NAGYTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV
V/b. FÁZIS: A TAK ELFOGADÁSÁRÓL SZÓLÓ 142/2018. (IX. 3.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI HATÁROZAT ÉS A TKR ÖNKORMÁNYZATI
JÓVÁHAGYÁSA UTÁN VÉGLEGESÍTETT DOKUMENTÁCIÓ
Budapest, 2018. szeptember
Nagytarcsa TAK és TKR
1 file: Nagytarcsa_TAK_2018-09-03.docx
Projektszám: 1127
Nagytarcsa Község településképi arculati kézikönyvet és településképi rendeletet Nagytarcsa Község
Önkormányzatának megbízásából készítette:
Pest Megyei Terület-, Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft.
Műterem: 1085 Budapest, Kőfaragó u. 9. IV. emelet
Telefon: (+36-1) 2670508, 2677078
E-mail: [email protected]; Honlap: www.pestterv.hu
A TERV ELKÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDŐK NÉVSORA:
Településrendezés,
irányító tervező és
projekt menedzser: Pekár Zoltán
településtervezési vezető tervező
szakképesítés: okl. városgazdasági
üzemmérnök,
okl. városépítési- városgazdasági szakmérnök
építészkamarai névjegyzéki szám: 01-3463
tervezői jogosultság: TT/1
Zöldfelületek,
környezetrendezés: Mándi József
vezető területrendező tervező,
településtervező,
táj- és kertépítész tervező
szakképesítés: okl. táj-és kertépítész mérnök,
okl. városépítési- városgazdálkodási
szakmérnök
építészkamarai névjegyzéki szám: 01-5149
tervezői jogosultság: TT/T, TK, TR 01-5149
Településfejlesztés
Károlyi János
területrendező vezető tervező
szakképesítés: okl. geográfus,
okl. szociológus
építészkamarai névjegyzéki szám: 13-1017
tervezői jogosultság: TR
Régészet
Vágner Zsolt (Archeo Art Bt.)
okl. régész
szakképesítés: okl. régész,
okl. szám: 459/2002
Építészet
Kozma Klára
okl. építészmérnök
szakképesítés: okl. építészmérnök
építészkamarai névjegyzéki szám: 07-0438
tervezői jogosultság: É
Dénes Katalin
okl. építészmérnök
szakképesítés: okl. építészmérnök,
műemlékvédelmi szakmérnök
építészkamarai névjegyzéki szám: 20-0333
tervezői jogosultság: É
Települési főépítész
Kertész László
okl. építészmérnök
szakképesítés: okl. inf. mérnök
építészkamarai névjegyzéki szám: 13-7099
tervezői jogosultság: ÉK, ME-É-II., ME-ÉM-
II., MV-Ép/B
Ügyvezető igazgató:
Schuchmann Péter
Budapest, 2018. szeptember
Nagytarcsa TAK és TKR
file: Nagytarcsa_TAK_2018-09-03.docx 2
TARTALOMJEGYZÉK
TARTALOMJEGYZÉK ........................................................................................................................................... 2
BEVEZETÉS ............................................................................................................................................................ 3
NAGYTARCSA BEMUTATÁSA ........................................................................................................................... 4
Története ................................................................................................................................................................... 4
Településszerkezet, tájhasználat ................................................................................................................................ 5
ÖRÖKSÉGÜNK ....................................................................................................................................................... 7
Építészeti értékek ...................................................................................................................................................... 7
A táji és természeti értékek ....................................................................................................................................... 9
ELTÉRŐ KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK .................................................................................................. 10
Törtneti településmag .............................................................................................................................................. 10
Kisvárosias lakóterületek ........................................................................................................................................ 11
Kertvárosias lakóterületek ....................................................................................................................................... 12
Gazdasági területek ................................................................................................................................................. 13
Beépítésre nem szánt területek ................................................................................................................................ 13
ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ .................................................................................................................................... 14
Történeti településmag ............................................................................................................................................ 14
Kisvárosias lakóterületek ........................................................................................................................................ 15
Kertvárosias lakóterületek ....................................................................................................................................... 15
Beépítésre nem szánt területek ................................................................................................................................ 16
JÓ PÉLDÁK BEMUTATÁSA ............................................................................................................................... 17
Történeti elepülésmag ............................................................................................................................................. 17
Hagyományos épületek, részletek ..................................................................................................................... 17
Mai példák ........................................................................................................................................................ 18
Kertvárosias lakóterületek ....................................................................................................................................... 19
Épületek ............................................................................................................................................................ 19
Építészeti részletek ............................................................................................................................................ 20
Intézményi épületek ................................................................................................................................................ 21
Anyaghasználat, színek ........................................................................................................................................... 22
Kerítések ................................................................................................................................................................. 22
Kertek ...................................................................................................................................................................... 23
Utcák, terek ............................................................................................................................................................. 24
SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYFAJTÁK ............................................................................................................................ 25
REKLÁMHORDOZÓK .......................................................................................................................................... 25
EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEK ................................................................................................................. 25
Nagytarcsa TAK és TKR
3 file: Nagytarcsa_TAK_2018-09-03.docx
BEVEZETÉS
SZERZŐDÉS, MUNKAINDÍTÁS
Nagytarcsa Község települési arculati kézikönyvének és településkép védelmi rendeletének elkészítését, a
települési önkormányzat megbízásából a PESTTERV Kft., a 2017. első félévében kötött tervezési szerződés
alapján és keretei között végzi. A településtervezési munka a szerződéskötést követően az adatbeszerzésekkel, és
a hatályos településrendezési eszközök vizsgálatával indult 2017 áprilisában.
TERVEZÉSI FELADATOK
A településképi arculati kézikönyv a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról
és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.
(XI. 8.) Korm. rendelet szerinti tartalommal készült. A kézikönyv építészeti útmutató fejezetében a Lechner Lajos
Tudásközpont által biztosított Településképi Arculati Kézikönyv egyeztető felületén található és letölthető ábrák
kerültek felhasználásra. A helyszíni bejárásokat 2017 áprilisában végeztük el.
A kézikönyv készítése során felhasználásra került a korábbi örökségvédelmi hatástanulmányok megállapításai,
úgymint az Archeo-Art Bt. által 2015. évben Nagytarcsa teljes közigazgatási területére készített örökségvédelmi
hatástanulmánya.
A településkép védelmi rendelet készítésével párhuzamosan örökségvédelmi hatástanulmány, és települési
értékleltár nem készült, mivel a TSZT módosításhoz és a helyi építési szabályzat felülvizsgálatához,
módosításához 2015 decemberében készült el az örökségvédelmi hatástanulmány.
A TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV CÉLJA
A kézikönyv szemléletformáló célt szolgál, segítség kíván lenni a településen építkezők számára. Az arculati
kézikönyv a település bemutatásával, az építészeti és természeti értékek megismertetésével, valamint útmutató
résszel tárja fel az épített környezet szépségeit. Egyúttal bevezeti az olvasót az építészeti értékek tárházába, hogy
olyan házat tudjon építeni, ami valódi büszkeséggel töltheti el, és a település képéhez is illeszkedik.
Az ajánlások nem tekinthetők kötelező jellegűnek, céljuk Nagytarcsa épített környezetének és értékeinek
megismertetése, a sokféle izgalmas lehetőség feltárása, a település karakteréhez illeszkedő lehetőségek
bemutatása.
