MS-2372U_Magyar_nyelv_11_ borito_52mm_DIGI_Layout_1 2019.06.24. 9:41 Page 1
Mozaik Kiadó – Szeged, 2019
Ötödik kiadás
Magyar nyelv
11a középiskolák számára
Fráter Adrienne
nyelv és társadalom
retorika
7
39
6
KEDVES DIÁKOK!
A 11. évfolyamon tovább bővülnek nyelvtani ismereteitek. Míg tavaly elsősorban jelentéstani és stilisztikai ismeretekkel foglalkoztatok, ebben az évben a hangsúly a nyelv társadalmi szerepére kerül.
Az első fejezetben megismerhetitek a magyar nyelv rétegződését, valamint a kisebb-nagyobb közösségekre jellemző nyelvváltozatokat és a magyar nyelvjárásokat. E fejezetből tudhattok meg többet nyelvünk helyzetéről Magyarországon és a határainkon túl, illetve a nemzetiségek nyelvhasználatáról.
A retorika fejezet a nyilvánosságnak szóló szövegekkel foglalkozik. Elméleti és gyakorlati segítséget nyújt a szóbeli-írásbeli retorikai szövegek megalkotásához, hogy gondolataitokat logikus és közérthető módon fejthessétek ki. Emellett megismerhetitek a sikeres érvelés menetét és az érvtípusokat, amelyek hozzásegítenek benneteket ahhoz, hogy egy vitában álláspontotokat eredményesen megvédhessétek. Ezenkívül a hibás vagy félrevezető érvtípusokról is tanulhattok, amelyek megismerésével tudatosabb médiahasználóvá válhattok.
A könyv két fejezetének leckéi hasonló módon épülnek fel:1. A felvezető, ráhangoló feladatok a már tanult ismereteket elevenítik fel.
2. Az anyanyelvi ismereteket tárgyaló részben– a legfontosabb fogalmakat, meghatározásokat vastag betűvel, illetve sárga háttérrel emeltük ki;– a hatékony tanulást, megértést segítik a színes keretekben megjelenő táblázatok, ábrák;– a lecke témájához kapcsolódó érdekességek színesítik, gazdagítják a tanultakat.
3. A gyakorló feladatok az ismeretek elmélyítésén túl a nyelvi leleményesség, az önkifejezés fejlesztését segítik. A közösen, csoportban és párban elvégzendő feladatok alkalmat nyújtanak a társakkal való együttműködésre.
Az egyes témaköröket összefoglaló oldal zárja. Az emelt szintű érettségihez szükséges ismereteket külön oldalon találjátok. A tankönyv végén kapott helyet az új szakszavak jegyzéke. A könyvben *-gal jelöltük meg azokat a fogalmakat, amelyek a középszintű érettségi követelményrendszerében szerepelnek, **-gal pedig azokat, amelyek az emelt szintű érettségiében.
Remélem, a nyelvtanórák amellett, hogy sok hasznos ismerettel gyarapítják tudásotokat, szórakoztatóak és érdekesek is lesznek számotokra!
Sok sikert kíván:A szerző
3939
A nyilvános megszólalás sokak számára nehéz fel-
adat, míg mások látszólag könnyedén képesek lekötni
hallgatóságukatelőadásukkal,vagyhatékonyantud-
nakérvelniegyvitában.Ajóelőadóikészségamin-
dennapokban is hasznos, hiszen egy vita vagy egy
iskolai felelés során retorikai képességeink nagyban
hozzájárulnak ahhoz, hogy sikeresen meggyőzzük
hallgatóságunkat.A retorikai eszközökkel azonban vissza is lehet élni,
ezért hasznos felismerni azokat a manipulációs tech-
nikákat, amelyekkel befolyásolni akarnak bennünket.
E fejezetbőlmegtudhatjátok, hogyan építsetek fel
egy elemző-meggyőző szöveget, gyakorlati tanácso-
kat kaptok a hatásos érveléshez, és megismerhetitek
a leggyakoribb befolyásolási technikákat.Osszátok meg egymással személyes tapasztala-
taitokat: életetek mely területein van szükségetek
jó előadói készségre! Példákat is hozzatok!
retorika
Milyen szavak, kifejezések jutnak eszetekbe a szónoklás szóról? Készítsetek fürtábrát, mely-ben csoportosítjátok ismereteiteket!
