"REKONSTRUKCIÓS Szakmérnöki Tanfolyam" 2015, Budapest
TARTÓSZERKEZETEK
DIAGNOSZTIKÁJA
ÉS
REHABILITÁCIÓJA
Dr. Dulácska Endre, Széchenyi díjas okl.építészmérnök,
a Műszaki Tudomány Doktora, egyetemi tanár,
BME,Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék,
1521, Budapest, Műegyetem rakpart 3. K242.
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
ÖSSZEFOGLALÁS
Az előző századok idején épült épületek néha többszáz
évesek, és ezért sokszor jelentkezik rajtuk az elöregedés
folyamata. Ez a folyamat sokoldalú, szerepet kap benne az
eredetileg gyengére épített minőség, az időközbeni meg-
gyengülés, beázás, kifagyások, savas pára által okozott
belső korróziós károk, közművezeték bevésések, és sokszor
az emeletráépítések okozta túlterhelés. A nagy tervezőiro-
dáknak a széthullása az idősebb, e témakörben tapasztalt
szakértőgárda szétszóródását okozta, és így a fiatalabb
szerkezettervezőknek nincs kitől tanácsot kérnie, és ezért
sok esetben tanácstalanul állnak az öreg, sokszor műemléki
védelem alatt álló épületek teherhordó szerkezeteinek reha-
bilitációja során. Ezért úgy gondoltuk, nem lesz érdektelen
az ezen területen szükséges szempontok összefoglalása. A
rehabilitáción belül foglalkozunk a diagnosztikával, a re-
konstrukcióval, néhány példát is bemutatunk, végül ismer-
tetést adunk a témakör magyar irodalmáról.
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
1. BEVEZETÉS
Nem szerencsés a hazai tevékenységekre idegen szót hasz-
nálni, ezért az ember idegenkedik a szokásos rehabilitáció,
diagnosztika és rekonstrukció szavak használatától. Sajnos
ezek bizonyos tevékenységek összefoglaló szavai, és csak
nehezen lehetne magyar szavakkal leírni. Így legalább
kíséreljük meg körülírni, hogy mit is értünk alattuk.
Rehabilitáció: az épület olyan mértékű megjavítása,
hogy az a mai igényeknek és előírásoknak legalább még
egy felújítási ciklusig (50 év) elfogadható szinten megfelel-
jen. Igy a rehabilitációs tevékenység első lépése az épület-
diagnosztika, második lépése pedig az épületrekonstrukció.
Bár a rehabilitáció teljes komplex (építészeti, teherhordó-
szerkezeti, épületgépészeti) tevékenységet jelent, itt csak a
tartószerkezeti résszel foglalkozunk.
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
Diagnosztika: a szerkezetek vizsgálata, állapot-
meghatározása és szakértői értékelése alapján javaslat a
rekonstrukcióra ill. rehabilitációra.
Rekonstrukció: a tartószerkezetek eredeti állapotának
javítás vagy csere útján való helyreállítása.
Rehabilitáció: a tartószerkezetek rehabilitációjához számos
dolgot kell ismernünk, így pl. a szerkezet teherbírásának
számítási módját, a határteherbírásához alkalmazandó
biztonsági tényezőt, a szerkezetek tönkremeneteli folyama-
tát, az esetleg szükséges megerősítési lehetőségeket, és a
megerősítések erőtani viselkedését. Nem érdektelen a vizs-
gálat során az építés korabeli szokásainak ismerete, és a
korabeli szabályozás ismerete sem, mert ezekből következ-
tetni lehet az adott korú épületben várható esetleges anomá-
liákra. Mindezek alapján lehet értékelni a konkrét vizsgált
épület esetét és kiválasztani az alkalmazható lehetséges, ill.
célszerű rehabilitációs módszert
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
2. ÉPÜLETDIAGNOSZTIKA, AZAZ
A TEHERHORDÓ SZERKEZETEK
ÁLLAPOT-MEGHATÁROZÓ
MÓDSZERE
Az épületdiagnosztika az épületek általános és részletes
állapot-meghatározó módszere. Minden esetben összetett
műszaki vizsgálatot jelent, így mindig együtt jár az építé-
szeti, épületszerkezeti, tartószerkezeti és épületgépészeti
állapotfelmérés. Így ezeken belül a tartószerkezeti diag-
nosztika kapcsolatban van a rendeltetésszerű funkcióval
(hasznos teher), a tartószerkezeti rendszer felépítésével
(haránt vagy hosszfőfalas, vázas épület), az épületszerkeze-
ti felépítéssel (az alkalmazott építőanyagok, rétegződések,
szerkezeti méretek), az akusztikai és hőtechnikai követel-
ményekkel, a vízszigetelési igényekkel. A felsorolt, látszó-
lag nem tartószerkezeti problémáknak legtöbb esetben
terhelési vonzata is van, ami azt jelenti, hogy a tartószerke-
zet kapacitásával összefüggnek.
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
A műszaki állapot felülvizsgálata tehát az általános vizsgá-
laton túlmenően lényegében erőtani felülvizsgálatot jelent.
Ezért minden esetben ellenőrizni kell, hogy a teherhordó
szerkezetek kielégítik e az erőtani követelményeket. A
megépült teherhordó szerkezetek diagnosztikai vizsgálatá-
nak célja tehát, hogy a korábbi dokumentumok és az újabb
vizsgálati adatok alapján meghatározza az adott épület
szerkezeteinek műszaki állapotát, és döntsön azok rendelte-
tésszerű használatra való alkalmasságáról. Az így szerzett
információk alapján határozhatók meg az épület fenntartá-
sával kapcsolatos további teendők
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
2.1. A tartószerkezetekkel kapcsolatos erőtani
követelmények
A régi teherhordó szerkezetekre gyakorlatilag ugyanazok
az erőtani követelmények érvényesek, mint az új szerkeze-
tekre. Tehát a további használat során minden eleme (ala-
pozás, falak, pillérek, födémek) legyen:
-- kellő teherbírású,
-- helyzetileg állékony,
-- megfelelően merev,
-- kifáradással szemben elegendőn tartós,
-- és vasbetonszerkezet esetén elégítse ki a repedéstágassági
követelményt.
Az erőtani követelményeket a vizsgálat idején érvényes
előírások szerint célszerű kielégíteni. A vizsgálatokat sza-
bad azon előírások alapján is ellenőrizni, amiket a szerkezet
már „átélt ha:
- a szerkezeten szemmel látható károsodások (pl.repedés,
túlzott lehajlás, stb.) nem jelentkeznek, és
- a szerkezet szempontjából nem várható kedvezőtlen lé-
nyeges igénybevétel változás, és- a szerkezettípussal és az
anyaggal szemben nem volt eddig kedvezőtlen tapasztalat.
Egy szerkezeti egységen belül azonban csak az egyidejüleg
érvényben lévő előírások szerint szabad az ellenőrzést
elvégezni.
