Download - Médiapedagógia az óvodában
MÉDIAPEDAGÓGIA AZ ÓVODÁBAN
2012. 03. 08
Televele Médiapedagógiai Műhely Egyesület (2009)www.televele.hu
Programok (2010-2011):TÁMOP pályázat „Tudásdepó-Express” – Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - www.fszek/mediaismeretTÁMOP pályázat (roma integráció) – Mátraderecske ÓvodaOSI – médiapedagógia és demokratikus értékek (programcsomag kifejlesztése)
Médiaértés, a médiaműveltség fejlesztése. A médiaműveltség - készségek, és ismeretek összessége- tudatos, - kritikai szemlélettel rendelkező, - aktív médiabefogadás és használat
Óvodáskorú gyermekek
Médiaélmények feldolgozását segítő játékkeret biztosítása
Médiaértés fejlesztése játékos gyakorlatokon keresztül
Szülői csoportok a szülői kompetenciák fejlesztésére
Személyiségfejlesztés (önreflexiós készség, asszociációs készségbelső képalkotás, fantázia tevékenység ösztönzése, önkifejezés igényének alakítása, kooperációs készség fejlesztése)
Gondolkodásmódunkat talán az angol médiakutató Halloran szellemes mondata tükrözi a legjobban: „Meg kell szabadulnunk attól a rossz szokásunktól, hogy azon törjük a fejünket, mit művel a média az emberekkel, ehelyett azt a kérdést kell feltennünk magunknak: mit kezdenek az emberek a médiával” (James D. Halloran, 1970)
A médiaélmények befogadása és feldolgozása egy alkotófolyamat, amelyben szerepet játszanak a fantáziavilág, az egyéni élethelyzet, az életünk során összegyűjtött tapasztalatok. Ehhez az alkotófolyamathoz olyan játékkeretre van szükség, amelyben a személyes témáknak, a fantáziának és a médiaszövegeknek egyaránt helye van.” (Bachmair)
Médiaértést és demokratikus értékekre nevelés fejlesztését célzó program
Szabadon hozzáférhető „programcsomag” (módszertan, tematika, vetíthető audiovizuális segédanyagok)- óvodásoknak- alsó tagozatosoknak (3-4. osztály)- felső tagozatosoknak (5-6.osztály)
Open Society Institute támogatás, 1 éves fejlesztési időszak (tematika kidolgozása, próbaidőszak, véglegesítés)
Műhelymunka: pedagógus, pszichológus, drámapedagógus, szociológus, jogász
Spirálisan egymásra épülő tananyag
Médiahasználati szokások - jelzőrendszer
Érdemi kommunikáció a gyerekek médiahasználatáról
Kommunikáció a gyermek a szülő az óvoda (pedagógusok) között.
Óvoda szerepe:- játékkeret a biztonságos
élményfeldolgozáshoz- szülőkkel való kommunikáció
Miért észlelik az óvodások máshogy a filmes
tartalmakat?
1. eltérő észlelési, kognitív képességek, óvodás gyermek világképének jellegzetességei
• szemlélettelen fogalmak hiánya• képi reprezentáció (perceptuális kötöttség)• mágikus gondolkodás• animizmus• egocentrikus gondolkodás
2. televíziós nyelv sajátosságai• folyamatos nézőpontváltás• tér, idő cselekmény összefüggéseinek töredezett
ábrázolása• motivációk képi megfogalmazása (ráközelítés a
kamerával)• narráció
A gyermeki filmbefogadás jellemzői:• a cselekménynek, a térnek, a nézőpontnak és az
időnek külön részekre tördelt ábrázolását a gyerekek csak tízéves kor után kezdik megérteni
• szövegkörnyezetből nehezen vagy nem érzékelhetőek számukra az összefüggések, pl. nem ismerik fel a szereplőket elmaszkírozva
• töredéktartalmak észlelése• saját szempontú érzékelés
Óvodásoknak szóló rajzfilm:- igazodik az óvodások figyelmi terjedelméhez - lassú tempó, érthető nyelvezet, feldolgozásra,
megértésre elegendő időt hagy- szimbolikus formában jeleníti meg a konfliktusokat - mesenyelv
Médiaértés – demokratikus értékek fejlesztése az óvodában
A médiaértés és a demokratikus értékek kapcsolódása
A hálózati társadalom kialakulásával a nyilvánosság struktúrája változik meg.
Nem pusztán információt gyűjt a felhasználó, hanem ennek révén válik aktív részesévé a társadalomnak, nyílik lehetősége a hagyományos csatornákon túl az akaratképzésben való részvételre.
Az önmagáért felelősséget vállalni tudó közösségi együttélésre képes személyiséggé válás fontos eleme nem pusztán az értő, hanem a médiát aktív módon, tudatosan használó attitűd.
A médiaértés fejlesztés keretében nyilvánvalóan megjelenik a politikai közösség kommunikációjának, működésének témaköre is. A médiaértés fejlesztés szervesen összekapcsolódik a demokratikus értékekre neveléssel.
