Repin: Hajóvontatók(1870)
o A gazdaság átalakulása – a szabad
verseny térnyerése
o Az első túltermelési válságok
o Harc a piacért
o Háborúk
o Ismeretelmélet – pozitivizmus
o Új társadalomtudomány – a szociológia
o Közgazdaságtan, statisztika,
valószínűség-számítás
o A realizmus a 19. század közepén alakult ki.
o A valóságnak átfogó, hű, és a jellemző
vonásokat kiemelő ábrázolására törekvő
művészeti, irodalmi irányzat.
o A név a latin real (valós) szóból származik.
o A realizmus alapvető sajátossága, hogy nem
bírál, csak megmutat.
o A realizmus a pillanatnyi jelenségekkel, szemben
a valóság lényeges elemeit hangsúlyozza.
o A lényegi összefüggések sűrített kidomborítása
céljából mondanivalóját tömöríti.
o A romantikával szemben, a mindennapi élet
objektív bemutatása a célja. Egyszerű
emberek,( parasztok, kétkezi munkások)
jelennek meg a művészetekben, mint társadalmi
osztályuk jellegzetes képviselői.
o Hősei hétköznapi emberek, hétköznapi
tulajdonságokkal bíró típusok.
o I. A realizmus kialakulása
(az 1820-as, 1830-as évektől az 1850-es, 1860-as évekig)a
romantikával együtt
o II. Az ún. nagyrealizmus
(az 1850-es évektől az 1870-es, 1880-as évekig) az új irodalmi
irányzatoktól (szimbolizmus, impresszionizmus) elkülönül
o III. A naturalizmussal versengő, azzal keveredő realizmust -
nevezik kritikai realizmusnak is (az 1880-as évektől az 1910-es,
1920-as évekig)
o IV. Az ún. utórealizmus
(az 1910-es évektől az 1930-as, 1940-es évekig)kísérlet az
avantgárd eszközeinek, tapasztalatainak felhasználására
o A valóság bemutatására az egyik
legegyszerűbb eszköz: hosszas, részletező
leírások
o A cselekmény vezetése egyenes vonalú,
mellékszálak nincsenek
o A hősök hétköznapi emberek, hétköznapi
tulajdonságokkal
Franciák: Stendhal,
Balzac
Angolok: Dickens
Thackeray
Oroszok: Gogol,
Tolsztoj, Dosztojevszkij,
Csehov
Németek:
Thomas Mann
Amerikai: Hemingway
Stendhal
Dickens
Tolsztoj
o A történeti korokhoz forduló
„neo-stílusok” együttese az
eklektika.
o A korszakban egy épületet a
rendeltetéstől függetlenül
bármilyen stílusban lehetett
tervezni.
o Követelmény: a választott
stílusnak való hű megfelelés.
o Közigazgatási, kormányzati és
hivatali épületek, színházak,
múzeumok, kórházak,
pályaudvarok.
Opera, Párizs
o A realizmus első jelentkezése a festészetben a barbizoni
iskola fellépése volt.
o A szabályok ellen lázadva a természetbe vonultak.
Festészetüket a legapróbb részletekre való törekvés
jellemzi.
o A realizmusban a festők a modern világot, és életet
ábrázolták.
o Elvetették a vallási, mitológiai és az allegorikus témákat.
Gustave Coubert1819-1877
Kőtörők (1849)
Harmadosztály (1860)
Honore Daumier1808-1869
Jean Francois Millet1814-1875
Angelus1856
Ilja Repin1844-1930
Rettegett Iván és fia, Iván1885
Kikötőmunkás1890
o Az irányzat elnevezése a latin "natura" ('természet') szóból ered.
o A naturalizmus a köznapi jelenségek aprólékos ábrázolásának, a
tények puszta közlésének művészete.
o A realizmus valóságábrázolásával elégedetlen alkotók
alakították ki.
o Az alkotások a társadalom legmélyebb rétegeinek életét tárják fel, az ösztönök nyers világát tükrözik.
o A naturalista mű az érzékletekre épít, direkt hatások kiváltására
irányul, óvakodik mindenfajta előítélettől.
A naturalizmus, mint ábrázolásmód és korstílus a 19. század második felében alakult
ki és terjedt el Európa nagy részén. Szülőhazája Franciaország.
Elméleti alapjai:
o a természettudományos szemlélet,
o a biologizmus és a fajelmélet (Darwin),
o a pozitivizmus (Comte és Taine) adta
o ténytisztelet
A naturalista művészet fő feladata annak ábrázolása, hogy az egyén sorsát öröklött
vonásai, valamint a környezete milyen mértékben és hogyan determinálja.
o A naturalizmus
legjellegzetesebb műfaja a
regény.
o A regények színtere a
társadalom legalsó rétegei, a
nyomorgó tömegek élettere,
a külváros, a falu.
o Témája a tengődő és kallódó
emberek élete, a bűnözés.
o Fő képviselői: Flaubert, Zola,
Maupassant, Strindberg,
Gorkij, Shaw, Pirandello.
Zola Maupassant
Strindberg Shaw
o A képzőművészetben a naturalizmus alatt
alkotói módszert és stílust is értenek.
o Cél: a természeti kép, esemény aprólékos,
részletekig hű visszaadása.
o Jellemzői: a társadalmi igazságtalanságok
leleplezése
o Fényképszerűen aprólékos, felnagyító
ábrázolás
o Tabunak számító témák (nyomor, bűnözés,
az ember mint biológiai lény, szexualitás,
lélektani torzulások) bemutatása. Az egyén
mellett a tömeg ábrázolása is jellemzi.
o Fő képviselője Wilhelm Leibl (1844-1900)
Wilhelm Leibl(1844-1900)
o A természethű ábrázolás a
színház világában: új korszak, a
kortárs valóság tökéletesen hű
színpadi megjelenítése.
o A színész életszerűen mond
életszerű szöveget.
o Nincs (magas rendű
eszményekért harcoló) hős, mert
a szereplőket az öröklött
tulajdonságaik és a környezet
irányítják.
o Hauptmann (1862—1946) a naturalista
drámaírás legnagyobbja. (Napfelkelte
előtt; Takácsok)
o Strindberg (1849—1912) a svéd
naturalizmus vezéralakja. ( Júlia kisasszony)
o Gorkij (1868—1936) Éjjeli menedékhely c.
drámája (1902) a társadalom perifériájára
süllyedt embereket mutat be a színpadon.
o Sztanyiszlavszkij (1863—1938), a moszkvai
Művész Színház rendezője
Roberto Rossellini
(1906-1977)
Róma, nyílt város,
Stromboli,
Europa 51
Luchino Visconti(1906- 1976)
Rocco és fivérei,
A párduc
o A szocialista realizmus, vagy szocreál a marxizmus–leninizmus világnézetén
alapuló alkotómódszert jelent, tehát nem stílus.
o Az I. világháború időszakát követően meghonosított és politikai
ideológiával is telített „hivatalos” művészeti irányzat.
o Kibontakozásának mértéke és hatása az egyes művészeti ágak közt eltérő.
o Az alkotók a valóság mélyebb összefüggéseit akarták megragadni konkrét
képekben.
o Országonként más és más megnyilvánulásai ismertek.