A településrészek egységességét, harmonikus megjelenését a sok közel egyforma, csak részleteiben különböző
épületek összessége teremti meg, melyben az egyes épületek kiegészítik egymást. A különböző karakterű területek
lehatárolásával, és építészeti értékeinek megismertetésével nyújt segítséget a kézikönyv a jövőben építkezni,
felújítani vagy átalakítani kívánóknak.
Nagytarcsa TAK és TKR
file: Nagytarcsa_TAK_2018-09-03.docx 4
NAGYTARCSA BEMUTATÁSA
TÖRTÉNETE
Pest megye Gödöllői járásban található Nagytarcsa község határos Budapest XVI. és XVII. kerületével. A
település felszíne változatos, mivel a Pesti-síkság keleti és a Gödöllői-dombság nyugati határán fekszik, a Szilas-
patak völgyében. A több mint 4000 lelket számláló község alapvetően kertvárosias, helyenként kisvárosias
arculatú, dombvidéki agglomerációs település képét mutatja.
A környék kedvező természeti és földrajzi adottságai miatt már az ősidők óta lakott volt. Területén újkőkori
kőbaltákat és csontszerszámokat, rézkori idoltöredéket, bronzkori karperecet, szarmata-jazig bögrét, fazekat és
őrlőkövet tártak fel, valamint Justitianus császár bronz pénze is előkerült. Fontos régészeti emlékünk a vaskorból
származó szkíta öntött bronzcsörgők, a sámánok vallási rituálék alkalmával használt eszköze, melyek közül az
álló bikát ábrázoló bronzcsörgő Nagytarcsa címerének fő motívuma lett.
A X. századi magyar köznépi temető leletanyaga, a honfoglaló lakosság itt élését, a faluközösség létezését
bizonyítja. Az 1967-ban feltárt temető 23 sírjából varkocskarika, vaskés, vas nyílcsúcs, vasbárd, vas kengyelpár,
csikózabla, vas hevedercsat, füles gombok, ingnyak díszveret, kockajátékként szolgáló állati bokacsontok
kerültek elő. A település az Árpád-korban is lakott volt, melyet egy cserépedényben talált ezüstdénárok
támasztanak alá.
Nagytarcsát először egy 1302-ből származó Anjou-
kori oklevél említi „Thorcha” néven, majd az 1352.
május 3-án keltezett és Pécel határjárásáról szóló
oklevélben olvashatjuk a falu nevét másodszor
„Tharcha”-ként. A Tarcsa helynév személynévből
keletkezett, magyar névadással. A honfoglalás előtti
időkből nyelvünkbe került ótörök eredetű
jövevényszó, a tar, azaz kopasz jelentésű szavunk
kicsinyítőképzős (-sa, -csa) alakja. 1438-ban tűnik fel
oklevélben a Tárcsái család legelső ismert tagja:
Tharcha-i István. A XV. század közepén Tárcsa
községből kivált a falu északi része és a Péczeli család
birtoka lett, amelyet azután Felső Tárcsa néven
említettek. A falu déli része Tárcsái Csík István nevű
köznemesé lett, aki Hunyadi János kormányzó
kegyeltjeként kapta birtokát, ezután Csík Tarcsa
néven említették.
A 150 éves török uralom alatt is lakott maradt a
település, a budai pasa igazgatása alá tartozott,
azonban a Fülekre menekült nemesség is visszajárt az
adót beszedni. A kettős birtoklás nehézségei ellenére
a XVI. század folyamán a porták száma és a népesség
folyamatosan növekedett. A XVII. század elején a
község lakossága már protestáns volt. Pongrácz
György váci püspök 1673-ban készült váci
egyházmegyei templomos helyiről készült térképén
Csíktarcsa templomos helyként szerepel. Buda
visszafoglalásakor súlyos károkat szenvedett a falu,
az 1690-1695. évi összeírásokban a lakatlan helyek
között szerepelt. A betelepítés nem érintette a falut, az
eredeti lakosság azonban visszaköltözött, és 1697-től
már a megyei közgyűlésen említik Csíktarcsa
földesurát, Prunner György kamarai tanácsost.
A kuruc-labanc harcok és a pestisjárvány miatt 1707
végén ismét lakatlan lett a falu. 1710 után a
megfogyatkozott lakosság visszatért, majd 1720-
1782 között a belső vándorlás során Hont, Nógrád és
Pest megyéből magyar és szlovák szabadon költöző
jobbágyok, zsellérek és adóra nem kötelezett szolgák
érkeztek a községbe. Grassalkovich Antal kamarai
elnök1730-ban megvette Csíktarcsát, és a XVIII.
század közepétől Nógrád és Hont vármegyékből
Nagytarcsa TAK és TKR
5 file: Nagytarcsa_TAK_2018-09-03.docx
érkező tótokkal telepítette be. 1785-ben Pest megye közgyűlése engedélyezte új evangélikus templom építését,
így a falu keleti részén 1819-ben kőből és vályogból megépült a zsindellyel fedett, középtornyos ágostai
evangélikusok temploma. A jobbágyfelszabadításról szóló törvény alapján a tagosításra 1856-ban került sor.
1872-ben Csíktarcsa önálló nagyközség lett, új evangélikus iskola és községháza épült.
A XX. század elején megkezdődött a szegényparaszt munkavállalók ingázása a fővárosba és a kistarcsai
gépgyárba. A század első felében felépült az új evangélikus templom és a római katolikus templom is, a Hangya
szövetkezet székháza, a községi óvoda és megkezdődött villanyvilágítás kiépítése. Az országos jellegű, öt
hónapos, bentlakásos Tessedik Sámuel népfőiskola 1938 és 1944 között működött a község délnyugati részén.
A településfejlesztés első szakasza az 1950-es évek elején indult el a posta megnyitásával és az első Cinkotára
menő helyközi autóbuszjárat elindításával, a Rákóczi utcában törpevízmű építésével, valamint sportpálya
létesítésével és járdák kialakításával. 1964 őszétől megkezdődött a községfejlesztés második szakasza: hat
utcában járda, új patakhíd, két utcában szilárd burkolatú út épült, valamint felépült a Zrínyi utcai orvosi lakás és
rendelő, az új posta és a ravatalozó, korszerűsítették a művelődési termet, különálló épületet kapott a községi
könyvtár. Az 1970-es években megindult az ivóvíz szolgáltatás, majd az 1980-es évek elején megépült a
szennyvízcsatorna gerincvezetéke. 1983-1990 között valósult meg a községfejlesztés harmadik szakasza,
melynek során befejeződött az emeletes általános iskola új szárnyának felépítése, és elkészült a Petőfi utcában az
új önkiszolgáló élelmiszerbolt, majd kiépült a földgázvezeték.
A rendszerváltás után megalakult önkormányzat első feladatai között szerepelt a telefonvonal kiépítése, az
autóbuszjárat korszerűsítése és a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése. 1991-ben elkészítették a község címerét a
bikaszobros bronzcsörgővel.
A 2001-ben elfogadott településfejlesztési koncepció és településrendezési terv alapján került sor mezőgazdasági
területek belterületbe vonására és azokon kertvárosias övezetek kialakítására. Az M0 és M31 kiépítésével ipari
területei fejlődtek, megközelíthetősége javult. Nagytarcsa a fővárosi népesség egyik kitelepülési célterülete, az
évről évre növekvő lélekszáma mutatja, hogy vonzó az itt élő és letelepedni szándékozók számára.
foto: Nagytarcsa honlapja
TELEPÜLÉSSZERKEZET, TÁJHASZNÁLAT
Nagytarcsa település- és utcaképet meghatározza a dombvidéki elhelyezkedés, valamint két legrégebbi útja, azaz
a Budapest XVI. kerület és Isaszeg közötti, valamint a Budapest XVII. kerület és Kistarcsa közötti utak települési
szakaszairól észlelhető látvány és látképek. Nagytarcsa egy alapvetően kertvárosias, helyenként kisvárosias
arculatú, dombvidéki agglomerációs település képét mutatja.