A program legfontosabb módszertani elemei
• Biztonságos játékkeret ( élményország, belépőkártya, Moha és Páfrány)
• Rajzolás és beszélgetés a médiaélményekről • Pedagógiai szerepjáték• Médiatartalommal kapcsolatos mozgásos fantáziautazás • Mozgóképes illusztráción alapuló irányított beszélgetés • Médiatartalom előállítás • Imaginációs, fantáziajátékok • Mozgásos gyakorlatok• Rövid, integrációt célzó beszélgetések • A foglalkozások közötti időben a foglalkozásokhoz
kapcsolódó rajzolás, meseolvasás
Foglalkozások tematikai váza
1. „Nekem ez nagyon tetszett! „- saját médiaélmény feldolgozás - rajzolás tetsző és nem tetsző médiaélményekről
2. „Aranyhajak megmentése” - saját médiaélmény feldolgozás - szerepjáték médiahősökkel
3. Törpéből óriás - médiavonatkozású mozgásos fantáziautazás
4. Legyél te a szerkesztő! – ismerkedés az újságokkal, az információ fontossága, a médiumok társadalmi funkciója, kreatív újságkészítés
5. Hogyan kerülnek be az emberek a tévébe? - a média konstruált valóság a tartalom emberi alkotás, manipulálható, megváltoztatható – kritikai személetmód kialakításának alapjai
6. Hanghatás - a hangok világa, „fülélesítés”, mesehallgatás, rajzolás a hangokról (hangképek)
1.foglalkozás - saját médiaélmény feldolgozás - rajzolás tetsző és nem tetsző médiaélményekről kognitív
kreatív szociális emocionális
- médiaélmények felidézése - egy pozitív és egy negatív médiaélmény lerajzolása kiscsoportonként egy közös lapon - közös lapra rajzolás, közös eszközhasználat (együttműködési készség, egymásra figyelés) közös beszélgetés médiaélményekről - médiaélményekkel kapcsolatos érzések kifejezése, ezáltal ezek az érzések „formát” kapnak
2. foglalkozás - - szerepjáték médiahősökkel médiaélmény feldolgozás
kognitív kreatív szociális emocionális
- médiaélmény felidézése, annak a lehetőségnek a felismerése, hogy a látottak átalakíthatók és megváltoztathatók
- megfelelő jelmez kiválasztása, egy közös jelenet kitalálása, jelenet eljátszása
- egymásra figyelés, együttműködés kiscsoportban
- médiaélmények közös, szabad játékkeretében való kijátszása
- médiavonatkozású élmények kifejezése és megjelenítése
- szerepazonosulás, az önkifejezési igények spontán játékba fordítása
3. foglalkozás - médiavonatkozású mozgásos fantáziautazás
kognitív
kreatív
szociális emocionális
- asszociációs készség, képzelőerő fejlesztése, élmények verbalizálása
- spontaneitás, érzékenység, mozgás ösztönzése, alkotás
- kooperáció tanulása, egymásra figyelés
- öröm, kíváncsiság megélése, kicsinek, lenni/nagynak lenni/pont akkorának lenni, amekkorák vagyunk
4. foglalkozás - ismerkedés az újságokkal, kreatív újságkészítés
kognitív kreatív szociális emocionális
- az újságokkal kapcsolatos saját élmények előhívása, választás/döntés, véleményalkotás, asszociációs készség fejlesztése, tömörítés
- saját tartalom előállítása, képekből való válogatás, elrendezés
- empátiás készség fejlesztése,
kooperáció tanulása - önkontroll fejlesztése, késleltetés
tűrésének fejlesztése
5. foglalkozás - a média konstruált valóság a tartalom emberi alkotás, manipulálható, megváltoztatható – kritikai személetmód kialakításának alapjai
- kognitív
- kreatív - szociális - emocionális
- a mozgó képbe kerülés művelete lépéseinek, eszközeinek megtapasztalása,
- annak a lehetőségnek a felismerése, hogy a látottak átalakíthatók és megváltoztathatók
- egy kiválasztott bábfigura megelevenítése
- egymásra figyelés
- öröm, kíváncsiság, szerepléssel járó elismerés megélése
6. foglalkozás - a hangok világa, „fülélesítés”, mesehallgatás, rajzolás a hangokról (hangképek)
kognitív kreatív szociális emocionális
- hangok alapján belső képalkotás, véleményalkotás, címadás, tömörítés
- transzformáció, a hangzó anyaghoz kép
készítése,
- kooperáció tanulása, közös eszközhasználat, közös beszélgetés a rajzokról
- médiaélményekkel kapcsolatos érzések kifejezése, ezáltal ezek az érzések „formát” kapnak
Szülői csoportokCselekvésorientált, problémacentrikus, saját élményre építő, játékos, tapintatos , jövőbe néző, Cél: - a bemutatott példákon keresztül a szülők fedezzék fel saját
gyermeküket aktív és formálódó médiafogyasztóként- a szülők érzékenyítése a mindennapok médialenyomatai iránt,
hogy jobban megértsék a gyermek közléseit, játékait- az élményfeldolgozás segítéséhez a szülők ismerjenek meg
médiapedagógia beavatkozási módokat, lehetőségeket- cél, hogy a szülők képessé váljanak a médiakínálat
megítélésére, minősítésére abból a szempontból is, hogy megfelel-e a tartalom a gyermek fejlettségi fokának
- a család médiafogyasztási szokásira való reflexió lehetősége
Tudatos médiahasználat kialakítása - Aranyszabályok
- közös tevékenység (tévézés, internet használat)
- élményfeldolgozás segítése - beszélgetés, rajzolás
- tévézés, internethasználat szülői kontroll mellett (idő, tartalom) - következetesség
- nem jutalmazási/büntetési terep
- családi szabályok, heti programterv a műsorújság alapján
- jobb, ha a gyermeknek nincs külön készülék a szobájában
- televíziózás közben szörfözés elkerülése
Köszönjük a figyelmet!
Nagy Kriszta, Timár János
Televele Médiapedagógiai Műhely Egyesületwww.televele.hu