2010. szeptember 25-én Hungarikum Ünne-pet tartottak a Parlament Fôrendiházi termé-ben. Köszöntôt mondott és a találkozót ve-zette Lezsák Sándor, az Országgyûlés alelnö-ke és Bartos Mónika országgyûlési képviselô.Birinyi Józseffel, a Parlamenti HungarikumMunkacsoport vezetôjével a készülô hunga-rikum-kerettörvény kapcsán beszélgettünk.
– Ezen az ünnepségen ön is felszólalt. Mirôlbeszélt?
– Áttekintettem az elmúlt két-másfél évmunkáját: Simicskó István és MedgyasszayLászló képviselô urak elôterjesztése volt ahungarikumok védelmérôl szóló 2008. június13-án a LXXVII-es számú országgyûlési ha-tározat, amely nagyon széles konszenzussalelfogadtatott. Lényege, hogy védeni kell ahungarikumokat, mint kiemelt értékeket, felkell mérni, össze kell gyûjteni és a hungari-kumok védelmében törvényt kell hozni. En-nek a törvénynek meg kell határozni a hunga-rikum definícióját, osztályozását, felosztását.A jogszabálynak a hungarikumok védelmérôl,helyzetbe hozásának feltételeirôl is szólnikell. Az országgyûlési határozat elfogadásaután Lezsák Sándor kért fel arra, hogy a Hun-garikum Munkacsoportot vezessem szakértô-ként, szakmai módon. A munkacsoport fô fel-adata a hungarikum-kerettörvény elôkészíté-se. Terveink szerint, most ôsszel, még a költ-ségvetési törvény elfogadása elôtt, képviselôielôterjesztésekben a kerettörvény kerül azOrszággyûlés elé, amit egy szakmai vita elôzmeg. Azért is fontos, hogy a hungarikum-kerettörvényrôl még a költségvetés elôttdöntsön a parlament, mert akkor 2011-ben eltudjuk kezdeni a munkánkat. A szakmai vitá-kat megelôzték a Hungarikumok a Parla-
mentben c. konferenciák. Az elsôilyen nagyszabású rendezvényt ta-valy tartottuk a Parlament Fôren-diházi termében. Idén, január 25-én volt a második konferencia, ésa bevezetôben említett rendez-vény a harmadik. A szeptember25-ei konferencián nagyon sokanbemutatkoztak; cégek, civil szer-vezetek, magánzók, tanyagazdá-szok, citeramûvészektôl a BartókVonósnégyesig. Jelen volt Mathi-ász János unokája, és a BéresGyógyszergyár vezetôje is. Termé-szetesen nem sorolhatom fel minda 30-40 felszólalót. Ôk ötpercesidôkeretben egy prezentációvalegybekötött kiselôadást tartottak.
– Említette a hungarikum meghatá-rozását. Olvastam: a magyar jog isme-ri a hungarikum elnevezést, az 1997-es könyvtári törvény szerint ez a kifeje-zés takar minden olyan mûvet, amelymagyar nyelven bárhol a világon, érté-kétôl függetlenül, megjelent. Viszonttudtommal élelmiszer is lehet hungari-kum, mint a Pick-szalámi, és olyanfogalom is, mint a Kodály-módszer.
– Így van: életmû, természeti kincs, élelmi-szer is lehet hungarikum. Minden lehet hun-garikum, ami kiemelt érték, és idehaza éskülföldön magyar jellegzetességként ítéltetikmeg. Vannak jellegzetességeink, a kultúránkrészeit képezô, fogyasztható, megfogható ter-mékeink, alkotásaink, történelmi, régészeti,épített örökségeink, természeti adottságaink,amelyek szimbólummá nôtték ki magukat.Ezek összefoglaló neve a hungarikum. Ter-mészetesen az említett ’97-es törvényt és másjogszabályokat is módosítanunk kell a keret-törvénnyel egyidôben, mert a hungarikumkifejezést a könyvtár-törvény megfogalmaz-ta, de nem a köznapi értelemben, vagy a 2008-as országgyûlési határozat kapcsán használjaa fogalmat. A könyvtári törvénynél a magyar-nyelvûség a fô kritérium, így a ponyva is hun-garikum lehet. A tervek szerint lesz majdkönyvtári hungarikum. A kerettörvény meg-határozza a hungarikum fogalmát, ami egykritériumsort fog tartalmazni, tehát nem egy-mondatos megfogalmazással találkozhatunk.A kritériumsorban szerepelnie kell annak,hogy csak az lehet hungarikum, aminek aktu-ális, mai funkciója is van. Egy példa: a hon-foglalás nem hungarikum, hanem történel-münk fontos eseménye, aminek a Magyar Ér-téktárban szerepe lehet, az Ópusztaszeri Em-lékpark viszont – amit a legutóbbi konferen-ciánkon Tokovics Tamás igazgató úr ismerte-tett– lehet hungarikum, mert olyan XXI. szá-zadi nemzeti zarándokhely lett belôle, amelyegy kiemelt magyar értékkel bír. Ugyanígyhungarikumnak tekinthetôk pl: Mathiász Já-nos szôlônemesítô munkássága, a Kodály-módszer, Puskás Öcsi életmûve, a Törley -pezsgô, a Pick-szalámi és a Zwack-unicum.