I. katonai felmérés1782-1785
Az első katonai felmérés szerint Nagytarcsa elágazó
egyutcás útifalu, azaz olyan szabályos alaprajzú
település, melynek két sor szalagtelke egy átfutó út két
oldala mentén helyezkedik el, az utca és telkek
szélessége közel azonos. Beépítés ekkor a mai
Rákóczi út mentén, és a Zrínyi utca Széchenyi utcai
elágazásáig tartott. A második felmérésen már
megfigyelhető az evangélikus templom a falu keleti
végén, a beépítés alapvetően nem változott, kisebb
terjeszkedés megfigyelhető. Az 1883. évi kataszteri
felmérésen már látható Tessedik Sámuel utca, Tompa
utca, Bocskai köz, Akácfa utca és a Jókai utca
beépítése is. A fejlődés eredményeként a hosszházak
(oldalhatáron álló, utcára merőleges gerincű
nyeregtetős, tornácos épület) között megjelent a
hajlított háztípus (a hosszház az utcavonallal
párhuzamos nyeregtetős épülettel egészül ki) is.
A település magját a Rákóczi út, az evangélikus
Nagytarcsa TAK és TKR
file: Nagytarcsa_TAK_2018-09-03.docx 6
II. katonai felmérés1819-1869
templom és környéke, valamint a római katolikus
templom és környéke alkotja. A tájhasználata az 1970-
es évekig jelentős változást nem mutatott, azonban a
növekvő lakosság miatt egyre több területet vettek el a
rétek. szántók területéből, majd az Öreghegy és
Újhegy szőlőterületeinek beépítése is megtörtént. Az
autópályák mentén és közelében jelentős méretű ipari
és gazdasági területek alakultak ki.
A település jelentős része beépítetlen terület,
erdősültsége viszonylag alacsony, külterületeinek
meghatározó része – a folyamatos csökkenés ellenére
is - mezőgazdasági területek. A településképét
alapvetően a domborzati adottságok, a növényzet, a
közlekedési hálózatok, a kialakult területhasználatok,
és a telekalakítási és beépítési helyzet határozzák meg.
foto: Koszták Rudolf, fotoMagic
Nagytarcsa TAK és TKR
7 file: Nagytarcsa_TAK_2018-09-03.docx
ÖRÖKSÉGÜNK
ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK
Nagytarcsán műemléki védelem alatt álló épület
nem található, de a helyi építési szabályzat több
épületet is helyi védelemre alkalmasnak tart.
A település központját a Sándy Gyula által tervezett,
1931-ben épült evangélikus templom uralja. Ezen a
területen korábban az 1819-ben kőből és vályogból
épült, zsindellyel fedett ágostai evangélikusok
temploma állt. A templom a település keleti részén,
annak legmagasabb pontján, hársfákkal beültetett
kertben áll. Előtte az I. és II. világháború
áldozatainak emelt emlékmű, a parkban a 2000-ben
felállított államalapítási emlékmű a szárnyát
kiterjesztő turulmadárral.
A középtornyos templom klinker téglával burkolt,
építéskor a tornyon és az oldalhomlokzatokon
stilizált népi motívumokkal díszített vakolt felületek
készültek. A bélletes kőkeretes, csúcsíves záródású
kapuja felett kő kereszt kapott helyet, melyre az
építés évét vésték.
A templombelsőt forgatható, fa intarziás festett
szárnyas oltár díszíti. Képei az egyházi esztendő
négy fő ünnepkörét ábrázolják, művészi
megfogalmazásban: Ádvent - Karácsony, Böjt -
Húsvét, Pünkösd, Reformáció.
A település másik fontos szervezője a Bosco Szent
János tiszteletére felszentelt római katolikus
templom, mely 1935-ben épület fel eklektikus
stílusban. Homlokzati falfülkéiben Szent Erzsébet és
Szent István szobrai láthatók.
A templom téglalap alaprajzú, apszisa egyenesen
záródik, déli részéhez sekrestye kapcsolódik. A
homlokzati középrizalitot timpanon zárja, melyen
egy műkőkereszt kapott helyet. Nyeregtetős,
rombusz palával fedett, gúla sisakja
fémlemezfedéses.
Az egykori Tessedik Sámuel Népfőiskola – a mai
Falumúzeum felújított épülete – a XX. század elejei
Nagytarcsa épületeinek és beépítésének
jellegzetességeit hordozza. A téglalap alaprajzú
épület vakolt, cseréppel fedett nyeregtetős,
teleoromzatos, déli homlokzatán lopott tornác, négy
falazott oszloppal.
Az országos jellegű, öt hónapos, bentlakásos paraszt
népfőiskola 1938 és 1944 között működött az
épületben.
Nagytarcsa TAK és TKR
file: Nagytarcsa_TAK_2018-09-03.docx 8
A "Hangya" Fogyasztási Szövetkezet székháza
1924-ben épült fel a Rákóczi utcában. A népi
eklektika stílusában készült épület tömegében és
homlokzati kialakításában őrzi építéskori karakterét,
azonban a rikító színes kialakítása az utcakép és az
épület szempontjából is kedvezőtlen. Palával fedett
kontyolt nyeregtető, a gerincet díszítő fém elemek,
az íves oromfal és műkő vázák emlékeztetnek a XX.
századi település építészetére.
A településközpont értéke az utcák történeti
vonalvezetése, a fő utca orsó alakú teresedése,
valamint a fő utcát övező szalagtelkek sora,
melyen egykor egységes oldalhatáros,
földszintes hosszházas illetve hajlított házas
beépítésben sorakoztak a falusias lakóházak.
Az egykor egységes oldalhatáros beépítésű,
hosszúházas, utcára merőleges gerincű
nyeregtetős, oszlopos tornácos kialakítású
épületállomány mára megszűnt, de egy-két XX.
század elején épült lakóépület még áll
településünkön. Utcai homlokzatuk
teleoromzatos, két kisméretű padlásszellőző
nyílással, a tisztaszoba két álló téglalap alakú,
osztott üvegezésű fa nyílászárójával és bejárati
kapuoszloppal.
A kétsoros elrendezés szép példája az Arany
János utca 20. szám alatti épületek, az egyik
telekhatárán a teleoromzatos tornácos
lakóépület, másik telekhatárán oldalhatáros
beépítésben nyári konyha és kamra, a két épület
hasonló homlokzati megjelenéssel.
Nagytarcsa TAK és TKR
9 file: Nagytarcsa_TAK_2018-09-03.docx
A TÁJI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
foto: Koszták Rudolf, fotoMagic
Nagytarcsa az Alföld északnyugati részén, a Pesti-
síkság keleti, a Gödöllői-dombság nyugati határán
fekszik. Felszíne változatos, a sík és a dombos-lankás
vidék egyaránt megtalálható területén, mely a Duna
tízezer évvel ezelőtt lerakott hordalékából, durva
folyami homokból áll. A táj mai arculatát a Szilas-
patak alakította, mely széles völgyben folyik, és
észak-déli irányban kettészeli a község területét.