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
2.2 A felülvizsgálatok általános irányelvei
A tartószerkezeti diagnosztikai vizsgálatokat az alábbi
sorrendben célszerű végezni:
-- alapadatok beszerzése,
-- szerkezet-meghatározás, szerkezetazonosítás,
-- a műszaki állapot és kárvizsgálata, hibafelderítés,
-- a felülvizsgálati eredmények értékelése, az erőtani
követelmények igazolása,
--a szerkezetek minősítése, döntések,-- az épület
fenntartásához, és a teherhordó szerkezet rendeltetéssze-
rű használatához szükséges műszaki teendők meghatá-
rozása.
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
2.21 Az alapadatok beszerzése
Az alapadatokból a vizsgálatot megelőzően szerzett infor-
máció segítséget ad a részletes szerkezet-meghatározáshoz,
és legtöbb esetben megadja a vizsgálat lebonyolításának
módszerét is. Az alapadatok lehetnek:
-- az épület építési ideje,
-- a teherhordó szerkezetek rendszere és anyagai,
-- a teherhordó szerkezetek korábbi vizsgálatok szerinti
állapota,
-- a korábban elvégzett szerkezet-átalakítások, erősítések,
felújítások adatai,
--korábbi (háborús) sérülések, és ezek helyreállításának
módszere és adatai.
Az alapadat - információk egy része beszerezhető az épít-
ményre vonatkozó tervekből, iratokból, és a régebbi vizsgá-
lati eredményeket tartalmazó szakvéleményekből. Az alap-
adatok beszerzése során értékes tájékoztatást nyerhetünk a
szomszédok emlékeiből.
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
A szerkezetek állapota alapadatként-a korábbi szakvélemé-
nyeken kívül előzetes szemrevételezéssel is meghatározha-
tó. Ennek során a vizsgálat időpontjában szemmellátható
károsodások egy része előzetesen felmérhető, és ez útmuta-
tást ad a további, részletesvizsgálatok módszerére.
(A szükséges feltárások helyeire, anyagvizsgálatokra, stb.)
Az építmény építési idejének ismeretében, a korábbi tervek,
és az előzetes bejárás adatainak figyelembevételével követ-
keztetni lehet a megépült szerkezetek rendszerére, több
esetben az anyagára is. Mivel a szemrevételezés nem min-
dig ad egyértelmű szerkezet-meghatározást, ezért azt cél-
szerű kiegészíteni feltárásos szerkezet-meghatározással is.
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
2.22. A vizsgálat
A vizsgálatokat megelőzően célszerű elkészíteni az épület
szerkezeti alaprajzi vázlatterveit, hogy az észlelt károsodá-
sokat, hibahelyeket, vagy az állapotra jellemző egyéb ada-
tokat abba bejelöljük. Az épületet célszerű felosztani olyan
vizsgálati egységekre, melyek elemei az anyag, a szerkezet-
fajta, a szerkezeti rendszer, a teher és a használati körülmé-
nyek szempontjából közel azonosnak vehetők. A vizsgálati
egységbe sorolás szemrevételezés, és szükség esetén feltá-
rás vagy tájékoztató mérés alapján végezhető. A feltárásos
vizsgálatokat,-amennyiben ez szükséges, anyagvizsgála-
tokkal kell kiegészíteni
Ha a szükséges feltárásokat a megrendelő készíti el, akkor
azok elkészítésének helyeit, a feltárások módját és méretét
jegyzőkönyvben kell a szakértőnek előzetesen kijelölni. A
feltárások jellege a szerkezeti elemtől függően (alapozás,
fal, födém, stb.) változó.
A romló, és a kevéssé romló anyagú szerkezetek esetében a
vizsgálat módszere eltérő:
-- Az idővel kevéssé romló anyagokból (pl.nem korrozív
környezetben a kő, a normál beton, az acél, a tégla) készült
szerkezet állapotát azokon a helyeken kell megvizsgálni,
(szükség esetén feltárással), ahol a szemrevételezés alapján
a hiba lehetséges, ill. valószínű.
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
-- A rendeltetésszerű használati körülmények között, ked-
vezőtlen (pl. nedves, korrozív hatású környezetben romló
anyagú szokott lenni a fa, a salakbeton és a bauxit-beton.
Az ilyen anyagú szerkezeteket vizsgálati egységenként, a
vizsgálati egység terjedelmétől függően legalább 2 - 5
helyen kell megvizsgálni. Amennyiben ezen helyek bárme-
lyike rossz eredményt ad, a vizsgálatot (legalább kétszeres
mennyiségben) új helyeken is meg kell ismételni. Ha a hiba
valamelyik új vizsgálati helyen is előfordul, anyagszakértőt
kell bevonni. Hasonlóan kell eljárni, ha a szerkezet vagy a
szerkezeti anyag viselkedése a szokásostól kedvezőtlenül
eltérő (pl. réteges vagy rideg acélok).
Faszerkezeteknél, ha biológiai károsodási jelek vannak
(rovarkár, gombakár- korhadás), fakórtani vizsgálat szük-
séges. Salakbeton és bauxitbeton szerkezeteknél szilárdsági
és korróziós vizsgálat indokolt. Az anyagvizsgálatokat csak
az arra jogosított szakértő végezheti.
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
2.23. Az erőtani vizsgálatokhoz szükséges
anyagvizsgálatok helye és módszerei
Anyagvizsgálatra akkor lehet szükség, ha:
-- kevéssé romló anyagú szerkezet állagvizsgálata során a
szerkezet anyaga a tervezettnél lényegesen gyengébbnek
tűnik valamilyen külső hatás (korrózió,fagy,tűz stb.) követ-
keztében, vagy
-- jelentősen romló anyagú (fa,bauxitbeton,salakbeton,kő)
szerkezet állapotát kell meghatározni, vagy
-- valamilyen célú teherbírás meghatározáshoz az anyagjel-
lemzők az erőtani számításhoz szükségesek (pl.tetőtér
beépítés, emeletráépítés, stb.).
Az anyagvizsgálatokat lehetőleg roncsolásmentesen, vagy
kevés roncsolással kell elvégeztetni, mivel ezeket- padlásté-
ri szerkezetek kivételével- általában lakott, ill. üzemelő
helységekben kell lebonyolítani. E vizsgálatokat, és a vizs-
gálatok helyeit ezek figyelembevételével kell a szakértőnek
kijelölni.
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
2.231 Roncsolásmentes vizsgálatok
(a leggyakrabban használt vizsgálati módszerek)
a, Vizsgálat Cristopholi ejtőorsóval. Az ejtőorsóval a
megszilárdult normál beton és a téglaszerkezetek nyomó-
szilárdságát lehet mérni az ejtőorsó végén lévő golyó be-
nyomódási átmérője alapján.
b, Vizsgálat Schmidt kalapáccsal. A rugós Schmidt kala-
páccsal a szerkezet felületén az ütési helyeknél mért vissza-
pattanási értékekből a beton és a tégla nyomószilárdsága
határozható meg. A betonok közül csak a normál betonok
vizsgálatához alkalmazható megbízhatóan
c, Vizsgálat ultrahanggal. Ultrahanggal vizsgált beton-
szerkezeteknél a beton nyomószilárdsága, rugalmassági
modulusa, homogenitása (fészkesség, ill. repedés felderítés)
korróziója és sérülései határozhatók meg. Célszerű kifúrt
betonmagokon az adott betonhoz bekalibrálni a készüléket.
