiai
válaszok
megfogalmazása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Szövegalkotás, szövegszerkesztés, érvelő esszé.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Nyelv és társadalom
Órakeret
12 óra
Előzetes tudás
A személyes és a tömegkommunikációval kapcsolatos ismeretek, nyelvi
tudatosság, egyéni nyelvhasználat, stílusrétegek.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való szemlélete. A
vitakészség, a meggyőző érvelés fejlesztése: ismeret és
véleményalkotás a nyelvtervezés néhány alapvető
kérdéséről (nyelvvédelem és nyelvművelés).
Nyelvi tudatosság növelése: a saját és a közvetlen környezet
nyelvhasználatának azonos és eltérő vonásainak, valamint nyelvjárási
szövegek jellemzőinek megfigyelése.
Rendszerező, szintetizáló képesség fejlesztése: a tömegkommunikáció,
valamint az információs társadalom nyelvhasználatra gyakorolt
hatásának megfigyelése, érvek, adatok értelmezése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Fejlődési irányok, változások a mai magyar nyelvben. Nyelvi
sokszínűség, nyelvi tolerancia. Nyelvünk helyzete a határon túl.
Hazánkban élő nemzetiségiek nyelvhasználata. A nyelvi tervezés
elvei és feladatai.
A nyelvművelés fogalma, kérdései, feladata, színterei; a nyelvi
norma.
A nyelvváltozatok rendszere, a vízszintes és függőleges tagolódásuk.
A köznyelv jellemzői, használati területe.
A nyelv társadalmi tagolódása szerinti csoportnyelvek, azok jellemző
használati köre, szókincse.
A szleng és az argó fogalma, kialakulásuk, jellemző előfordulásuk,
funkciójuk.
A nyelv területi tagolódása: a leggyakoribb nyelvjárásaink jellemzői,
területi megjelenésük, a regionális köznyelv jellemzői.
A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái, a
kétnyelvűség, kettősnyelvűség, kevert nyelvűség kérdései.
A nyelvváltozatot bemutató nyomtatott és elektronikus források (pl.
szótárak, kézikönyvek, adatbázisok, honlapok) tanulmányozása.
A tömegkommunikáció, valamint az információs társadalom hatása a
nyelvhasználatra.
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek: történelmi
nemzetiségek,
bevándorló
magyarság,
szórványmagyarság
kialakulásának
történelmi, társadalmi
okai, tendenciái.
Mozgóképkultúra és
médiaismeret: az
információs
társadalom,
mediatizált
nyelvhasználat.
Földrajz: a magyar
nyelvhasználat területi
tagolódása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Nyelvi tervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés, nyelvtörvény, norma.
Nyelvváltozat.
Vízszintes és függőleges tagolódás (standard köznyelv, társalgási nyelv,
irodalmi nyelv, dialektus, szociolektus).
Nyelvjárás, regionális köznyelv, tájszó.
Csoportnyelv, szaknyelv, hobbinyelv, rétegnyelv.
Szleng, argó.
Kettősnyelvűség, kétnyelvűség, kevert nyelvűség.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Nyelvtörténet
Órakeret 8
óra
Előzetes tudás
A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való szemlélete, néhány
alapvető kérdése, a történetiség fogalma, a nyelv területi tagolódása,
nyelvjárások.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A szinkrón és diakrón nyelvszemlélet fejlesztése.
Kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a
világ nyelvei között. A magyar nyelv történeti korszakairól szerezett
tudás összekapcsolása az irodalomtörténeti és történelmi
tanulmányokkal.
A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: a magyar nyelv eredetéről
kialakított elméletek ismeretében elhatárolódás a tudománytalan
nyelvrokonítástól, de nyitottság az újabb tudományos kutatások
irányában.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Változás és állandóság a nyelvben. Nyelvtípusok és nyelvcsaládok, a
magyar nyelv jellemzői. A magyar nyelv eredete, finnugor
rokonságának bizonyítékai, története, kutatói. A nyelvrokonság
bizonyítékainak tudományos eszközei.
A nyelvtörténeti kutatások forrásai: kézírásos és nyomtatott
nyelvemlékek.
A magyar nyelv történetének főbb korszakai, a legfontosabb
nyelvemlékeink (A tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd,
Ómagyar Mária-siralom) megismerése. Nyelvtörténeti-
nyelvtudományi kézikönyvek (pl. A magyar nyelv történeti-
etimológiai szótára – TESZ) megismerése, használata.
Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei.
A szókincs jelentésváltozásának főbb típusai, tendenciái.
A nyelvújítás története, hatása, értékelése, ortológus-neológus vita
főbb állomásai és szereplői, a magyar nyelv sztenderdizációja.
A mai nyelvállapot néhány jellemzője.
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek: a magyar
nép vándorlásának
története,
nyelvemlékek,
kódexek.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Nyelvtípus, nyelvcsalád.
Uráli nyelvcsalád, finnugor rokonság.
Ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor, újmagyar kor, újabb magyar kor.
Nyelvemlék (szórványemlék, vendégszöveg, kódex, ősnyomtatvány).
Ősi szó, belső keletkezésű szó, jövevény- és idegen szó.
Nyelvújítás, ortológus, neológus.
Szinkrón és diakrón nyelvszemlélet.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Ismeretek a nyelvről
Órakeret 9
óra
Előzetes tudás A tanult anyanyelvi ismeretek.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési Rendszerező képesség, önálló tanulás fejlesztése: az érettségi
témaköreinek és a követelményeknek megfelelő tételvázlatok
céljai összeállítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A tanult nyelvészeti, kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási,
nyelvi ismeretek rendszerező áttekintése.
Történelem,társadalmi
és állampolgári
ismeretek; Etika;
Filozófia; Idegen
nyelvek: a nyelvről, a
nyelvhasználatról
szerzett ismeretek.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Nyelv, beszéd, kommunikáció, szöveg, nyelvi szint, retorika, stílus, jelentés,
nyelv és társadalom, magyar nyelv, nyelvtörténet, nyelvi változás.
Irodalom
198 óra
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Életmű – Arany János
Órakeret
12 óra
Előzetes tudás
A bűn és bűnhődés erkölcsi kérdései.
Romantika, népiesség, elbeszélő költemény, életkép, episztola, ballada,
ütemhangsúlyos és időmértékes verselési formák, felező tizenkettes
versforma. Ismeretek Arany életútjáról, műveiről; kapcsolat Petőfivel.
Arany: A walesi bárdok, Rege a csodaszarvasról, Toldi, Családi kör.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az Arany-életműben felvetett erkölcsi, magatartásbeli kérdések
felvetése és értelmezése. A lírai beszédmód változatainak értelmezése;
korszakjellemző beszédmódok néhány jellegzetes alkotásának
összevetése, az életmű főbb alkotói korszakainak, Arany költői
szerepének, költészete jellegének megismertetése. Műelemzés,
értelmezés: Arany jellemző lírai témái, műfajai, poétikai megoldásai,
versformái és néhány verses epikai alkotása.
Felkészítés lírai és epikai alkotások önálló értelmezésének
megfogalmazására, a művekről szóló vélemények, elemzések
értelmezésére, kritikus befogadására.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Arany János életműve.
Pályaszakaszok (életérzések,
költői magatartások) és jellemző
alkotások.
A romantika utáni költőszerep-
lehetőségek és lírai tendenciák.
Jellemző lírai tematika (pl. ars
poeticák), hangnemek, műfajok
(pl. elégiko-óda, elégia) és
szerkesztésmód, verstípusok (pl.
idő- és értékszembesítés,
A ta
nuló
ismeri az életmű főbb alkotói
korszakait; Arany költői
szerepét a magyar irodalom
történetében; költészetének
jellegét;
műelemzések során
megismeri Arany jellemző
lírai témáit, műfajait, poétikai
megoldásait, versformáit és
néhány verses epikai
alkotását;
Informatika: könyvtári és
internetes tájékozódás.
Etika: bűn, bűnhődés,
testvérféltékenység.
létösszegzés) a nagykőrösi és a
kései költészetben (Letészem a
lantot, Epilogus és legalább még
két-három lírai alkotás).
A ballada műfaji sajátosságai;
tematikus és szerkesztésmódbeli
különbségek a két
balladakorszak alkotásaiban (A
walesi bárdok és még legalább
1–2 ballada).
A Toldi estéje elemző
bemutatása.
Utalás egy-egy téma, motívum,
poétikai jellemző kortárs
irodalmi megjelenítésére; az
evokáció, az intertextualitás
néhány példája.
megismeri a lírikus és
epikus költőszerep
szembeállítását, változó
megítélését; képes lírai és
epikai alkotások önálló
értelmezésének
megfogalmazására; a Toldi és
a Toldi estéje néhány
szempontú összevetésére;
műismereti minimuma: A
walesi bárdok, Rege a
csodaszarvasról, Toldi,
Családi kör, további egy-két
ballada; Toldi estéje;
Letészem a lantot, Epilogus
és még két-három lírai
alkotás (memoriterek is);
képessé válik Arany
életművének bemutatására
(legalább 5-6 lírai alkotás, 2-
3 ballada és a Toldi és a Toldi
estéje alapján); a műveiről
szóló vélemények, elemzések
értelmezésére, kritikus
befogadására; egy-egy
szóbeli témakörben kijelölt
feladat kifejtésére,
memoriterek tolmácsolására.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Elbeszélő költemény és verses regény, ballada, ütemhangsúlyos- és
időmértékes formák (és együtthatásuk), verstípusok (idő- és
értékszembesítés, létösszegzés).
