P A P A I G Á B O R - O R M O S B A L Á Z S
Tanu lmányút Kanadában 2. rész
Calgary az 1988-as téli O l impia városa a Sz ik lás-hegység „ H á r o m e z r e s " csúcsa inak kelet felé megszelidüló ' , síksággá t e rebé lyesedő lábánál fekszik. A földrész je lentős légi k ikötője tulajdonképpen m é g K a n a d a Alber ta tar tományában van. Innen indul tunk el több mint kétezer k i lométeres u tunkon , mely jórészt a Trans Canada autópályán vezetett. A folyó - m e l y n e k völgyében a kétszer ké tsávos autópálya ha ladt - a kora reggel i órákban vastag ködpap lanba burkolózot t . A kö rnyék hőforrásai okozzák a lá tványos je lenséget . E g y é b ként a vö lgyek szokat lanul szélesen húzódnak a Szik lás-hegység gerincei k ö zött, és a zöld fenyőerdő-vegetác ió é lesen elkülönül a ger incek csupasz látván y á t ó l . A S z i k l á s - h e g y s é g h e g y n y i sziklái között ha ladva ér tük el a Banff Nemze t i Parkot , m e l y n e k területe 664 ezer hektár . Á m ez a számadat szinte semmi t sem je lent K a n a d a irdatlan területéhez viszonyí tva. E g y biz tos . A z itt lakó embe rek nagyon jól tudják, hogy mit jelent számukra a te rmészet megőr zése . És ahol védeniva ló van, véd ik is . N e m véletlen, hogy ide egy „ugrás ra"
A Mount Reverstoke Nemzeti Parkban Fotó: Dr. Szikra Dezső
alakult meg 1872-ben a világ l ege l ső nemzet i parkja - igaz, hogy az Államokban - , a Ye l lows tone park . A Sziklás-hegység kanadai részén is léptenn y o m o n ta lá lkozunk védett területekkel .
A Banf f park K a n a d a e l ső nemzet i parkja , melyet 1887-ben létesítettek. H o g y a kanada iak mi lyen komolyan gondol ták a védettséget , mi sem jel lemzi j obban , mint hogy Banff városa n e m tar tozik a kanada i t ö rvényhozás alá. M i n d e n építkezést , a nemzet i pa rk engedé lyez - h a akar. Á m az itt lakók jól felfogott é rdeke , hogy ez így is legyen, mer t tu la jdonképpen az idegenforgalomból élnek. (Az itt lakók alatt n e m az őslakókat értjük e lsősorban. N o d e ez egy külön téma.)
Al ighogy lekanyarodtunk a főútvonalról , a társaság l egnagyobb ö römére az út mellet t l ege lésző szarvasteheneket pi l lantot tunk meg . A szokat lan lá tványtól majd felbillent az autóbusz . Azután kiszál lva különféle objektívekkel folytattuk a vadászatot . A ki tar tóbbak egy kapi tál isnak mondha tó bikát is lencsevégre kaphat tak. A ki lá tóponton medv e b i z t o s s z e m é t g y ű j t ő je lezte , h o g y
n e m csak a szarvasok domeszt iká lód-nak. E z a feltevés u t u n k során többször is beb izonyosodot t .
A város fölé m a g a s o d ó Sulfur M o u n -tain (Kén-hegy) csúcsáról az egész térség l á t h a t ó . K ö t é l p á l y á n k ö z l e k e d ő gondo lák viszik fel a látogatókat , akik részére kénye lmes fából kialakított széles já rdáka t építettek. A környék mókusai idesereglenek, hogy a turisták kezéből , hát izsákjából bőví t sék egyhangú fenyőmag-ét rendjüket . Tisztaság, rend mindenfe lé . Mielő t t a városból továbbindul tunk, Rakonczay professzor je lezte, hogy egy szarvasbika u tcákon át követte, m í g n e m egy ház kertjében pihent le, lá tszólag otthon é rezve magát .
Továbbha ladva nyugat felé a Vermi -lion hágón megál l tunk néhány percre . Szhiklai Oszkár professzor egy 1968-ban l eége t t e r d ő t ö m b (2400 hektár ) mellet t e lmondta , hogy főleg a vil lámcsapások okozta tüzek következtében K a n a d a erdei hozzávető leg százévenként leégnek. C s a k kisebb részük vészeli át a tüzet, és ezekben az erdőrészletekben több százéves faóriásokat láthatunk. Kanada évi faki termelése je lenleg 2 7 0 mil l ió köbméter évente . (Volt olyan
Elegendő „fegyver" az objektív Fotó: Dr. Szikra Dezső
év, hogy az erdőtüzeknek ugyanennyi fa esett áldozatul.) Az adatok hallatán végképp elveszítettük a reményt, hogy a tanulmányút alatt hazai viszonyulásokkal nézzük Kanada erdőgazdálkodását. Úgy tűnik a kinti erdőfelújítás fontos eszköze a tűz. S mindehhez a természet „kialakította" a Pinus contorta var. lati-folia fafajt. Ennek tobozán ugyanis egyfajta gyantás védőréteg van, me ly h ő hatására felpattan, és szétszórja magjait. (E gyantát az indiánok állati zsírral keverve, reumás fájdalmak csillapítására szolgáló gyógyszerként használják.)
A Pinus contorta állomány 25 éves korára záródik, miközben alatta Picea-fajok telepednek meg. Később az állományban megjelennek az Ahiesek, és így fejlődik az erdő. A Pinus contorta elöregedvén száradni kezd, szú és egyéb károsítok támadják meg, majd pusztulni kezdenek, és „vastag rétegben" borítják az erdőterületeket. Az alászorult Picea-fajok akár 250 évesek is lehetnek, de ez időre többnyire békorhadt egyedeket találunk. Végül az Abies-fajok maradnak uralkodók, melyeket a sokszor 15 centiméter vastag kérgük is véd.
Az emberi beavatkozás hatására a tűzzel pusztított területek csökkennek, s így az erdők természetes fejlődési folyamatéiban zavar támad. Eltűnnek lágy szárú és egyéb növényfajok, s természetesen a fauna sem marad érintetlen.
A Kootenay Nemzet i Parkot 1920-ban alapították 140 600 hektáron. Kanada egyetlen olyan nemzeti parkja, ahol a kaktuszt éppúgy megtalálhatjuk, mint a gleccsereket. Ennek oka az 1000 méter mélységbe szivárgó hólé gőzeinek felszínre bukkanása. A Rádium Hot Springs-nél 27 °C-ra hűlve napi kétmillió liter víz bukkan a felszínre, hogy az
Dr. Szónyi László Vern Enyedi (jobbról) szavait fordítja
oldott ásványokban gazdag víz gyógyhatására turisták ezreit csalogassa a környékre. És itt már a Columbia folyó vízgyűjtőjében vagyunk. E folyónak csupán a felső 180 kilométere érintetlen, mert a 2044 kilométer hosszú folyó végig lépcsőzött, melyre 13 duzzasztó és áramfejlesztő épült.
