TANÍTÓI KÉZIKÖNYV
FI-501010201/1 – NYELVTAN-HELYESÍRÁS TANKÖNYV 2.
FI-501010202/1 – NYELVTAN-HELYESÍRÁS MUNKAFÜZET 2.
ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETEM – OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
2
A kézikönyv az Széchenyi 2020 Fejlesztési program Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív
Programjának EFOP-3.2.2-VEKOP-15-2016-00001 számú, A köznevelés tartalmi
szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tartalomfejlesztés
című projektje keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai
Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
Szerző
Dérné Veresegyházy Erika, Kóródi Bence, N. Császi Ildikó
Szerkesztő
Kóródi Bence
Olvasószerkesztő
Gönye László
Sorozatterv, tipográfia
Takács Brigitta Rita
Tördelés
Takács Brigitta Rita
© 1. kiadás, 2017
© Eszterházy Károly Egyetem – Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 2017
Raktári szám: FI-501010201/1K
Eszterházy Károly Egyetem – Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
1143 Budapest, Szobránc utca 6–8.
www.ofi.hu
Felelős kiadó
dr. Liptai Kálmán rektor
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
3
TARTALOMJEGYZÉK
I. Az újgenerációs tankönyvek fejlesztési céljainak megvalósulása ................................... 10
I.2. Az anyanyelvi nevelés ....................................................................................................... 16
I.3. Az ismeretszerzés folyamata ............................................................................................. 20
I.4. Fejlesztendő képességek ................................................................................................... 20
I.5. A beszédviselkedés fejlesztése .......................................................................................... 21
I.6. A páros és a csoportos beszélgetés fejlesztése ................................................................... 21
I.7. A beszédtechnika (a kiejtés és a helyesejtés) fejlesztése és az eltérő nyelvhasználat ........... 21
I.8. A szóbeli szövegalkotás fejlesztése .................................................................................... 24
I.9. Az írásbeli szövegalkotás előkészítése ............................................................................... 26
I.10. A nyelvtan és a helyesírás tanítási céljai .......................................................................... 27
I.11. A tananyag feldolgozásának elvi kérdései ........................................................................ 30
I.12. A gondolkodás fejlesztése ............................................................................................... 30
I.13. A tanulási képességek fejlesztése .................................................................................... 31
I.14. Ismeretek az anyanyelvről és a tanulói tevékenységek ..................................................... 31
I.15. A funkcionális nyelvszemlélet .......................................................................................... 33
I.16. Az iskolai kipróbálás legfontosabb tapasztalatai .............................................................. 33
II. A tankönyv felépítése, a témakörök bemutatása ......................................................... 34
II.1. A tanítás és tanulás eredményességét elősegítő eszközök és megoldások ......................... 34
II.2. A tankönyv nagy témakörei ............................................................................................. 43
I. fejezet: A szóbeli közlés ............................................................................................................. 43
II. fejezet: A hangok, a betűk, a szótagok és a szótagolás ............................................................ 50
III. fejezet: A szavak és jelentésük ................................................................................................ 59
IV. fejezet: A beszédhangok jelölése ............................................................................................ 66
V. fejezet: A hangkapcsolatok jelölése ......................................................................................... 73
VI. fejezet: A toldalékok helyesírása ............................................................................................. 80
VII. fejezet: A mondat, a mondatfajták és a szöveg ..................................................................... 85
III. A tankönyvek eredményes használatának feltételei és lehetőségei............................. 90
III.1. A tanulási folyamat megtervezése és értékelése .............................................................. 90
III.2. Hatékony tanítási módszerek és tanulási technikák ......................................................... 91
III.3. A tankönyv tanórai és otthoni használatának lehetőségei ................................................ 91
III.4. A tankönyvhöz kapcsolódó egyéb kiadványok ................................................................. 91
Szakirodalom: ................................................................................................................. 92
Óratervek ....................................................................................................................... 93
1. A szóbeli közlés .................................................................................................................. 93
2. A hangok, a betűk, a szótagok és a szótagolás .................................................................... 100
3. Több szóból egy szó ........................................................................................................... 106
4. A szavak és jelentésük ....................................................................................................... 111
5. A hangkapcsolatok jelölése ................................................................................................ 116
6. A toldalékok helyesírása .................................................................................................... 121
7. A mondat, a mondatfajták és a szöveg ............................................................................... 126
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l y es í rá s t a n kö n y v 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l y es í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
4
Kedves Tanító Kollégák!
Ebben a rövid útmutatóban összefoglaljuk azokat a szerintünk alapvető tudnivalókat,
amelyek a 2. évfolyam nyelvtanóráinak megtartásához, illetve a nyelvtan kiadványok
használatához elengedhetetlenek. A 2. évfolyam taneszközei a munkanaplók alapján
átdolgozásra kerültek, így a korábbi feladatgyűjteményt felváltotta egy bejegyzésre alkalmas,
munkáltató tankönyv és egy hozzá tartozó munkafüzet, precízen integrálva az írás
munkafüzettel.
Tanmenetek
Bővített, részletes tanmeneteket kínálunk (szerkeszthető word formában, nyelvtanból és
olvasásból rugalmas verzióban is), amelyekben a pedagógusok tanórákra és a kiadványok
oldalszámaira is lebontva tudják végezni munkájukat. A szabadon választható órakeret
terhére az olvasás tantárgyat bontjuk ketté. A nyelvtan írás-nyelvtan eloszlásban, heti 1,5-1,5
tanóra a normál tanmenet szerint vagy 1,5-2 óra a rugalmas (évi 72 órás) tanmenet szerint.
A Nemzeti Köznevelési Portál tanári felületén – intézményi adminisztrációt követően – a
normál és a rugalmas tanmenet szerint is találhatók minták a felmérésekhez.
Munkájukhoz sok sikert és örömet kívánunk!
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
5
BEVEZETŐ
Az anyanyelvi nevelés a mozgatórugója az iskolába kerülő gyermek tanulási stratégiái
kialakításának és komplex készségfejlesztésének az alsó tagozaton. Az anyanyelvi nevelés
nemcsak az önálló gondolkodás és önművelés szempontjából alapvetően fontos alapozó
ismeretet nyújt, hanem készségeket, képességeket is fejleszt. Igyekszik kiegyenlíteni az
anyanyelvi különbségeket az iskolába kerülő gyerekek között, valamint anyanyelvi
ismereteket és készségeket (olvasás, írás, nyelvtani ismeretek, szövegalkotás,
szövegszerkesztés, nyelvhasználati készségek) sajátíttat el velük.
Míg az elsődleges nyelvelsajátítás, a családi, anyanyelvi szocializáció folyamatában –
jobb esetben is – nyelvi magatartásmintákat, normákat, valamint az önálló nyelvi kifejezés
módjait tanulja meg a kisgyermek, az intézményes anyanyelvi nevelés korai szakaszaiban
elsősorban a szókincset, a beszédértést és az önálló szóbeli megnyilvánulásokat fejlesztjük ki
(pl. mesével, beszélgetéssel, bábozással).
Az absztrakt verbális kommunikáció fejlesztésekor és a tudástranszfer képességének
növelésekor a kulcskompetenciák (anyanyelvi kommunikáció, matematikai,
természettudományi és technológiai műveltség, infokommunikációs, személyközi és
állampolgári kompetencia, valamint a kulturális tudatosság kompetenciája) fejlesztésére kell
helyeznünk a hangsúlyt ahhoz, hogy az iskola betöltse alapvető feladatát. Ez nem más, mint
hogy a tanulók a mindennapi életben alkalmazható tudással kerüljenek ki az iskolából, és
rendelkezzenek azokkal a képességekkel, amelyekkel a munkaerőpiacon megállják a
helyüket, s amelyekkel képesek lesznek az élethosszig tartó tanulásra.
Kompetencián ebben a felfogásban az ismereteket, azok alkalmazási képességét és az
alkalmazáshoz szükséges megfelelő motivációt biztosító attitűdök összességét értjük. Ez
természetesen nem zárja ki az ismeretszerzést, csak segít a tudás alkalmazását korlátozottan
megvalósító oktatás problémáinak kezelésében.
A kompetenciák a személyiség komponensei (komponensrendszerei), amelyek
meghatározott funkciót szolgáló motívum- és képességrendszerek (vö. Nagy József, 2002,
32.o.). A pedagógus feladata, hogy interakciók szervezésével segítse a motívumok fejlődését,
rendszerré szerveződését. Nemcsak arra kell keresni a választ, hogy miképpen lehet rábírni a
gyerekeket a tanulásra, hanem arra is, hogyan lehet elősegíteni a kognitív, a személyes és a
szociális motívumok fejlődését. A tanuló valamennyi cselekvése, tevékenysége belső
késztetés – belső motiváció, belső motívumok rendszere – hatására valósuljon meg! A
képességek (melyek alkotóelemei: ismeretek, készségek és rutinok) társadalmi és természeti
környezetben az egyéni, hétköznapi tájékozódást, az ismeretek alkalmazását, az új
ismereteknek a már meglévőkkel való összekapcsolását segítik.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
6
Tk. 8. o.
A kognitív kompetencia az információfeldolgozást (az információk vételét, kódolását,
átalakítását, létrehozását, közlését, tárolását) megvalósító pszichikus komponensrendszer.
Kognitív motívumok közé sorolható a megismerési vágy, a tanulási motívumok összessége
(közöttük az ingerszükséglet, a kíváncsiság és az érdeklődés), a játékszeretet és alkotásvágy,
a tanulási sikervágy és a kudarcfélelem, a tanulási elismerésvágy, a kötelességtudat, az
igényszint és az ambíció. A kognitív kompetencia kialakulásához szükségesek a kognitív
képességek: a tudásszerzés (megfigyelés, átkódolás, értékelés, értelmezés, bizonyítás) és a
kognitív kommunikáció (ábraolvasás és ábrázolás, tapasztalati és értelmező nyelvtudás,
beszéd és beszédértés, írás és olvasás, formalizált kommunikáció). Ezenkívül kognitív
képesség még a gondolkodás (viszonyítás, általánosítás és osztályozás, problémamegoldás)
és a tanulás (tanulási módok: szándékos, szándéktalan; ismeretszerző; felfedező; játékos;
alkotó; tapasztalati; értelmező, önálló; szociális) is.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
7
Tk 12. o.
Ezek mellett az ember harmonikus fejlődéséhez szükséges a szociális kompetencia is,
amely az embernek nem valamely részfunkciója, hanem teljes rendszer: alapvető,
egzisztenciális funkció. Az ember képességeitől függően, a szociális viselkedéshez szükséges
komponensfajták készletéből – mint a szükségletek, hajlamok, attitűdök, meggyőződések,
rutinok, szokások, minták, készségek, ismeretek – alakul az aktuális helyzetnek megfelelő
viselkedés, miközben módosulhatnak a komponensek, fejlődhetnek a szociális és kognitív
képességek (Nagy József, 2002).
A személyes kompetencia mindazoknak a komponenseknek és szabályozóknak a
rendszere, amelyek információhasznosítással lehetővé teszik a személyes érdek
érvényesítését szociális kölcsönhatások nélkül (vö. Nagy József, 2002). Az anyanyelvi
kommunikáció a gondolatok, érzések és tények szóbeli és írásbeli formában történő
kifejezésének és értelmezésének képessége valamennyi társadalmi és kulturális
kontextusban – a munkahelyen, otthon és a szabadidőben.
Az OFI alsós oktatási-nevelési programjában a tananyag felépítésének
meghatározásakor központi szerepet kap a kommunikációs és helyesírási képesség
folyamatos fejlesztése. A nyelvi jelenségeket szemléltetve tárgyaljuk, a legjellemzőbb példák
ismertetésével tudatosítjuk. Ha bevonjuk a tudásanyag felfedezésébe a tanulói erőfeszítést,
kreativitást, fantáziát, belső érdeklődést, akkor a nyelvi tudatosság, a kifejezőkészség általuk
sokkal hatékonyabban fejleszthető, és jótékony hatással van a problémamegoldás, az
ítélőképesség és az önművelés területére is. Ennek megfelelően az anyanyelvi nevelés
kettős: képessé kell tenni a diákokat egyrészt a szóbeli és írásbeli információk befogadására,
megértésére, másrészt saját gondolataik pontos és hatásos, a közléshelyzethez és a
kommunikációs partnerhez igazodó kifejezésére.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
8
Tk. 4.o. tematikus képe
Tk. 45/3. f. képe
A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése folyamatos
feladat. Egyrészt e képességcsoport jelenti az alapját, illetve kiindulópontját valamennyi
újonnan megtanulásra kerülő nyelvi tevékenységnek, másrészt ennek fejlettsége döntően
meghatározza a gyermek társadalmi beilleszkedését, kortársaival való kapcsolattartásának és
iskolai tanulmányainak sikerét. Ezért különösen fontos a kulturált nyelvi magatartás
megalapozása mintaadással, szabálytanulással, élethelyzetekben páros és csoportos
gyakoroltatással, szokásalakító tréningekkel. Kiemelt feladat továbbá a szókincs folyamatos
bővítése, pontosítása és aktivizálása olvasással, szövegértelmezéssel, szövegalkotó
feladatokkal, valamint az elbeszélés, történetmondás ösztönzése, gyakoroltatása.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
9
Tk. 13. o.
A szövegalkotás fejlesztése a jól megalapozott anyanyelvi készségekre épül, amelyhez
sokkal több szóbeli szövegalkotás szükséges, ugyanis csak így tudjuk megalapozni a későbbi
írásbeli szövegalkotást is.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
10
I. AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK MEGVALÓSULÁSA
I.1. Koncepció és elméleti háttér
Az alsó tagozaton az anyanyelv tanítása alapozó jellegű, komplex tantárgy. A kommunikatív
kompetencia egészének, ezen belül az anyanyelvi kompetenciának a fejlesztése az egyik
legfontosabb célja a Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak tankönyvnek és munkafüzetnek.
A kommunikatív kompetencia magában foglalja a nyelvi kompetenciát, a nyelvi pragmatikai
kompetenciát, a metanyelvi kompetenciát, a metanyelvi pragmatikai kompetenciát, a para-
és extranyelvi kompetenciát, a para- és extranyelvi pragmatikai kompetenciát, a
kultúrkompetenciát, valamint a pragmatikai kultúrkompetenciát.
A kommunikatív és a nyelvi kompetencia összefüggésének a kérdése már évtizedek
óta foglalkoztatja a kutatókat. Dell Hymes 1972-ben a nyelvi kompetenciának a
kommunikációs kompetenciával való helyettesítését javasolta (On communicative
competence; In J.B. Pride & J. Holmes (Eds.), Sociolinguistics (pp. 269-293). London:
Penguin), továbbá szükségesnek tartotta a kommunikációs kompetencia és a kommunikációs
produkció megkülönböztetését is. Ugyanis nemcsak a nyelvi képességekről (grammatikailag
helyes mondatok létrehozását biztosító szabályrendszer tudásáról) van szó, hanem pl. arról
is, hogy egy adott nyelvi közösségben milyen megnyilatkozási formákat használhatunk a
nyelven kívüli kontextust is figyelembe véve.
92. o.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
11
Szerinte „a kommunikációs kompetencia négy kérdésre vonatkozik: (1) mi az, ami egy
adott nyelvi rendszerben formálisan lehetséges, (2) mit lehet a nyelvi produkció keretében
megvalósítani, (3) mi az, ami egy adott kontextusban helyes, (4) mit használnak egy adott
nyelvközösséghez tartozó egyének (Hymes, 1972, 281.o.)” (Banczerowski, 1994, 281.o.). Az
első a grammatikára vonatkozik, vagyis arra, hogy az adott nyelvi megnyilatkozás az
anyanyelvi beszélő ösztönös nyelvérzékének megfelel-e, vagy hibásnak minősíthető-e. A
második kérdés pszicholingvisztikai természetű: a közlő és a befogadó memóriakapacitásával
és percepciós képességével kapcsolatos. A formálisan lehetséges és a ténylegesen
megvalósítható egymással nem azonosítható. A mondatok hosszúságát például formálisan
semmi sem korlátozza. A következő kérdés a nyelvtanilag helyes mondatok kommunikációs
szituációbeli megfelelőségére irányítja a figyelmet. A grammatikailag jól szerkesztett
mondatok helytelenek is lehetnek egy adott kontextusban, a beszélőközösségben érvényes
konvenciók miatt. A negyedik kérdés a nyelvi viselkedésre vonatkozik. Gyakori, hogy egy
adott közösségben a grammatikailag egyébként helyes szerkezetet, mondatot nem
használják (vö. Banczerowski, 1994, 281−282.o.).
Banczerowski továbbviszi Hymes gondolatait, és a kommunikációs kompetenciát
dinamikus képződménynek tartja. „A nyelvi tudást és használatának képességét nyelvi
kompetenciának, viszont a kommunikatív céllal generált nyelvi megnyilatkozások használati
szabályrendszerének tudását (ismeretét) nyelvi pragmatikai kompetenciának fogjuk nevezni”
(Banczerowski ,1994, 283.o.). Végkövetkeztetésként a szerző megállapítja, hogy a
kommunikációs kompetencia összetevői közé tartozik a nyelvi kompetencia és a nyelvi
pragmatikai kompetencia is (vö. uő. 1994, 286.o.).
A fentiekből kiindulva a következő szempontokat érvényesítettük a nyelvtan
taneszközökben:
1. A nyelvi szocializációs folyamat megalapozásában, vagyis jelen esetben a magyar
közösség, társadalom nyelvhasználati szabályainak (nyelvi viselkedésminták, elvárások,
értékek) és a szabályok helyes alkalmazásában, elsajátításában a tanulók korábbi
ismereteire, az otthonról hozott nyelvváltozatra építjük az anyanyelvi nevelés menetét. Ez
természetesen nem a szabályok tanítását jelenti, hanem a nyelv eszközi használatának
fejlesztését.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
12
77. o.
2. A taneszközök funkcionális szemléletűek mind a nyelvtani, mind a ráépülő helyesírási
egységben. A tudatos, helyes nyelvhasználat és helyesírás fejlesztése a cél, s nem a nyelvtani
fogalmak memorizálása/memorizáltatása. A leckék végén az adott tanóra legfontosabb
ismereteit a szerkesztő foglalta össze. Ez a szintetizálásnak fontos eszköze. Nagyon fontosnak
tartjuk, hogy ezeket ne memorizáltassuk, ne „bemagoltassuk” a diákokkal, hanem lehetőség
szerint ezeket ők maguk önállóan tudják megfogalmazni. A tömör megfogalmazásokban
ugyanakkor törekedtünk a szakszerűségre. Pedagógiai követelmény az is, hogy csak olyan
ismeretet taníthatunk meg ebben az osztályban, amelyet a későbbi osztályokban nem kell
felülírni, megváltoztatni.
Tk. 27. o. Összegezzünk rész
79. o.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
13
3. A nyelvtankönyv − ha elemi szinten is, de mindenképpen − tükrözi a nyelvhasználatot
jellemző variabilitást: a területi, a társadalmi csoportok szerinti, az egyéni és az időbeli
változatosságot. Ehhez az indukciós szövegeket, lexikai elemeket nemcsak a köznyelvből
merítjük, hanem a tájnyelvből, a társadalmi és szakmai nyelvváltozatokból is (pl. az elsős és
másodikos tantárgyak szókincséből).
87. o.
4. A taneszközök alapfeladata a kommunikatív kompetencia fejlesztése. A kommunikáció
akkor teljes, ha a megnyilatkozásoknak nemcsak a nyelvi jelentését értjük meg, hanem az
adott helyzetbeli jelentését is: kikövetkeztetjük a beszélői jelentést.
Mf. 17. o.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
14
5. Fontos feladatnak tartjuk, hogy a taneszközök bemutassák és gyakoroltassák a
legjellemzőbb nyelvhasználati színtereknek, szituációknak (családi, iskolai, baráti, ünnepi
stb.) megfelelő helyes nyelvi viselkedési formákat.
Tk. 5/3. f. képe
6. Lényeges, hogy a tanulónak a különböző kompetenciák fejlesztése közben minél többször
legyen sikerélménye. A diák- vagy tanulócsoport lehetőség szerint önállóan fedezze föl vagy
figyelje meg anyanyelvünk, nyelvhasználatunk sajátosságait! Ehhez elengedhetetlen a
kooperatív technikák alkalmazása a nyelvtan és a helyesírás tanítása területén. (Ehhez persze
a tanítónak is sokkal több erőfeszítésre van szüksége, de tapasztalatból állítjuk: megéri.)
78. o.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
15
7. A különböző műveltségi területek integrálására törekedtünk a taneszközök feladataiban,
amellett, hogy ezek az írással és az olvasással nagyon szorosan, nemcsak a tanmenet
szintjén, hanem az elsajátítandó tudáselemek szintjén is integrálva lettek. A gyakorlatokban
helyet kaptak a matematika, a környezetismeret, az ének-zene, az informatika stb. területek
is, ezeket koncentráltuk a tankönyv tananyaga jellegének megfelelően.
Tk. 45/4. f. képe
8. A nonverbális kommunikációs kompetencia fejlesztését is igen lényegesnek tartjuk,
melynek alapja az elemi szemiotikai ismeretek (pl. a testbeszéd) gyakorlati elsajátíttatása.
Tk. 5/1. f. képe
9. A programban figyelembe vesszük a gyermekek eltérő nyelvhasználatát.
10. A nyelvi kreativitást talán legjobban a nyelvi játékokkal lehet fejleszteni. Általános
tapasztalatunk, hogy az oktatás minden szintjén sikeresebb a nyelvészeti ismeretek
elsajátítása, ha humoros példákat, feladatokat adunk, ebben a korosztályban pedig
különösen.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
16
99. o.
90. o.
I.2. Az anyanyelvi nevelés
A tankönyvsorozat fejlesztése során az anyanyelvi nevelés volt az egyik legalapvetőbb cél a
készségek és képességek fejlesztésével párhuzamosan. Az iskolába lépő gyerekek az
anyanyelvet a szűkebb környezetüktől más és más formában sajátították el, másféle szociális
és kulturális környezetből, másféle anyanyelvi és gondolkodási minták felől lépnek be
egyszerre az olvasni-írni tudás palotájába, így különféle szinteken birtokolják és használják a
nyelvet. Ezért az alsó tagozaton a nyelvi tudatosság és kreativitás fejlesztése (a racionális és
inventív figyelem aktivizálása egyszerre) különös fontossággal bír.
Az anyanyelvről szerezhető alapismeretek megtanulásával és felfedezésével, annak
visszaigazolásával, konfirmálásával a gyerekek nyelvszemlélete egyre tudatosabb lesz. Egyre
igényesebb szóbeli és írásbeli közlést és közlési formákat sajátítanak el, ami a tantárgyakra
bontott ismeretszerzés és a fokozatosan önállósuló tudásszerzés alapja is. A tanítási-tanulási
folyamat a gyerekekben meglévő univerzális tudást fedi, fedezteti fel, fraktálja és gyarapítja,
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
17
majd tudatosítja és helyezi működő rendszerbe. A támogatva, de önálló ismeretszerzéssel
megszerzett tudás képes feljutni a tudatosság szintjére, és válik alkalmazásképessé.
Tk. 80. o.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
18
A gyerekeknek a magyar nyelv rendszerére vonatkozó ismeretszerzése irányítva
ugyan, de a nyelvi tapasztalásra, nyelvi felismerésekre kell, hogy épüljön. Ezt nemcsak a
tematikával, az elsajátítandó ismeretekre alapozott tananyagegységekkel, hanem a
kérdések-feladatok révén is támogatni kell. A helyesírási szabályismeret és a helyesírási
készség kialakítását a nyelvi szabályszerűségek felismertetésére kell alapozni különféle
tevékenységformákkal.
Tk. 52. o.
A fentiek sikeres megvalósítása képezi az alapját a felsőbb, 3. és 4. évfolyamok
eredményes fejlesztésének. A beszéd fejlesztése által és az olvasás-írás differenciáltan
szervezett megtanítása révén megalapozott anyanyelvi nevelésbe beletartozik az egyre
magabiztosabb anyanyelvhasználat, a különféle szövegek, gyakori szövegműfajok
megértésével és megalkotásával gyarapodó anyanyelvi kommunikáció kialakítása, valamint
az anyanyelvi nevelés területeinek, különösen a szókincs gyarapításának, a szavak különböző
jelentéseinek, stílus- és használati értékének arányos, egységes és komplex fejlesztése.
A tankönyvsorozat az első két évfolyamon a gyerekek már meglevő (vagy szunnyadó)
ismereteire épülő, játékos, beszédre késztető illusztrációkat, ilyen (hallgatni-olvasni való)
szövegeket és feladatokat tartalmaz, figyelembe véve, hogy a gyerekek spontán igénye a
felhőtlen játék, a mesevilág. Ezekre alapozva keltik fel a tankönyvek a gyerekek érdeklődését
az olvasás és a kommunikáció iránt: fokozatosan tudatosítják és fejlesztik a gyerekek
készségeit-képességeit ezen a területen.
Az 1. és a 2. osztályos taneszközrendszer is figyelembe veszi azt a kerettantervi
bontás során, hogy a kerettanterv az első két iskolai évet bevezető szakasznak tekinti, amely
szakasz előkészíti a gyerekeket az iskolai tanulmányokra. Az óvodai játékos tevékenységekből
fokozatosan vezetjük át a gyerekeket az iskolai tanulás szervezeti kereteibe,
tevékenységrendszerébe és szokásrendjébe.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
19
Cselekvésközpontú tevékenykedtetéssel kell fenntartani az iskolába került gyermek
természetes tanulási motiváltságát, továbbfejleszteni a megismerés és a megértés iránti
érdeklődését és nyitottságát. Ezáltal tudunk kedvező feltételeket teremteni a természetes
fejlődési, érési folyamatok kiteljesedéséhez, kellő időt engedve a tanulási feladatok
pszichológiai feltételeinek beéréséhez. Személyre szóló fejlesztéssel és értékeléssel esélyt
teremtünk továbbá a sikeres iskolai pályafutás, valamint az élethosszig tartó tanulás
biztonságos megalapozásához, az egységes műveltségbeli alapok megszerzéséhez. Ezzel
alapozzuk meg a kulcskompetenciák, képességek kifejlődésének folyamatát.
A 2. évfolyam célja a rendszerszerű tanulás megalapozása, a komplex ismeretszerzés
megvalósítása, az önálló gondolkodásmód kialakítása, valamint az alkotási vágy és kreativitás
felkeltése és fenntartása az önálló feladatvégzések és a közös munka során. A tantárgyak
közötti integráció egyaránt biztosítja a tanulók számára a természet- és
társadalomtudományi, valamint az anyanyelvi ismeretek és a művészetek könnyebb
megértését, az összefüggések felismerését.
Mf. 23. o.
A manuális tevékenységek nemcsak az alkotás örömét nyújtják a gyermekeknek, hanem
összefüggenek a cselekvés- vagy tevékenységközpontú neveléssel is, amely arra alapoz, hogy
a gyerekek a külső mozgás élményét tudják átvinni a „belső mozgás”, a gondolkodás
folyamatába. A verbális információ megértése így manifesztálódik és nyújt sikerélményt. Ez
is segíti a tanulási, megismerési vágy folyamatosságát.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
20
Tk. 58/2. f. képe
I.3. Az ismeretszerzés folyamata
Az ismeretszerzés folyamatában, a tananyag feldolgozásának módjában a kapcsolatok
felismerése, az összefüggések megértése kerül előtérbe. Az oktatás-nevelés csak ezen a
módon tud megfelelni az új kihívásoknak. Az ismeretelsajátítás folyamatában az élményeken,
tapasztalatokon alapuló önálló ismeretszerzés képességének kialakítása, az érdeklődés
folyamatos fenntartása, a gyermekek tevékenykedtetésének megvalósulása és az elemző-
kritikai szemlélet kialakítása a legfontosabb cél.
A tanulók fejlettségét és fejlesztési szükségleteit figyelembe véve, differenciált
tervezéssel és tanulásirányítással fokozatosan kell növelni a terhelést és a
teljesítményelvárásokat. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatát a tanulók
együttműködésére építjük, bevezetjük (felismertetjük, tudatosítjuk) a kooperatív
technikákat, melyekkel a gyermekek korábban ösztönösen is éltek – együtt megoldandó
kérdések, feladatok, problémák során.
Élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel,
kreativitást ösztönző feladatokkal szükséges fejleszteni a kulcskompetenciák összetevőit, az
alapvető rutinokat, képességeket és alapkészségeket. Mindeközben formáljuk a helyzetekre
szabott lehetséges attitűdöket, közvetítjük az elemi ismereteket. Ezzel tanulási és
magatartási szokásokat alakítunk ki. Megtapasztaltatjuk az ismeretszerzés korszerű forrásait,
azok eszközként való felhasználásának módját, megtanítjuk és gyakoroltatjuk az elemi
tanulási módszereket és technikákat. A tanulók fokozatosan gyarapodó ismereteit
rendszerbe szervezzük, aktivizáljuk a már megszerzett tudást az új tanulási feladatok
megoldásához.
I.4. Fejlesztendő képességek
Az új kerettanterv a kommunikáció körébe sok területet utal, ezek több nagy csoportot
alkotnak:
a) általános kommunikációs ismeretek, beszédviselkedés: közlési formák (kérdés-
felelet, megértés-közlés stb.), páros és csoportos beszélgetés;
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
21
b) szóbeli kommunikáció, azaz beszédművelés (beszédtechnika vagy kiejtés,
felolvasás, memoriter, vagyis vers- és prózamondás; szóbeli szövegalkotás, azaz a
beszéd és a beszédértés fejlesztése;
c) írásbeli kommunikáció: írástechnika (normakövető írás), rövid írásbeli
szövegalkotás (mondatkiegészítés és fogalmazás).
I.5. A beszédviselkedés fejlesztése
A beszédviselkedés fejlesztését a tankönyvben gazdag gyakorlatrendszer biztosítja. Csak
néhány típust sorolunk fel:
bemutatkozás, a család bemutatása;
szubjektív vonatkozások elmesélése (saját élmények elmeséltetése: Kivel szoktál otthon
játszani?; Szoktál-e otthon segíteni?);
beleképzelés a szereplők helyzetébe (Mondd el helyette, mit gondolt!); – gesztusok
megfigyelése az eseményképeken;
az érzelmek kifejezése nem verbális jelekkel;
a mozdulatok bemutatása, cselekvéssorok eljátszása; stb.
I.6. A páros és a csoportos beszélgetés fejlesztése
Erre számos feladattípus szolgál, csak néhányat említünk meg közülük:
bemutatkozás;
személyek bemutatása megadott szavak segítségével;
a köszönés szabályai;
a megszólítás szabályai;
a kérés szabályai (pl. hogyan kell elkérni egy ceruzát);
a tanácsadás (pl. hogyan kell gondozni a kedvenc állatot);
a párbeszédek eljátszása, szituációs helyzetek dramatizálása;
a játékok eljátszása (Játszd el társaiddal!);
cselekvések csoportos eljátszása;
bábozás.
I.7. A beszédtechnika (a kiejtés és a helyesejtés) fejlesztése és az eltérő nyelvhasználat
Helyesejtésen a köznyelvi normát követő beszédet értjük. A normát jobb esetben közvetíti a
rádió, a televízió és a színpadi beszéd. A helyesejtés fejlesztésére azért van szükség, mert a
kisgyerek kiejtése nem tökéletes, nem is lehet az, elsősorban az életkora miatt. Ezenkívül
negatív hatások is érik: nem beszélnek helyesen a környezetében, és sajnos a médiumok, pl.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
22
a rádió, televízió sem közvetítik mindig a követendő mintát. A tanítónak nehéz ellensúlyoznia
a rengeteg negatív hatást, de törekednie kell a mintaszerű beszédre; leginkább saját
példájával tud nevelni.
A helyesejtésnek meghatározó szerepe van továbbá az auditív funkciók fejlődésében,
növeli a fonématudatosságot, ezáltal a megértést (a szövegértést), és természetesen komoly
hatással van a helyesírásra is.
Tk. 68/1. f képe
A nyelvjárási ejtés nem hiba! Ellenkezőleg: megőrzendő régiség, nyelvi kultúránk
része, ápolandó kincs! Nem szabad szégyellnünk a tájnyelvi ejtést, inkább büszkének kell
lennünk rá. A nyelvjárásban beszélő emberek valójában kétnyelvűek: elsajátítják a köznyelvi
kiejtést, vagy inkább egy ahhoz közel álló változatot, a regionális köznyelvet, s azt használják
az iskolában és a munkahelyen. Otthon, a családban és a rokonságban pedig a nyelvjárást
beszélik. A tanító is így beszél, ha a környékről származik. Ha nem, akkor legyen a
gyerekekkel türelmes: az artikulációs bázist nem lehet az egyik napról a másikra átállítani. A
gyerekek nem tudnak egyik napról a másikra leszokni a tájnyelvi ejtésről.
Fontos tudatosítani a gyerekekkel, hogy szüleik, nagyszüleik beszéde is szép, csak
más: a paraszti kultúra egyik ékköve, anyanyelvünk csodálatos, hagyományőrző kincse. Arra
viszont ügyelni kell, hogy ha a helyesírásban a kiejtés elvét tanítjuk, akkor a köznyelvi
kiejtéshez kell igazodni, s ilyenkor a tanulók fonémahallása sem biztos, hogy megfelelő.