A Szilas-patak és a külterület keleti részén a patak
Nagytarcsai-mellékága tájképvédelmi szempontból
kiemelten kezelendő területek közé soroltak, valamint
része az országos ökológiai hálózatnak is. A Szilas-
patak az ökológiai folyosó részét képezi, míg a
Rákóczi út – Munkácsy Mihály utca – Vadvirág utca
által határolt terület a magterület része.
A mellékág mentén fekvő völgyek, nedves rétek és
erdős területek alkotják a község természeti értékeit.
A patak mentén zsombéksás, bugás sás, csőrös sás,
kisfészkű hangyabogáncs, fekete ribiszke is előfordul.
Az ökológiai hálózat a megmaradt természetközeli
élőhelyfoltok megőrzését és a közöttük lévő
kapcsolatrendszert hivatott megvédeni.
Nagytarcsa közigazgatási területtét nem érinti, de
azzal közvetlenül határos a Gödöllői-dombság
Natura2000 természetmegőrzési területe, valamint a
Szilas-patak folytatásaként Budapest XVI. kerületben
helyi jelentőségű védett természeti területe a Naplás-
tó Természetvédelmi terület.
foto: Koszták Rudolf, fotoMagic
A település közparkként is hasznosított területe az
evangélikus templom előtti közpark, ahol kellemes
árnyékot ad a hársfasor. A parkban áll az I. és II.
világháború áldozatainak mészkő obeliszk
emlékműve, az államalapítás emlékműve a
kiterjesztett szárnyú Turul madárral, valamint a
zöldfelület nyugati végében Győri János, az önálló
nagytarcsai evangélikus gyülekezet második
lelkészének mészkő emlékműve.
A Füzes liget területén található a kör alakú
Füzesligeti Szabadidő Park, területén játszótérrel,
község címerét ábrázoló ivókúttal. A település további
zöldfelületi rendszerét a közterületek kiszélesedése
során fennmaradó parkosított területrészek alkotják.
Az önkormányzat előtti területet parkosították, a
díszkút indákkal körbefuttatott oszlopának tetején a
szkíta csörgő bika dísze után mintázott figura.
foto: Koszták Rudolf, fotoMagic
Nagytarcsa TAK és TKR
file: Nagytarcsa_TAK_2018-09-03.docx 10
ELTÉRŐ KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK
TÖRTNETI TELEPÜLÉSMAG
A település történeti településmagja a Rákóczi utca,
Zrínyi utca és Kossuth Lajos utca mentén alakult ki,
az evangélikus és római katolikus templomok,
valamint az egykori népfőiskola környezetében.
Nagytarcsa településmagjának utca és
telekszerkezetét máig megőrizte
A központban megtalálhatók a község
intézményeinek épületei, az igazgatás, az oktatási és
egyházi, egészségügyi épületek, valamint a
kereskedelmi és szolgáltató épületek is.
A településközpont és a XX. században kialakult
utcákban (Zuborhegy területe – Arany János utca,
Kossuth Lajos utca; Öregszőlők alatti terület –
Széchenyi utca, Bocskai utca, Ady Endre utca;
Petőfi utca – Tessedik Sámuel utca – Iskola utca –
Nagytarcsa TAK és TKR
11 file: Nagytarcsa_TAK_2018-09-03.docx
foto: Koszták Rudolf, fotoMagic
Millenniumi utca által határolt terület) még
megfigyelhetők az egykori szalagtelkes,
oldalhatárosan álló földszinti, falusias beépítések, az
utcára merőleges gerincű nyeregtetővel és oszlopos
tornáccal. Jellemző, hogy az egykori hosszúházak
utcai része helyett sátortetős részt emeltek, azonban
az udvari részen megtartották a tornácos
hosszúházat. A településképben sajnos sok a
tájidegen tömegalakítású épület, különböző
időszakokból különböző minőségű és karakterű
épületek követik egymást, így a beépítés heterogén,
hagyományos településképről nem beszélhetünk.
A településközpontban az oldalhatáron álló beépítés,
az egyszerű tömegalakítás és nyeregtető a jellemző.
Az oldalhatáron álló telepítési mód a követendő
példa, javasolt a közvetlen környezetben jellemző
tetőgerinc irány és tetőhajlásszög alkalmazása, mely
jellemzően 35-45 fok közötti. Ez a tradicionális
épületforma és telepítési mód alkalmazása javasolt
ezen a településrészen az új építésű házak számára
is. A homlokzatok díszítésénél jellemző a színes
vakolt felületek használata. Leginkább egyszerű
tömegű, letisztult stílusú házakkal lehet a
településképet tiszteletben tartani, azt érzékenyen
folytató házakat építeni.
KISVÁROSIAS LAKÓTERÜLETEK
Nagytarcsán 1952-ben honvédlaktanyához
kapcsolódóan tiszti lakótelep épült, mely az 1960-as
évek elején további épületekkel bővült az
evangélikus templom mögötti területen, a Petőfi-
lakótelepen. A magastetős, többszintes lakóépületek
szabadon álló beépítésben állnak, a tervezett
településrész egységes képet mutat.
A község központjától keletre, a Kishegyen az 1980-
as évek elején épült fel az akkor korszerű, paneles
kislakótelep. A tervezett lakótelep háromemeletes
épületi szabadonálló beépítésben, északnyugat –
délkeleti hossztengellyel állnak.
Nagytarcsa TAK és TKR
file: Nagytarcsa_TAK_2018-09-03.docx 12
KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLETEK
A korábbi mezőgazdasági területek belterületbe
vonásával, és új tervezett telekosztás kialakításával
jött létre az Öregszőlők területén található
kertvárosias beépítés és a Füzes-liget lakópark. A
beépített területek szerkezetén jól látszik a
tervezettség, az alapvetően raszteres jellegű
szerkezet.
A Szilas-patak és a Rákóczi út közötti „Alsó-rét”
területén, valamit a „Temető alatti” és „Malomárok
fölötti” kertvárosias településrészek nagy része még
beépítetlen. Csakúgy, mint a Szent Imre herceg és
Szent László utca közötti kertvárosias rész.
Az újonnan parcellázott terülteken új kertvárosi
településkép alakul ki. Az utcaképek az alacsony és
magas tetőhajlásszögek, a tetőgerinc iránya miatt
nem egységes képet mutatnak, megjelenésük vegyes
jellegű. Egyre meghatározóbbak a tájidegen,
uniformizált kialakítású, karakterszegény épületek.
A kertvárosias lakóterületek arculatát legerősebben
a dombvidéki elhelyezkedés, a szabályos
telekstruktúra és a heterogén minőségű beépítés
jellemzi.
A kertvárosias lakóterületekre a szabadonálló
beépítési mód a jellemző, a lakóházak általában
nyeregtetővel fedettek, egyszerű tömegalakítással.