Á m az erdészeknek szívet- lelket m e l e n g e t ő látványt a M o u n t Revers -toke Nemzet i P a r k b a n látott ór iás tuj á k nyújtottak. A Thuja plicata évszázados pé ldányai úgy magasodtak fölénk, mint az esz tergomi bazil ika központ i kupolája (118 m) . Egyszerűe n f é n y k é p e z h e t e t l e n ü l g y ö n y ö r ű volt . A Glacier Nemzet i P a r k b a n láthat tuk mindazt , amit a közvé l emény tájékoztatására tenni kell , hogy m e g értsék, mi is a t ermésze tvéde lem. Terepasztal a környékről, rövidfilmes bemutató a vadak domesztikálódásáról és
az ebből adódó veszélyről, és sok-sok egyéb szórólap, tájékoztató.
A z óriás tuják birodalmában az állványokra (egylábú asztal) kihelyezett növény- és ál lat ismertető- amolyan spirál rendszerű - vastag műanyag lapokra nyomtatva épségben mutogatta magát a kíváncsiskodóknak.
Ha valaki Reverstoke-ban jár, feltétlenül keresse fel Vern Enyed zongoram ű v é s z t , aki e g y b e n s z e n v e d é l y e s gyűjtő is. S ha belefáradtunk a hetven billentyűs tanulmányozásába, sétálhat ki az állomásra, s ott kikapcsolódásképpen megszámolhatjuk a végeláthatatlan vasúti szerelvényt, mely éppen arra halad. Hat mozdonyt és több mint száz vasúti kocsit strigulázhatunk, mely olajat, fát, szenet és egyéb árut szállít. Kanada pionír ország.
- folytatjuk -
A z elmúlt években mind nagyobb szerepet tulajdoní tanak a rák gyógysze res kezelésében a t iszafában levő ha tóanyagoknak, a taxánoknak. A kaliforniai tiszafa (Taxus brevifolia) kérgéből vonják ki a taxolt, míg a díszfaként nálunk is kedvel t európai tiszafa (T. bac -cata) tűlevele a taxotere forrása. Minthogy a kaliforniai t iszafa egy ki logr a m m n y i szárított ké rge mindössze 50-100 mi l l ig ramm ha tóanyago t tar ta lmaz, egész erdőket i r tot tak ki avégett , hogy ke l lő menny i ségű gyógysze rhez jussanak. E z azonban a környeze tvédők j o gos el lenál lásába ütközött , s az eljárás köl t ségessége is nagymér tékben akadályozta a kutatásokat . Ezér t újabban az európai t iszafában l e v ő taxotere vizsgálata folyik, mert egy k i l og ramm szárított túlevélből 3 g r a m m ha tóanyag vonh a t ó ki . M i n t h o g y nap ja inkban m á r mindkét vegyüle t félszintetikusan is előállí tható, megnyí l t az út a széles körű klinikai k ipróbálás előtt.
A taxánok a dagana tos sejtek osztódását gátló anyagok , ame lyek abban térnek el a hasonló ha tású szerektől -olvasható dr. Eckhardt Sándor akadémikus , az Országos Onkológiai Intézet nyuga lmazo t t fő igazga tó jának összefoglaló t anu lmányában - , hogy n e m az e lőanyagok szintézisét akadá lyozzák , h a n e m a sejtekben l e v ő mikrocsövecs -kékhez kötődnek, s a magorsó szabályos kialakulását gátolják meg . E n n e k a sejt „öngyi lkossága" lesz a köve tkezménye .
A taxánokat infúzióban kapják a rákos betegek, akkora adagban , hogy a daganatpuszt í tó ha tásuk s z e m b e s z ö k ő
A tiszafa hatóanyagai
és a rák legyen, ám ne okozzanak erőteljes mellékhatást . D e nemcsak e ha tóanyagok e lőnyösek a beteg számára, h a n e m a májban lé t re jövő származéka ik is.
A tiszafából kivont szereknek e lsősorban akkor venni nagy hasznát , ami -
25 éves tiszafa nyírott alakzatban Fotó: Csada Ferenc
kor a beteg olyan áttétes (petefészek-, e m l ő - , tüdő- , he re - stb.) dagana tban szenved, amely ellenáll a többi gyógys z e r r e l v a l ó k e z e l é s n e k . E z e n k í v ü l azonban mindenfé le daganat kezelésében biztató e redményeke t értek el vele. A legtöbb tapasztalatot a petefészekrákkal kapcsola tban szerezték az orvosok. Kiderül t , h o g y akkor i s javí t a beteg ál lapotán, ha e lőzőleg más sejtosztódást gátló kész í tményt kapott , s az hatástalannak bizonyul t . Nyi tot t kérdés , hogy meddig kell a taxános kezelést folytatni. Két-három kezelési ciklusra mindenképpen sort kell kerí teni , mert csak ekkor indul meg a klinikai javulás , s ezt követően mindaddig adható a szer, amíg haszon származik belőle . Ha ellenben a h a r m a d i k kezelési c iklus után sem áll b e j avu lás a beteg ál lapotában, nem érdemes a taxánt tovább adni, h a n e m valami lyen más kész í tménnyel kell a kezelést folytatni.
Természe tszerű leg a taxánok is társ í thatok m á s gyógyszerekkel . A legjobb e redmény t a ciszplatinnal érték el az o r v o s o k , a m e l y a k k o r a l e g h a t é k o nyabb , ha huszonnégy órával a taxán után adják a be tegnek .
N e h é z hozzáférhetőségük miatt még csak kevés beteget kezel tek hazánkban taxánokkal , d e a j ö v ő mindenképpen az, h o g y ná lunk is el ter jedjenek ezek a gyógysze rek a rák gyógyí tásában.
L.Á. Élet és Tudomány
(Erdőművelő szakembereknek mindenféleképpen tanulságos ez az írás. A Szerk.)
ERDÉSZETVEZETŐK F IGYELEM! Az ERFA-TOURS Erdészeti és Faipari, Utazás- és Oktatásszervező Kft.
a szakemberek és a beosztott vezetők részére SZAKMAI KONZULTÁCIÓS PROGRAMOKAT
szervez. Témakörök:
1. Az erdészet mint kincstári vagyonkezelő egység 2. A fa, mint piaci áru 3. Erdészeti szaktanácsadók konferenciája 4. Az erdőtelepítés, mint a regionális átalakítási program része c. konferencia A U S Z T R I Á T Ó L A U S Z T R Á L I Á I G v á l a s z t é k ú t a n u l m á n y u t a k
Bővebb felvilágosítást ad Molnár Jánosné ügyvezető H-1074 Budapest, Csengery u. 11. Tel/fax: (36-1) 322-16-36. Telefon: 322-76-05/31.32
Mil l ecentcnár iumi e m l é k f a ü l t e t é s r e került sor Martonvásáron, ahol az ötletgazdák tájékoztatták a sajtó képviselői t elgondolásukról . Kérik valamennyi település lakóit, hogy az évforduló emlékére ültessenek sok-sok fát é s cserjét. Martonvásáron Göncz Árpád köztársasági elnök ültetett el e g y magyar kőrist, é s buzdította az ország lakóit az aktív részvételre. Ha annyi le lkesedés lesz a kivitelezésben, mint a megajánlásban, valószínű, hogy csak hasznunkra válik a kezdeményezés. Miközben az aktus emlékére készített grafikát szignáltattam az Elnök úrral, megkérdeztem, hogyan érzi magát az a kocsonyástölgy-csemete, melyet 1991-ben ajándékozott az Egyesület nevében Reményfy Lász lóné Bedő-díjasunk. A z Elnök úr m e g nyugtatott, hogy a fa j ó kezekben van, é s szépen növekedik.
