Rangjuk van: szakmunkások El fog tűnni a különbség „Ma már nem bánom" „ E z is megbecsülést érdemel" „Megtaláltam a helyemet" „Szakember akartam lenni"

Arcok szívesen igazodik a mosolyra, tekintetük állandó tennlakarásról tanúskodik. Mind a négyen fiatalok. S alig kiét évtizeddel a hátuk tnögött, rangot tudtak sze-rezni maguknak. A Szegedi Ruhagyár megbecsült és el-

S ^ S S ^ t o K k C a z o n b a n n e m ^ i j z a k m u n k á s k é p z é s . Ide.

Beszélgetés a Móra Ferenc Iparitanuló Intézet igazgatójával

rály Sándor és Kuti Imre — egyszerre szerezték meg a szakmun kásképesí tést: férfi-szabók. Csorba Béla villany-szerelő. Természetük, gondol-

Király Sándor és Kuti Im-re elválaszthatatlan barátok. Együtt laktak a nevelőott-

— Nem volt eszemben, honban, együtt jöttek tanul-kndásmódiuk körülményeik. h o g y f érfiszabo ^gyek — ni, s mindenhová együtt jár-h ^ t y S S v a l í K u * l T r ? e ~ villanysze- tak szórakozni is. lönbözőek Ab lLTazonban r e l o s e S r o 1 álmodoztam. Igy — Fazomrozo vagyok. A

amikor idekerültem, keresetem megfelelő. És va-r.em nagy kedvvel láttam az lahogy jól megtaláltam a he-egészhez. lyemet ebben az üzemben.

•Kuti Imre az I f jú Gárda Hiszen itt lettünk emberek,

nevelőotthonból járt az mert jó szívvel segítettek. — A szakma hiztonsáeot ü z e m f o e szakmát tanulni. Ki-, _ A „ ® z a í n í a biztonsagot ^ kényszerűségből jött, •

nem volt más választása. ^ ^ — Aztán rájöttem, hogy ha Ahogy elbeszéli Csorba Bé-

A z S T ^ v a r o t o k ^ T t ó k v a l a k i rendesen d o l ® o z i k - e z tó -életútját*, látszik, logikus, Aztán anyagi okok szóltak a m u n k a k ö r is érdemel megfontolt gondolkozású. olyan megbecsülést, mint az, Amit elhatároz, véghez visizi

fóruma Az iparitanuló-képzés

színvonalának emelése még nása munkánknak, hogy

már említettem, megjelenik alapján. A KISZ*re is széo az ú j iskolatípus, a szakkö- feladatok várnak, hogy se-zépiskola, valamint a gim- gítsék ezeknek a oéloknak a náziumokban az 5+1-es ok- megvalósítását: tatás. Az 5+1-es oktatásban részt vett fiatalok előkép- fl pedagógusok is tanainak zettségénék elmélyítése már a mi feladatunk. Ránk há- — összhangba hozzuk az rul az érettségizettek kikép- iskolai élet, a nevelés ésok-záse is. egyelőre főképpen tatás irányítását. Nyilván-műszaki szakmákban. Üj vo- való, hogy a megnövekedett

a követelmények a pedagógu-

hogy szeretik mindannyian

szakmájukat, megegyeznek.

sohasem volt ennyire idő- felnőttek szakmai átképzé-

ad az embernek. A nyolcadik általános elvégzése után tex-tiltechnikumba iratkoztam.

szerű, mint most, amikor a mindjobban fejlőídő és kor-szerűsödő ipar itt Szegeden is évről évre nagy képzett-ségű szakmunkások százaira tart igényt. A 600-as számú Móra Ferenc Iparitanuló In-

sét is intézeteink ellenőrzik vagy szervezik az ősszel kez-dődő tanévben.

— Napirendre került az iparitanuló-képzés „zsákut-

tézet igazgatóját, László ca"-jellegének megszünteté-Nándort azért kerestük fel, hogy az iparitanuló-képzés helyzetéről és perspektívái-ról beszélgessünk vele.

közbe. Akkor kicsit kesereg-* * i ^ L f T , . a m i t «®d<*ileg választottam, bármi ára legyen is.

^ L i n t ö a T ^ n v f I m S T ö b b reszortban dolgozott - Szakember akartam A ]5VÖ a szakközépiskoláké Most már n S T b L t ó S H o g y v a l 6 b a n ^ ^ tónni, villanyszerelő. De . . . ..