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Színház– és drámatörténet – Madách Imre: Az ember
tragédiája
Órakeret
8 óra
Előzetes tudás
A magyar színház történetének néhány sajátossága. Alapvető drámai
műfajok és formák. A romantika műfaji kevertsége.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az emberi létezés alapkérdéseinek értelmezése. Annak belátása, hogy a
küzdés és a ráhagyatkozó hit egymás erősítői az ember életében.
Olvasás, szövegelemzés, beszélgetés révén a mű megértésének
támogatása (a tragédia műfaji változatának jellemzői, filozófiai,
bölcseleti tartalmak), sajátos drámai hősei; többféle világfelfogás
egyidejű létezése; a drámai költemény mibenléte). Műértelmezés
többféle megközelítésből.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Madách Imre: Az ember
tragédiája – sok szempontú
A tanuló
megismeri a drámai
Etika; Filozófia:
filozófiai irányzatok a
műértelmezés.
A drámai költemény műfajának
következménye a szerkezetre és
hősökre.
Felépítés (cselekmény-szerkezet:
keret- és történeti színek,
személyiségközpontúan / lírai
szerkezet: tematikus, szétválás-
sorozat). Problematika,
történelemszemlélet, bölcseleti
háttér (szabadelvűség és
pozitivizmus).
Az idő, tér, anyag szerepe az
emberiség és különböző szellemi
irányok történetében.
költemény műfaji
változatának jellemzőit
(filozófiai, bölcseleti
tartalmak), sajátos drámai
hőseit; többféle világfelfogás
egyidejű létezését; -
értelmezi a művet (lehetőleg
többféle megközelítésből);
megismerkedik néhány
műértelmezéssel,
állásponttal; lehetőség
szerint megtekint egy
színházi előadást (vagy
felvételét), és közös
elemzéssel értékelik az adott
interpretációt és a mű
színpadra állításának
lehetőségeit;
műismereti minimuma: a
Tragédia (házi olvasmány)
elemző feldolgozása és
memoriter: részlet(ek) a
műből, valamint szállóigévé
vált sorok;
alkalmassá válik a mű
értelmezéseinek kritikus
befogadására; egy szóbeli
érettségi témakör anyagának
összeállítására és az abban
megjelölt feladat kifejtésére.
19. században.
Dráma és tánc:
színházművészet, a mű
színrevitele különböző
felfogásokban.
Informatika, könyvtár:
tájékozódás a Tragédia
hazai és nemzetközi
színházi előadásairól,
fordításairól,
adaptációiról.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Drámai költemény, lírai dráma, bölcseleti mondanivaló, falanszter,
ellenutópia, pozitivizmus.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Világirodalom – az európai epika és líra a
romantika után (19. sz. második fele)
Órakeret
14 óra
Előzetes tudás
Romantika és realizmus, hőstípusok (pl. karrierista hős, a felesleges
ember, a hivatalnok), regényciklus, analitikus regény;
impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió; a műfordítások szerepe.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A környezet és származás hatása a hősök karakterére. Különböző
világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek értelmezése,
a megjelenített erkölcsi, világképi és esztétikai problémák mérlegelése
és értékelése.
Az epikában a romantika és realizmus együtthatásának,
folytonosságának felismertetése, a realista és naturalista stílusirányzat
jellemzőinek értelmezése. Felkészítés világirodalmi alkotások önálló
értelmezésére, stílusirányzatok jellemzői jegyeinek felkutatására.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A realista és naturalista epika
jellemzői (esztétikai elvek,
tematika, látásmód, stílus- és
formajegyek) a 19. század
közepétől; a prózaepika újításai
(nézőpontok, síkváltások,
időszerkezet, polifónia; új műfaji
változatok) a kis- és
nagyepikában.
Impresszionizmus, szimbolizmus
és a lírai műnem megújítása (pl.
a személyiség, a lírai
közvetlenség háttérbe szorulása,
a látomás felszabadítása,
objektivizálódás).
Művek, szemelvények az
angol/amerikai, francia, német és
orosz irodalomból (pl. Emily
Brontë, Dickens, Flaubert, Zola,
Lev Tolsztoj, Dosztojevszkij
alkotásaiból, illetve Baudelaire,
Verlaine, Rimbaud, Rilke,
Whitman) műveiből.
A választott szerzőkhöz,
művekhez kapcsolódó fogalmi
ismeretek.
A ta
nuló
felismeri a romantika és
realizmus együtthatását,
folytonosságát az epikában;
értelmezi a realista és
naturalista stílusirányzat
jellemzőit; megismeri az
impresszionista és
(pre)szimbolista európai líra
néhány sajátosságát; képes
egy választott/kijelölt epikai
alkotás (házi olvasmány)
elemző bemutatására a közös
értelmezés után; néhány lírai
alkotás értelmezésére;
beszámolót / könyvajánlót
készíthet egyéni
olvasmányélménye alapján a
korszak szerzőinek
műveiből; műismeret:
néhány mű / részlet pl. Emily
Brontë, Dickens, Flaubert,
Lev Tolsztoj, Dosztojevszkij
alkotásaiból, illetve
Baudelaire, Rimbaud, Rilke,
Whitman műveiből;
alkalmassá válik a
korszakról, a szerzőkről,
művekről szóló vélemények
kritikus befogadására, egy
lehetséges szóbeli tétel
kifejtésére.
Vizuális kultúra; Ének-
zene: impresszionizmus,
szimbolizmus más
művészeti ágakban.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Realizmus, naturalizmus, impresszionizmus, szimbolizmus; eszmeregény,
polifonikus regény, tolsztojizmus, regényciklus, l’art pour l’art, tiszta
költészet, kötetkompozíció, hangulatlíra, prózavers, szabad vers, objektív
líra, tárgyvers.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Színház- és drámatörténet – az európai dráma
és színház a 19. sz. második felében
Órakeret 10
óra
Előzetes tudás
Az európai dráma és színház néhány megelőző nagy korszaka
(antikvitás, középkor, reneszánsz, klasszicizmus) és szerzője
(Szophoklész, Shakespeare, Molière).
A drámai műnem alapfogalmai (drámai szerkezet, jellem, nyelv).
Arisztotelészi dramaturgia.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A személyiség tisztelete. A megjelenített élethelyzetek, konfliktusok
értő és felelős megítélése, például az élethazugság témakörének
morális vonatkozásai különböző művekben. A férfi-női társadalmi
szerepek megértése.
A romantika utáni drámatörténet néhány jellemző tendenciájának
megvitatása, két jelentős szerző egy-egy alkotásának,
figyelembevételével, újításaik, dramaturgiai sajátosságaik bemutatása.
A művekről, színházi előadásokról alkotott álláspontok értelmezése.
Dramatikus játékok.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Az európai dráma és színház a
19. sz. második felében – a
korszak drámairodalmának
újdonságai és két drámai alkotás,
két szerző dramaturgiája.
Egy drámai mű elemzése a 19.
század második feléből (pl.
Ibsen: Babaszoba/Nóra vagy A
vadkacsa – az ibseni
dramaturgia sajátosságai, pl. az
analitikus szerkesztésmód
felújítása, középponti
szimbólumok alkalmazása,
reformátorok és rezonőrök,
hangnemkeveredés stb.; a szerző
problémafelvetése, pl. házassági
válság, élethazugság).
Egy Csehov-mű elemző
bemutatása (pl. Ványa bácsi,
Három nővér).
A csehovi dramaturgia
sajátosságai (pl. a drámaiság
fogalmi változása;
drámaiatlan/lírai dráma;
főszereplő-, konfliktusok és
cselekmény-nélküliség;
csoportképek/cselekvés-
képtelenség; párhuzamos
monológok/fedett dialógusok,
ironikus látásmód); új műfaji
változatok, új játékstílus.
A ta
nuló
megismeri a romantika utáni
drámatörténet néhány jellemző
tendenciáját;
elemzi két jelentős szerző egy-
egy alkotását, újításaik
figyelembevételével, bemutatja
dramaturgiájuk sajátosságait;
megismer néhány álláspontot a
művek értelmezéséhez;
lehetőség szerint megtekint egy
színházi előadást (vagy
felvételét), és közös elemzéssel
értékelik az adott
interpretációt;
lehetőség szerint kidolgoznak
egy-egy jelenetet az elemzett
művekből; műismereti
minimuma: egy dráma a 19.
század második feléből és
Csehov egy drámája;
alkalmassá válik a művek
értelmezéseinek kritikus
befogadására; egy szóbeli
érettségi témakör anyagának
összeállítására és az abban
megjelölt feladat kifejtésére.