Ezeket az eseteket tulajdonképpen úgy kell tanítani, mint a hagyomány elvét.
Hasonlóan az egyes területeken, pl. a Hajdúságban általánosan használt záródó
diftongusokhoz.
Arra viszont ügyelni kell, hogy ha a helyesírásban a kiejtés elvét tanítjuk, akkor a
köznyelvi kiejtéshez kell igazodni, s ilyenkor a tanulók fonémahallása sem biztos, hogy
megfelelő. A Dunántúlon igyekezni kell a víz, tűz, út alakokat ejteni a viz, tüz, ut helyett.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
23
Ezeket az eseteket tulajdonképpen úgy kell tanítani, mint a hagyomány elvét. Hasonlóan az
egyes területeken, pl. a Hajdúságban általánosan használt záródó diftongusokhoz.
Anyanyelvi programunkban figyelembe vesszük a gyermekek eltérő nyelvhasználatát
(pl. nyelvjárási sajátosságokat), vernakuláris nyelvét (= elsődleges anyanyelvét), s csak erre
építve és nem helyette fejleszthetjük a nyelvhasználatukat.
A nyelvi szocializációs folyamat megalapozásában, vagyis jelen esetben a magyar
közösség, társadalom nyelvhasználati szabályainak (nyelvi viselkedésminták, elvárások,
értékek) és a szabályok helyes alkalmazásában, elsajátításában a tanulók korábbi
ismereteire, az otthonról hozott nyelvváltozatra építjük az anyanyelvi nevelés menetét. Ez
természetesen nem a szabályok tanítását jelenti, hanem a nyelv eszközi használatának
fejlesztését.
Nyelvtankönyvünk − ha elemi szinten is, de mindenképpen − tükrözi a
nyelvhasználatot jellemző variabilitást: a területi, a társadalmi csoportok szerinti, az egyéni
és az időbeli változatosságot. Ehhez az indukciós szövegeket, lexikai elemeket nemcsak a
köznyelvből merítjük, hanem a tájnyelvből, a társadalmi és szakmai nyelvváltozatokból (pl. az
elsős és másodikos tantárgyak szókincséből).
Fontos feladatnak tartjuk, hogy könyvünk bemutassa és gyakoroltassa a
legjellemzőbb nyelvhasználati színtereknek, szituációknak (családi, iskolai, baráti, ünnepi
stb.) megfelelő helyes nyelvi viselkedési formákat.
A helyesejtés fejlesztésének két területét különböztetjük meg:
1. a helyes hangképzés kialakítása: nyugodt, laza légzés; lágy hangindítás; pontos
artikuláció;
2. a szövegfonetikai eszközök (a szupraszegmentális eszközök) megfelelő és hatásos
használatának a megtanítása.
A helyesejtés fejlesztésének módja:
1. a helyesejtést szolgáló mechanikus gyakorlatok;
2. szövegek: az élőbeszéd és rövid történetek.
Programunk elsősorban a szövegeken keresztül történő helyesejtésre helyezi a
hangsúlyt, szemben a mechanikus gyakorlatokkal.
(A légzés tanításakor például arra ügyeljünk, hogy ne legyenek a gyerekek görcsben,
ne feszítsék meg nyakizmaikat, s ne kiabáljanak! A légzéstechnika fejlesztésének a lényege: a
belégzési idő csökkentése, majd a kilégzési idő növelése. Míg első osztályban a különbség
még kicsi, 2–3 másodpercnyi belégzési és 4–5 másodpercnyi kilégzési idő, az utóbbit
másodikban 7–8 másodpercre lehet növelni; természetesen mindez az adott körülményektől
függ. A légzés tanítása kapcsolatban van a szünettartás tanításával, mindez pedig az
értelmező-értelmes szövegmondással.)
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
24
A pontos artikuláció kritériuma a megfelelő szájnyitás: ha az á hang képzésekor
megfelelően nyitva van a száj, akkor jó a többi hang képzése is. A tanító mindig ügyeljen a
helyes időtartamra! A rosszul olvasó-beszélő gyerek nem ejt hosszú hangokat, és nem is
hallja meg őket. Éppen ezért a nyelvtani anyagban nagyon sokat foglalkozunk a hangok
időtartamával.
Másik probléma a zöngés és a zöngétlen hangok rossz képzése: feltűnően sok gyerek
képtelen megkülönböztetni őket. A mássalhangzók képzésekor a túlságosan előre csúszott
hangokat – kissé pösze susogók és sziszegők – hátul képzett magánhangzók társaságában
javíthatjuk: sás, szász, sas, szabad stb.
A második osztály igazi beszédművelési feladata a szólamhangsúly kialakítása.
Tulajdonképpen szólamokban beszélünk, s az olvasást közelítjük az élőbeszéd tagolásához. A
hangsúlytól hangsúlyig terjedő beszédegységet nevezzük szólamnak; ez lehet egyetlen szó,
lehet egy szószerkezet (szintagma), de lehet egy egész mondat is. (Ezért indokolt a szólam
szakszó használata, mert nem azonos egyik felsorolt egységgel sem.) A szólamhatárokhoz
igazodik a szünettartás is.
A különösképpen kiemelkedő szólamhangsúlyt mondathangsúlynak nevezzük. Ez
azonban csak a nyomatékos mondatban szerepel, a nyomatéktalan mondatban nem. Vannak
a hangsúlyozásnak megfogható, az értelmezéstől független szabályai is. A felsorolás tagjai
például egyforma hangsúlyt kapnak. A jelző nem mindig hangsúlyos, csak akkor, ha
szembeállítás elemeként szerepel. A szabály a következő: a megkülönböztető jelző
hangsúlyos (másodikos tanuló), a díszítő jelző hangsúlytalan (kanyargó Tiszánál). Mindig
hangsúlyos a kérdő névmás (Ki mondta?; Hol voltál?), jellegüknél fogva hangsúlytalanok a
kötőszók, a névelő és a névutó.
A határjegy vagy junktúra a szóhatár helyes használatát jelenti, például nem szabad a
szavakat így ejteni: az acskó, piro salma. Ezek második osztályban még meglévő problémák,
javítsuk következetesen!
A szünet szerepe nagyon fontos. Az értelmes beszéd és olvasás összefügg a
szünettartással, tehát a szólamolvasással, s ehhez alkalmazkodik a légvétel. Az utóbbi
években hihetetlenül felgyorsult a beszéd tempója, és vizsgálati adatokkal mutatták ki, hogy
sem a kisgyerekek, sem az öregek nem értik például a televízióban, rádióban elhangzó
szövegeket. Éppen ezért fontos a tanító mintaadó beszéde. A kisgyerek beszéde se legyen
hadaró, gyors. Erről szoktassuk le őket! Kiváló eszköze a beszédtempó lassításának a suttogó
beszéd és a szájról olvastatás.
I.8. A szóbeli szövegalkotás fejlesztése
A szókincs fejlesztése változatos módon és rendszeresen történik. A tankönyvben minden
órához egy kiinduló eseménykép tartozik, amely lehetőséget nyújt a gyerekek
beszéltetésére. Itt törekednünk kell arra, hogy ne csak puszta képleírást fogalmazzanak meg,
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
25
hanem élő történetmondás kapcsolódjon az óra bevezető részéhez. Természetesen
kapcsolódnak hozzá irányított tanítói kérdések, de ettől el lehet térni.
A szómagyarázatok legegyszerűbb és gyerekekhez legközelebb álló módja a
szemléltetés. Ez kétféleképpen történhet: valóságos tárggyal, ábrával vagy modellel,
valamint mozgásos bemutatással. Egyszerű módja a szómagyarázatnak a mondatba helyezés.
A legegyszerűbb mondatalkotási feladat a kérdésekre való válaszadás. A válasz
megfogalmazásakor egy-egy szóban vagy teljes mondattal élhetünk. Nyelvi és pedagógiai
babona az, hogy csak teljes, kerek mondattal válaszolhatunk, mert ez ellentmond az
élőbeszéd természetességének. A mondatalkotáskor egyrészt a mondatot szerkesztetjük,
másrészt a memóriát fejlesztjük: észben kell tartani a kigondolt mondatot! Itt figyeljünk a
lassabban dolgozó gyerekekre, hogy ne szakadjanak le! Ezt a tevékenységet csak szóban
végezhetjük. Az írásban való rögzítésre csak utána kerül sor, ehhez szükséges a memória.
Mf. 61. o.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
26
I.9. Az írásbeli szövegalkotás előkészítése
A fogalmazás tanítása 3. osztályban válik önálló részterületté, a 2. osztályban előkészítése,
alapozása folyik. A közvetett előkészítéshez olyan tevékenységek tartoznak, melyek nemcsak
a fogalmazáshoz kapcsolódnak, hanem a többi tárgyhoz is.
Ide tartozik egyrészt a gyerekek ismeretanyagának, tárgyi tudásának a gyarapítása,
másrészt pedig a különféle készségfejlesztések:
a) az íráskészség;
b) a nyelvi-nyelvhasználati készségek;
c) az együttműködési készségek és a
d) verbális gondolkodás készségei.
Az íráskészség fejlesztését elsősorban az írásfüzet biztosítja, témája a kapcsolások
gyakorlása, valamint a lendületes írás fejlesztése. De természetesen a nyelvtanórán is
társulnak ehhez feladatok, illetve az Írás munkafüzet 2. nagyban épít a nyelvtanórán
megtanított nyelvi-helyesírási jelenségekre. A nyelvtan taneszközökben is lehetőség van
szavak, szókapcsolatok és rövid mondatok leírására, de természetesen szükség van egy
hagyományos másodikos vonalazású füzetre is, amelyben az eszközhasználatú írás
fejlesztését végezhetjük. Nagyon fontosnak tartottuk a rendszeres másoltatást is: ez
nemcsak a lendületes írást, a szépen fejlődő írástechnikát szolgálja, hanem a helyesírás
rögzítését is.
Tk. 89/4. f. képe
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
27
A nyelvi és nyelvhasználati készségek sorában az első helyen a helyesírás áll. Második
osztályban állandóan gyakoroltatjuk a szavak pontos leírását, az időtartamot, az ly és a j
írását, valamint a másképp ejtjük – másképp írjuk eseteket tapssal, szótagoltatással.
Az együttműködési készség nemcsak az anyanyelvi területhez, hanem a játékhoz, a
sporthoz, az iskolán kívüli és az iskolai beszélgetésekhez stb. is kapcsolódik. A gyerekeknek
tapasztalatokat kell szerezniük a kommunikációs szerepek váltogatásában, a kommunikációs
partner iránti figyelmesség kifejezésében. Csak így készíthetjük föl a fogalmazásra. Egy
fogalmazás írása is kommunikációs szituáció: a fogalmazás írójának el kell képzelnie a
partnert, azt a személyt, aki majd a fogalmazást elolvassa, s el kell képzelnie, hogy vajon a
partner megérti-e, amit ír, és úgy érti-e, ahogyan a fogalmazás írója szeretné. A tankönyv
gondoskodik a helyesírás rendszeres és módszeres fejlesztéséről, megfelelő mértékben
tartalmaz helyesírási gyakorlatokat. A szóhasználat, a szójelentés kérdéseivel a
nyelvtankönyv főképp szituációkba helyezve, képekkel foglalkozik. A jelentéstan nagyon
nehéz a másodikos kisgyereknek, éppen ezért szükséges a rengeteg képes ábrázolás,
valamint az, hogy a jelentés kérdéseit szituációban értelmezze.
Fogalmazási ujjgyakorlatok: képolvasás, mondatok alkotása, összefűzése, hiányos
mondatok kiegészítése, kérdésekre válaszadás, történetalkotás képsor segítségével, egy
megkezdett történet folytatása, párbeszéd alkotása és leírása, összekevert mondatok helyes
sorrendbe állítása, szinonimák behelyezése mondatokba (ami legalább olyan fontos, mint a
szinonimák gyűjtése). A fogalmazástanítást kiválóan elősegítő ujjgyakorlat – az emlékezetből
írás.
I.10. A nyelvtan és a helyesírás tanítási céljai
A nyelv gondolatokat kifejező jelek bonyolult rendszere, a vele foglalkozó tudomány a
nyelvtudomány. A nyelvtudomány egyik része a nyelvtan vagy grammatika. A nyelvtan a
nyelv szerkezetének a leírása, szabályokba foglalása, tulajdonképpen nyelvi szerkesztéstan.
Az iskolai tanítás célja elsősorban a nyelvhasználat fejlesztése.
A nyelvtan tanításának célja, hogy:
1. megmagyarázza, egyre tudatosabbá tegye az ösztönös nyelvhasználatot;
2. megalapozza a helyesírás tanítását;
3. megalapozza az idegen nyelvek tanítását;
4. fejlessze a logikus és a logikai gondolkodást, s általuk megalapozza a többi tantárgy
tanítását is.
Mára közhelyszámba megy az anyanyelvi és a matematikai kompetenciák szoros
összefüggése. A tananyag tartalmát két elv szabályozza:
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
28
a) a tudományosság elve (összhangban kell lennie a tudomány megállapításaival,
egyszerűsítenünk kell, de nem taníthatunk meg olyanokat, amelyek tudományos
szempontból hamisak), és az
b) oktatás rendszerességének és érthetőségének az elve (világosan építsük fel a
tananyagot, és érthetően közvetítsük).
Alsó tagozaton egyszerűsítve tanítjuk a hangkapcsolatok írását, mivel a magán- és a
mássalhangzótörvények tanítása a felső tagozat anyaga. A helyesírás szóelemzési elvét a
szótagolással taníthatjuk, illetve a szótő és a toldalék megkeresésével, illetve ütköztetésével
a szótagoláshoz képest.
Tk. 59. o.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
29
A szófajok fogalmának az előkészítését jelentéstani tartalmuk és nem grammatikai
megjelenésük alapján végezzük (erre épül az újgenerációs Anyanyelv és kommunikáció 3.
nyelvtan tananyaga is), melynek során az anyanyelvi kompetencia találkozik az idegen nyelvi
kompetenciával, így a más nyelvek másféle grammatikai szerveződése az azonos funkció és
jelentés révén jobban érthetővé válik a gyerekek számára.
Tk. 85. o.
Tk. 96. o.
Mf. 18. o.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
30
A tananyag tartalmának felépítésében szakítottunk az eddigi hagyományokkal, mivel
a hangtani ismeretek tanítása 2. osztály elején nagyon absztrakt. A nyelvhasználat
természetes közegéből, a nagyobb egységből, a szövegekből, szituációs játékokból indulunk
ki, majd belőlük emeljük ki a kisebb nyelvi-nyelvhasználati elemet, tartalmi és formai
szempontból megfigyeltetjük, végül pedig visszahelyezzük eredeti kontextusába, beszédbeli
szerepébe, ahogy az a nagy nyelvi evolúció során is történt.
I.11. A tananyag feldolgozásának elvi kérdései
A tankönyvben és a munkafüzetben elsősorban a heurisztikus, felfedeztető tanítási menetet
követjük. A tanító ne mondja ki idő előtt a megállapításokat (természetesen végül ő önti
szabatos formába)! Éppen ezért sok feladatot találunk a munkáltató tankönyvben. Emellett a
gyerekek még a munkafüzetben is dolgoznak.
Az összefoglalásokban lévő szabályszerűségek megtanulásra, de nem mechanikus
bemagolásra valók. Ügyeljünk arra, hogy mindig példával együtt kérjük a szabályt! A
nyelvtantanítás lényege a szabályszerűség felismertetése és a megfigyelések életkorhoz
illeszkedő szakszerű megfogalmazása. Ha a nyelvi-nyelvhasználati szabályszerűségeket nem
sajátítja el a diák, akkor anyanyelvi ismeretei soha nem fognak rendszert alkotni a fejében. A
szabálytanítást így értelmezzük, s az ezzel kapcsolatos vitákat álproblémának tartjuk. A
gyerek mindig úgy jöjjön ki az óráról, hogy meg tudja fogalmazni, mi történt a 45 perc alatt,
és mit tanult meg az anyanyelvéről!
I.12. A gondolkodás fejlesztése
Mondanunk sem kell, hogy a nyelvtan tanítása kiválóan alkalmas a gondolkodás
fejlesztésére.
a) Az analógia mintakövetést jelent, a hasonlóság megállapításán alapul.
b) Az absztrakció és az általánosítás a fogalomkialakítás lényege. Jól csoportosított
példákat kell adnunk, a kiemelésekkel (aláhúzások, bekeretezések, színek)
ráirányítjuk a gyerekek figyelmét a megvizsgálandó nyelvtani, nyelvhasználati
anyagra.
c) A nem-faj viszonyok az alá- és a fölérendeltségi viszonyokat jelentik, a nem-faj és
fajta hierarchikus viszonyt. Az alá-, fölé- és mellérendeltségi viszonyok logikáján
alapul a szavak jelentésének meghatározása.
d) A rész-egész viszonyok környezetünkben mindenütt megtalálhatók. Egy asztalt is
részekre bonthatunk, ezek az asztallap, a lábak; egy növényt is részekre bonthatunk,
ezek pl. a virága, szára, levele, gyökere. Hasonlóképpen részeire bonthatunk egy
szóalakot is: tőre és toldalékra, vagy egy összetett szót előtagra és utótagra.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
31
I.13. A tanulási képességek fejlesztése
Az iskolába lépő gyermek – természetes kíváncsisága révén – szomjazik a tudásra,
tanulásában motivált. Arra kell törekednünk, hogy a sikerélményt folyamatosan tudjuk
biztosítani minden gyerek számára, ez tartja fenn ugyanis továbbra is a motiváltságát. Ezt
csak megfelelő differenciálással és változatos, élményszerű feladatokkal és gyakorlatokkal
tudjuk elérni. Ha az anyanyelvével nem foglalkozik szívesen a gyerek, s nem szerzi meg a
szükséges nyelvi-nyelvhasználati alapokat, a későbbi tanulmányai során nemcsak
nyelvtanból szerez hátrányt, hanem más tantárgyakból is. Az anyanyelvi kulcskompetencia
ugyanis elengedhetetlen a többi tantárgy tanulásához.
A könyv és a munkafüzet motivációs rendszeréhez tartozik a sok, érdeklődést felkeltő
játékos feladat. A szabályokat azért szükséges megtanulni, mert ezek nemcsak a nyelvtani
ismeretek szempontjából fontosak, hanem mintát is szolgáltatnak az ismeretek szabatos
megfogalmazására is. Ebben a könyv és a munkafüzet is fokozatosságra törekszik: eleinte
egy-két sort, később hosszabb szöveget is másoltatunk.
I.14. Ismeretek az anyanyelvről és a tanulói tevékenységek
A célok és feladatok közé tartozik a nyelvi tudatosság erősítése, a szövegalkotó készség
fejlesztése, a mondat- és szövegalkotási készség fejlesztése, a mondatvégi írásjelek
használatának tudatosítása, a rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak megismerése,
használatuk tudatosítása. Továbbá a szóelemek megismerése, a magyar nyelvi ismeretek
bővítése, az egyszerű és az összetett szavak megkülönböztetése, a nyelvtani elemzési
készség fejlesztése, a nyelvi tudatosság erősítése, a nyelvtani fogalmak használatának
tudatosítása, a helyesírási szótár használatának a megalapozása, a kiejtés szerinti helyesírás
fontosabb szabályainak megismerése. Végül a szótagolás és az elválasztás szabályainak a
megismerése, tudatos alkalmazásuk megalapozása (az összetett szavaké is), a hangos olvasás
fejlesztése, a kiejtéstől eltérő betűkapcsolatok helyes olvasása és helyesírásuk tudatosítása,
a szóelemzés alkalmazása a kiejtéstől eltérő helyesírású szavak lejegyzésében, a helyesírási
készség fejlesztése, a j hang kétféle jelölésének a megismerése, a kijelentő és a kérdő
mondat megismerése, megkülönböztetésük a mondat jelentése alapján.
Nyelvtani fogalmak:
hang, betű;
egyjegyű, kétjegyű, háromjegyű betű;
magánhangzó, mássalhangzó;
ábécé;
a betűrendbe sorolás szabályai;
helyesírási szótár, szabályzat;
rövid magánhangzó, hosszú magánhangzó;
rövid mássalhangzó, hosszú mássalhangzó;
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
32
elválasztás, szótag, szóelem;
szótő, toldalék;
összetett szó;
(tapasztalati úton való megismeréssel) a szavak jelentése;
ellentétes jelentésű, rokon értelmű szó;
másképp ejtjük – másképp írjuk;
kijelentő mondat, kérdő mondat;
közmondás, szólás.
Tk. 20/1. f. képe
Tanulói tevékenységek:
Mondat- és szövegalkotás
Szó- és mondatkiegészítés
Szó és mondat egyeztetése
Szó és kép egyeztetése
Szó- és mondatátalakítás
Szóalakok csoportosítása, a tanult helyesírási jelenségek felismerése és
megnevezése
Csoportosítás
Hibakeresés és -javítás
Ábécéhasználat
Szótagolás
Másolás
Szógyűjtés
Szóalakelemzés
Helyesírási elemzés
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
33
Analógiás sorok folytatása
Gyűjtőmunka
Szóalak-kiegészítés
Emlékezetből való írás
Írás tollbamondással
A helyes forma kiválasztása
Ismerkedés a helyesírási szótárral
Szótárhasználat
I.15. A funkcionális nyelvszemlélet
A funkcionális vagy más szóval kommunikációs nyelvtan elemeire épülő nyelvtan tananyagai
a beszédből kiinduló, kompetencia alapú, kommunikációs munkáltató-fejlesztő kiadványok.
A funkcionális, kommunikációs felfogás eredményeképpen a gyerekek az anyanyelvüket a
rendeltetése és működése közben: üzenetértéke alapján fedezik fel, ismerik meg. Az így,
játékosan és értelmezve elsajátított ismeret sokkal jobban rögzül, és alkalmazásképesebb
tudást, illetve stabilabb és jóval magasabb szinten működő kognitív funkciókat és sokkal
tudatosabb szövegalkotási készségeket eredményez.
I.16. Az iskolai kipróbálás legfontosabb tapasztalatai
A kipróbálás legfontosabb és az alapkoncepciót is érintő szakmai tapasztalatait a fenti
szakanyag blokkba már beépítettük. A munkanaplók feldolgozása során a hiányzó tankönyv
volt a legmarkánsabb észrevétel, amelyet pótoltunk úgy, hogy a feladatgyűjteményt és a
korábbi digitális anyagokat egy könyvbe és füzetbe válogattuk szét, szerkesztettük át a
pótlásokkal együtt. Világosabbá, strukturáltabbá tettük a tananyagtartalmat, fejezetekre
bontottuk a taneszközöket, kétféle címet kaptak a leckék, integráltuk a nyelvtant az írásfüzet
(és írásórák) tananyagtartalmával.
A lapozgatást a feladatgyűjteményhez képest (az elején az eseményképek, a végén az
összefoglalások) megszüntettük. Az indukciós képek méretét megnöveltük, és leckenyitó
képekként jelennek meg a tankönyvben. Az oldalpárra szerkesztett tankönyv páratlan
oldalainak alsó részén helyeztük el az összefoglaló szövegeket.
A gyerekek számára kevésbé érthető nyelvi jelenségeket és nyelvtani fogalmakat
egyszerűbben építjük fel és magyarázzuk. A feladatok nehézségi foka, sorrendje és egymásra
épülése is az átdolgozás fontos szempontja volt a kipróbálás és a munkanaplózók
tapasztalata alapján. Sok esetben volt kevés, illetve túl sok az egy tanórára szánt feladatsor,
illetve indokolatlanul hosszú volt néhány utasítás, ezen is javítottunk. A feladatbokrok
helyett fő- és alfeladatokra bontottuk az utasítási részt.
Összességében a tantermi tapasztalat és a munkanaplók, a szerkesztő és a gyakorló
tanítók interakciója számtalan tanulsággal szolgáltak az átdolgozás során, szemmel láthatóan
megjelenve a tankönyvvé nyilvánított taneszközökben is.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
34
II. A TANKÖNYV FELÉPÍTÉSE, A TÉMAKÖRÖK BEMUTATÁSA
II.1. A tanítás és tanulás eredményességét elősegítő eszközök és megoldások
A Nyelvtan-helyesírás tankönyv és a hozzá szervesen kapcsolódó Nyelvtan-helyesírás
munkafüzet 7 fejezetet foglal magába az alábbiak szerint:
I. A szóbeli közlés
II. A hangok, a betűk, a szótagok és a szótagolás
III. A szavak és jelentésük
IV. A beszédhangok jelölése
V. A hangkapcsolatok jelölése
VI. A toldalékok helyesírása
VII. A mondat, a mondatfajták és a szöveg
A Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak tankönyv és munkafüzet a funkcionális
nyelvtan elemeire épülő kommunikációs taneszköz. A funkcionális felfogás
eredményeképpen a gyerekek a nyelvet – a leíró szemlélettel szemben – nem egyfajta
szabályleírás alapján, hanem annak használata és működése közben fedezik fel, figyelik és
ismerik meg.
A gyerekek az olvasással és az írással integrált módon, a készségek sokirányú
fejlesztésén és egyre magabiztosabb alkalmazásán át jutnak el a stabil szóhasználathoz, a
jelentéstani alapvetések felfedezéséhez és megismeréséhez, valamint az egyre önállóbb
mondat-, illetve szövegalkotáshoz. Év végére magabiztosan szótagolnak (illetve választanak
el írásban is), és a helyesírásuk alapjai is stabilizálódnak. Mindezt a hangok és betűk, a
szótövek és toldalékok, valamint a szavak és a szöveg alapvető nyelvtani sajátosságainak
megismertetésével érjük el.
A tankönyv a leckék feldolgozása során mindig meglevő ismeretre alapoz, abból indul
ki, de nem tekinti adottnak vagy tudhatónak az elsajátítandó ismeretanyagot (pusztán azért,
mert ez a gyerekek ösztönös és természetes terepe: az anyanyelve), ezáltal az anyanyelvi
jártasságot is nagyban fejleszti és erősíti, az anyanyelv használatát is egyre tudatosabbá
teszi. A fejezetek elrendezésében arra törekedtünk, hogy az egymás után következő
fejezetekben az új ismeretek elsajátításakor a gyerekek támaszkodhassanak az előző
fejezetekben már megtanult ismeretekre, azokat folyamatosan felelevenítsék, az előzőleg
megtanultakat folyamatosan alkalmazzák.
Így gyakran ismétlődnek bizonyos feladattípusok, amelyek az új ismeret
gyakorlásakor régebbi ismeretek előhívását kívánják meg.
Néhány állandóan visszatérő feladat:
a betűhalmazból szavak alkotása, s ehhez hasonlóan szótagokból szavak, illetve
szóhalmazból mondatok alkotása;
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
35
a magánhangzók és a mássalhangzók megkülönböztetése;
a szótagolás;
a betűrendbe helyezés;
a szavak megfelelő toldalékolása a mondatba helyezés céljából;
a szó-, kifejezés-, szólás- és közmondás-magyarázatok.
Tk. 69/4. f képe
A nyomtatott tankönyv és a munkafüzet feladatai azonnal a felfedezésre, a
használatra és a helyes alkalmazásra sarkallják a gyerekeket, de módot adnak az elsajátított
ismeretek gyakorlására és ismétlésére is.
A tankönyvi fejezetek és leckék szerkezete, alkotóelemei
A könyvben minden órához egy kiinduló tematikus kép (indukciós kép vagy eseménykép)
tartozik, amely lehetőséget nyújt a gyerekek beszéltetésére, a szókincs változatos módon
történő fejlesztésére. A képeket ki is tudja vetíteni a pedagógus az interaktív tananyag
használata során.
A tematikus képek alatt található egy beszédes, érdekes, a gyerekek számára
motiváló cím.
A képek nem pusztán illusztrációk, s egyáltalán nem öncélúak. A gyerekek mindig egy
képi világon illusztrált beszédhelyzetből és a beszédből kiindulva, a tematikus képek
segítségével fedeznek és ismernek fel nyelvi, nyelvtani és helyesírási szabályszerűségeket,
jelenségeket.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
36
Tk. 12. o. tematikus képe és Tk. 38. o. tematikus képe
A tematikus képhez kapcsolódó beszélgetések során minden esetben kontextusból
jutnak el az alkalmazásképes tudásig. A beszédbe helyezés fedezteti fel velük a nyelvi
jelenségek értelmét és funkcióit is. Mindez a mentális képességek fejlődéséhez, valamint a
kognitív, azaz megismerési és gondolkodási funkciók egyre begyakoroltabb használatához és
egyre tudatosabb alkalmazásához is vezet.
Törekednünk kell arra, hogy a beszélgetés során a gyerekek ne csak puszta képleírást
fogalmazzanak meg, hanem élő történetmondás kapcsolódjon az óra bevezető részéhez.
A tematikus képeknél olvasható kérdések segítségével a pedagógus könnyen tud
beszédhelyzetet teremteni. Az ott javasolt feladatok megoldása során a lecke anyagának
előkészítése valósul meg a természetes beszéd segítségével, szóbeli szövegalkotással. Ezáltal
a tanító már a felsőbb évfolyamokon megjelenő fogalmazástanítást és az írásbeli
szövegalkotást is előkészíti.
A képek alatt látható kérdések, feladatok csak javaslatként szolgálnak, és szabadon
változtathatók a tanító igényei, ötletei szerint. A cél, hogy egy ismerős vagy képzeletbeli
szituációba helyezkedve minél több lehetőséget adjunk a gyerekeknek a szóbeli
szövegalkotásra. A beszélgetés történhet frontálisan, csoportos formában vagy párban is.
A javasolt feladatok változatosak, többféle lehetőséget adnak a témaképekről folyó
beszélgetésre, gondolkodásra: Mondd el részletesen…!, Sorold fel…!, Mi történik?, Vajon…?,
Mit gondolsz…?, Találd ki…! stb.
Tk. 12. o. tematikus képhez tartozó kérdések
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
37
Válaszadás közben a nyelvi jelenségek megfigyelése, felismerése mellett a gyerekek
véleményt is megfogalmazhatnak, „jósolhatnak” a később bekövetkező események
tekintetében, szókincsük gyarapodik, versenyezhetnek és vitatkozhatnak.
A leckékhez tartozó feladatok gyakran visszautalnak a tematikus képre,
megoldásukhoz azok újbóli megfigyelése vagy az óra elején megfigyeltek felelevenítése
szükséges.
A képekről folyó beszélgetés jól segíti a tantárgyi koncentráció megvalósulását is.
A leckék főcíme alatti kisebb, színes betűvel szedett címek a pedagógusok és a szülők
számára adnak információt az adott lecke tartalmával kapcsolatban.
A leckéket – kettő kivételével – oldalpárokba rendeztük. A munkafüzetben ezekhez
kapcsolódón többnyire egy, ritkábban kétoldalnyi feladatot terveztünk az ismeretek
gyakorlására, elmélyítésére.
A tankönyv munkáltató tankönyv jellege lehetővé teszi, hogy a szóban elhangzott
ismeretek közül néhányat írásban is rögzítsenek a gyerekek.
A leckék végén elhelyezett rövid szövegek (Összegezzétek! ) a leíró nyelvtan
felől közelítik meg ugyanazokat a nyelvi jelenségeket, információkat. Ezek a hasznos
összefoglalások nemcsak a gyerekeknek, hanem a tanítóknak és a szülőknek is segítenek
abban, hogy mit érdemes az óra anyagából a gyerekeknek szabályszerűségként felismerniük
és szabályként megjegyezniük.
Ezzel párhuzamosan a taneszközök játékosan fejlesztik a gyerekek idegen nyelvi
kompetenciáit is.
Tk. 69 .o. Összegezzünk képe
A munkafüzet végén Másolás, tollbamondás címmel rövid szövegek találhatók,
melyek az írástempó fejlesztésére, a másodikos szóanyag gyakorlására, tollbamondáshoz és
másoláshoz vagy házi feladatnak is felhasználhatók. A Helyesírási szójegyzék a tankönyv és a
munkafüzet szóanyagát tartalmazza a második osztályban elvárható szókészlettel
kiegészítve.
A tankönyv feladattípusai és grafikai eszközei
A tematikus kép féloldalnyi helyet foglal el az oldalpárok első oldalán. Méretéből adódóan az
ábrák jól felismerhetők és jól értelmezhetők. A lecke elején való elhelyezésének
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
38
köszönhetően a feladatmegoldások során a gyerekek szeme könnyen visszavezethető a
képre.
Egyes tematikus képeken szövegek, betűk is láthatók. Ezek nem öncélúak, minden
esetben szervesen kapcsolódnak az adott leckéhez.
Tk. 20. o. tematikus képe és a Tk.70.o. tematikus képe
Jelmagyarázat a Tk. 3. o.-ról
A leckék fejezetenként való elkülönülését – a tankönyvben
és a munkafüzetben egyaránt – az oldalak szélén végigfutó,
az adott fejezethez tartozó – fejezetenként különböző –
színes keret, és a feladatszámok mögötti színes hátterek is
mutatják. Ezek vizuálisan segítik a gyerekeket a
taneszközökben való tájékozódásban.
A leckék feladatai változatosak, a korosztály tudásához,
képességeihez és érdeklődési köréhez illeszkedők.
