43 Vasárnap,' 1976. Június <>."
UDM
Németh Lászlóról Részletek a Vásárhelyen tartott emlékülés előadásainak anyagából
Mint arról lapunkban beszámoltunk, szerdán Németh László ne-vét vette fel a vásárhelyi városi könyvtár. Ebből az alkalomból em-lékülést is rendeztek, amelyen öt előadás idézte Németh László éle-tét, munkásságát, egyben azokat a kapcsolatokat, vonatkozásokat is, amelyek e nagy magyar írót életének és munkásságának bizonyos szakaszaiban Hódmezővásárhelyhez kötötték.
Az alábbiakban megpróbálunk némi ízelítőt adni az emlékülésen elhangzottakból — természetesen nem a teljesség igényével, mégis arra törekedve, hogy a más és más vonatkozásokat — olykor eltérő szempontokkal is — vizsgáló referátumok itt közölt részleteiből va-lamilyen összkép kerekedjék ki olvasóink előtt.
A teljesség igénye Századunk reneszánsz embere
— K i s s La jos előadása ezt a c ímet viselte. Alábbiakban a té -maközeli lés bekezdéseiből adunk közre néhányat , amelyek ponto-san jel lemzik a minden szellemi gesztusban mindig a tel jességre törő Németh Lászlót:
„A reneszánsz kor szült hozzá hasonló mohó tehetségű embere-ket. Olyanokat , ak iknek képessé-geit a fe lada t nagysága fokozni tudta a megoldásig, sőt a töké-letes megvalósításig. Németh László a XX. század elején szü-letelt. Specialisták kor tá rsának , s addig soha n e m tapasztal t vi lág-változások szemtanú jának . A tör -t éne lem író- és művészember-kén t t a r t j a m a j d számon, á m ab-ból a fa j tából , amely több élet-képes tudóst is hordot t magában . Ö azonban egyetlen tudósér t — még a legígéretesebbért , az iro-dalomtör ténészér t — sem áldozta fe l tehetségének gazdag lehető-ségeit; a specializálódással nyo-morgato t t reneszánsz tá jékozó-d á s é alkotót.
Elemző és szintetizáló e lme volt. E két alkotói erényéről tu -dott , erősítet te és működte t t e ezeket. Nem utolsó sorban azzal vál t ki kor társai közül, hogy író-orvos- tanárkén t képes volt e je-lenségeket e lemeire bontani, a n a -lizálni s egységbe fogni, részei-ből a z élet dolgait szellemileg ú j -j á alkotni .
Ennek a ket tős h a j l a m n a k a század első évtizedei n e m sok biztatást ad tak . Az egyetemre bölcsészhallgatónak iratkozott be. Hiányérzete azonban rövidesen az orvosegyetemre h a j t j a á t . Ak-kor iban a bölcsészet — XIX. szá-zadi ' kategóriáival és szemléleté-vel — m á r n e m lehetet t a lkal-mas a nagy tehetségű f ia ta lem-ber problémaigényét ellátni. Az eleven anyagot követelő analizáló kedvet s az egységbe rendező el-mét, kr i t ikai igényével s erkölcsi felelősségével a bölcsészeti tudo-mányok felszítani és t a r t a lmas m u n k á b a fogni n e m tudták .
Am a f ia ta l Németh László éleselméjűsége nemcsak abban mutatkozik meg, hogy fel ismeri a humán felkészültség elégtelen-ségét, s az i rodalmat szélesebb műveltséggel v i iágér tőbbnek hi-szi és val l ja , az orvosegyetemhez pár to lva önmaga megalkotásának egy t a r t a lmasabb f o r m á j á t f ü r -készi. A sablonelemzés és szin-tézis helyébe élő anyagot keres képességei működtetéséhez. Az orvostudomány ezt bőségesen megadta . A sablonok itt h a m a r lelepleződnek az élet és halál szorításában, s ugyanez a szorí-tás préseli k i a valódi problé-máka t is.