Dráma és tánc:
színháztörténet.
Etika: a szerzői
problémafelvetések
etikai szempontú
megvitatása,
értékelése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Drámaiatlan dráma, analitikus drámai szerkezet, párhuzamos monológ,
élethazugság.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Magyar irodalom a 19. század második felében –
portré: Mikszáth Kálmán
Órakeret
10 óra
Előzetes tudás Mikszáth Kálmán egy novellája, esetleg egy (kis)regénye (pl. Szent
Péter esernyője), novellaelemzések.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Néhány alapvető emberi léthelyzet megismerése (élet és halál, család,
férfi–nő, szerelem, gyermek, szülőföld, haza, törvény, bűn és
bűnhődés). Az elbeszélő és állásfoglalásának viszonya az elbeszélő
művekben.
Annak belátása, hogy a régióhoz kötődés egyetemes emberi kérdések
felvetését is jelentheti.
A 19. sz. második fele magyar irodalmának áttekintő megismertetése:
sajátosságok, néhány jellemző tendencia. (Petőfi és a népiesség
továbbhatása, a líra alakulása, a századvég novellisztikájának néhány
darabja).
Mikszáth alkotói portréjának közvetítése, alkotásmódjának jellemzői, a
novellaelemző készség fejlesztése, a mikszáthi történetszövés
megfigyelése, egy regény sok szempontú megközelítése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A 19. század második felének
magyar irodalmából néhány
szerző és mű(részlet) ismerete.
Vajda János alkotói helyzete,
költészetének jellemzői
(legalább. egy műve, pl. Húsz év
múlva, A vaáli erdőben, Az
üstökös).
A századvég és századelő
novellisztikája (műelemzési
lehetőségek, pl. Gozsdu, Petelei,
Gárdonyi, Tömörkény, Bródy
Sándor műveiből).
Mikszáth alkotásainak jellemzői,
témák, motívumok és műfaji
változatok az életművében;
írásművészetének sajátosságai,
stílusszintézise.
A jó palócok novelláinak világa
(legalább két mű elemzése).
Egy Mikszáth-regény (pl.
Beszterce ostroma, A Noszty fiú
esete...) elemző értelmezése, sok
szempontú megközelítéssel, pl.
műfaji változat; szerkezet,
jellemábrázolás, elbeszélés-
technika, nézőpont,
közlésformák, hangnemek;
problematika (pl. megkésettség,
A ta
nuló
tisztában van a 19. sz.
második fele magyar
irodalmának
sajátosságaival, ismeri a
korszak néhány jellemző
tendenciáját; megismeri a
Petőfi és Ady közti,
Arannyal részben
párhuzamos líra helyzetét;
Vajda és az Ady fellépése
előtti költők (pl. Reviczky,
Komjáthy) szerepét; a
századvég
novellisztikájának néhány
darabját értelmezve fejleszti
novellaelemzési készségét;
ismeri Mikszáth helyét a
magyar regényirodalom
történetében,
alkotásmódjának
jellemzőit; képes egy
regényének sok szempontú
megközelítésére, saját
álláspont kifejtésére és
adott szempontú, önálló
novellaértelmezésre;
lehetőséget kap beszámoló /
könyvajánló készítésére
egyéni olvasmányélménye
alapján; műismereti
minimuma:
Etika: Mikszáth
műveiben felvetett
erkölcsi kérdések
megvitatása, pl. a
kapcsolatok világa,
törvény és lelkiismeret.
Filozófia: a létre
vonatkozó kérdések,
etika, erkölcsfilozófia.
Földrajz: a földrajzi tér
regionális szerveződése,
a Mikszáth-regény/ek
topológiája.
dzsentriábrázolás). Vajda János egy műve;
Mikszáth egy regénye (házi
olvasmány) és két novellája;
alkalmassá válik a művek
értelmezéseinek kritikus
befogadására; egy szóbeli
érettségi témakör anyagának
összeállítására és az abban
megjelölt feladat kifejtésére.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Hangulatlíra, filozófiai dal, anekdotikusság.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Magyar irodalom – a Nyugat és első nemzedéke
Órakeret
7 óra
Előzetes tudás
A klasszikus modernség néhány irányzata és alkotója, a századvég
magyar irodalma.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
Az európai és magyar irodalmi hagyományok és modernség irányainak
összevetése, konfliktusai. A kozmopolitizmus és patriotizmus
kérdésfelvetései. Annak felismerése, hogy a magyar kultúra sokszínű
törekvések együttese.
Érvelő bemutatás: a Nyugat jelentősége a magyar kultúrtörténetben; a
korban megismertetett stílusirányzatok, filozófiai, lélektani iskolák
(Freud, Bergson) néhány jellemzőjének azonosítása. Értse egy folyóirat
felépítését, tudjon benne tájékozódni.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A Nyugat mint folyóirat és
mozgalom; szerkesztési elvek,
szerkesztők, kritikusok,
nemzedékek; célkitűzések;
filozófiai és stílusirányzatok hatása,
megismertetése.
Juhász Gyula költészetének
sajátosságai (pl. impresszionizmus,
nosztalgia, emlékezés, legalább egy
műve, pl. Tiszai csönd, Milyen volt;
életképszerűség, leíró jelleg, pl.
Tápai lagzi).
Tóth Árpád lírájának jellemzői;
tematikája, hangnemei, formái
(magányélmény, elégikusság,
impresszionizmus stb., legalább
egy-két műve, pl. Hajnali szerenád,
Esti sugárkoszorú, Elégia egy
rekettyebokorhoz, Lélektől lélekig,
A ta
nuló
felismeri a Nyugat
jelentőségét a magyar
kultúrtörténetben;
alkalmazza a nemzedék-
korszakolást későbbi
tanulmányai során; tudja a
korban megismert
stílusirányzatok,
filozófiai, lélektani
iskolák (Freud, Bergson)
néhány jellemzőjét;
műismereti minimuma:
Juhász Gyula egy műve,
Tóth Árpád egy-két műve.
Vizuális kultúra; ének-
zene:
impresszionizmus,
szimbolizmus,
szecesszió más
művészeti ágakban.
Filozófia:
életfilozófiák,
időproblémák.
Jó éjszakát!).
Egy folyóirat (időszaki kiadvány)
periodicitása, felépítése,
folyóiratcikkek visszakeresése,
hivatkozása.
Utalás egy-egy téma, motívum,
poétikai jellemző kortárs irodalmi
megjelenítésére; az evokáció, az
intertextualitás néhány példája.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Életmű – Ady Endre
Órakeret
12 óra
Előzetes tudás A Nyugat; stílusirányzatok a századelőn
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Annak megértése, hogy a kulturális hagyományhoz, a nemzethez
kötődés, a sorsvállalás sokféle hangon és módon jelentkezhet. A
hazaszeretet és haladás kérdései.
Ady költészetének befogadása: főbb alkotói korszakai, költői szerepe,
költészetének jellege. Műelemzések, összpontosítva Ady jellemző
köteteire, szerkesztési módszereire, lírai témáira, poétikai
megoldásaira. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség
fejlesztése.
Önálló, több szempontú műértelmezések megfogalmazása a művekről
szóló vélemények, elemzések értelmezésével is.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok Ady Endre életműve. Kötet-
és cikluskompozíció; költői
szerepvállalás, az innováció
szándéka. Klasszikus
modernség, szecessziós-
szimbolista látásmód; a
versritmus megújítása.
Meghatározó korszakok (pl.
költői indulás, világháború),
kötetek (pl. Új versek, A halottak
élén), témák, motívumok (pl.
magyarság, istenes, létharc,
látomásszerű tájvers, ars poetica;
élet-halál, hajó, ugar ) alapján
jellemző alkotásainak
értelmezése A Sion-hegy alatt;
A ta
nuló
ismeri az életmű főbb alkotói
korszakait; Ady helyét, költői
szerepét a magyar irodalom
történetében; költészetének
jellegét;
tisztában van a 20. eleji
magyar irodalom
sajátosságaival és a
megújítás szándékával;
műelemzések során
megismeri Ady jellemző
köteteit, szerkesztési
módszereit, lírai témáit,
motívumait, poétikai
megoldásait; képes önálló
versértelmezések
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek: társadalmi
modernizáció,
városiasodás, a modern
újságírás.
Vizuális kultúra: Ady-
illusztrációk.
Földrajz: Ady-
emlékhelyek
topológiája.
Informatika:
tájékozódás a Nyugat
digitalizált
változatában.
Góg és Magóg fia vagyok én...;
Kocsi-út az éjszakában és még 4-
5 mű (memoriterek is), pl.
Párisban járt az Ősz; A magyar
ugaron; Harc a Nagyúrral; Hunn,
új legenda; Bujdosó kuruc
rigmusa; Az eltévedt lovas;
Emlékezés egy nyár-éjszakára
stb., esetleg egy-egy részlet
publicisztikájából is).