évié u n t t ^ S munkako? r e t t e a z ü z e m e t - a m u n k a ' a beiratkozás ~ A z ^ ^ t a a törvény h ^ f d S Í ^ S t i társakat, már igazolta azzal, ideje, megszűnt a gépipari v e z e t ő í a a z a b i z a l m i ^ n h o g y 1 9 6 1"ben, amikor letöl- technikum Szegeden. A vas- — - ^ M m u j i w -S í f S h S S t o S f 8 1 ^ útforgalmiban volt csupán ^ ^ o r e n d u fel-munkás volt mindig. Olyan, , akire bármikor számíthat a ~ N e m bantam meg a l -vállalat. Most iratkozott be ó t a í e m - ~ őszintén csenge-

se is. A készülő rendélet, úgy tudom, módot ad a nyolc általánost és iparita-nuló-iskolát végzett szak-munkásoknak, hogy kedvező feltételek között, időbeszá-

megjelenése óta. 1961-től mítással. elvégezhessék a középiskolát is.

sokra is ú jabb terheket rak-nak. s munkájukat csak úgy tudják ellátni, ha „haladnak a korral". Pedagógusaink szép számmal vesznek részt az állami oktatásban, s igyekeznek a meglevőnél ma-gasabb végzettséget szerezni. Az a törekvésünk, hogy az új tanerők középiskolai ta-nári, mérnöki vagy techni-kusi végzettséggel álljanak munkába. A továbbképzést szolgálják az iskolában ren-dezett bemutató tanítások, konzultációk, a más isko-

az üzemi technikum harma- n e k szájából a szavak, dik osztályába. Tavaly kitű-nö eredménnyel végzett. Ta-nulni is úgy szeret, ahogyan a szakmájához ragaszkodik, tam lenni. Nem volt rá mó- itt nyugodtabb a légkör.

— Magamnak is én varrom dom. Így aztán nem bántam, M o s t felsőfokú villamosgépé-a ruháimat. Megcsinálom hogy mit, csak hogy szak- a z e t i

it ^ b l b k V m b a í f f " M i n "

i j , -v ~ " , 7 7 , dig többet, es többet kedvvel es türelemmel, ügy, mát tanulhassak. Akkor m- tanulni és tudni. ahogy megfelel. Más sze- dult első ízben itt az üzem- Méry Éva

akar

hez. Világossá vált az is, hogy a jövő a szakközépis-koláké, ahol nemcsak álta-lánosan művelt embereket, hanem jó szakmunkásokat is nevelnek. Iskolánkban már tavaly szerveztünk szakkö-zépiskolai osztályt, és a mezőgazdasági gépszerelő szakon idén is indítunk első évfolyamot. Ugyanakkor ter-mészetesen a hagyományos ipari tanuló-oktatást sem ha-nyagolhatjuk el. sőt színvo-nalát tovább javítjuk.

Ezekkel a gondolatokkal már benne is vagyunk a problémakör közepében. Mi-lyen eszközökkel lehet el-érni, hogy az ipari tanulók az eddiginél sokkal nagyobb felkészültséggel hagyják ott az iskola padjait, váljanak

íómúltkorában a 624-es lett szakmunkás, s ma már Tibor, s Gróf András is csat- szakmunkásokká? tpéritanuló-intézetben járva hétforintos órabére van. lakozik hozzá mert a vízve- — Lényegében négy esz-arrol esett szó, hogy milyen — Jo szakma ez, lehet ke- , , , ' . szakmákra jelentkeznek leg- resni. Nekem meg külön zetekszereloknel sincs mas-szivesebben, s milyen szak- szerencsém, hogy bár nem ként. Tulajdonképpen ugyan-mákat hanyagolnak légin- vagyok szegedi, nagynéném- azt a munkát végzik, mint kább a fiatalok. Marós, gép- nél lakhatón, s még lakbér- m i > m e r t m > ogyesszában a

hely. Leérettségiztem, aztán hogy igazodjék fejlő- AudÍOVÍZIiálÍS SZeiülélteté S Iákba és üzemekbe irányuló i—m: = vállalathoz ° életünk kovetelmenyei-az építőipari

mentem villanyszerelő szak-mát tanulni. Katonaság után ide jöttem.