Németh László orvosnak ment , nem kizárólag a gyógyítás szán-dékával , hanem az ú j t u d o m á -nyá t megalapozó többi t udomá-nyér t is. Természe t tudományos h a j l a m a i n a k engedve. Azt gon-dolta, hogy innét kell közelítenie a szel lemtudományokhoz, hogy azokat is mintegy megalapozza, m o n d j u k igy, ha fu rcsán hang-zik is: tudományosan. Tehá t ú t -törőként keres te a különböző tu -dományos diszciplínák közt a természetes, akkor még csak ter -mékenyí tőnek tekinte t t kapcso-latot.
Másik nagy gondolata és tá-jékozódása: hogy a művészet ösztönösségének századai a XX.-ig vonulnak, s itt va lami más kezdődik. Az ember és a vi lág ma m á r nem lehet csak tapasz-ta la t i é lmény, jóllehet, elsősor-ban mindigre az marad , á m az a lkotónak mélyre kell nyúlnia , különböző lé t ré tegekbe hatolni, a tuda tba , s a tuda t alá is. A tu -dományok m á r megte t ték ezt. A művészetnek nemcsak kötelessé-ge a lépéstar tás , felelőssége is.
Erről szól Marx Györgyhöz i r t levelében is, némi melankól iával ,
mer t úgy érezte egy vi tában, hogy az ő kezdeményezése m i n t -ha el fe le j tődöt t volna. Mer t m á s dolog rá hivatkozni, s megint más gondolatai t megér tve to-vábbgondolni . Valóban, a t e rmé-szet tudományos vi lágkép és a művészet modernségének össze-függéséről ma, Németh László gondolatai t elfelej tve, nem le-he tne igényesen és felelősen szól-ni. De rosszul ér tve sem. Mert ő a te rmészet t tudományok és a művészet nem valamifé le divatos s a lkalmi együt tműködését h i r -dette, önkényes vagy felületes el-gondolás szerint . Az á l ta lános és tudományos fej lődés ál tal szük-ségszerűvé váltat . Az igazán ter<-mékenyítőt ."
Mozgalom és vidék B a k o s Is tván előadásában
sokoldalúan világította meg azt a szerepet, ami t az író a hazai közéletben — beleér tve ebbe köz-vet lenül az i rodalmat éppúgy, min t t ágabb é r te lemben a népi írók mozgalmát — évtizedeken át, meg-megú ju ló küzdelemmel vál lal t -megvalósí tot t .
„A hazai baloldali ér te lmiség indulásában, eszmei örökségének, p rog ramjának kia lakí tásában, a t isztázódást segítő szellemi h a r -cokban és mozga lmának kibon-takozásában meghatározó szere-pet vál la l t egy huszonéves f iatal orvos, író, aki a Nyugat novel la-pá lyáza tának győzteseként nem több — s nem kevesebb — akar t lenni, min t ,a magyar szellemi erők organizátora ' ."
Ez a ha rc rengeteg energiát követelt , á m ő b í r ta erővel. Bár az is tény, hogy sokszor nem si-kerü l t elképzeléseit megvalósí ta-ni, kudarcok, meghasonlások is ér ték, „s eközben az á l landó el-késettségből f akadó mohó tü re l -metlenség a p rogramadó Németh Lászlót is gyakran sodorta tév-u takra , i l letve rekesztet te magá-nyosságba".