Utalás egy-egy téma, motívum,
poétikai jellemző kortárs
irodalmi megjelenítésére; az
evokáció, az intertextualitás
néhány példája.
megfogalmazására;
műismereti minimuma: A
Sion-hegy alatt; Góg és
Magóg fia vagyok én...;
Kocsi-út az éjszakában és
még 4-5 mű;
képessé válik az Ady-életmű
jellemzőinek bemutatására
(legalább 10 lírai alkotás
alapján); a műveiről szóló
vélemények, elemzések
értelmezésére, kritikus
befogadására; egy-egy szóbeli
témakörben kijelölt feladat
kifejtésére, memoriterek
tolmácsolására.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Klasszikus modernség, szecessziós-szimbolista látásmód, tagoló vers,
kötetkompozíció, ciklikus szerkesztés.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Portré – Móricz Zsigmond
Órakeret 6
óra
Előzetes tudás
Realista és naturalista epika, Móricz egy műve, pl. Hét krajcár vagy
Légy jó mindhalálig/Pillangó/Árvácska
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Móricz helyének, látásmódjának, kérdésfeltevéseinek, alkotásmódja
jellemzőinek megismerése, alkotásainak több szempontú
megközelítése; felkészítés önálló novellaelemzések megfogalmazására,
megvitatására. A megjelenített létformák morális és társadalmi
kérdései.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Móricz alkotásainak jellemzői,
írásművészetének sajátosságai;
naturalista és realista
ábrázolásmódja.
Tárgykörök, témák (pl. paraszti,
dzsentri; szegénység) és műfaji
változatok (novella, elbeszélés,
történeti példázat, idill-típusú
regény stb.).
Novelláinak világa (legalább két
mű elemzése, pl. Tragédia,
Szegény emberek, Barbárok).
Egy Móricz-regény (pl. Úri
muri, Rokonok, Sárarany, Az
Isten háta mögött) elemző
értelmezése, sok szempontú
A ta
nuló
ismeri Móricz helyét a magyar
epika történetében (Nyugat;
népi írók mozgalma, Kelet
Népe); alkotásmódjának
jellemzőit; képes néhány
alkotásának sok szempontú
megközelítésére, saját
álláspont kifejtésére és adott
szempontú, önálló
műértelmezésre
(novellaelemzések
megfogalmazására);
lehetőséget kap beszámoló /
könyvajánló készítésére
egyéni olvasmányélménye
alapján;
Mozgóképkultúra és
médiaismeret: Móricz-
művek filmes,
televíziós adaptációi
(pl. Pillangó, Égi
madár, Rokonok,
Barbárok, Árvácska).
megközelítéssel, pl. műfaji
változat; szerkezet,
jellemábrázolás, elbeszélés-
technika, nézőpont,
közlésformák, hangnemek, írói
előadásmód; problematika (pl.
vívódó hősök, dzsentri-
ábrázolás).
műismereti minimuma: Móricz
egy regénye (házi olvasmány)
és egy novellája; alkalmassá
válik a művek értelmezéseinek
kritikus befogadására; egy
szóbeli érettségi témakör
anyagának összeállítására és az
abban megjelölt feladat
kifejtésére.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Realista és naturalista ábrázolásmód, népi írók mozgalma.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Világirodalom – avantgárd irányzatok; a magyar
avantgárd
Órakeret
6 óra
Előzetes tudás Stílusirányzatok a századfordulón.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Modernség és hagyomány kérdésfelvetései a magyar avantgárd
irodalomban. A 20. sz. eleji stílusirányzatok létrejöttének, a csoportok,
programok szándékainak, esztétikai elveinek, poétikai megoldásainak
feltárása. Dokumentumok megvitatása a magyar avantgárd sajátos
helyzetéről, Kassák szerepéről.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok Világirodalom – avantgárd
irányzatok.
Formabontás és formaépítés
(közös tendenciák a
stílusirányzatokban).
Futurizmus, expresszionizmus,
szürrealizmus: néhány
szemelvény az egyes irányzatok
dokumentumaiból, illetve néhány
irodalmi alkotás (pl. Marinetti,
Majakovszkij; Trakl, G. Benn;
Apollinaire, Éluard műveiből). A
jellemzően nem irodalmi
irányzatok (kubizmus,
konstruktivizmus, dada, stb.)
néhány célkitűzése, formajegye.
A magyar avantgárd
sajátosságai, az aktivizmus
programja; Kassák Lajos szerepe
(egy-két művének ismerete, pl.
Mesteremberek; A ló meghal...).
A tanuló
megismeri a 20. sz. eleji
stílusirányzatok létrejöttét, a
csoportok, programok
szándékait, esztétikai elveit,
poétikai megoldásait;
a magyar avantgárd sajátos
helyzetét, Kassák szerepét.
Vizuális kultúra;
Mozgóképkultúra és
médiaismeret: az
avantgárd a
képzőművészetekben
(futurizmus,
expresszionizmus,
szürrealizmus,
kubizmus,
konstruktivizmus, dada);
az expresszionista és
szürrealista
filmművészet.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, aktivizmus,
szabad vers, szimultanizmus, önműködő írás, képvers.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Életmű – Kosztolányi Dezső
Órakeret
12 óra
Előzetes tudás Kosztolányi egy novellája és lírai alkotása(i), memoriterek.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Törekvés a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok szellemi
hátterének megértésére, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra. A
személyiség, az egyediség tisztelete, a közös emberi sorsból fakadó
szolidaritás.
Kosztolányi jellegzetes lírai témáira, poétikai megoldásaira
összpontosító műelemzések. Kis- és nagyepikájából néhány jelentős
darab értelmezése. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási
képesség fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Kosztolányi Dezső életműve.
Pályaszakaszok, életérzések,
költői magatartásformák;
világkép, művészetfelfogás
(homo aestheticus);
stílusirányzatok (pl.
impresszionizmus,
expresszionizmus); viszonya az
anyanyelvhez.
Jellemző lírai tematika;
hangnemek, műfajok,
versciklusok (pl. A szegény
kisgyermek panaszai); Számadás-
kötet; kis- és nagyszerkezetek;
ars
poeticák;legalább 4 lírai alkotás,
köztük: Hajnali részegség,
Halotti beszéd.
Novellák (pl. A kulcs, Fürdés
stb.) és novellaciklusok (Esti
Kornél-novellák).
Egy Kosztolányi-regény (pl.
Édes Anna, Pacsirta) elemző
értelmezése, sok szempontú
megközelítéssel, pl. műfaji
változat; szerkezet,
jellemábrázolás,
elbeszéléstechnika, nézőpont,
közlésformák, hangnemek, írói
előadásmód; problematika.
Utalás egy-egy téma,
motívum, poétikai jellemző
A ta
nuló
ismeri az életmű főbb alkotói
korszakait; Kosztolányi
helyét, szerepét a magyar
irodalom történetében;
írásművészetének jellegét;
tisztában van a Nyugat első
nemzedéke tevékenységével,
jelentőségével;
műelemzések során
megismeri Kosztolányi
jellemző lírai témáit,
poétikai megoldásait; kis- és
nagyepikájának néhány
jelentős darabját; képes lírai
és epikai alkotások önálló
értelmezésének
megfogalmazására;
műismereti minimuma:
Kosztolányi egy regénye és
két novellája; lírai alkotásai,
Hajnali részegség, Halotti
beszéd és még egy-két műve
(memoriter is);
képessé válik a Kosztolányi-
életmű jellemzőinek
bemutatására (legalább 4 lírai
alkotás, egy regény, két
novella alapján); a műveiről
szóló vélemények, elemzések
értelmezésére, kritikus
befogadására; egy-egy
szóbeli témakörben kijelölt
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek:
urbanizáció, kulturális
élet, sajtó.
Mozgóképkultúra és
médiaismeret:
Kosztolányi-művek
filmes feldolgozásai.
Etika; Filozófia:
filozófiai, lélektani
irányzatok, pl. a
freudizmus és hatása.
kortárs irodalmi
megjelenítésére; az
evokáció, az intertextualitás
néhány példája.
feladat kifejtésére,
memoriterek tolmácsolására.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Versciklus, novellaciklus, példázat, lélektan.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Látásmódok: Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula
Órakeret
8 óra
Előzetes tudás
Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem, részlet; karcolat, paródia; esetleg:
Ezeregyéjszaka és Szindbád alakja.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A nosztalgia és humor szerepe a műalkotásban és az ember
önértelmezésében.
Az alkotói életútra összpontosító bemutatás: Karinthy és Krúdy helye a
korszakban; alkotás- és látásmódjuk jellemzői. Önálló tájékozódás,
műválasztás, műértelmezések, összehasonlító elemzések.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Karinthy kisepikájának jellemzői
választott novella (pl. A cirkusz;
Találkozás egy fiatalemberrel;
Barabbás) és a Tanár úr kérem
karcolatgyűjtemény darabjai
alapján.