Főbb típusok: Hallgasd meg!, Írd le!, Számozd be!, Karikázd
be!, Húzd alá!, Színezz!, Mondd ki!, Olvasd el!
A feladatok utasításainak értelmezését egységesen
alkalmazott piktogramok segítik, melyek magyarázata a
tankönyv 3. oldalán, illetve a munkafüzet 3. oldalán
található.
A tankönyv és a munkafüzet feladatai is alkalmasak a differenciálásra. Elegendő
gyakorlási lehetőséget adnak a lassabban haladó tanulóknak, de a gyorsabb, jobb képességű
tanulók részére is kínálnak alternatívát. A feladatok többsége több alfeladatra bomlik,
melyek ugyancsak a differenciált foglalkoztatást, ezen felül házi feladat, szorgalmi feladat
kijelölését is lehetővé teszik.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
39
Tk. 15/5. f.
Az előbb említett feladatnál több lehetőség is van a megoldásra. A gyorsabban dolgozó
gyerekek akár mindet képesek megtalálni.
Pl:
tél-tál-tár-nyár, tél-nyél-nyál-nyár, tél-tér-tár-nyár, tél-szél-szál-nyál-nyár
láb-báb-bab-baj-faj-fej, láb-báb-báj-baj-faj-fej, láb-lát-fát-fáj-fej, láb-láz-ház-háj-fáj-fej
Természetesen a feladatok mennyisége és változatossága folytán a tanító a
tanulócsoport tudásszintjének figyelembevételével válogathat a feladatok közül. Az egyes
leckék feladatai elegendő lehetőséget adnak a gyakorlásra akkor is, ha valamelyik kimarad
vagy helyettük a tanító saját feladatot ad a gyerekeknek.
Tk. 50/1. f
A tankönyvben több leckénél
olvashatók a feladatok között
versek is. Ezek a játékos,
gyerekekhez közel álló
szövegek minden esetben a
leckék nyelvi jelenségeinek
megfigyelésére szolgálnak, és
feladatok is kapcsolódnak
hozzájuk.
A tankönyv feladatainak összeállítása során hangsúlyosan figyeltünk a helyesejtés, a
szép beszéd gyakoroltatására, a kommunikációs technikák elsajátíttatására, a szóbeli
szövegalkotás fejlesztésére és a szókincsfejlesztésre is.
Gyakoriak a szólásokkal, közmondásokkal kapcsolatos feladatok, melyek során ezek
értelmezése is megtörténik, az absztrakt gondolkodás fejlődését elősegítve.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
40
Tk. 69/4. f.
A feladatok egyértelmű utasításainak végrehajtásával párhuzamosan a feladatok
megoldása során erőteljes kompetenciafejlesztés is folyik.
Például a tematikus képeken többnyire valós élethelyzetek jelennek meg, melyekbe a
tanulók könnyen beleképzelhetik magukat.
Tk. 26. o. és 10. o. tematikus képe
Többször előfordul, hogy a gyerekeknek fantáziájukat vagy tapasztalataikat kell segítségül
hívni a feladatok megoldásához.
Tk. 49/3. f.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
41
Tk. 45/4. f.
Ugyanakkor a feladatmegoldások során többször találkoznak a gyerekek olyan problémával,
ahol több feladat információit kell egy egységgé kovácsolniuk.
Tk. 22. o. nyitóképe + 1. f.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
42
Az előbbi feladatnál nem elég a kis képek megfigyelése. A képrészletet meg kell
keresni a tematikus képen, újra el kell olvasni a verset, majd azt értelmezve kell beírni a
gyerekek nevét a megfelelő tárgyhoz.
Ebben az esetben három feladat információinak egyidejű megfigyelésére, kezelésére,
következtetések levonására van szükség a sikerhez.
A feladatok megoldása során folyamatosan jelen van a tantárgyi koncentráció, mert
gyakran szükséges az olvasás, matematika, környezetismeret órán tanultakat előhívni,
alkalmazni.
TK 11.o. 4.f.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
43
TK 82.o. 2.f.
A tankönyv és a munkafüzet feladatainak kivitelezésénél törekedtünk arra, hogy a
gyerekeknek lehetőségük nyíljon a kooperatív munkaformák elsajátítására. Így többször
buzdítunk páros vagy csoportmunkával megvalósítható feladatmegoldásra. Természetesen
az adott tanulócsoport igényeinek és a tanítói gyakorlatnak megfelelően ezek
megváltoztathatók. Azonban mindenképp javasolt már ezen az osztályfokon, ennek a
tantárgynak a tanítása során is alkalmazni ezeket az együttműködési formákat a tanítási-
tanulási folyamatban.
A tanulási folyamat során többször kell pl. párban, csoportban megfigyelni egy-egy
problémát, majd megbeszélni a megfigyelt dolgokat. Gyakran nyílik alkalom egymás
feladatmegoldásának javítására is, és van lehetőség egyes szavak értelmét csoporttársakkal
megbeszélni, vagy társnak tollba mondani.
II.2. A tankönyv nagy témakörei
I. fejezet: A szóbeli közlés
Tk. 4–13. oldal, Mf. 4–7. oldal
Ajánlott óraszám: 4 vagy 5 óra
A kerettanterv kapcsolódó egysége:
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása
Előzetes tudás Iskolaérettség.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
44
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
A szóbeli és az írásos kommunikációban a megértés pontosságának és a kifejezés érthetőségi szintjének emelése. A környezettel való nyelvi kapcsolattartás biztonságának elősegítése. Két vagy több mondat összekapcsolásával a gondolatok, érzések, vélemények pontosabb kifejezése.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A helyes beszédlégzés. A hangok tiszta artikulációja, az időtartam és a hangkapcsolatok helyes kiejtése. Mondatok, szövegek olvasásakor, memoriterek elmondásakor a hanglejtés, a hangsúly helyes alkalmazása. Az aktív szókincs bővítése, pontosítása szövegkörnyezetben történő értelmezéssel és képek, képzetek, képi kompozíciók fogalmi megfeleltetésével. Mondatok összekapcsolása. Összefüggő mondatok alkotása képek, képsorok alapján, adott vagy választott témáról. Páros és csoportos beszélgetés. Szituációs játékokban a felnőttek és a kortársak udvarias megszólítása és a szituációnak megfelelő nyelvhasználat alkalmazása. Nem verbális jelzések tartalmának felismerése, használata beszéd közben. Önismereti gyakorlatok, szerepjátékok.
A tanuló érthetően beszél; megérti az egyszerű
magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszol;
használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének illendő nyelvi formáit;
bekapcsolódik a közös tevékenységekbe, alkalmazkodik azok szabályaihoz;
eligazodik szűkebb környezete társas kapcsolatrendszerében.
Ének-zene; testnevelés és sport: helyes légzéstechnika.
Vizuális kultúra: képek, képzetek, képi kompozíciók; egyszerű (pl. kitalált vagy átélt) cselekmény megjelenítése képekkel (pl. rajzzal, képsorozattal, fotóval), megfelelő hanghatásokkal (pl. zörejjel, énekhanggal) kiegészítve.
Dráma és tánc: szituációs játékok.
Erkölcstan: én és környezetem, bemutatkozás, önismeret.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Tempó, ritmus, szünet, hangerő, hangsúly, arcjáték, tekintet, testtartás, bemutatkozás, bemutatás, köszönés, megszólítás, kérés, köszönetnyilvánítás.
Az első fejezet négy leckéjének témája a kommunikáció. A leckék a köszönés és
kapcsolatfelvétel különféle lehetőségeivel, az érzelmek kifejezési formáival, az üzenet
legkisebb egységével, a mondattal, illetve a telefonálással kapcsolatos szabályokkal
foglalkoznak. Mindezek felfedezésére, megtapasztalására, megtanulására és gyakorlására
szituációs helyzeteken keresztül, játékos formában nyújtunk feladatokat. Itt mindenképpen
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
45
ajánlatos támaszkodni a gyerekek személyes tapasztalataira, szokásaira, a szülői házból
hozott mintára. Érdemes kihasználni a tematikus képek nyújtotta lehetőségeket.
A fejezet elsődleges célja a kapcsolatfelvétel, a köszönési formulák, a telefonálás
szabályainak elsajátíttatása, továbbá a jó példák és kommunikációs formák megmutatása,
gyakorlása, a korrigálásra szoruló viselkedési szokások javítása.
A témából adódóan sok beszélgetésre, szituációs játékra buzdítjuk a gyerekeket, s
nemcsak a tematikus képpel kapcsolatban, hanem a feladatok megoldása közben is. Ezek a
gyakorlatok időigényesnek tűnhetnek, s bizonyára azok is lesznek az első néhány órában.
Azonban a tankönyvcsalád más eszközeiben – pl. az Olvasókönyvben és a Szövegértés
munkafüzetben – található feladatok között is vannak szituáción alapuló szerepjátékra
sarkalló feladatok, így a taneszközök együttes használata során a gyerekek egyre
gyakorlottabbak lesznek az ilyen típusfeladatok megoldásában. Harmadik célként a
beszédhelyzetekben való egyre bátrabb részvétel, kezdeményezési készség fejlesztése,
szókincsfejlesztés jelenik meg a fejezetben.
Az első lecke (Így szólunk egymáshoz) tematikus képén látható, ismerős szituációba
való belehelyezkedéssel segíti a köszönési formák elsajátítását. Egy mindennapi helyzetet
mutat be az iskolához kapcsolódóan, melyet kivétel nélkül minden gyerek átélt, tehát a
beszélgetésbe könnyen be tud kapcsolódni. A frontális osztálymunkán kívül itt alkalom nyílik
a csoportmunkára és a páros munkára is. A tematikus képhez kapcsolódó kérdések és
feladatok lehetőséget adnak a szerepjátékra, illetve a metakommunikációs formák
gyakorlására egyaránt. A szerepjáték segítségével a gyerekek megtapasztalhatják –
tisztázhatják – a különféle korú emberek közötti helyes és nem megfelelő köszönési
formákat, metakommunikációs jeleket.
Itt lehetőség nyílik a tanítónak a társadalmi érzékenyítésre is, főként, ha látássérült
vagy hallássérült tanuló is jár az osztályba. Meg lehet mutatni a jelbeszéd jeleit, köszönési
formáit s a sérült emberekkel való kapcsolatfelvétel lehetőségeit.
Míg a tematikus kép és az ahhoz kapcsolódó feladatok a különféle korosztályok
közötti helyes köszönést és metakommunikációs kapcsolatfelvételt elevenítik és sajátíttatják
el, addig a Tk. 5/3. feladata már a különféle napszakokhoz kötődő köszönéseket tárgyalja. A
feladat megoldása során – és a Tk. 5/4. feladatát követően – az a cél, hogy a gyerekek
megfogalmazzák tapasztalataikat, s rájöjjenek, hogy a megfelelő köszönési forma
kiválasztását több tényező is befolyásolja.
Javasolt, hogy ennél a feladatnál a sokféle megoldási lehetőség közül nem kell mindet
megjeleníteni összekötéssel. Viszont fontos megbeszélni, hogy egyes köszönési formulák
miért alkalmazhatók többféle napszakban, illetve találkozáskor és búcsúzáskor.
Ezt a feladatot is érdemes szituációs játékkal megjeleníteni.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
46
Javaslat szituációs játékhoz:
1) Olvassátok el a Tk. 5/3. feladatánál a zöld címkéken látható köszönéseket!
2) Játszani fogunk. Én megmondom, kivé változtok, és azt is, milyen napszak van.
Ennek megfelelően kell hangosan üdvözölni egymást.
3) A tanulók egyik fele gyerek, másik fele idős néni szerepébe bújik.
4) Sétáljatok a teremben, és köszönjetek egymásnak a szerepetek szerint!
5) Szerepcsere.
Variációs lehetőségek:
a) Gyerekek köszönnek a szomszéd bácsinak délelőtt.
b) Gyerekek köszönnek a boltban, orvosnál, különféle közösségi terekbe való
belépéskor napközben.
c) Gyerekek köszönnek a hozzátartozóiknak este.
d) Idegen felnőttek köszöntik egymást este.
e) Elköszönéssel is folytatódhat a játék, hasonló helyzetek létrehozásával.
A lecke folytatásában a tematikus kép újbóli megfigyelése, néhány bemutatkozás
értelmezése és az azokból kiolvasható információk értelmezésének együttes kezelése
szükséges a feladatok megoldásához.
A lecke végén olvasható összegzés nem szabály, nem kell számon kérni. Az órán
tanultak összefoglalására szolgál, melyre későbbi órák során is visszatérhet a tanító.
A Tk. 6/6. feladatában javításra van szükség: Az első képhez a Zol-, a második képhez
pedig a Fe- szótag tartozik.
A munkafüzet kapcsolódó feladatai az órai beszélgetések megerősítését segítik.
Különösen a 3. feladatban kerül ez előtérbe, amely akár az órán tanultak egyszerű, gyors
ellenőrzésére is szolgálhat. A feladatok közül bármelyiket feladhatja a tanító házi feladatnak,
vagy felhasználhatja differenciáláshoz is az órai munka során.
A második lecke (Állatvásár) az érzések kifejezésének lehetőségeiről szól. Itt
hangsúlyosan kap szerepet a metakommunikáció, az arckifejezések. A feladatok során
változatos módokon gyakorolhatják a tanulók ezeket a jeleket, melyeket ismét történetekbe
ágyazva mutathatnak meg. A nyitókép mellett a Tk. 9/3. és 4., illetve a Mf. 5/2. feladata is
szerepjátékra, páros, illetve csoportmunkára ösztönöz. A munkafüzet további kapcsolódó
feladatai akár az óra során, akár házi faladatként is megoldhatók, hisz a szituációs játékok és
saját tapasztalataik alapján a tanulók már könnyedén fognak egyedül is boldogulni a
feladatokkal.
Javaslat metakommunikációs gyakorlatra:
A Tk. 8/1. feladatához hasonlóan különféle érzések, állapotok kinyilvánítása arcjátékkal,
később teljes testtartással, akár mozgással fűszerezve: vidámság – szomorúság, vágyakozás –
undor, fáradtság – energikusság, barátságosság – ellenségesség stb. Itt lehetőség nyílik
ellentétes magatartásformák megvitatására is.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
47
A munkafüzet feladatai közül a Mf. 5/1. feladatnak több megoldása is lehetséges.
Ezért ezt a feladatot mindenképpen önálló munkára ajánljuk. Bár a mondatok többségéről
egyértelműen eldönthető, hogy pozitív vagy negatív érzelmeket vált-e ki, azonban nem
tudhatjuk, hogy a gyerek szomorú/örül, hogy a következő óra testnevelés lesz. Ezt a
kettősséget hivatott megfigyeltetni a Mf. 5/2. feladata is, mely hasonló – szituációkhoz
köthető – mondatokat kér a gyerekektől.
A harmadik leckében (Kirándul a család) a kommunikáció mellett – az első osztályban
már megtanult – mondatok helyesírására vonatkozó ismeretek felelevenítésére is sor kerül.
A tematikus képhez kapcsolódó beszélgetés a mondatalkotással egyidejűleg, a
mondatok történetté való összefűzését – ezáltal a szóbeli szövegalkotást – is segíti.
Kapcsolódó kérdései tantárgyi koncentrációt hoznak létre a matematikával,
környezetismerettel. Fontos, hogy ne csak egy képleírást várjunk el a gyerekektől, hanem
törekedjünk – törekedjenek – arra, hogy rövid történet alakuljon ki az elhangzott
mondatokból. Itt figyelni kell arra, hogy a kimondott mondatok a beszédben is mondatként
hangozzanak el. Tehát megfelelő legyen a hanglejtés, érzékelhetővé váljanak a
mondathatárok.
A lecke tankönyvi feladatai a mondatok felépítéséhez, a mondatkezdő betűk és a
mondat végi írásjelek ismétléséhez, gyakorlásához adnak segítséget.
A munkafüzet kapcsolódó feladatai közül a 6/2. feladatot ajánlott differenciált
munkával megoldani. Tanév elején sok kisgyereknek még gondot okoz a szavak megfelelő
sorba rendezése egy mondaton beül. Bár itt segítenek a mondatkezdő betűk és a mondat
végi írásjelek, ennek ellenére a gyengébb képességű tanulóknak szükségük lehet segítségre.
Javaslat a mondatok helyesírásának felelevenítésére:
I.
1. Páros munkában dolgoznak a gyerekek.
2. A tanító a párok számának megfelelő mennyiségű mondatot nagyméretű betűkkel
szedve kinyomtatja egy lapra, majd szavakra darabolja őket. (Az azonos mondatokhoz
tartozó szókártyákat érdemes vagy különböző színű papírra, vagy eltérő betűszínnel
nyomtatni, hogy ne keveredjenek össze.)
3. A tanító minden párosnak odaadja egy mondat szavait összekeverve.
4. Feladat: A kapott szókártyákból állítsatok össze egy mondatot! Nem maradhat ki egy
kártya sem! Ügyeljetek a mondat kezdésére és befejezésére!
Segítségül itt még érdemes a kezdő szó betűjét nagybetűvel írni, és az utolsó szó után
odatenni az írásjelet.
5. A párok forgószínpadszerűen helyet cserélnek, és újabb mondatot állítanak össze.
Megjegyzés: Bár még csak a kijelentő és kérdő mondatot ismerik első osztályból a
gyerekek, nyugodtan becsempészhető a mondatok közé egy-egy felkiáltó vagy
felszólító, óhajtó mondat is, hisz az olvasmányok között is találkoznak ilyennel a
gyerekek.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
48
II.
A gyerekek ismét párban vagy kis csoportokban dolgoznak.
1. A tanító a Tk. 10/2. feladatához hasonló feladatlapokat készít, és kinyomtatja a
hiányos mondatokat.
2. A mondatból hiányzó szavakat is kinyomtatja, majd kivágja. (Érdemes itt is
mondatonként eltérő színű papírokat vagy betűket, vagy más-más betűtípusokat
használni.)
3. Feladat: Helyezzétek a megfelelő mondatba a szókártyákat úgy, hogy értelmes
mondatot, majd a mondatokból szöveget kapjunk!
4. Ellenőrzés után a szókártyákat összekeverik a gyerekek, és forgószínpadszerűen újabb
helyre mennek, újabb feladatot oldanak meg.
A munkafüzet feladatai is a mondatok helyesírásának gyakorlását segítik, s
bármelyikük alkalmas házi feladatnak, önálló munkára.
A negyedik lecke (Halló!...Viszonthallásra!) a telefonálás szabályaival foglalkozik.
Mivel a telefon szerves része mindennapi életünknek, nagyon fontos az ezzel kapcsolatos
helyes viselkedési szabályok kialakítása.
A tematikus képről folyó beszélgetés során olyan praktikus dolgok is szóba kerülnek,
mint a mentők és a tűzoltók telefonszáma. A kép alapos megfigyelése szükséges a Tk. 12/1.
feladatának megoldásához is. Itt több megoldás is lehetséges. Ha a szövegbuborékokat
ahhoz a szereplőhöz társítjuk, aki mellett elhelyezkedik, akkor a következő megoldás lesz a
jó:
Tk. 12/1.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
49
Azonban a kép pontos megfigyelésével egy másik jó megoldás is adódik:
A feladat sikeres megoldásához mindenképpen szükséges kitérni a feladatban látható
szereplők munkájának tisztázására és a nagy képen látható elhelyezkedésük megbeszélésére.
Az óra során még két feladat nyújt lehetőséget páros munkában a telefonálási
szokások, szituációk gyakorlására. Ugyanakkor itt differenciálásra is van lehetőség az
alfeladatok által. A lecke végén található összefoglaló rész a Mf. 7/3. feladatával együtt akár
gyors ellenőrzésre is lehetőséget ad. Itt ismét javasolt a differenciálás, különös tekintettel a
gyengébb képességű tanulókra, akiknek több segítségre lesz szükségük a feladatok
megoldásához.
A fejezet végén nem szükséges tantárgyi mérés beiktatása, de ha a tanító ennek
szükségét érzi, természetesen rászánhat egy órát. Azonban a második fejezet tárgyalása
során érdemes folyamatosan feleleveníteni, gyakoroltatni az első fejezetben tanultakat, s a
két fejezet tudnivalóit később együtt számon kérni.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
50
II. fejezet: A hangok, a betűk, a szótagok és a szótagolás
Tk. 14–29. oldal, Mf. 8–16. oldal
Ajánlott óraszám: 8 vagy 15 óra
A kerettanterv kapcsolódó egysége:
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék; mondatfajták
Előzetes tudás Iskolaérettség.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Az anyanyelvhasználat tudatosításának megindítása, a helyesírás biztonságának megalapozása. A nyelvi elemzési készség fejlesztése és a nyelvtani fogalmak használatának tudatosítása.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A mondat, a szó, a hang, a betű felismerése és megnevezése. Az ábécé hangjainak felsorolása. A betűrend használata gyakorlati feladatokban. A hangok csoportosítása fajtájuk és időtartamuk szerint. A szótagolás szabályszerűségeinek felismerése. A szavak jelentést hordozó szerepének ismerete. A szótő felismerése, a toldalékok jelölése. A toldalékos szavak felismerése szövegben. Szavak toldalékos alakjának alkotása. A -ba, -be, -ban, -ben ragos szóalakok helyes használata és leírása. A beszélői szándék felismerése a kijelentő és a kérdő mondatokban. Megnevezésük. Az -e kérdőszó helyes használata.
A tanuló felismeri és megnevezi a
tanult nyelvtani fogalmakat, és a különféle feladatmegoldásokban használja a szabályokat.
Környezetismeret: állatok kommunikációja, jel, jelzés, információ; lakóhely, közlekedés;
természeti ritmusok.
Vizuális kultúra: hangfelvételek és képfelvételek készítése; a helyes kiejtés vizsgálata a felvétel segítségével.
Ének-zene: ritmusjátékok ütőhangszereken.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Hang, betű; ábécé; egyjegyű betű, kétjegyű betű, háromjegyű betű; magánhangzó, mássalhangzó; szó, mondat, szöveg; szótő, toldalék, kijelentő mondat, kérdő mondat.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
51
A tankönyv és munkafüzet második fejezetének témája a hangok és betűk
megkülönböztetése, a hangok és betűk csoportosítása, a betűrend és a szótagolás.
A leckék során cél, hogy a magyar ábécé betűinek és hangjainak megkülönböztetése
és csoportosítása biztossá váljon a tanulók körében. Fontos, hogy a hangot és a hangot jelölő
betűt ne keverjék a gyerekek.
Ezért ajánlatos a következő utasításokat kerülni:
Keresd meg a magánhangzót/mássalhangzót a leírt szóban! Ugyanis a leírt szóban
nincs magánhangzó vagy mássalhangzó, csak magánhangzót vagy mássalhangzót jelölő betű.
Ha a két fogalom keveredik, a gyerekek számára nehezebbé válik a megkülönböztetés is.
A leckék ebben a fejezetben is tematikus képpel indulnak. A hangok, betűk
megkülönböztetésének leckéinél a képeken szereplő jelenetek elmesélésekor, a tárgyak,
élőlények megnevezésekor alkalom adódik a megfigyelni kívánt nyelvi jelenség felfedezésére
az élő beszédben. Az első osztályban begyakorolt hang- és betűtanulás sémáját használva
segíthetjük a gyerekeket a nyelvi funkciók megismerésében:
Mondd ki a kép nevét!
Mondd ki az első hangot!
Ütközött-e akadályba a levegő, mikor kimondtad a hangot? (Mi volt a levegő
útjában az akadály?)
Melyik betű jelöli ezt a hangot?
Hány jeggyel írjuk le ezt a betűt?
A szótagolással foglalkozó leckéknél ugyancsak segítségül szolgálnak az első
osztályban elsajátított gyakorlatok. A szavak szótagokra bontásánál többször szerepel
utasításként: Mondd ki tapsolva a kép nevét! Tapsold le a szavakat!
A fejezetben sok lehetőség adódik a páros vagy csoportmunkára egyaránt. Ugyancsak
sok olyan feladatot kínálunk, amelyek differenciálási lehetőséget nyújtanak. S bár a leckék
összeállításánál törekedtünk a téma megfelelő mélységű tárgyalására és az egymásra
épülésre, mégis azt javasoljuk, hogy a pedagógus bátran válogasson közülük, éljen tanítói
szabadságával, alakítsa tanítói gyakorlata, tapasztalata és a tanulócsoport igényei szerint a
könyv és a munkafüzet által kínált feladatokat!
Az első leckében (Játék a betűkkel) felelevenítjük az első osztályban tanultakat. A
tematikus képről való beszélgetés során hangutánzásra is sor kerül, mely alkalmával a
gyerekek megfigyelhetik a hangképzés módját, az akadályt képező szerveket.
A Tk. 14/1. feladat megoldása közben kapcsolódunk az olvasástanításhoz, a vers
műfaji jellemzőinek megfigyeléséhez is. Ugyanakkor a szó és szótag fogalma is előkerül
ebben a feladatban, és már elkülönül a hang és a betű fogalma is.
A verset célszerű többször elolvasni, akár játékos, beszédtechnikát fejlesztő
gyakorlatokkal összekötve.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
52
Példák:
a) vsz. közepes hangerővel, 2. vsz. halkan, 3. vsz. hangosan.
b) A vers olvasása közben egyre hangosabban vagy halkabban.
c) Csak magánhangzókkal olvasni.
d) Tapsolni a szótagokhoz olvasás közben.
e) Egy sor hangosan, egy sor csak szájmozgással, „némán”.
f) Egy sort a lányok, egy sort a fiúk olvasnak.
A Tk. 15/3. feladatában betűkből kell téli sporteszközök nevét összeállítani. Ez a
típusú feladat sok kisgyerek számára nehéz. Segítségül nekik kivágott betűket adjunk –
esetleg mágnestáblán vagy okostáblán, mozdítható módon –, hogy a valóságban, manuálisan
tudják mozgatni, rendezni a betűket. Erre megfelel az első osztályban használatos
betűkészlet is.
A feladat megoldása közben nem kell ragaszkodni a megadott sorrendhez (nem kell a
hokiütővel kezdeni), bármely sorrendben elfogadható a megoldás.
A Tk. 15/5. feladatának több lehetséges megoldása is van, ezért differenciálásra is
használhatjuk. A jobb képességű gyerekek önállóan, a füzetben is folytathatják a megoldást,
míg a gyengébb képességű gyerekek tanítói segítséggel dolgozhatnak. A megoldási
lehetőségekre a kézikönyv előző fejezetében példát adtunk.
A munkafüzet feladatai közül a Mf. 8/1. feladatnál a jobb képességű gyerekek
valószínűleg egyedül is boldogulnak majd a megoldással, de ajánlott inkább frontális
munkával megoldani legalább a feladat a, részét. Fontos, hogy mindenki számára
egyértelműek legyenek a képek nevei, ezért ezt feladatmegoldás előtt meg kell beszélni a
gyerekekkel. Érdemes a kimondott szavakat hangokra bontani, és a hangokat megszámolni,
majd megkeresni a gyöngysorokon megjelenített betűnek megfelelő hang helyét a kiejtett
szóban.
A második lecke (Akadállyal vagy anélkül?) a magán- és mássalhangzók
megkülönböztetését tárgyalja. A tematikus kép az első osztályból már jól ismert
betűhívóképek figuráit jeleníti meg. A hozzá kapcsolódó kérdések és feladatok segítségével a
hangképzés módjainak megfigyelését tapasztaltathatjuk meg, amit tükörben is érdemes
megfigyeltetni. Ismét elkülönül a hang és a betű fogalma, mintegy az előző óra
ismétléseként. Erre az elkülönülésre az egész fejezet és a későbbiek során is érdemes
figyelni, hogy megfelelően rögzüljön a hang és betű közötti különbség.
A lecke során váltakozva figyeltetjük meg a magán- és mássalhangzókat, hogy a
különbségek többször váljanak érzékelhetővé.
A Tk. 17/4. és 17/6. feladatában – egyszerű formában – már leírjuk a magánhangzó és
a mássalhangzó fogalmát is, mellyel az óra végi összefoglaló részben ismét találkoznak a
gyerekek.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
53
Javaslat: A betűket érdemes halmazokba rendezni, ahol külön halmazt kapnak a
magánhangzót jelölő betűk és a mássalhangzót jelölő betűk, azon belül az egy-, két- és
háromjegyű betűk.
A szorosan vett magyar ABC beszédhangjelölő betűi
Az ly-t a hagyomány elve alapján őriztük meg helyesírásunkban, mára már j hangot
jelöl, tehát a mássalhangzókat jelölő betűk közé sorolhatjuk. Valaha önálló fonéma volt (az lj
hangkapcsolatból, vö. zsemlje > zsemle v. zsemje), de a nyelvjárási ejtésen kívül ez a fonéma
mára már a nyelvből kiveszett. A ny valaha nj, a ty valaha tj, a gy valaha dj affrikátát jelölt
(tehát betűjegyként az y-nal j-szerű hangot jegyeztek le), de ez a jelölés az önálló y magyar
hangot jelölő betűként való használatán, azaz ejtésén nem változtat (vö. a kiterjesztett ABC
betű résszel, alább).
A kiterjesztett magyar ABC latin betűi (az „idegen” betűk)
Az ipszilont első osztályban elsősorban magánhangzót jelölő betűként tanítjuk, hiszen
a hagyomány elve szerinti helyesírásban a régi magyar családnevekben fordul elő önálló
betűként, s ilyenkor i hangot jelöl (Ybl Miklós, Dessewffy, Vörösmarty, Kölcsey stb.).
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
54
A magyar helyesírással ismerkedő gyerekeknek még a hagyomány elve a fontosabb,
mint az idegen szavak, hogy Báthoryt ne bátorjnak, Adyt ne adjnak olvassák. Érdekes, hogy a
magyar beszédhangok jelölésére használt latin betűk sokféleképpen is jelölhették ugyanazt a
hangot. A fordítottra példa a Bezerédj családnév, amely nem „bezerégy”, hanem bezerédi
ejtésben, ahogy Batthyány se battyány vagy batthiány, hanem battyányi (helyesejtés
szerint).
Az idegenszerű írásmódot (és másféle ejtést) azonban második évfolyamon se
hallgassuk el, az idegen helyesírásban az y betű legtöbbször j hangot, így tehát
mássalhangzót jelöl (Yamaha, yard stb.)
Az egyértelmű hang-betű megfeleltetésbe a latin ábécé magyartól „idegen”, ritka
betűi nem mindig illenek bele, bár a tágabban vett ABC-nk részei. Az i és a j (jelölésben az y
is) rokon hangok (Ian [ejtsd: íjen] angolul, Jan szláv nyelvekben, János magyarul). Az ő hangot
hol oe-nek, hol ow-nek vagy ew-nek írták le régen. Ezeket is levéltárak szövegei és
családnevek őrzik (Dessewffy, ejtsd: dezsőfi; Tewrewk, ejtsd: török stb.). Az y görög gyökerű
szavakban ü hangot is jelölhet (Olympos, ejtsd: olümposz vagy olimposz stb.).
A munkafüzet feladatai közül a Mf. 9/3. feladatában a szólásmagyarázatnál
mindenképpen ajánlatos tanítói segítséget adni.
A harmadik leckében (Állatolimpia) a hangok és betűk, azon belül a mássalhangzók
csoportosításával foglalkozunk.
A tematikus képről való beszélgetéskor a táblák és az azokat hordozó állatok
megfigyelésének célja ismét a hang és a betű fogalmának tisztázása. Pl. a zsiráf neve „zs”
hanggal kezdődik, a táblán, amit tart a „zs” hangot jelölő betű vagy a „zsé” betű van.
A betűrendbe sorolás előkészítéseként a Tk. 19/2. és 19/3. feladatának megoldásakor
meg kell figyelni a magyar betűrendet, és pótolni a hiányos ábécét.
Javaslat: Ennél a két feladatnál interaktív módon lehet segíteni a megoldást. Kivágott
betűkkel – ha adott a lehetőség, akkor mágnestáblán, okostáblán – manuálisan kirakatni az
ábécét; annak egy részletét; kipótolni egy részét a hiányzó betűkkel; egy részlethez
megkeresni az előtte lévő, illetve utána következő 3-3 betűt.
Ugyanígy a Tk. 19/5. feladatát nemcsak írásban, hanem előtte a betűk valóságban
történő rendezésével is meg lehet oldatni. Ez főként a gyengébb képességű gyerekeknek
nyújt nagy segítséget.
Az utolsó feladat – Tk. 19/6. – ismét differenciálásra, páros munkára is lehetőséget ad.
A gyorsabban dolgozó, jobb szókincsű gyerekek dolgozhatnak önállóan vagy párban a
füzetükbe, míg a többiek tanítói segítséggel oldják meg a feladatot.
A munkafüzet feladatai közül a Mf. 10/2. feladatánál több megoldás is lehetséges. Ha
van idő, vagy házi feladatnak adja a tanító ezt a feladatot, akár a füzetbe is le lehet írni a
lehetséges megoldásokat.