Bauxitbeton vizsgálatához is alkalmazható. Ultrahanggal
kőszerkezetek (függőfolyosó) repedései is felderíthetők.
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
d, Vizsgálat radiográfiás módszerrel. A szerkezetre nyo-
mott röntgenkészülékkel az átvilágított vasbetonszerkezet
vasalási rendszere, a beépített acélbetétek átmérője és kor-
rózióállapota határozható meg. Salakvasbeton szerkezetek-
hez is alkalmazható.
e, Vizsgálat Profometerrel. A kis súlyú készülékkel a
betonacélok átmérője, darabszáma és betonfedése állapítha-
tó meg.
f, Vizsgálat próbaterheléssel. A roncsolásmentes vizsgá-
latok közé sorolható a próbaterhelés is. A próbaterhelést
végezhetik ismert teherbírású szerkezeten minőségellenőr-
zés céljából, vagy ismeretlen teherbírású szerkezeten a
teherbírás meghatározása érdekében. A próbaterhelést az
MMK TSZ-01 2013 szabályzat alapján kell elvégezni.
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
2.232 Roncsolásos vizsgálatok
a, Laboratóriumi vizsgálatok. A szerkezetből kimunkált
mintatesteken laboratóriumi mérésekkel az alábbi vizsgála-
tokat lehet elvégezni:
-- szilárdságmérés,
-- egyéb mechanikai (keménység, ütésállóság, fáradás, stb.)
vizsgálat..
-- vegyvizsgálatok és korróziós vizsgálatok.
b, Biológiai (fakórtani) vizsgálatok. Faszerkezet biológiai
károsodása esetén a faanyag kismértékű roncsolásával a
károsítók (gomba, rovar) meghatározhatók.
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
2.24 Vizsgálati módszerek az erőtani köve-
telmények kielégítésével kapcsolatban
A követelmények kielégítése igazolható:
-- csak használati tapasztalatok alapján, vagy
-- a használati tapasztalat és az erőtani számítás együttes
figyelembevételével, vagy
-- a használati tapasztalatok figyelembevételével, próbater-
heléssel.
Minden esetben a vizsgáló szakértő dönti el - a vizsgálat
rendeltetésétől és a rendelkezésre álló alapadatoktól függő-
en - hogy melyik eljárást alkalmazza, de a használati ta-
pasztalatokat minden esetben figyelembe kell venni.
Az épület egyes szerkezeti egységeit, ill. elemeit szabad
minden olyan előírás adta eljárással vizsgálni, amit a szer-
kezet már „átélt”, de az erőtani követelmények kielégítését
egy szerkezeti egységen belül csak egyidejűleg érvényes
előírások szerint szabad igazolni.
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
a, Használati tapasztalatokon alapuló módsze-
rek
A szerkezetek állapota általában megítélhető:
-- a szerkezetek helyzetváltozásai,
-- a szerkezetek alakváltozásai,
-- a szerkezetek repedezettsége,
-- az esetleges helyi tönkremenetelek, ill. meghibásodások,
valamint
-- a nem teherhordó szerkezetek tartószerkezeti okok miatti
elváltozása alapján.
A használati tapasztalatokon alapuló vizsgálat lényege a
tartószerkezetek állapotának, kapacitásának és várható
működésének megítélése szemrevételezés és szükség sze-
rinti kis feltárások, esetleg roncsolásmentes vizsgálatok
alapján, a szerkezetet rongáló fizikai beavatkozások (min-
tavétel, próbaterhelés, stb.) nélkül. Ennek megfelelően a
döntési forma megbízhatósága mérsékelt, ezért alkalmazási
köre is a viszonylag nyilvánvaló esetekre korlátozódik.
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
A használati tapasztalatokon alapuló vizsgálat csak akkor
alkalmazható kellő biztonsággal, ha
-- a tartószerkezetre vonatkozóan elegendő hosszú idejű
használati tapasztalatok állnak rendelkezésre, és
-- a tartószerkezeten, annak el nem takart elemein és cso-
mópontjain lényeges károsodás szemmel láthatóan nem
észlelhető, és
-- a tartószerkezet anyaga az adott körülmények között nem
romlékony, és
-- a tartószerkezet használatában számottevő változás nem
várható.
Amennyiben a tartószerkezet használatában olyan változás
van tervbe véve, amelynél a terhelési viszonyok az eredeti-
hez képest kedvezőtlenül megváltoznak, részletes erőtani
számítások (teherbírás megállapítás) vagy próbaterhelésen
alapuló döntés szükséges.
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
b, Erőtani számításon alapuló módszer
A módszer lényege a tartószerkezet állapotának, teljesítő-
képességének és várható működésének megítélése a szer-
kezet szemrevételezésével és a használati tapasztalatok
értékelésével szerzett információk, valamint az elfogadha-
tónak ítélt adatokra alapított erőtani számítás együttes
felhasználása alapján.
Az erőtani számítást általában a mai, ill. a vizsgálat idő-
pontjában érvényes tervezési előírások és szabványok
szerint szabad elvégezni. Amennyiben a vizsgált tartószer-
kezeten szemmel látható elváltozás (repedés, lehajlás,
kihajlás, stb.) nincs, és pl. az erőtani számítás a mai előírá-
sok szerint nem végezhető el, mert nincs rá vonatkozó
érvényes előírás
(pl. öntöttvas), akkor az építés idején érvényben lévő elő-
írások szerint végezhetők el az erőtani számítás, és a vizs-
gálat. Szabad a szerkezet által „átélt” szabályok szerint is
ellenőrizni a szerkezetet.
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
Az erőtani vizsgálathoz általában anyagvizsgálat is szüksé-
ges. A számításnál az anyag-vizsgálat során meghatározott
határfeszültségi értékeket kell figyelembe venni.
A használati tapasztalatokat és az erőtani számítási eredmé-
nyeket együtt kell értékelni. Ellentmondó eredmények
esetén ennek okát fel kell deríteni további vizsgálatokkal,
ill. pontosítással. Amennyiben az ellentmondást nem sike-
rül megszüntetni, próbaterhelést ajánlatos végezni, vagy a
kedvezőtlenebb eredményt kell elfogadni.
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
c, Próbaterhelésen alapuló módszer
A próbaterhelésen alapuló vizsgálati módszer célja mindig
a kész (beépített) tartószerkezet megfelelő, vagy tűrt állapo-
tának kísérleti igazolása.
A próbaterhelés általában akkor indokolt, ha:
-- a szerkezetről nem rendelkezünk elég információval a
megbízható igazoló számítás elkészítéséhez,
-- kiviteli hibák,károsodások, a szerkezetet ért rendkívüli
hatások következtében a számítás feltevései bizonytala-
nok,
-- a szakértői megítélés a számítás eredményeit nem tartja
kielégítőnek.
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
A próbaterhelés alkalmazása nem célszerű olyan esetekben,
amikor a terhelő erők mértékadó kombinációja, ill. jellege
(pl. fárasztó terhelés) nem valósítható meg.