Humorfelfogása (humoreszkjei).
Irodalmi karikatúrák (néhány,
már megismert szerző /mű és
paródiája) az Így írtok ti
szemelvényei alapján.
Krúdy Gyula írói világa, egyéni
hangja legalább egy Szindbád-
novella alapján (pl. Negyedik út,
Ötödik út); anekdotikusság, az
idő és az emlékezés formaalkotó
szerepe.
A Krúdy-művek
atmoszférájának, témáinak,
alakjainak, motívumainak
megidézése (stílusimitációk, pl.
Márai Sándor: Szindbád
hazamegy; Huszárik Zoltán:
Szindbád).
A ta
nuló
kijelöli Karinthy és Krúdy
helyét a korszakban (újságírás;
Nyugat, illetve csoporthoz nem
tartozás); ismeri alkotás- és
látásmódjuk jellemzőit; képes
néhány alkotás értelmezésére,
műelemzések kritikus
befogadására, saját álláspont
kifejtésére és adott szempontú,
önálló műmegközelítésre (pl.
novellaelemzések
megfogalmazására); képessé
válik összehasonlító
elemzésekre (párnovellák, pl.
A jó tanuló felel / A rossz
tanuló felel; ellentétesek, pl.
Magyar dolgozat / Röhög az
egész osztály); mű és paródiája
összevetésére); novellaciklus
és film összehasonlító
elemzésére;
műismeret: Karinthy
(választható valamely műve);
Krúdy egy novellája.
Mozgóképkultúra és
médiaismeret:
Huszárik Zoltán
Szindbádja.
Karinthy
műveinek filmes
adaptációi,
műveinek előadó-
művészeti példái.
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek:
urbanizáció, városi
élet Budapesten.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Humor, paródia, karcolat, novellaciklus, hasonmásalak, nosztalgia.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Életmű – Babits Mihály
Órakeret
10 óra
Előzetes tudás A Nyugat mint folyóirat és mozgalom.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A lét erkölcsi aspektusai a háború, világégés idején. Betegség és prófétai
küldetés értelmezési lehetőségei. A vívódó, az örök értékeket védő, a
magyarság sorsát egyetemes horizontba helyező művek megismerése.
Babits főbb alkotói korszakainak, helyének, szerepének megismertetése,
műértelmezések: jellemző témák, hangnemek, motívumok, poétikai
megoldások feltárása. A jelentéstulajdonítás során kapcsolatkeresés az
európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, kódjaival. A
kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Babits Mihály életműve.
Pályaszakaszok, kötetek, költői
magatartásformák (pl.
pályakezdés; világháborúk ideje;
kései költészet); életérzések,
világkép, értékrend,
művészetfelfogás (homo
moralis); a bölcseleti, filozófiai
érdeklődés hatásai. Magyarság és
európaiság.
Szerepe a Nyugat mozgalmában;
irodalmi kapcsolatai; esszé- és
irodalomtörténet-írói, műfordító
tevékenysége.
Stílusirányzati sokszínűsége (pl.
impresszionizmus, szecesszió,
szimbolizmus); klasszicizálás,
antikizálás; hagyomány és
modernség egysége.
Jellemző lírai tematika, költői
magatartás (békevers, pl. Húsvét
előtt; a prófétaszerep elutasítása
vagy vállalása, pl. Mint különös
hírmondó); versszerkezetek,
hangnemek, formák, motívumok
gazdagsága (pl. Esti kérdés, Ősz
és tavasz között); ars poeticus
alkotások (pl. A lírikus epilógja;
Cigány a siralomházban; Csak
posta voltál).
A választott művekhez
A ta
nuló
ismeri az életmű főbb alkotói
korszakait; Babits helyét,
szerepét a magyar irodalom
és a Nyugat történetében;
írásművészetének jellegét;
tisztában van a Nyugat első
nemzedéke tevékenységével,
jelentőségével;
műelemzések során
megismeri Babits jellemző
lírai témáit, poétikai
megoldásait és a Jónás
könyvét;
képes Babits-művek önálló
értelmezésének
megfogalmazására;
műismereti minimuma: Esti
kérdés, Ősz és tavasz között
és még egy-két műve
(memoriter is) és a Jónás
könyve; képessé válik a
Babits-életmű jellemzőinek
bemutatására (legalább négy
lírai alkotás); a műveiről
szóló vélemények, elemzések
értelmezésére, kritikus
befogadására; egy-egy
szóbeli témakörben kijelölt
feladat kifejtésére,
memoriterek tolmácsolására.
Vizuális kultúra: Babits-
portrék.
Informatika: adattárak
internetes közlések (pl.
a Nyugat),
hanganyagok.
Etika; Filozófia:
filozófiai, etikai
irányzatok és hatásuk.
kacsolódó fogalmi ismeretek (pl.
gyászdal, tárgyias költészet,
ditirambus, könyörgésvers). A
Jónás könyve, mint az
ószövetségi példázat parafrázisa.
Jónás és az Úr magatartása.
Nyelvhasználati és hangnemi
összetettség.
Utalás egy-egy téma, motívum,
poétikai jellemző kortárs
irodalmi megjelenítésére; az
evokáció, az intertextualitás
néhány példája.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Bergsoni időszemlélet, ditirambus, prófétaság, küldetéstudat, rájátszás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Életmű – József Attila
Órakeret
12 óra
Előzetes tudás
József Attila: Altató; Betlehemi királyok; Mama; művek az 5–8.
évfolyamról.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az esztétikai élmény hatása az önismeretre, a világismeretre. Igény és
képesség az ízlés önálló fejlesztésére. Egyén és közösség
viszonyrendszerének ellentmondásossága. Annak felismerése, hogy a
társadalmi-szociális elkötelezettség és az egyéni lét értelmezése
egyszerre van jelen az életműben. Az életmű főbb alkotói korszakainak
többféle megközelítésmódot alkalmazó megismertetése. József Attila
helye, szerepe a magyar irodalom történetében; írásművészetének
jellege. A komplex képek elemzése révén (is) a kreativitás, a
képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése.
Műelemzések: jellemző lírai témák, stílusirányzati jellemzők, poétikai
megoldások feltárása. Felkészítés önálló versértelmezések
megfogalmazására, vélemények, interpretációk befogadására.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
József Attila életműve.
Pályaszakaszok, életérzések, költői
magatartásformák (pl. Tiszta
szívvel; Tudod, hogy nincs
bocsánat); világkép,
költészetfelfogás (pl. Ars poetica;
Thomas Mann üdvözlése).
Stílusirányzatok (pl.
expresszionizmus, szürrealizmus,
Medáliák) és stílustendenciák (pl.
újnépiesség) hatása.
A ta
nuló
ismeri az életmű főbb
alkotói korszakait; József
Attila helyét, szerepét a
magyar irodalom
történetében;
írásművészetének jellegét;
műelemzések során
megismeri József Attila
jellemző lírai témáit,
motívumait, poétikai
megoldásait;
Informatika: könyvtári
és internetes
tájékozódás József
Attila
dokumentumokról.
Ének-zene:
megzenésített
költemények.
Etika; Filozófia:
korabeli irányzatok és
Jellemző lírai tematika (pl.
Külvárosi éj; Óda; Nem emel föl);
gondolati költészet 1932-1934
között (pl. Téli éjszaka,
Reménytelenül; A város peremén);
kései költészet (közéleti, pl.
Levegőt; A Dunánál; Hazám;
szerelmi, pl. Nagyon fáj; tragikus
önsors versek, pl. Karóval jöttél;
Talán eltűnök hirtelen...).
Versszerkezetek, verstípusok,
hangnemek, formák, témák,
motívumok (pl. gyermek, éjszaka,
külváros, bűntudat) gazdagsága.
Komplex költői képek (síkváltások).
Hatása a későbbi költészetre (pl.
Pilinszky, Nagy László).
A választott művekhez kapcsolódó
fogalmi ismeretek (pl. freudizmus,
agitatív vers, szegényember-vers,
szonettkoszorú).
Utalás egy-egy téma, motívum,
poétikai jellemző kortárs irodalmi
megjelenítésére; az evokáció, az
intertextualitás néhány példája.
képes önálló
versértelmezések
megfogalmazására;
műismereti minimuma:
Külvárosi éj; Óda; Tudod,
hogy nincs bocsánat és még
4-5 műve (memoriter is);
képessé válik az életmű
jellemzőinek bemutatására
(legalább 12 lírai alkotás
alapján); a műveiről szóló
vélemények, elemzések
értelmezésére, kritikus
befogadására; egy-egy
szóbeli témakörben kijelölt
feladat kifejtésére,
memoriterek tolmácsolására.
hatásuk; filozófiai
kérdésfelvetések.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Komplex kép, síkváltás, szabad vers, létösszegzés, időszembesítés,
önmegszólítás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Világirodalom – epikai és lírai törekvések a 20.
században és a kortárs irodalomban
Órakeret 8
óra
Előzetes tudás Avantgárd irányzatok.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Valóság és fikció, a bűntelenség és bűnösség, létbe vetettség filozófiai
kérdéseinek értelmezése
A 20. századi irodalom néhány meghatározó tendenciájának
megismertetése. Művek, műrészletek feldolgozása, alkotói nézőpontok,
látásmódok, témák, történeti, kulturális kontextusok megvitatása. Az
önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és
műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására és
megosztására.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Epikus művek (szemelvények,
részletek a kis- és nagyepikából)
pl. Kafka (pl. Az átváltozás);
Thomas Mann (pl. Tonio Kröger
A tanuló
megismeri a 20. századi
irodalom néhány meghatározó
tendenciáját;
Mozgóképkultúra és
médiaismeret: filmes
feldolgozások, pl.