Pl. ront–ránt–bont–rost–rongy, doboz–dobos–dobod–dobol–koboz–toboz
A negyedik lecke (Sorban haladj!) már a betűrendbe sorolás szabályait mutatja meg.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
55
A tankönyv itt viszonylag kevés írásbeli feladatot ad. Ezek közül is a Tk. 21/4. és 21/5.
feladat differenciálásra használható vagy kihagyható. Így itt a megfigyelés, a teljes ábécé,
illetve az ábécé részleteinek rögzítése a cél. Ugyanakkor annak megfigyeltetése fontos, hogy
a betűrend nem önmagáért való, hanem gyakorlati haszna van a mindennapokban.
Javaslatok a feldolgozásra:
1. A gyerekek névjegykártyát készítenek először csak a keresztnevükkel, majd a
teljes nevükkel. A névjegykártyákat csoportmunkában (max. 5 fős csoportok)
rendezik betűrendbe. Ha végeztek a saját kártyáikkal, forgószínpadszerűen
cserélnek helyet más csoport megírt kártyáit rendezni.
2. Állatok, növények, játékok, ételek, napok, hónapok stb. neveit írjuk papírlapokra,
melyeket aztán kiosztunk a gyerekeknek. Ők elkezdenek sétálni a tanteremben.
Egy adott jelre megállnak, s a tanító mond egy számot. A számnak megfelelően
véletlenszerűen csoportokat alkotnak, s a náluk lévő szókártyákat rendezik
betűrendbe. Ez többször ismétlődik.
3. A tanító egy képet pl. 2x3 darabra darabol. Majd a darabokra betűrendben
szavakat ír. Feladat: a kép kirakása a betűrend segítségével.
4. Ezeknél a feladatoknál eleinte segítségül a kezdőbetűket eltérő színnel is
jelölhetjük.
5. A tanító több képet tesz egy asztalra. Feladat: a képek betűrendbe rendezése a
képek nevének kezdőbetűi alapján.
A tankönyv következő leckéi során mindig visszatérünk a betűrendbe sorolásra. Ezért
nem kell megijedni, ha úgy tűnik, hogy a gyerekek nem tudnak még a két lecke után
ábécérendbe sorolni. Tanév végéig a folyamatos gyakorlás által a bizonytalankodók is
megfelelő gyakorlatot szereznek majd ezen a területen.
A munkafüzet feladatai közül bármelyik feladat alkalmas házi feladatnak, önálló
munkára, gyakorlásnak. A Mf. 11/4. feladatnál megoldás előtt érdemes emlékeztetni a
gyerekeket a tulajdonnevek helyesírására.
Az ötödik lecke (Varjú, bagoly, gólyaláb) a j hang kétféle jelölésével foglalkozik. A
témakép alapos megfigyelésével sok olyan szót gyűjthetünk, melyben „j” hang szerepel. Akár
már az óra elején le is írathatja a tanító ezeket a szavakat, vagy a képekhez előzetesen
kinyomtatott szókártyákat is rendeztethetünk két csoportba a gyerekekkel. A lecke két
feladata is kapcsolódik a tematikus képhez, így mindenképpen érdemes vele foglalkozni.
A Tk. 22/2. és 3. feladata szorosan összefügg. Mivel a gyerekeknek a „j” és „ly”
írásbeli megkülönböztetése általában gondot okoz, és szabályt sem tudunk adni ennek a
nyelvtani problémának a megtanulásához, ezért a megfigyelés és a memorizálás kap nagy
szerepet. Így ebben a két feladatban is a megfigyelés, azonosítás segít a gyerekeknek.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
56
A 22/5. feladat a nehéz szavak gyakorlásával együtt a szótagolást is gyakoroltatja. Ez a
feladat differenciáltan is megoldható, mert a gyorsabban dolgozó gyerekek le is másolhatják
a feladat szavait, míg a lassabban dolgozók csak a színezésig jutnak el.
A 22/6. feladatban az új ismeret mellett ismétlésként megjelenik a betűrendbe
helyezés, amit a szavak vagy a képek közös – a betűrendnek megfelelő – sorszámozásával
segíthetünk.
Itt ismét érdemes a szavakat külön szókártyákon, mozgatható módon odaadni a
gyerekeknek, hogy előbb manuálisan rendezzék a szavakat, s csak azután írásban. Segítségül
a kezdőbetűket eltérő színnel is jelölhetjük.
A lecke végi összegzésben csak néhány példa szerepel az „ly”-nal írott szavak közül.
Azonban a munkafüzet szógyűjteménye (Mf. 68. oldal) bőséges kínálatot nyújt a
gyakorláshoz.
Szógyűjtemény más megközelítésben:
növény lánynév fiúnév étel állat testrész madár
ibolya Hajnalka Mihály sajt bivaly száj seregély
mályva Ibolya János tej juh fej varjú
jácint Judit Károly vaj lajhár haj ölyv
juhar Júlia Gergely májkrém jaguár máj keselyű
hajnalka Orsolya Ajtony joghurt majom lábujj karvaly
paraj Mályva Adorján tojás rája orrlyuk papagáj
szója Lujza József tarja jak ajak héja
jázmin Maja Benjámin tejföl borjú ujj bagoly
jegenye Janka Lajos máj kajmán járomcsont sólyom
petrezselyem Zsálya Demjén karaj jegesmedve szájpadlás harkály
zsálya Jázmin Jácint jégkrém jávorszarvas csigolya gólya
KIVÉTELEK (csak ejtésben halljuk)
dió látnia Mária
fiók szeretnie Krisztián
miénk küzdeniük Klaudia
tea mondaniuk Vivien
fiúk kacagnia Adrien
fióka tanulnia Zakariás
miért focizniuk Anasztázia
diák írnia Otília
tiéd nevetnie Dorián
fiam suttognia Fábián
hiú aludniuk Viola
A munkafüzet feladatai közül a Mf. 13/1. feladatának megoldásához ajánlott a tanítói
segítség, mert nem biztos, hogy a képek sorrendje minden tanuló számára világos lesz. A
képek 2 sorban, a szavak viszont 4 sorban helyezkednek el.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
57
A hatodik lecke (Ál-la-tok or-vos-nál) már a szótagolással foglalkozik. Az előző leckék
folytatásaként és ismeretek felhasználásával a szótagolás általános szabályait elevenítik fel a
feladatok. A megoldási folyamatban a szavak kiejtését tapssal kísérik a gyerekek, a tapsok
számát összehasonítják a szavakban lévő magánhangzók számával, majd következtetéseket
vonnak le a tapasztalatokból. Megfigyeltetjük, hogy a szavak második alkotórésze – a betűk
után – a szótag, s nem csak szótagokra bontunk, hanem szótagokból szavakat is képezünk, a
folyamatot oda-vissza is gyakoroltatva.
A fejezeten belül további két lecke témája a szótagolás, ami kevésnek tűnhet.
Azonban a tankönyvben a későbbi leckék során is folyamatosan találkozhatnak szótagolós
feladatokkal a gyerekek. Ezek megoldásával év végére elérik a megfelelő gyakorlottsági
szintet.
A Tk. 24/1. feladatában ismét vers segít a nyelvi jelenség felismerésében. Érdemes a
verset többször elolvasni, más-más olvasástechnikai módszerrel. (Erről fentebb már szó
esett.)
A folyékony olvasás mindenképp szükséges a feladat a, részének sikeres
megoldásához.
A szótagolás jelölésére álló egyenest és írásban elválasztójelet használunk.
A Tk. 25/6. feladata differenciálásra is alkalmas. Páros munkával – vagy akár önállóan
dolgozva – a jobb képességű gyerekeknek ajánlott. Segíthetjük a gyerekeket úgy, hogy a
szótagokból szótagkártyákat készítünk, s azok manuálisan történő rendeztetésével alkotjuk
meg a szavakat. A szótagoknál direkt nem jelöltük, hogy a szó elejére, közepére vagy végére
kerülhetnek-e.
Lehetséges megoldások egy része: hajít, hajszál, sóhaj, mászik, látszik, úszik, szólít,
szállít, óhaj, óra, állít, szikra
A munkafüzet feladatai közül a Mf. 14/2. feladata rokon értelmű szavakat kér a
gyerekektől. Ebben segítségre szorulhatnak, ezért differenciálásra vagy frontális munkára
ajánljuk a feladatot.
A Mf. 14/3. feladatánál a szótagok számolását kísérheti taps, ezzel megkönnyítve a
szótagolást és a számolást.
A hetedik lecke (Pi-a-con) azokkal a szavakkal foglalkozik, ahol a magánhangzók
önmagukban alkotnak szótagot. Itt jellemző, hogy bizonyos szavaknál (dió, tea, piac, liliom
stb.) a gyerekek a „j” hangot is leírják, mert hallják. Ezért is tartjuk fontosnak a
magánhangzó-torlódásos szavak szótagolásának külön tárgyalását.
A tematikus képről gyűjthető szavak között több is szerepel a probléma
megfigyeltetésére. Ennek folytatásaként szolgál a 26/2. feladat. A 26/1. feladatot is
köthetjük a képhez a szereplők életkorának megfigyeltetésével, a szósorba nem illő szó
megkeresésével, esetleg további ellentétek vagy szinonimák keresésével.
A Tk. 27/5. feladata alkalmat ad a hónapok nevének átismétlésére, gyakorlására.
Nehezen boldoguló gyermekeknek szókártyákon is oda lehet adni a szavakat. A kártyákon a
tanult módon – álló egyenessel – el tudják végezni a szótagolást, a kártyákat a megfelelő
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
58
sorrendbe tudják rendezni, s csak ezután leírni a tankönyvbe. Természetesen, ha van rá
lehetőség, mindez mágnestáblán vagy okostáblán is végrehajtható.
A fejezet utolsó, nyolcadik leckéjében (Macs-ka, ol-ló, diny-nye, ping-vin) a
mássalhangzók közötti elválasztás szabályait tárgyaljuk. Mivel itt több problémát kell
megvizsgálni és megtanulni, javasoljuk, hogy a gyerekek az írásórákon is szakítsanak időt a
szótagolás gyakorlására.
A tematikus képről gyűjtött szavakat már az óra elején le lehet íratni a füzetbe, s az
óra további részében azokon keresztül megfigyeltetni az elválasztás szabályait.
A Tk. 28/1. és 2. feladata az előző órák anyagának ismétlésére szolgál, ezért ha szorít
az idő, akár ki is hagyható. Elegendő idő esetén viszont a 2. feladatban lehetőség nyílik a
differenciálásra is az a, alfeladatnál. A gyorsabban, önállóbban dolgozó gyerekek akár több
szóra is asszociálhatnak a képek láttán, melyeket leírhatnak a füzetükbe, s szótagolhatják is
őket.
A nehezebb elválasztások a Tk. 29/4. és 5. feladatánál jelennek meg. Mivel az 5.
feladatnál két sor van megadva, itt lehetőség nyílik arra, hogy a szótagolt szavakat egybeírva
is leírassuk. Mindenképp érdemes a szójegyzék szavait (Mf. 67–70. o.) segítségül használni, s
a megadott szavak közül válogatva gyakorolni az elválasztást.
A rugalmas tanmenet szerinti következő óra a dz, dzs betűket tartalmazó szavak
szótagolása. Ennek gyakorlásához az írás munkafüzet kínál feladatokat (Mf. 18.o.), és a
nyelvtan munkafüzet végén található szójegyzékből is válogathat a tanító.
Néhány javaslat az órákhoz:
1. lán-dzsa = fegyver
ma-ha-ra-dzsa = indiai uralkodó
dzse-ki = ruhadarab
ban-dzsít = kancsalul néz
bo-dza = fehér virágú, lila bogyójú növény
ma-dzag = spárga, vékony kötél másik neve
e-dzett = sportos, erős ember
stb.
2. Hiányos mondatokba dz, dzs tartalmazó szavak pótlása, majd a mondatok
lemásolása szótagolva a füzetbe.
Pl.: Ha hideg van, jól jön egy meleg _________________ .
Sokféle vadállat lakóhelye a _________________ .
Ha összevissza beszélsz, az a_________________ .
Küzdősport a _________________ .
Juhtejből készül a finom ___________.
Ma megdicsért az ____________
szavak: dzsú-dó, dzsun-gel, ha-lan-dzsa, e-dző, dzse-ki, brin-dza
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
59
3. Szótagokból szavak összeállítása: A tanító szótagkártyákat készít dz, dzs betűt
tartalmazó szavakból. Feladat az egymáshoz tartozó szótagokból szavak
összeállítása, majd a szavak leírása szótagolva és elválasztás nélkül is a füzetbe.
A munkafüzet feladatai közül a Mf 16/1. feladatának megoldása ütközhet
nehézségekbe. A megoldás kulcsa, hogy olyan szóláncot kell alkotni soronként, amelyekben a
szavak utolsó és első szótagja a kapcsolat. A feladat megoldása közben érdemes az
ismeretlen szavak magyarázatára is kitérni.
A rugalmas tanmenet szerint a 15. óránál következhet az 1. mérés, a kommunikáció,
hangok és betűk, betűrend, j-ly témakörökből.
III. fejezet: A szavak és jelentésük
Tk. 30–39. oldal, Mf. 17–22. oldal
Ajánlott óraszám: 6 vagy 7 óra
A kerettanterv kapcsolódó egysége:
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék; mondatfajták
Előzetes tudás Iskolaérettség.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Az anyanyelvhasználat tudatosításának megindítása, a helyesírás biztonságának megalapozása. A nyelvi elemzési készség fejlesztése és a nyelvtani fogalmak használatának tudatosítása.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A mondat, a szó, a hang, a betű felismerése és megnevezése. Az ábécé hangjainak felsorolása. A betűrend használata gyakorlati feladatokban. A hangok csoportosítása fajtájuk és időtartamuk szerint. A szótagolás szabályszerűségeinek felismerése. A szavak jelentést hordozó szerepének ismerete. A szótő felismerése, a toldalékok jelölése.
A tanuló felismeri és megnevezi a
tanult nyelvtani fogalmakat, és a különféle feladatmegoldásokban használja a szabályokat.
Környezetismeret: állatok kommunikációja, jel, jelzés, információ; lakóhely, közlekedés;
természeti ritmusok.
Vizuális kultúra: hangfelvételek és képfelvételek készítése; a helyes kiejtés vizsgálata a
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
60
A toldalékos szavak felismerése szövegben. Szavak toldalékos alakjának alkotása. A -ba, -be, -ban, -ben ragos szóalakok helyes használata és leírása. A beszélői szándék felismerése a kijelentő és a kérdő mondatokban. Megnevezésük. Az -e kérdőszó helyes használata.
felvétel segítségével.
Ének-zene: ritmusjátékok ütőhangszereken.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Hang, betű; ábécé; egyjegyű betű, kétjegyű betű, háromjegyű betű; magánhangzó, mássalhangzó; szó, mondat, szöveg; szótő, toldalék, kijelentő mondat, kérdő mondat.
A harmadik fejezetben a rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavakkal, illetve a
szóösszetételekkel foglalkozunk. A rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak ismerete
nem kerettantervi követelmény. Azonban fontosnak éreztük, hogy ez a két téma kiegészítő
anyagként megjelenjen a tankönyvben, ezáltal a másodikos tananyagban is, mert nagy a
jelentőségük a szókincsfejlesztés tekintetében, a választékos szóbeli – később írásbeli –
kommunikáció megalapozásában, fejlesztésében.
Ha azonban a tanító úgy érzi, hogy az előző témakör szűkösnek bizonyult az
ismeretek elsajátítására, megfelelő begyakorlására, akkor ezt a két leckét az új ismeretek
feldolgozása helyett ismétlésre, gyakorlásra is fordíthatja.
A szóösszetételek tárgyalásakor az összetett szavak képzése mellett kitérünk a
szótagolásra, elválasztásra is.
Az első lecke (Rokonság a szavak között – kiegészítő anyag) során a rokon értelmű
szavakkal ismerkednek a gyerekek. A tematikus képről folyó beszélgetésben már törekedhet
a tanító arra, hogy az egymáshoz kapcsolódó mondatokban ismétlődő szavakat rokon
értelműekkel cseréltesse le, több szóval nevezzenek meg egy tárgyat, cselekvést, eseményt.
Pl. szüret–betakarítás–aratás, jókedv–vidámság–vigalom, szed–szüretel–betakarít
stb.
Ugyanakkor lehetőség nyílik véleménynyilvánításra és barkochba játékra is: Melyik
szereplő tetszik neked a legjobban? Mutasd be őt külső tulajdonságai alapján!
A Tk. 30/1. feladatánál egy szókártyára szókapcsolatot írtunk, ezzel jelezve, hogy a
rokon értelmű kifejezés nemcsak egy szó, hanem valódi kifejezés is lehet. Ilyen jelenséggel –
amit szómagyarázatnak hívunk – az olvasókönyvben is többször találkoznak a gyerekek.
Érdemes más – az órán elhangzó – szóhoz is szókapcsolatokat gyűjteni.
A Tk. 31/2. feladata páros munkát javasol. Az aláhúzott 3 szó közül valószínűleg az
„autó” és a „vidáman” szóhoz bármelyik kisgyerek tud majd rokon értelmű szót keresni
páros munkában is. Azonban a „tartja” ige rokonságának összegyűjtése nehezebb feladat.
Épp ezért alkalmas a differenciálásra frontálisan megoldva vagy csak a jobb képességű
gyerekeknek adva páros munkára.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
61
A következő feladatban (Tk. 31/3.) a „fehér” szóhoz az „ősz” is elfogadható, hisz fehér
hajszínt jelöl. Itt kitérhetünk a szó kétféle jelentésére is – ősz mint évszak; ősz mint
megőszült hajú ember. A feladat b, részét akár házi feladatnak is fel lehet adni, hisz a
szótagolást gyakoroltatja.
A feladat folytatásaként a Tk. 31/4. feladatban alkalom nyílik a rokon értelmű szavak
jelentésbeli különbségének megfigyeltetésére. Ha van idő – vagy házi feladatként – az
alkotott mondatok közül néhányat le is lehet íratni.
Az utolsó feladat Tk. 31/5. szókártyáit nem csak oszloponként kell figyelni, bár
javasolt először így haladni, mert egyszerre kevesebb szót kell áttekinteni és értelmezni a
gyerekeknek.
A munkafüzet feladatai közül a Mf. 17/3. feladatnál érdemes közösen megbeszélni a
szólások magyarázatát.
A többi feladat alkalmas differenciálásra, páros munkára, és házi feladatnak is
választhat közülük a tanító, vagy írásórán is lehet válogatni a feladatok közül másolásra,
tollbamondáshoz.
A második lecke (Ellentét a szavak között) ugyancsak kiegészítő anyag. A tematikus
képen látható tárgyakhoz, cselekvésekhez, eseményekhez és feliratokhoz kapcsolódóan
oldható meg a Tk. 32/1. feladata. A sikerhez mindenképp szükséges a kép és a képrészletek
alapos megfigyelése. A feladat megoldása során az összekötéseket érdemes eltérő színű
ceruzával végeztetni, mert elég szűkös a hely.
A következő feladatban – Tk. 33/3. – a megtalált ellentétes jelentésű szópárok
összekötése mellett azok mondatba való beillesztésére is lehetőség van. Ez a feladat
differenciálásra alkalmazható vagy közös megbeszélés után házi feladatnak is adható.
A Tk. 33/4. feladata már árnyaltabban közelíti meg az ellentétes jelentésű szavakat, s
visszacsatol a rokon értelmű szavakhoz is. Érdemes a mondatok leíratása előtt több
lehetőséget is meghallgatni a gyerekektől, hogy a különböző szövegkörnyezetekben jól
érzékelhetővé váljon a szavak jelentésbeli különbsége is.
Pl. Ma reggel nagyon hamar világos lett. A fehér egy világos szín. Nem volt számomra
világos, hogy hol találkozunk a barátommal.
Ha éjjel nem gyújtasz fényt, sötét van a szobában. Karcsinak sötét a haja.
Nagyon egyszerű/könnyű volt az előző matekfeladat.
Nem tudtam kiszámolni az eredményt, mert számomra érthetetlen/nehéz/bonyolult
volt a feladat.
Ha a hátizsákodba sok felesleges dolgot teszel, nehéz lesz cipelni. Nehéz volt
felemelnem a vödröt, mert tele volt vízzel. Ha nem tudod jól a szorzótáblát, nehéz
lesz kiszámolni az eredményt.
Javasolt, hogy – bár a mondatfajtákkal csak később foglalkozunk – már ebben a korai
szakaszban kérjük a gyerekeket, hogy ne csak kijelentő mondatokat fogalmazzanak meg. Ha
a mondatfajta típusa nem is hangzik el a tanítói utasításban, a tanító által mondott
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
62
példamondatokkal meg lehet mutatni, hogy kérdő, felkiáltó stb. mondatfajtákat hogyan
lehet a hanglejtéssel érzékeltetni.
Pl. Milyen sötét van ebben a szobában! Ne a világos ruhádat vedd fel a
homokozáshoz! Miért ilyen bonyolult ez a feladat?
A munkafüzet feladatai alkalmasak a differenciálásra, páros munkára. Ha a tanító
soknak találja a feladatokat, ezek közül válogathat írásórai feldolgozásra is.
A harmadik lecke (Több szóból egy szó) – mely a rugalmas tanmenet szerint két órára
bontható – az összetett szavak képzésével ismerteti meg a gyerekeket. Jó lehetőséget nyújt a
tematikus kép a szógyűjtésre. Itt lehet tágítani a gyűjtött szavak körét a nyilvánvalóan
látható képek nevén túl (szarvasbogár, szitakötő, napraforgó, fényképezőgép, mobiltelefon,
színpad, botsáska, cipőfűző, napszemüveg stb.) a mögöttes tartalmakat megnevező
szavakkal (divatbemutató, tapsvihar, kétségbeesés, tévéműsor, zsűritag stb.).
A további három feladat (Tk. 34/1. 35/2., 3.) arra vezeti rá a gyerekeket, hogy az
összetett szavak jelentésének kapcsolódnia kell azokhoz a szavakhoz, amelyek elő- vagy
utótagként szerepelnek bennük. Itt meg lehet beszélni azt is a gyerekekkel, hogy a keletkező
szó jelentése hogyan kapcsolódik a tagokhoz – pl. anyagában (faház, fakanál), formájában
(hógolyó, medvetalp), funkciójában (pénztárca, szemfesték).
A folytatásban, a Tk. 36/4. feladatában már alkalmazni kell az előző feladatokban
felfedezett, megtapasztalt tudást, vagyis meg kell találni az összetett szavakat. Itt tudni kell,
hogy az igekötős igék is összetett szavaknak számítanak. Vagyis a versben 4 szót kell
aláhúzni.
A Tk. 36/5. feladatának több lehetséges megoldása is van, mert van olyan szó, amely
előtagként és utótagként is szerepelhet. A cél, hogy minél többet felfedezzenek a gyerekek.
Pl. hóember, hóvirág, virágcsokor, fénykép, fényceruza, ceruzahegyező. Ezt a feladatot páros
munkával is meg lehet oldatni.
A Tk. 36/7. feladata már az összetett szavak szótagolását készíti elő. Ha túl korainak
tartja a tanító – mert még a szabályt tapasztaltattuk meg, és nem hangzott el –, ki lehet
hagyni, s majd a következő órán visszatérni rá.
A további feladatok is nehezebbek, ezt jelzik a piktogramok is. A jó szókincsű,
ügyesebb osztályok, gyerekek ennek ellenére meg fognak birkózni velük, ha megfelelő
tanítói segítséget kapnak. Azonban ezeket a feladatokat is ki lehet hagyni, s esetleg a
gyakorlóórán visszatérhetünk hozzájuk.
A munkafüzet feladatai közül a Mf. 20/2. feladatánál segítségként nyilakkal
jelöltetheti a tanító a szóláncnak megfelelő sorrendet. Mivel a szavak elég hosszúak,
számítani kell arra, hogy lemásolásuk elég sok időt fog igénybe venni. Ezért kevesebb szót is
másoltathatunk.
A Mf. 20/3. feladatának megoldása: kocka, ház, hegy. Ha van lehetőség két órán
feldolgozni a témát, akkor csoport- vagy páros munkához az olvasókönyv Kedves Dönci c.
olvasmányát is beépíthetjük az órába a következőképp:
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
63
Javaslat feldolgozásra: A csoportoknak vagy pároknak az alábbi táblázatot adjuk oda.
A táblázat három különböző feladatot tartalmaz. A szaggatott vonalak mentén ki kell vágni a
szókártyákat, a többi egyben marad.
Feladat: A középről kivágott szavakat úgy kell a bal és jobb oldali oszlopok közé
illeszteni, hogy előtagként és utótagként is jók legyenek, vagyis két összetett szót alkossanak
a segítségükkel.
első tag középső tag utolsó tag
PÓK CÉL SZOBA
ZSÍR TŰ HUZAT
ÉLET BÁB LÖVÖLDE
IRÁNY PÁRNA SZÚRÁS
DÉLI HÁLÓ SZÍNHÁZ
első tag középső tag utolsó tag
BUSZ TARTÓ GYŰRŰ
TOLL CSAP OSZLOP
NAGY JEGY HÁZA
GYÖNGY VÁROS LÉ
VÍZ HALÁSZ TELEP
első tag középső tag utolsó tag
SZEM FÜRDŐ POHÁR
KÁRTYA BÉLYEG ROM
LÁNC VÁR AVATÁS
GYÓGY HÍD KÁD
LEVÉL ÜVEG GYŰJTEMÉNY
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
64
Megoldás:
első tag középső tag utolsó tag
PÓK HÁLÓ SZOBA
ZSÍR PÁRNA HUZAT
ÉLET CÉL LÖVÖLDE
IRÁNY TŰ SZÚRÁS
DÉLI BÁB SZÍNHÁZ
első tag középső tag utolsó tag
BUSZ JEGY GYŰRŰ
TOLL TARTÓ OSZLOP
NAGY VÁROS HÁZA
GYÖNGY HALÁSZ LÉ
VÍZ CSAP TELEP
első tag középső tag utolsó tag
SZEM ÜVEG POHÁR
KÁRTYA VÁR ROM
LÁNC HÍD AVATÁS
GYÓGY FÜRDŐ KÁD
LEVÉL BÉLYEG GYŰJTEMÉNY
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
65
A fejezet utolsó, negyedik leckéje (Vas-út, rend-őr, szem-ü-veg) az összetett szavak
szótagolását gyakoroltatja. A szótagolási szabályokkal az előző fejezetben már találkoztak a
gyerekek, s azt követően is sok olyan feladatot kellett megoldaniuk, amelyben szótagolniuk
kellett. Így vélhetőleg nem fog gondot okozni annak megfigyeltetése, hogy az összetett
szavakban a szótagolási szabályok az összetétel határán megváltoznak. Ennek
megfigyeltetésére már a cím lehetőséget ad, s talán már itt észreveszi néhány tanuló, hogy
valami más az eddig tanultakhoz képest.
A tematikus képen szereplő rajzok megnevezéséhez is összetett szavakat kell
használni, melyek a történetalkotásban újra elhangzanak. Érdemes ezeket a szavakat felírni a
táblára, hogy ezzel segítsük egyrészt a mesélést, másrészt az óra során elsajátítandó
ismeretek rögzülését. Akár a gyerekekkel is elő- és utótagra bontathatjuk az összetett szót
(pl. piros álló egyenessel), rögzítve, hogy itt biztosan el kell választani, majd grafittal tovább
bontani a szavakat szótagokra a tanult szabályok szerint.
Pl : kosár l abd a , aran yeső, n ap szemü veg
A Tk. 39/5. feladata differenciálásra alkalmas. A kezdő szó a „fagyöngy”, amit
érdemes elárulni a gyerekeknek a teljes megoldáshoz. Ha azonban ehhez nem ragaszkodik a
tanító, akkor bárhonnan el lehet kezdeni a szólánc megalkotását.
A munkafüzet feladatai közül a Mf. 21/2. feladatában érdemes megbeszélni közösen
a képek nevét, mert nem biztos, hogy a gyerekek önállóan képesek mindegyikhez összetett
szót kapcsolni. Megoldás: álarc, dobókocka, fogkefe, kötőtű, ejtőernyő, bevásárlókosár,
hercegnő, napernyő, jegesmedve, pénztárca. Leíratás után jó, ha a tanító kitér arra is, hogy
hol van a szavakban a szóösszetétel határa, s megbeszéli a gyerekekkel, hogy hol esik ez
egybe a szótagolással, s hol tér el.
A leckék lezárásaként egy gyakorlóóra következik. Ehhez feladatok a Mf. 22-23.
oldalán találhatók, vagy a tankönyvben meg nem oldott feladatokat is felhasználhatjuk a
gyakorláshoz.
Majd a normál (54 órás) tanmenet szerint következik az 1. mérés a szótagolás és
elválasztás, összetett szavak, betűrend, j-ly szavak, illetve választhatóan a rokon értelmű,
ellentétes jelentésű szavak témakörökből.
A rugalmas (72 órás) tanmenet szerint a 2. mérés következik a szótagolás és
elválasztás, összetett szavak, illetve választhatóan a rokon értelmű, ellentétes jelentésű
szavak témakörből.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
66
IV. fejezet: A beszédhangok jelölése
Tk. 40–53. oldal, Mf. 24–35. oldal
Ajánlott óraszám: 9 vagy 11 óra
A kerettanterv kapcsolódó egysége:
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása
Előzetes tudás A helyesírási szabályok megértéséhez, alkalmazásához szükséges nyelvtani fogalmak.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
A helyesírási készség fejlesztése. A megismert nyelvi eszközök, nyelvhelyességi és helyesírási szabályok alkalmazása a szóbeli és az írásbeli nyelvhasználatban.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Szabályszerűségek felismerése és alkalmazása írásbeli feladatokban. Hibajavításkor indoklás a szabály felidézésével. A helyesírási probléma felismerése, a jelölés gyakorlása szóelemzés segítségével. Az írás és a helyes kiejtés együttes alkalmazása. A j és ly használata az ismert szókincs körében. Szabályismeret és alkalmazás: az időtartam jelölése; a kiejtéstől eltérő hang-
kapcsolatok; a hagyomány szerinti
írásmód; az elválasztás szabályai; a kijelentő és a kérdő mondat
jelölése. A mondatkezdő nagybetű és a megfelelő mondatvégi írásjel jelölése, alkalmazása írásbeli feladatokban. A korosztálynak megfelelő lexikonok, szótárak használata.
A tanuló szükség szerint felidézi és
alkalmazza a helyesírási szabályokat a begyakorolt szókészlet körében;
30–40 begyakorolt szó esetében helyesen jelöli a j hangot;
az egyszerű szavakat helyesen választja el.
Ének-zene: egy adott dallamhoz szöveg alkotása.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Ábécé, elválasztás, szótag; pont, kérdőjel, felkiáltójel.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
67
A tankönyvcsalád negyedik fejezetének tananyaga a magánhangzók és
mássalhangzók hosszúsága, illetve időtartamuk írásban való jelölése. A téma feldolgozása
során változatos lehetőséget nyújtanak a tankönyvi és munkafüzeti feladatok anyanyelvünk
működésének megtapasztalására. A feladatok többsége a megfigyelésből indul ki, ismét
előkerül a szótagolás, a magánhangzók és mássalhangzók fogalma, a hangokat jelölő betűk
csoportosítása, s többször magyaráztatjuk a szavak értelmét is.
Ezen feladatok megoldása során – az ismétlésen túl – az új nyelvtani jelenség
felismerése után sor kerül a helyesírást segítő nyelvtani szabály megalkotására, majd
alkalmazására.
Természetesen a helyesírás fejlesztése nem ér véget a fejezet befejezésével. Minden
alkalmat meg kell ragadni arra – egyéb tanítási órákon is –, hogy a megismert nyelvtani
szabályokat felelevenítsük, alkalmaztassuk. Ilyenkor egyáltalán nem felesleges az egyszerűbb
szabályok megismétlése sem.
A téma gyakorlása során segítséget nyújt a munkafüzet hátulján található Helyesírási
szójegyzék (Mf. 67–68.) és a Másolás, tollbamondás fejezet (Mf. 65.o. 1–15.).
A fejezet első leckéje (Csíkos csikó) arra vezeti rá a gyerekeket, hogy mennyire fontos
a magánhangzók időtartamának helyes jelölése írásban. Ennek felfedeztetéséhez több nyelvi
játékot kínálunk, melyeknél minden esetben jelen van a szavak értelmének magyarázata is.
Az óra bevezetésében – és lazításként az óra bármely részén – mozgásos játékkal
segíthetjük a gyerekeket az időtartam megfigyelésében.
Pl.
1. A tanító furulyán egy hangot röviden vagy hosszan hangoztat.
Utasítás: Ha rövid hangot hallasz, hajtsd a fejed a padra! Ha hosszú hangot hallasz,
ülj egyenesen, hátra tett kézzel!
2. A tanító magánhangzókat ejt ki helyesen, kissé eltúlozva.
Utasítás: Ha rövid magánhangzót hallasz, guggolj le! Ha hosszú magánhangzót
hallasz, nyújtózz a magasba!
3. A tanító rövid szavakat mond, melyekben vagy csak rövid, vagy csak hosszú
mássalhangzók vannak.
Utasítás: Ha rövid magánhangzót hallasz a szóban, fordulj a tábla felé! Ha hosszú
magánhangzót hallasz a szóban, fordulj a padtársad felé!