Faanyagú tartószerkezet próbaterhelését csak akkor szabad
elvégezni, ha ezt megelőzően már igazolható volt, hogy a
szerkezet elemein számottevő biológiai károsodás nem áll
fenn.
A próbaterhelés előtt a használati tapasztalatok alapján,
azaz a beszerezhető dokumentációk tanulmányozásával,
szemrevételezéssel, felméréssel, szükség esetén kis feltárá-
sokkal minél alaposabban meg kell ismerni a terhelendő
szerkezetet. Lehetőleg roncsolásmentes vizsgálatokkal
tájékoztató adatokat kell beszerezni a beépített anyagok
minőségéről. A teherbírásnak ezek alapján végrehajtott
előzetes becslésével próbaterhelési tervet kell készíteni.
A próbaterhelés szervezését, végrehajtását, és a mérések
kivitelezésére vonatkozó részleteket az MMK TSZ-01 2013
"Épületek megépült teherhordó szerkezeteinek erőtani
vizsgálata" c. Szabályzatban foglaltak szerint kell elvégez-
ni.
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
3. RÉGI TEHERHORDÓ
SZERKEZETEK MINŐSÍTÉSE
3.1. Minősítési kategóriák
A szerkezet az erőtani követelmények kielégítése szem-
pontjából a következő minősítési kategóriákba sorolható:
megfelelő, tűrhető, veszélyes.
Megfelelő az a szerkezet, amely kielégíti a követelményt;
-- egyrészt a használati tapasztalatok alapján,, másrészt az
erőtani számítás, vagy a próbaterhelés szerint.
Elegendő egyedül a használati tapasztalat értékelése alapján
megítélni a szerkezetet, ha
-- legalább 20 éves használati tapasztalat alapján megfele-
lőnek bizonyult, lényeges tartószerkezeti károk nem kelet-
keztek, és a tervezett további élettartam alatt nem kell a
szerkezetnek az eddiginél jelentősen kedvezőtlenebb felté-
teleknek megfelelnie.
Általában nem jelentős a teljes teher legfeljebb 10%-os
növekedése, ha rideg törés nem várható. Ez az épület élet-
tartamán belül csak egyszer vehető figyelembe. A használa-
ti feltételek változásának jelentős vagy nem jelentős voltát a
körülmények mérlegelése alapján a szakértő dönti el.
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
Tűrhető állapotú általában a nem megfelelő állapotú szer-
kezet, melynél az alábbi feltételek egyidejűleg fennállnak:
-- szemrevételezéssel legfeljebb csak kisebb - a szerkezet
további működését nem veszélyeztető - károsodások talál-
hatók, és
-- nem várható rideg tönkremenetel, és
-- a teherbírási követelményeket a terhek alapértékére
kielégíti.
Az alakváltozási és repedéstágassági követelmények kielé-
gítését a tűrhető állapotúnak minősített szerkezeten nem
kell vizsgálni. Tűrhető állapotú szerkezetnél fokozott
gonddal kell mérlegelni az állapotromlás becsülhető sebes-
ségét. Amennyiben a szokványosnál gyorsabb állapotrom-
lás veszélye áll fenn, (pl. korrozív közegben), a tűrhető
állapot legfeljebb időkorlátozással mondható ki.
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
Veszélyes állapotú az a szerkezet, amelynél a kár bekövet-
kezésének, vagy a testi épség veszélyeztetésének kockázata
a társadalmilag indokoltnál nagyobb. Általában az a szer-
kezet minősül veszélyes állapotúnak, mely a tűrhető állapot
feltételeit nem elégíti ki.
A veszélyes állapotú kategórián belül életveszélyes az a
veszélyes szerkezet, melynél a hatékony beavatkozás azon-
nali végrehajtásának elmulasztása miatt emberek élete vagy
testi épsége veszélybe kerülhet.
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
3.2. Intézkedések
Amennyiben életveszély vagy jelentős anyagi kár bekövet-
kezésének veszélye állapítható meg, azonnali intézkedés,
ill. beavatkozás szükséges. Az intézkedés általában a hasz-
nálat erőtanilag kedvezőbb helyzetet eredményező korláto-
zása, vagy erőtanilag kedvezőbb statikai modell biztosítása
(pl. dúcolással). A beavatkozás általában javítás, alátámasz-
tás, megerősítés, a terhek építési tevékenységgel végrehaj-
tott csökkentése. A közvetlen életveszély a veszélyes épü-
letnek a romhatárig való azonnali kiürítésével, és az embe-
rek kitiltásával is elhárítható.
Amikor a szakértő életveszélyesnek minősülő szerkezetet
észlel, köteles:
-- a veszélyről a megbízót (tulajdonos, üzemeltető) azonnal
tájékoztatni,
-- a veszély elhárítására (dúcolás, lezárás, kiürítés) elvi
javaslatot tenni,
-- az életveszélyhelyzetet, és annak megelőzésére vonatko-
zó megállapításait és elvi javaslatait az illetékes építésügyi
hatóságnak bejelenteni,
-- az épület tulajdonosának figyelmét felhívni arra, hogy a
veszély elhárítására vonatkozó intézkedéseket köteles
azonnal megtenni, és a helyileg illetékes építésügyi ható-
ságnak bejelenteni.
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
3.3. Döntési változatok
A szerkezet további tervezett használata ismeretében kell az
erőtani követelmények kielégítésére alapozva dönteni.
A megfelelő állapotú szerkezet tervezett változatlan hasz-
nálata korlátozás nélkül megengedhető.
A tűrhető állapotú szerkezetre az alábbi korlátozások közül
az egyiket elő kell írni:
-- a használat korlátozott időtartamra való engedélyezése
( a felülvizsgálat kötelező megismétlésére való határidő
előírással).
-- a használat módjának korlátozása (pl. olyan rendszeresen
ellenőrzött üzemelés, melynél biztosítható hogy a teher a
korlátozásban adott értéket ne haladja meg.
Veszélyes állapotú szerkezetre elő kell írni a veszélyelhárí-
tás módjának elvi javaslatán kívül a végrehajtásának határ-
idejét is.
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
A veszélyelhárítás lehet:
-- ideiglenes veszélyelhárítás (kiürítés, dúcolás, stb.)
-- végleges veszélyelhárítás, igy például:
--a használat módjának (a rendeltetésnek) olyan megváltoz-
tatása, amellyel biztosítható a szerkezet megfelelő (esetleg
tűrhető) állapota, vagy
-- az átépítés javaslata (megerősítés, átalakítás, szerkezetki-
váltás, stb.)
-- a lebontás javaslata. (Műemléképületnél ritkán fordul
elő.)
A döntési változatok rangsorolása elsősorban az emberi élet
védelme, és csak másodsorban a gazdaságosság megfonto-
lása alapján történjék. Ennek során mérlegelni kell a válto-
zat nyújtotta előnyöket és az ezzel járó kozkázatot. A gaz-
daságossági mérlegelés mellett bizonyos esetekben más
szempontok, vagy gazdaságilag nem számszerűsíthető
tényezőket is számításba kell venni (pl. műemlékkel kap-
csolatos döntés).