Formai megjelenésük azonban különböző,
megtalálható az utcával párhuzamos vagy arra
merőleges tetőgerinc, az oromfalas, csonkakontyos
és a kontyolt kialakítás is. A tetőformák, a tetőgerinc
utcavonalhoz való viszonya és a tetőhajlásszög igen
változatos.
foto: Koszták Rudolf, fotoMagic
Nagytarcsa TAK és TKR
13 file: Nagytarcsa_TAK_2018-09-03.docx
GAZDASÁGI TERÜLETEK
Nagytarcsa gazdasági (ipari, kereskedelmi-szolgáltató) területei elsősorban a volt majorokban alakultak ki a
település központi belterületének északi és délkeleti részein. Az M31 és M0 autópályák kiépülésével ipari
gazdasági és kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek kijelölése történt meg a Budapest XVII. kerülete
felé vezető út mentén. A gazdasági területekre jellemző a szabadonálló beépítési mód, a földszintes,
dobozszerű, könnyűszerkezetes raktározási épületek. A Nagytarcsai ipar parkban megjelentek azonban
magasabb építészeti minőséget képviselő épületek, mint az AVIA motel és benzinkút, a BWG CNG
töltőállomás zöldtetős épülete és irodaháza, valamint a FOLTIN iroda funkciójú fejépülete.
forrás: www.luxfunkradio.com forrás: www.foltin-globe.hu
forrás: http://www.negyedikcsoport.hu
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Nagytarcsa közigazgatási területének több mint 80%-a beépítésre nem szánt terület, melynek meghatározó részén
mezőgazdasági terület található, északi és keleti részén szabdalatlan, az országos ökológia hálózat részét képező
erdőterületekkel. Területének különböző pontjain az egyes sajátos funkcióknak helyt adó különleges területek
alakultak ki, mint a temető, a Füzesligeti út menti kertészet, bánya, anyagdepónia, honvédségi területek
(külterület keleti részén).
foto: Koszták Rudolf, fotoMagic
Nagytarcsa TAK és TKR
file: Nagytarcsa_TAK_2018-09-03.docx 14
ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ
TÖRTÉNETI TELEPÜLÉSMAG
MAGASSÁG
A településközpontban az épületek magassága közel
azonos.
A meglévő épületek közé épülő új házaknak hasonló
magassággal kell épülniük, mint környezetük. A túl
magas házak nem illeszkednek Nagytarcsa
központjának településképébe.
TETŐFORMA
A terület meghatározó karakterét a nyeregtetős,
cseréppel fedett épületek adják.
Az új házak építésénél, meglévők átalakításánál nem
kívánatos a túl tördelt, sok felületből álló tetőforma,
javasolt a tetőforma meghatározásánál a 2-2 szomszéd
figyelembe vétele.
Az egyszerű tetőforma különböző formákban is
elképzelhető, ilyenek lehetnek az „L” és „T” alakú
nyeregtetős épületek, a tengelyes szimmetrikus
oromfalas, a csonkakonty és a kontyolt tetőidom is
elfogadható.
TELEPÍTÉS
A településközpontban, a falusias lakóterületeken az
épületek telepítése oldalhatáron álló. Az épületek
telken belüli elhelyezkedése az utcára merőleges vagy
párhuzamosan telepített.
A nem utcára merőlegesen vagy párhuzamosan
telepített, az utcavonaltól elforgatott rendszerben
történő telepítés, valamint indokolatlanul
nagymértékben hátrahúzott épület építése nem
elfogadható.
SZÍNEK, ANYAGHASZNÁLAT
A településközpontban megfigyelhető a hasonló
anyag és színhasználat, a homlokzati vakolatok
színezése természetes anyagokkal történt, fehér, sárga
színek a jellemzőek. A meglévő épületek
színvilágához illeszkedő új épületek építése ajánlott.
Nem elfogadható a feltűnő és kirívó színhasználat, a
rikító színű fedések és burkolatok alkalmazása.
A tetők általában cseréppel fedettek, tetőfedésként
nem javasolt nagyelemes fém burkolat, hullámpala,
bitumenes zsindelyfedés, kék színű fémfedés, máz
nélküli szürke árnyalatú betoncserép, műanyag
cseréputánzatú héjalás alkalmazása.
KERÍTÉS
A központban a kerítések általában áttörtek,
átláthatók, megjelenésük változatos formát mutat.
Javasolt lábazatos oszlopos kerítés alkalmazása áttört
közbenső részekkel, mely a szomszédos telkek
meglévő kerítéseihez illeszkedik.
Nagytarcsa TAK és TKR
15 file: Nagytarcsa_TAK_2018-09-03.docx
TEREPALAKÍTÁS
Nagytarcsa lejtős területein az épületek építésénél a
lejtős terep adottságait figyelembe kell venni,
törekedni kell a legkevesebb földtömeg
megmozgatására. Nem elfogadható az épület földbe
vájása, és teljes kiemelése sem, mivel az épület így
kiemelkedik épített környezetéből.
Jó megoldás a részleges terepbevágás kialakítása,
vagy eleve az épület terepbe illesztése.
KISVÁROSIAS LAKÓTERÜLETEK
A kisvárosias településrészek beépítése kialakult képet mutat. A Petőfi-telep tetőtér beépítései, és paneles
épületek magassága azonos, azok növelése nem javasolt.
Az épületek energetikai korszerűsítésekor a homlokzatok kialakításánál egységesen kell kezelni az
épületegyütteseket, javasolt egységes szín- és formavilág alkalmazása. Nem elfogadható a feltűnő és kirívó
színhasználat, a rikító színű fedések és burkolatok alkalmazása.
A gépészeti berendezések (napelem, napkollektor) telepítése szintén egységesen kezelendő.
KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLETEK
MAGASSÁG
A kertvárosias településrészeken a lakóépületek
magassága közel azonos.
A meglévő épületek közé épülő új házaknak hasonló
magassággal kell épülniük, mint környezetük. A túl
magas házak nem illeszkednek a település utcaképébe.
TETŐFORMA
A lakóépületek tetőformája változatos, de alapvetően
egyszerű. Az új házak építésénél, meglévők
átalakításánál javasolt a közvetlen szomszédos
épületek tetőformáinak, tetőhajlásszögének
figyelembevétele.
A lakóépületek tetőhajlásszöge közel azonos, jellemző
a kontyolt kialakítás. Elfogadható tetőfelépítmények
kialakítása is.
Az új kialakítású területeken, ha szomszédos épületek
részben lapostetős kialakítással készültek,
megengedett a lapostető építése.
TELEPÍTÉS
Lakóterületeken az épületek telepítése jellemzően
szabadonálló, előkert megjelenésével, az utcával
párhuzamos vagy merőleges rendszerű
tömegformálással.
A nem utcára merőlegesen vagy párhuzamosan
telepített, indokolatlanul nagymértékben hátrahúzott
épület építése nem javasolt. Nem elfogadható, ha az új
épület az utcavonaltól elforgatott rendszerben van
telepítve.
SZÍNEK, ANYAGHASZNÁLAT
A lakóépületek színvilága egységes, megfigyelhető a
hasonló anyag és színhasználat. A homlokzatok
jellemzően vakolt felületűek, előfordul a kő-, fa- és
téglaburkolat alkalmazása is. A meglévő épületek
színvilágához illeszkedő új épületek építése ajánlott.
Nem elfogadható a feltűnő és kirívó színhasználat, a
rikító színű fedések és burkolatok.
Nagytarcsa TAK és TKR
file: Nagytarcsa_TAK_2018-09-03.docx 16
A tetők általában cseréppel fedettek, tetőfedésként
nem javasolt nagyelemes fém burkolat, hullámpala,
bitumenes zsindelyfedés, kék színű fémfedés, máz
nélküli szürke árnyalatú betoncserép, műanyag
cseréputánzatú héjalás alkalmazása. Az új beépítésű
területeken a mai divatos fehér – szürke színvilág
kialakítása is elfogadható.