4. A táblán vagy gyerekeknek kiosztott kártyákon magánhangzók láthatók. Másik
kupac kártyán az első osztályból megismert jelek, melyekkel a magánhangzók
időtartamát jelöltük (rövid magánhangzó: ●, hosszú magánhangzó: │).
a, A tanító a jelekből kirak egy sort: ●●││●●│ Feladat: Tapsold le! ti-ti tá tá ti-ti-tá
b, A tanító a jelekből kirak egy sort: ●●││●●│ Feladat: Tegyél alá a jelnek
megfelelően magánhangzót jelölő betűt!
c, A tanító kirak egy magánhangzósort: a á í ü o ú é Feladat: Tedd alá a megfelelő
jeleket! ●││●●││
d, A tanító kirak egy magánhangzósort: a á í ü o ú é Feladat: Tapsold le
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
68
ritmusnevekkel!
e, A tanító kirak egy magánhangzósort: a á í ü o ú é Feladat: Hangoztasd a
sípodon/furulyán!
5. A tanító különböző szavakat mond, vagy szókártyákat helyez el a táblán, oszt ki a
gyerekeknek. Ezután csak a szavak magánhangzóit hangoztatja.
Feladat: Találd ki, melyik szó magánhangzóit mondom!
Ezeket a gyakorlatokat többször is elő lehet venni, akár olvasásórán vagy más tanítási
órákon is.
A tematikus képhez kapcsolódó első feladat (Tk. 40/1.) a magánhangzók időtartam-
hosszúságának jelentésváltoztató tulajdonságára vezet rá. A feladat két szavában csupán a
hosszúság megváltoztatása hozza a jelentésbeli különbséget. A jelenség megértéséhez
szómagyarázat társul segítségnek. A szavak értelmének újbóli megmagyarázása során
alkothatnak a gyerekek további mondatokat, esetleg rövid történetet is, hogy a jelentés
pontosan tisztázódjon.
A Tk. 40/2. feladatban is csak a magánhangzók hosszúságát kell figyelni, s ennek
megfelelően színezni. A gyorsabban haladó gyerekeknek kiadhatjuk a feladat folytatását
páros munkában, vagy le is írhatják a mondatokat a füzetükbe. De akár házi feladatként is
megoldhatják a mondatalkotás és a mondatok leírását.
A Tk. 41/4. ritka feladattípus a könyvben. Ugyanis kerültük az olyan feladatokat, ahol
a gyerekek helyesírás szempontjából rossz példát látnak. Itt azért szerepel mégis egy ilyen,
mert a megoldáshoz a diáknak csak összehasonlítania kell a rosszul írt szót a helyesen írt
szóval, s a megfigyelés alapján javítani. A feladathoz itt is kapcsolódik szómagyarázat.
A munkafüzet feladatai közül a Mf. 24/1. feladatában a két táblázatot együtt kell
kezelni. A szabály, hogy a táblázat azonos helyén olvasható szavak közül az egyikben rövid, a
másikban hosszú a magánhangzó.
A fejezet második leckéje (Nono, hógolyó!) már konkrét nyelvtani szabályt boncolgat.
A tematikus képről sok „o, ó” hangot tartalmazó szó gyűjthető, melyek az irányított
beszélgetés során bizonyára el is fognak hangzani.
A Tk. 42/1. feladatában olvasható verset többször is elolvastathatja a tanító a
gyerekekkel az előző fejezetekben javasolt módokon. Ezáltal alkalmuk lesz begyakorolni a
helyesejtést, és megérteni a vers mondanivalóját, hisz a feladat első része pontosan erre
irányul.
A Tk. 43/2. feladatában a szavak csoportosításánál már megfigyeltetjük a szabályt is a
kivétellel együtt.
A következő feladat sikeres megoldásához nagyon fontos a szavak helyes kiejtése, a
magánhangzók hosszúságának helyes hangoztatása. Itt segít a szótagolás is.
Végül az Összegezzünk részben már konkrét helyesírási szabályt adtunk a
gyerekeknek, amit érdemes többször is elmondani, s más órákon is elismételni.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
69
A munkafüzet feladatai közül a Mf. 25/1. feladatához lehet használni a Helyesírási
szójegyzék szavait (Mf. 67/1.), abban megkeresni a szavakat vagy annak segítségével
ellenőrizni a feladatmegoldást.
A harmadik lecke (Vödör, kendő, fedő, sütő) tematikus képéről nagyon sok ö, ő
hangot tartalmazó szó gyűjthető. Ezeket a Tk. 44/1. feladatában már csoportosítva le is kell
írni, majd azonnal meg lehet figyelni a kapcsolódó szabályt is.
A Tk. 45/2. feladatának b, és c, utasítását lehet tovább pontosítani, mert egy lány és
három fiú szerepel a képen, akiket egy női és három férfinévhez kell kapcsolni. Mivel a
képről nem derül ki egyértelműen a szereplők neve, így a két alfeladatnak több megoldása is
lehetséges.
A Tk. 45/3. és 4. feladatában újra megfigyeltetjük a szóvégi ö, ő hangokat jelölő
betűkre vonatkozó szabályt, melyet az Összegezzünk részben le is írunk. Ugyancsak fontos,
hogy a továbbiakban is folyamatosan felidézzük ezt a szabályt írás közben más tanórákon.
A munkafüzet feladatai gyakorlásra, differenciálásra vagy házi feladatként is
használhatók. Ennél a leckénél is érdemes használni a Helyesírási szójegyzék feladatait (Mf.
67/1.) vagy a Másolás, tollbamondás mondatait (Mf. 65/1–4.)
A negyedik leckében (Falu, falú, hús és huss!) ismét a tematikus kép alapján történik
a szógyűjtés. A kép részletes megfigyelésén túl csoportokban versenyezhetnek a gyerekek.
Már itt leírathatjuk a szavakat pl. egy szóhálóban, s még az sem baj, ha ezek esetleg hibásan
kerülnek a csoport lapjára. Az óra során megoldott feladatok után vagy közben a helytelenül
leírt szavak javítására is sor kerülhet.
Az első feladat (Tk. 46/1.) verse a hónapok helyesírását is gyakoroltatja, s azt
követően a környezetismerethez kapcsolódóan le is írathatjuk a szavakat.
A feladat megoldását előkészíthetjük vagy segíthetjük azzal, ha a hónapok neveit
szókártyákra írjuk, s először manuálisan, a valóságban is rendeztetjük a gyerekekkel a táblán
vagy az asztalukon, illetve lehetőség szerint mágnestáblán, okostáblán.
A Tk. 47/3. feladata már kivételt is megjelenít a később megfogalmazott nyelvtani
szabállyal kapcsolatban. A feladatmegoldás során visszatér a szótagolás is.
Javaslat a feladat előkészítésére:
Érdemes ezt a feladatot – más szavak szótagkártyáival kibővítve – interaktívan is
megoldani.
Pl. Szótagkártyákat lehet kiosztani csoportoknak. Feladat: Alkossatok szavakat a
kapott kártyákból!
Így alkalom adódik több szó gyakorlására és a jelenség megfigyelésére. A feladatot
egyszerre maximum 6 szó szótagkártyáival játsszuk, majd a gyerekek forgószínpadszerűen
másik helyszínen új adag szótagkártyával dolgozhatnak. Ezt a feladatot akár mágnestáblán
vagy okostáblán is megvalósíthatjuk. A szókészletet a Munkafüzet 67. oldalán található
Helyesírási szójegyzék segítségével is össze lehet állítani.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
70
A Tk. 47/4. feladatában egy újabb nyelvtani szabályt figyeltetünk meg, amely csak
harmadik osztályban jelenik meg követelményként az igék helyesírásakor. A szójegyzékben
további szavak találhatók a feladathoz, amelyekből hasonló asszociációs játékot készíthet a
tanító.
Az utolsó feladat – Tk. 47/5. – ismét a magánhangzók hosszúságának
jelentésváltoztató szerepére mutat rá. Jó, ha itt a pedagógus több mondatot is meghallgat –
esetleg le is írat –, hogy biztosan tisztázódjon a szavak jelentése.
Az Összegzésben olvasható szabályban a leggyakoribb kivételeket írtuk le.
A munkafüzet feladatai közül a Mf. 27/2. feladatban mindenképpen ki is kell
mondatni a szavakat, ügyelve a helyesejtésre, megfigyeltetve a magánhangzók hosszúságát.
Ezt kövesse az u,ú betűk beírása!
A Mf. 27/3. megoldásánál ajánlott a tanítói segítség, mert a rossz kiejtés gátolhatja a
jelentésbeli különbség megértését.
A Mf. 28/7. feladatában lévő szavak leíratása előtt jó, ha a tanító a gyerekekkel
megbeszéli a képek neveit.
Az ötödik lecke (Ürge az űrben) témaképéhez kapcsolódik a Tk. 48/1. feladatában
szereplő vers, mely tulajdonképpen annak illusztrációja.
A Tk. 49/2. feladatában több jó megoldás is lehetséges. Ezért javasolt az
összekötésekhez különféle színes ceruzák használata. Jó megoldás pl. a lapos tetejű hát, de a
szürke tetejű ház vagy a szürke színű ház is; vagy a szürke színű seprű, de a szürke színű
kesztyű is.
Ugyancsak több lehetséges megoldása van a Tk. 49/3. feladatának is, s minden
megoldás leírásához biztosítottunk elég helyet.
A Tk. 49/4. feladata a harmadik osztályban megjelenő -ül végű igékre vonatkozó
szabályt vetíti elő.
A lecke feldolgozása során felhasználható a Helyesírási szógyűjtemény (Tk. 67.o.),
akár másolás s az azt követő tollbamondás szóanyagának összeállításakor.
A munkafüzet feladatainál a 29/2. feladatban mindenképpen ki is kell mondatni a
szavakat, ügyelve a helyesejtésre, megfigyeltetve a magánhangzók hosszúságát. Ezt kövesse
az ü,ű betűk beírása!
A hatodik lecke (Mitől hízik tíz csíz, tíz pinty?) első feladatában a verset ajánlatos
többször is elolvastatni a gyerekekkel az előző leckéknél már ismertetett módon. A
begyakorlottság segít a nyelvtani probléma felfedezésében.
Ugyanígy járhat el a tanító a Tk. 51/3. feladatánál, hisz itt a vers szinte nyelvtörőnek is
beillik. Ez a feladat a c, részben kiegészül egy pármunkában megoldandó tollbamondással.
Ha a tanító fél az ilyen jellegű feladatmegoldástól, természetesen frontálisan is elvégezhető a
feladat. De javasolt, hogy a gyerekek egymástól is halljanak tollbamondást. A feladat ilyetén
megoldása során mindkét gyermek készségei fejlődnek. Nemcsak az író gyermek, hanem a
diktáló is nagyon figyel a szavakra, azok helyes ejtésére, a nyelvtani probléma
megfigyelésére. Jó lenne, ha a gyerekek diktálás után ellenőriznék egymás munkáját, ezáltal
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
71
újra megfigyelve a szavakat, s javítanák az esetleges hibákat. A feladatot úgy is meg lehet
oldani, hogy nem kérjük az összes szó lediktálását, hanem válogatunk pl. az egyszerűbbek
közül ötöt. S az sem fontos, hogy a szavakat a tankönyvben látható sorrend szerint diktáljuk
vagy diktálják a gyerekek. Kezdhetünk a könnyebb, rövidebb szavakkal, s akár ki is
hagyhatunk a szavakból.
A vers is további gyakorlási lehetőséget kínál. Szavai felhasználhatók másolásra (az
egész verset is le lehet másoltatni), tollbamondásra. A Helyesírási szójegyzékben találhatók
további szavak az „i” végződés megfigyeltetésére, gyakoroltatására. Ezekkel mondatokat is
képezhetnek a gyerekek, akár rövid történetet alkotva.
A munkafüzet feladatai közül bármelyik alkalmas egyéni munkára. Válogathatunk
differenciáláshoz közülük, és páros munkával is megoldhatóak. A legügyesebb gyerekeknek a
Mf. 32/5. feladata sem fog gondolt okozni, de ezt akár írásórán, frontális munkával is meg
lehet oldani.
A hetedik lecke (Száll vagy szál?) a magánhangzók után a mássalhangzók
időtartamával foglalkozik. A tematikus képről gyűjtött szavakat csoportmunkában szóhálóba
is lehet gyűjtetni a gyerekekkel, az esetleges helyesírási hibákat később megbeszélve és
kijavítva.
A képhez kapcsolódó Tk. 52/1. feladata a viszonyszavakat is gyakoroltatja, mellyel a
térbeli és síkbeli tájékozódást is segíti.
Javaslat a további feldolgozásra: A tanító szókártyákat készít a feladatban lévő és
további viszonyszókkal – alatt, mellett, között, fölött, előtt, mögött –, és kiosztja néhány
gyereknek. A gyerekek választanak egy tárgyat az osztályban, amihez odamennek, s viszik a
szókártyájukat is. A többieknek a tárgy és a szókártya segítségével kell mondatokat alkotniuk.
Pl. A tanulónál a mögött szókártya van, és a táblát választja. Alkotható mondat: A tábla
mögött van a fal.
A második feladatban (Tk. 52/2.) nagy szerepet kap a helyesejtés. Érdemes a
szókártyákon lévő szavakat többször elolvastatni, figyelve a megfelelő kiejtésre, s csak
ezután összekötni őket a képekkel. A feladat folytatásaként – vagy házi feladatnak – le is
írathatja a tanító a kitalált mondatokat. Javasolt, hogy – bár a mondatfajtákkal csak később
foglalkozunk – kérjük a gyerekeket, hogy ne csak kijelentő mondatokat fogalmazzanak meg.
Ha a mondatfajta típusa nem is hangzik el a tanítói utasításban, a tanító által mondott
példamondatokkal meg lehet mutatni, hogy a különféle mondatfajtákat hogyan lehet
hanglejtéssel érzékeltetni.
A Tk. 53/3. feladata a hosszú mássalhangzókat jelölő betűk felismerését kéri. A vers
többszöri felolvastatásával, s ezzel párhuzamosan a helyesejtés megkövetelésével segítheti a
tanító a gyerekeket a hosszú mássalhangzók azonosításában. A feladat c, része kéri a
kiválasztott szavak leírását is. Ezt házi feladatnak is fel lehet adni.
A következő feladatot is a szópárok helyes kiejtésével érdemes kezdeni. Értelmük
meghatározásában a mondatok lesznek a gyerekek segítségére. Mindenképp ajánlott, hogy a
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
72
példamondatokon túl több mondatot is fogalmaztassunk meg a szópárokhoz a gyerekekkel,
mert így biztosan rögzül a szavak értelme.
A következő feladat (Tk. 53/5.) alapja is a helyesejtés, a kimondott szó megfigyelése.
Oszloponként meg is lehet keresni az összetartozó szópárokat, és egymás után kiejtve
megfigyeltetni az eltérést. Pl. csobban–csobog, lobban–lobog stb.
Az utolsó feladat a helyesírást támogatja, visszatérve a kettőzött kétjegyű betűk
elválasztására.
A lecke végén olvasható Összegezzünk kis pontosításra szorul a következő
mondatban:
Ha hosszú mássalhangzót ejtünk, az egyjegyű betűt megkettőzzük.
Ez helyesen így hangzik:
Ha hosszú mássalhangzót ejtünk, az egyjegyű betűt írásban megkettőzzük.
A munkafüzet feladatai közül a Mf. 33/3. feladatához ajánlott a tanítói segítség, mert
még nem biztos, hogy minden kisgyereknek gördülékenyen megy az időpont leolvasása az
óráról.
A Mf. 34/6. feladatánál ajánlott a tanítói segítség, mert a rossz kiejtés gátolhatja a
szavak jelentésének megkülönböztetését és megértését.
A Helyesírási szójegyzék 68. oldalán lévő szavak is alkalmasak az órán megszerzett
ismeretek gyakorlására. Másoláshoz és tollbamondáshoz pedig a Mf. 65/1–15. szövegeit
ajánljuk.
A fejezet egy gyakorlóórával zárul, melynek során a munkafüzetben felkínált
feladatokon kívül (Mf. 35. o.) a tankönyv azon feladatait is meg lehet oldani, melyekre nem
került sor. Ezen felül a Helyesírási szójegyzék Mf. 67–68. oldalán található szavakkal és a
Másolás, tollbamondás rövid szövegeivel is gyakorolhatjuk a helyesírást.
A Megálló után a normál tanmenet szerint a 2. mérés, a rugalmas tanmenet szerint a
3. mérés következik.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
73
V. fejezet: A hangkapcsolatok jelölése
Tk. 54–74. oldal, Mf. 36–46. oldal
Ajánlott óraszám: 12 vagy 14 óra
A kerettanterv kapcsolódó egysége:
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék; mondatfajták
Előzetes tudás Iskolaérettség.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Az anyanyelvhasználat tudatosításának megindítása, a helyesírás biztonságának megalapozása. A nyelvi elemzési készség fejlesztése és a nyelvtani fogalmak használatának tudatosítása.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A mondat, a szó, a hang, a betű felismerése és megnevezése. Az ábécé hangjainak felsorolása. A betűrend használata gyakorlati feladatokban. A hangok csoportosítása fajtájuk és időtartamuk szerint. A szótagolás szabályszerűségeinek felismerése. A szavak jelentést hordozó szerepének ismerete. A szótő felismerése, a toldalékok jelölése. A toldalékos szavak felismerése szövegben. Szavak toldalékos alakjának alkotása. A -ba, -be, -ban, -ben ragos szóalakok helyes használata és leírása. A beszélői szándék felismerése a kijelentő és a kérdő mondatokban. Megnevezésük. Az -e kérdőszó helyes használata.
A tanuló felismeri és megnevezi a
tanult nyelvtani fogalmakat, és a különféle feladatmegoldásokban használja a szabályokat.
Környezetismeret: állatok kommunikációja, jel, jelzés, információ; lakóhely, közlekedés; természeti ritmusok.
Vizuális kultúra: hangfelvételek és képfelvételek készítése; a helyes kiejtés vizsgálata a felvétel segítségével.
Ének-zene: ritmusjátékok ütőhangszereken.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Hang, betű; ábécé; egyjegyű betű, kétjegyű betű, háromjegyű betű; magánhangzó, mássalhangzó; szó, mondat, szöveg; szótő, toldalék, kijelentő mondat, kérdő mondat.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
74
Az ötödik fejezet legfőbb célja a helyesírás fejlesztése. Nyelvünkben sok olyan
helyesírási probléma van, melynek megértéséhez, megtanulásához és a tanult szabály
alkalmazásához a szóelemző írásmód van segítségünkre. Ilyen a kiejtéstől eltérő szavak
helyesírása is, ahol mást ejtünk szóban és mást írunk le. Fontosnak tartottuk ebben a
fejezetben, hogy a szótő, a toldalék fogalmai hangsúlyosan megjelenjenek. Erre azért van
szükség, mert a megfigyelt és megvizsgált nyelvtani problémáknál lényeges tudatosítani,
hogy a toldalékok szótőről való leválasztása segít a helyesírásban.
A gyerekek olvasásórán már sokszor találkoztak olyan betűkapcsolatokkal, amelyeket
másként láttak leírva s másként kérte a tanító a kiejtésüket. A következő leckék mindegyike
jó lehetőség ennek a különbségnek a megfigyeltetésére, megerősítésére, a helyes olvasás,
helyes kiejtés gyakorlására. A jelenség megfigyeltetését olvasásórákon is folytathatja a
tanító, így fejlesztve az olvasástechnikát.
Az első leckében (Oroszlá-nok vagy oroszlán|ok) tudatosítjuk, hogy mi a toldalékok
szerepe, és megfigyeltetjük, hogy a toldalékok szótagoláskor sok esetben nem szótaghatárra
esnek. A címválasztás is ezt mutatja be.
Az Tk. 54/1. verse és a tematikus kép a vers tartalmának megértése és a kép
megfigyelése folytán szorosan kapcsolódik egymáshoz. Ha a feldolgozandó feladatok
mennyiségét soknak találja a tanító, akkor ez a feladat el is hagyható.
A Tk. 54/2. feladata a szótő és a toldalék leválasztását segíti, és tudatosítja a két
fogalmat. Mivel eddig a szótagolásnál is álló egyenest alkalmaztunk, ennél a feladatnál
fontos tudatosítani, hogy most a szótőt keressük, s azt választjuk le, s nem a szótagolás
szabályait kell alkalmazni. Ezért javasolt színes ceruzát használni a leválasztáshoz, így
vizuálisan is megerősítve a különbséget.
A Tk. 54/3. feladatban a szótagolásból és a toldalék leválasztásának megfigyeléséből
kell következtetéseket levonni. Ezt a feladatot akár felcserélhetjük a Tk. 54/4.-tal, ahol a
megfelelően toldalékolt, mondatba illő szót kell kiválasztani. Ezután következhet a Tk. 54/5.,
melynél a mondat értelmének megfelelően kell toldalékot illeszteni a szótőhöz.
Javaslat a feldolgozásra:
1. A feladat mondatait egy-egy mondatkártyára nyomtatjuk, s ugyanígy járunk el a
toldalékokkal is. Feladat: A gyerekeknek páros munkában kell beilleszteniük a
toldalékokat a megfelelő helyre, majd ellenőrzés után írásban megoldani a
feladatot a könyvben.
2. Ezt a feladatot kibővítve akár csoportmunkával, forgószínpadszerűen is meg lehet
oldatni a gyerekekkel, pl. a következő kis szöveggel:
Mondatkártyák: Holnap a családom___ kirándulni megyünk Pécs___. Nagy___
sétál___ majd a város___. Felmegy___ a TV-torony___ is. Onnan szép kilátás nyílik
a város___. Végül ellátogatunk az álltakert___ is.
Szótagkártyák: –mal, –re, –ot, –unk, –ban, –ünk, –ba, –ra, –be
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
75
A munkafüzet feladatai közül hasonlóképp járhat el a tanító a Mf. 36/2. és 3.
feladattal. A gyengébb képességű gyerekeknek ezzel könnyebbé válik a mondatalkotás és a
behelyettesítés. A Mf. 36/3. feladathoz el lehet készíteni a szólások magyarázatát is különálló
mondatkártyákra, hogy a kész mondatok mellé lehessen tenni. Nem biztos, hogy a gyerekek
minden felsorolt szólást ismernek és önállóan meg tudják magyarázni a jelentésüket. Ezzel a
módszerrel segítségükre lehet a tanító az értelmezésben.
A második lecke (Toldalékkal vagy anélkül) a toldalékok szerepével foglalkozik,
amelyről már az első leckében is szó volt. A tematikus képet követő Tk. 56/1. feladatban – a
szavak és mondatok írásának különbségén túl – megfigyeltethető az is, hogy vannak olyan
mondatok is, melyek csak egy szóból állnak. Ez később, – a harmadik osztályos nyelvtan,
olvasás és fogalmazás anyagban – többször előkerül majd.
A Tk. 56/2. feladatának megoldásakor segíthetjük a gyerekeket azzal, hogy a vastagon
írt szavakat többször is elolvastatjuk, majd soronként haladva a mondatoknál, áthúzatjuk
azokat a szavakat, amelyek nem szerepelnek az eredeti szósorban. Így könnyebben kialakul a
jó megoldás.
A Tk. 57/3. feladatában a toldalékolás és a mondatrészhez – és nem szófajhoz –
kapcsolódó kérdések összekapcsolása a feladat.
A következő két feladatnál – Tk. 57/4., 5. – gyakoroltatjuk a toldalékok leválasztását
és a toldalék nélküli szavak felismerését.
A munkafüzet feladatai közül a Mf. 37/1. feladatát frontális munkára vagy
differenciált feldolgozásra ajánljuk. Mivel a szótő és a toldalékos szavak felismerése,
valamint a toldalék leválasztása a szótőről még nem elég begyakorlott ebben az időszakban,
sok kisgyerek igényelhet segítséget, de lehetnek olyan jobb képességű gyerekek, akik már
egyedül is megbirkóznak a feladattal. Az ezután következő két faladat már könnyebben
megoldható minden gyerek számára, akár házi feladatnak is feladhatók.
A harmadik lecke (Nem szorítja a kabátja) a tj, tyj hangkapcsolatok helyesírását
tanítja. A tematikus képhez kapcsolódó kérdések egyikében az életkor szerint kell felsorolni a
szereplőket. Ebben nehézséget okozhat, hogy a rajz kissé elnagyolt, de segítségre lehet az,
ha a tanító megfigyelteti, hogy milyen játékkal játszanak a szereplők.
A Tk. 58/1. feladat versét érdemes többször elolvastatni, és ajánlott az előzetes
tanítói bemutatás, az ismeretlen szavak megbeszélése is.
A Tk. 58/2. feladatához kapcsolódik a Tk. 59/3. feladata, mely a toldalék leválasztását
kéri a szótőről. Érdemes az első leckében javasolt módon színes ceruzával jelölni a
leválasztást, hogy az ne keveredjen a szótagolásnál tanultakkal. Ezt a további 4-5 órán
keresztül is lehet így alkalmazni, vagy tovább is, amíg a gyerekek megfelelő gyakorlottságot
és biztonságot nem szereznek ezen a téren.
A Tk. 59/4. feladata már leíratja a szavakat, s a gyerekek mondatot is alkotnak néhány
szóval. Ha van idő, érdemes több mondatot is leíratni a füzetbe az elhangzottak közül.
Javasolt, hogy a tanító is írja le a szavakat a táblára, s akár színessel ki is emelheti a
problémás betűkapcsolatot a leírt szóban.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
76
A Tk. 59/5. feladata szólások, állandósult szókapcsolatok segítségével gyakoroltatja a
tanultakat. Nem fontos sorban haladni a mondatokon, mert a gyerekek szókincse és ez
irányú ismeretei nagyon eltérőek. Ebben a feladatban a mondatok helyesírását is
gyakoroltatjuk, hisz minden leírandó szót kisbetűvel kezdtünk, de leíráskor figyelni kell a
mondatkezdő nagybetűkre.
A munkafüzet feladatai közül a Mf. 38/1. ismét szólásokon keresztül foglalkozik a
nyelvtani jelenséggel, s kéri a szólások magyarázatát is. A szólások értelmezését segítheti a
tanító, ha a magyarázatokat és a szólásokat is mondatkártyákra írja, s azokat kell a
gyerekeknek párosítani.
A negyedik leckében (Ne adjuk fel!) a dj, gyj hangkapcsolatok helyesírására térünk ki.
Az előző leckéhez hasonló módon a tematikus képről gyűjtött szavak segítségével figyeltetjük
meg a nyelvi jelenséget. Már a Tk. 60/1. feladatában le kell írni a szavakat. Javasolt, hogy
leíratáskor mindig keressük meg a szótőt, ahhoz kapcsoljuk a -ja, -je toldalékot, s mindezt a
tanító is írja a táblára, mintát adva a gyerekeknek. A szókapcsolatok helyett – gyorsabban író
tanulócsoporttal – mondatokat is megfogalmaztathatunk és leírathatunk.
A Tk. 60/2. feladat szavaival alkotott mondatok közül is lehet leírni a füzetbe, vagy
házi feladatként is kérhetünk ilyet a gyerekektől.
A Tk. 61/3. feladatában a szótőt természetesen a többször előforduló szavakban elég
egyszer jelöltetni, de a feladat ismét felhasználható mondatalkotásra is.
A Tk. 61/4. feladatát – hasonlóképp a Tk. 61/5. is – lehetőség szerint rajzolja fel a
tanító a táblára vagy vetítse ki, azon oldja meg ő is. A nehezebben tájékozódó gyerekeknek
ez nagy segítségére lesz. A szavak és a mondat lemásolása házi feladatnak is adható.
Időhiány miatt a Tk. 61/6. feladatát is adhatjuk házi feladatnak, vagy akár ki is
hagyható, ha a tanító az előző feladatokra szeretne több időt szánni.
Ehhez a leckéhez bőségesen kínálunk feladatokat a tankönyvben és a munkafüzetben
is. A munkafüzet feladatai az előző fejezetekben tanultakat is gyakoroltatják (betűkből
szavak összeállítása, betűrend). Azonban 45 perc valószínűleg kevésnek bizonyul majd ennyi
feladat megoldására, ezért a munkafüzet feladatait és az esetlegesen elmaradó tankönyvi
feladatokat, másolásokat írásórán is meg lehet oldani vagy házi feladatnak is feladhatók.
Az ötödik lecke (A banánja bánja) vizsgált hang- és betűkapcsolata a nj, nyj. A
tematikus képhez kapcsolódó Tk. 62/1. feladatában a mondatok olvasásakor figyelni kell a
helyesejtésre. A következő feladatokban megfigyelés utáni másolás segítségével
gyakoroltatjuk a helyesírást. Minden leírt szó vagy befejezett feladat után érdemes
helyesejtéssel felolvastatni a szavakat.
A Tk. 63/5. feladatában páros munkával dolgoznak a gyerekek. A jobb képességűek az
elhangzó mondatok közül többet is leírhatnak, míg a nehezebben dolgozó gyerekeknek
ajánlott a tanítói segítség.
A 62/6. feladat mondatában: Anna anyja gyakran mondja, hogy az állatokkal bánj
szeretettel! – a bánj szóban ejtjük röviden a ny hangot, mert a bánj mögött mássalhangzó
van (sz), ezért gyors beszédben röviden ejtjük.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
77
A leckéhez kapcsolódóan kétoldalnyi feladat található a munkafüzetben is. A
tankönyvi feladatokkal együtt egy tanítási órára valószínűleg sok ez a feladatmennyiség.
Ezért írásórán, vagy ismétléskor, gyakorláskor is vissza lehet térni ezekre a feladatokra.
A Gólyák gólyabálja lecke címe esetlegesen magyarázatot igényel, hisz a gyerekek
nem biztos, hogy tudják a gólyabál szó jelentését, de erre a Tk. 64/1. szövegalkotási
feladatának megoldása közben is ki lehet térni.
A Tk. 64/2. feladatában szereplő verset olvastassuk fel többször a gyerekekkel, a
helyesejtés gyakorlása miatt! Ajánlatos a tanítói bemutatás. A feladat b, részében
emlékezetből írást kér a feladat. Ezt fel lehet cserélni másolással, hisz nagyon sok olyan szó
van a versben, melyben vizsgált betűkapcsolat van, s a gyerekek néhány olvasás után nem
fognak mindre emlékezni. A cél pedig az, hogy minél több lj, llj betűkapcsolatot tartalmazó
szóval ismerkedjenek meg az órán, s minél többnek gyakorolják a leírását, helyesírását is. Ha
azonban vannak nagyon jó memóriával rendelkező gyerekek a tanulócsoportban, nekik
differenciált feladatként feladhatjuk az emlékezetből való írást, míg a többiek másolnak.
A Tk. 65/3. feladatának utasítása helyesen a következő: Olvasd fel az első versszakból
azokat a szavakat, amelyekben lj betűkapcsolatot karikáztunk! A folytatásban itt is
megjelenik az emlékezetből írás, így nem jelent problémát, ha az előző feladatban csak
másolták a szavakat a gyerekek.
A Tk. 65/4. feladata szorosan összekapcsolódik a szövegértéssel is. Ennek a
feladatnak a b, részét – a közös hangos olvasás és az a, alfeladat megoldása után – egyéni
feladatmegoldással is meg lehet valósítani.
A Tk. 65/5. nehéz feladat, differenciálásra alkalmas. Nem könnyű eldönteni, hogy hol
ejtünk tisztán lj hangokat. Ehhez segítségünkre van az Összegezzünk rész ide vonatkozó
mondata: Az összetett szavakban az lj ejtés közben is megmaradhat. Megjegyzés: az igekötős
igék is összetett szavaknak számítanak.
Javaslat: A Helyesírási szójegyzék ide illő szócsoportjaiból válogatva készíthetünk
totót is a szavakkal. Felsorolunk 6-8 szót a gyerekeknek egy feladatlapon. A szavakból
kihagyjuk a lj, llj, és ll betűket, melyeket a totó szabályainak megfelelően 1-2-X jelekkel
látunk el, a szavak elé egy üres négyzetet teszünk.
Feladat: Mely betűk hiányoznak a szavakból? Írd a betűk jelét a négyzetbe!
A feladat közös javítása után be is kell írni a hiányzó betűket a szavakba, majd a tanító
esetleg le is másoltathatja vagy mondatba is foglaltathatja a kipótolt szavakat.
A munkafüzet feladatainak megoldása közben ismét lehetőség nyílik az eddig
tanultak ismétlésére is (szótagolás, betűrend, szótagokból szavak összeállítása). Épp ezért
házi feladatnak vagy gyakorló, ismétlő feladatnak is alkalmasak. A feladatok közül a Mf. 42/1.
okozhat nehézséget, ezért ezt ajánlatos frontális munkával megoldani, míg a többivel
valószínűleg egyedül is boldogulnak a gyerekek. A Mf. 42/3. feladatának megoldását
sorszámozással segítheti a tanító.
A 74 órás tanmenet erre a leckére két órát biztosít. A második órát az előző leckék
gyakorlására is lehet fordítani. Ezen belül meg lehet oldani a kimaradt feladatokat,
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
78
tollbamondást íratni, differenciáltan foglalkozni az esetlegesen lemaradókkal, vagy játékos
feladatokat beilleszteni a tanítási folyamatba.