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
4. A TEHERHORDÓ SZERKEZETEK
ÉLETTARTAM KÉRDÉSEI
A teherhordó szerkezetek adott időbeli értéke attól az idő-
tartamtól is függ, melyen belül a szerkezet kellő biztonság-
gal a rendeltetésének megfelelően használható. Ezt nevez-
zük várható élettartamnak. Szokványos esetben a tervezési
várható élettartam 50 év, fa és könnyűacél szerkezet esetén
25 év, műanyagszerkezet esetében mintegy 15 év, ponyva-
szerkezeteknél pedig hét - tíz év. A tényleges élettartam az
időközbeni szakértői felül-vizsgálattal ill. szakszerű javítás-
sal a tervezési élettartam többszöröse is lehet. A várható
élettartam nagymértékben függ a fenntartási - karbantartási
munkák rendszerességétől, és szakszerűségétől. (Műemlék-
épületek megfelelő karbantartással és javítással gyakorlati-
lag korlátlan ideig fenntarthatók.)
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
Az élettartam az alábbi földrajzi, klimatikai és egyéb külső
hatásoktól is függ:
-- Az épület alatti altalaj összetétele és minősége (pl. az
eddigi süllyedések mértéke és a jövőben várható nagyság-
rendje, térfogatváltozó agyag jelenléte, stb.).
-- Az alapozást ért vízhatás, a csapadék és talajvízviszo-
nyok
( vízcsőcsőtörések, rétegvizek, talajvízszintnövekedés, ár és
belvizek, beázások, stb.). Az alapozási épületkároknak
mintegy háromnegyedét a víz hatására lehet visszavezetni.
-- Az épület alatti üregképzés (bánya, alagút) süllyedéseket
okoz, melyek repedéseket, esetleg töréseket keltenek az
épületen.
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
-- Hőmérsékleti viszonyok (hőtágulás, faanyag tartós túl-
száradása, stb.).
-- Szélviszonyok (szélteher nagysága, változása).
-- Légköri szennyeződés(egyes építőanyagok - kő, habarcs,
beton - érzékenyek légköri szennyeződésekre, élettartamuk
a megnövekedett légköri szennyeződés hatására csökken-
het).
-- Közlekedési viszonyok változása (a nagysebességű ill.
túlnehéz járművek dinamikus hatása az épületen károsodást
okozhat, élettartamát csökkentheti.)
-- Rendkívüli események (földrengés, árvíz, tűzkár, robba-
nás) hatására az épületek igen súlyosan károsodhatnak,
sokszor össze is dőlhetnek..
-- Környező építkezések hatása (vert cölöpalapozás, metró-
építés, talajvízszint süllyesztés) a szomszédos építményeket
károsíthatja.
A felsorolt külső hatások a teherhordó szerkezetekben
olyan károsodásokat okozhatnak, melyek azok élettartamát
számottevő mértékben csökkenthetik. Ezért egyes esetek-
ben a hatásukat (esetleg csökkentett biztonsággal) figye-
lembe kell venni.
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
5. A TEHERHORDÓ SZERKEZETEK
KÁROSODÁSAI
A fenntartási építés egyik fő feladata a megépült teherhordó
szerkezetek olyan károsodásainak vizsgálata, melyek a
szerkezet rendeltetésszerű használatát az eredeti állapothoz
képest kedvezőtlenül befolyásolják, és a szerkezet élettar-
tamát csökkentik. E károk ismeretében lehet a szerkezeteket
vizsgálni és a fenntartással kapcsolatos teendőket megter-
vezni. A szerkezeti károk lehetnek:
5.1. Közvetlen károk
A közvetlen károk a szerkezeti károknak az a csoportja,
mely bármely más csatlakozó szerkezet károsodásától
függetlenül jelentkezik. Mindig olyan külső hatással függ
össze, mely a szerkezetben valamilyen teherbírást csökken-
tő elváltozást okoz.
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
5.11. Kémiai károk
Nedvesség hatásának hosszasan kitett szerkezetben -
amennyiben a nedvesség elleni szükséges védelem, szigete-
lés nem történt meg, hiányos vagy tönkrement - olyan
elváltozási folyamatok indulhatnak meg, melyek a szerke-
zeti elemeket valamilyen kémiai módon károsítják, és a
teherhordásban résztvevő keresztmetszeteket módon gyen-
gítik.
A nedvesség a lakóépületekben rendszerint mint beázás
(csapadékvíz, használati ivóvíz ill. szennyvízvezetéki hiba),
vagy mint túlzott páralecsapódás jelentkezik. Ezért az igen
ritkán előforduló korrozív folyadékszivárgás (olaj, sav,
cukoroldat, stb.) inkább az ipari épületeknél észlelhető, a
lakóépület-fenntartásra nem jellemző.
5.12. Biológiai károk
A faanyagú teherhordó szerkezetek jellemző károsodása. A
hosszantartó és gyakran ismétlődő nedvesség lehetőséget
teremt a rovarfertőzések és a korhadást okozó gombafertő-
zések aktivizálódásához a faanyagban.
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
5.13. Mechanikai eredetű károk
A teherhordó szerkezetben maradandó alakváltozások és
sérülések formájában jelennek meg. Repedés vagy lehajlás
is keletkezhet, kritikus esetben stabilitásvesztés, leszakadás
vagy összedőlés is bekövetkezhet.
5.14. Hőmozgás és zsugorodás eredetű károk
Az épület szerkezetei a hőmérséklet változásának hatására
tágulnak, ill. összehúzódnak. Ha ez gátolva van, a szerkezet
megrepedhet, természetes dilatációs repedések keletkeznek.
A gátolt hőmozgás károsíthatja közvetlenül a szerkezetet,
de a csatlakozó másik szerkezet károsodását is okozhatja.
(Pl. ilyen a lapostető betegség, amikor a lapostetők dilatá-
ciós hézagok nélkül készült betonaljzata a csatlakozó
attikafalat nyomja, ezzel a födémet húzza, és megrepeszti,
egyben megrepesztve az alatta lévő falakat is, vagy pedig
eltöri és elnyomja az attikafalat.) Betonanyagú szerkeze-
tekben a beton zsugorodása miatt keletkezhetnek repedé-
sek.
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
5.15. Fagykárok
A kő, tégla, beton anyagú szerkezeteknél a pórusokba, vagy
a hajszálrepedésekbe bekerülő víz megfagyhat, térfogata
megnő, és a szerkezetben káros - elsősorban repesztő -
hatás érvényesül. Zárt térben lévő szerkezeteknél (hűtőhá-
zakat kivéve) általában nem fordul elő, a szabadban lévő
szerkezeteket károsítja.
5.2. Közvetett károk
A közvetett szerkezeti károk többnyire más, valamilyen
módon kapcsolódó egyéb szerkezet elmozdulása miatt
keletkeznek. A közvetett károk leggyakoribb oka talaj
eredetű. Ezek a következők lehetnek:
-- alapozási eredetűek,
-- térszinmozgás eredetűek.
A közvetett károk legtöbbször a függőleges teherhordó
szerkezetek elmozdulását okozzák, és ez a csatlakozó,
egyéb teherhordó szerkezetek károsodását okozhatja.