Többsíkú munkát végezhe-tett az építőiparban, azért

_ . . , ment oda megtanulni a szak-Disznovénykertész akar- mát. De úgy mondja, hogy

Két szakma, melynek nincs utánpótlása

— Visszatérve az ipari ta-nulók jelenlegi oktatásának ú j lehetőségeire, nálunk is előtérbe került a modern di-daktikai elvek érvényre jut-tatása. A tanulók aktivitá-sának fokozása, önálló gon-dolkodásra nevelése. Az, hogy a tanulók alkalmazni is tudják ismereteiket, ai>-ból következtetéseket, ítéle-teket, fogalmakat legyenek képesek alkotni. Ehhez se-gít majd hozzá a mindin-kább alkalmazott audiovizu-ális szemléltetés, a rádió, a

tapasztalatcserék sora. Is-meretes, hogy iskolánkban jól működik a pedagógiai kabinet.

•— A személyi feltételek mellett a tárgyi feltételek biztosítása sem hanyagolha-tó él. Ezzel kapcsolatban megemlíthetem azonban, hogy a mi iskolánk a har-madik ötéves tervidején új , húsztantermes, tanműhellyel és tanulóotthonnal ellátott épületet kap.

összefoglalva az elmondot-takat: az iparitanuló-képzés

lemezjátszó, a film félhasz- az iskola reform szerves ré-nálása az oktatásban. E te- sze. Feladata, hogy lépést

kerese- falvésést, faláttörést külön szerelőkőművesek végzik. A segédmunkások közül előbb-

iakatos, vízvezeték-szerelő, „„jes gondom, központtfutes-szerelo, mu- , , . . szerész, esztergályos - hal- MeSIS> m e n n > 1 a

lottam a felsorolást, ami 1®? a ^ ^ ~ Kétózer-száz forint kö- u t d b b m i n d l g a kad jelentke-

vonatkozott ahol baj van az n ü . N ó h a k i c s i t kevesebb, ^ á t kénzésre utanpotlassal. Iden is keve- , , . . . 2 0 aucepzesre, sen jelentkeztek mivel az ilyesmit

köz áll rendelkezésünkre: az oktatás tartalmának, struk- _ _ _ S n ^ Z ^ Í helyett egyre inkább s ezekkel együtt az irányí-tás, a személyi és a tárgyi feltételek megjavítása. Érdé. mes sorra venni őket!

Nem „zsákutca" Ifibbé k e v e ~ máskor valamivél több.

erőltetni J °1 dolgozik Horváth — Az oktatás tartalmának

, , , fejlődését szolgálja, hogy — Pé- Bizonyára nem bánnák meg állandó figyelemmel kisér-

kintetben már jó tapaszta-lataink vannak.

•— Az oktatás módszerei is fejlődnek. Az előadások

a be-szélgetések jellemzik az órá-kat, s bevonul a gyakorlat-ba a pedagógusok által ne-velésközpontúnak nevezett szemlélet, mely nemcsak a szakmai képzésre, hanem vele egyenrangúan, az er-kölcsi, világnézeti, esztétikai

nem lehet, s nem is szabad, ter? Ez a kérdés már a bri-akarva, akaratlan bele kell gádvezetőnek szól. nyugodni a helyzetbe. ,

Csak az a kérdés, megvál- ~ M e g v a g y o k ™ l e ^le-toztathatatlan-e a fiatalok gedve. Nézze, a fiatal szak-érdeklődési köre? Tudják-e munkások általában 5,50—6 például azt, amit én megtud- í o r i n t o e 6 r a b é r r e l kezdenek f ™ ? ^ S Z e ^ t i k ' tam eppen ket ilyen említett , , J — 1 á - ' " 1 ->• utánpótlás* nélküli szakma n a l u r l k . s h a szorgalmasak,

így áll tehát két szép építőipari szakma helyzete, a vízvezeték-szerelöké, meg a központifűtés-szerelőké. Akik

jük az ú j eredményeket, s ellenőrizzük, hogy nem

tartson a gazdasági élet, az ipar fejlődésévél, s olyan szakmunkásokat neveljenj akik képesek a legkorsze-rűbb gépeken és berendezé-seken is dolgozni. Ehhez a legfontosabb eszközeink ren-delkezésre állnak. A követ-kező években ennek alapján teljesen el kell tűnnie an-nak a ma még meglevő ide-genkedésnek, mely a fia-talok egy részét visszatartja az ipari szakmáktól, hiszen

művelőitől?

Egyetlen ipari tanulóval — Én eddig nem tapasz-

taltam, hogy a mi szak-mánkban ne dolgoznának szí-

vesen az emberek — fogad Gróf András, az Ogyessza-lakótelepen dolgozó vizveze-tékszerelő brigád vezetője. — Jól keresünk, megbecsülnek bennünket, sőt a zsebpénze gyünk megkeresni a közpon-

ügyesek, hamar felzárkózhat-nak az idősebbekhez.

Az »öreg* szakmunkások-nak mennyi a besorolása?