Ez azonban csupán a fo lyamat egyik oldala. Az előadó e küzde-lemnek az é le tmű a lak í tásában betöltött szerepéről is elemzöen szólt akkor , amikor u ta l t r á : „Ilyen .magányos' korszakokban szület tek az tán az önvizsgálat, az útkeresés nagy drámái , esszéi. A nagy megpróbál ta tások és válsá-gok késztet ték a műfa jvá l t á sban is te t tenérhető folytonos m e g ú j u -lásra. Ennek a t e remtő maga t a r -tásnak köszönhet jük a magyar ku l tú ra egyedülál ló remekét , a Németh Itaszló-i é letművet , és ta lán legszebb erkölcsi pé ldá já t a minden megtöretésből alkotást csiholó, a gondolkodás és a m ű -fa jok kor lá ta i t á t törő, meg n e m a lkuvó művésznek. Aki számára mindig a m ű volt a fontos, aki a valódi kép fe lmuta tásáé r t e le-venen boncolta önmagát , közvet-len környezetét , s aki — Erdei Ferenc szavaival élve — a nagy emberi é r tékek szolgálatában, provokálón, gondolkoztatva ha -ladt előre a nagy fel ismerések, felfedezések és tévedések ember i ú t j án . "
„Németh hal la t lan energiával és roppan t tudásvággyal látott neki a magyar sorsproblémák megfogalmazásához és nemzedé-ke fe lada ta inak kitűzéséhez. Kik vagyunk mi, h o n n a n s m e r r e t a r t u n k ? A tör téne lem menetét , a kor tendenciái t , az egyetemes és a hazai valóság igényeit, pers-pekt ívái t menny i r e érzékel jük, s mennyi re t u d j u k a lak í tan i? Ho-gyan s m e r r e t a lá lunk k iu ta t nemzetünk, népünk számára tör-t éne lmünk t ragikus sorsfordulói u t á n ? Ezekre az a lapkérdésekre keres választ a *Tanú-»-ban és a »Válasz--ban, amikor széttekint és felméri , f e l t á r j a előbb az év-ezredes irodalmi hagyományt i t t -hon és Nyugat -Európában , egé-szen a közelmúltig, m a j d ezt kö-vetően a kor tá r s i rodalommal is-merkedve , azt i smer te tve t e remt
maga-alkot ta é r tékrende t az ú j írói riemzedékek képviselői kö-zött, miközben a r r a is f igyelmez-tet, hogy mit érdemes ha tá ra in-kon túlról á tvenni , hasznosítani."
(Hadd vesse i t t az összeállító közbe: m a m á r kezd rendelke-zésünkre állni az a távlat , amely segít bennünke t a véleményalko-tásban, hogy megál lapí thassuk: az a lapkérdésekre adott válaszok és a „maga-a lkot ta é r t ékrend" a zseniális föl ismerések mellet t t é -vedéseket, olyan elemeket is t a r -talmazott , amelyeket , úgymond, nem igazolt vissza vagy megcá-folt az idő.)
Érdeklődésre t a r t ha tnak szá-mot Bakos I s tvánnak a vidék szerepére vonatkozó megál lapí tá-sai is. Németh László „műveihez, törekvéseihez a legtöbb inspirá-ciót a magyar vidéktől kapta , aminek fejlődését , szellem} gó-cainak épülését maga is igyeke-zett mindenképp segíteni. Tudta , hogy az egész művelődésügyün-ket fenyegető provincial izmus el-len a provinciákon kell fellépni, ott kell az egyetemességért ha r -cot kezdeni. Így indul t a Válasz Debrecenben, így a szocialista re-formpedagógia valóra vál tása Hódmezővásárhelyen, így já t -szódnak regényei, ke rü lnek ki hősei vidéki városokból és f a l -vakból, így j á r el szívesen P á -pára , Pécsre, haza Mezőszilasra, Veszprémbe, Miskolcra és Kecs-kemétre , így szerez, őriz és bá -torí t ba rá toka t és híveket szerte az országban. Építés közben azonban maga is épül, hiszen Vásárhely az é le tműben, önma-gában felér a nyugat i i rodalom-mal, Gulyás Pá l bará tsága Mó-riczéval, de méricskélés nélkül is t ud juk , hogy mi t je lentet t szá-mára Gaál Gábor egy-egy Ko-runk-bel i k r i t iká ja , a jugoszláviai magyarok Kalangya c ímű folyó-i ra tának kérése, a kecskeméti nyomdász Tóth László, a zengő-várkonyi Fülep Lajos, a pécsi Várkonyi Nándor , a soproni Csa-ba József, a hódmezővásárhelyi Szathmári La jos hívása és biz-ta tása ."