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
5.21. Alapozás eredetű károk
Ezek a leggyakrabban előforduló, főfalmozgást előidéző
okok. Legtöbbször:
-- az alapok részleges alámosása (pl. csatornavezeték meg-
repedése, kötéseinek tönkremenetele, utólagos bekötések
kivágása, ill. a víznyomócsövek hibái miatt), és így egyen-
lőtlen süllyedése,
-- az alapok fagykár miatti tönkremenetele,
-- az alapok agresszív talajvíz miatti tönkremenetele.
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
5.22. Térszinmozgás eredetű károk
Akkor fordulnak elő, amikor az épület környezetében
olyan, szint alatti kivitelezési munkákat végeznek, amelyek
(pl.talajvízszint süllyesztés, melléépítés, mélygarázsépítés,
alagútépítés, bányafejtés) talajmozgást okoznak. E miatt
térszindeformáció keletkezik, és e miatt a függőleges főfa-
lak billenése, torzulása, egyenlőtlen süllyedése következhet
be. Az épületek elsősorban épület-megnyílásra érzékenyek,
mely a térszín deformáció nyereghelyzetében jön létre. A
lokális süllyedések legtöbbször torzulás miatti repedéseket
okoznak. A teherhordó főfalak mozgása, alakváltozása
sokszor a csatlakozó födémekben is kárt okoz. E közvetett
födémkárok bizonyos esetekben jelentéktelenek, máskor
viszont a károsodott födém állékonyságvesztése is bekö-
vetkezhet.
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
5.23. Egyéb eredetű károk
Ide sorolhatók az ún. elemi károk, úgymint:
-- tűzkár,
-- földrengéskár,
-- árvízkár vagy belvízkár,
-- jármű ütközés.
Ezek legtöbbször mint összetett, az épület teherhordó szer-
kezetének egészét érintő károk fordulnak elő.
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
6. ÉPÜLETREKONSTRUKCIÓ
Ahhoz, hogy a hibás szerkezeteket megjavítsuk, eredeti,
vagy ma megkívánt terhelhetőségi állapotát helyreállítsuk,
nem árt ismerni az egyes korok építési szokásait és rendsze-
reit. Így most ezeket röviden áttekintjük.
6.1. Régi épületek szerkezetei
A régi épületeket nagyjából négy időcsoportba oszthatjuk
be. Ezek:
- 1700, 1700 - 1890, 1891 - 1920, 1921 - 1944,
-- 1700. Ezen időszakból fennmaradt épületeink zömmel a
templomépítészet köréből kerülnek ki, falazott függőleges
szerkezetekkel, és boltozatos lefedéssel. A boltozatok ol-
dalnyomását a támpillérek és a faszerkezetű tető együttesen
veszi fel.
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
1700 - 1890. Falazott épületek, két emeletig (tégla, puha
mészkő), a pincében téglaboltozat, a földszinten, esetleg az
I. emeleten is. Nedvesség elleni szigetelés nincs. A kémé-
nyek sokszor mászhatóak (45/45 cm). Az alapozás sávalap
(esetleg szakaszos), kis mélységben. Talajmechanika nem
létezett. A szerkezeti méretek tapasztalaton alapultak. A
felső födémek fafödémek (csaposfa) voltak, a fedélszék
faszerkezetű, nagyméretű és hosszú fákkal (25 m-ig). A
fedélszék merevségét ferde dúcokkal biztosították. A fa
szelemeneket sokszor lapjára fektetve építették be. Elöbb
fakoszorút, később falkötővasat alkalmaztak az épület
összeabroncsolására. Néha öntöttvas oszlopokat is alkal-
maztak (pl. MTA székház). A függőfolyosók fa, kő vagy
öntöttvas szerkezetűek. A lépcsők lebegő kőlépcsők, fa-
anyagú pihenőkkel. A templomok továbbra is falazott
függőleges szerkezetekkel, boltozatos lefedéssel épültek,
melynél megjelenik a falkötövas, mint oldalnyomást is
felvevő szerkezet..
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
1891 - 1920. Ez az időszak az építőipar forradalma. Meg-
jelenik a vasszerkezet, és az 1990-es évek első éveiben
Zielinszky Szilárd hazahozza Franciaországból a
Hennebique féle vasbeton rendszert, melyet lényegében ma
is alkalmazunk. Ezzel sok létesítmény készült (Zeneakadé-
mia, víztornyok, állatkerti Szikla építmények, Petőfi Sándor
utcai főposta nagytermi lefedése, Párisi Áruház, stb.) A
vasszerkezetű vásárcsarnokok, pályaudvarok a századfor-
dulóra elkészültek. A villamos remíz épületek falazott
szerkezettel, fatetővel készültek. 1911-ben Zielinszky
megépíti az első vasbeton héjszerkezetű remízt. A vasút
épületei (állomáshálózat, raktárak, műhelyek) falazott
szerkezettel, fa tetővel készültek. Az ipari épületek faszer-
kezetű shed tetővel, Polonceau tetővel, fa ill. vas rácsos
tartókkal épültek. A mezőgazdasági épületek (magtár,
malom) falazottan épültek, fafödémekkel. 1893-ban megje-
lenik az első érdemleges hazai építési szabályzat tervezet,
mely rögzíti a falméreteket. 1904-ben a végleges szabály-
zat, és az 1909 évben pedig (a világon harmadiknak) a
vasbetonszabályzat is megjelenik.
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
Megindult az acélgerenda gyártás, és ezért a lakó és köz-
épületeknél már csak a pincefödémek boltozottak, a köz-
benső födém acélgerendás poroszsüveg, vagy acélgerendás
fabetétes szerkezetű, de még sokszor csaposfa. A legfelső
födémnél megjelenik a borított gerendás fafödém. A építési
szabályzat előírta az oldalhatáron a tűzfalak alkalmazását,
ezek egyben merevítik is a házakat, amelyeket így már
négy emeletig engednek építeni. A függőfolyosók általában
kőlemezek, kőkonzollal. A falazott kémény már oroszké-
mény (15/15 cm), de esetleg még az összes kémény a pin-
céből indul. A lakásokban is lehet kéménytisztító ajtó, ez
esetleg kéményelhúzást jelezhet. Az alapozás már mélyebb,
40 - 60 cm. Az épületek földszintjén a kőlábazat gyakori.
Nedvességszigetelés még ritkán készül, esetleg ólomlemez-
zel.
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
A kőpilléreknél előfordul a habarcs helyett az ólomlemez
betét alkalmazása. A falakhoz jó minőségű téglaanyagot
használnak (de előfordul gyenge minőség is). A mészha-
barcs mellett belép a falazáshoz a javított vagy cementha-
barcs is. A nyíláskiváltások acélgerendával, vagy boltívvel
készülnek, mely esetben a vonórúd szerepét a falkötővas
tölti be. A lépcsők lebegő kőlépcsők, vagy acélgerendával
gyámolított kőlépcsők. A városi épületek jellegzetes alap-
rajzi kialakítása az 1.ábrán látható.