MAGYAR KŐRIS
FRAXEVUS ANGUSTIFOLIA S S P . PANNONICA
A program támogatói
A M a g y a r Köztársaság Elnökének Hivatala A Honfoglalás 1100. évfordulója Emlékbizottság A z O r s z á g g y ű l é s K ö r n y e z e t v é d e l m i Bizottsága A z O r s z á g g y ű l é s M e z ő g a z d a s á g i Bizottsága F ö l d m ű v e l é s i M i nisztérium Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium A z M T A M e z ő g a z dasági Kutatóintéze- .
. , . Göncz Árpad az utolsó simításokat veezi te, Martonvasar 1 R
Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Erdészeti és Faipari Egyetem Társadalmi Műhely A Magyar Településfej lesztők és felújítók Társasága Országos Erdészeti Egyesület Díszfaiskola, kertészeti é s erdészeti csemetekerti vállalatok A települések oktatási é s egyéb intézményei
(Pápai Gábor)
Ültess fát utódaidnak A Független Ökológiai Központ 1989-be n
kezdte meg munkáját mint adományozó és opera-tív, saját programok mentén is működő környezet-védelmi alapítvány . A környezetpolitika alakítá-sában való részvétel, a környezeti neveés új útja-inak kimunkálása, fenntartható közösségek (Mo-sonmagyaróvár, Sátoraljaújhely , Baj a é s Szen -tendre, valamin t a Dörögdi-medenc e öt faluja , Kapolcs, Vigántpetend , Taliándörögd, Pul a és öcs) segítése, környezetvédelmi akciók és tanári kézikönyvek kiadás a mellet t szint e kezdettő l a közösségi faülteté s vol t a FÖ K egyik legfonto -sabb, legnépszerűbb programja.
A FÖ K az őshonos fákért: az Európai Természetvédelmi év programja
1995-ben a FÖK a Soros Alapítvány támoga-tásával tavaszi faültetésekre 2,5 milió, ősz i faül-tetésekre 2 millió forint segítséget nyújtott közös-
FÖK Akcióban (Foto: FÖK)
FAIU TAMÁS
Ültess diófá t
Ültess diófát házad elé, Sha előcammog öregkorod, Alatta idd meg piros borod.
Alatta gyújtsd meg tajtékpipád És megunt füstöt, mely mindig új, Rózsafáidra alóla fújj.
Ha szál harangoz ágai között S egy sérült levél hull le eléd, Szívd be szívedre halk fűszerét.
Sha félelmek diótörője Körülfog, szorít, élnem ereszt, Tudd meg: ember vagy, ána gerezd.
ségi faültető progra -mokhoz, összesen 92 ültetéshez. A z isko-lákban, óvodákban , településeken é s la -kótelepekenfolyó fa-ültetésfeltételevolt, hogy az ültetőknek az őshonos fá k listájá -ról kellett választani -uk, a fizika i munká t önként kel l végezni -ük, a fákat pedig gon-dozniuk is kell.
Göncz Árpád úrnak a Magyar Köztársaság elnökének Köztársasági Elnöki Hivatal Budapest, Kossuth I. tér 1-3.1357
Tisztelt Elnö k Úr! Az alulírot t társadalm i szervezete k múl t é v de -cemberében levélbe n fordulta k Önhöz , kérve , hogy szíveskedjé k belefoglaln i újév i köszöntőjé -be a Magyaro k Világszövetségének felhívását , amely a világ bármely táján élő magyarokat arra kéri: újé v napjá n est e nyol c órako r gyújtsanak gyertyát ablakukban a magyar anyanyelvért, kife-jezve szolidaritásuka t azokkal, akike t anyanyelv -használatukban korlátoznak. Újévi köszöntőjé t figyelmese n végighallgatv a nemcsak azt kellett megállapítanunk , hogy Elnök Úr nem találta lehetségesne k kérésünk figyelem-bevételét, hane m - am i még megdöbbentőb b -az újév első perceiben, az egész magyarság nagy ünnepének, a Honfoglalás 1100 éves évforduló-jának küszöbé n egyetle n biztató szóva l se m for-dult a határainkon túl élő magyarokhoz: az újé v napján érvényb e lép ő szlovák nyelvtörvén y álta l sújtott felvidék i magyarsághoz, a minden eddigi-nél nagyobb nyomort elszenvedő kárpátaljai ma-gyarokhoz, az új román oktatási törvény álta l egy -re hátrányosab b helyzetb e kerül ő erdély i ma -gyarsághoz é s a több é v óta háborús viszonyok között élő , az erőszakos betelepítése k által ve-szélyeztetett délvidéki magyarsághoz. Fogadja mindezér t legmélyebb csalódottságun k kifejezését. Tisztelettel:
Rákóczi Szövetság Hunyadi Szövetség Erdélyi Szövetség Kírpátáljai: Szövetség
Budapest, 1996. január 2.
ERDŐKERÜLŐBEN K Ö N Y V I S M E R T E T É S
Magánerdő Tulajdonoso k é s Erdőgazdálkodó k Veszp rém Megye i Egyesület e
Részletek az Egyesület alapszabály-tervezetéből
Veszprém m e g y e terüle tének je lentős részét e r d ő borítja. A z e r d ő bir toklása, keze lése és használa ta nagy szakér te lmet és felelősséget kíván. A Magánerdő- tu la jdonosok és Erdőgaz dálkodók Egyesüle té t Veszprém megyében épp ez a gondolat h ívná életre.
Szükséges egy olyan önkéntesen létrehozott , önkormányzattal r ende lkező szervezet , ame ly az erdőtulajdonosokat , gazdálkodókat segíti s zakmai tanácsadással és más módon abban: „.. .hogy az e r d ő fatermelésével megfe le lő jövede lme t hozzon, mégped ig á l landóan, tehát nemcsak a je lenben, han e m a k é s ő jövőben i s . . . " (Muzsnay Géza , az e rdőrendezés egykori professzora)
Az alakítandó Egyesület célja: Veszprém m e g y e magántu la jdonba került ér tékes erdőál
lománya inak megóvása , az e rdőbi r tokok tőkeér tékének vé-
A tagság hallgatja...
...az alapszabály ismertetését
de lme és gyarapí tása, az erdőtula jdonosok hosszú távú tulajdonos i é rdeke inek képv i se l e t e a m e g y é b e n nagy múl t ra v issza tekintő szakszerű e rdőgazdá lkodás támogatásával .
Az Egyesület célja eléréséhez vállalja: • a tulajdonosi érdekképvise le te t és a szakmai tanácsadás
megszervezését , • az erdőbir tokok forgalmazásának, cseréjének, ér tékelésé
nek információs szolgálatát , • ajánlások kidolgozását e rdőgazdálkodás i m u n k á k díjsza
bására, pénzügyi e lszámolására , • szaktanácsadást erdőterület-bőví tésre , • tájékoztatást szapor í tóanyag-beszerzésre , • információ szolgáltatást gépek, technikai eszközök beszer
zéséről , • erdészeti vá l la lkozók gazdálkodói szolgál ta tásának ismer
tetését, • tanfolyamok, szakmai t anu lmányutak szervezését .