KERÍTÉS
A kerítések általában áttörtek, de megjelennek a tömör
fából épített kerítések is.
A közterületi telekhatár felől javasolt oszlopos kerítés
alkalmazása áttört közbenső részekkel, vagy fa kerítés
kialakítása.
Rendkívül indokolt esetben, elsősorban oldalsó
telekhatár mentén elfogadható a zárt (betonelemekből
épített) kerítések létesítése is.
TEREPALAKÍTÁS
Nagytarcsa lejtős területein az épületek építésénél a
lejtős terep adottságait figyelembe kell venni,
törekedni kell a legkevesebb földtömeg
megmozgatására. Nem elfogadható az épület földbe
vájása, és teljes kiemelése sem, mivel az épület így
kiemelkedik épített környezetéből.
Jó megoldás a részleges terepbevágás kialakítása,
vagy eleve az épület terepbe illesztése.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
TETŐFORMA
A beépítésre nem szánt területeken törekedni kell az
egyszerű, nyeregtetős tömegalakítás kialakítására.
Javasolt a tetők tetőhajlásszögének 15-45 fok közötti
megválasztása.
Lakó- és szállás jellegű épületeknél magastetős
kialakítás javasolt, oromfalas, vagy kontyolt
kialakítás, tetőfelépítmények kialakítása is
elfogadható. A tetőhajlásszöget javasolt 25-45 fok
közötti megválasztása.
SZÍNEK, ANYAGHASZNÁLAT
A természet közelsége, és a nagy beépítetlen területek
természetességének megőrzése érdekében javasolt a
természetes, egyszerű anyaghasználat. Nem
elfogadható a feltűnő és kirívó színhasználat, a rikító
színű fedések és burkolatok.
A tetők fedésénél nem javasolt a kék és zöld színű
fedés alkalmazása.
TEREPALAKÍTÁS
Nagytarcsa lejtős területein az épületek építésénél a
lejtős terep adottságait figyelembe kell venni,
törekedni kell a legkevesebb földtömeg
megmozgatására. Nem elfogadható az épület földbe
vájása, és teljes kiemelése sem, mivel az épület így
kiemelkedik épített környezetéből.
Jó megoldás a részleges terepbevágás kialakítása,
vagy eleve az épület terepbe illesztése.
Nagytarcsa TAK és TKR
17 file: Nagytarcsa_TAK_2018-09-03.docx
JÓ PÉLDÁK BEMUTATÁSA
TÖRTÉNETI ELEPÜLÉSMAG
Hagyományos épületek, részletek
A történeti településmag jellegzetes épületei a XX.
század elején épült nyeregtetős, tornácos
hosszúházak. Az épületek megjelenését, hangulatát
nagyban befolyásolják a nyílászáróik formája,
mérete, homlokzati elhelyezése. A különböző
településrészek nyílászáróikban is eltérő képet
mutatnak, mely sajátosság megőrzése a lakóink
feladata. A hagyományos nyíláskialakítás a történeti
településrészen jól megfigyelhető: két szárnyú,
jellegzetesen két vagy három részre osztott, álló
téglalap alakú fa ablakok, a vízszintes osztásban
faragott díszítéssel, kő könyöklőpárkánnyal.
Nagytarcsán jellemző részlet a homlokzati
oromfalakban kialakított egy-egy padlásszellőző
nyílás.
A népi építészet jellegzetes eleme az oszlopos
tornác. A falazott oszlopos tornác folyosószerű,
fedett, félig nyitott tere átmenetet képez a kert és a
ház között, nyáron kiválóan árnyékol, télen viszont
megfelelő tájolás mellett nem állja útját az
alacsonyan sütő napsugaraknak. A tornácos épületek
sora karakteres utcaképet mutat, mely erősíti a
település egységes arculatát és identitását.
Kialakításuk az új építésű épületeknek is követendő
példák lehetnek. Megszélesített, vagy terasz
fedésként használt átiratként az épület
legkellemesebb helyét alkothatják, és tovább vihetik
a hagyományt.
A történeti településrészen a lakóházak színezése
természetes színekkel történt, a fehér, sárga árnyalati
is előfordulnak, a XX. század elején azonban divatba
jött a rózsaszín, világoskék, hidegzöld alkalmazása
is. A nyílások a barna és a zöld árnyalatiban
festettek.
Az evangélikus templom csúcsíves, kőkeretes fa
kapuja egyedi építészeti értékei településünknek.
Nagytarcsa TAK és TKR
file: Nagytarcsa_TAK_2018-09-03.docx 18
Mai példák
A történeti településmagban új, a hagyományos
épületek arányait figyelembe vevő épületeket is
láthatunk. Az Öregszőlők alatti területen áll a
hosszházak tömegalakításához és
homlokzatképzéséhez illeszkedő cseréppel fedett
csonkakontyos nyeregtetős épület. A homlokzati
törtfehér vakolt felületet az osztott üvegezésű,
zsalugáteres barna színű nyílások tagolják, valamint
a vakolatból húzott könyöklőpárkányok és a zöldre
mázolt oromdeszka színesítik.
Az utcai homlokzat az épület arca, ezért nagyon
fontos, hogy mi az az arc, amit megjelenít.
Kialakításakor törekedni kell a kedvező arányok
megtartására, a kellemes arányú ablakok megfelelő
kiosztására. De ugyanakkor az esztétikum mellett
fontos, hogy jól illeszkedjen épített környezetéhez.
Ezt erősítik a tiszta épülettömegek, a nyílászárók
kellemes arányai és a kortárs módon alkalmazott
hagyományos anyagok egyaránt. A homlokzati
felületeken javasolt a természetes anyagok
használata, úgymint a tégla, faburkolat és a vakolt
felületképzések. A különböző anyagok megfelelő
mértékben való társítása szép homlokzatot képez,
mely erősíti az egységes karakterű településkép
kibontakozását.
Szintén az Öregszőlők alatti területen található a
minden részletében mai, de a történeti település
léptékéhez illeszkedő családi ház. Az utcai
homlokzat tagolása kedvező, az oromfalas épületrész
a hagyományos beépítésre emlékeztet, a jobb oldali
lapostetős kialakítás a modern lakóépületeket idézi, a
két rész kapcsolata harmonikus. A tégla- és a
faburkolatok, a cserépfedés és az osztott üvegezésű
fa nyílászárók melegséget árasztanak. A dupla
garázsajtó a nyílásokhoz illeszkedő faburkolattal
szerencsésen illeszkedik megjelenéséhez. Az
épülettel összhangban van tégla pilléres kerítése.
Az új házak építésekor mai, de a régi arányoknak
megfelelő nyílásokkal az otthonunk jobban bele
simul környezetébe, ezzel is gazdagítva az utcaképet.
Az egységes utcakép kialakítását illetve az utcaképbe
illeszkedést segíti, ha az épület nyílásait a környéken
található házakéhoz hasonlóan alakítjuk ki.
Nagytarcsa TAK és TKR
19 file: Nagytarcsa_TAK_2018-09-03.docx
KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLETEK
Épületek
forrás: http://epiteszforum.hu/gyuru-haz-nagytarcsan
A kertvárosias lakóterületeken az épületállomány
vegyes, meghatározó a földszintes, magastetős,
egyszerű tömegalakítású beépítés. Az utcai
homlokzat az épület arca, ezért nagyon fontos annak
megjelenítése. Kialakításakor törekedni kell a
hagyományos arányok megtartására, a kellemes
arányú ablakok megfelelő kiosztására. Egyszerű
építészeti eszközökkel is egyedi, de a
településképhez illeszkedő homlokzatokat
alakíthatunk ki.