Az ilyen felsorolásoknál – hogy ne legyek el-fogult – a közfelkiáltással elfogadott hungari-kumokat szoktam megemlíteni.
– Már lobbiznak cégek, magánszemélyek, egye-sületek azért, hogy mit is vegyenek fel a hungari-kumok listájára?
– Még nem, mert nincs hol lobbizniuk. Ter-veink szerint egy ún. hungarikum-piramisépül. Egy a lokálisból a globálisba tartó érték-piramist szeretnénk létrehozni, amelynekszintjeit a helyi, megyei, országos, Kárpát-medencei és a világon bárhol élô magyarságáltal megalkotott értéktárak tartalma képez-né. Felfutó rendszerrôl van szó, amelybenminden település köteles lesz megalkotni ahelyi értéktárát. A helyi szférákat meghaladóértékek kerülnek majd be a megyei örökség-tárba, a megyei területet meghaladóak pediga magyar értéktárba, és a „legek” lehetnek ahungarikumok. A célunk, hogy a lokális érté-keinkbôl minél több a globálisban is ismertés elfogadott legyen. Ez nem jelenti azt, hogyha valaki „csak” helyi minôsítést ér el, akkorneki szégyenkeznie kell, hiszen az egy helyiérték, ami az adott tájegység „kirakatába”teendô. Fontosnak tartom, hogy minél job-ban megismerjük a lokális értékeket. Akitnap mint nap a Parlament elôtt visz el az útja,az nem fogja ezt a gyönyörû épületet állandó-an csodálni. Egy turista számára viszont azOrszágház egy impozáns épület, és a magyar-ság szimbóluma, nemzeti kincs. A saját kör-nyezetben viszont az érték nem mindig tuda-tosodik. Kiemelendô: a hungarikumokatmegpróbáljuk az Európai Unióhoz és nem-zetközi rendszerekhez is csatolni. Az EurópaiUnió már több mint ötezer, valamilyen for-mában védett terméket tart nyilván, az arány-talanságokat ugyanakkor jól mutatja, hogyezek csaknem fele Franciaországhoz köthetô,s a maradékon osztozik a többi 26 tagállam.Fôként az okolható azért, hogy ilyen csekélyszámú az unióban is védett magyar termék,mert mindeddig nem született olyan átfogószabályozás, amely nyilvántartásba vette vol-na a köznyelvben hungarikumként azonosí-tott termékeket és értékeket. Az agrárium ésaz élelmiszerek területén létezik már egy lis-ta: a Földmûvelési és Vidékfejlesztési Minisz-térium 1998-ban indította el a Hagyomá-nyok-Ízek-Régiók programot, s ebben össze-gyûjtött háromszáz hagyományos és tájjelle-gû mezôgazdasági terméket és élelmiszert. Haa közép-európai térségre tekintünk, akkorelég nagy késésben vagyunk, ezért van mit p-ótolnunk ezen a téren.
– Ezzel a jogszabállyal tehát azt is elôsegíthet-jük, hogy jobban megismerjük a hazai nevezetes-ségeket? Ma nagyon sokan a külföldi „csodák”,pl. a Mediteránum szépségei elôtt hajbókolnak, ésa magyar értékeket nem ismerik. Tehát az önazo-nosságot is erôsítheti a készülô törvény?