1
Alkossatok párokat! Gyűjtsetek olyan szituációkat, melyekben szük-ségetek van arra, hogy összefüggően és választékosan fejtsétek ki a mondandótokat!
2
Nézd meg a képeken látható szónokokat! Ki tűnik számodra a leginkább meggyőzőnek, és ki tűnik a legkevésbé annak? Indokold a választ!
3
40
retorikaA retorika fogalma. Retorika és kommunikáció
Képzeljétek el, hogy meg kell szólalnotok a következő szituációk
valamelyikében! Mi mindent vesztek figyelembe a megszólalás
előtt? Mire ügyeltek gondolataitok megfogalmazásánál? Vitassá-
tok meg!
• Egyrosszjegyrőlkellbeszámolno
dvalamelyikszülődnek.
• Kistestvéredazsilipekműködésé
rőlkérdez.
• Barátnődmozibaszeretnemenni,
teviszontazegyikismerősödházi
bu-
lijába.• Atanárbeakarja
írni,hogyelkéstél,pedignemtete
hetszróla.
• Diákönkormányzatiképviselőként
megakarodgyőzniaziskolavezeté
sét
arról, hogy vegyenek a diákságnak egy fénymásolót.
• Felkérnekarra,hogyazévnyitónt
eköszöntsda9.évfolyamdiákjait
.
• Nővéredpapagájátvéletlenülkien
gedtedazablakon,mialattőtábo
r-
ban volt.
• Osztályfőnöködetszeretnédmeggy
őzniarról,hogymenjetekelkirándu
lni.
• Atanárelakarjavenniadolgoza
todat,mertszerintepuskáztál.
4
A)
B) C)
41
A retorika fogalmaA retorikával* (magyarul szónoklattannal), azaz a meggyőző szövegek alkotásának és elő adásának tudományával az ókorban foglalkoztak elő ször. Az athéni demokráciában az állam pol-gároknak lehetőségük volt a szabad politikai esz me cserére a népgyűlésen, illetve vád- és vé-dő beszédek előadására a bíróságon, ezért a rá be-szélő szándékú, ékes stílusú nyilvános meg szó-lalás művészete kiemelt szerepet kapott az ógörög társadalomban. A retorika tudományának alapjait többek között a görög Ariszto te lész és a római Cicero fektette le írásaiban. A középkortól kezdve a szónoklattan az iskolai tantárgyak között is megjelent.
A klasszikus retorika elsősorban szóbeli megszólalásokkal, azaz politikai, bírósági, egyházi és ünnepi szónoklatokkal* foglalkozott. Ma sok kal tágabb értelemben használjuk a kifejezést, és a szóbeliek mellett írásbeli szövegtípusokat is ide sorolunk.
A nyilvános megszólalás lehetőségei és színterei az idők folyamán megváltoztak és kibővültek. A jogi egyenlőségen alapuló mo dern demokráciában minden állampolgárnak joga van ahhoz, hogy különböző fórumokon (például egy település önkormányzati ülésén vagy a bíróságon) véleményét kifejthesse és megvédhesse. A tömegkommunikáció teret nyitott a közérdekű politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális kérdések nyilvánosságra hozatalának és megvitatásának. A legújabb médium, az internet pedig ma már mindenki számára lehetőséget teremt arra, hogy véleményét kinyilváníthassa.
A retorika társadalmi színtereinek bővülése új szóbeli és írásbeli szövegtípusokat teremtett. Ilyen írásbeli retorikai szövegek például az interneten a vitaindító hozzászólások, a kom mentek vagy a blogok, a nyomtatott sajtóban a kri tika vagy a glossza, az iskolában pedig az érvelő esszé, a műelemzés, az értekezés. Szóbeli szövegtípusok például a nyilvános vagy csa ládi ünnepekkor elhangzó alkalmi beszédek* (pl. ava tóbeszéd, iskolai tanévnyitó, születésnapi köszöntő); a televízióban, rádióban elhangzó oknyomozó riport vagy tényfeltáró magazinműsor; az iskolában pedig a magyarázat* és a kiselőadás.