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
1921 - 1944. Szórványosan megindul a régi épületekre az
emeletráépítés. Megjelenik a vasbeton, és ezzel az úgyne-
vezett modern építészet. Szokássá válik a vasbetonváz, és a
spekulációs építkezés (a bauxitbeton is színrelép) A falazat
sokszor csak vékonyabb kitöltőfal, hőszigetelő téglával, de
merevíti a házat. A sima vasgerendás födém körülbetono-
zott acélgerendás födémmé válik, mely a beton merevítő
hatását is kihasználja. Megindul a vasbeton szerkezetű
födémek dömpingje. Rengeteg (több mint 100) a födém-
szabadalom, közűlük sok béléstestes vagy idomtestes fö-
dém. A lebegő kőlépcső átvált vasbeton lépcsővé. A fedél-
székek faméretei lényegesen kisebbek lesznek, azért, mert
méretezni kezdik őket. Megjelenik a vasbeton héjszerkezet,
ill térbeli szerkezet. A háború alatti időben sokszor a beton-
acélt bizonytalan acélokkal helyettesítették (pl.laposacél,
szögacél, vassín, sőt Bergmanncső is.)
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
6.2 A régi épületek teherhordó
szerkezeteinek javítása
Ha a vizsgált teherhordó szerkezet valamilyen okból nem
biztosítja kellőképpen a használati terhek felvételét, a szer-
kezetet meg kell erősíteni, vagy ki kell cserélni.
Szerkezetcsere akkor lehet indokolt, ha:
-- olyan jellegű biológiai károsodás áll fenn, mely a későb-
biekben a csatlakozó egyéb szerkezetekben is károsodást
okozhat (pl. fafödémeknél a könnyező házigomba fertőzés,
mely a téglafalon is átnő), vagy
-- olyan károsodás következett be, melynél a szerkezet
anyagának jelentős része szilárdságát vesztette (nagy terü-
letű gombafertőzés, rovarfertőzés, tűzkár, bauxitbeton
szilárdság romlás, stb.) vagy,
-- olyan mértékű károsodás áll fenn, melynek következté-
ben a szerkezet részlegesen vagy teljesen állékonyságát
vesztette (földrengés, árvíz, stb.).
A szerkezetcserét a tervezés idején érvényes előírások
célszerű tervezni. Fontos a gyors, minél rövidebb kiköltöz-
tetési idővel és kisebb költséggel járó megoldás keresése,
de alkalmazható az a korábbi előirás is, amit az épület már
átélt.
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
Megerősítés minden olyan utólagosan beépített szerkezet, mely a meglévő szerkezettel együtt biztosítja a terhek meg-felelő hordását. A megerősítés lehet: -- együttdolgozó, amikor a régi és új szerkezet közös erőjá-tékkal hordja a terhet, - nem együttdolgozó, ha a régi és új szerkezet a terhek felvételén osztozik, de erőjátékuk külön - külön alakul ki. A megerősítés tervezésénél az érvényes előírásokon kívül figyelembe kell venni: -- az erősítendő szerkezetben az erősítés idején már meglé-vő igénybevételt, -- a két szerkezet alakváltozási kompatibilitási követelmé-nyeit, figyelemmel a lassú alakváltozások, az eltérő hőtágulás, és az esetleg eltérő erőjátékot. -- az erősítő és erősítendő szerkezet képlékeny alakváltozá-si képességét, -- a tervezett élettartamot. Pontosabb eljárás hiányában akkor szabad az erősítő és erősített szerkezet teljes teherbírását összegezni, ha: -- a szerkezeti elemek kellő képlékeny alakváltozási képes-séggel rendelkeznek ahhoz, hogy lehetővé váljék az ilyen erőjáték létrejötte, és a teher alapértékének hatására nem várható egyéb szerkezeti elemben jelentős képlékeny alak-változás. Az együttdolgozó erőjátékúnak tekintett szerkeze-tet 10 %-al növelt terhekre kell igazolni. A biztonság kárára tévedő számításos igazolásnál, vagy ha fennáll a külső, vagy a belső erőjáték bizonytalansága, indokolt az igazolást növelt terhekre elvégezni.
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
6.3. A felújítások hatékonysága
A teherhordó szerkezetek felújításának tervezésénél a mű-
szaki szempontokon kívül célszerű figyelembe venni:
-- a szerkezetek megerősítési vagy cserélési munkálatai
alatt milyen feltételek és költségek mellett biztosítható az
épület üzeme, és
-- a teherhordó szerkezet erősítése vagy cseréje milyen
módon növeli az épület anyagi és erkölcsi értékét (pl. a
padlásfödém cseréje lehetővé teheti a tetőtérbeépítést).
-- a teherhordó szerkezet csere vagy erősítési költségeit az
egyéb járulékos munkák (pl. nyílászárók elbontása, cseréje,
gépészeti vezetékek cseréje, stb.) jelentősen befolyásolhat-
ják..
A körültekintő, hosszú távra szóló hatékony felújítást csak
az összes szempont egyidejű figyelembevételével lehet jól
megtervezni.
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
7. SZERKEZETJAVÍTÁSI PÉLDÁK
7.1. Födémerősítés kiváltással
A leginkább meghibásodó tartószerkezetek a födémek, ezen
belül is a különböző fafödémek, és a salakvasbeton Mátrai
födém. A fafödémek három jellegzetes típusát, a csapos
fafödémet, az acélgerendás fafödémet, és a borított-
gerendás fafödémet a 1. ábra, míg a Mátrai födémet a
2.ábra mutatja. (Az ábrákat lásd később.) A csapos fafödé-
met sokszor alkalmazták padlásfödémként. Ezeknél a be-
ázások miatt gyakori a gomba okozta korhadás. Az ilyen
födémek gyakori megerősítési módja a felette elhelyezett
tartókra való felfüggesztés, aminek egy példáját az 3. ábrán
láthatjuk. A Mátrai födém egyik aláfödémezéses megerősí-
tését pedig a 4. ábra mutatja be.
7.2. Födémerősítés együttdolgozó szerkezettel
A csaposfa födém közbenső födémnek alkalmazva is káro-
sodhat. Erre az esetre jól használható erősítési mód a
fabetonfödémmé való alakítás, melynél a még használható
gyengült fafödémet a rábetonozással megfelelően kapcsol-
va erősebb szerkezet jön létre. A boritottgerendás födém a
felette elkészített, és a fagerendához gang-nail elemekkel
kapcsolt vasbetonlemezzel erősíthető meg.
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
8. ÁBRÁK
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
9. MEGÁLLAPÍTÁSOK
Összefoglaltuk a régi épületek tartószerkezetei rehabilitáci-
ója, ezen belül a szerkezetek diagnosztikája és rekonstruk-
ciója szempontjait. Ismertettük a vonatkozó szabályokat, a
régi épületek szokásos rendszereit, és a gyakrabban
meghibásodó szerkezeteket, és bemutattunk néhány javítási
módot. Reméljük, hogy ezekkel, és az irodalomjegyzékkel
támpontot adtunk a műemléki tartószerkezeti rehabilitáció-
hoz
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
10, IRODALOM
a műemléki épületek tartószerkezeti rehabili-
tációjához
KÖNYVEK ÉS KÖNYVRÉSZLETEK
Andai P.: A mérnöki alkotás történrte. Műszaki Kiadó, Budapest, 1959.