– A törvény a hagyományainkat, a mûködô–kreatív szürkeállományunkat, természetiértékeinket felemeli és megpróbálja minélinkább a kiépítendô értékrendben követendô
példaként felmutatni.Úgy fogalmazunk, hogyörökségünk, a jelen él-ményével a jövô alap-ja. Nem mások ellengyûjtjük csokorba eze-ket az értékeket, hanem megfelelôen, meg-alapozottan olyan „kirakatokat” akarunk épí-teni, amely reális mögöttes produktumok„leg”-jei, legszebbjeit mutatja a nagyvilág fe-lé. Más kultúráját, értékeit csak az tudja be-csülni, akinek sajátja is van. Nem várhatjukel, hogy országunk imázsát más alakítsa, eztnekünk kell létrehozni. Nézzünk szét a világ-ban, és a nemzeti értékek példaértékû ápolá-sát, segítését láthatjuk.
– Lehet-e az hungarikum, amit egy hazánkbanélô etnikum tagja talált föl? Illetve hungarikum-ea cigányzene?
– A Magyar Értéktárban minden nemzetal-kotó elem, egyén, cég, közösség teljesítményeteljes joggal helyet kaphat. Amikor viszontvalami nagyon specifikusan nemzetiségi tel-jesítmény, az nem lehet hungarikum. A vilá-gon a legarchaikusabb beszélt, elparasztoso-dott német nyelv például a nagybörzsönyinémet közösségé, ami önmagában nem hun-garikum, de Magyarország területén ettôlmég egy fantasztikus érték. Érdekesség, hogyaz egyszólamú német népdaléneklés és azónémet nyelv még él a Nagybörzsönyben –ami a nemzeti értéktárunkban helyet kap. Amagyar cigánymuzsika már hungarikum,hiszen a nemzeti romantika idején, a verbun-kos zenében alapvetô szerepet vállaltak a ci-gányprímások. Ôk nem csak maguknak sze-reztek hírnevet, hanem annak a magyar ci-gánymuzsikának, ami karakterében külön-bözik akár a román, akár a szláv cigányzené-tôl. Tehát egy speciális zenérôl van szó, amimagyar érték.
– Cigányzenét jó hallgatni borozgatás közben.Hungarikum lesz-e a Tokaji? Hiszen a TokajiAszú jelenleg nem uniós közösségi oltalmat élvezômagyar termék.
– Nem attól lesz, lehet valami hungarikum,hogy uniós közösségi oltalmat élvez. A Tokajiegyértelmûen hungarikum, hiszen évszáza-dok óta magyar jellegzetességként kezelik ezt aborfajtát. A hungarikum-törvény azon túl,hogy osztályoz, meghatároz, minôsít, a minô-ség állandó fenntartását is figyelemmel kíséri.A rendszer komolysága csak így ôrizhetô megés a hamisítás ellen is csak így léphetünk fel.Tudjuk, hogy „Pick-szalámit” terjesztenek aBaltikumban a Németországban illegálisanelôállított gyenge minôségû húsból. Tokajhozvisszatérve: a mikroklímának is szerepe van.Tokaji Aszút nem lehet moldáv, vagy dél-afri-kai szôlôbôl készíteni. Tehát a fajtaféleségentúl a technológiának, a tudásnak és természe-tesen az adott térség talajától, idôjárásától isfügg a speciális ízharmónia. A hungarikum-törvény így védelmet is jelent. A rendszer atervek szerint pályázati és egyéb úton anyagisegítséget is nyújt a hungarikumoknak.
92010. október 7.
Medveczky AttilaA hungarikum érték, minôség, összetartó erô
Tájlátomás és drámai én keresésCsavlek András kiállítása az Újlipótvárosi Klub-galériában
A mûvész érdeklôdési köre nagymértékben meghatározza ké-peinek világát. Így van ez Csavlek András kiállításának anya-gát szemlélve is. Líra és dráma – az ôsi magyar hitvilágban va-ló föloldódás és a természet (Balaton) adta jégkaloda, illetve akorpusz szenvedésvilágának a föltárása – érzékeny alkotót sej-tet, aki a személyiségén átáramoltató élményben (mítosz, való-ság) ki tudja fejezni lényének legbelsô titkait is. Az ecset – néz-zük a befagyott Balatont ábrázoló festmények faktúráját – erôsérzelmi impulzust közvetít, ezért is a Csavlek megidézte képinkább tájlátomás – az áradó, sokszor érzelmes lélekbôl áradótartalommal –, mint természetkép.