A retorikai szövegek kommunikációs célja
A retorikai szövegek az elemzőmeggyőző szövegtípusokhoz tartoznak. E szövegekben a tá-jékoztatás mellett az érzelemkifejezés és a felhívás is megjelenik, hiszen céljuk a meggyőzés, a befogadó gondolkodásának és érzelmeinek be folyásolása, megváltoztatása. A befogadóval
A retorika ma a logikus gondolkodás, az ön kifejezés és a kulturált meggyőzés tudománya. Minden olyan nyilvánosságnak szóló írásbeli és szóbeli megszólalással foglalkozik, melynek célja gondolat átadása, a partner meggyőzése.
A retorikai szövegek típusai és társadalmi színterei
Az elsősorban szóbeli szövegekkel foglalkozó klasszikus retorika három nagy beszédtípust különböztetett meg.• A tanácskozó beszédek egy jelenség hasznos
vagy káros voltát taglalják, és a döntések meghozatalában segítenek. Ide tartoznak a po-litikai és az egyházi beszédek (pl. a parlamenti felszólalás vagy a prédikáció).
• A törvényszéki beszédek célja az igazság ki-derítése egy múltbeli eseménnyel kapcso lat-ban (pl. a bíróságon el hangzó vád- és védőbeszédek).
• A bemutató beszédek célja egy személy, egy közösség vagy egy tevékenység bemutatása, dicsérete (pl. ünnepi szónoklatok).
Soroljátok fel, mely alkalmakkor hallhattok ünnepi beszédet iskolátokban!
Jellemezzétek a szövegtípust példákkal alátámasztva!
4242
való kapcsolatteremtés és az élvezetes, választékos megfogalmazás hatásosabbá teszik a mondanivalót, így a kapcsolatfenntartó és az esztétikai funkció is gyakran szerepet kap az ilyen típusú szövegekben.
A retorikai szövegek és a kommunikációs tényezők kapcsolata
Ahhoz, hogy meggyőző szövegeinkkel a megfelelő hatást érhessük el, tisztában kell lennünk az üzenet átadásának körülményeivel. A kommunikáció tényezői, azaz az üzenet feladója és befogadója, valamint a beszédhelyzet és a kommunikáló feleket körülvevő valóság lényegesen befolyásolják a mondanivaló megfogalmazásának módját és az üzenet hatásosságát.
Az alábbiakban azt vizsgáljuk, milyen kapcsolat van a retorikai szövegek és a kommunikációs tényezők között.
A feladóAz üzenet feladójának személyisége és tudása nagymértékben befolyásolja mondanivalójának meggyőző erejét, hitelességét. Ha a megfelelő hatást akarjuk elérni mondandónkkal, érdemes figyelnünk a következőkre:
• Legyünk felkészültek – ismerjük jól a témát, amiről beszélünk vagy írunk!
• Használjuk ki jól a nyelv adta lehetőségeinket: a mondanivaló logikus és világos felépítése és a színes, árnyalt, kifejező nyelvhasználat elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy a befogadóink megértsék és átérezzék a mondanivalónkat!
• Legyünk hitelesek! Ha a befogadók azt tapasztalják, hogy hiszünk abban, amiről szólunk, vagyis a jó szándék vezet minket és elkötelezettek vagyunk a mondandónkban megfogalmazottak iránt, jobban elfogadják érveinket.
• Szóbeli szövegek esetében fontos a jó előadókészség, hiszen a szónok nem titkolt cél-ja a hallgatóság lenyűgözése. A tiszta és haj-lékony hang, a kellemes, illő megjelenés, valamint a testbeszéd tudatos irányítása kifejezőbbé, árnyaltabbá teszi a mondanivalót, és fokozza a hatást.
Cicero szerint
a szónok méltósága, elért
teljesítményeiésk
orábbitetteiis
szerepetjátszhatn
akabban,
mennyiretartjuk
őt
hitelesnek.
KI?