A Magánerdő- tu la jdonosok és Erdőgazdá lkodók Veszprém Megye i Egyesü le te t isztségviselői : Nagy Miklós elnök, Vecsey Ferenc alelnök, Posgay Attila titkár, Kaszás Vince számvizsgá ló bizot tság e lnöke, Mészáros Gyula etikai bizottság e lnöke. A vá lasz tmány 4 0 tagú.
Könyvújdonság! Megjelent dr. Roller Kálmán: „...mi is vol tunk egyszer az A k a d é m i á n " Soprontól - Vancouver ig 1956-1996. c ímű
tör ténelmi emlékezése , melyben beszámol a soproni Erdőmérnök i kar hal lgatóinak és tanárainak sorsáról Kanadában 1956-tól napjainkig.
PetriBéla, az ausztráliai M a g y a r Élet szerkesztője írja vezérc ikkében: „Ritkán ért ilyen ö röm könyvter jesztő é le temben, mint a soproni Erdészet i Egye temrő l szóló dokumen tum, amiben Roller Kálmán dékán ismertet te a hal lgatók és tanárok ka landos történetét Kanadában . Ez a könyv nemcsak tör ténelem, dokumentác ió , de az izzó hazaszerete t t ankönyve is, amit aranybetűkkel kel lene beírni a magyar egye temi oktatás eml ék k ö n y v éb e . "
M e g r e n d e l h e t ő a F A G O S Z - n á l . Te le fon : 155-6539 F a x : 202 -6449
K Ö N Y V I S M E R T E T É S
Bartha Dénes - Mátyás Csaba
Erdei fa- és cserjefajok előfordulása Magyarországon
Bizonyára már több k iadvány ismertetőjében állapították meg, hogy hézagpót ló a mű , meg hogy nagyon hasznos kiadványt tart a kezében az olvasó, és hogy minden szakember könyvespolcára ajánlott s tb.
Nos , a Bartha-Mátyás szerzőpáros mos t megjelent tanulmányára mindenfé leképpen é rvényesek a megál lapí tások. Régen forgattam ilyen érdeklődéssel szakkönyvet , és több tanulságot is l evonha t t am, m i r e a végén k íváncs i ságból összeszámoltam, hogy hány szaki rodalmat használ tak fel a szerzők (340) .
A könyv prakt ikusan át tekinthető, lényegre törő, s emmi fölösleges t e r j ede lemnöve lőszócsép lés t n e m tar talmaz. Öt letesen szerkesztett , és többnyelvűségével n e m csak a külhonbélinek teszi használha tóvá , de a hazai szakemberek is ébren tarthatják vagy bőví thet ik szakszőkincsüket . A könyv európai, s nyilván megje lenése is segít Eu rópa flóratérképezéséhez csat lakozni . Át tek in the tő térképei a többnyire vizuális típusú d iákoknak is sok-sok segítséget nyújtanak.
Megjegyzés: A „térképi ábrázolás a rendelkezésre álló adatokból n e m lehe t séges" oldalakon talán jobb lett volna az ország kontúrját még i scsak feltüntetni, mer t nyi lvánvaló , hogy csak hazánkban n e m lehetséges az ábrázolás .
Ettől függetlenül: e rdész szakember könyvespolcáró l n e m
hiányozhat a m ű . Pápai Gábor
Mesterházy Zsolt: A fenyők kincsestára A Föld fenyői és kerti változataik
Budapest, 1995 .
Merész vá l la lkozásba fogott a szerző , amikor a Föld va lamennyi t oboz t e rmő fajáról és fajtájáról készített re gisztert. Ma , amikor éven te több száz kult ivár kerül kereskedelmi forgalomba, különösen aktuális egy e l igazodást, névazonosí tás t szolgáló összeáll í tás. A fajnév, faj alatti egységek után megta lá l juk a fajták megnevezésé t , leíróját, a leírás évszámát , a szá rmazás idejét, helyét és a megtaláló személy nevét . Meg tud juk továbbá a faiskola nevét és országát, ahol a kerti vál tozatot művel ik vagy forgalomba hozzák, va lamin t rövid uta lás van a növény alakjára is . A több mint félezer oldalas könyv függelékeként dr. Barabits Elemér é le tművét adja közre a szerző.
Mive l egyre több erdészkol léga vág a díszfák és díszcserjék termesztésébe , melegen ajánlhatjuk nekik e va lóban hézagpót ló vademecumot . A könyv 2 5 0 0 Ft -os áron az E L T E Botanikus kertjénél (Bp . Il lés u. 25.) r ende lhe tő meg .
Dr. Bartha Dénes
Az Országos Erdészeti Egyesület 1996. évben az alábbi
szakmai tanulmányutakat tervezi:
1. Görögország: április-május (8-10 nap) (erdőművelés, természetvédelem) a közvélemény és a turizmus erdőkre gyakorolt nyomásának alternatív megoldásai.
2. Finnország: június (6-8 nap) erdőművelési eljárások az erdőnevelésben, fafeldolgozás.
3. Németország: augusztus (8 nap) gazdálkodás lomberdőben, tölgy-bükk-erdészeti pénzügyi támogatások a magánerdőgazdálkodók részére, társulások rekultiváció, erdő és nyilvánosság)
4. Németország: szeptember (8 nap) erdőgazdálkodás az egyesülő Európában, különös tekintettel a birtokviszonyok változásából adódó ágazatközi kapcsolatokra.
5. Ausztria: október ( 7 nap) Austrofoma, állami és kismagánerdők kapcsolata, termelési és forgalmazási célú társulások szervezése. Erdőrendezési és szervezési előkészítések.
A részletes programokat és a várható költségeket január hónapban küldjük meg tagvállalatainknak, illetve a helyi csoportok titkárainak.
Kremer, B.P.: Fák. Őshonos és betelepített fajok Európában
Magyar Könyvklub (Ára: 980 Ft.)
A z utóbbi években - örvendetes módon - több dendro ló-giai témájú m ű je len t meg hazánkban . Szinte va lamennyi külföldi k iadás m a g y a r fordí tásaként látott napvi lágot a könyvpiacon , s ez alól a mostani s e m képez kivételt . 250 európai és m á s kont inensről szá rmazó fajt mu ta t b e a szerző , a részletes morfológiai j e l l emzésen túl az elterjedésről, élőhelyről , virágzási időről kapunk információt , végül egyéb é rdekességekke l , kul túr tör ténet i ada lékokkal gazdagodhatunk. A könyvet 472 színes, jól megkomponá l t és kiváló m i n ő s é g ű fotó ékesít i , va lamint 200 tusrajz teszi k ö n n y e b b é a felismerést. Igaz, az u tóbbiak közül néhány kevésbé jól s ikerül tnek minős í the tő .