A hatodik lecke (Egyszer, ötször, hatszor, hétszer) első feladatának (Tk. 66/1.) versét
ajánlott először a tanítónak felolvasni, majd azután megkerestetni a kérdéses hang- és
betűkapcsolatot tartalmazó szavakat. A szavak kiejtésekor itt is nagyon kell figyelni a
helyesejtésre, míg leírásukkor majd a szótő és a toldalék határán lévő betűkapcsolatra.
A Tk. 66/2. feladatában a szavak közül több is szerepel a versben. Hogy ezeket
könnyebb legyen megtalálni, érdemes soronként olvastatni a szavakat. Ennek a feladatnak a
szóanyaga másoláshoz vagy tollbamondáshoz is felhasználható.
A Tk. 66/4. a számok toldalékolásánál előforduló helyesírási problémára figyel, míg a
Tk. 67/5. feladata az összetett szavak határán keletkező tsz szókapcsolatokra hívja fel a
figyelmet. Mindkét feladatnál fontos a szótő, illetve a szóösszetétel határának megkeresése.
A munkafüzet feladatai alkalmasak házi feladatnak vagy differenciálásra is.
A hetedik lecke (A szomszédság mulatsága) témaképéről alkotott történethez olyan
szavakat adtunk meg, amelyekben megfigyelhető a ts, ds hangkapcsolat ejtése.
Ugyanígy a Tk. 68/1. feladatának színes betűs szavaiban, ahol már a kiejtéstől eltérő
írást is megfigyeltetjük. A c, alfeladat kihagyható, ha nehéznek találja a tanító a kiejtett hang
hosszúságának beazonosítását. Enélkül is le lehet másoltatni a 2. versszak megfelelő szavait.
A feladat megoldása a következő: Az ingerültség, jólneveltség szavakban ejtjük röviden a cs
hangot, mert 3 mássalhangzó került egymás mellé.
A Tk. 69/3. feladatában a toldalék szótőhöz való kapcsolását gyakoroltatjuk,
másoltatjuk. A másolásból kimaradó szavakat is leírathatja a tanító a füzetbe, de házi
feladatnak is feladható.
A Tk. 69/4. feladata, hasonlóan az előzőhöz, a toldalékok illesztését gyakoroltatja,
szólásokon keresztül. A diktálást frontálisan is meg lehet oldani, ha a tanító ódzkodik attól,
hogy a gyerekek egymásnak mondjanak tollba.
A Tk. 69/5. feladatának 3. mondatánál két megoldás is lehetséges, elfogadható
mindkettő: Az utolsó padsorba ültettek, mert rosszul látok. helyett: Az első padsorba
ültettek, mert rosszul látok. (ez a megoldás a kézenfekvőbb), de a következő is jó értelmileg:
Az utolsó padsorba ültettek, mert jól látok. Az a, alfeladat házi feladatként is feladható.
A munkafüzet feladatai között megtalálható szóképzés, a hiányos mondatok
kiegészítése szólássá és szólásmagyarázat is. Ez utóbbihoz (Mf. 44/3.) mindenképpen
szükséges a tanítói segítség, míg a többi feladatot önálló munkára – házi feladatnak – is
adhatja a tanító, hisz az óra megelőző részében a tankönyvi feladatok megoldása által
elégséges gyakorlási lehetőséget kaptak a gyerekek.
A nyolcadik lecke (Lúdtoll a lúdtól) Tk. 70/1. feladatának versében 16 darab dt
betűkapcsolatot tartalmazó szó olvasható. Ajánlott az előzetes tanítói bemutatás, hogy
közös olvasáskor a gyerekek helyesen ejtsék a szavakat, majd a kérdéses szavak megkeresése
után érdemes nem csak a szavakat, hanem az egész verset újra elolvastatni.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
79
A Tk. 71/3. feladata az ejtés és írás közötti különbséget figyelteti meg, majd kéri a
toldalék leválasztását. Ha a gyerekek nagy része már biztonságosan érzi a szótagolás és a
toldalékolás közötti különbséget, akkor ennél a leckénél már elhagyható az eddig esetleg
alkalmazott színes vonallal való leválasztás.
A Tk. 71/4. feladatában erőteljesen jelen van a szövegértés fejlesztése is. Itt alkalom
nyílik differenciálásra. Az ügyesebb gyerekek önállóan vagy párban dolgozhatnak, a többiek
pedig frontális munkával.
Javaslat a további feldolgozásra, gyakorlásra: A tanító maga is találhat ki hasonló
mondatokat, s rajzoltathat hozzájuk akár a füzetbe vagy csoportmunkával megoldva írólapra,
külön feladatlapra. Pl: Kilyukadt a kék zoknim. Három piros tulipán közül kettő már
elhervadt. A gyümölcsfákról két almát és egy körtét szedtünk a kosárba. A bal oldali
pohárban már elolvadt a jégkocka, a jobb oldaliban még van kettő.
A Tk. 71/5. feladatát – más szavakkal kibővítve, csoportmunkával – helyesírási totóval
is megoldathatjuk.
A munkafüzet feladatai közül a Mf. 45/2. feladat okozhat problémát. A keresett
szópárok a következők: szaladtunk – kifulladtunk, elterjedt – megrepedt, támadták –
tagadták.
A Mf. 45/3. feladatának mondatait gyakorlás céljából le is másoltathatja a tanító.
A kilencedik lecke (Szablya és szabja) talán a legnehezebb, mert a j hang két jelölése
ismét a téma, s ezen belül a j betűvel kezdődő toldalékok megfigyelése. A megfelelő
mennyiségű gyakorlás érdekében a 72 órás tanmenet erre a leckére is két órát biztosít.
A Tk. 72/1. feladatában a tematikus képről gyűjtött szavak leírása és toldalékolása
során már az óra elején fontos megfigyeltetni, hogy a „j” hangot a toldalékokban mindig
pontos j-vel jelöljük. Ennek felismertetése a következő feladatban is fontos (Tk. 72/2.), mert
a szópárok egyik tagja ly-nal írandó, és ezáltal teljesen más értelmet kap. Ebben a feladatban
elsősorban a szótő és a toldalék leválasztása lesz a gyerekek segítségére. A szópárokhoz
kapcsolódóan érdemes több mondatot megfogalmaztatni a gyerekekkel, hogy a jelentésbeli
különbség biztosan tisztázódjon minden tanuló számára.
A Tk. 73/3. feladata csak az azonos szópárokban kéri a toldalék leválasztását a
szótőről. Lehetőleg ezt minden szóban tegyük meg, s a bekarikázott szavakon kívül a többi
toldalékos szót is le lehet íratni a füzetbe.
A Tk. 73/4. feladatánál a második képnél két dolog is hiányzik a fiúnak: labdája,
telefonja.
Javaslat a további feldolgozásra:
1. A tanító ehhez a feladathoz hasonlóan képeket mutat a gyerekeknek, s leírják a
hiányzó dogokat.
2. Egy asztalra 4-5 dolgot helyezünk, amiket a gyerekektől kérünk. Egyet felmutatunk
az asztalon lévő tárgyak közül.
Feladat: Folytasd a mondatot!
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
80
Ez Kati … (annak a gyereknek a nevét mondjuk, akitől kértük a felmutatott tárgyat)
Ez Kati ceruzája.
A mondatok közül néhány helyesírási szempontból nehezebbet leírunk.
A munkafüzet 46/1. feladatának megoldásakor mindenképpen javasolt a tanítói
segítség, mert a toldalékolás során van, ahol a rövid magánhangzó hosszúra vált (villa-
villájuk), vagy betűkiesés következik be (anya-anyja, apa-apjuk).
A Mf. 46/2. feladata házi feladatként is feladható, de a 46/3. feladatának
megoldásában javasolt segítséget adni a gyerekeknek.
A fejezet végén gyakorlóóra ad lehetőséget a hiányosságok pótlására. Ehhez
felhasználhatók a tankönyv és a munkafüzet meg nem oldott feladatai.
A fejezet lezárásaként az 54 órás tanmenet szerinti 3., a 72 órás tanmenet szerint
pedig a 4. mérés következik (A kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok jelölése írásban).
VI. fejezet: A toldalékok helyesírása
Tk. 74–85. oldal, Mf. 47–56. oldal
Ajánlott óraszám: 7 vagy 8 óra
A kerettanterv kapcsolódó egysége:
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék; mondatfajták
Órakeret 20 óra
Előzetes tudás Iskolaérettség.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Az anyanyelvhasználat tudatosításának megindítása, a helyesírás biztonságának megalapozása. A nyelvi elemzési készség fejlesztése és a nyelvtani fogalmak használatának tudatosítása.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A mondat, a szó, a hang, a betű felismerése és megnevezése. Az ábécé hangjainak felsorolása. A betűrend használata gyakorlati feladatokban. A hangok csoportosítása fajtájuk és időtartamuk szerint. A szótagolás szabályszerűségeinek felismerése.
A tanuló felismeri és megnevezi a
tanult nyelvtani fogalmakat, és a különféle feladatmegoldásban használja a szabályokat.
Környezetismeret: állatok kommunikációja, jel, jelzés, információ; lakóhely, közlekedés;
természeti ritmusok.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
81
A szavak jelentést hordozó szerepének ismerete. A szótő felismerése, a toldalékok jelölése. A toldalékos szavak felismerése szövegben. Szavak toldalékos alakjának alkotása. A -ba, -be, -ban, -ben ragos szóalakok helyes használata és leírása. A beszélői szándék felismerése a kijelentő és a kérdő mondatokban. Megnevezésük. Az -e kérdőszó helyes használata.
Vizuális kultúra: hangfelvételek és képfelvételek készítése; a helyes kiejtés vizsgálata a felvétel segítségével.
Ének-zene: ritmusjátékok ütőhangszereken.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Hang, betű; ábécé; egyjegyű betű, kétjegyű betű, háromjegyű betű; magánhangzó, mássalhangzó; szó, mondat, szöveg; szótő, toldalék, kijelentő mondat, kérdő mondat.
Ebben a fejezetben a toldalékokkal, azok helyesírásával foglalkozunk. Megfigyeltetjük
a kérdőszavak és a hozzájuk kapcsolódó toldalékolt szavak illeszkedését, és cél a helyesírási
szabályok megfigyeltetése, rögzítése is. A fejezetben a -tól, -től, -ból,- ből, -ról, -ről
toldalékok és a -val, -vel, -vá, -vé toldalékok kiegészítő anyagként szerepelnek, ezért
kihagyhatók.
A fejezet első leckéje (Folyót, fát, vizet, vödröt) a -t toldalékok helyesírásával
foglalkozik. Már a tematikus képről rengeteg szó gyűjthető a megfigyeléshez. A Tk. 74/1.
feladata csak a bekarikázott (a képen is megtalálható) szavakban kéri a toldalék
leválasztását. Ezt az összes szóval is meg lehet csinálni, majd megfigyeltetni, hogy mi az
azonos a leválasztott toldalékokban.
Hasonló a feladat a Tk. 74/2. feladatában, ahol a 2. és 4. oszlop szavait le is kell írni
szótagolva. Itt jó, ha megfigyelteti a tanító, hogy szótagolásnál a szótaghatár és a toldalék
nem esik egybe pl: le-ány-zót – leányzó|t, e-cse-tet – ecset|et. Ezért érdemes újra visszatérni
a szótagolás szabályaira, mert sok kisgyerek a toldalékolásnál a toldalékot külön szótagként
érzékeli és írja. Ezt a szabályt az Összegezzünk részben is megfogalmaztuk.
A Tk. 75/3. feladata a -t toldalékok szótőhöz való kapcsolását gyakoroltatja kérdőszó
segítségével. Itt is van lehetőség megfigyelni, hogy ebben az esetben a toldalék mindig csak
egy –t, és azt is, hogy a szó belsejében is bekövetkezhet változás a toldalékolás
következményeként (pl. madár – madarat).
A munkafüzet feladatai közül a Mf. 47/1. feladatát a szavak pótlása után le is lehet
másoltatni vagy egy-két mondatát szótagolva leíratni.
A Mf. 47/2. feladatának megoldásakor arra ajánlott figyelni, hogy toldalékos szavakat
írjanak le a gyerekek. Tehát nem csak fa, alma stb. legyen a válasz, hanem fát, almát. Annál is
inkább, mert ide kerültek olyan ábrák, melyek nevének toldalékolásakor és leírásakor
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
82
nyelvhelyességi problémába ütközhetnek a gyerekek. Pl. motor – motrot, vödör – vödröt,
kanál – kanalat.
A Mf. 47/3. feladata már más toldalékokat is kér, ezért ezen az órán ezt a feladatot ki
lehet hagyni, s később visszatérni ide – pl. gyakorláskor, ismétléskor.
A második lecke (Húst a tűzbe!) feladatai a -ba, -be, -ban, -ben toldalékokat
gyakoroltatják. Ez a két toldalékpár a köznyelvi beszédben is keveredik. Főként a -ban, -ben
toldalék közti különbség van eltűnőben. Ezért fontos tudatosítani a két toldalék
jelentésmódosító szerepét.
Javaslat a feldolgozásra: A gyerekek kiválasztanak egy tárgyat a saját eszközeik közül
(pl. egy ceruzát). A tanító a következő utasítást adja: Tedd a ceruzádat a táskába! Majd
kérdez: Hova tetted a ceruzád? Felelj rövid mondattal! Elvárt válasz: A táskába. Újabb
kérdés: Hol van most a ceruzád? Felelj rövid mondattal! Elvárt válasz: A táskában. Jó, ha ez a
gyakorlatsor többször ismétlődik, és a mondatokat – vagy legalább a kérdőszavakat és a
rájuk felelő szavakat – a tanító felírja a táblára, hogy a toldalékok közötti különbség
láthatóvá is váljon, s ne csak hallható legyen.
Az óra folyamán következetesen és mindig javítani kell a helytelen toldalékolást,
amely valószínűleg a -ban, -ben toldalékoknál fog előfordulni először szóban, majd írásban.
A különbség megfigyelésére, az esetleges hibák javítására és a megfelelő
begyakorlásra már a nyitóképhez tartozó Tk. 76/1. feladata is szorosan kapcsolódik a
színessel kiemelt szavak által, azok csoportosításával, majd a toldalékok leválasztásával. Ezek
az egymást követő lépések tudatosítják a két toldalékpár közötti különbséget, mindenképp
ajánlatos módszeresen végigmenni a feladaton.
A Tk. 77/2. feladatának megoldását segíteni lehet kérdőszavakkal, egyben
visszautalva az előző feladatra.
A Tk. 77/4. feladatánál az összekötéseket színessel is meg lehet oldani a könnyebb
megkülönböztethetőség érdekében. Az aláhúzott szavaknál mindenképp meg kell beszélni,
hogy azok miért nem illenek a szócsoportba. Mivel a feladat ezen részét páros munkának
javasoljuk, a megoldás végén a tanítói ellenőrzés nem maradhat el. De a gyengébb
képességű gyerekeknek ajánlott az egész feladat megoldásában tanítói segítséget adni.
A munkafüzet feladatai közül a Mf. 48/1. feladata is a nem toldalékolt szavak
megtalálását kéri, de már a tankönyvi Összegezzünk részben megfogalmazottaknak
megfelelően kibővítve alkalmazza a szabályt: -ban, -ben toldalékot a Mikor? és a Hogyan?
kérdésre felelő szavak is kaphatnak. A munkafüzet további feladatait házi feladatként is lehet
adni.
A harmadik lecke (Miből? Miről? Mitől?) – kiegészítő anyag – témája nem
kerettantervi követelmény, ezért kihagyható. A fennmaradó óra az előző témák gyakorlására
vagy készségfejlesztésre fordítható.
A nyitóképhez kapcsolódó kérdésekre adott válaszokban jól megfigyeltethetők azok a
toldalékok, melyek a lecke anyagát képezik. Fontos, hogy a tanító figyeljen a helyesejtésre,
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
83
ezzel is tudatosítsa a toldalékokban található hosszú magánhangzót, amit majd írásban
jelölni kell.
A Tk. 78/1. feladatában a megfigyelésen és összehasonlításon túl a kérdőszavakban is
érdemes leválasztani a toldalékot, így vizuális megerősítést adva a hasonlóságról.
Ugyanez megvalósítható a tankönyv többi feladatánál is (Tk. 74/2., 75/3–4.), mert
minden utasításban szerepel a kérdőszó is.
A munkafüzet feladatai jól támogatják a helyesírás fejlesztését. A Mf. 49/1. és 49/3.
feladatánál a gyerekeknek szükségük lehet tanítói segítségre, de a többivel valószínűleg
egyedül is boldogulnak majd, ezért egyéni haladási tempóval, differenciáltan is kiadhatók a
feladatok. Azonban a megerősítés érdekében az önálló munka után is feltétlen szükséges a
tanítói ellenőrzés.
A negyedik lecke (Varázsoljunk bájitallal!), ugyancsak kiegészítő anyag, nem
kerettantervi követelmény. Ezen óra helyett lehetőség van az eddig tanultak elmélyítésére
vagy gyakorlásra, készségfejlesztésre.
A fejezet a -val, -vel, -vá, -vé toldalékok helyesírását tartalmazza. Mivel ezeknél a
toldalékoknál a mássalhangzók hasonulása megy végbe, ez nagyon nehéz a gyerekeknek. Sok
kisgyerek pedig nem érti a -vá, -vé toldalék jelentését. Ezért érdemes játékkal megtámogatni
az órát, melyhez a tematikus kép is ad ötletet: Mivé változtatja a tündér az óriást?
Javaslat egyéb játékra, feladatra:
1. A tanító mondatkártyákra hiányos mondatokat ír, a befejezésnek megfelelően pedig
képeket nyomtat ki. Egyszerre 3-4 mondat elég. Forgószínpadszerűen lehet váltani a
csoportoknak egymást.
Utasítás: Egészítsétek ki a mondatokat a megfelelő kép odaillesztésével! Mondjátok ki
hangosan a kiegészített mondatokat! (Írjatok le egyet a füzetetekbe!)
Pl. mondatok: A levest _____________ esszük.
Egy hosszú ___________ vertük le a diót a fáról.
Tegnap focizni voltam a szomszéd _______________ .
Anya ___________kínálja a vendéget.
képek: kanál, bot, fiú, kávé/tea
2. A tanító szókártyákat nyomtat, amelyeket párosítani kell.
Utasítás: Mivé válik, mivé változik? Keresd a párokat! Alkoss mondatot a párokról! (Írd le a
füzetedbe!)
Pl.: jég-víz gyerek-felnőtt hernyó-pillangó
A jég vízzé válik. A gyerek felnőtté válik. A hernyó pillangóvá változik.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
84
A Tk. 80/1. feladatában a színes szavak leíratásakor már megfigyelhető a toldalékok
előtt a mássalhangzó hasonulása. Itt a varázslatra támaszkodva talán érdemes felhasználni
magát a varázslat szót a szabály megfigyeltetésére, rögzítésére: A toldalékban a „v” hang és
az azt jelölő betű „elvarázsolódik”, átváltozik. Ezzel a mesével talán könnyebb megjegyezni a
gyerekeknek a helyesírási szabályt.
A szabály megerősítését segíti a Tk. 81/2. feladata, majd ennek alkalmazását kéri a Tk.
81/3. feladat. Javasolt, hogy a tanító mindent írjon a táblára, ezzel megfelelő mintát,
segítséget adva a gyerekeknek.
A Tk. 81/4. feladatában szereplő receptet olvassák fel a gyerekek, figyelve a
helyesejtésre, s csak ezt kövesse a recept leírása – akár házi feladatként!
A munkafüzet feladatai alkalmasak a differenciált foglalkoztatásra. A Mf. 50/1.
feladata csak másolással gyakoroltatja a lecke anyagát, az 50/2. feladat már alkalmazást kér,
míg az 50/4. már önellenőrzést is elvár a tanulóktól. A Mf. 51/5. feladatában a toldalékok
helyesírásának fontosságát a toldalékos és nem toldalékos szavak ütköztetésével mutatjuk
meg. Ezt mondatba helyezéssel érjük el. Nagyon fontos a tanítói segítség, kontroll, hogy a
megfelelő szóalak a megfelelő helyre kerüljön a mondatokba.
A Mf. 51/6–7. feladata házi feladatként is feladható.
Az ötödik lecke (Le a hajóroncsokig, akár négyszer is!) Tk. 82/1. feladata a
nyitóképhez kapcsolódó rövid szövegértési feladat. A feltett kérdésekre egyszavas mondattal
kell válaszolni, melyekben szerepelnie kell az órán szóba kerülő toldalékoknak.
A tankönyvben viszonylag kevés írásbeli feladat van, de ennek kiegészítésére a
munkafüzet ad lehetőséget.
A hatodik lecke (Egy pórázon a gazdival) gyakorló, ismétlő feladatai az előző
leckékben megtanultakat elevenítik fel. Itt a hangsúly a kérdőszavakra válaszoló toldalékos
szó, szavak leírásán, a mondatba illő megfelelő toldalékos szó kiválasztásán van.
A Tk. 84/1. feladatában a Válaszolj írásban a kérdésekre! utasításra egyszavas vagy
egész rövid mondattal is lehet válaszolni (Egy kislány. Kedden.), s így a Tk. 85/2. feladatának
első részét át lehet ugorni, hisz már írásban is mondatokat alkottak a tanulók.
A munkafüzet feladatait ezen az órán vagy a következő gyakorlóórán is meg lehet
oldani.
A fejezet zárásként Megálló – gyakorlóóra – áll rendelkezésre. Ehhez a
munkafüzetben adtunk feladatokat (Mf. 54–56.o.), de a fejezet során kimaradt tankönyvi
vagy egyéb munkafüzeti feladatokat is fel lehet használni.
Az utolsó órán az 54 órás tanmenet szerinti 4., a 72 órás tanmenet szerinti 5. mérés
következik.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
85
VII. fejezet: A mondat, a mondatfajták és a szöveg
Tk. 86–101. oldal, Mf. 57–67. oldal
Ajánlott óraszám: 8 vagy 13 óra
A kerettanterv kapcsolódó egysége:
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék; mondatfajták
Előzetes tudás Iskolaérettség.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési
céljai
Az anyanyelvhasználat tudatosításának megindítása, a helyesírás biztonságának megalapozása. A nyelvi elemzési készség fejlesztése és a nyelvtani fogalmak használatának tudatosítása.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A mondat, a szó, a hang, a betű felismerése és megnevezése. Az ábécé hangjainak felsorolása. A betűrend használata gyakorlati feladatokban. A hangok csoportosítása fajtájuk és időtartamuk szerint. A szótagolás szabályszerűségeinek felismerése. A szavak jelentést hordozó szerepének ismerete. A szótő felismerése, a toldalékok jelölése. A toldalékos szavak felismerése szövegben. Szavak toldalékos alakjának alkotása. A -ba, -be, -ban, -ben ragos szóalakok helyes használata és leírása. A beszélői szándék felismerése a kijelentő és a kérdő mondatokban. Megnevezésük. Az -e kérdőszó helyes használata.
A tanuló felismeri és megnevezi a
tanult nyelvtani fogalmakat, és a különféle feladatmegoldásban használja a szabályokat.
Környezetismeret: állatok kommunikációja, jel, jelzés, információ; lakóhely, közlekedés;
természeti ritmusok.
Vizuális kultúra: hangfelvételek és képfelvételek készítése; a helyes kiejtés vizsgálata a felvétel segítségével.
Ének-zene: ritmusjátékok ütőhangszereken.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Hang, betű; ábécé; egyjegyű betű, kétjegyű betű, háromjegyű betű; magánhangzó, mássalhangzó; szó, mondat, szöveg; szótő, toldalék, kijelentő mondat, kérdő mondat.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
86
A tankönyv utolsó fejezetében a mondatfajtákkal foglalkozunk. A kerettantervi
követelmény szerint másodikban a kijelentő mondatot és a kérdő mondatot kell
megismernie és felismerniük a tanulóknak. Az év során tanultakhoz hasonlóan ezen
ismeretek elsajátítása is tapasztalati úton történik, s a megtapasztalást követi majd a
szabályalkotás és -alkalmazás. A tapasztalás megsegítésére elengedhetetlen a
kommunikációs gyakorlatok, a szituációs játékok alkalmazása ebben a fejezetben. Mivel a
mondatfajtákat beszédünkben a hanglejtésről ismerjük fel, fontos a helyesejtés, a megfelelő
beszéddallam elsajátítása a leckék során.
A fejezet végén sor kerül az év végi ismétlésre is.
Az első lecke (Alma? Alma!) témája a mondat és a szöveg. A kezdő képről alkotott
rövid történet megfogalmazásakor már többféle mondatfajtát elvárhat a tanító, még ha
ezeket a gyerekek nem is tudatosan használják.
Segítő instrukciók lehetnek még:
Mit gondolhatott/mondhatott a fiú, mikor észrevette a csőszt?
Mit gondolhatott/mondhatott a csősz, mikor észrevette a fiút?
A kapott válaszok között elvárható, hogy felkiáltó, felszólító mondatok is
megjelenjenek.
A Tk. 86/1. feladatának rövid szövegén keresztül átismételhetők a mondat
helyesírásának szabályai, a szöveg fogalma és kritériumai. A szöveget érdemes többször,
több tanulóval is felolvastatni, hogy a mondatfajták eltérő dallamvonalát sokszor hallják a
tanulók, s begyakorolhassák a megfelelő hanglejtést a következő feladathoz.
A Tk. 86/2. feladata a hanglejtés és a mondatfajta közötti kapcsolatra vezeti rá a
gyerekeket, de még nem tudatosítva a kijelentő mondat fogalmát.
A Tk. 87/3. és 4. feladatában a mondat és a szöveg helyesírását gyakorolják a
gyerekek.
Javaslat a feldolgozásra: A tanító a két tankönyvi mondatot – és saját maga által
kitaláltakat is – egy papírcsíkra írja fel úgy, hogy elég nagy legyen a távolság a betűk között. A
gyerekeknek ollóval kell szétdarabolniuk a mondatokat szavakká. Ez a feladat alkalmat ad a
differenciálásra is, mert a jobb képességű gyerekeknek több szóból álló, míg a nehezebben
boldoguló gyerekeknek kevesebb szóból álló mondatokat lehet adni.
Ugyanezt meg lehet valósítani 4. feladat szövegével is, ami már nehezebb feladat. Ha
differenciálni szeretne a tanító, a gyengébb képességű gyerekeket segítheti a nagy
kezdőbetűk megadásával.
A Tk. 87/5. feladatában lévő szöveghez hasonlót a tanító saját maga is készíthet, amit
a gyerekek csoport- vagy páros munkával oldhatnak meg.
A munkafüzet feladatai közül a Mf. 57/1. feladatában nehezítetten jelenik meg a
szósor szavakra tagolása, mert csupa nagybetűvel íródott a szöveg. Könnyítésként
megjelennek a mondat végi írásjelek. Hasonló feladatokon keresztül érdemes még
gyakoroltatni a szavakra tagolást.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
87
A Mf. 57/3. feladatát differenciált feldolgozásra ajánljuk. A jobb képességű gyerekek
önállóan is meg tudják majd oldani a feladatot. A bizonytalan helyesírású gyerekeknek
segíteni kell, hogy ne adjanak rossz megoldást, és rögzüljenek a kívánatos ismeretek.
A második lecke (Jósaink jelentik) a kijelentő mondattal foglalkozik. Erre a leckére – a
72 órás tanmenet szerint – két órát is szánhat a tanító. Ismét a tematikus képről való
beszélgetés és az ekkor szerzett nyelvi tapasztalat lesz a gyerekek segítségére az ismeretek
elsajátításában. A beszélgetés, jóslás közben megfigyeltetheti a tanító a beszéd dallamát,
mely közben az ereszkedő dallamvonal felismerése a cél.
A következő feladatban (Tk.88/1.) a mondat és a szóhalmaz közötti különbséget kell
észrevenni, és ehhez kapcsolni a beszélő szándékát. Valójában ez az új ismeret. Nagyon
egyszerűen, a másodikos gyerekek életkori sajátosságainak, ismereteinek megfelelően
fogalmaztuk meg a szabályban is ezt a tudnivalót, amelyet majd harmadik osztályban
bővítünk, mélyítünk.
A Tk. 89/3. feladatában a két dallamvonalnak megfelelően kell felolvasni ugyanazt a
mondatot. Itt fontos tapasztalást szereznek a gyerekek: Beszédben gyakran csupán a
mondatok hanglejtése határozza meg a beszélői szándékot, mondatfajtát. Ennek tudása és
helyes használata nagyon fontos a kommunikációban. Ezután kapcsolhatja a tanító az új
ismeretet a mondat végi írásjel felismertetéséhez.
A munkafüzet feladatai szövegen és állításokon keresztül gyakoroltatják a kijelentő
mondat felismerését. A Mf. 58/1. feladatában lévő utasítás helyett a következőt is adhatja a
tanító: Pipáld ki a helyes állításokat, tegyél X-et a hamis állítások elé! A jelet a négyzetbe
tedd! A szöveghez kapcsolódó állításokon keresztül is gyakoroltathatjuk a megfelelő
hanglejtést, ha többször felolvassuk azokat. Ugyanígy segítheti a tanító az ismeretek
rögzülését a szöveg kijelentő mondatainak felolvastatásával is.
A harmadik lecke (Kérdeztél? Felelek…) a kérdő mondattal ismerteti meg a tanulókat.
A 72 órás tanmenet szerint ezt a témát is két tanítási órában dolgoztatjuk fel, és egy teljes
órát szántunk az -e kérdőszó használatának megismerésére.
Az eseményképről folyó beszélgetéshez kérdőszavakat adtunk meg, melyek
segítségével könnyű kérdő mondatokat megfogalmazni.
A Tk. 90/1. feladata találós kérdések segítségével kapcsolódik a tematikus képhez –
már a feladat megfogalmazásában benne van a kérdés szó, mely segíti a nyelvtani ismeretek
rögzülését. A válaszokat ajánlatos rövid kijelentő mondattal megadni. (A pókháló. A rádió.
stb.)
A Tk. 90/2. feladatában páros munkát kérünk a tanulóktól, de ezt a tanító
természetesen felülbírálhatja, s frontálisan is megoldható vagy elkezdhető a feladat. A
lényeg, hogy a beszélgetésben a kérdő és a kijelentő mondat hanglejtése
megkülönböztethető legyen, s tudatosítsa a tanító a két mondat végén szereplő írásjel közti
különbséget és annak okát.
A Tk. 91/3. feladata mindenképpen közös munkára ajánlott, s a megfelelő helyesírás
érdekében a tanító írja fel a táblára a megbeszélt kérdéseket.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
88
A Tk. 91/4. feladata az -e kérdőszócska használatára ad példát. Ez kerettantervi
követelmény. Épp ezért a feladatot bátran lehet bővíteni más mondatokkal, amelyek az
adott szituációhoz kapcsolódnak, de a tanító találhat ki saját maga is egy rövid történetet,
amihez a gyerekek majd kérdéseket tesznek fel. Ennél és a következő feladatnál fontos lenne
azt is megfigyeltetni, hogy az -e kérdőszócska mindig az igéhez (itt még nem nevezzük meg,
csak utalunk rá) kapcsolódik. Illetve csak azt a kérdő mondatot tudjuk -e kérdőszavas
mondattá alakítani, amelyikben nem szerepel kérdőszó: Sikerült ételt választani? Sikerült-e
ételt választani?
Javaslat a további feladatokra:
1. A gyerekek kis csoportokban dolgoznak. A tanító minden csoportnak ad egy
eseményképet. Papírdarabokra, esetleg nagyobb méretű kocka oldalaira
kérdőszavakat ír. A gyerekeknek egyesével húzni kell a papírcetlikből vagy dobni a
dobókockával. A húzott vagy kidobott kérdőszó segítségével egy lapra kérdést kell
írniuk az eseményképről. Annyi kérdést kell írni, ahány gyerek van a csoportban.
Ezután forgószínpadszerűen helyet cserélnek egy másik csoporttal, majd
megválaszolják az új helyen lévő lapon feltett kérdéseket. Ismét dobnak, s kérdéseket
írnak a lapra. Ezután új helyre mennek, és megválaszolják a feltett kérdéseket. Ebben
a feladatban alkalom nyílik mind a kérdő, mind a kijelentő mondat gyakorlására.
2. A tanító a Tk. 91/5. feladatához hasonlóan mondatokat ad meg, melyeket át kell
alakítani -e kérdőszócskával kiegészített kérdéssé.
A munkafüzet feladatai közül a Mf. 59/1. feladata a tankönyvi feladat ismétlése.
Mivel találós kérdésekhez kapcsolódik a feladatmegoldás, az ismétlődés nem árt. Ezért házi
feladatként is szerepelhet ez a feladat a lecke során. A Mf. 59/3. feladatát mindenképpen
közös feldolgozásra ajánljuk, mert a négy dallamvonal közül csak kettő ismerős a gyerekek
számára. Azonban nyelvünkben egyszavas mondatokat is használunk, melyek dallamvonala
is nagyon rövid. Ebben a feladatban ennek megfigyelésére és beazonosítására nyílik
lehetőség, de ehhez tanítói segítségre van szükség.
A negyedik lecke (Illik, nem illik) gyakorlóóra, amelyet a tanító belátása szerint
fordíthat az eddigi ismeretek elmélyítésére, ismétlésére, rögzítésére. Ehhez a Tk. 92–93.
oldalán adunk feladatokat, de természetesen az esetlegesen meg nem oldott feladatokból is
válogathat a tanító, vagy saját feladatokkal is dolgozhat az órán.