— Nyolc forint. Se ez, se az nem rossz

pénz!

A segédmunkásakkal egyformán

Gróf Andrással együtt me-

dettek vele, mert tudják, látják, hogy szükség van munkájukra. A kívülállók, s köztük leginkább a fiatalok nem ismerik eléggé. Ha meg-ismernék, mégpedig úgy, hogy kitanulják, bizony mon-dom, nem is bánják meg.

és testi nevelésre is irányul. A tervszerű nevelőmunka a z ipari tanuló-képzés szín-

avult-e el az az anyag, amit most ősszel veszi kezdetét vonala semmivel sem marad tanítunk. A struktúra fejlő- először, az első évfolyamok a többi iskolatípusétól, désével kapcsolatban, mint számára kiadott program F. K.

Még lehet jelentkezni ipari tanulónak Helyzetkép a beíratások után s a pótbeíratások előtt

A szakmunkás-utánpótlás nulók munkára jelentkeznek korábban, amikor beiratkoz-netn azzal kezdődik, hogy a valamelyik vállalatnál, ha- nak az iskolába. Az idén jó-írissen vizsgázott ipari ta- nem már két, három évvel

is megvan annak, aki szem-füles — mondja nevetve.

A brigád két hónappal ez-előtt alakult két munkacso-portból. Tíz tagja van, hat szakmunkás, közülük három volt ipari tanuló, a többi se-gédmunkás. Egyetlen ipari

tifűtés-szerelőket, egy másik >»kihaló* szakma -élő* képvi-selőit. Vezetőjüket Faragó Tibort, a 19-es számot vise-lő épület alagsorában talál-juk meg.

— A mi brigádunk is csak nemrég alakult, úgyhogy ne-

tanulójuk van ezen kívül, s héz lenne már megmondani, most lesz majd harmadéves. A brigád tagjai aránylag fia-talok, a vezetőjük 6 még egy dolgozó harmincon felüli, szintén ketten húszon aluli-ak, hatan húsz és harminc között vannak. Persze tudni kell azt, hogy az Ogyessza-

jó-e így együtt dolgozni. A június hónap mindenesetre sikeres volt, még a segéd-munkások is megkeresték a kétezer forintot.

A központifűtés-szerelő brigád 12 tagból áll, közülük öten szakmunkások, a többi

lakótelepen folyamatos mun- segédmunkás. Mellettük há-kajuk van a vízvezeték-szere-lőknek, s ide ütőképes brigá-dot hoztak össze.

rom ipari tanuló dolgozik, akik most lesznek majd első évesek.

Hét olc forintos órabér — A segedmur>kasokrb^ na" ' ' lünk tudni kell, hogy tulaj-Közéjük tartozik Horváth donképpen betanított szak-

Péter is, aki éppen egy éve munkasok — mondja Faragó

A kenderfonógyár 2-cs számú gépműhelyében negyven lakatos és esztergályos ipari tanuló dolgozik. Kender-gyártásában segítkeznek, és önálló munkát is végeznek.

Torkos János, Ács Sánta László, Bozóki Gyula és Dóczi Kálmán is ebben a mű-helyben tanulja szakmáját, most már a harmadik éve

Harmadik éve ipari gépek alkatrészeinek

részt befejeződött a beisko-lázás. A 600-as számú Móra Ferenc Iparitanuló Intézet 490 ú j tanulót vett fel me-zőgazdasági gépszerelő, esz-tergályos. villanyszerelő és különböző építőipari szak-mákra. A másik iskola, a 624-es intézet 355 ú j első-évessel kötött szerződést.

Sajnos nem is kevés olyan szakma akad Szegeden, ahol nagy szükség volna az után-

|i pótlásra, de alig akad je-lentkező. Példát sokat le-hetne felhozni mindkét in-tézettől. Különösen kevés érettségizett fiatal ment az idén ipari tanulónak, pedig a nekik fenntartott szak-mák különösen előnyösek.

A helyiiparban még nem zárult le a beiskolázás. Augusztusbein, a pótbeíratá-sok idején még mintegy 250 fiatal jelentkezését várják, akiket a tanácsi üzemek, a kisipari szövetkezetek és a magánkisiparosok képeznek ki szakmunkássá. A mező-gazdasági gépszerelő szakon, ahol a szegedieken kívül Csongrád. Bács-Kiskun és Pest megyei fiatalokat is to-boroznak. a kollégiumi el-helyezés okoz problémát.

Vasárnap, 1964. július 19. DÉL-MAGYARORSZÁG 9