Dr. Bartha Dénes
R O V A T V E Z E T Ő : DR . SZ IKRA DEZS Ő A z E r d ő f e l t á r á s i S z a k o s z t á l y
1995. november 2-3-án 44 főrészvételével tartotta meg kihelyezett ülését Visegrádon, a Pilisi Parkerdőgazdaság Rt. területén és szervezésében. Az ülésen megemlékeztek az 1955. július 25-én megalakult szakosztály 40 éves fennállásáról. Az ünnepi megemlékezést Bogár István, a szakosztály örökös tiszteletbeli elnöke tartotta, megemlékezve
az elmúlt 40 év főbb eseményeiről, eredményeiről. Az ünnepi alkalomból a szakosztályt köszöntötte Schmotzer András vezérigazgató, az OEE elnöke és Dobó István vezérigazgató a házigazdák nevében. Zámbó Péter vezérigazgatóhelyettes ismertette az Rt. munkáját és feladatait. A szakosztály tagjainak a STRA-BAG Rt. munkatársa, Sinkó László bemutatta a nagymarosi vízlépcső tájrehabilitálási munkálatait. A vízlépcsőrendszer építésekor végzett régészeti leletmentő munkák eredményeit a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeum munkatársai, Gróh Péter és Gróh Dániel régészek ismertették.
Egy hajóban a vizesekkel
A délutáni ülés az erdőfeltárás helyzetének bemutatásával és elemzésével folytatódott. Dr. Kosztka Miklós általános helyzetértékelését követően felkért hozzászólóként Bak Júlia az Északmagyarországi, Wagner Tibor a Mátra-Nyugatbükki, Mikle Tibor az Ipoly, Hibbey Alpár a Pilisi parkerdő, Fábián Gábor a Balatonfelvidéki Erdészeti Rt. erdőfeltárási és átépítési tevékenységéről számolt be. Gerely Ferenc az ÁPV Rt. szempontjait fejtette ki, majd Horváthné Sándor Erzsébet írásban leadott elemzését ismertették a pályázati rendszer tapasztalatairól. A vitában felszólalt: dr. Herpay Imre, Bogár István, Hajak Gyula. Általánosságban megfogalmazódott, hogy az erdőgazdálkodók forráshiánya, a tulajdonviszonyok bizonytalansága és a gazdálkodók számára szokatlan pályázati rendszer nehezíti az erdőfeltárást. A vitában kialakult, hogy:
- az erdőfeltárást tovább kell folytatni a helyi adottságoknak megfelelően,
- ki kell alakítani az erdőfeltárás új arculatát, - ki kell dolgozni az erdőfeltárás új cél- és érvrendszerét,
amely megfelel a természetközeli , többcélú erdőgazdálkodásnak,
- ki kell dolgozni az előbbinek megfelelően a feltáróhálózat tervezésének új elveit és módszereit, majd az érvényességi idejükben lejárt erdőfeltárási alapterveket meg kell újítani,
- a megfelelő műszaki színvonalú tervezést korszerű tervezési irányelvek alapján kell folytatni,
Római erődítmény rekonstrukciós rajza (Visegrád-Lepence)
Nagymaros-Visegrád térség komplex tájrehabilitációja
NAGYMAROS
A tájreliabilitáció után mindkét oldalon a part szélesedik, a visegrádi oldalon a vízparti üdülésre alkalmas védett öblök alakulnak ki.
- az erdészeti útügy szervezetét úgy kell kialakítani, hogy az megfeleljen a kialakult társadalmi és gazdasági viszonyoknak.
Az ülés résztvevői a második napon tanulmányozták a parkerdőgazdaság területén folyó útfenntartási munkákat és az ott alkalmazott gépeket. Többek között bemutatták az USD árokki-emelőgépet, valamint a MERI Crushers aszfaltmaró, tuskóforgácsoló és szárzúzó berendezést, továbbá egy MENZI MUCK típusú padka- és ároknyeső kotrógépet.
Bebizonyosodott, hogy az állapotfenntartási munkák idegen kivitelezővel is kiváló minőségben elvégezhetők megfelelő tervek és műszaki ellenőrzés mellett. Ezzel kapcsolatban fontos megemlíteni Horváth Frigyes üzemmérnökség-vezető (Budapesti Közúti Igazgatóság 26. sz. üzemmérnöksége) hozzászólását, amelyben kívülállóként közvetlen tapasztalatai alapján megállapította, hogy az erdészeti útépítés elviekben és alapvetően eltér a közúti szemlélettől, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy a rendszerszemléletű erdészeti útfenntartás megvalósítása nélkül az erdészeti úthálózatok fenntartása nem valósítható meg.
A hideg i d ő ellenére forró hangulatú szakosztályülést Hibbey Alpár szervezte és vezette le. Fáradozásaiért a szakosztály köszönetét fejezi ki.
• Megyei M T E S Z évforduló
A MTESZ kamarájának Bács-Kiskun megyei szervezete november 21-én, megalakulásának 30. évfordulója alkalmából megyei tudományos fórumot rendezett Kecskeméten a Tudomány és Technika Házának kongresszusi termében.
A köszöntések és történeti visszatekintés mellett megismerkedhetett a hallgatóság a M.K.M. szerepéről a tudományos élet szervezésében. Hallott a hazai tudományos kutatás mélyponti helyzetéről. Megismerhette a M T E S Z elnökét, Havas Miklóst, aki „A MTESZ és a magyar innováció" témáról beszélt kiváló és széles látókörű előadóként.
Az ünnepség délelőtti része elismerések átadásával ért véget. Négyen kaptak MTESZ megyei emlékérmet. Egyikük az O E E bajai csoportjának tagja dr. Tóth Imre, aki a helyi csoportnak 1955-1990. éveiben volt csoporttitkára, illetve 1972-1978 között elnöke. Ez az elismerés az újra megalakult M T E S Z Bajai Intézőbizottság javaslatát vette figyelembe. Délután két szekcióban folytatódtak a Megyei Tudományos Fórum előadásai, amelyeken erdészeti téma is megjelent. Ebben dr. Rédei Károly ERTI kirendeltségvezető „Erdészeti kutatások a Duna-Tisza közi homokháton" eredményeit ismertette.
A rendezvény egyúttal főpróbája volt a jövő évben ugyanitt tervezett Országos M T E S Z Tudományos Fórumnak. Az év tudományos eredményeit ismertető előadásoknak adna így évenként a MTESZ helyet és lehetőséget. A sort elsőként Kecskemét nyitná.
Dudás Pál
• Az OEE Erdészettörténeti Szakosztálya erdészettörténeti
pályázatára hat pályamű érkezet t A bíráló bizottság döntése alapján a kövtkezó'díjak kerültek kiosztásra.
I. díj (15 000 Ft) - „Egy elveszett m. kir. erdőhivatal" című munka. Jelige: „Múlton okulva" - Abonyi István;
II. díj (8000 Ft) - „A tulajdonosváltozások hatása a Pécs melletti erdőkre" c ímű munka. Jelige: „Ora et labora" - Dr. Kollwentz Ödön;
III. díj (3000 Ft) - „A pannonhalmi bencés főapátsági uradalom erdészettörténete 1802-1945" c ímű munka. Jelige: „Quercus cerris" - Kisalföldi Erdőgazdaság Rt. Ravazdi Erdészet;
III. díj (3000 Ft) - „A Vértes-hegység erdei és szarvasai Lamberg Ferenc múlt századi képein " c ímű munka. Jelige: „Festő" - Szabó Imre.