Haza és egyetemesség
B o d n á r György előadásában az egész é le tmüvet á t tekinte t te , és elemzése során többek között foglalkozott a világirodalomhoz, az egyetemességhez fűződő vi-szony összetett problémakörével is.
„Németh László számára az egyetemesség — más szóval: a vi lágirodalom — n e m valami absztrakció a nemzeti i rodalmak fölött, hanem az i rodalom konk-ré tumainak az az összege, ame-lyet mondan iva ló ja és kifejezési f o rmá ja az egyetemes szférába képes emelni . Más szóval: a nemzeti i rodalom és a vi lágiro-dalom nem külön szféra, hanem olyan egység, amelyben az egyik fogalom közelebb áll az irodalom tényeihez, míg a másik a konk-ré tumokban re j lő egyetemesség lehetőségét jelzi. Innen nézve persze a vi lágirodalom mégiscsak absztrakció, de más mér tékben az a nemzeti i rodalom is, amely-től korszakok, i rányzatok, élet-müvek és pályaszakaszok vezet-nek vissza az i rodalom lényeihez, a müvekhez.
A jó m ü — Németh László é le tmüve is — a társadalmi és nemzeti konkré tumokból , s a j á -tosságokból nő ki, s ob jek t ivá -ciós szintjétől , i l letve a befoga-dótól függ vir tuál is vi lágirodai-miságának megnyilatkozása. Az egyre nagyobb sugarú és fe lgyor-sult kommunikáció , fö ldünk kü -lönböző Integrációs törekvései egész századunkban egyre sür -getőbbé tet ték a korábbi világ-irodalmi koncepciók felülvizsgá-latát . Ez a felülvizsgálat különö-sen nélkülözhetet len volt az olyan szaki rodalmakban, amelyek együtt éltek a nagy európai iro-da lmakkal , de egyoldalú kapcso-lataik mia t t nagyrészt v i r tuá l i s vi lágirodalmi ér tékeket t e remte t -tek.
Németh László egyetemességé-nek gondolata természetesen elő-ször a Pirandello, a Gide, a Huxley, a Joyce- tanu lmányoka t idézi fel e lőt tünk, azután a -Tolsz toj inasá~-t és a nagy szláv regények vagy a Garc ía Lorca-művek fordí tását . S ez is elég ok lenne rá, hogy é le tművét a vi-lágirodalom mértékével mér jük . Mer t sose volt ugyan a külföldi i rodalmak specialistája, de gon-dola tmenete a nemzeti ki induló-ponttól mindig elérkezet t az in-tegrálás igényéig, s így magában hordozta az a lkotás mozzanatá t .
Németh László szobra, Tóth Valér ia a lkotása
S igaz, a megélhetés kényszere a la t t let t á tmenet i leg fordí tóvá, de a - fo rd í t á s g á l y a p a d j á t - is képes volt t e remtő labora tór ium-má tenni.
Mégis: fon tosabb az egész élet-mű kapcsolata azzal a közeggel, amelyet az egyetemesség fogal-máva l jelölünk. Az Iszony és más Németh -művek nemzetközi sikere is csak külső jele e k a p -csolatnak. Az iró a magya r iro-dalom elszigeteltségével koráb-ban kezdte el küzdelmét , s nem is a nemzetközi befogadóra te-kintet t . A hazai p rob lémák logi-k á j a vezette el az egyetemeshez. Sohasem tudot t és akar t ki törni a hazai gondok közül, de össze-foglaló műveiben mindig keres te a magyar élet a m a rétegeit, ahol a változó helyi jelenségek és az egyetemes emberi lét problémái összefüggésben ábrázolhatók."