Andrejev, Sz.A.: Falazott szerkezetek tervezése és számítása.
É.M. Ép.Ip.Könyvkiadó, 1953
Bölcskei,-Dulácska.: Statikusok Könyve. Műszaki Kiadó, Budapest, 1974.
Balázs Gy.: Beton és vasbeton szerkezetek diagnosztikája,
I.-II.Műegyetemi Kiadó (1997)
Déry A.: Történeti anyagtan, TERC Kft. Budapest, 2000.
Déry A.: Történeti szerkezettan, TERC Kft. Budapest, 2002.Dulácska.:
Beton, kő és téglaszerkezetek.(Mérnöki Kézikönyv 2. kötetben.) Műszaki
Könyvkiadó, Budapest, 1984.
Dulácska.: Tartószerkezetek rehabilitációja. (A Tartók 2000, ÉTE,
CEB-FIP kötetben,27 old.)
Dulácska.: The Effect on Soil Settlement on Buildings. Elsevier,
Amsterdam, 1992.
Massányi,-Dulácska.: Statikusok Könyve, Magasépítési szerkezetek.
Műszaki Kiadó, Bp. 1989.
Mentesné Zöldy S.: Épületkárok. Műszaki Könyvkiadó.Bp.(1969.)
Mentesné Zöldy S.: Tartószerkezetek hibái. Műszaki Könyvkiadó.
Bp.(1979.)
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
TERVEZÉSI SEGÉDLETEK
Arató A.: TTI Fenntartási Építés TS sorozat.
FÉ-1. Régi épületek teherhordó szerkezeteinek vizsgálata.(1987)
FÉ-2. Régi épületek erőtani számításához szükséges táblázatok.(1987)
FÉ-3. Régi épületek felújításánál alkalmazott vizsgálatok és
alapmegerősítések.(1987)
FÉ-4. Régi épületek függöleges teherhordó szerkezetei.(1987)
FÉ-5. Régi épületek vízszintes teherhordó szerkezetei.(1987)
FÉ-6. Régi épületek egyéb teherhordó szerkezetei (lépcsők,
függőfolyosók,erkélyek,tetők).(1988)
FÉ-1. Födémek megerősítése és cseréje.(1988)
Balázsovich B.:Épületek megelőző és folyamatos állagvizsgálata.
FTV TS sorozat, ÉTK 21. (1970)
Dulácska,-Zámbó.: Rehabilitációs területek épületvédelme.
TTI, TS sorozat, S-23 kötet, 1987.
Dulácska: Téglából falazott szerkezetek statikai vizsgálata és megerősítése.
Magyar Mérnöki Kamara Tervezési Segédlet sorozat, TTS-1. (1998)
Fábián P.: Födémhelyreállítás. BUVÁTI. Bp.(1967)
Kelemen,L.:Épületdiagnosztikai vizsgálatok. FTV TS sorozat, ÉTK.19.
Lechner J.-Warga L.: Építők Zsebkönyve, Singer és Wolfner, Bp. 1904.
Vámos Anna.: Régi méretezési előírások, 1839-1950.
TTI TS sorozat, TS-22. (1987)
Zádor M.: Műemlékek konzerválásának új módszerei.
Műszaki Kiadó, Budapest, 1983.
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
FOLYÓIRATCIKKEK
Dulácska E.: Die neuen Bemessungsverfahren für Maurerwerk in Ungarn.
Bauingenieur 54, 1979.
Dulácska E.: A falazott szerkezetek tervezésének új szabványa.
Magyar Építőipar 10, 1972.
Dulácska E.: Talajalakváltozás és épületdeformáció.
Magyar Építőipar, 7, 1977.
Dulácska E.: A felszinsüllyedés és az épületkárok összefüggései.
Mélyép.Tud. Szemle, 1, 1977.
Dulácska E.: Falazott és betonszerkezetek vizsgálata és megerősítése.
Magyar Építőipar, 6, 1983.
Dulácska E.: A felújítandó épületek teherhordó szerkezetei ellenőrzésének
módszerei a belső igénybevételi tartalék figyelembevételével.
Műszaki Tervezés, 6, 1986.
Dulácska E.: A falazott szerkezetek erőtani tervezése.
Magyar Építőipar, 4, 1990.
Dulácska E.: A puha mészkő falazóanyag szilárdsága.
Kő. 2, 2000.
Gilyén J.-Gilyén N.: Régi épületek szerkezetei
(diagnosztika, javítás, megerősítés).
Vukov Konstantin: Történeti épületszerkezeti jelenségek (cikksorozat)
Műszaki tervezés, 2003.
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
EGYETEMI JEGYZETEK ÉS OKTATÁSI
SEGÉDLETEK
Dulácska E.: Új méretezési szabványok tervezete az építőiparban,
Betonszerkezetek - Falazott szerkezetek. Mérnöktovábbképző Int. (1968)
Dulácska E.-Arató A.: Épületek teherhordó szerkezeteinek diagnosztikája.
BME. Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék. (1994)
Dulácska E.: Falazatok és boltozatok.
BME. Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék. (1994)
Dulácska E.: KISOKOS, segédlet tartószerkezetek tervezéséhez.
BME. Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék. (1995),
ARTIFEX Kiadó, Bp. 2001.
KONFERENCIA
Történeti Tartószerkezetek Konferencia, Kolozsvár. 1997, 1998, 1999,
2000, 2001, 2002, 2003. (pl. 1999-ben a történeti fedélszerkezetekről,
2000-ben a boltozatokról.)
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s
SZABVÁNYOK: Építmények Teherhordó
Szerkezeteinek Erőtani Tervezése " c. sorozat:
MSz.15020-86. A méretezés általános előírásai.
MSz.15021-86. Terhek és hatások.
MSz.15022/1-86. Vasbetonszerkezetek.
MSz.15022/2-86. Feszített vasbetonszerkezetek.
MSz.15022/3-86. Betonszerkezetek.
MSz.15022/4-86. Előregyártott beton, vasbeton és
feszítettbeton szerkezetek.
MSz.15022/5-86. Merevbetétes vasbetonszerkezetek.
MSz.15022/6-86. Könnyűbetonszerkezetek.
MSz.15022/7-86. Vasbetonszerkezetek szerkesztési előírásai.
MSz.15023-87. Falazott szerkezetek.
MSz.15024-86.(1-4) Acélszerkezetek.
MSz.15025-86. Faszerkezetek.
MMK TSZ-01 2013. Épületek megépült teherhordó szerkezeteinek
erőtani vizsgálata., Magyar Mérnöki Kamara, Bp. 2013
MSZ EN (Eurocode szabványsorozat) 2009 dec. 31-től
BM
E Sz
ilárd
ságt
ani é
s Tar
tósz
erke
zeti
Tans
zék
Tartó
szer
keze
t-rek
onst
rukc
iós S
zakm
érnö
ki K
épzé
s