A Szakosztály a pályaműveket az Erdészettörténeti Közleményekben tervezi megjelentetni.
A következő pályaművek dicséretben részesültek: „Szereti-e a magyar ember az erdőt és a könyveket? " („Dinnyeberki" - T ó t h Aladár, Pécs), „A Vértes-hegység Csákberény környéki erdőrészleteinek elnevezései" („Berény" - Szabó Imre - Székesfehérvár).
• A Tamási Helyi Csoport szomorú szívvel búcsúztatta két
egyesületi tagtársát
Október 8-án 49 éves korában elhunyt Tóth Lajos erdész-vadász kollégánk. 1946. szeptember 29-én született Dombóváron. Az erdészeti technikum elvégzése után 1966-ban a Hőgyészi Erdészet lengyeli kerületében lett gyakornok. 1967-ben a határőrséghez vonultatták be.
Leszerelése után a Mecsekben volt erdész és vadász. 1975-től haláláig ismét a lengyeli kerületbe került. Felesége a lengyeli vadászház gondnoka. Leánya középiskolás, fia elvégezte az erdészeti szakközépiskolát, jelenleg a lengyeli kerület megbízott vezetője.
Vérebeket tenyésztett, Európa-szerte ismert vérebvezető volt. Számos magyar és nemzetközi vérebversenyen ért el sikereket kutyáival, de ennél fontosabb az, hogy mindig lelkesedéssel, kötelességtudóan és sikerrel kutatta fel a vadászterületen sebzett nagyvadat.
Jó kedélyű, fáradhatatlan kollégát vesztettünk el, aki zenei tudásával, dallal, derűvel a társaság lelke volt. Két végén égette élete gyertyáját, sietett élni, talán érezte, hogy kevés az ideje.
Betegségben elgyötört testét végső nyugalomra elkísérte családja és a barátok, kollégák, ismerősök sokasága.
Október 12-én Vida László erdész egyesületi tagtársunk 70 éves korában elhunyt.
Szolgálati éveit a Dunántói déli részén töltötte. A Mecsekben, a Karászi Erdészetnél kezdett mint beosztott erdész, majd hosszú éveket töltött a „Gyulaj" Rt. jogelődjénél: aNémetkér i Gondnokság és a Bikácsi Erdészet vezetőjeként 1965-ig. Késeibb a Szekszárdi Fásító Erdészet, majd a Mezőföldi Erdő- és Vadgazdaságnál dolgozott. A Bátaszéki Tsz erdészeként vonult nyugdíjba. Tevékeny, ízig-vérig erdészkollégát vesztettünk el személyében, aki mindig készségesen, nagy érdeklődéssel vett részt egyesületünk szakmai rendezvényein.
Pétervári Gáborné csoport-titkár
• Erdőművelési Szakosztály
Varga Béla, a szakosztály elnöke nyitotta meg időszerű" tájékoztatójával az ülést. Az állami erdőket állami vagyonként a Pénzügyminisztérium kezeli, mondotta. Működtetését a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet gyakorolja. (Sok bába között vajon elvész-e az erdő?) Sajnos az erdők privatizációja még nem lefutott. A III. kárpótlási törvény (zsidók, üldözöttek kárpótlása) hozzávetőleg 100 000 hektár állami erdőt adhat még magánkézbe.
A szakosztály helyi tevékenységéről a beszámolót Bényei Sándor (Sárospataki Helyi Csoport) kezdte. 70-80 ha területen a szálalóvágásos művelés gyakorlati módszereivel tartottak bemutatót. Mivel az erdőrészletek védett területen vannak, különösen időszerű a téma.
Ezzel függ össze az őszi Pro Silva rendezvény (a szerkesztőség várja a beszámolót), melyen Európa 20 országának 32 szakembere három napig tanulmányozhatta Baja, Zala és Pécs erdőgazdaságainak ezirányú tevékenységét, mondotta az elnök. Sok helyen igen komoly feszültség van a természetvédő szakemberek és az erdészek között. A nézeteltérések tisztázásakor több önmérsékletet kért az elnök az érintett szakemberektől.
A törvény előkészítésekor a véleményezésre adott idő (néha csak órák) általában sértően kevés.
Mivel az ördög a részletekben rejlik, így természetesen alapos bírálatról, illetve véleményezésről szó sem lehetett.
Az erdész szakma rész-érdekekre tagolódott szét, ami a jelen helyzetben nagy hiba. A politikusok a sokféle szakvéleménnyel nem tudnak mit kezdeni, sokkal inkább összezavarodnak. E zavar tisztázásában nagy szerepe lehetne az Erdészeti Egyesületnek. (Ekkor az elnök összefoglalta az elmúlt négy év időszakának történéseit különös tekintettel a vadászati törvényre.) A legújabb fejlemény: a privatizációs minisztérium hatáskörét túl lépő levelet í r t
„ Tisztelt Vezérigazgató Úr! Az új Vadászati törvény a jelenlegi haszonbérlő vadásztársa
ságok egy részénél a haszonbérleti jogviszony körülményeiben változást fog jelenteni.
Felmerült az igény, hogy az erdőgazdasági részvénytársaságokkal jogviszonybanlevő vadásztársaságok által birtokolt, illetve bérelt épületek (vadászházak) helyzete rendezésre kerüljön.
Ezért kérem az alábbi intézkedések azonnali megtételét: 1. Amennyiben a vadásztársaság tulajdonában lévő épület
önálló telekkel nem rendelkezik, az indokolt és szükséges méretű telket ki kell alakítani, és ki kell vonni a művelésből.
2. Az erdőgazdasági társaság tulajdonában levő és a vadásztársaság által bérelt épület esetében, amennyiben az épület nem rendelkezik önálló telekkel, a telkesítést itt is el kell végezni.
3. A kialakított telkek vadásztársaságok felé történő értékesítését elő kell készíteni a pld tulajdonosának jóváhagyására. Javaslom, hogy a helyzet rendezése érdekében a részvénytársaság a tulajdonában lévő és a vadásztársaság által bérelt ingatlan, vadásztársaság felé történő értékesítéséről kössön megállapodást.
Üdvözlettel, Koleszár István
ügyvezető igazgató"
A beszámolóban az Erdészeti Lapok is megszólíttatott elmaradt vadászati cikk ügyben. Pápai Gábor főszerkesztő válaszában kifejtette, hogy az Erdészeti Lapok éppen a hiányolt mértéktartásra törekszik. Hiteles és témájában arányos lap kíván maradni. Szólt arról, hogy a szakma egyik fontos szabad mozgástere a felvilágosítás és propaganda. O maga jobban szerette volna, ha e szakosztályülésen az erdőművelés kérdései is szóba kerülnek.
Petkó Szandtner Aladár: egyelőre gazdaságuk külső beavatkozás nélkül végezheti munkáját.
Az elnök ismertette a törvényalkotás folyamatát. Számtalan példával illusztrálta, hogy milyen apró dolgokon múlik egy törvény megszületése.
Fidlóczky József: A madártani Egyesületnek jól kiépített kapcsolatai vannak a képviselőkkel. Szorosabb kapcsolat kell az erdészek és a természetvédők között.