A feladó• Afeladómeggyőzőereje • A retorikai szövegek fel-
építése és elkészítésének lépései
• Azérvelésrendje• A retorikai eszközök hasz-
nálata
MIT?
Az üzenet
KINEK?
A befogadó• A befogadók figyelembe-
vételének szabályai
MILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT?A beszédhelyzet vizsgálata
MI CÉLBÓL?Hatás,meggyőzésiszándék,
manipuláció
A RETORIKAI SZÖVEGEK ÉS A KOMMUNIKÁCIÓS TÉNYEZŐK KAPCSOLATA
4343
A befogadóAz érvelő szövegek a legtöbb esetben tervezettek, megfogalmazásukkor tehát van időnk arra, hogy végiggondoljuk, miről és miért akarjuk meggyőzni a befogadót. Ahhoz, hogy megfelelő hatást érjünk el, ismernünk kell a célközönséget: jó, ha tudjuk, milyen korúak, műveltségűek, milyen elvárásaik vannak, valamint hogy menynyire jártasak a témában. Mindezekhez szövegünk megfogalmazásának, hangnemének igazodnia kell.
A szöveg tervezésekor azt is érdemes végiggondolni, milyen érzelmeket akarunk ébreszteni a befogadókban. Szóbeli alkalmakkor fi gyel hetjük a közönség reakcióit is, és ezeket felhasználhatjuk, beépíthetjük az előadásba.
Iskolai szövegművek, például érvelő esszé vagy műelemzés írásakor a szöveg befogadója általában a tanár, tehát a szöveg írójának rá kell tekintettel lennie.
A beszédhelyzetA jó szövegnek illenie kell az alkalomhoz, a beszédhelyzethez.Szóbeli szövegek esetében a beszéd tervezé-
se kor tisztáznunk kell, milyen körülmények között fogunk beszélni, hiszen ez is befolyásol-hatja a megszólalást. Érdemes tudnunk például, hogy a hallgatóság mennyire ismeri a témát, hány főre számíthatunk, milyen lesz a várható légkör (pl. barátságos, ellenséges vagy közömbös), mi-lyen napszakban és hol lesz a beszéd (pl. egy ki-sebb szobában, teremben vagy a szabadban).Az írásbeli retorikai szövegek alkotásakor is
figyelembe kell vennünk a beszédhelyzetet: tudnunk kell, hogy a befogadó hol fog találkozni a szövegünkkel. Például egy termék rek lámja másként jelenik meg egy napilapban, mint egy utcai plakáton, illetve más módon fogalmazunk meg egy környezetvédelemről szóló írást, ha diákújságban jelenik meg, vagy ha érettségi írásbeli feladatként értékelni fogják.
Az üzenetA hatásos elemző-meggyőző szöveg felépítésének szabályai vannak, melyeket figyelembe kell vennünk ahhoz, hogy elérjük vele kommunikációs célunkat. A jó szöveg felépítése világos, jól követhető, logikus. Ok-okozati összefüggésekre
épül. Figyelemfelkeltéssel, a mondanivaló felvezetésével kezdődik, ezután érvek és példák kö vetkeznek a mondanivaló alátámasztására. A szö veg az elmondottak összegzésével és a vég-következtetések levonásával zárul.
Az élénk, szemléletes, hangulatos kifejezésmód növeli mondanivalónk meggyőző erejét. Jól kiválasztott érzelmi töltésű szavakkal (pl. a semleges szép helyett a káprázatos, letag-lózó hasz nálata), változatos mondatfajtákkal (pl. kér désekkel, felkiáltásokkal), mondanivalónk hatásos elrendezésével (pl. késleltetéssel, fokozással, az ellentétek használatával) nemcsak a befogadó értelmére, hanem érzelmeire is hatni tudunk.
Üzenetünk jelentését a nem nyelvi kommunikáció eszközeivel is árnyaljuk. Szóbeli szö-vegek esetében a vokális jelzések (pl. nevetés, hümmögés), a szövegfonetikai eszközök (a hanglejtés, a hangsúly, a hangerő, a beszédtempó, a szünet és a hangszín), a testbeszéd (elsősorban a gesztusok, a mimika és a testtartás) és a külső megjelenés (pl. az öltözék és a haj-viselet) is je lentéssel bírnak. Az írásbeli szövegekben az írás kép és a szöveg elrendezése is üzenetet hordoz.