Ennek a jobbára absztrakt létélményt (szépségleltárt) hor-dozó látványvilágnak természetesen figuratív – a tárgy és alak-rajzot elôtérbe helyezô – megjelenései is vannak (Mediterránkikötô – 2006; Fény; Kikötô – mindkettô 2010), ám számomraaz anyagi (természeti) világ mögöttesében föllelhetô drámaisá-got – jóllehet, a víz líraisága sem megvetendô – azok a mûvekadják, amelyeken a láthatón túli is érzékelhetô. Az Áradó Tisza(2006) már-már „forradalmi” forrongása – gondoljunk csakPetôfire: „azért a víz az úr” –, vagy az a földrészeket, vízsza-kaszokat elválasztó, ám a horizonton felüli, csaknem szakrá-lis vonzatú terrénum, melyet a Felrepedt jég (2005), illetve a
Lék (2006) és a Téli part (2009) tömör tisztaság-szimbólumajelképez.
Senkit ne tévesszen meg Csavlek András áradó lelke, a ha-gyomány (A csitári hegyek alatt – 2010) és a magyar mondavilág(egyfajta mítosz) fölelevenítésével (A mondák születése – 2010;ôsök üzenete – 2010) az elôdök világát – némelykor keményvallatását – megidézô történelmi búvárkodása. Az expresszívecsetmozgással megjelenített alakok, akárcsak a bibliaijelképtárat fölelevenítô Noét (2009) kirajzoló sejtelem-arc,képzelt figurális emlékezet kivetítôi. Ez a figuralitás, nem ke-vésbé a golgotai út szenvedésözönének ideemelésével, akkorér a csúcsra – más szóval, szimbólumértékû tömörítésével ak-kor lesz a legmegdöbbentôbb –, amikor a test egyetemes igaz-ságok közvetítôjévé válik (Corpus – 2007).
S evvel már az újfajta („grafikai-festôi”) technika – a diófa-páccal, vörösborral, pasztellel papírra vitt látomás – és drámaihelyzeteket sugalló éntérkép mint önkifejezés bonyolult vi-szonylatában vagyunk. Szó se róla, a jobbára farostra (ritkánvászonra) akrillal fölvitt – ismételjük: drámai absztraktjávaligencsak élô – téli Balaton (a már említett mûveken kívül,Víznyelv – 2007; Zajlás – 2009) a tisztaságban megvalósulólátványszépség megjelenítôje. Elég gyakori, hogy a foltok – el-
omló érzéstartalmak – kontrasztjában képzôdik meg, feszesszerkezetté összeállva, a festmény jelképrendszere (né-melykor melankolikus elvágyódást-pihenést is sugallva:Délután – 2007).
A vegyes technikájú – de festmény jellegû – grafika már dur-vább (elvontabb) kifejezésmóddal él. A nagyméretû, 100x70-es,akár gyûrt papírként, akár sima homoktengerként funkcioná-ló lapok némelyike ugyan utal – kifejezésmódjában moder-nebb látványelemekkel – a mûvész hagyományvilághoz valóvonzódására (Évszázadok; ôstörténet I.-II. – mindhárom 2005),ám ez a fölidézés a jól megszokott mítoszi-mondai motívumo-kat nemegyszer nonfiguratív pászmák-színlécek kiküzdöttegyensúlyhelyzetének megmutatására cserélte. Ezeken a non-figuratív grafikákon lehet csak látni igazán – absztrakció idevagy oda, mindôjüknek fókuszában ott a végtelenségig stili-zált korpusz –, hogy Csavlek András szenvedélyes, drámaihangsúlyokkal telített én-keresése minô kataklizmákból kive-zetô út hordozója. Jobbnál jobb képek – Merre tartunk (2008);Évszázadok (2005); Elitta az eszét majdnem (2006) – jelzik emedinamikus önvizsgálat társadalomra is kivetített tisztaság-próbájának elevenségét, idôszerûségét.
Szakolczay Lajos