• A novemberi V Á L A S Z T M Á N Y I ÜLÉS „Merre tarthat az
erdőgazdálkodás a várható törvénykezések szerint" témával foglalkozott. A rendezvényen tájékoztatást adtak az ágazattal foglalkozó minisztériumok és intézmények képviselői. Nevezetesen: László András (Pénzügyminisztérium), Dauner Márton, Vajai László (Földművelésügyi Minisztérium - Erdészeti Hivatal, Vadászati Főosztály), dr. Kovács Mátyás (Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium), Gerely Ferenc (Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt., Krúdy Geyza (Kincstári Vagyonkezelő Szervezet).
• Az Országos Erdészeti Egyesület 1996. évben az alábbi
szakmai tanulmányutakat tervezi: 1. Görögország: április-május (8-10 nap) (erdőművelés, ter
mészetvédelem) a közvélemény és a turizmus erdőkre gyakorolt nyomásának alternatív megoldásai.
2. Finnország: június (6-8 nap) erdőművelési eljárások az erdőnevelésben, fafeldolgozás.
3. Németország: augusztus (8 nap) gazdálkodás lomberdőben, tölgy-bükk-erdészeti pénzügyi támogatások a magánerdőgazdálkodók részére, társulások rekultiváció, erdő és nyilvánosság)
4 . Németország: szeptember (8 nap) erdőgazdálkodás az egyesülő Európában, különös tekintettel a birtokviszonyok változásából adódó ágazatközi kapcsolatokra.
5. Ausztria: október (7 nap) Austrofoma, állami és kisma-gánerdők kapcsolata, termelési és forgalmazási célú társulások szervezése. Erdőrendezési és szervezési előkészítések.
A részletes programokat és a várható költségeket január hónapban küldjük meg tagvállalatainknak, illetve a helyi csoportok titkárainak.
Cikkeink a szerzők személyes véleményét tükrözik, amely nem feltétlenül azonos a szerkesztőség véleményével. A felkérés nélkül beküldött kéziratokat és fotókat a szerkesztőség lehetőség szerint gondozza és közli. Kérjük a szerzőket, hogy pontos lakcímüket és a személyi számukat is megadni szíveskedjenek.
In memóriám: Őri András
Az erdészek emlékoszlopai a fák, és azok sarjai és a sarjak utódai és az utódok leszármazottai az idők végéig, amíg erdő lesz a világon, amelyek fáit elődök emlékoszlopaiként vették át gondozásba, nevelték sarjutódaikat, termésükből újakat segítettek világra és dédelgették őket, hogy átadhassák saját utódaiknak azokat, ha eljött az idő, hogy át kell adniok a feladatokat, mit maguk is elődeiktől kaptak. E nemes tevékenység folytatója volt Óri András barátunk, kollégánk, az ifjabbak Bandi bácsija, az első, és nemzetközileg legismertebb hazai nemzeti park, a Hortobágyi Nemzeti Park megalakulása előtt is. Annak megalakulása után immáron a park igazgatóságának főmérnöke, igazgatóhelyettese és majdan megbízott igazgatója. Fáradhatatlan sokrétű munkájában és a nem mindig kellően elismert természetvédelem, benne különösképp az erdők oltalma, védelme, népszerűsítése terén. Jó gazdája volt őrszolgálatának s korábbi munkássága gazdag tapasztalataival felvértezve mindig készen állt az „élet buktatóihoz" való j ó tanácsaival elátni munkatársait, beosztottjait, az ifjú kollégákat. Tanított, nevelt, segített, majd példát mutatott a rekonstrukciós programjaival, melyeknek ma is tanúi az Ohati-erdő felújításai, a százéves mátai Juhosháti-erdő megmentése, a debreceni Nagyerdő egészének védelem alá helyeztetése, mint sok között legfontosabb elért eredményei.
Mindehhez meg tudta nyerni a nem „hivatásos", a szimpatizáns tömegeket, mely téren azok összefogását, mozgatását szokott rutinossággal látta el.
A természetvédelemben való munkássága révén érdemessé vált az ezért adományozható legnagyobb elismertetésre: a Pro Natura díjra.
Nyugállományba való távozása után aktív munkatársunk maradt, napi kapcsolatban segített feladatainkban és az önkormányzat bizottságai természetvédelmi gondjainak megoldásában is termékenyen dolgozott. 1955. november 8-án távozott körünkből, váratlanul, de az együtt látogatott erdők emlékoszlopai közt járva mindannyiunk lelkében újra és újra megjelenik, és emlékét vidám lénye alakjában őrizzük.
Fintha István
E havi számunk szerzői Berdár Béla erdőmérnök Budapest Erdős László erdőmérnök Budapest Király Pál erdó'mérnök Budapest Nowinszky László Tan.képző Szombathely Ormos Balázs TÁEG Rt. Sopron Pálvölgyi Tamás KTM Budapest Pápai Gábor OEE Budapest Puskás János Tan.képző Szombathely Schmotzer András O E E Budapest Szedlák Tamás FM-ERSZ. Veszprém Szélessy Miklós EFE Sopron Szodfridt István EFE Sopron
o A lapban aláírás nélkül megjelenő fotókat Pápai Gábor készítette.
Megemlékezés 1995. november 24-én Bagó Bertalan erdó'mérnök temetésén
A F ö l d m ű v e l é s ü g y i M i n i s z térium é s az e r d é s z k o l é g á k n e v é ben búcsúzunk Bagó Bertalan erdőmérnök ko l l égánktó l , barátunktól. T e m e t n i m i n d i g n e h é z é s f á jda lmas h o z z á t a r t o z ó n a k , barátnak, ko l l égának egyaránt .
K ü l ö n ö s e n f á j ó e z a k k o r , amikor o l y a n valaki tő l v e s z ü n k v é g s ő búcsút , aki i d ő előtt , a férfikor derekán ment el közülünk. Olyan valakitől b ú c s ú z u n k , aki töretlenül é l te l e é letét , é s járta vég ig életútját a m a g y a r erdők szolgálatában.
Ez az út 1 9 4 1 - b e n k e z d ő d ö t t Budapes ten és 5 4 é v m ú l v a itt, a farkasréti t e m e t ő b e n fejeződött be. Családtagjaid mel le t t m o s t erdész barátaid é s pályatársaid b ú c s ú z n a k T ő l e d , k e d v e s Berc i .
A Fejér m e g y e i á l ta lános iskolai é s a ka locsa i , majd s z é k e s fehérvári k ö z é p i s k o l á s é v e k után 1 9 5 9 - b e n iratkoztál b e a soproni Erdészeti é s Faipari E g y e t e m r e , az akkor m é g Erdőmérnöki Főiskolára, ahol 1 9 6 4 - b e n szerezté l ok l eve l e t . Gyakorlat i szakmai pá lyafutásod a M e z ő f ö l d ö n kezdődöt t . Itt végigjártad az erdészeti s z a k m a k ü l ö n b ö z ő á l lomásai t , erdészetné l épí tés i , majd gépes í tés i e l ő a d ó , e r d é s z e t v e z e t ő is voltál . V é g ü l az erdőgazdaság központjában g é p e s í t é s s e l , m ű s z a k i f e j l e sz tésse l é s k ö z g a z dasági j e l l e g ű fe ladatokkal is fog la lkoztá l .