Füzes településrész kiemelkedő építészeti minőséget
képviselő épülete, a nyeregtetős téglaburkolatos
családi ház, mely 2007-ben elnyerte a Média
Építészeti díjat. Az utca felé falakkal zárt épület az
udvar felé pilléresített földig érő üvegfelületekkel
tárul fel. A földszint és tetőteres épület burkolata
bontott tégla, mely az utcai kerítésen is
visszaköszön. A nyeregtetőn hódfarkú cserépfedés.
forrás: https://www.lakashazelado.hu/Eladó/Pest/Nagytarcsa
Szintén Füzes településrészen található a
félnyeregtetős tömegekből összeálló, egyszerű
vakolt homlokzatos lakóház. A fehér felületeket
mellett a fanyílászárók, és az oromrész fadíszítése
határozzák meg az épület karakterét. Egyszerű
függőleges fa léckerítésében a gyalogos bejáratát a
két vakolt felületű pillér jelöli ki. Kerítése és az
épület kialakítása összhangban van, egységes
összképet ad. Kedvező az épület telepítése, a
gépkocsi tároló ugyan az utcára néz, azonban az
épület tömegosztása és homlokzati tagolása
ellensúlyozza ezt.
A szintén félnyeregtetős tömegekből álló épület
meghatározó eleme a Füzesligeti útnak. A kerítés és
az épület anyaghasználatának összhangja, valamint
a garázs alacsony tömege és a homlokzati arányok
kedvező egységet alkotnak.
Kerülendő az utca felé a garázskapuval fordulni,
javasolt inkább a garázsokba oldalról, a telken belül
behajtani. Ha ezt a telek szélessége nem engedi meg,
akkor a tömegalakítást érdemes úgy kivitelezni,
hogy ne a garázskapu kapja a fő hangsúlyt a
homlokzaton.
Felsőréten található a hagyományos
anyaghasználatot és tömegalakítást követő
lakóépület. A kedvező tömegarányok, a vakolt és
téglaburkolatos felületek arányai, a nyílások
kiosztása megfelelő összhangban van. Az antracit
szürke fémlemez fedés a félnyereg tetőn
elfogadható az új beépítésű területen.
Nagytarcsa TAK és TKR
file: Nagytarcsa_TAK_2018-09-03.docx 20
Építészeti részletek
A nyílászárók nagyban befolyásolják az épületek
hangulatát. Sok helyen építettek be osztott
üvegezésű, fa ablakokat, mely a téglaburkolattal és a
vakolt felületekkel is összhangban vannak.
Az épület tömegéhez és arányához illeszkedő ablak-
ajtó kialakítással, nemcsak az egyes épületek válnak
harmonikusabbá, hanem az esztétikus utcaképet is
erősítik. A meglévő utcaképbe való illeszkedést
segíti, ha az épület nyílásait a környéken található
házakéhoz hasonlóan alakítjuk ki.
A franciaerkélyen festett fa lécekből kialakított
korlát egyedi karaktert kölcsönöz az épületnek.
A garázskapu bejárati kapuhoz hasonló
kialakításával hangsúlya és ipari megjelenése
kedvezően csökken.
Az épület megjelenésével összhangban kialakított
falazott kémények kedvezően hatnak a
településképre. A fehér színű, vakolt kémény,
valamint a téglaburkolatos kémények tagozattal
történő tagolása egyedi formát kölcsönöz, valamint
az épület karakterét is erősítik.
Nagytarcsa TAK és TKR
21 file: Nagytarcsa_TAK_2018-09-03.docx
INTÉZMÉNYI ÉPÜLETEK
Nagytarcsa intézményeinek épületei a település
területén elszórtan találhatók. Az új óvodaépület a
Sport utcában, a történeti beépítés mögötti területen,
az egykori szalagtelkek végében kapott helyet. Az
épület földszint és emeletes magasságával ugyan
kiemelkedik épített környezetéből, azonban egyszerű
nyeregtetős tömegalakításával, anyaghasználatával
illeszkedik a településközpont épített környezetéhez.
Homlokzatainak aránya és osztott nyílásai kedvezőek.
A középületek kialakításánál törekedni kell a
település léptékének megőrzésére.
A Rákóczi utcában 1892-ben eredetileg oldalhatáros
beépítési módban épült a községháza. A mellette
található saroktelken az önkormányzat közparkot
alakított ki, így az épület ma szabadonálló és két
főhomlokzattal rendelkezik. Az épület felújításakor az
eredeti tömegalakítást megtartották, az épület
színezését és anyaghasználatát szerencsésen
választották meg.
A park közepén egy díszkút áll, melynek indával
körbefuttatott oszlopán a település jelképe, a szkíta
csörgő bika dísze után mintázott figura kapott helyet.
Az új általános iskola 1979-ben és 1984-ben emelt
egy-egy épülettömbje a hosszházas kialakításra
jellemző tömegformálással és telepítéssel simul bele a
falusias lakóterület arculatába. Az épületek földszint
és emeletes magassága ugyan kis mértékben
kiemelkedik környezetéből, de ezt ellensúlyozza a
cseréppel fedett, egyszerű nyeregtetős
megjelenésével. Az iskola utólagos hőszigetelése a
közelmúltban készült el, a homlokzat színezése jól
emeli ki annak tagolását, az alkalmazott színek az
utcaképhez megfelelően alkalmazkodnak.
Nagytarcsa TAK és TKR
file: Nagytarcsa_TAK_2018-09-03.docx 22
ANYAGHASZNÁLAT, SZÍNEK
A településközpontban az épületek általában fehér és
sárga árnyalataira festettek, a községháza vakolt
homlokzatait téglaburkolat díszíti, míg az
evangélikus templom téglaburkolatos falait
vakolatba festett népi stilizált motívumok díszítik.
A tégla – fa – fehér vakolat megfelelő aránya
harmonikus anyaghasználatot eredményez. Az
óvoda épületén megjelenő klinkertégla rakási módja,
játéka még gazdagabbá teszi az épület megjelenését.
Anyaghasználat szempontjából a természetes
anyagok - a kő, tégla, vakolt felületek, faburkolat -
részesítendők előnyben.
A magastetők héjalása az égetett agyag sötétebb,
vagy világosabb árnyalata színében agyagcserép,
vagy ahhoz hasonló színű betoncserép lehet.
Elfogadható a rombuszpala fedés, valamint a
fémlemez burkolatok is. Kerülendő a szürke
betoncserép, a bitumenes lemezfedés, valamint
fedésként a zöld és kék árnyalatainak alkalmazása.
KERÍTÉSEK
A lakóterületeken a kerítések magassága közel
azonos, megjelenésük egyelőre nem egységes.
A tégla lábazaton épített oszlopok közötti fa betétek
kialakítása kedvező, ez az anyaghasználat több
helyen is megjelenik a községben.
Újonnan építendő kerítésnél javasolt a szomszédos
kerítések magasságának, karakterének és
anyaghasználatának figyelembe vétele, ezáltal az
épülethez és az utcaképbe is illeszkedő kerítés
létesítése.
A kerítések kialakítása során alkalmazható a
lakóépületünknél is alkalmazott anyagok, színek, így
még inkább harmonikusabb, egységesebb hatást
érhető el a beépítéssel. A kertkapu kialakításakor
javasolt hangsúlyozni a belépés helyét, de a túlzottan
hivalkodó bejárati kialakítás kerülendő.