A 92. oldal tematikus képéhez kapcsolódó feladatok közül a Tk. 92/1. a kijelentő és
kérdő mondatok megfogalmazására fókuszál. Itt ismét lehetőség nyílik a hanglejtés
megfigyeltetésére. A zárójelben lévő kérdések (Mit mondanál? Mit kérdeznél?) is a két
mondatfajtának megfelelő mondatok megfogalmazását segítik. A némajátékkal pedig a
kommunikáció nonverbális elemeit figyelhetik meg újra a gyerekek.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
89
A Tk. 93/6. feladatának utasítása szerint az olvasókönyv 133. oldalán lévő meséből
kell mondatokat választani. Mivel az előző év során az olvasókönyv is átdolgozásra került, az
olvasmányok egy része más oldalon található. Jelen esetben a 129. oldalon lévő Pinokkió és
Kanóc titokban útra kel című olvasmányról van szó. Ebben kell a gyerekeknek a megfelelő
mondatokat megtalálni.
Javaslat a további gyakorlásra: A Tk. 92/2. feladatához hasonló mondatokat a tanító
vagy a gyerekek is kitalálhatnak egy másik eseményképről. Hallás után – a hanglejtés alapján
– vagy mondatkártyákon olvasott mondatokról kell eldönteniük, hogy kijelentő vagy kérdő
mondattal van-e dolguk. Itt ismét előkerülhet az -e kérdőszócska használata, helyesírásának
gyakorlása.
A munkafüzet feladatai közül bármelyik feladható önálló munkára vagy házi
feladatnak.
Az ötödik és hatodik lecke (A részvétel a fontos, Hóban, fagyban, verőfényben)
tankönyvi és munkafüzeti feladatai az év végi ismétlést segítik.
A fejezetet a gyakorlóóra után év végi felmérő zárja.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
90
III. A TANKÖNYVEK EREDMÉNYES HASZNÁLATÁNAK FELTÉTELEI ÉS
LEHETŐSÉGEI
III.1. A tanulási folyamat megtervezése és értékelése
A másodikos nyelvtan tananyag tanítása során – új tantárgy lévén – a tanulóknak fokozott
tanítói segítségre van szükségük. Nem szabad elvárni, hogy a nyelvtani ismeretek maguktól
megfogalmazódjanak a tanulókban. Minden új ismeretnél lényeges az aprólékos tanítói
rávezetés. Fontos minél több tapasztalaton keresztül gyakoroltatni a nyelvhasználatot, a
kommunikációs helyzeteket, hogy ezeken keresztül épüljenek be a tudnivalók. A megfelelő
mennyiségű gyakorlás után fogalmazunk, állapítunk meg szabályokat, melyeket azután
alkalmazunk az újabb feladatok segítségével. Soha nem szabad magukra hagyni a bizonytalan
tanulókat, s minden egyéb tanórán is meg kell ragadni az alkalmat a nyelvtani ismeretek
ismétlésére, gyakorlására.
A fejezetek végén – mint az előző részben már leírtuk – témazáró szummatív mérést
ajánlatos végezni. Ezeknek célja, hogy a tanító visszajelzést kapjon az elsajátított ismeretek
mélységéről, a tudás biztonságáról. A tanmenetek szerint öt, illetve hat ilyen mérést
iktattunk be. Természetesen ezek csak ajánlások, a tanító belátása szerint eltérhet ezek
mennyiségétől pozitív és negatív irányba is, vagy a tanmenetekben meghatározott időpontot
is megváltoztathatja.
Ugyanígy – ha szükségét érzi a tanító – a továbbhaladáshoz szükséges diagnosztizáló
mérések beiktatására is van lehetőség.
Azonban javaslatunk minden esetben a következő: A központilag megadott
felmérőket a tanító a saját tanulócsoportjára szabva, átdolgozva használja fel. A
tanulócsoport képességeinek, tudásszintjének és a megtanított anyagnak megfelelően
alakítson, változtasson rajtuk.
A felmérések során érdemes és ajánlott 3 perces másolással és tollbamondással
kiegészíteni a felmérőket. Ezek segítségével nemcsak mérni lehet, hanem nyomon is lehet
követni a tanulók egyéni fejlődését, az írástempót és a hallott szöveg reprodukálását
illetően.
A másolás során leírt betűszám minimuma második évfolyam végén 12–19 betű/perc.
Tollbamondáskor eleinte csak szavakat, majd rövid mondatokat, illetve rövid
mondatokból álló szövegeket diktáljon a tanító, és csak második félévben kerüljön sor a
hosszabb mondatokra s ezekből álló szövegekre! A tollbamondások szókészlete nagyrészben
tükrözze a tananyagok feldolgozása során alkalmazott szókészletet, s csak azt érdemes
számon kérni, amit meg is tanítottunk. Mind a másolásokhoz, mind a tollbamondásokhoz
alapul szolgálhat a munkafüzet végén található Másolás, tollbamondás című rész és a
Helyesírási szójegyzék.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
91
III.2. Hatékony tanítási módszerek és tanulási technikák
Már sokszor jeleztük, hogy a nyelvtan tanulásában a tapasztalás az elsődleges. Nem
szabályokat tanítunk és kérünk számon, hanem megtapasztaltatjuk a nyelv működését, majd
ebből vonunk le következtetéseket.
Ugyanakkor nagyon fontosnak tartjuk, hogy az órák folyamán a differenciált
foglalkoztatás, a tehetséggondozás és ezzel párhuzamosan a felzárkóztató, segítő tanítói
hozzáállás megjelenjen. Erre számos feladat lehetőséget ad, s erre a leckék tárgyalása során
javaslatokat is tettünk az előző fejezetben.
Mindenképpen ajánlatos a gyerekeket a frontális munka mellett egyre többször
kisebb csoportokban vagy páros munkával dolgoztatni. Ezek során nem csak a
feladatmegoldás válhat könnyebbé, hanem fejlődnek szociális készségeik, tanulnak
egymástól, problémamegoldást gyakorolhatnak, és fejlődik kommunikációs készségük is. A
tankönyvben és a munkafüzetben a szerzők is többször javasolják a felsorolt munkaformákat
az arra alkalmas feladatoknál. Az előző fejezetben írtunk példákat és adtunk javaslatokat a
frontális munka kiváltására, az órák színesebbé tételére.
Amennyiben digitális tábla, okostábla áll a tanító rendelkezésére, sokkal több
lehetőség nyílik meg előtte. A tankönyv és a munkafüzet feladatait interaktív formában is fel
lehet dolgozni, saját készítésű feladatokkal színesíteni az órákat. Ezenkívül a Nemzeti
Köznevelési Portál (NKP) www.nkp.hu oldala is kínál digitális gyakorlóanyagokat, játékokat.
Mindemellett a tankönyv és a munkafüzet is megtalálható itt lapozható, digitális formában.
III.3. A tankönyv tanórai és otthoni használatának lehetőségei
A tankönyv és a munkafüzet alapvetően tanórai használatra készült. A két taneszközt
párhuzamosan, együtt alkalmazva, megfelelő tanítói segítséggel a kerettantervben
meghatározott tananyag maradéktalanul elsajátítható. Azonban mind a két taneszközben
több, önálló feldolgozásra alkalmas feladat található. Ezekből házi feladat céljára válogathat
a tanító, de akár egy felmérés egy-egy részét is képezhetik.
III.4. A tankönyvhöz kapcsolódó egyéb kiadványok
A Nyelvtan-helyesírás tankönyvhöz egy munkafüzet kapcsolódik, mely szerves egységet
képez a tankönyvvel. Leckéiben szorosan követi a tankönyv leckéit. Megfelelő mennyiségű
feladatot kínál a tanítónak a gyakoroltatás, a differenciálás, a felzárkóztatás lehetőségével.
A tankönyv és a munkafüzet is megtalálható digitális formában a www.nkp.hu
oldalon a TARTALOM menüpontból indulva, a 2. évfolyamot és a Magyar nyelv és irodalom
tantárgyat kiválasztva.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
92
SZAKIRODALOM:
BANCZEROWSKI Janusz [1994.] A kommunikációs kompetencia összetevői. Nyr. 118:
277−286.
HYMES Dell On communicative competence; In J.B. Pride & J. Holmes
(Eds.), Sociolinguistics (pp. 269-293)
DEME László – GRÉTSY László – WACHA Imre (szerk.) [1999.] Nyelvi illemtan. Szemimpex
Kiadó, Budapest, é. n.
ELEKFI László – WACHA Imre [2003.] Az értelmes beszéd hangzása. Szemimpex Kiadó,
Budapest, é. n.
A. JÁSZÓ Anna [2006.] Az anyanyelvi nevelés az ábécétől az érettségiig. Trezor Kiadó,
Budapest.
KARDOS Tamás – SZŰTS László [1995.] Diáksóder. (Hogyan beszél a mai ifjúság?). Budapest,
é. n. Falukönyv – Ciceró Kiadói, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
KESZLER Borbála (szerk.) [2003.] Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
KÓRÓDI Bence [2012.] Halló, jelentésközpont? Anyanyelvi játékok – játékos készségfejlesztő
feladatok a szinonímia és a nyelvi kommunikáció témaköréhez (In: Magyar nyelv –
Tanári Kincsestár; Segédanyag és ötletek a nyelvi képességfejlesztéshez; cserelapos
kézikönyv; Raabe Kiadó, Budapest).
NAGY József [2002.] XXI. század és nevelés. Osiris Kiadó, Budapest.
PEASE, Allan [2003.] Testbeszéd. Park Kiadó, Budapest.
PEASE, Allan – GARNER, Allan [2004.] Szó-beszéd. A társalgás művészete. Park Kiadó,
Budapest.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
93
ÓRATERVEK
1. A szóbeli közlés
Az óra témája: Így szólunk egymáshoz – Köszönés, megszólítás, bemutatkozás
Az óra típusa: Új ismeretet feldolgozó óra
Az óra cél- és feladatrendszere, a fejlesztendő attitűd, készségek, képességek: Nyelvi és
nem nyelvi jelenségek fölismerése, gyakorlati alkalmazása; kommunikatív kompetencia
fejlesztése.
Fejlesztendő kompetenciák: Anyanyelvi kompetencia, kognitív kompetencia, digitális
kompetencia, tanulási kompetencia, szociális kompetencia.
Tanítandó ismeretek (fogalmak, szabályok stb.): A kapcsolatfelvétel nyelvi formái, a
köszönés, az üdvözlés, a megszólítás, a bemutatkozás és a bemutatás. A köszönés és a
megszólítás formái, szabályai.
Fejlesztési területek: Verbális és nonverbális kommunikáció. Nyelvi problémaészlelés.
Szókincsfejlesztés; szókapcsolatok, mondatok alkotása szavakból tematikus kép, képek
segítségével. Látott-hallott információk összekapcsolásának képessége. Megfigyelőképesség.
Az óra didaktikai feladatai: Figyelem felkeltése, tanulási célok kitűzése, új ismeret nyújtása,
elemzés, következtetés, rögzítés, alkalmazás, ellenőrzés, értékelés, dicséret.
Tantárgyi kapcsolatok: Magyar irodalom, környezetismeret.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
94
Idő-
keret Az óra menete
Nevelési-oktatási stratégia
Megjegyzések Módszerek/
didaktikai
feladatok
Tanulói
munka-
formák
Eszközök
6 perc I. Ráhangolódás,
előkészítés:
Beszélgetés a
tematikus képről
irányított kérdések
segítségével – ezek a
képen is olvashatók.
Tk. 4. o.
beszélgetés
figyelem
felkeltése
tanulási cél
kitűzése
frontális
osztálymunka
tankönyv Lehetőség szerint a
tematikus kép
kivetített formában is
megjelenhet, csakúgy,
mint a tankönyv és a
munkafüzet feladatai.
www.nkp.hu
Minél több gyereknek
lehetőséget kell adni a
megszólalásra.
A kiinduló nagy képhez (beszéd- vagy tematikus képhez) tartozó, a mozdulatokat fókuszba állító tanítói kérdések mellett szükséges azt is tisztázni, hogy a képen látható szereplők kinek köszönnek, kik lehetnek egymásnak köszönő párjai; ha egy-egy szereplőhöz több köszönési forma tartozik, akkor melyik köszönési formával kinek köszönhet.
1 perc II. Célkitűzés
A mai órán a
megfelelő köszönési
módikról és egymás
helyes
megszólításáról
fogunk tanulni.
közlés
tanulási cél
kitűzése
frontális
osztálymunka
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
95
Idő-
keret Az óra menete
Nevelési-oktatási stratégia
Megjegyzések Módszerek/
didaktikai
feladatok
Tanulói
munka-
formák
Eszközök
5 perc III. Új ismeret
feldolgozása:
A
metakommunikációs
jelek képről való
értelmezése,
azonosítása, a
megfelelő korú
szereplőhöz való
kapcsolása;
szituációs játék.
Tk. 4/1.
A tanító példát adva
különféle köszönési
mozdulatokat mutat,
amiből a
gyerekeknek ki kell
találni, vajon kinek
szólt a köszönés.
Ezután szituációs
játék közben a
gyerekek a teremben
sétálva egymást is
köszöntik
kézjelekkel,
testmozdulatokkal. A
tanító nehezítheti a
feladatot azzal, ha
meghatározza a
szereplők korát,
nemét. (Pl. gyerek
köszön gyereknek,
férfi köszön idősebb
nőnek, gyerek
köszön felnőtt
rokonnak stb.).
megfigyelés
problémafelv
etés
beszélgetés
szituációs
játék
elemzés
következtetés
új ismeretek
nyújtása
dicséret
frontális
osztálymunka
egyéni munka
páros munka
tankönyv
Lehetőség szerint a
tematikus kép
kivetített formában is
megjelenhet, csakúgy,
mint a tankönyv és a
munkafüzet feladatai.
www.nkp.hu
Fontos a
feladatmegoldás
előkészítése tanítói
példákkal.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
96
Idő-
keret Az óra menete
Nevelési-oktatási stratégia
Megjegyzések Módszerek/
didaktikai
feladatok
Tanulói
munka-
formák
Eszközök
2 perc A tematikus képen
szereplők köszönési
formáinak újbóli
megfigyelése.
Tk. 5/2. és a 4.o.
tematikus képe
Cél: A tanulók
vegyék észre, hogy a
köszönés formáját,
stílusát több tényező
is befolyásolja.
megfigyelés
értelmezés
beszélgetés
megbeszélés
új ismeret
nyújtása
következtetés
alkalmazás
frontális
osztálymunka
ceruza,
tankönyv
Különféle köszönési
formák használatának
indoklása.
6 perc Szituációs játékok:
Tk. 5/3.
1. Olvassátok el a Tk. 5/3. feladatánál a zöld címkéken látható köszönéseket! 2. Játszani fogunk. Én megmondom, kivé változtok, és azt is, milyen napszak van. Ennek megfelelően kell hangosan üdvözölni egymást. 3. A tanulók egyik fele gyerek, másik fele idős néni/bácsi szerepébe bújik. 4. Sétáljatok a teremben, és köszönjetek szóban egymásnak a szerepetek szerint! 5. Szerepcsere.
megbeszélés
példaadás
magyarázat
szemléltetés
szituációs
játék
következtetés
alkalmazás
dicséret
frontális
osztálymunka
egyéni munka
differenciálás
tankönyv
A szókártyákat csak el
kell olvasni, de még
nem kell a képhez
kötni.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
97
Idő-
keret Az óra menete
Nevelési-oktatási stratégia
Megjegyzések Módszerek/
didaktikai
feladatok
Tanulói
munka-
formák
Eszközök
Variációs lehetőségek:
a. Gyerekek köszönnek a szomszéd bácsinak délelőtt.
b. Gyerekek köszönnek a boltban, orvosnál, különféle közösségi terekbe való belépéskor napközben.
c. Gyerekek köszönnek a hozzátartozóiknak este.
d. Idegen felnőttek köszöntik egymást este.
Elköszönéssel is
folytatódhat a játék,
hasonló helyeztek
létrehozásával.
megbeszélés
példaadás
magyarázat
szemléltetés
szituációs
játék
következtetés
alkalmazás
dicséret
frontális
osztálymunka
egyéni munka
differenciálás
tankönyv
A szókártyákat csak el
kell olvasni, de még
nem kell a képhez
kötni.
3 perc Feladatmegoldás Tk.
5/3.
megbeszélés
magyarázat
következtetés
alkalmazás
ellenőrzés
dicséret
frontális
osztálymunka
egyéni munka
differenciálás
ceruza,
tankönyv
Nem kell minden
köszönési formát kötni
a képekhez.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
98
Idő-
keret Az óra menete
Nevelési-oktatási stratégia
Megjegyzések Módszerek/
didaktikai
feladatok
Tanulói
munka-
formák
Eszközök
5 perc A megszólítás
gyakorlása
Tk. 6/5., 6.
Cél: a tanulók vegyék
észre, hogy a
megszólítást több
tényező is
befolyásolja: kor,
ismeretség
mélysége,
korkülönbség, nem.
megbeszélés
szemléltetés
következtetés
alkalmazás
frontális
osztálymunka
egyéni munka
ceruza,
tankönyv
Tanítói javítás és
segítség szükséges:
A 6/6. feladatban az 1.
képhez a Zol-, a
második képhez a Fe-
szótag a helyes.
7 perc Feladatmegoldás meglévő ismeretek és az órán tanultak alkalmazásával. Tk. 7/7–8.
megbeszélés
magyarázat
következtetés
alkalmazás
ellenőrzés
dicséret
páros munka
vagy
csoportmunk
a
differenciálás
vagy
frontális
munka tanítói
segítséggel
ceruza,
tankönyv
Az ellenőrzés mindenképpen frontálisan vagy a tanító által történjen!
3 perc Feladatmegoldás az új ismeretek alkalmazásával. Mf. 4/2.
megbeszélés
magyarázat
indoklás
következtetés
alkalmazás
ellenőrzés
értékelés
dicséret
egyéni munka ceruza,
munkafüz
et
Meg kell győződni
arról, hogy a tanulók
be tudják azonosítani
a képen látható
emberek életkorát és
nemét.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
99
Idő-
keret Az óra menete
Nevelési-oktatási stratégia
Megjegyzések Módszerek/
didaktikai
feladatok
Tanulói
munka-
formák
Eszközök
2 perc A tanultakra való reflektálás, összefoglalás. Az Összegezzünk rész elolvasása, megbeszélése. Tk. 7.o.
megbeszélés
ellenőrzés
értékelés
dicséret
frontális
osztálymunka
1 perc IV. Ellenőrzés,
értékelés:
házi feladat adása
Mf. 4/1.
közlés
megbeszélés
frontális
osztálymunka
ceruza,
munkafüz
et
1 perc tanítói értékelés
értékelés
dicséret
frontális
osztálymunka
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
100
2. A hangok, a betűk, a szótagok és a szótagolás
Az óra témája: Sorban haladj! – A betűrendbe helyezés szabályai
Az óra típusa: Új ismeretet feldolgozó óra.
Az óra cél- és feladatrendszere, a fejlesztendő attitűd, készségek, képességek:
Problémamegoldó képesség, megfigyelőképesség, analízis-szintézis, együttműködési
készség, helyesejtési és helyesírási készség. Aktív szókincs fejlesztése, passzív szókincs
aktivizálása, szóbeli mondat- és szövegalkotás.
Fejlesztendő kompetenciák: Anyanyelvi kompetencia, kognitív kompetencia, digitális
kompetencia, tanulási kompetencia, szociális kompetencia.
Tanítandó ismeretek (fogalmak, szabályok stb.): Hang, betű; ábécé; egyjegyű betű, kétjegyű
betű, háromjegyű betű; magánhangzó, mássalhangzó; szó.
Fejlesztési területek: Nyelvi problémaészlelés; grammatikai szabályok felismerése,
alkalmazása; szókincsfejlesztés; látott-hallott információk összekapcsolásának képessége;
megfigyelőképesség.
Az óra didaktikai feladatai: Figyelem felkeltése, tanulási célok kitűzése, új ismeret nyújtása,
elemzés, következtetés, rögzítés, alkalmazás, ellenőrzés, értékelés, dicséret.
Tantárgyi kapcsolatok: Magyar irodalom, környezetismeret.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
101
Idő-
keret Az óra menete
Nevelési-oktatási stratégia
Megjegyzések Módszerek/
didaktikai
feladatok
Tanulói
munka-
formák
Eszközök
5 perc I. Ráhangolódás,
előkészítés:
a, Beszélgetés a
tematikus képről
irányított
kérdések
segítségével.
A képen látható
állatok
megnevezése.
b, A kiejtett
kezdőhang és a
hozzá tartozó
betű azonosítása,
összekötése.
Tk. 20. o.
beszélgetés
figyelem felkeltése
tanulási cél
kitűzése előzetes
ismeretek
felidézése
frontális
osztálymunka
tankönyv
Lehetőség szerint a
tematikus kép
kivetített formában
is megjelenhet,
csakúgy, mint a
tankönyv és a
munkafüzet
feladatai.
www.nkp.hu
a, Minél több
gyereknek
lehetőséget adni a
megszólalásra.
Beszélgetni a
megnevezett
állatokkal
kapcsolatos
ismereteikről
(élőhely, táplálék,
osztály).
b, Segíteni azokat,
akiknek még
nehezen megy a
nagybetűk
beazonosítása.
Megbeszélni, hogy
magánhangzót
vagy
mássalhangzót jelöl
az adott betű.
1 perc II. Célkitűzés
A mai órán a
betűrendbe
sorolásról fogunk
tanulni.
közlés
tanulási cél
kitűzése
frontális
osztálymunka
Megbeszélni, hogy
előző órán már szó
volt a betűrendről,
a magyar ábécéről.
Elmondani vagy
elolvasni az ábécét.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
102
Idő-
keret Az óra menete
Nevelési-oktatási stratégia
Megjegyzések Módszerek/
didaktikai
feladatok
Tanulói
munka-
formák
Eszközök
3 perc III. Új ismeret
feldolgozása:
Beszélgetés
Hol fontos, hogy
a szavak
betűrendbe
kerüljenek?
A betűrend
ismételt
megfigyelése a
nyitóképen.
megfigyelés,
problémafelvetés,
beszélgetés,
szabálykeresés
következtetés
előzetes ismeretek
felidézése
frontális
osztálymunka
képek,
tárgyak
Képekkel,
tárgyakkal
segíthetjük a
felismerést:
osztálynévsor,
Ablak-zsiráf c.
könyv, lexikonok,
osztálynapló,
mobiltelefon
névjegyzéke stb.
2 perc Feladatmegoldás;
labirintus
Tk. 20/1.
beszélgetés,
megbeszélés,
értelmezés
előzetes ismeretek
felidézése
következtetés
alkalmazás
ellenőrzés
értékelés
dicséret
önálló munka tankönyv,
ceruza
A bizonytalan
gyerekeknek –
akiknél még nem
biztos a nagybetűk
és a kisbetűk
kapcsolatának
ismerete – tanítói
segítség kell.
Ellenőrzés és
szükség esetén
javítás közösen.
7 perc A magyar ábécé
betűinek leírása
kis írott betűkkel
füzetbe a
betűrendnek
megfelelően.
megbeszélés,
példaadás,
magyarázat,
szemléltetés
alkalmazás
frontális
osztálymunka
egyéni munka
füzet,
ceruza
Ha az idő soknak
bizonyul a leírásra,
érdemes utána a
magánhangzókat és
a mássalhangzókat
különböző színnel
átírni vagy
valahogyan jelölni.
Fontos a tanítói
példa.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
103
Idő-
keret Az óra menete
Nevelési-oktatási stratégia
Megjegyzések Módszerek/
didaktikai
feladatok
Tanulói
munka-
formák
Eszközök
4 perc Feladatmegoldás;
betűrend
megállapítása
részleges
ábécéből.
Tk. 21/2.
megbeszélés,
példaadás,
magyarázat,
szemléltetés
következtetés
alkalmazás
ellenőrzés
értékelés
dicséret
frontális
osztálymunka
egyéni munka
tankönyv,
ceruza
Az alfeladat
megoldása előtt
ellenőrizni kell a
főfeladatot.
6 perc Feladatmegoldás;
betűrendbe
sorolás képek
segítségével.
Tk. 21/3.
megfigyelés,
megbeszélés,
példaadás,
magyarázat,
szemléltetés
előzetes ismeretek
felidézése
új ismeret nyújtása
ellenőrzés
értékelés
dicséret
frontális
osztálymunka
egyéni munka
differenciálás
tankönyv,
ceruza,
füzet
A képek fölé vagy
mellé érdemes
odaírni a
kezdőbetűt, ezzel
segítve a
betűrendbe
sorolást, a
számozást.
A gyorsabban és
biztosabban dolgozó
gyerekek a b,
alfeladatot is meg
tudják oldani
önállóan, míg a
többieknek segítség
szükséges, vagy ezt
az alfeladatot házi
feladatnak is lehet
adni.
3 perc Feladatmegoldás;
betűrendbe
sorolás
városnevekkel.
Tk. 21/5.
megfigyelés,
megbeszélés,
példaadás,
magyarázat,
szemléltetés
előzetes ismeretek
felidézése
alkalmazás
gyakorlás
következtetés
ellenőrzés
értékelés
dicséret
frontális
osztálymunka
egyéni munka
tankönyv,
ceruza
Mindenképp
szükséges a tanítói
megerősítés és
ellenőrzés.
A feladatmegoldás
során használják a
gyerekek a füzetbe
leírt ábécét!
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
104
Idő-
keret Az óra menete
Nevelési-oktatási stratégia
Megjegyzések Módszerek/
didaktikai
feladatok
Tanulói
munka-
formák
Eszközök
7 perc Új ismeret,
megerősítése
feladatmegoldáss
al,
gyermeklexikon
használatával.
Tk. 21/4.
vagy
Mf. 11/1., 2.
gyakorlás
új ismeret nyújtása
alkalmazás
rögzítés
ellenőrzés
értékelés
dicséret
frontális
osztálymunka
egyéni munka
differenciálás
tankönyv
vagy
munkafüz
et,
ceruza,
Ablak-
zsiráf c.
könyv
vagy
helyesírás
i szótár
vagy
mobiltele
fon
névjegyzé
ke
Ez a feladat csak
akkor éri el a célját,
ha minden
kisgyereknek
rendelkezésére áll a
lexikon. Ha ez nem
lehetséges, akkor
helyettesíthetjük
egy mobiltelefon
névjegyzékével is. A
feladat lényege,
hogy
megfigyeltessük az
azonos
kezdőbetűvel
kezdődő szavaknál
fellépő betűrendbe
sorolási szabályt.
A feladat
kihagyható, ha a
tanító úgy látja,
hogy az azonos
kezdőbetűkkel
kezdődő szavak
sorrendezése még
korai. Helyette a
Mf. 11/1., 2.
feladata is
megoldható, mely
gyakoroltatja és
rögzíti az órán
eddig tanultakat.
Illetve ez a feladat
differenciálásra is
alkalmas. A jobb
képességű tanulók
ezt oldják meg, míg
a többiek a
munkafüzetben
dolgoznak.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
105
Idő-
keret Az óra menete
Nevelési-oktatási stratégia
Megjegyzések Módszerek/
didaktikai
feladatok
Tanulói
munka-
formák
Eszközök
3 perc IV. Összefoglalás,
ellenőrzés,
értékelés:
A tanultakra való reflektálás, összefoglalás. Az Összegezzünk
rész elolvasása
Tk. 21. o.
közlés,
megbeszélés
rögzítés
frontális
osztálymunka
tankönyv
2 perc Házi feladat
adása
Mf. 11/2., 3.
vagy a magyar
ábécé leírása a
füzetbe csupa
nagybetűkkel.
közlés,
megbeszélés
frontális
osztálymunka
ceruza,
munkafüz
et
Ha az órán a Mf.
11/1. feladata nem
került megoldásra,
az is adható házi
feladatnak.
2 perc Az órai munka
értékelése:
tanulói és tanítói
megbeszélés
értékelés
dicséret
frontális
osztálymunka
egyéni munka
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
106
3. Több szóból egy szó
Az óra témája: A szóösszetételek – Az összetett szavak jelentése 1. óra
Az óra típusa: Új ismeretet feldolgozó óra.
Az óra cél- és feladatrendszere, a fejlesztendő attitűd, készségek, képességek:
Problémamegoldó képesség, megfigyelőképesség, analízis-szintézis, együttműködési
készség, helyesejtési és helyesírási készség. Aktív szókincs fejlesztése, passzív szókincs
aktivizálása, szóbeli mondat- és szövegalkotás.
Fejlesztendő kompetenciák: Anyanyelvi kompetencia, kognitív kompetencia, tanulási
kompetencia, szociális kompetencia.
Tanítandó ismeretek (fogalmak, szabályok stb.): Hang, betű; ábécé; egyjegyű betű, kétjegyű
betű, háromjegyű betű; magánhangzó, mássalhangzó; szó. A szavak jelentést hordozó
szerepének ismerete. Összetett szavak, elválasztás, összetétel határa. Az elválasztási szabály
kiszélesítése.
Fejlesztési területek: Nyelvi problémaészlelés; grammatikai szabályok felismerése,
alkalmazása; szókincsfejlesztés; látott-hallott információk összekapcsolásának képessége;
megfigyelőképesség. Nyelvhelyességi és helyesírási szabályok alkalmazása az írásbeli
nyelvhasználatban.
Az óra didaktikai feladatai: Figyelem felkeltése, tanulási célok kitűzése, új ismeret nyújtása,
elemzés, következtetés, rögzítés, alkalmazás, ellenőrzés, értékelés, dicséret.
Tantárgyi kapcsolatok: Magyar irodalom, környezetismeret.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
107
Idő-
keret Az óra menete
Nevelési-oktatási stratégia
Megjegyzések Módszerek/
didaktikai
feladatok
Tanulói
munka-
formák
Eszközö
k
4 perc I. Ráhangolódás,
előkészítés:
Beszélgetés a
tematikus képről
irányított kérdések
segítségével.
A képen látható
állatok és tárgyak
megnevezése.
Tk. 34. o.
beszélgetés
figyelem
felkeltése
tanulási cél
kitűzése
előzetes
ismeretek
felidézése
frontális
osztálymunka
tan-
könyv
Lehetőség szerint a
tematikus kép kivetített
formában is
megjelenhet, csakúgy,
mint a tankönyv és a
munkafüzet feladatai.
www.nkp.hu
Minél több gyereknek
lehetőséget adni a
megszólalásra.
Beszélgetni a
megnevezett állatokkal
kapcsolatos
ismereteikről (élőhely,
táplálék, osztály).
Felírni 7-8 elhangzott
szót (melyek összetett
szavak) a táblára, majd
megbeszélni, hogy miért
érdekesek ezek az
szavak.
Elvárt válasz: Két szóra
lehet őket bontani.
1 perc II. Célkitűzés
A mai órán az
összetett szavakról
fogunk tanulni.
Szerintetek mit
jelent az összetett
szó?
közlés,
problémafel-
vetés,
megfigyelés
tanulási cél
kitűzése
frontális
osztálymunka
Ismét megfigyeltetni a
táblán olvasható
szavakat.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
108
Idő-
keret Az óra menete
Nevelési-oktatási stratégia
Megjegyzések Módszerek/
didaktikai
feladatok
Tanulói
munka-
formák
Eszközö
k
9 perc III. Új ismeret
feldolgozása:
Összetett szavak
képzése szókártyák
segítségével.
játék,
megfigyelés,
problémafel-
vetés,
beszélgetés,
szabálykere-
sés
figyelem
felkeltése
következte-
tés
előzetes
ismeretek
felidézése
páros munka
vagy csoport-
munka
szókár-
tyák
Fontos, hogy az egy
csoportba kerülő,
párosítandó szavakból
egyértelműen lehessen
megalkotni az összetett
szavakat. Egy-egy
feladatba csak négy
összetett szó kerüljön,
majd
forgószínpadszerűen
cserélhetnek helyet a
párok vagy csoportok.
Pl.
katica-bogár
szakács-könyv
hinta-ló
kosár-labda
író-gép
eső-köpeny
jelző-lámpa
virág-cserép
További ötlet a
kétikönyv kapcsolódó
részében.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
109
Idő-
keret Az óra menete
Nevelési-oktatási stratégia
Megjegyzések Módszerek/
didaktikai
feladatok
Tanulói
munka-
formák
Eszközö
k
5 perc Feladatmegoldás;
összetett szavak elő-
és utótagra bontása,
asszociáció.
Tk. 34/1.
megfigyelés,
megbeszélés,
értelmezés
új ismeret
nyújtása
következte-
tés
alkalmazás
ellenőrzés
értékelés
dicséret
frontális
osztálymunka
önálló munka
Tan-
könyv,
ceruza
7 perc Feladatmegoldás;
azonos előtagú
összetett szavak
képzése
Tk. 35/3.
megbeszélés,
példaadás,
magyarázat,
szemléltetés
új ismeret
nyújtása
következte-
tés
alkalmazás
ellenőrzés
értékelés
dicséret
frontális
osztálymunka
egyéni munka
Tan-
könyv,
ceruza
Közösen megbeszélni,
hogy mik láthatók a kis
képeken.