1979-ben , 15 év i m e z ő f ö l d i erdő- é s vadgazdaság i szo lgá la t után vezére l t h ivatásod másod ik é s e g y b e n uto l só m u n k a h e l y e d re, a M i n i s z t é r i u m b a . E l ő s z ö r a V a d g a z d a s á g i F ő o s z t á l y o n , mint főe lőadó , majd mint o s z t á l y v e z e t ő , 1989-tő l ped ig az Erdészet i Hivatal fő tanácsosaként do lgoz tá l e g é s z e n halá lodig .
16 év i minisz tér iumi pá lyafutásod során m a g a s szakmai i gé n y e s s é g g e l é s f e l k é s z ü l t s é g g e l láttad e l a reád bízott munkaterületeket. Ennek é r d e k é b e n k é p e z t e d m a g a d é s szerezté l G ö d ö l l ő n , az Agrártudományi E g y e t e m e n vá l la la tgazdaság i s z a k m é r n ö k i diplomát is.
Szakmai pá lyafutásod során m i n d i g a magyar erdők, szakmánk érdekeit k é p v i s e l t e d a lapos f e l k é s z ü l t s é g g e l , m a g a s sz ínvona lon , igazi erdész s z í v v e l . S z a k m a i s ikere id szerény , c s ö n d e s , megfonto l t e g y é n i s é g e d mel le t t is mindig meghatározó j e l l e g g e l tükröződtek azon a munkaterüle ten , ahol do lgoztá l .
K ö t ő d é s e d az e r d ő h ö z é s a t ermésze thez a vadászat szeretetében is megny i lvánu l t . A M i n i s z t é r i u m Vadásztársaságának v e z e t ő s é g é b e n is t evékenykedté l c s a k ú g y , mint a Hivatal s zűkebb k ö z ö s s é g i prob lémáinak m e g o l d á s a k o r , s m i n d i g számít hattunk önze t l en s eg í t s égedre .
K e d v e s Berc i ! L e g y e n számodra k ö n n y ű a föld é s az ég i erdők é s v a d á s z m e
zők adjanak N e k e d örök n y u g o d a l m a t . E m l é k e d e t , é l e tedet , munkásságodat pé ldaként s z í v ü n k b e n m e g ő r i z v e b ú c s ú z u n k T ő led, c sa ládod , e r d é s z barátaid, vo l t munkatársaid.
Hassa át a mi é le tünket is Kaán Károly , a nagy m a g y a r erdész sírfeliratának üzenete : „Szeres sé t ek e g y m á s t , mint a h o g y én titeket é s a m a g y a r erdőt szeret tem".
Berc i , Isten V e l e d !
Közlemény
A g y á s z o l ó c s a l á d n e v é b e n e z ú t o n m o n d u n k k ö s z ö n e t e t mindazoknak, akik szeretett férjem, Bagó Bertalan oki . erdőmérnök e lhunyta a lka lmával részvétüket nyi lvánították.
Bagó Bertalanná
Mottó: „Hiszen mi nem tétlenkedtünk közöttetek Hanem fáradtsággal és veszó'dséggel dolgoztunk éjjel és nappal... ...hogy önmagunkat állítsuk elétek követendő példaként."
(Szent Pál II. lev. Thessz.)
Kiss Mihály nyugdíjas kerületvezető erdész ravatalánál
A Pilisi Parkerdő Rt., a V i s e g r á d i Erdésze t nyugdí jas é s aktív munkatársai n e v é b e n s z ó l o k .
N e m b ú c s ú z n i , n e m siratni akarunk. Je lenteni é s e m l é k e z n i jöt tünk ide köréd Tahitótfalu róm. kat.
t emető jébe . Je lenteni N e k e d , M i s i B á c s i ! Je lenteni , fogadalmat tenni , h o g y mi , k ö z é p k o r ú a k őr izzük azt
a köte le s ség tudato t , h ivatásszeretetet , s z e r é n y s é g e t , t i sz tességet , amit T e tanítottál, mutattál nekünk - h a n g z a t o s , n a g y szavak nélkül - é l e tedde l , pé ldamutatásodda l .
Je lenteni , h o g y tovább adjuk fiatalabb ko l l égá inknak , amit T ő l e d átvettünk.
E m l é k e z ü n k a k ö z ö s , s z o r g a l m a s hétköznapokra és ünnepekre.
A T a h i - h e g y e k o lda lában m e g ú j u l ó t ö l g y e s e k r e , bükkösökre , a m e l y e k h o s s z ú é v t i z e d e k i g b izony í t ják m e g f o n t o l t e l k é p z e l é s e id, irányító m u n k á d nyomát . A tótfalusi D u n a - s z i g e t e k telepített gyorsan , p o m p á s a n f e j l ő d ő n e m e s nyárasaira.
E m l é k e z ü n k és m e g k ö s z ö n j ü k a T e r e m t ő k e g y e l m é t , h o g y az általad 35 é v e telepített Torda- sz ige t i ór iás nyáras 3 8 - 4 0 m-re megnőt t , több törzse a 1 0 0 c m tőátmérőt megha ladta , h o g y k i termelését , aratását együt t s zemlé lhe t tük v e l e d az idei é v kora tavaszán.
E m l é k e z ü n k a Teremtőtő l támogatot t harcra, ami az erdőápolások s o k - s o k év i munkáját j e l ente t t e , h o g y ezt siker koronázta . K e v e s e k n e k adatott m e g e z a s iker, e z a c s o d a , ami ve teksz ik a nagy é le tműdíjakkal .
E m l é k e z ü n k szakmai tanácsaidra, amit már nyugdí jasként , mindig s z e r é n y e n s o k s z o r adtál nekünk. P o n t o s munkádra, s z á m laterveidre, amit i g a z á n m e g s e m k ö s z ö n t ü n k .
E m l é k e z ü n k c s ö n d e s szavaidra . Szerete te t sugárzó m o s o l y o d ra.
Ebben az ő sz i , n a p f é n y e s , s z í n e s e d ő l o m b ú v i lágban „átkölt ö z é s e d " a lka lmából m o n d o m Apri ly Lajos s z é p versét N e k e d .
SZERET AZ ERDŐ
Engem az erdő véd, s szeret, utaimon erdők kísértek: bükkök, gyertyánok, égerek, tölgyek. Fenyők is. Égig értek.
Most is, hogy visszagondolok hajdani erdeim sorára, a hegy felől gyönyörűen zúg bükkös erdőnk orgonája.
S ha majd mélyebbre költözöm, érzéstelen rommá omoltan, egy hang közelről súgja még: én is az erdő fája voltam.
Elmondta 1995. október 13-án és most leírta: Kertész József
B o l d o g ú j é v e t k í v á n u n k
k e d v e s p a r t n e r e i n k n e k !
A DUNAKER Kft. tevékenysége:
— Erdészeti termékek
exp or tj a-impor tj a
— Faipari termékek
exportj a-importja
— Termeltetés
— Finanszírozás
— Belkereskedelem
— Külföldi kapcsolatok
építése
— Erdőgazdálkodási
munkák tervezése, a
kivitelezés irányítása,
szaktanácsadás
DUNAKER Kft. Export-import
Barcs Tel.: (82) 462-476 Fax: (82) 462-016
Telex: 13 599