A régebben beépült területekre jellemző a kő
talpazaton díszes fémrácsos kialakítás, mely
általában zöldre vagy barnára mázolt.
A különböző formavilág esetén is a hasonló
anyaghasználattal kedvező kép alakulhat ki az
utcákban.
Nagytarcsa TAK és TKR
23 file: Nagytarcsa_TAK_2018-09-03.docx
KERTEK
Kertünk, mely a pihenés és kikapcsolódás színtere,
teremeti meg a kapcsolatot a természettel. Változatos
növényalkalmazással többféle élőlénynek
biztosíthatunk életteret, a fajok, arányok és színek
megválasztásával egész évben élvezhetjük kertünk
szépségét. A település, az utca megjelenésében a
közterületről is jól látható elő- és oldalkertek
játszanak jelentősebb szerepet.
Az előkerteknek védelmi és díszítő szerepe is lehet,
forgalmas utca esetén mérsékeli a porszennyezést, és
korlátozza a nem kívánt belátást is.
A település zöldterületi adottságain javít, hogy a
településre jellemző családi házas beépítés miatt a
rekreációs igények nagyobb része saját telken belül is
megoldható.
A falusias lakóterületek nagyméretű kertjeiben ma is
találunk szőlősorokat, gyümölcsösöket, és nem
maradhat el a konyhakert sem, ugyanakkor megférnek
a pihenés céljára kialakított részek is. A történeti
településmag több telkén található meg az egykor
fontos szerepet játszó kerekes kutak, megőrzésük
hozzájárul a hagyományos településkép
megőrzéséhez.
A kertvárosias lakóterületeken a kisebb méretű telkek
elsősorban a pihenést szolgálják.
Az épületek bővítése, felújítása során fokozottan
ügyeljünk a már meglévő fás szárú növényzet
megóvására. A ház méreteinek érzetét a környező
növényzettel befolyásolhatjuk, a magas növényzet
csökkentheti, az alacsony növények növelhetik a ház
méretének érzetét. Az átgondolt telepítéssel,
dísznövényekkel gazdagon tarkított kert jó benyomást
kelt, és hozzájárul a rendezett környezethez, a ház
nyári árnyékolása is elérhető.
Díszes, gondozott előkertekben nem csak lakói,
hanem az arra tévedők is gyönyörködhetnek, valamint
hozzájárul az utca szép arculatához. Érdemes olyan
fajokat telepíteni, amelyek nem csak virágukkal,
hanem levelükkel, termésükkel is díszítenek, így
majdnem egész évben színesíthetik az udvarokat.
A kert kialakítása során ne alkalmazzunk jelentős
méretű terepbevágásokat illetve feltöltéseket, célszerű
a megmozgatott földtömeg telken belüli elhelyezése.
Nagytarcsa TAK és TKR
file: Nagytarcsa_TAK_2018-09-03.docx 24
UTCÁK, TEREK
foto: Koszták Rudolf, fotoMagic
Nagytarcsa közhasználatú zöldterülettel viszonylag
gyengén ellátott. Legjelentősebb közparkja a
településközpontban, a fő utca kiszélesedésében
található az evangélikus templom előtti területen. A
hársfák árnyéka alatti padokon az idősebbek
pihenhetnek, valamint itt állnak a világháborús
emlékművek és az államalapítás emléke is.
A település üde színfoltja a községháza mellett
kialakított köztér, a szökőkúttal, színes
virágágyásokkal, padokkal és a gyerekeknek
játszótérrel.
A Füzes-ligeti lakóterület kör alakú közparkjában
ivókút és játszóeszközök, a Petőfi-telepen kerítéssel
körbevett játszótér, valamint sportpálya várja a
gyerekeket.
A lakóterületek utcáinak zöldsávjai növényzettel
kevéssé telepítettek. A közterületek többségének
rendezettségén még sokat kell javítani, elsősorban
járdák és fasorok kialakításával.
A településközpont lakóházainak előkertjeiben
virágos növények, bokrok gazdagítják az összképet. A
kerítések előtti közterületek füvesítettek, a fasorok
nem jellemzőek, néhol egy-egy fa látható csak az
utcaképben.
A kertvárosias lakóterületeken általában nem túl
magasra növő díszfákat ültettek a kerítések előtti
zöldsávba. A kerítések mentén bokrok, virágok
gazdagítják a környezetet. A jelenleg beépülő
lakóparkoknál javasolt legalább utcánként egységes
fasor telepítése.
A településképi arculat, az utcaképek a közterületek
rendezettségének színvonal emelésével, a települési
zöldfelületek növelésével és karbantartásával
javíthatók. A településszegélyeknél javasolt egységes
fasor telepítése.
foto: Koszták Rudolf, fotoMagic
Nagytarcsa TAK és TKR
25 file: Nagytarcsa_TAK_2018-09-03.docx
SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYFAJTÁK
A közterületeken elhelyezett, a településre jellemző
arculati kialakítással rendelkező sajátos építmények
elhelyezésével növelhetjük közterületeink
egyediségét, identitását.
A település határában fa szerkezetű, virágládát tartó
építmények köszöntik az érkezőket és búcsúznak a
távozóktól.
Az Európa parkban álló kerti ivókúton a település
címere köszön vissza. A műkő ivókút egyedi eleme
a közparknak.
REKLÁMHORDOZÓK
Az utcaképhez a hirdetőtáblák, reklámfelületek,
cégérek is hozzátartoznak, és kialakításuk nagyban
befolyásolja az utcaképek hangulatát. Céljuk
elsősorban a figyelemfelkeltés, melynek eléréséhez
nem szükséges meghökkentő, harsány megjelenés.
Az igényes, nem túl feltűnő, de jól észrevehető
feliratokkal is elérhetik figyelemfelkeltő céljukat. A
hirdetés lényege a tájékoztatás, amelyet utcaképbe
illően is megtehetünk.
Cégér, cégtábla elhelyezésekor elengedhetetlen,
hogy az alkalmazkodjon az épület tagozataihoz,
anyaghasználatához. Egy ingatlanon belül azonos
rendszerben és megjelenéssel helyezhetők el
hirdetőtáblák, feliratok.
A településközpont területén önálló betűkből álló, az
épület arculatához illeszkedő cégéreket láthatunk a
posta, a községháza és a Hangya söröző
homlokzatán. A gazdasági területen található
épületeken már az épülettel együtt tervezett, a
homlokzat karakteréhez igazodó és azt erősítő
cégéreket alakítottak ki.
EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEK
A tetőfelületbe integráltan, zárt téglalapba és
tetőfelülettel párhuzamos síkba rendezetten
elhelyezhetők síküveges napkollektorok, napelemek.
Szerencsésebb az oldalsó tetőfelületen történő
felszerelése.
Szellőzőcsövek, ventillátorok, klímaberendezések
kizárólag az épületburokba integráltan helyezhetők
el, klíma kültéri egysége takart formában
homlokzaton is elhelyezhető.
A parabolaantennákat javasolt az oldalkert vagy a
hátsókert irányába néző homlokzatokon elhelyezni.
A fehére vakolt oldalhomlokzaton a fehér
parabolaantenna szinte fel sem tűnik, a szomszédos
ingatlan beépülésével valószínűleg nem is fog
látszani az utcaképben az utcai telekhatártól távolabb
elhelyezett antenna.