Fogalmazzátok meg, miben különbözne beszédetek hangneme, fogalmazásmódja, ha a hallgatóság veletek
egykorú, illetve ha középkorú személyekből állna!
4444
a) Alkossatok csoportokat! Minden csoport válasszon egyet az alábbi szituációk közül! Olvas-sátok el a kérdéseket, majd vitassátok meg a gondolataitokat!Szituációk:• Egy felhívás közlése az iskolarádióban, mely a Vöröskeresztnek szóló adakozásra szólít fel.• Megjelenéstanúkéntarendőrségenegyismerőslopásiügyében.• Ünnepi beszéd elmondása egy iskolai ünnepségen.• Konferálás egy iskolai rendezvényen.• Felvételi beszélgetés egy diákmunkával kapcsolatban.•Osztályozóvizsgaegytantárgybólaziskolában.
Kérdések:• Hogyan öltöznétek fel?• Hogyan szólítanátok meg a hallgatóságot?• Milyen hangnemet, stílust használnátok?• Mirőlakarnátokmeggyőzniahallgatókat?
b) Írjatok egy rövid jelenetet az egyik szituációhoz, és adjátok elő!
1
gyakorló feladatok
a) Alkossatok párokat! Beszéljétek meg, miért fontos a jó retorikai
képesség a felsorolt társadalmi csoportokban!
tanár,diák,szülő,ügyvéd,politiku
s,igazgató
b) Válasszatok ki egy csoportot a fentiek közül! Találjatok ki egy
szituációt, és írjatok rövid szónoklatot!
2
Kossuth Lajos, a kiváló szónokVajonmivelérteelKossuthLajos,amagyartörténelemlegnagyobbhatásúszónokakülönlegeshatását?
Művelt,kitűnőfelkészültségűszónokvolt,akimindigalaposanismertebeszédénektárgyát és a hallgatóságát. Ki tudta számítani a hatást, tudott figyelni a hall-
gatók reakcióira. Képes volt egyszerre hatni az értelemre és az érzelmekre. Mélyen átérezte azt a helyzetet, amelyben felszólalt. Jóvágású férfi volt, és elegánsmegjelenésével, választékosöltözködésével azonnal kel-lemeshatástgyakoroltahallgatóságra.Mélyzengésű,erőshangjaateremmindenpontjánjólhallható,érthetővolt,ésatestbeszédetisbravúrosanhasználtamondanivalójaalátámasztására.Nyelvifel-készültségeegészenmagasszintenállt:stílusaszenvedélyesésköltői,mindemellettvilágos,könnyenérthető,jólkövethetővolt,éskitűnőentudottbánniateljesszónokieszköztárral.
Nevezzetek meg olyan magyar közszereplőket, akiknek retorikai ké pes ségei közismertek! Indokoljátok meg választásotokat!
Beszéljétek meg, hogy milyen retorikai képességekre van szüksége egy orvosnak!
4545
Nézd meg a képeket! Válaszd ki az egyik szereplőt, majd írj a nevében rövid meggyőző szö-veget!
4
Döntsd el az alábbi retorikai szövegekről, hogy tanácskozó, törvényszéki vagy bemutató be szédek-e! Indokold röviden választásodat!A)Detalánvalakiközületekeztazellenvetésttehetné:DehátSzókratész,miisezateügyed?Hogyankeletkeztek rólad e rágalmak? Hiszen ha semmi egyebet nem míveltél volna, mint mások, ha nem cse-lekedtélvolnamást,mintasokaság,bizonyáranemtámadtvolnafelőledezahírésbeszéd.Monddmeghát,miazokuk,nehogyelhamarkodottanítéljünkfeletted.