A regényíróról G r e z s a Ferenc e lőadásában a
regényíró Németh László a r c k é -pét egyik hí res regénye, az Iszony elemzésével ra jzol ta meg — közben sort ke r í tve a r r a is, hogy néhány megjegyzéssel é r in tse a regényíró Németh Lásziló á l ta lános jellegzetessége-it. Most ezekből a megál lapí tá-sokból idézünk:
„A Németh Laszló-i regényről műfa j i á l ta lánosságban beszélni — nehéz. Minden m ű v e szinte ónálló műfa j . Az egyik: elbe-szélésből fe j leszte t t manódia (Bűn), a más ik : tá rsadalmi k ö r -képpé táguló tuda t regény (Utol-só kísérlet) . Van, amelyikben kész hősre mére t ik sorsa (Gyász), s van, amely iknek m a g a a fe j lő-dési fo lyamat a tárgya (Emberi színjáték) . A harmincas évek-Ijen készült regényekben eleve-nebb a görög mitológia, a későb-biekben viszont a m o d e m te r -mészet tudományos ember lá tás . Művenként vál tozik a legenda és d r á m a (az életgyőzelem és az e lakadás a r á n y a is: az Égető Eszter a legendához, az Iszony a d rámához áll közelebb.) Pro teu-szi a főszereplők vi lágarca: a szent, a hós és a szörnyeteg ti-pológiai változatosságával. To-vább gazdugítaná a képet , h a a körü lmények s ivársága okán az í róban rekedt regény terv eket is v izsgálnánk: a Drága jó nyolca-dik önéletrajzi , a Mélységek' tör-ténelmi s az Aranykor esszére-gényként vetél el.
Ami t a Németh László-i re-gényműfa j ró l á l ta lánosí to t tan mégis e lmondha tunk , i nkább az írói ábrázolás te rmésze t ra jzára , min t a m ű f a j törvényszerűségei-re vonatkozik. A valóság fogal-mába az író a van mel le t t a le-hetőt és a gondolhalót is bele-érti ; ontológiai szemléletében nemcsak a valóság határozza meg a lehetőséget, hanem a le -hetőség is a valóságot. Tuda t és világ számára egy dolog színe és f o n á k j a ; az ember a t e rmé-szet leánya. Líra é s tárgyilagos-ság Németh László rea l izmus-elméletében csak' megközelítési szempont ; valójában az író ön -magára i rányí tot t f igyelme egy-szersmind szociális látás is; a főhős képvisel te üdvösségügy-ben egyén és közösség é rdeke fonódik egybe.
A személyes l í ra an t i anyag-ként termeli ki a gondolkodói tárgyilagosságot, a valóságte-remtő képzelet sz inte emléke-zetszerűen működik. Az író rendszerint egyetlen hÖ6 tuda tá -ba .va r r j a be' olvasóit, de e t u -da tnak kollektív é rvénye van. A
regényhősökben a körszerű n e m -zeti tudat testesül meg, a való-ságérzéknek és az eszmény tisz-taságának feszül tségteremtő ü t -köztetésével.
Németh László regényeit nem annyi ra a műfa j , min t a gondo-lati vezériésű é le tmű törvényei határozzák meg. „Az én egész munkásságom egy mű, s az egyes m u n k á k a n n a k csak fe je -zetei, m ű f a j a i m csak egy egye-temes kifejezőkészség különfé le i rányú megnyilatkozásai s nem műfa jok , hanem az egész m ü fe-lől kell megközelíteni őket ' — vall ja , s mindenképpen egyet kell é r t enünk vele."
Pedagógiai öröksége — ezzel a témakörre l foglalko-zott e lőadásában F ö l d e s i Fe-renc.
„A felszabadulást követő első három évet, amely alat t Németh László Vásárhelyen pedagógiai kísérleteit folytat ta , a legfonto-sabb nevelési tárgyú t anu lmá-nyai t írta, mélyen sz imbol ikus-nak, egyben törvényszerű pálya-szakasznak, nem pedig é le t ra jz i vé l e t l ennek tehá t nem az egyé-ni körülmények mostoha fo rdu-la tának lá t juk .