Kafka, Orwell, Hrabal
/ Mario és a varázsló; Bulgakov:
A Mester és Margaríta; Camus
(pl.: Közöny); Orwell (pl.
Állatfarm / 1984); Faulkner,
Hemingway, Hrabal, I. B.
Singer, Szolzsenyicin
alkotásaiból és kortárs
művekből. A választott szerzők
jellemző tematikája,
kérdésfelvetése; formanyelvi,
szóhasználati sajátosságai.
Művek és adaptációik
összevetése.
Lírai alkotások (szemelvények,
részletek).
Legalább egy lírikus látásmódja
egy-két művének elemző
megközelítésével (pl. T. S.
Eliot).
A választott szerzőkhöz,
művekhez kacsolódó fogalmi
ismeretek (pl. intellektuális
költészet, mitologizálás,
mitoszregény, dokumentum-
irodalom, parabola,
egzisztencializmus).
ismer néhány jellemző,
jelentős 20. századi epikus
művet, részletet (pl. Bulgakov,
Camus, Faulkner,
Hemingway, Hrabal, Kafka,
Thomas Mann, Orwell, I. B.
Singer, Szolzsenyicin
alkotásaiból) és kortárs
szerzők epikai és lírai
alkotásait; ismeri egy
kiemelkedő lírikus portréját,
egy-két művét (pl. T. S.
Eliot);
képes önálló műértelmezések
megfogalmazására;
lehetőséget kap saját
olvasmányélményeinek
előadására (műbemutatás /
ajánlás).
műveiből.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Neoavantgárd, posztmodern, családregény, objektív líra, vezérmotívum,
montázstechnika, abszurd.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Színház- és drámatörténet – a 20. századi és a kortárs
drámairodalom néhány törekvése
Órakeret 6
óra
Előzetes tudás Csehov és még egy 19. század végi szerző dramaturgiája.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A színházi hatásrendszer befogadása; a társadalmi, közösségi és egyéni
konfliktusok hátterének megértése. Annak megélése, hogy a művekben
megjelenített konfliktusok átélése, megértése segítséget ad a saját
életproblémák felismerésében, értelmezésében. A színház és a dráma
alakulása, jellegzetes tendenciák. A drámai történetmondás
sajátosságai. Színház és dráma kapcsolata.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
A 20. századi és/vagy a kortárs
drámairodalom egy-két jellemző
tendenciája
(pl. az epikus dráma, abszurd
dráma, egzisztencialista dráma,
groteszk színház, amerikai
A tanuló
megismeri a 20. századi
és/vagy kortárs dráma és
színház néhány jellemző
tendenciáját;
elemez egy-két jelentős 20.
Dráma és tánc:
színháztörténet,
színházművészet.
drámairodalom köréből).
Szemelvények, részletek drámai
művekből, pl. Brecht (pl.
Koldusopera/Kurázsi mama;
Beckett: Godot-ra várva;
Ionesco: A kopasz énekesnő;
Dürrenmatt (pl. Az öreg hölgy
látogatása/A fizikusok); egy
szerző, mű középpontba állítása.
A választott szerzőkhöz,
művekhez kacsolódó fogalmi
ismeretek (pl. epikus színház,
elidegenítő effektusok, song,
tézisdráma, abszurd dráma,
példázatosság, groteszk komédia,
paradoxon).
századi vagy kortárs alkotást,
újításaiknak (vagy a
hagyomány és újítás
kettősségének)
figyelembevételével;
bemutatja dramaturgiájuk
sajátosságait;
megismer néhány álláspontot
a művek értelmezéséhez;
lehetőség szerint megtekint
egy színházi előadást (vagy
felvételét), és közös
elemzéssel értékelik az adott
interpretációt;
lehetőség szerint kidolgoznak
egy-egy jelenetet az elemzett
művekből;
alkalmassá válik a művek
értelmezéseinek kritikus
befogadására.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Epikus színház, abszurd dráma.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Portré – Radnóti Miklós
Órakeret
6 óra
Előzetes tudás
Radnóti egy-két műve, köztük: Nem tudhatom (memoriter is).
Klasszicizálás, antikvitás; idill, tragikum; az ekloga műfajának
története.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A költői és prófétai hivatás a világháború küszöbén és a II. világháború
alatt. Költői magatartásformák, jellemző műfajok, témák több
szempontú megközelítése. A műfaji konvenció jelentéshordozó
szerepének bemutatása. Versszervező elvek felismerése és értelmezése.
Az esztétikai érzék, a formaérzék fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Radnóti Miklós portréja.
Életút és életmű egysége
(haláltudat, munkaszolgálat,
lágervers; idill és tragikum). A
kor jellemzői (pl. Töredék),
Radnóti tragédiája és költői
magatartásformái (jóság,
tiltakozás, lázadás, emlékezés,
emberség, hazaszeretet, pl. Nem
tudhatom, hitvesi költészet, pl.
Tétova óda, Levél a hitveshez).
Jellemző műfajok, témák,
A ta
nuló
tisztában van Radnóti
életművének jellegével; a
költő helyével, szerepével a
magyar irodalom
történetében; Vergilius rá tett
hatásával;
felismeri jellemző műfajait,
versformáit;
műismereti minimuma: Nem
tudhatom, Hetedik ecloga és
még két műve;
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek:
munkaszolgálat,
munkatábor.
Földrajz: emlékhelyek,
Radnóti életének,
sorsának topológiája.
életérzések költészetében;
műveinek formai és stiláris
sajátosságai (avantgárd, szabad
vers, klasszicizálás stb.).
Eklogaciklusa (a Hetedik ecloga
és legalább még egy mű alapján,
pl. Negyedik ecloga). A Tajtékos
ég és a bori notesz (pl. Erőltetett
menet, Razglednicák).
Utalás egy-egy téma, motívum,
poétikai jellemző kortárs
irodalmi megjelenítésére; az
evokáció, az intertextualitás
néhány példája.
Radnóti kapcsán alkalmassá
válik legalább 4 alkotásának
és a műveiről szóló
véleményeknek,
elemzéseknek az
értelmezésére; egy-egy
szóbeli témakör kifejtésére;
memoriterek tolmácsolására.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Eklogaciklus, idill és tragikum, razglednica.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Portrék – Szabó Lőrinc, Márai Sándor,
Pilinszky János, Weöres Sándor, Ottlik Géza
Órakeret
15 óra
Előzetes tudás
A 20. századi magyar irodalom néhány jelentős szerzőjének már
megismert életműve vagy portréja.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az erkölcs, egyén és közösség viszonyának kérdései lírai és prózai
alkotásokban.
A lírai beszédmód változatainak értelmezése; a korszakra és az egyes
alkotókra jellemző beszédmódok feltárása, néhány jellegzetes alkotás
összevetése. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség
fejlesztése.
Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és
műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására és
megosztására.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Szabó Lőrinc költészetének
jellege, pl. a Lóci-versek, Az Egy
álmai; a Semmiért egészen és
versciklusainak (pl. a
Tücsökzene) néhány darabja
alapján.
Weöres Sándor költészetének
tematikus és formai
változatossága (pl. a
Rongyszőnyeg; Magyar etüdök
alapján); gondolati költészete;
szerepversei, stílusutánzatai (pl.
a Psyché szemelvényei).
A ta
nuló
tisztában van az adott 20.
századi szerzők életművének
jellegével; az alkotók
helyével, szerepével a
magyar irodalom
történetében;
műismereti minimum: Szabó
Lőrinc egy-két műve, Weöres
Sándor egy-két műve;
Pilinszky János
Harmadnapon és még egy
műve;
választhat: Márai Sándor
Mozgóképkultúra és
médiaismeret: Bódy
Gábor: Psyché.
Informatika: adattárak,
honlapok, önálló
tájékozódás pl. a Márai-
és az Ottlik- kultuszról.
Pilinszky János világlátásának
tükröződése költészetében;
alkotásmódjának, poétikai
megoldásainak, motívumainak
sajátosságai (a Harmadnapon és
még egy műve alapján, pl.
Négysoros, Francia fogoly,
Harbach 1944, Apokrif stb.).