(Platón:Szókratészvédőbeszéde–Ford.:DevecseriGábor)B)Dicső látványoly férfiú,kiegymagascélértáldozzafeléletét.Legyenazhazája,abecsületvagyvallásosmeggyőződése,miértvérétontá:lelkünkemelkedikabátornakemlékénél,kierősláncokatsgyöngédkötelékeket,melyekkelazéletszíveinketmagáhozfonja,szétbírtszakítani,slelkétIstenére,nevétajövőrebízva,ahalállalszembeszállt,hogypéldájábólazsarnokselnyomottmegtanulják,mi-kéntvanvalamievilágon,mitleláncolninemlehet:abátor,erősmeggyőződéstőlvezetettférfiakarat.
(EötvösJózsef:EmlékbeszédKörösiCsomaSándorfelett)C)Azemberinemzetgyükerétparadicsomban,egyébvétkekkelegyütt,torkossággalférgesítetteelsőbenaz ördög. Mert addig mutogatá Éva anyánknak a tilalmas gyümölcs szépségét; addig dicséré gyönyö-rűségesízit;addigköszörülétorkátésnyelvét;addigviszkettetégyomrát;addighitegetékívánságátéscsalogatáakaratját,hogybeléharapaaveszettasszony:együttazalmávalapokolhorgátelnyelé,azördögimérgetbészívá,melyazegészemberinemzetnekfogátmegvásolván,keserűségénekártalmasízitmostisszájunkbanhagyta.
(PázmányPéter:Azételbenvalódobzódásnakveszedelmesártalmirúl)
3
A)B)
C)
4646
Olvassátok el az alábbi retorikáról szóló szövegeket, majd hasonlítsátok össze őket a táblá-zat segítségével!
A) szöveg B) szöveg C) szöveg
A retorika (a szónok) feladata, célja a szöveg írója szerint
A retorika eszközei a cél elérésére a szöveg írója szerint
Az idézett szövegben található, meggyőzést szolgáló nyelvi eszközök (költői képek, ismétlés, ellentét, párhuzam, fokozás, szónoki kérdések stb.)
A)Dejegyezdmeg:csakajógondolatharcolhatjószóval.Betudsz-ebizonyítanivalamit,aminemigaz?Csakgyengeelméjűeknek.Rátudsz-ebírnivalamire,aminemhelyes?Csakgyengejelleműeket.Azigaziszónoknemgyengeelméjű,nemgyengejelleműhallgatóraszámit.Nagyszónoknemlehethamisügyszónoka:tudatosansoha.Ajószónokelsősorbanigazember:virbonusdicendiperitus–mintarómaiakmondák.Rosszgondolatbólnemeredhetjószó.Holtalálszannyinemesgondolatot,emelkedettérzést,mintanagyszónokokban:Kölcseyben,Eötvösben?KitneragadnarokonszenvreegyKossuthrajongólelkesedése,egyDeákjózankomolysága?Ezértanagyszónokokolvasásanagyerkölcsihaszonnal is jár: imezmegintmelléktermésearetorikának,amelydús,mintabanánfa,saszellemiéletegészkertjételfedikújmegújgyökerekethajtó,újmegújgyümölcsökethozóágai.
(BabitsMihály:Stilisztikaésretorikaagimnáziumban)B)A retorika a rend keresése, nyelvi rendszerezés. Akárcsak a klasszikus esztétika1, az általános rend alapjánakazészt,arációt tekinti:azérvelésa logikaeszközeivel történik.Ugyanakkorazonbanabeszédnemcsakazagyatkell,hogymeggyőzze,hanemazérzéseinketis.Haazembertökéletesértelmilénylenne,nemvolnaszükségsemékesszólásra,semköltészetre:egyszáraz,színtelenszil-logizmus2isazonnalmeggyőzné.Azékesszólástehátazindulatokésérzelmekmegfékezésétésjóiránybaterelésétisszolgálja.1afilozófiánakaszéppelésaművészetekelméletévelfoglalkozóága2 szabályos, logikus következtetés
(KibédiVargaÁron:Retorikaésstrukturalizmus)
C)Aretorikaahatékonykommunikációlehetőségeinektudománya.[…]Nemcsakinformációátadás,hanemamásikembermotiválása,előítéletekésgörcsökfeloldása,szellemihatárokmegnyitásaéseltörlése,érzelmigödrökfeltöltéseésbuckákelhordásaegymásútjából.Aretorika[…]báto-rítjaamásikat,hogyújmódongondolkodjék,éshatékonyabbancselekedjék.[…]Életáramlás,nemráerőltetés.