A feladat első részében
az elő- és utótag szavait
felírni a táblára is, majd
az összetett szavakat
önálló munkával írják le
a gyerekek!
A feladat második része
házi feladatként is
feladható.
4 perc Feladatmegoldás;
összetett szavak
keresése versben.
Tk. 36/4.
példaadás,
megbeszélés,
magyarázat
következte-
tés
alkalmazás
ellenőrzés
értékelés
dicséret
egyéni munka
tan-
könyv,
ceruza
A vers tanítói
bemutatása, majd
többszöri olvasás
közösen.
Megjegyzés: A rászáll
igekötős ige is összetett
szó.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
110
Idő-
keret Az óra menete
Nevelési-oktatási stratégia
Megjegyzések Módszerek/
didaktikai
feladatok
Tanulói
munka-
formák
Eszközö
k
5 perc Feladatmegoldás;
összetett szavak
képzése adott
szavakból.
Tk. 36/5. és Tk. 36/6.
a gyorsabban
haladóknak.
megfigyelés,
megbeszélés,
példaadás,
magyarázat,
szemléltetés
alkalmazás
ellenőrzés
értékelés
dicséret
egyéni munka
differenciálás
tanköny
v,
ceruza,
A feladatnak több
megoldása is
lehetséges. Az ügyesebb
tanulók valószínűleg
észre fogják venni ezt,
miként azt is, hogy
néhány szó elő- és
utótagként is
szerepelhet.
pl: fény-ceruza-hegyező,
hó-virág-csokor
4 perc Új ismeret
megerősítése
feladatmegoldással;
összetett szavak
képzése képek és
szavak segítségével.
Mf. 20/1.
megfigyelés,
megbeszélés
alkalmazás
gyakorlás
ellenőrzés
értékelés
dicséret
frontális
osztály-munka
egyéni munka
Munka-
füzet,
ceruza
Bár önálló munkával
oldják meg a gyerekek a
feladatot, előzetesen
közösen el kell mondani
a szavakat és a képek
nevét.
2 perc IV. Összefoglalás,
ellenőrzés,
értékelés:
A tanultakra való reflektálás, összefoglalás. Az Összegezzünk
rész elolvasása
Tk. 37.o.
közlés,
megbeszélés
rögzítés
frontális
osztálymunka
Tan-
könyv
2 perc Házi feladat adása
Tk. 35/2. vagy Mf.
20/2.
közlés,
megbeszélés
frontális
osztálymunka
ceruza,
munka-
füzet
Ha az órán a Tk. 35/3.
második része nem
került megoldásra, az is
adható házi feladatnak.
2 perc Az órai munka
értékelése:
tanulói és tanítói
megbeszélés
értékelés
dicséret
frontális
osztálymunka
egyéni munka
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
111
4. A szavak és jelentésük
Az óra témája: Csíkos csikó – A magánhangzók időtartamának jelölése
Az óra típusa: Új ismeretet feldolgozó óra.
Az óra cél- és feladatrendszere, a fejlesztendő attitűd, készségek, képességek: Nyelvi és
nem nyelvi jelenségek fölismerése, gyakorlati alkalmazása; kommunikatív kompetencia
fejlesztése; auditív észlelés, analízis-szintézis, együttműködési készség, helyesejtési és
helyesírási készség; aktív szókincs fejlesztése, passzív szókincs aktivizálása, szóbeli mondat-
és szövegalkotás.
Fejlesztendő kompetenciák: Anyanyelvi kompetencia, kognitív kompetencia, digitális
kompetencia, tanulási kompetencia, szociális kompetencia.
Tanítandó ismeretek (fogalmak, szabályok stb.): A mondat, a szó, a hang, a betű felismerése
és megnevezése. A hangok csoportosítása fajtájuk és időtartamuk szerint. A szavak jelentést
hordozó szerepének ismerete.
Fejlesztési területek: Nyelvi problémaészlelés. Szókincsfejlesztés; szókapcsolatok, mondatok
alkotása szavakból tematikus kép, képek segítségével. Látott-hallott információk
összekapcsolásának képessége. Megfigyelőképesség. Szóbeli kifejezőkészség. Helyesejtés,
helyesírás.
Az óra didaktikai feladatai: Figyelem felkeltése, tanulási célok kitűzése, új ismeret nyújtása,
elemzés, következtetés, rögzítés, alkalmazás, ellenőrzés, értékelés, dicséret.
Tantárgyi kapcsolatok: Magyar irodalom, környezetismeret, matematika, ének-zene.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
112
Idő-
keret Az óra menete
Nevelési-oktatási stratégia
Megjegyzések Módszerek/
didaktikai
feladatok
Tanulói
munka-
formák
Eszközök
3 perc I. Ráhangolódás,
előkészítés:
Beszélgetés a
tematikus képről
irányított
kérdések
segítségével –
ezek a képen is
olvashatók.
Tk. 40. o.
beszélgetés
figyelem
felkeltése
tanulási cél
kitűzése
előzetes
ismeretek
felidézése
frontális
osztálymunka
tankönyv Lehetőség szerint a
tematikus kép
kivetített formában is
megjelenhet, csakúgy,
mint a tankönyv és a
munkafüzet feladatai.
www.nkp.hu
Minél több gyereknek lehetőséget adni a megszólalásra. Feleleveníteni az előző órán tanultakat hangok és betűk kapcsolatáról, a magánhangzókról és a mássalhangzókról.
1 perc II. Célkitűzés
Ma a
magánhangzókkal
és azok
jelölésével
foglalkozunk.
közlés
tanulási cél
kitűzése
frontális
osztálymunka
3 perc III. Új ismeret
feldolgozása:
Hangok
időtartamának
megfigyelése,
megkülönbözteté
se hangszer vagy
más hangadó
eszköz
hangoztatása
után.
Pl: A tanító furulyán egy hangot röviden vagy hosszan hangoztat.
játék,
problémafelvet
és, magyarázat,
megfigyelés
előzetes
ismeretek
felidézése
alkalmazás
egyéni
munka
furulya,
csengő,
síp,
metallofon
További ötletek a
megvalósításra a
kézikönyvben
találhatók.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
113
Idő-
keret Az óra menete
Nevelési-oktatási stratégia
Megjegyzések Módszerek/
didaktikai
feladatok
Tanulói
munka-
formák
Eszközök
Utasítás: Ha rövid hangot hallasz, hajtsd a fejed a padra! Ha hosszú hangot hallasz, ülj egyenesen, hátra tett kézzel!
4 perc Feladatmegoldás;
a magánhangzók
időtartamának s
ezek
jelentésváltoztató
szerepének
megfigyelése a
szavakon belül.
Tk. 40/1.
megfigyelés,
példaadás,
értelmezés,
beszélgetés,
megbeszélés
előzetes
ismeretek
új ismeret
nyújtása
következtetés
alkalmazás
frontális
osztálymunka
ceruza,
tankönyv
Nagyon fontos, hogy
alaposan
megbeszéljük a szavak
jelentését a
szómagyarázat által.
8 perc Feladatmegoldás; a magánhangzó-hosszúság megkülönböztetése a leírt betűknél; a magánhangzó-hosszúság jelentésváltoztató szerepének megfigyelése.
megbeszélés,
példaadás,
magyarázat,
szemléltetés,
szituációs játék
következtetés
alkalmazás
ellenőrzés
dicséret
frontális
osztálymunka
egyéni
munka
differenciálás
tankönyv
Felhívni a figyelmet a
helyesírás
fontosságára, az
ékezetek elhagyásának
veszélyeire.
Minden szóval alkotni
mondatot, ügyelve a
helyesejtésre.
4 perc Feladatmegoldás;
Magánhangzók
csoportosítása
időtartam szerint.
Tk.41/3.
megbeszélés
magyarázat
előzetes
ismeretek
frontális
osztálymunka
egyéni
munka
ceruza,
tankönyv
A feladat megoldása
előtt mondjuk el az
ábécét, majd soroljuk
fel a magánhangzókat!
Ez megkönnyíti a
feladatmegoldást.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
114
Idő-
keret Az óra menete
Nevelési-oktatási stratégia
Megjegyzések Módszerek/
didaktikai
feladatok
Tanulói
munka-
formák
Eszközök
felidézése
következtetés
alkalmazás
ellenőrzés
dicséret
Fontos, hogy a
becslésre ne adjunk túl
sok időt.
3 perc Feladatmegoldás;
hibásan írt szavak
javítása;
szómagyarázat.
Tk. 41/4.
megbeszélés
szemléltetés
előzetes
ismeretek
felidézése
következtetés
alkalmazás
gyakorlás
frontális
osztálymunka
egyéni
munka
ceruza,
tankönyv
A c, alfeladat házi
feladatnak is
feladható.
5 perc Feladatmegoldás; mondatkiegészítés. Tk. 41/5.
megbeszélés,
magyarázat
előzetes
ismeretek
felidézése
következtetés
alkalmazás
ellenőrzés
dicséret
frontális
osztálymunka
ceruza,
tankönyv
Fontos a helyesejtés.
9 perc Feladatmegoldás;
betűhalmaz
szavakra tagolása,
válogatás adott
feltételnek.
Mf. 24/2.
megbeszélés,
magyarázat,
indoklás
következtetés
frontális
osztálymunka
egyéni
munka
differenciálás
ceruza,
munka-
füzet
Figyelni kell arra, hogy
jó helyen válasszák el a
gyerekek a szavakat.
Ehhez érdemes a
tanítónak a kivetített
könyvben is
megcsinálni a
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
115
Idő-
keret Az óra menete
Nevelési-oktatási stratégia
Megjegyzések Módszerek/
didaktikai
feladatok
Tanulói
munka-
formák
Eszközök
alkalmazás
ellenőrzés
értékelés
dicséret
feladatot, vagy a
szavakat sorban felírni
a táblára.
A gyorsabban dolgozó
vagy ügyesebb
gyerekek képesek
lesznek az önálló
csoportosításra. A
nehezebben dolgozó
gyerekeknek fontos a
tanítói segítség.
3 perc A tanultakra való reflektálás, összefoglalás. Az Összegezzünk rész elolvasása, megbeszélése. Tk. 41. o.
megbeszélés
ellenőrzés
értékelés
dicséret
frontális
osztálymunka
1 perc IV. Ellenőrzés,
értékelés:
házi feladat adása
Mf. 24/3, 4.
közlés
megbeszélés
frontális
osztálymunka
ceruza,
munka-
füzet
1 perc tanítói értékelés
értékelés
dicséret
frontális
osztálymunka
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
116
5. A hangkapcsolatok jelölése
Az óra témája: Nem szorítja a kabátja – A hangkapcsolatok ejtése és írása (tj, tyj).
Az óra típusa: Új ismeretet feldolgozó óra.
Az óra cél- és feladatrendszere, a fejlesztendő attitűd, készségek, képességek:
Problémamegoldó képesség, megfigyelőképesség, auditív észlelés, analízis-szintézis,
együttműködési készség, helyesejtési és helyesírási készség, tájékozódás a szövegben. Aktív
szókincs fejlesztése, passzív szókincs aktivizálása, szóbeli mondat- és szövegalkotás.
Fejlesztendő kompetenciák: Anyanyelvi kompetencia, kognitív kompetencia, digitális
kompetencia, tanulási kompetencia, szociális kompetencia.
Tanítandó ismeretek (fogalmak, szabályok stb.): A szavak jelentést hordozó szerepének
ismerete. A szótő felismerése, a toldalékok jelölése.
A toldalékos szavak felismerése szövegben. Szavak toldalékos alakjának alkotása.
Hangkapcsolat, kiejtéstől eltérő betűkapcsolat.
Fejlesztési területek: Nyelvi problémaészlelés; grammatikai szabályok felismerése,
alkalmazása; szókincsfejlesztés; szókapcsolatok, mondatok alkotása szavakból tematikus kép,
képek segítségével; látott-hallott információk összekapcsolásának képessége;
megfigyelőképesség.
Az óra didaktikai feladatai: Figyelem felkeltése, tanulási célok kitűzése, új ismeret nyújtása,
elemzés, következtetés, rögzítés, alkalmazás, ellenőrzés, értékelés, dicséret.
Tantárgyi kapcsolatok: Magyar irodalom, környezetismeret.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
117
Idő-
keret Az óra menete
Nevelési-oktatási stratégia
Megjegyzések Módszerek/
didaktikai
feladatok
Tanulói
munka-
formák
Eszközök
5 perc I. Ráhangolódás,
előkészítés:
Beszélgetés a
tematikus képről
irányított kérdések
segítségével. tj-tyj
hangkapcsolatot
tartalmazó szavak
gyűjtése,
mondatalkotás.
Tk. 58.o.
beszélgetés
figyelem
felkeltése
tanulási cél
kitűzése
frontális
osztálymunka
tankönyv
Lehetőség szerint a
tematikus kép
kivetített formában
is megjelenhet,
csakúgy, mint a
tankönyv és a
munkafüzet
feladatai.
www.nkp.hu
Minél több
gyereknek
lehetőséget adni a
megszólalásra.
1 perc II. Célkitűzés
A mai órán olyan
hangkapcsolatokkal
fogunk
megismerkedni,
amelyeket másképp
kell leírnunk, mint
ahogy kiejtjük.
közlés
tanulási cél
kitűzése
frontális
osztálymunka
Felhívni a figyelmet
arra, hogy új témát
kezdünk.
2 perc III. Új ismeret
feldolgozása:
Az óra címének
elolvasása, a
hangkapcsolat és a
helyesírás közti
különbség
megfigyeltetése.
megfigyelés,
problémafelve
tés,
beszélgetés,
szabálykeresés
elemzés
következtetés
új ismeretek
nyújtása
frontális
osztálymunka
tankönyv
4 perc Feladatmegoldás
Versolvasás;
betűkapcsolatok
keresése,
azonosítása, ejtés és
beszélgetés,
megbeszélés,
értelmezés
új ismeret
nyújtása
frontális
osztálymunka
tankönyv
ceruza
Többszöri tanítói
bemutatás után a
gyerekek is többször
olvassák el a verset!
Helyesejtés
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
118
Idő-
keret Az óra menete
Nevelési-oktatási stratégia
Megjegyzések Módszerek/
didaktikai
feladatok
Tanulói
munka-
formák
Eszközök
írás közti különbség
megfigyelése
Tk. 58/1.
ösztönzése.
4 perc Feladatmegoldás;
asszociációk
Tk. 58/2.
megbeszélés,
példaadás,
magyarázat,
szemléltetés
új ismeret
nyújtása
következtetés
alkalmazás
ellenőrzés
értékelés
dicséret
frontális
osztálymunka
egyéni munka
tankönyv
ceruza
Szükséges a
feladatmegoldás
előtt sorban
felolvasni a szavakat,
esetleg el is lehet
játszani a hozzájuk
tartozó mozdulatot.
4 perc Feladatmegoldás; a
toldalék leválasztása
a szótőről
Tk. 59/4.
megbeszélés,
példaadás,
megfigyelés,
magyarázat,
szemléltetés
előzetes
ismeretek
felidézése
új ismeret
nyújtása
ellenőrzés
értékelés
dicséret
frontális
osztálymunka
egyéni munka
tankönyv
ceruza
Helyesejtés
ösztönzése.
8 perc Feladatmegoldás; a
megadott
betűkapcsolatokat
tartalmazó szavak
kiejtése, majd
leírása, és a kettő
közötti eltérés
megfigyelése, az
ismeretek rögzítése.
gyakorlás
alkalmazás
rögzítés
ellenőrzés
értékelés
dicséret
frontális
osztálymunka
egyéni munka
differenciálás
tankönyv
ceruza
Írja fel a tanító is a
táblára a szavakat!
Helyesejtés
ösztönzése.
Helyesírási szabály
tudatosítása.
Minél több gyerek
mondatát hallgassuk
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
119
Idő-
keret Az óra menete
Nevelési-oktatási stratégia
Megjegyzések Módszerek/
didaktikai
feladatok
Tanulói
munka-
formák
Eszközök
Tk. 59/4.
Mondd ki! Mit
tapasztalsz?
Írd le! Mit
tanultunk?
meg!
Lehetőleg már írás
közben egyénileg
nyújtani segítséget a
helyesíráshoz, s
azonnal javítani az
esetleges hibákat.
4 perc Feladatmegoldás
előkészítése a tanult
ismeretek
gyakorlásával,
alkalmazásával.
Absztrakt
gondolkodás
elősegítése szólás-
és közmondás-
magyarázatokkal.
Tk. 59/5. vagy Mf.
38/1.
gyakorlás,
játék
alkalmazás
rögzítés
ellenőrzés
értékelés
dicséret
Csoport-
munka
differenciálás
hiányos
szólások
mondat-
kártyá-
kon,
magyaráz
atok
mondat-
kártyá-
kon,
szókár-
tyák,
képek
tankönyv
munka-
füzet
Differenciálás:
Képesség szerinti
csoportok alakítása
után a csoportok a
Tk. vagy a Mf.
hiányos szólásait
kapják, amibe be kell
illeszteni az oda illő
szót, majd meg kell
magyarázni a szólást.
A könnyebb szólások
a Tk.-ben, a
nehezebbek a Mf.-
ben vannak.
A Tk. szólásainak
magyarázatát
képekkel is meg
lehet jeleníteni a
párosításhoz:
lustálkodó ember,
síró gyerek, alvó
ember, valakit
megverő ember
képe.
A Mf. szólásainál
szóbeli, rövid
magyarázatokat kell
megadni:
Nem veszi észre a
lényeges dolgot.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
120
Idő-
keret Az óra menete
Nevelési-oktatási stratégia
Megjegyzések Módszerek/
didaktikai
feladatok
Tanulói
munka-
formák
Eszközök
Megmutatja az igazi
jellemét. Nincs rá
elég pénz.
Okoskodik. Többet
gondol magáról,
mint amennyit ér.
6 perc Feladatmegoldás a
tanult ismeretek
gyakorlásával.
Tk. 59/5. vagy Mf.
38/1.
gyakorlás
előzetes
ismeretek
felidézése
alkalmazás
rögzítés
ellenőrzés
értékelés
dicséret
egyéni munka
vagy
páros munka
tankönyv
vagy
munka-
füzet és
ceruza
Felhívni a figyelmet a
mondat
helyesírásának
szabályaira is!
Szükséges a tanítói
ellenőrzés
3 perc IV. Összefoglalás,
ellenőrzés,
értékelés:
A tanultakra való reflektálás, összefoglalás. Az Összegezzünk
rész elolvasása
Tk. 59.o.
közlés,
megbeszélés
rögzítés
frontális
osztálymunka
tankönyv
2 perc Házi feladat adása
Mf. 38/2.
közlés,
megbeszélés
frontális
osztálymunka
ceruza,
munka-
füzet
2 perc Az órai munka
értékelése:
tanulói és tanítói
megbeszélés
értékelés
frontális
osztálymunka
egyéni munka
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
121
6. A toldalékok helyesírása
Az óra témája: Húst a tűzbe! – A -ba, -be, -ban, -ben toldalék használata
Az óra típusa: Új ismeretet feldolgozó óra.
Az óra cél- és feladatrendszere, a fejlesztendő attitűd, készségek, képességek:
Megfigyelőképesség, auditív észlelés, analízis-szintézis, helyesejtési és helyesírási készség,
tájékozódás a szövegben, szövegértés. Együttműködési készség. Aktív szókincs fejlesztése,
passzív szókincs aktivizálása, szóbeli mondat- és szövegalkotás.
Fejlesztendő kompetenciák: Anyanyelvi kompetencia, kognitív kompetencia, digitális
kompetencia, tanulási kompetencia, szociális kompetencia.
Tanítandó ismeretek (fogalmak, szabályok stb.): A szavak jelentést hordozó szerepének
ismerete. A szótő felismerése, a toldalékok jelölése.
A toldalékos szavak felismerése szövegben. Szavak toldalékos alakjának alkotása. A -ba, -be, -
ban, -ben ragos szóalakok helyes használata és leírása. Szó-szótő-toldalék, szó-mondat-
szöveg. Helyesejtés, helyesírás.
Fejlesztési területek: Nyelvi problémaészlelés; grammatikai szabályok felismerése,
alkalmazása; szókincsfejlesztés; szókapcsolatok, mondatok alkotása szavakból tematikus kép,
képek segítségével; látott-hallott információk összekapcsolásának képessége;
megfigyelőképesség.
Az óra didaktikai feladatai: Figyelem felkeltése, tanulási célok kitűzése, új ismeret nyújtása,
elemzés, következtetés, rögzítés, alkalmazás, ellenőrzés, értékelés, dicséret.
Tantárgyi kapcsolatok: Magyar irodalom, környezetismeret.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
122
Idő-
keret Az óra menete
Nevelési-oktatási stratégia
Megjegyzések Módszerek/
didaktikai
feladatok
Tanulói
munka-
formák
Eszközök
5 perc I. Ráhangolódás,
előkészítés:
a, Utasítások
végrehajtása,
válaszadás irányított
kérdések
segítségével.
A kézikönyv
kapcsolódó
fejezetében
megtalálható
javaslat az óra eleji
játékra.
b, Beszélgetés a
tematikus képről
irányított kérdések
segítségével.
Tk.76.o.
a, játék
b, beszélgetés
figyelem
felkeltése
tanulási cél
kitűzése
egyéni munka
frontális
osztálymunka
a, tanuló
felszerelése
b, tankönyv
b, Lehetőség
szerint a
tematikus kép
kivetített
formában is
megjelenhet,
csakúgy, mint a
tankönyv és a
munkafüzet
feladatai.
www.nkp.hu
Minél több
gyereknek
lehetőséget kell
adni a
megszólalásra.
1 perc II. Célkitűzés
A mai órán két olyan
toldalékpárt fogunk
megismerni,
amelyek nagyon
hasonlítanak
egymásra, és az
előbbi
beszélgetésekben,
játék során már
nagyon sokszor
elhangzottak.
Figyelnünk kell arra,
hogy helyesen, jól
használjuk őket
írásban és
közlés
tanulási cél
kitűzése
frontális
osztálymunka
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
123
Idő-
keret Az óra menete
Nevelési-oktatási stratégia
Megjegyzések Módszerek/
didaktikai
feladatok
Tanulói
munka-
formák
Eszközök
beszédben is.
6 perc III. Új ismeret
feldolgozása:
Feladatmegoldás; a
két toldalék
elkülönítése.
Tk. 76/1.
megfigyelés,
problémafelve-
tés, beszélgetés,
szabálykeresés
elemzés
következtetés
új ismeretek
nyújtása
frontális
osztálymunka
tankönyv
A táblára is
kerüljön fel a
feladat! Fontos a
toldalékok helyes
kiejtése, a tanítói
példamutatás.
5 perc Feladatmegoldás; a
két toldalékpár
jelentésmódosító
szerepének
megfigyelése.
Tk. 77/2.
beszélgetés,
megbeszélés,
értelmezés
elemzés
következtetés
új ismeret
nyújtása
ellenőrzés
értékelés
dicséret
egyéni munka
csoportmunka
tankönyv,
ceruza
Szükséges a
tanítói
ellenőrzés, majd
a kiegészített
mondatok
felolvasása
helyesejtéssel.
4 perc Feladatmegoldás; az
új toldalék
jelentésmódosító
szerepének
felismerése.
Tk. 77/3.
megbeszélés,
példaadás,
magyarázat,
szemléltetés
következtetés
alkalmazás
ellenőrzés
értékelés
dicséret
differenciálás
egyéni munka
páros munka
vagy
frontális
osztálymunka
tankönyv,
ceruza
Megkeresni a
szótöveket.
Szükség esetén
frontálisan lehet
dolgozni a
bizonytalanabb
tanulókkal.
4 perc Feladatmegoldás;
toldalékolás hiányos
szövegben.
Tk. 77/4.
megfigyelés,
megbeszélés,
gyakorlás
alkalmazás
rögzítés
ellenőrzés
értékelés
frontális
osztálymunka
egyéni munka
tankönyv,
ceruza
Ellenőrzéskor a
kiegészített
mondatok
felolvasása
helyesejtéssel.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
124
Idő-
keret Az óra menete
Nevelési-oktatási stratégia
Megjegyzések Módszerek/
didaktikai
feladatok
Tanulói
munka-
formák
Eszközök
dicséret
6 perc Feladatmegoldás;
toldalékok
megkülönböztetése,
toldalékolt szó
mondatba foglalása.
Tk. 77/5.
gyakorlás
alkalmazás
rögzítés
ellenőrzés
értékelés
dicséret
frontális
osztálymunka
egyéni munka
differenciálás
tankönyv,
ceruza,
füzet
Meghallgatni
több gyerek
mondatát.
Ösztönözni a
helyesejtést.
A b, alfeladat
írásos része házi
feladatnak is
feladható.
3 perc Feladatmegoldás;
kakukktojás
keresése az
ismeretek
alkalmazásával.
Mf. 48/1.
gyakorlás
alkalmazás
rögzítés
ellenőrzés
értékelés
dicséret
egyéni munka
Szükséges a
tanítói
ellenőrzés,
indoklások
meghallgatása,
esetleges
javítása.
5 perc Feladatmegoldás;
mondatalkotás a
tanult ismeretek
gyakorlásával,
előzetes ismeretek
alkalmazásával.
Mf. 48/3.
A feladat szavait
szókártyákon kapják
meg a párok, s ezek
segítségével kell
megalkotni a
mondatokat.
játék,
gyakorlás
előzetes
ismeretek
felidézése
alkalmazás
rögzítés
ellenőrzés
értékelés
dicséret
páros munka
differenciálás
szókártyák,
füzet
A kirakást
követően a
gyorsabban
dolgozó párok le
is írhatják a
füzetbe a
mondatokat –
vagy néhányat –,
a lassabban
dolgozók
összekötik a
kifejezéseket a
munkafüzetben.
Szükséges a
tanítói
ellenőrzés.
Felhívni a
figyelmet a
mondat
helyesírásának
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
125
Idő-
keret Az óra menete
Nevelési-oktatási stratégia
Megjegyzések Módszerek/
didaktikai
feladatok
Tanulói
munka-
formák
Eszközök
szabályaira is!
3 perc IV. Összefoglalás,
ellenőrzés,
értékelés:
A tanultakra való reflektálás, összefoglalás. Az Összegezzünk
rész elolvasása
Tk. 77.o.
közlés,
megbeszélés
rögzítés
frontális
osztálymunka
tankönyv
1 perc Házi feladat adása
Mf. 48/2.
közlés,
megbeszélés
frontális
osztálymunka
ceruza,
munkafüzet
2 perc Az órai munka
értékelése:
tanulói és tanítói
megbeszélés
értékelés
frontális
osztálymunka
egyéni munka
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
126
7. A mondat, a mondatfajták és a szöveg
Az óra témája: Illik, nem illik – Megálló, ismétlés
Az óra típusa: Gyakorlóóra.
Az óra cél- és feladatrendszere, a fejlesztendő attitűd, készségek, képességek:
Együttműködési készség. Aktív szókincs fejlesztése, passzív szókincs aktivizálása, szóbeli
mondat- és szövegalkotás. Megfigyelőképesség, analízis-szintézis, helyesejtési és helyesírási
készség, tájékozódás a szövegben, szövegértés.
Fejlesztendő kompetenciák: Anyanyelvi kompetencia, kognitív kompetencia, digitális
kompetencia, tanulási kompetencia, szociális kompetencia.
Tanítandó ismeretek (fogalmak, szabályok stb.): Szó, mondat, szöveg; szótő, toldalék,
kijelentő mondat, kérdő mondat. Helyesejtés, helyesírás.
Fejlesztési területek: Nyelvi problémaészlelés; grammatikai szabályok felismerése,
alkalmazása; szókincsfejlesztés; szókapcsolatok, mondatok alkotása szavakból tematikus kép,
képek segítségével; látott-hallott információk összekapcsolásának képessége;
megfigyelőképesség.
Az óra didaktikai feladatai: Figyelem felkeltése, tanulási célok kitűzése, új ismeret nyújtása,
elemzés, következtetés, rögzítés, alkalmazás, ellenőrzés, értékelés, dicséret.
Tantárgyi kapcsolatok: Magyar irodalom, környezetismeret.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
127
Idő-
keret Az óra menete
Nevelési-oktatási stratégia
Megjegyzések Módszerek/
didaktikai
feladatok
Tanulói
munka-
formák
Eszközök
5 perc I. Ráhangolódás,
előkészítés:
Beszélgetés a
tematikus képről
irányított kérdések
segítségével.
Tk. 92.o.
beszélgetés
figyelem
felkeltése
tanulási cél
kitűzése
egyéni munka
frontális
osztálymunka
tankönyv
Lehetőség szerint a
tematikus kép
kivetített formában
is megjelenhet,
csakúgy, mint a
tankönyv és a
munkafüzet
feladatai.
www.nkp.hu
Minél több
gyereknek
lehetőséget kell
adni a
megszólalásra.
1 perc II. Célkitűzés
A mai órán
gyakorolni fogjuk,
amit eddig
tanultunk a
mondatokról.
közlés
tanulási cél
kitűzése
frontális
osztálymunka
6 perc III. Gyakorlás:
Szerepjáték
instrukciók alapján
Tk. 92/1.
játék –
szerepjáték,
megfigyelés,
problémafelveté
s, beszélgetés
elemzés
következtetés
gyakorlás
értékelés
dicséret
csoport-
munka
tankönyv
4-5 fős csoportok
alakítása, minél
több lehetőséget
adni a
megszólalásra.
Kiemelni néhány
mondatot az
elhangzottak közül,
s megbeszélni a
beszélői szándékot
s a hozzá
kapcsolódó
mondatfajtát, ha az
kijelentő vagy
kérdő mondat.
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
128
Idő-
keret Az óra menete
Nevelési-oktatási stratégia
Megjegyzések Módszerek/
didaktikai
feladatok
Tanulói
munka-
formák
Eszközök
5 perc Feladatmegoldás;
beszélői szándék és
helyes hanglejtés
összekapcsolása.
Tk. 92/2.
beszélgetés,
megbeszélés,
értelmezés
gyakorlás
következtetés
ellenőrzés
értékelés
dicséret
egyéni munka
frontális
osztálymunka
tankönyv
ceruza
Helyes hanglejtés
ösztönzése, tanítói
példa.
5 perc Feladatmegoldás;
barkochba.
Tk. 93/3.
játék
tanult ismeretek
felelevenítése
alkalmazás
következtetés
differenciálás
páros munka
tankönyv
Néhány párt
meghallgatni
frontálisan is.
4 perc Feladatmegoldás;
mondatfajták
keresése
szövegben.
Tk. 93/4.
megfigyelés,
megbeszélés,
gyakorlás
elemzés
alkalmazás
rögzítés
ellenőrzés
értékelés
dicséret
egyéni munka
frontális
osztálymunka
differenciálás
tankönyv
ceruza,
füzet
Az ügyesebb
tanulók önállóan is
képesek kérdéseket
megfogalmazni a
szöveggel
kapcsolatban. A
többieknek
szükséges a tanítói
segítség.
A kérdések leírása
házi feladat is
lehet, ha megelőzte
közös megbeszélés,
ötletelés.
3perc Feladatmegoldás;
szövegalkotás
mondatok sorba
rendezésével,
memóriafejlesztés.
Tk. 93/5.
megfigyelés,
gyakorlás
alkalmazás
következtetés
rögzítés
ellenőrzés
értékelés
dicséret
egyéni munka
páros munka
tankönyv
ceruza
5 perc Feladatmegoldás;
szövegalkotás
gyakorlás egyéni munka munka-
füzet,
Szükséges a tanítói
ellenőrzés,
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
129
Idő-
keret Az óra menete
Nevelési-oktatási stratégia
Megjegyzések Módszerek/
didaktikai
feladatok
Tanulói
munka-
formák
Eszközök
mondathalmazból
való válogatással és
sorba rendezéssel.
Mf. 60/1.
alkalmazás
rögzítés
ellenőrzés
értékelés
dicséret
ceruza
indoklások
meghallgatása,
esetleges javítása.
5 perc Feladatmegoldás;
mondatalkotás a
tanult ismeretek
gyakorlásával,
előzetes ismeretek
alkalmazásával.
Mf. 60/2.
gyakorlás
előzetes
ismeretek
felidézése
alkalmazás
rögzítés
ellenőrzés
értékelés
dicséret
egyéni munka
differenciálás
munka-
füzet,
ceruza
Időhiány esetén
házi feladatnak is
feladható.
3 perc IV. Összefoglalás,
ellenőrzés,
értékelés:
A tanultakra való reflektálás, összefoglalás: az órán ismételt
mondatfajták
jellemzőinek
felelevenítése
közösen.
közlés,
megbeszélés
rögzítés
frontális
osztálymunka
1 perc Házi feladat adása
Mf. 60/2. vagy
másolás a Másolás,
tollbamondás rész
szövegeiből. (Mf.
66.o.)
közlés,
megbeszélés
frontális
osztálymunka
ceruza,
munka-
füzet
2 perc Az órai munka
értékelése:
tanulói és tanítói
megbeszélés
értékelés
frontális
osztálymunka
egyéni munka
F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 1 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s t a n kö n yv 2 . F I - 5 0 1 0 1 0 2 0 2 / 1 N y e lv ta n - h e l yes í rá s m u n ka fü ze t 2 . – T a n í tó i ké z ik ö n yv
130