Márai Sándor életműve néhány
epikus szemelvény alapján (pl.
Egy polgár vallomásai; A
gyertyák csonkig égnek; Napló);
esszérészlet (pl. Füves könyv) és
lírai alkotás (Halotti beszéd)
alapján; az emigráns léthelyzet
hatása.
Ady Endre publicisztikájából
részlet (pl. Ismeretlen Korvin-
kódex margójára, Kosztolányi
Dezső esszérészlet (pl. Ábécé a
fordításról és ferdítésről), Illyés
Gyula esszérészlet (pl.
Hajszálgyökerek )
Ottlik Géza: Iskola a határon -
sok szempontú regényértelmezés.
A választott szerzőkhöz,
művekhez kacsolódó fogalmi
ismeretek.
Utalás egy-egy téma, motívum,
poétikai jellemző kortárs
irodalmi megjelenítésére; az
evokáció, az intertextualitás
néhány példája.
egy-két alkotása; Ottlik Géza
egyik műve;
a szerzők kapcsán alkalmassá
válik a műveikről szóló
véleményeknek,
elemzéseknek az
értelmezésére; egy-egy
szóbeli témakör kifejtésére;
memoriterek tolmácsolására.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Szerepvers, stílusutánzás, négysoros.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Látásmódok – Illyés Gyula, Németh László, Örkény
István, Nagy László
Órakeret
12 óra
Előzetes tudás
Képesség lírai, epikai művek, drámák értelmezésére, önálló
feldolgozására.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és
műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására,
értelmezésére és a kapcsolatos vélemények megosztására.
Annak felismerése, hogy az írói-költői felelősség, szociális-társadalmi
együttérzés változatos módon, műfajban és tematikában szólalhat meg.
Szerzők több szempontú bemutatása, életművük jellege, szerepük a
magyar irodalomban. Téma, hangnem, beszédhelyzet és műfaj
összefüggéseinek megfogalmazása néhány jellegzetes példán. Egy-egy
mű korabeli és mai hatása (pl. Egy mondat a zsarnokságról; egyperces
novellák).
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Illyés Gyula lírájának sajátosságai
az Egy mondat a zsarnokságról
és más műve alapján (pl. Bartók,
Koszorú); az irodalmi
szociográfia műfaja, l.
Puszták népe (vagy részletek).
Németh László egy regénye (pl.
Iszony) vagy egy drámája (pl. II.
József; A két Bolyai).
Nagy László költői világa,
alkotásmódja (pl. népiesség,
hosszúénekek, montázstechnika,
képrendszer, portrévers, képvers)
egy-két műve alapján (pl.
Himnusz minden időben, Ki viszi
át a szerelmet; József Attila!;
Menyegző).
Örkény István groteszk
látásmódja néhány egyperces
novella és / vagy a Tóték alapján.
A választott szerzőkhöz,
művekhez kacsolódó fogalmi
ismeretek.
A ta
nuló
tisztában van az adott 20.
századi szerzők életművének
jellegével; az alkotók
helyével, szerepével a
magyar irodalom
történetében;
műismereti minimuma:
Illyés Gyula egy műve;
továbbá választhat: Németh
László egy műve; Örkény
István néhány műve; Nagy
László egy-két műve;
esszérészlet Illyés Gyula,
Németh László műveiből; a
szerzők kapcsán alkalmassá
válik a műveikről szóló
véleményeknek,
elemzéseknek az
értelmezésére; egy-egy
szóbeli témakör kifejtésére;
memoriterek tolmácsolására.
Mozgóképkultúra és
médiaismeret: Örkény
műveinek filmes
adaptációi.
Informatika: internetes
közlés, adattárak –
önálló tájékozódás.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Népi írók mozgalma, irodalmi szociográfia, hosszúének, portrévers,
képvers, groteszk látásmód, egyperces novella.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Művelődéstörténeti, irodalomtörténeti tájékozódás –
Portrék, látásmódok a 20. század magyar irodalmából
(választható szerzők, művek)
Órakeret
8 óra
Előzetes tudás
A 20. századi magyar irodalom jellemzői (életművek, portrék,
látásmódok).
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és
műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására,
értelmezésére és a kapcsolatos vélemények megosztására. A magyar
irodalom sokféleségének, határokon átnyúló egységének
megbecsülése.
Művelődéstörténeti és irodalomtörténeti tájékozódás, irányzatok,
csoportok, szerzők sajátosságai. A 20. század különböző korszakainak
kulturális, irodalmi törekvései. Különböző típusú, terjedelmű és műfajú
epikai, lírai művek, továbbá esszék elemzése, értelmezése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Választás alapján művek,
szemelvények 20. századi:
szépprózai alkotásokból, pl.
Gion Nándor, Mészöly
Miklós, Nyirő József (pl. Úz
Bence, Kopjafák), Szabó
Magda (pl. Abigél), Sánta
Ferenc (pl. Sokan voltunk),
Sütő András műveiből;
lírikusok munkásságából, pl.
Áprily Lajos, Dsida Jenő,
Nemes Nagy Ágnes, Orbán
Ottó, Sinka István, Szilágyi
Domokos egy-két műve;
értekező prózai művekből,
esszékből, pl. Nemes Nagy
Ágnes, Szerb Antal és mások
műveiből, például Szabó
Dezső Adyról írt esszéiből.
Művelődés- és
irodalomtörténeti
tájékozódás: a nemzeti
konzervatív irodalom, a népi
írók mozgalma, a határon túli
és emigráns irodalom.
A ta
nuló
tisztában van a választott 20.
századi szerzők
életművének jellegével; az
alkotók helyével, szerepével
a magyar irodalom
történetében; megismeri a
század irodalmának néhány
törekvését, sajátosságát
(nemzeti konzervatív
irodalom, népi írók
mozgalma, határon túli
magyar és emigráns
irodalom);
választhat műelemzést /
műajánlást egyéni
olvasmányélményei alapján;
a szerzők kapcsán alkalmassá
válik a műveikről szóló
véleményeknek,
elemzéseknek az
értelmezésére; egy-egy
szóbeli témakör kifejtésére,
memoriterek tolmácsolására.
Informatika: internetes
közlés, irodalmi
adattárak és honlapok.
A választott szerzőkhöz,
művekhez kacsolódó fogalmi
ismeretek.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Művelődéstörténet, irodalomtörténet, nézőpont, nézőpontváltás, nemzeti
konzervatív irodalom, parabola, intertextualitás; költői attitűd, költői
szerep; Kárpát-medencei, erdélyi irodalom; emigráns irodalom; „ötágú
síp”.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból (választható
szerzők, művek)
Órakeret
10 óra
Előzetes tudás A 20. és 21. századi magyar irodalom tendenciái.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és
műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására,
értelmezésére és a kapcsolatos vélemények megosztására.
Annak a belátása, hogy a kortárs törekvések megismerése segíti a
körülöttünk levő világ megértését.
Kortárs irodalom: a tájékozottság növelése, az eligazodás támogatása; a
fogalmi műveltség bővítése. Kortárs alkotások értelmezése, a művekről
szóló vélemények, elemzések mérlegelése. A kortárs irodalmi élet több
szempontú bemutatása. Kertész Imre Sorstalanság című regényének
feldolgozása.
Az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának
új jelenségei.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Szemelvények a kortárs
szépprózai alkotásokból, lírai
művekből, esszéirodalomból.
A kortárs dráma és színház
világa (egy választott mű
elemzése).
Irodalmi díjak és díjazottak (a
Nobel-díjas: Kertész Imre
Sorstalanság című regénye).
Kortárs irodalmi élet. A
választott szerzőkhöz,
művekhez kacsolódó
fogalmi ismeretek.
Tájékozódás az irodalmi és
könyvtári adatbázisok, blogok,
kritikai folyóiratok, internetes
folyóiratok között.
Önálló olvasmányválasztás
szempontjai, indoklása,
értékelése, mások
szempontjainak értelmezése.
A ta
nuló
tisztában van a kortárs
irodalomból választott
szerzők életművének
jellegével; az alkotók
helyével, szerepével;
megismeri a kortárs irodalom
néhány törekvését,
sajátosságát, a posztmodern,
digitális irodalom,
hangoskönyv fogalmát;
választhat
műelemzést/műajánlást
egyéni olvasmányélményei
alapján;
értelmez egy kortárs drámai
alkotást (lehetőleg megtekinti
színházban/felvételről);
információkat szerez a
kortárs irodalmi életről
(könyvünnepek,
sikerkönyvek); irodalmi
díjakról (pl. Kertész Imre
Nobel-díjas Sorstalanság
című regényéről);
a szerzők kapcsán alkalmassá
válik a műveikről szóló
véleményeknek,
elemzéseknek az
értelmezésére; egy-egy
szóbeli témakör kifejtésére,
memoriterek tolmácsolására.
Dráma és tánc: a kortárs
színház irányzatai,
példái.