A meghatározó okok láncola-tából h á r m a t eme lünk ki ehe-lyü t t : 1. A pedagógia e lőtérbe kerülését Németh a kö r és a jö-vendő fontos szükségletének lát-ta. 2. Ügy hitte, ez lehet az a szellemi terület , ahol az ú j tá r - , sadalmi rend építésébe, a sa já t természetével is összhangban, gondolkodói szuvereni tásá t meg-őrizve hasznos m u n k á s k é n t be-kapcsolódhat. 3. S legbelül ott munká l t benne az alkotó óvó-íél tő ösztöne, hogy életművét , igaznak hi t t gondolatai t védje.
A kísérletező óraadó vásá rhe -lyi éveinek leglényegesebb, pe-dagógiai- történeti i fontosságú e redménye a Németh László-i nevelési és oktatási elvek' végle-ges f o r m á j á n a k kikris tályosodá-sa.
A tervezet t négy könyv, a k ö -zös művel tség taní tot t és taní t -ha tó törzsanyagát ta r ta lmazó .kompendium' ugyan nem k é -szült el, de összeállt az iskola-, a tanóra-model l , megformálód tak a legfontosabb didakt ikai elvek, k ia lakul t a művel tség- és neve* lés-eszmény, 6 a ,jó t anár ' ideáL-tipusa.
Pedagógiai koncepciójában nincs semmifé le túlzó a v a n t g a r -dizmus, hagyományt ipró á l radi -kalizmus. Nem a k a r j a minde -nestói lerombolni, szétdúlni a szervezett nevelés t radicionális kereteit . Iskola, osztály, taní tási éra , pedagógus-szerep nem lé -tükben és lényegükben kérdője-lezletnek meg, m i n t a nevelés annyi neves és heves ú j í tó jánál .
Németh László a lapvelő peda-gógushite, hogy az iskolát, a t a n -te rmet olyan hellyé lehet tenni, amely a maga lelkeket vonzó, meggyőződéses a tmoszférá jáva l köti egybe a benne levőket. Nem .bilincses iskola', nem idomító kaloda, hanem a .fejlődés ol ta l -mára ' épül t szép életszegmen-tum, mely a kívüle levő éle tnek nem satnya ellentéte, inkább emelkedet tebb változata.
A tudás, ami t szer inte az is-kolának adni kel l : a képesség, a tájékozottság, az át tekintés . M ű -veltségeszménye — e szokvá-nyosnál jobb jelzőt nem ta lá -l unk — modern és időszerű."
Az előadó ezt követően rész-letesen szólt az író olyan peda -gógiai új í tásairól , amelyek meg-valósítását nap ja ink nevelésügye is sürgetöleg nap i rendre tűzte — tantárgy össze vonások stb. —,' körvonalazta a nagy gondolkodó ál tal megalkotot t nevelöideál lé-nyegét, m a j d e szavakkal zár ta e lőadását : „Németh László pe -dagógiai gondolatainak igazságát n e m érvénytelení tené, ha ö m a -ga nem is lett volna az ál ta la megfogalmazot t é r te lemben véve jó tanár . Tula jdonképpeni t á r -gyunkhoz nem is tartozik' hoz-zá, hogy az volt-e vagy sem. De éppen itt, a vásárhelyi tanács-háza dísztermében, ahol a nagy író-pedagógus három és fél év-tizeddel ezelőtt Móricz Zsig-mond mel lé az .óriási ónémet székbe' kiült , hogy tanító sza -vával először szóljon az itteni diákokhoz, t án el lehet azt is mondanunk , az volt: jó tanár .
Pedagógiai örökségét megőriz-ni, gondozni és felhasználni m á r nemcsak a mi dolgunk, hano«i az egész magyar pedagógiáé'}.