(BenczeLóránt:Aszóvarázsaésválsága)
5
4747
a) Csoportban dolgozzatok! Az alábbi képeken olyan szónokokat láthattok, akik fontos sze-repet játszottak a 20. századi történelem alakulásában. Válasszatok ki egy személyt közü-lük! Nézzetek utána életének, és annak, milyen tulajdonságai miatt nevezhetjük őt kiváló szó noknak!
b) Munkátokról számoljatok be az osztálynak egy 3-4 perces kiselőadás keretében! Ha lehe-tőségetek van rá, fényképekkel, hangfelvételekkel vagy filmbejátszásokkal színesítsétek előadásotokat.
7
a) Adjátok elő a következő verset többféleképpen az alábbi szempontok szerint!• halkan « hangosan• egyenletes beszédtempóval « változatos beszédtempóval• érzelmekkel teli hangon « érzelemmentesen• a testbeszéd eszközeinek felhasználásával « szinte mozdulatlanul
Lackfi János: Apám kakasa
Ej,miaszösz,kakasszaki, csak nem a szobában lakik? Megzakkant tán az öregem, s beengedi ide nekem?
Ide repül, oda kotor, tele önnel minden bokor, bár nincs is bokor a házban, s a kakast se kell magázzam.
Kukorékolsz, mint az ágyú, azagyunkisbelelágyul! Mint a postás a levelet, padlónktelepecsételed!
Becsüld meg magad, öregem, mert hát úszni nem tudsz te sem, s ha levesben kötsz ki végül, tarajodisbelekékül!
Macska, téged arra intlek, nelépjtúlbizonyosszintet! Kakasnakerősacsőre, vagdosvelenyakra-főre.
Láttammárfélszeműkandúrt, biztosítlak,jólelrandult! S ha a harcban nem nyuvadsz ki, hátapámfogagyoncsapni!
b) Beszéljétek meg, milyen hatása van az egyes előadásoknak! Eredményeitek alapján fog-laljátok össze, hogyan használhatja fel egy szónok a nem verbális kommunikáció eszkö-zeit mondanivalójának hatásosabbá tételére!
c) Írjatok hasonló átiratot Petőfi Sándor A füstbe ment terv című versére, és adjátok is elő!
6
Mahatma GandhiNagy Imre
Lech Walesa
96
Kiadja a Mozaik Kiadó, 6723 Szeged, Debreceni u. 3/B., Telefon: (62) 470-101 E-mail: [email protected] • Honlap: www.mozaik.info.hu • Felelős kiadó: Török Zoltán Terjedelem: 11,51 (A/5) ív • Tömeg: 240 g • 2019. június • Raktári szám: MS-2372U
TarTalomjegyzék
Nyelv és társadalomAnyanyelvünk rétegződése I. A köznyelvi változatok, a csoportnyelvek és a rétegnyelvek ...................... 8Anyanyelvünk rétegződése II. A nyelvjárások. A nyelvi norma és a nyelvi standard .................................... 14Nyelvünk helyzete a határon túl. Nemzetiségi nyelvhasználat Magyarországon ............................................ 26Nyelvpolitika, nyelvi tervezés, nyelvművelés ........................................................................................................................... 32Összefoglalás ................................................................................................................................................................................................... 38
RetorikaA retorika fogalma. Retorika és kommunikáció ....................................................................................................................... 40A retorikai szövegek felépítése és elkészítésének lépései ................................................................................................... 48Az érv felépítése. Az érvtípusok ......................................................................................................................................................... 57A retorikai szövegek kifejezőeszközei ............................................................................................................................................ 69A kulturált vita szabályai ........................................................................................................................................................................ 78A befolyásolás módszerei ....................................................................................................................................................................... 87Összefoglalás ................................................................................................................................................................................................... 94
FüggelékÚj szakszavak jegyzéke .................................................................................................................................................................... 95Forrásjegyzék ......................................................................................................................................................................................... 95Képjegyzék .............................................................................................................................................................................................. 95