Mozgóképkultúra és
médiaismeret: az
elektronikus
tömegkommunikáció és
az irodalom
kölcsönhatásának új
jelenségei.
Informatika: a digitális
közlés példái.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Kortárs nyilvánosság, nyomtatott és internetes folyóiratok, hangoskönyv,
digitális közlés.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Regionális kultúra
Órakeret 2
óra
Előzetes tudás A választott tárgyhoz kapcsolódó irodalmi ismeretek.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Azonosulás a szűkebb-tágabb tájegység történeti és jelenkori értékeivel,
a regionális kötődés erősítése. Irodalmi emlékhelyek, nemzeti identitás.
Eligazodás, tudás- és tapasztalatszerzés a
tájegység/település/kerület/iskola stb. kulturális, irodalmi
hagyományairól, irodalmi emlékhelyeiről.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A régió, tájegység, település, A tanuló kerület, iskola
kulturális, tisztában van a tájegység / irodalmi, múltbeli és
jelen település / kerület / iskola stb.
hagyományai (pl. kisebbségi kulturális, irodalmi
irodalom, folklór, múzeum, hagyományaival, ismer
színház stb.); irodalmi emlékhelyeket;
kapcsolódó a tematika az ide kötődő, ehhez
kapcsán szerző(k) irodalmi műve(i). alkalmassá válik egy
szóbeli Irodalmi emlékhelyek (szülőház, témakör kifejtésére
(érettségi emlékszoba, kiállítás, múzeum,
követelményrendszer). temető, színház stb.).
A választott tárgyhoz
kapcsolódó fogalmi ismeretek.
Vizuális kultúra; Hon és
népismeret; Földrajz;
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek: régió,
tájegység, történelmi
emlékezet, emlékhely,
hagyomány.
Társadalomismeret:
civil társadalom, a
lokális kulturális
szerveződések
jelentősége.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Régió, regionalitás, hagyomány, kisebbség, nemzetiség, folklór, az
irodalom „földrajza”, interkulturalitás, kulturális emlékezet.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Az irodalom határterületei
Órakeret
4 óra
Előzetes tudás
Népköltészet, műköltészet, alkalmi költészet. Szórakoztató irodalom,
slágerszöveg.
A témakör
nevelési-fejlesztési
céljai
Igény és képesség erősítése az ízlés önálló, tudatos fejlesztésére. Az
esztétikai és művészeti tudatosság alakítása, fejlesztése. Az irodalmiság
változó fogalmának áttekintése, példákkal. Több szempontot érintő
megbeszélés az ízlésről, annak kontextusairól, alakulásáról. A művészet
kultúraalkotó szerepének megfigyelése. Más kultúrák megismerésének
igénye. Az érvelő képesség, a retorikai tudás továbbfejlesztése. Példával
való bizonyítása, hogy az irodalom egyrészt folyamatos, másrészt
történetileg változó hagyomány.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A szórakoztató irodalom típusai,
hatáskeltő eszközei és sajátos
műfajainak jellemzői (pl. fantasy-
irodalom,
detektívregény, sci-fi, lektűr;
A tanuló
tisztában van az irodalmiság
változó fogalmával;
megérti az ízlés kontextuális
Vizuális kultúra: kortárs
művészet.
Mozgóképkultúra és
médiaismeret: filmes
dalszöveg).
Az irodalom filmen; filmes
feldolgozások.
Film- és könyvsikerek,
divatjelenségek.
Az irodalmi ismeretterjesztés
főbb nyomtatott és elektronikus
műfajai.
A választott témához kapcsolódó
fogalmi ismeretek.
függőségét; alakul igénye és
képessége az ízlés önálló
fejlesztésére; fejlődik
médiatudatossága, esztétikai
és művészeti tudatossága;
választhat
műelemzést/műajánlást
egyéni olvasmány-
élményei/filmélményei
alapján; a tárgykör
kapcsán
alkalmassá válik a
jelenségekről/művekről szóló
véleményeknek,
elemzéseknek az
értelmezésére; egy-egy
szóbeli témakör kifejtésére.
feldolgozások,
mediatizált kultúra.
Ének-zene: a zene
fogyasztásának
jelenségei, zenei
szubkultúrák.
Társadalomismeret: a
kulturális fogyasztás
társadalmi jellemzői;
értékviták.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Ízlés, értelmezés, szórakoztatás, populáris kultúra, kultusz, divat, irodalmi
ismeretterjesztés, digitális kultúra, (filmes) adaptáció.
A tanuló szóbeli és írásbeli kommunikációs helyzetekben megválasztja
a megfelelő hangnemet, nyelvváltozatot, stílusréteget. Alkalmazza a
művelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok
nyelvhelyességi normáit, képes felismerni és értelmezni az attól eltérő
nyelvváltozatokat.
A fejlesztés várt
eredményei a két
évfolyamos ciklus
végén
Értő módon használja a tömegkommunikációs, illetve az audiovizuális,
digitális szövegeket. Az értő, kritikus befogadásra is alapozva képes
önálló szövegalkotásra néhány publicisztikai, audiovizuális és
informatikai hátterű műfajban, a képi elemek, lehetőségek és a szöveg
összekapcsolásában rejlő közlési lehetőségek kihasználásával.
Rendszeresen használja a könyvtárat, ide értve a különféle (pl.
informatikai technológiákra épülő) információhordozók használatát is.
Képes arra, hogy kellő problémaérzékenységgel, kreativitással és
önállósággal igazodjon el az információk világában; értelmesen és
értékteremtően tudjon élni az önképzés lehetőségeivel.
Bizonyítja szövegelemzési, szövegértelmezési jártasságát a tanult leíró
nyelvtani, szövegtani, jelentéstani, pragmatikai ismeretek
alkalmazásával; a szépirodalmi szövegek mellett képes szakmai-
tudományos, publicisztikai, közéleti (audiovizuális, informatikai alapú)
szövegek feldolgozására, értelmezésére is. Bizonyítja különféle
szövegek megértését, a szöveg felépítésére, grammatikai jellemzőire,
témahálózatára, tagolására irányuló elemzéssel.
A hivatalos írásművek műfajaiban képes önálló szövegalkotásra (pl.
önéletrajz, motivációs levél). Képes olvasható, rendezett írásra.
Képes szövegek kapcsolatainak és különbségeinek felismerésére,
értelmezésére (pl. tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások, nem
irodalmi és irodalmi szövegek, tények és vélemények összevetése), e
képességek alkalmazására elemző szóbeli és írásbeli műfajokban.
Alkalmazza az idézés szabályait és etikai normáit. Képes definíció,
magyarázat, prezentáció, értekezés (kisértekezés) készítésére az
olvasmányaival, a felvetett és tárgyalt problémákkal összefüggésben,
maga is meg tud fogalmazni kérdéseket, problémákat.
Bizonyítja a magyar nyelv rendszerének és történetének ismeretét, a
grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikai-retorikai, helyesírási
jelenségek önálló fölismerését, a tanultak tudatos alkalmazását.
Átfogó ismerettel bír a nyelv és társadalom viszonyáról, illetve a nyelvi
állandóság és változás folyamatáról. Anyanyelvi műveltségének fontos
összetevője a tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, rokonságáról,
történetének főbb korszakairól; a magyar nyelv és a magyar művelődés
kapcsolatának tudatosítása.
Tudja alkalmazni a művek műfaji természetének, poétikai
jellemzőinek megfelelő szövegfeldolgozási eljárásokat, megközelítési
módokat. Fel tudja ismerni a szépirodalmi és nem szépirodalmi
szövegekben megjelenített értékeket, erkölcsi kérdéseket,
álláspontokat, motivációkat, magatartásformákat, képes ezek
értelmezésére, önálló értékelésére.
Képes erkölcsi kérdések, döntési helyzetek megnevezésére, példával
történő bemutatására, következtetések megfogalmazására. Részt vesz
elemző beszélgetésekben, ennek tartalmához hozzájárul saját
véleményével. Képes az irodalmi művekben megjelenő álláspontok
azonosítására, követésére, megvitatására, összehasonlítására, eltérő
vélemények megértésére, újrafogalmazására.
Tájékozott az olvasott, feldolgozott lírai alkotások különböző
műfajaiban, poétikai megoldásaiban, kompozíciós eljárásaiban. Képes
tudásanyagának többféle szempontot követő megfogalmazására
írásban a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról.
Meggyőzően be tudja mutatni a tanult stíluskorszakok, irányzatok
sajátosságait.
Képes a feldolgozott epikai, lírai és drámai művek jelentésének,
erkölcsi tartalmának tárgyszerű ismertetésére.
Be tud mutatni műveket, alkotókat a magyar és világirodalom
korszakaiból, továbbá a kortárs irodalomból.
Képes művek közötti kapcsolatok, témák, fölismerése és értékelése, az
evokáció, az intertextualitás példáinak bemutatására. Képes különböző
korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú
értelmezésére, összevetésére.
Képes memoriterek szöveghű tolmácsolására, kifejező
szövegmondásra.
90